|
2011-01-13 11:29:32, csütörtök
|
| |
| |
Marco vagyok, és már elmúltam ötéves. Nagyon szeretem a karácsonyt!
Mindig megünnepeljük otthon, mert ez nálunk szokás. Anya szerint ez
azért jó, mert ilyenkor legalább együtt van a család. Máskor is
együtt van, de mondjuk nem ennyire. Az oviban Kati néni elmesélte,
hogy szenteste megszületett a kis Jézus egy istállóban. Senki nem
akarta beengedni a szüleit a házába, ezért kellett jászolba menniük.
Én sem engedtem volna be őket, mert Anyu azt mondta, idegeneknek
nem szabad kinyitni az ajtót soha, hiába kérik.
Jézus nagyon jó ember volt, aki mindenkinek segített, sok csodát
csinált, de végül sajnos megölték a gonosz katonák. Ami nem baj, mert
valahogy felszállt a felhők közé, és azóta onnan néz le. Vigyáz ránk és
mindenkit szeret. Olyan, mint az Anyukánk. Ági, aki mindig kerget az
udvaron és nagyon hülye, azt mondta, hogy nincs is az égen semmi, csak
csillagok meg bolygók. A szülei szerint Jézus csak egy mesehős, nem
szabad elhinni, hogy valóban élt. Neki például sokszor el kellett
mondani magában, hogy Jézus nem létezik, mert így tudta jól
megjegyezni. Végül sikerült, most már tudja.
A karácsonyt azért is szeretem, mert ilyenkor hazajön Klári néni
Kanadából. Azért ment oda nagyon régen, mert utálta a pártot. Ilyenkor
mindig elvisz minket csirkés szendvicset enni egy gyorsétterembe. Apa
soha nem jön velünk, pedig Klári néni a testvére. Azt mondja, hogy a
karácsony nem szólhat a multikról, és ezért nem jön. Nem értem, mi az a
multi, de már én sem szeretem. Csak a csirkés szendvicset szeretem!
A múltkor az oviban, a délutáni alvás közben azt mondta a takaró alatt
Ádám, hogy szerinte Jézuska szakállas volt és az apját Józsefnek
hívták. Én erre mondtam neki, hogy nem is, mert Jézuska apukája
igazából egy Isten volt, hallottam a tévében. Uzsonnakor Juli, aki
kiscsoport óta szerelmes belém, elmagyarázta nekünk, hogy mind a
ketten nyertünk, mert Jézusnak két apja volt, úgy, mint Zolinak, aki a
sárga csoportba jár, de ő csak az egyiket szereti, mert a másik néha
bántja az Anyukáját, és egyszer már a rendőrséget is ki kellett hívni.
Nekünk a tesómmal minden évben be kell mennünk a másik szobába,
hogy a Jézuska nyugodtan le tudja tenni az ajándékainkat a fa alá és
tényleg odateszi. Utána visszajöhetünk a nappaliba meglepődni. Eszti
szerint viszont nem a Jézuska hozza az ajándékot, mert igazából le se
tudná cipelni egyedül az égből, hanem a szüleink veszik a plázákban.
Ezt az Anyukájától tudja. Brigi szerint tényleg a szüleink veszik az
ajándékot, csak aztán feladják postán az égbe a Jézuskának, és ő
hozza vissza, mert nincs annyi ideje, hogy minden gyereknek külön
vásároljon. Szerintem neki van igaza. Én elektromos kisautót szeretnék
karácsonyra, és azt, hogy csillogjon a fenyőfánk.
Meg peonzát, kígyósat, ha lehet, olyat, mint amilyen a
Dávidé, és egy űrhajós játékot, továbbá "Indiát, Amerikát, Ausztráliát
és a Marsot. Mindezt persze selyempapírban, angyalhajjal tetézve".
Kérek még biciklit, meg kirándulást, rántott husit, krumplipürével,
ahogy vasárnap szoktuk a nagyiéknál. Kérem Anyu simogatását, és a
mesét, amit esténként mond, amikor nem bírunk aludni, mert félünk a
sötétben. Szeretnék még fociedzést és egy varangyos békát, és
főként az kérem még a Jézuskától, hogy jöjjön haza az Apukám.
Ígérem, hogy minden este elpakolom a játékokat, nem rágom többet a
körmömet, megeszem a spenótot is rendesen, és nem hisztizek
mindenért.
Nem baj az sem, ha nem hoz ajándékot, csak jöjjön haza. Jó leszek
cserébe, megígérem. Mindig jó leszek most már.
Köszönöm szépen, Jézuska!
Csókolom.
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Történetek az életből 1. |
|
|
|
|
|
Offline
