|
2011-02-16 10:20:15, szerda
|
| |
| |
Lakhatást az alkotmányba: avagy mindenkinek alanyi jogon járjon lakás?
http://ingatlanmagazin.com/penz-es-jog/lakhatast-az-alkotmanyba-avagy-mindenkinek -alanyi-jogon-jarjon-lakas/
Farkas Tibor | 2011. február 14.
A Magyar Szociális Fórum már régóta hangoztatja, hogy a lakhatás jogát foglalják az alkotmányba. Az alkotmány-előkészítő bizottság alelnöke szerint viszont ez nem biztos, hogy az alkotmány hatáskörébe tartozik. Abban viszont mindenki egyetért, hogy az élethez való jog egyik fontos kísérőeleme, de ha nincs pénze az államnak, akkor nem tud mindenkinek bérlakást biztosítani.
A 2008-ban kirobbant világgazdasági válság tette még aktuálisabbá a lakhatás jogának alkotmányba iktatását. Megoszlanak a vélemények a tekintetben, hogy ez alapjog vagy sem. Vajon minden állampolgárnak jár lakás? "Nálunk a kérdés azért vált különösen akuttá, mert az utóbbi években tömegesen lakoltatták ki egyetlen otthonukból azokat a családokat és egyedülálló embereket, akik képtelenek voltak törleszteni a hiteleket és a közüzemi díjakat. A lakhatáshoz való jog szorosan összefügg az élethez való joggal, annak egyik feltétele" - mondja Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum (MSZF) szervezője. A több mint 3 hónapja nem törlesztett hiteltartozások száma meghaladta a 100 ezret, aminek jelentős része lakáshitel. Emellett a kemény télben, az elmúlt 3-4 hónapban hozzávetőlegesen 350 honfitársunk megfagyott, akiknek majd a fele nem rendelkezik megfelelő szállással. Franciaországban a nemzetgyűlés 2008 decemberében törvénybe iktatta a lakhatási jogot, és előírta, hogy 2012-től minden francia, és az országban törvényesen letelepedett külföldi rászorulót fedélhez kell juttatni.
De mit jelent a lakhatás joga?
Rögtön felmerül a kérdés, hogy egy olyan szegény ország mint Magyarország, hogyan tudna mindenkit lakáshoz juttatni. Átfogó otthonteremtési programot kell útjára indítani, ennek keretében nagyszabású szociális bérlakás-építéssel. Egy ilyen program egyszerre szolgálná a fedélhez jutást, és adna lendületet az építőiparnak, növelve a foglalkoztatást. A programot állami tervvel és megrendeléssel kell útjára indítani. A program részleteit az új kormány elé terjesztettük 2010 tavaszán, de a kormány augusztusban elutasította a lakhatási jog alkotmányba vagy törvénybe iktatására vonatkozó kezdeményezésünket - mondja Simó Endre.
Bérlakások minden mennyiségben
Senkit se lehessen kilakoltatni jogszerűen birtokolt egyetlen otthonából, ha a törvényben körülírt önhibáján kívül (pl. munkahelyének elvesztése miatt) fizetésképtelenné vált. Bérlőként otthonában maradhasson, illetve mindenképpen lakáshoz juthasson az is, akit bírói ítélettel - tartozásai miatt - megfosztanak saját lakásának tulajdonjogától. Az otthonvesztés folyamatának feltartóztatása érdekében azonnal törvényt kell alkotni a kilakoltatások tilalmáról, és a magáncsőd-családi csőd intézményesítéséről. Lehetővé kell tenni, hogy mindenki munkához juthasson, munkájából képes legyen fenntartani magát, és szociális bérlakást kapjon jutányos lakbér fejében, ha a törvényben előírt együttműködésre hajlandó. Ennek érdekében szociális bérlakás-hálózatot kell kiépíteni. A programhoz szükséges pénz egyik fő forrása az EU Magyarországnak biztosított infrastrukturális fejlesztési alapja lehet - sorolja Simó Endre.
Mit akar a Fidesz?
Az új alkotmány koncepcióját az alkotmány-előkészítő eseti bizottság és számos meghívott szakértő együttesen dolgozta ki. A lakhatás jogának alkotmányba foglalásával kapcsolatosan azonban végleges döntés nem született. Erre a bizottság működése során az LMP tett javaslatot, ez azonban a bizottság kormánypárti képviselőinek többségi véleményével nem egyezett. A koncepció nem rögzíti az alapvető jogok között. Ettől függetlenül nem zárható ki, hogy ellenzéki kezdeményezésre a lakhatáshoz való jog a koncepció vagy az alkotmány szövegének vitája során az alaptörvény részévé váljon. A koncepció jelenleg az otthonnal összefüggő jogok között a magánlakás sérthetetlenségét, valamint a tulajdonhoz való jog védelmét rögzíti - tájékoztat minket Gulyás Gergely, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság fideszes alelnöke.
Nem akarják összekeverni a dolgokat
A vita lényege nem a lakhatás fontosságáról szól, hanem hogy érdemes-e az alkotmányban olyan jogokat rögzíteni, amelyek nem teremtenek alanyi jogi jogosultságot, nem válnak kikényszeríthetővé. Ahogy a munkához való jog sem jelenti azt, hogy a munkanélküliség alkotmányellenes állapot, csak az állam általános, gazdasági teljesítőképességtől függő kötelezettségét rögzíti a munkahelyteremtésre, úgy a lakhatáshoz való jog is csak államcélt jelölne - teszi hozzá Gulyás Gergely. Itt arra gondol a képviselő, hogy ha nincs az államnak pénze, akkor nem tud lakást biztosítani az otthontalanoknak. A 4 milliós lakásállomány 10-20 százaléka ráadásul katasztrofális állapotban van, inkább nevezhetnénk szükséglakásnak. Gondoljunk csak a komfort nélküli falusi lakásokra vagy a szénmonoxid-mérgezésekben megfulladókra. A bérlakások száma hazánkban csupán néhány százaléka az összállománynak. Évtizedekig tarthat, amíg akár 20 százalékra is feltornázzuk ezt az arányt.
El tudok képzelni olyan kompromisszumot az ellenzékkel, hogy e vitathatatlanul fennálló államcél az alapjogi fejezet részeként nevesítve legyen. Általánosságban az emberi méltóság fogalmába nyilvánvalóan az emberhez méltó élet is beletartozik, az azonban az alkotmány korlátain túlmutató - döntően gazdasági - feladat, hogy Magyarországon olyan jóléti állam jöjjön létre, ahol az emberi méltóság és a lakhatáshoz való jog nem jogi deklaráció csupán - fejezi be Gulyás Gergely
|
|
| |
|
2 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
