|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
|
|
2011-02-21 07:36:53, hétfő
|
| |
| |
Tarr Bélával közölt interjút a berlini Der Tagesspiegel online kiadása. A rendezővel ezt azelőtt készítették, hogy Ezüstmedve-díjat nyert a 61. Berlinale szombat esti zárógáláján A torinói ló című alkotásával.
A kormánynak kell mennie, nem nekem
MTI/Index
2011. február 20., vasárnap 12:56
Már nem tudok több Tarr Béla-filmet csinálni. 55 éves vagyok, ahhoz, hogy nyugdíjba vonuljak, még fiatal, de öreg ahhoz, hogy újba kezdjek. Szabad ember vagyok, de nem egy szabad országban" - szögezte le az interjúban [1].
"A magyar művészek tiltakoznak a kormány kultúrpolitikája ellen - tette hozzá. - Ennek a jele volt Schiff András zongoraművész nyilatkozata [2] a kormány és annak rasszista uszítása ellen, valamint filmes alkotók tiltakozása munkafeltételeik tönkretétele ellen. Utóbbit kilenc magyar rendező és 40 külföldi kolléga is aláírta [3]".
Tarr szerint Magyarországon ma olyasmi történik, amit Németországban kulturális harcnak neveznek. "A kormány gyűlöli az értelmiséget, mert az liberális és ellenzéki, hazaárulóként szidalmazza annak tagjait. Heller Ágnest azzal vádolják, hogy pénzt lopott az államtól, holott 81 éves, és azt sem tudja mi a pénz."
"A kormány minden támogatást megvont a filmszakmától. A producerek fele már csődbe jutott, mozik zárnak be, nekem három produkciós tervemet jegelik, jóllehet a pénzügyi partnerekkel mindent előkészítettünk - jellemezte a filmes helyzetet. - Csakhogy az állami támogatásról aláírt ígéret már csak annyit ér, mint egy WC-papír"
Pedig a támogatási rendszer szerinte jó volt. "Az alapítvány kuratóriumát demokratikus úton, a filmszakma képviselői választották meg. Most egy kormányzati igazgatót neveztek ki, aki egyfajta cenzorként önhatalmúlag hozhat döntéseket."
A német újságírónak arra kérdésére, hogy foglalkozik-e azzal a gondolattal, hogy külföldre távozzon, Tarr Béla leszögezte: "Magyar vagyok. Ez a kormány éppen most változtatja meg az alkotmányt, és húsz évnyi hivatali időre rendezkedik be. A kormánynak kell mennie, nem nekem. "
Már nem tudok több Tarr Béla-filmet csinálni. 55 éves vagyok, ahhoz, hogy nyugdíjba vonuljak, még fiatal, de öreg ahhoz, hogy újba kezdjek. Szabad ember vagyok, de nem egy szabad országban" - szögezte le az interjúban [1].
"A magyar művészek tiltakoznak a kormány kultúrpolitikája ellen - tette hozzá. - Ennek a jele volt Schiff András zongoraművész nyilatkozata [2] a kormány és annak rasszista uszítása ellen, valamint filmes alkotók tiltakozása munkafeltételeik tönkretétele ellen. Utóbbit kilenc magyar rendező és 40 külföldi kolléga is aláírta [3]".
Tarr szerint Magyarországon ma olyasmi történik, amit Németországban kulturális harcnak neveznek. "A kormány gyűlöli az értelmiséget, mert az liberális és ellenzéki, hazaárulóként szidalmazza annak tagjait. Heller Ágnest azzal vádolják, hogy pénzt lopott az államtól, holott 81 éves, és azt sem tudja mi a pénz."
"A kormány minden támogatást megvont a filmszakmától. A producerek fele már csődbe jutott, mozik zárnak be, nekem három produkciós tervemet jegelik, jóllehet a pénzügyi partnerekkel mindent előkészítettünk - jellemezte a filmes helyzetet. - Csakhogy az állami támogatásról aláírt ígéret már csak annyit ér, mint egy WC-papír"
Pedig a támogatási rendszer szerinte jó volt. "Az alapítvány kuratóriumát demokratikus úton, a filmszakma képviselői választották meg. Most egy kormányzati igazgatót neveztek ki, aki egyfajta cenzorként önhatalmúlag hozhat döntéseket."
A német újságírónak arra kérdésére, hogy foglalkozik-e azzal a gondolattal, hogy külföldre távozzon, Tarr Béla leszögezte: "Magyar vagyok. Ez a kormány éppen most változtatja meg az alkotmányt, és húsz évnyi hivatali időre rendezkedik be. A kormánynak kell mennie, nem nekem. "
Már nem tudok több Tarr Béla-filmet csinálni. 55 éves vagyok, ahhoz, hogy nyugdíjba vonuljak, még fiatal, de öreg ahhoz, hogy újba kezdjek. Szabad ember vagyok, de nem egy szabad országban" - szögezte le az interjúban [1].
"A magyar művészek tiltakoznak a kormány kultúrpolitikája ellen - tette hozzá. - Ennek a jele volt Schiff András zongoraművész nyilatkozata [2] a kormány és annak rasszista uszítása ellen, valamint filmes alkotók tiltakozása munkafeltételeik tönkretétele ellen. Utóbbit kilenc magyar rendező és 40 külföldi kolléga is aláírta [3]".
Tarr szerint Magyarországon ma olyasmi történik, amit Németországban kulturális harcnak neveznek. "A kormány gyűlöli az értelmiséget, mert az liberális és ellenzéki, hazaárulóként szidalmazza annak tagjait. Heller Ágnest azzal vádolják, hogy pénzt lopott az államtól, holott 81 éves, és azt sem tudja mi a pénz."
"A kormány minden támogatást megvont a filmszakmától. A producerek fele már csődbe jutott, mozik zárnak be, nekem három produkciós tervemet jegelik, jóllehet a pénzügyi partnerekkel mindent előkészítettünk - jellemezte a filmes helyzetet. - Csakhogy az állami támogatásról aláírt ígéret már csak annyit ér, mint egy WC-papír"
Pedig a támogatási rendszer szerinte jó volt. "Az alapítvány kuratóriumát demokratikus úton, a filmszakma képviselői választották meg. Most egy kormányzati igazgatót neveztek ki, aki egyfajta cenzorként önhatalmúlag hozhat döntéseket."
A német újságírónak arra kérdésére, hogy foglalkozik-e azzal a gondolattal, hogy külföldre távozzon, Tarr Béla leszögezte: "Magyar vagyok. Ez a kormány éppen most változtatja meg az alkotmányt, és húsz évnyi hivatali időre rendezkedik be. A kormánynak kell mennie, nem nekem. " |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-02-21 07:03:49, hétfő
|
| |
| |
2011. február 18. 23:25:00
Gyurcsány Ferenc évértékelésével másfél óra fejfájást okozott. Azt nem tudjuk, milyen minőségben, úgy sejtjük, hogy a beteges gyűlölet, ami Orbán Viktorhoz köti, kényszeríti, hogy mindenben utánozza őt. Ha Orbán évet értékel, Gyurcsány azonnal felértékelteti magát a pártpiacon, majd ő is évet értékel. Végül is, ha az MSZP-nél erre van vevő, márpedig lehetett, mert szaporán tapsoltak neki. Kár, hogy egyetlen képet nem láttunk a hódolók, bámulók és meghívottak seregéről. Most nyilván óriási a nyüzsgés az elemző műhelyekben, és igyekeznek mindenfajta megvilágításba behelyezni Gyurcsány szövegét.
A vezércikk elvileg egy egész újság véleményét fejezi ki, ezért nem illik személyeskedni. Azt azonban nehéz lenyelni, hogy ilyen aljas, provokatív szennyet politikus még nem borított ki az ország asztalára. Tudjuk, hogy Gyurcsány Ferenc kényszeres Orbán-gyűlölő, éppen ezért minden helyzetet kihasznál, amelyben a riválisát ekézheti. Gyurcsány országértékelés címén semmi másról nem beszélt, mint arról, hogy Orbán Viktor lerombolja azt a demokratikus harmadik köztársaságot, amit ő nagy keservesen összehozott a barátaival és üzletfeleivel. Orbán alkut köt az ostoba magyarokkal, elveszi a szabadságot, és cserébe kenyeret ígér. De, mondja Gyurcsány, és repkednek a kezei, várjuk ki a végét, Orbán nemcsak a szabadságot veszi el, de kenyeret sem ad. Csak hát mi ,,a haza szabadságát nem adjuk" - dörgi Feri, és dörög a taps. Csak tudnám, ki a többes: ő és Klára, ő és Apró Piroska, vagy Gyurcsány és Vitányi elvtársak, vagy kik, akik az orbáni önkénytől védik a hiszékeny magyart. Orbán önkényuralmától, egyeduralmától. S hol erre a tanú? Hát az amerikai nagykövet, akinek állítólag azt mondta Orbán, hogy 2010-ig eltiporjuk az MSZP-t. De Gyurcsány mindig hazudik, most is.
Tudjuk, hogy miként határozta meg történelmi küldetését: széttaposni örökre a jobboldalt, hogy ne tudjon többé felállni... Ezek után meg van sértve? Aztán felsorolja Orbán bűneit: nem hisz a parlamentarizmusban, lerombolja a köztársaság intézményeit, korlátlan hatalmat akar, más főügyészt, köztársasági elnököt vagy számvevőszéki elnököt nevezett ki, mint amilyet Gyurcsány szeretett volna. Hát ez pech sajnos, de a Fidesznek van kétharmada. Gyurcsány felsorolta, mi mindent kellene másképpen csinálni ahhoz képest, ahogy ő nem csinált semmit nyolc évig. Orbán lerombolta Magyarország tekintélyét, amit Kádár vívott ki, elrontotta az adórendszert, hogy talicskán tolják ki a fideszesek a pénzt. A szónok reklamálta az euró bevezetésének idejét, nem mintha nem ők játszották volna el a lehetőségeket, fizetésemelést követelt a pedagógusoknak, arra kérte a ,,tett" magyarokat, fizessenek az orvosoknak, mert Orbán nem fizet.
A gyurcsányi aljasság akkor érte el a tetőpontot, amikor rátért a jobboldal kultúrharcára, és Alföldi Róbertben testesítette meg az autonóm művész példáját. Ehhez képest a kormány kultúrpolitikája gyomorforgató, gyalázatos, fundamentalista, vérlázító, és minden ,,strázsaművész" kap egy színházat, és vegye el a kezét Heller Ágnesről. Volt erre nagy taps és hejehuja, elvégre, aki sejti, hogy a filozófia meg a filagória egyek, az méltán érezheti lelki társának Heller nagyságos asszonyt. Nagy baj nincs, Gyurcsány nem akar másik pártot, átalakítás, peresztrojka lesz az MSZP-ben, és ő fog az élére állni. Ő, aki az utolsó percekben megdicsőült, hótisztán álló erkölcsös demokrata lett, aki tanult a hibáiból. Miféle hibáiból? Hát a Fideszéből, a miniszterekéből meg a mi butaságunkból. Neki magának nincsenek hibái.
Seszták Ágnes
Forrás: mno.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-02-21 06:53:52, hétfő
|
| |
| |
Nemzeti ünnepünkre tekintettel a Kráter Kiadó a magyar nemzet sorsa iránt felelősséget vállaló szerzők könyveit
féláron kínálja 2011. március 15-ig.
A csatolásban felsorolt könyveket
megvásárolhatja: a Kráter Könyvesházban (az Astoriánál)
Budapest, VII. ker. Rákóczi út 8. - belső udvar
Nyitva munkanapokon 10-18-ig
tel/fax: 1/266-31-53; 30/490-64-58
e-mail: konyveshaz@krater.hu
vagy megrendelheti: Kráter Könyvkiadóban:
H-2013 Pomáz, Búzavirág u. 2.
tel./fax: **36-26/328-491; vagy: **36-20/91-53-234
e-mail: krater@krater.hu
Üdvözlettel: Szutor Ágnes
Kráter Könyvkiadó
H-2013 Pomáz, Búzavirág u. 2.
Tel./fax: **36-26/328-491; vagy: **36-20/91-53-234
www.krater.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-02-21 06:51:51, hétfő
|
| |
| |
Havasi István 2011. február 18. 13:01
Az MSZP kedvéért titkosították a jegyzőkönyvet?
Az akkori jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság elnöke azt mondta: a jegyzőkönyv eddig mindössze azért volt titkos, hogy az MSZP eltitkolhassa saját felelősségét. Szükségállapot kihirdetésén is gondolkoztak 2006 őszén a rendészeti minisztériumban - derült ki az akkori eseményekről készült értékelő jegyzőkönyvekből.
Az emberi jogi, rendészeti és nemzetbiztonsági bizottságon elhangzottakat korábban 80 évre titkosították, a minősítést nemrég oldották fel. A jegyzőkönyvek szerint Szilvásy György akkori kancelláriaminiszter a tévéostrom után arról beszélt a zárt ülésen, hogy sem a rendőrség, sem a nemzetbiztonság nem jelezte előre a szélsőségesek akcióját. Szilvásy szerint a tévéostrom részvevőinek nem politikai célja volt - csak kárt akartak okozni.
Gulyás Gergely szerint a szükségállapot bevezetése túlzás lett volna - a rendőrség jelentéseiben is az szerepelt, hogy a tüntetőknek elenyésző része volt erőszakos. ,,Érdekes része a jegyzőkönyvnek, hogy felmerült az, hogy valamilyen rendkívüli jogrendet, szükségállapotot kellene bevezetni. Szerencse, hogy később erre nem került sor. Végül pedig egy tárgyi tévedés, ami a miniszteri beszámolókon végighúzódik, amit a Papp-jelentés egyértelműen cáfolt, az pedig az, hogy az ott jelenlévő tömeg egésze lett volna erőszakos. Hiszen tudjuk a Papp-jelentésből is, hogy csak 80-100 emberre volt tehető azoknak a száma, akik erőszakosan léptek föl. Itt többször is 3-4000 emberről beszélnek, mint erőszakos fellépőkről, ami teljesen téves" - mondta Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-02-21 06:49:01, hétfő
|
| |
| |
Havasi István 2011. február 18. 12:58
Filozófusügy: Budai újabb feljelentést tett
Újabb filozófuspályázat ügyében tett feljelentést a rendőrségen Budai Gyula. Ezzel már négyre tehető azon pályázatok száma, ahol szabálytalanságot találtak - hangzott el a kormánybiztos pénteki sajtótájékoztatóján.
Budai Gyula elmondta, a megvizsgált hat filozófuspályázat közül négy esetében találtak szabálytalanságot, amiért a Budapesti Rendőr-főkapitányságon ismeretlen tettes ellen büntetőfeljelentést tettek jogosulatlan gazdasági előny megszerzése és hűtlen kezelés gyanúja miatt. A feljelentés alapját képezte, hogy a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivataltól elnyert támogatási összegből a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézete külsős cégekkel végeztette el a kutatásokat. Két pályázatról ellenben a teljesítési igazolások, illetve a támogatási szerződésben foglalt célok alapján kiderült, hogy nem történt jogszabálysértés. A négy pályázat projektvezetője Borbély Gábor, Vajda Mihály, Heller Ágnes és Steiger Kornél voltak - olvasható a Fidesz honlapján.
A kormánybiztosság továbbra is a közpénzek, források felhasználását ellenőrzi, személyektől elvonatkoztatva - tette hozzá. Budai Gyula szólt arról is, hogy kérésére a legfőbb ügyész a Központi Nyomozó Ügyészséget jelölte ki a nyomozás lefolytatására. A legfőbb ügyész arról biztosította Budait, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a filozófuspályázatok ügyére |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-02-21 06:42:58, hétfő
|
| |
| |
Tamás Kaczmarski2011. február 17. 22:13
Tabajdi Csaba 1983-1989 között az MSZMP KB külügyi osztályán dolgozott ő terjesztette elő Magyarországot Elitélő nyilatkozatot Média Ügyben!
Egy tömeggyilkos párt egykori üdvöskéje mit keres AZ EURÓPAI UNIÓ POLITIKUSAINAK SORÁBAN?
Az MSZMP 1956-os Forradalom után vérengzést végzett az Európai Magyarság Körében.
1960. dec. 31-i keltezésű...
IM. statisztika államellenes cselekményekért 21 668 elítélésről ír (polgári és katonai bíróságok által).
Ebből
- 16 443 végrehajtandó szabadságvesztés,
- 4961 felfüggesztett szabadságvesztés.
- 269 végrehajtott halálbüntetést említ.
A Médiavihar csak ürügy ! Valójában az MSZMP vérengzéseiről szeretné Tabajdi Úr elterelni Európa figyelmét! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-02-21 06:37:01, hétfő
|
| |
| |
"Gyurcsányt az ájulás kerülgette"
2011. február 16. 01:26:35
Az alábbiakban olvasható beszámoló még soha sehol nem látott napvilágot, bár egyes részleteit egy két beavatott talán ismerhette. A szerző, aki éveket töltött el az Európai Unió fővárosában, személyes tapasztalatait, oknyomozó munkájának eredményeit foglalta össze e rendkívül értékes dokumentumban.
"Gyurcsánt az ájulás kerülgette"
Akik ismerik Gyurcsány Ferenc egykori magyar miniszterelnök politikai pályafutásának igaz történetét, azok számára meghökkentő, hogy az MSZP és a balliberális oldal még mindig tőle várja a "megújulást". A baloldal számára Gyurcsány Ferenc ma is hiteles politikus, akinek megvan a képessége és ereje, hogy maga köré gyűjtse az MSZP megmaradt híveit és az egykori állampártot ezzel, vagy más névvel sikerre vigye. Maga Gyurcsány Ferenc is hisz ebben, olyannyira, hogy próbálja önmagát Orbán Viktorhoz mérni. Demokratikus Koalíciós platformot szervez, blogját a magukat mérvadónak tartó balliberális médiumok, mint a Messiás megnyilatkozásait idézik.
Gyurcsány Ferenc európai szintű politikus azonban nem létezik többé. Véglegesen kiírtá magát az európai politikából. Elérte, hogy soha többé nem léphet európai porondra. Jelenleg az egyetlen olyan európai politikus, aki az unióban "persona non grata".
Hazudós puma
Már hatalomra kerülésének körülményei is sajátosak voltak. Az a jól előkészített puccs, amivel az SZDSZ hathatós támogatásával magához ragadta elődjétől a miniszterelnöki bársonyszéket, sokkal inkább hasonlított a jól ismert dél-amerikai módszerhez, semmint valamiféle európaihoz. Európa vezető politikusai egy pillanatra felkapták a fejüket, de kisebb dolguk is nagyobb volt annál, semhogy egy ilyen eseményre hivatalosan reagáljanak. Arra számítottak, hogy az európai politikai terepen bátortalanul mozgó, az uniós politikákban nehezen kiigazodó, helyenként iskolásan viselkedő Medgyessy Pétert egy energikus, kemény döntések meghozatalára képes, rátermett fiatal politikus váltja fel.
Úgy tűnt, nem csalódnak, hiszen azt követően, hogy Gyurcsány Ferenc 2004 szeptemberében átvette a magyar kormány irányítását, hirtelen beindult, sőt "dübörögni" kezdett a magyar gazdaság. Sorra jelentek meg a balliberális médiában a magyar gazdaság sikereiről szóló beszámolók, olyannyira, hogy 2005-ben Káka János azt nyilatkozta a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak, hogy "ha Szlovákia azt mondja, hogy ő a tátrai tigris, akkor Magyarország a pannon puma". A nemzetközi pénzintézetek és hitelminősítők, sőt a piac sem igazolta azt a boom-hangulatot, ami a magyar kormány kommunikációjában eluralkodott, de csöndben maradtak, hangjukat sem hallatták, hagyták, hogy a Gyurcsány-kormány folytassa ócska kommunikációs bűvésztrükkjét.
A legnagyobb bűnt mégis az Európai Unió követte el. Az Európai Tanács rendeletének megfelelően a tagállamoknak minden évben be kell nyújtaniuk aktualizált makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseiket, az úgynevezett konvergenciaprogramot. A pénz-és gazdasági ügyekért felelős spanyol szocialista biztos, Joaquín Almunia nyomására azonban a Bizottság megengedte Magyarországnak, hogya magyar gazdaság állapotát bemutató jelentését tavasz helyett a magyar parlamenti választások után, szeptemberben nyújtsa be. Ezzel az Európai Bizottság a Gyurcsány-kormány cinkosává vált, alapvetően befolyásolva a 2006. áprilisi parlamenti választásokat, amit így újra az MSZP nyert meg.
Gyurcsány Ferenc azonban nem tudta maradéktalanul élvezni a győzelmét. Hihetetlen teher nyomta a vállát. A konvergenciaprogram késleltetett beadása mögött ugyanis egy titkos megállapodás húzódott meg, ami máig nem került nyilvánosságra: 2006 tavaszán, még a választások előtt az Európai Bizottság kézhez kapott egy konvergencia-programot, amelyben a lüktető magyar gazdaságnak megfelelő adatok szerepeltek.
Almunia megkérte Gyurcsány Ferencet, keresse őt fel Brüsszeli irodájában. Gyurcsány magával vitte két miniszterét is, de Almunia ragaszkodott a négyszemközti megbeszéléshez, amin még a tolmácsok sem vehettek részt. Megbízható információink szerint a pénzügyi biztos kertelés nélkül kiterítette lapjait:
- Miniszterelnök úr, miért kívánják önök hamis adatokkal megtéveszteni az EU-t?
Gyurcsány elhűlt, de védekezett:
- Biztosíthatom, hogy a benyújtott adatok valódiak.
Almunia ekkor benyúlt íróasztalának fiókjába és egy hatalmas dossziét tolt a magyar miniszterelnök elé.
- Mi ez? -kérdezte Gyurcsány.
- A csalásaik gyűjteménye. Tudja, miniszterelnök úr, amióta a görögök hasonló trükkel jutottak be az eurózónába, már nem bízunk semmit a véletlenre. Van nekem egy 12 főből álló csapatom, amely arra specializálódott, hogy a csalásokat leleplezze. A magyar minisztériumokban folyó uniós ellenőrzésen a csoport tagjai is részt vettek. Az eredmény ebben a dossziéban található. A csoport vezetője még azt is elmondta, nem volt nehéz dolguk, hiszen a magyar kormány olyan trükközéseket alkalmazott, amelyekkel itt, Nyugat-Európában a nagyvállalatok éltek úgy húsz-harminc évvel ezelőtt, és amelyek olyan átlátszóvá váltak az idők folyamán, hogy ma már errefelé nem használja senki.
Gyurcsányt állítólag az ájulás kerülgette.
- Mi legyen most? - kérdezte.
- Két lehetőséget látunk - mondta Almunia. - Az egyik, hogy az EU nyilvánosságra hozza, hogy önök alaposan meghamisították a makrogazdasági adatokat. Ebben az esetben azonban szankciót is kell alkalmaznunk, meg kell vonnunk Magyarországtól az uniós támogatásokat.
- Ez végzetes lenne - felelte Gyurcsány. - Mi a másik lehetőség?
-A másik lehetőség, ha ön vallja be, hogy manipulálták az adatokat, beismeri, hogy a csalásokat önök követték el. Magyarul, elismeri, hogy hazudtak nekünk.
- De hogyan? - csattant fel Gyurcsány.
- A kivitelezés módját önre bízom. De mihelyst napfényre kerül, hogy a magyar gazdaság milyen helyzetben van, ön azon nyomban nekikezd a gazdaság helyreállítását célzó reformoknak. Meg kell értetnie a magyarokkal, hogy nincs többé szocializmus, az állam már nem képes eltartani őket, a maguk lábára kell állniuk, önellátókká kell válniuk.
Gyurcsány nyomban elfogadta a feltételeket. Egyetlen kérés e volt, hogy mindezt a választások után tehesse meg. Almunia bólintott. A találkozó véget ért.
E négyszemközti találkozó után sajtótájékoztatóra várták a brüsszeli magyar újságírók Gyurcsány Ferencet Magyarország állandó EU-képviseletén. A konvoj meg is érkezett, de az első limuzin, amiben Gyurcsány ült, váratlanul kivált és a képviselet garázsába kanyarodott. A sajtótájékoztatóra csak Draskovics Tibor és Bajnai Gordon ment be.
JEAN-CLAUDE JUNCKER TUDOMÁST SZERZETI ARRÓL, MIT MONDOTT BUDAPESTEN A KORMÁNYSZÓVIVŐ. VÉRBELI POLITIKUSKÉNT SOHA NEM ÉREZTETTE, DE NEM TUDTA MEGBOCSÁTANI GYURCSÁNYNAK, HOGY HAMIS MONDATOKAT ADOTI A SZÁJÁBA
Az igencsak rövidre sikerült -tájékoztató után mindenki visszaült akocsikba, amikor felemelkedett a garázs ajtaja, a limuzin a magyar miniszterelnökkel ismét a konvoj élére állt és gyorsan elhajtott a repülőtér irányába. Az újságírók csak egy pillanatra láthatták a limuzin hátsó ülésén gubbasztó és gondterhelt miniszterelnököt. Gyurcsány olyan ideges volt a találkozó után, hogy nem mert az újságírók szemébe nézni.
A sajtótájékoztató résztvevőinek nyomban szöget ütött a fejébe, hogy valaminek történnie kellett, ám arra a kérdésre, hogy mi történt valójában a négyszemközti találkozón, válasz nem ékezett. Gyurcsány abban reménykedett, a titkos megállapodás soha nem kerül napvilágra. Csakhogy Almunia nem a saját szakállára cselekedett, lépését egyeztette a Bizottsággal és a Tanáccsal is. Az eredményről pedig írásban kellett beszámolnia. Az irat szigorúan bizalmas besorolást kapott, de Brüsszelben nincsenek titkok. A mindig teli brüsszeli sörözök, és az uniós esti fogadásokon felszolgált pezsgő sok uniós közalkalmazottat szóra bír... Legyen elég itt ennyi.
Trükk hátán trükk
Az egyezség megköttetett. A tavasszal benyújtott és hamis adatokat tartalmazó programot a Bizottság hivatalosan visszaküldte "átdolgozásra". A határidőnek 2006 szeptemberét határozták meg.
Miután megnyerte a választásokat, Gyurcsánynak azon kellett, törnie a fejét, hogyan váltsa valóra ígéretét. Ekkor eszelhette ki Ösződőt. A nagy vihart kavart beszéd május 26-án hangzott el. A felvételt feltehetően maga Gyurcsány rendelte meg. De az anyag egyelőre dobozban maradt, Gyurcsány biztos akart lenni abban, hogy a Bizottság szeptemberben elfogadja, és nem dobja ismét vissza az immár igazi adatokat, vagyis az igen hervasztó számadatokkal teli, a romokban heverő gazdaság képét tükröző beszámolóját.
Az átdolgozott program augusztus végére készült el, és Gyurcsány szeretett volna visszajelzést kapni egy befolyásos uniós politikustól, mielőtt benyújtja a Bizottságnak. Választása Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnökre, az eurózóna elnökére esett. Repülőgépet bérelt, és villámlátogatásra Luxemburgba repült.
A találkozó eredményéről már Budapesten számolt be László Boglár, Gyurcsány sajtófőnöke:
-Pozitívak az euróövezeti országok miniszteri csoportját irányító Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök-pénzügyminiszter első reakciói a módosított magyar konvergenciaprogram fő intézkedéseit, a pályát és az irányokat tekintve. A luxemburgi miniszterelnök az átdolgozott konvergenciaprogram minden egyes szavával egyetért. Juncker egyetlen pontban sem fogalmazott meg kritikát a programmal összefüggésben.
Néhány Brüsszelbe akkreditált újságírónak feltűnt, hogy nem volt közös miniszterelnöki tájékoztató. A diplomácia alapszabályai szerint, ha két miniszterelnök megállapodik valamiben, akkor közösen áll ki a sajtó elé, és úgy számol be a tárgyalás eredményéről, hogy a másik is hallja. Ha nincs közös sajtótájékoztató, akkor nincs megállapodás sem.
Az egyik újságíró történetesen kíváncsi volt, milyen az a konvergenciaprogram, aminek Juncker a pénzügyekben igen kemény álláspontot képviselő luxemburgi miniszterelnök "minden egyes szavával egyetért". Nem volt rest és felhívta telefonon a Külügyminisztériumot. Arra kérte az illetékeseket, hogy a programot angol nyelven juttassák el szerkesztőségéhez. A Külügyminisztérium közölte, a program egyelőre csak magyar nyelven létezik. Az újságíró azonnal felhívta Juncker kabinetfőnökét és azt kérdezte tőle:
- Mondd, mikor tanult meg a főnököd magyarul?
- Miért kellene az én főnökömnek magyarul tudnia? - hűlt el a kabinetfőnök.
- Ha a főnököd egyetért a magyar konvergenciaprogram minden szavával, akkor kell tudnia magyarul, nem igaz?
- Az történt - magyarázta a kabinetfőnök -, hogy a főnökömet felhívta a magyar miniszterelnök, aki közölte, szeretné ismertetni a beadandó programot. A főnököm udvarias ember, azt válaszolta: gyere. Gyurcsány megérkezett, elkezdte mesélni, mi minden lesz a programban. A főnököm türelmesen meghallgatta, majd azt mondta: amit most itt előadsz. így első hallásra jól hangzik, de az állásfoglalással megvárnám, amíg hivatalosan benyújtjátok a Bizottsághoz, és a Bizottság alapos tanulmányozás után állást foglal. Ezzel meg is köszönte a látogatást.
Juncker természetesen tudomást szerzett arról, mit mondott Budapesten a kormányszóvivő. Vérbeli politikusként soha nem éreztette, de nem tudta megbocsátani Gyurcsánynak, hogy hamis mondatokat adott a szájába. Gyurcsány ezzel az EU egyik legbefolyásosabb politikusánál játszotta el a hitelét.
A NÉMET KANCELLÁRIA ÍRÁSBAN VOLT KÉNYTELEN CÁFOLATOT KIADNI: 'A TÉMA, AMIRŐL A MAGYAR MINISZTERELNÖK AZT ÁLLÍTOTTA, HOGY MERKEL ASSZONY JÓVÁHAGYÁSÁT ADTA RÁ, A TALÁLKOZÓN SZÓBA SEM KERÜLT .. '
De nem tanult belőle. Nem sokkal később képes volt ugyanezt eljátszani Merkellel is. Megbeszélésüket követően egyedül nyilatkozott a találkozóról, és olyan mondatokat adott a német kancellár szájába, mely mondatok soha nem hangzottak el. A német kancellária írásban volt kénytelen cáfolatot kiadni: "A téma, amiről a magyar miniszterelnök azt állította, hogy Merkel asszony jóváhagyását adta rá, a találkozón szóba sem került ... "
Merkel volt a következő uniós politikus, aki számára a magyar politikus véglegesen szalonképtelenné vált.
Forradalmi technikák
2006. szeptember 17-én a Magyar Rádió lejátszotta az őszödi beszéd jól megszerkesztett változatát. A MR elnökét információink szerint maga Gyurcsány kérte meg, természetesen a legnagyobb titokban, a beszéd közzétételére. A botrány azonnal kitört. Az országban elszabadultak az indulatok, a becsapott, félrevezetett emberek joggal követelték, hogy Gyurcsány tűnjön el a színről. A levegő forrongott, félő volt, hogy kitör a forradalom.
Almunia az irodájába kérette a brüsszeli magyar újságírókat:
- Amint értesültek róla, a magyar gazdaság nagyon rossz állapotban van. Ahhoz, hogy talpon tudjon egyáltalán maradni, nagyon szigorú megszorításokra lesz szükség. Ez súlyosan fog érinteni bizonyos társadalmi rétegeket. Arra kérem önöket, hogy tudósításaikkal igyekezzenek megértetni nézőikkel, olvasóikkal, hogy ezekre a megszorító intézkedésekre elkerülhetetlenül szükség van, különben a magyar gazdaság összeomlik. Kérem, kérjék meg a magyarokat, hogy bírják ki azt a kis időt, amíg a magyar gazdaság teljesítménye javulni nem fog. Higgyék el, a magyarok ezt követően sokkal jobban fognak élni, mint korábban.
- Elég forradalmi a hangulat odahaza - válaszolta az egyik tudósító. - Mi történik, ha a megszorító intézkedések miatt forradalom tör ki az országban?
Almunia a következőt felelte:
- Erre számítani lehet. De Nyugat-Európában ismertek azok a technikák, amelyekkel az ilyen helyzeteket kezelni lehet, és biztos vagyok benne, hogy az önök miniszterelnöke is ismeri ezeket a technikákat.
Szívből reméljük, hogy Almunia ajánlott technikái között nem szerepelt az véres utcai terror, amivel Gyurcsány Ferenc inkognitóba burkolózó rendőrei 2006. október 23-án felléptek a békés tüntetőkkel szemben. Az ilyen "technikák" ugyanis Nyugat-Európában teljesen ismeretlenek. Ilyen eszetlen mészárlásra az EU nem adhatott felhatalmazást.
,,Gyurcsány dühödten kirohant a teremből."
Hogyan alázta meg Nicolas Sarkozy a bukott magyar kormányfőt? Mi pecsételte meg végleg Gyurcsány Ferenc sorsát? A szerző, aki éveket töltött el az Európai Unió fővárosában, személyes tapasztalatait, oknyomozó munkájának eredményeit foglalta össze e rendkívül értékes dokumentumban.
Az őszödi beszéd elhangzásának másnapján, 2006. szeptember 18-án hétfőn, az Európai Bizottság déli sajtótájékoztatóján, akkor még mit sem tudva a háttéralkuról, feltettem a kérdést Barroso szóvivőjének:
- Milyen lépéseket tervez az Európai Bizottság azt követően, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésével kiderült, a magyar kormány és annak miniszterelnöke súlyosan becsapta nemcsak a magyar polgárokat, hanem az EU-t is. Terveznek-e valamiféle szankciót Magyarország ellen?
- Az ön által említett beszédről az Európai Bizottságnak nincs hivatalos értesülése. Ami pedig az erről szóló híradásokat illeti, az Európai Bizottság nem olvas magyar újságokat és nem kommentál sajtóértesüléseket.
A fideszes EP-képviselők sem jutottak bővebb információhoz. A Bizottsághoz intézett hivatalos levelükre az a válasz érkezett, hogy "a beszéd hangneme, valamint annak tartalma Magyarország belügye, ami kívül esik az Európai Bizottság hatáskörén".
Az EU tartotta magát a titkos megállapodáshoz, és elégtétellel nyugtázta, hogy Gyurcsány, ha elég szerencsétlen módon is, de betartotta ígéretének első felét. Az unió az egyre növekvő elégedetlenség, az MTV elleni támadást követően is néma maradt. Néma maradt az október 23-i véres rendőrattak, a szemkilövések után is. Egyszerűen kívülállónak tekintette magát, mintha Magyarország nem lett volna az Európai Unió tagja.
Az európai néppárti képviselők részéről azonban egyre nagyobb nyomás nehezedett az EU törvényhozó testületére.
Franco Frattini, jogi és igazságügyi biztos kénytelen volt levelet írni Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszternek, amiben felkéri a magyar kormányt, vizsgálja ki, történt-e "túlkapás", nem alkalmazott-e "túlzott erőt" a magyar rendőrség a békés tömeg feloszlatásakor. A biztos nem szabott határidőt a vizsgálat lefolytatására.
A levél kimerítette a jogi abszurdum fogalmát: a bűnelkövetőt bízta meg saját bűntettének kivizsgálásával.
A fideszes EP-képviselők nem nyugodtak bele abba, hogy az EU igyekszik eltussolni a történteket, ezért Brüsszelben kívánták bemutatni, mi is történt valójában. Elérték, hogy a rendőrattak szenvedői meghallgatáson vehessenek részt az Európai Parlamentben. Az eseményre 2006. december 7-én került sor, az épület második legnagyobb üléstermében. A jelenlévők a brutális és véres eseményt összefoglaló film után döbbenten, némán ültek a helyükön. Volt, aki sírt. A balliberális média cinikus és hazug módon tájékoztatott az eseményről, amiből csak annyi volt igaz, hogy a fővendég, Frattini valóban nem volt jelen. A meghallgatás csütörtök délutánra esett, és az igazságügyi biztosnak haza kellett repülnie Bolzánóba, ahol minden hétvégén síelést oktat turistáknak. A biztos ugyanis mellékesként megtartotta síoktatói állását is.
A magyar kormány válasza három hónap elteltével érkezett meg, és ahogy arra számítani lehetett, a levélben az állt, hogy a rendőrség fellépése minden tekintetben jogszerű volt. Mivel az elégedetlenség továbbra sem csitult, Frattini 2007 elején ellátogatott Magyarországra, ahol mindössze annyit közölt, hogy a magyar rendőrségnek tartózkodnia kellene gumilövedékek használatától az oszlatás alatt.
Az unió minden lehetséges eszközzel védte Gyurcsány Ferencet, aki meg volt róla győződve, stratégiai húzása beérett. A színfalak mögött mindig azt hajtogatta: "ha én megbukom, jön Orbán Viktor, aki fütyül a reformokra és a neoliberális politikára. Ha engem nem védtek meg a pozíciómban, akkor számotokra Magyarország elveszett."
Egy idő után azonban tapasztalnia kellett, hogy az uniós politikusok vele szembeni magatartása alapvető változáson megy keresztül. Egyre kényszeredetten állnak vele szóba, kerülik a társaságát. Rettegni kezdett, hogy kiközösítik abból a "politikai klubból", amelyben vezető szerepet szánt magának. Egy minapi blogbejegyzésében leplezi le önmagát, amikor arról értekezik, hogy Orbán Viktor "nemkívánatos személy" lesz az EU vezető politikusai között:
"Az Európai Tanács üléseinek esti munkavacsorája előtt egy, a többiek előtt szigorúan elzárt területen találkoznak az állam és kormányfők. A büfében még megisznak egy italt. Egy pohár bort, egy gin-tonikot, közben beszélgetnek. A kavalkádban jól érzékelhető, hogy kinek milyen az elfogadottsága. Kihez lépnek oda, kire figyelnek egy társaságban, kivel beszélgetnek csak a hivatalos ügyekről, kivel anekdotáznak szabadon. Sok »nagy embert« láttam magányosan ebben a körben, és gyanítom, egyik sem bánta, hogy a médiának nincsen betekintése ide, a színfalak mögé." Ő csak tudja, hiszen átélte mindezt.
Mivel a színfalak mögött az állam-és kormányfők egyre kevésbé vették komolyan, igyekezett a média színe előtt az ellenkezőjét mutatni. Viselkedése megváltozott, színpadiassá és kenetteljessé vált. Elleste, mit csinálnak a "nagyok", és őket próbálta utánozni. Különösen a francia köztársasági elnök, Sarkozy stílusa ragadta meg a figyelmét, aki a csúcstalálkozókon mindig keresett egy csoport miniszterelnököt, akiket szóval tarthatott, és mindig talált olyanokat, akik figyeltek rá. Az egyik "családi fotó" elkészítése alkalmával, amikor a 27 állam-és kormányfő felsorakozik egy emelvényen, hogy felvétel készülhessen róluk, a felvétel után, amikor elhangzott a "köszönjük" és a miniszterelnökök elindultak kifelé, Gyurcsány a mellette álló svéd miniszterelnök felé fordult, és nagy gesztusokkal elkezdett neki magyarázni valamit, mintha a fotózás előtt félbeszakadt beszélgetést folytatná. A svéd miniszterelnök ijedten nézett rá. "Mit akar tőlem ez az ember?" -mondta a pillantása, és faképnél is hagyta a nagyban magyarázó Gyurcsányt. Tanulságos burleszkjelenet volt.
AMIKOR ELKEZDŐDÖTT A TANÁCSKOZÁS, GYURCSÁNY FELÁLLT ÉS KÖZÖLTE, KIDOLGOZOTT NÉGY PONTOT EURÓPA MEGMENTÉSÉRE, AMIT SZERETNE ISMERTETNI. AZ ELNÖKLŐ SARKOZY AZT VÁLASZOLTA:
MINISZTERELNÖK ÚR, MÉG SENKI NEM HALLOTT OLYAT, HOGY A BETEG AKARJA GYÓGYÍTANI AZ ORVOST. NE AZ AKARJON TANÁCSOT ADNI NEKÜNK, AKI A SAJÁT ORSZÁGÁNAK A GAZDASÁGÁT ELKÚRTA
Egyre fontoskodóbb lett. A csúcstalálkozókat követő sajtótájékoztatón bonyolult és mély politikai elemzésekkel rukkolt elő, miközben feltűnően gyakran hangoztatta, hogy "az EU magyar kezdeményezésre" (értsd az ő kezdeményezésére) fogadott el valamit. Elég volt belehallgatni más tagország sajtótájékoztatóiba, vagy az EU elnökségébe, hogy kiderüljön, ezekről a nagy sikerű "magyar kezdeményezésekről" a magyar miniszterelnökön kívül senki nem hallott. Néha már úgy tűnt, az Európai Unió Gyurcsány tanácsai nélkül csődbe menne.
Mindeközben a magyar gazdaság kezdett darabjaira hullani. Almunia biztos többször sürgette Gyurcsányt ígéretének betartására, a szigorításokkal járó reformok beindítására. Az egyre gyakoribbá váló találkozásokon nem egyszer hangzott el: "Ha nem teszi meg a szükséges intézkedéseket, miniszterelnök úr, államcsődbe viszi az országát. Meg kell értetnie a magyarokkal, hogy vége a szocializmusnak, nem várhatják többé, hogy az állam eltartsa őket. Mondja meg nekik, hogy nincs több ingyenkenyér, igyekezzenek önellátóvá válni". A "vége a szocializmusnak, nincs többé ingyenkenyér" lett ettől kezdve az a vezérmotívum, amire Gyurcsány a reformokat fel akarta építeni. A jelszó megvolt, de tettek nem követték az így üressé vált kommunikációt.
Már régen nem a kormányzással törődött, csak azon járt az esze, miként tarthatja fenn pozícióját, amely egyre jobban meginogni látszott. Betegesen rettegett attól, hogy megbukhat. Kettős játékba kezdett. Megpróbált kibújni az EU-nak tett ígérete alól, és az unión kívüli kapcsolatokkal erősíteni a magyar gazdaságot. Kapcsolatot keresett Putyinnal, akitől azt remélte, tekintettel a "közös múltra", Magyarország hóna alá nyúl. Egy titkos szerződéssel hátba támadta az Európai Uniót, amikor a közös nagy beruházás, a Nabucco gázvezeték helyett az oroszok által támogatott "Kék Áramlat" megépítése mellett kötelezte el magát. A megállapodás hamar napvilágot látott, és Gyurcsány nem győzött meakulpázni. Sietett visszakozni, de elkésett. E lépéssel elveszítette az amerikai kormányzat iránta tanúsított jóindulatát. Az amerikai lapok, amelyek korábban kiálltak politikája mellett, nyíltan bírálni kezdték.
Az arab országokra sem számíthatott, hiszen ezeket az országokat már 2005-ben mélyen megsértette, amikor az MSZP-kongresszuson azzal viccelt, hogy a magyar labdarúgó-válogatott "halált megvető bátorsággal küzdött" a szaúd-arábiai válogatott ellen, amelyben "nagyon-nagyon sok terrorista is volt". Más terepe nem maradt, mint az EU, visszaódalgott az eredeti megállapodáshoz.
Kigondolt és bejelentett néhány reformot, az EU megnyugtatására. Ezekre a légből kapott tervekre építette új konvergencia-programját, ami csak annyiban tért el az ominózus,. hazugságokkal teli, hamis adatokat tartalmazó két évvel korábbitól, hogy ebben a programban a jövőre utalva vázolta fel ugyanazokat a nagy ívű számokat, amelyek korábban a dübörgő magyar gazdaságot voltak hívatva bizonyítani. Az Európai Bizottság - más nem lévén - kénytelen volt ezt a konvergencia-programot üdvözölni. Barroso bizottsági elnök úgy nyilatkozott, hogy "bár Magyarország a válság által egyik leginkább sújtott uniós tagállam, az ország megfelelő gazdaságpolitikát választott a magas államháztartási hiány és a külső adósságok kezelésére. Az ország jelentős előrehaladást tett költségvetésének szilárdabb alapokra helyezése fölé".
Mindezt akkor, amikor a magyar kormánynak már sorra kellett különböző válságintézkedéseket hoznia az államcsőd elkerülésére, majd 2008 októberében kiderült, ha az EU és az IMF nem siet kölcsönnel Magyarország megsegítésére, az ország összeomlik. Egyetlen alkalommal (február 24.) szaladt ki Gyurcsány száján "Ami azt illeti, mi elég nagy bajban vagyunk". A Brüsszelben tett kijelentésére azonnal zuhanni kezdett a forint. A kormány szóvivője gyors helyesbítést kért, leszögezte: a miniszterelnök a "mi" alatt nem Magyarországot, hanem Európát értette. "Hát elég nagy baj van a világban és elég nagy baj van Európában," Így kellett volna értelmezni Gyurcsány Ferenc kijelentését a szóvivő szerint.
Talán ez az értelmezés adta az ötletet Gyurcsánynak, hogy nem Magyarországon kell a reformokat bevezetni, hanem egész Európában. Majd ő megmondja, mit kell Európának tennie, hogy kimásszon a válságból! 2008. október 15-én négypontos javaslattal érkezett Brüsszelbe, az európai uniós tagországok állam és kormányfői találkozójára. Ezeknek a javaslatoknak az lett volna a céljuk, hogy a lehető legnagyobb védelmet biztosítsák az európai pénzügyi rendszernek, és ezzel a védelemmel segítsék az európai (és benne a magyar) gazdaságot, elkerülhetővé tegyék a mély recessziót. -
FRANCO FRATIINI, AZ EU JOGI ÉS IGAZSÁGÜGYI BIZTOSÁNAK LEVELE KIMERÍTETIE A JOGI ABSZURDUM FOGALMÁT: A BŰNELKÖVETŐT BÍZTA MEG SAJÁT BŰNTETTÉN EK KIVIZSGÁLÁSÁVAL.
Gyurcsány szokatlan módon a találkozó előtt megjelent a Tanács épületének hatalmas fedett előcsarnokában, ahol a csúcstalálkozó idején közel ezer újságíró foglal helyet. Ezen a helyen miniszterelnök nem szokott sajtótájékoztatót adni, arra vannak a nemzeti sajtószobák, ezért nyomban egy nagy csoport újságíró fogta körül. Előbb magyar nyelven, majd gyenge angolsággal ismertette azt a négypontos elképzelését, amivel Európa gazdasága megmenthető. Ezt követően kezdődött el a tanácsülés. Meglepetésünkre kisvártatva arról kaptunk értesítést, hogy Gyurcsány otthagyta a tanácskozást, és hazautazott. Igyekeztem kideríteni az okát.
Amikor visszafelé jöttem az asztalomhoz, egy csoport hahotázó újságíróra lettem figyelmes. Odahívtak magukhoz, kérdezték, tudom-e, mi történt. Ráztam a fejemet.
- Amikor elkezdődött a tanácskozás, Gyurcsány felállt és közölte, kidolgozott négy pontot Európa megmentésére, amit szeretne ismertetni. Az elnöklő Sarkozy azt válaszolta: "Miniszterelnök úr, még senki nem hallott olyat, hogy a beteg akarja gyógyítani az orvost. Ne az akarjon tanácsot adni nekünk, aki a saját országának a gazdaságát elkúrta. Gyurcsány erre fölugrott, dühödten kirohant a teremből, és elutazott haza" - mesélték nevetve.
A magyar média természetesen arról számolt be, hogy Gyurcsány elgondolásaiból hármat magáévá tett az Európai Unió. A válság azonban még Gyurcsány remek elgondolásai ellenére sem akart szűnni, Magyarországon kiváltképpen nem. Az IMF-től és az EU-tól kapott 25 milliárd eurós hitel is kevésnek látszott ahhoz, hogy az ország talpon tudjon maradni. A magyar diplomácia komoly erőfeszítéseket tett, hogy további segítséget szerezzen az Európai Uniótól, de megint Gyurcsány segítségére volt szűkség, hogy a vonakodó gazdagabb tagországokat megpróbálja rávenni arra, hogy fizessenek. Azt indítványozta, hogy az Európai Unió hozzon létre egy 180 milliárd eurós alapot (Európai Stabilizációs és Integrációs Program) a kelet-európai gazdaságok megsegítésére. Mint mondta, nemcsak Magyarországnak, hanem valamennyi kelet-közép-európai országnak szüksége van a pénzügyi támogatásra, erről valamennyi érdekelt tagország miniszterelnökével beszélt, akik jóváhagyták tervét.
Az érintett tagországok miniszterelnökei azonban az Európai Bizottság elnökének, Barrosónak címzett közös levélben tudatták, erről a magyar miniszterelnök velük nem egyeztetett, sőt egy árva szót sem szólt tervéről, amúgy köszönik szépen, de nincs szükségük pénzügyi támogatásra.
Ez a diplomáciai blamázs végleg megpecsételte a sorsát. Az EU minél előbb meg kívánt szabadulni a beszámíthatatlan viselkedésű magyar miniszterelnöktől, és diplomáciai úton lépéseket tett eltávolítására. Gyurcsány Ferenc megkapta a selyemzsinórt. 2009. március 21-én, az MSZP tisztújító kongresszusán kénytelen volt maga bejelenteni lemondását. Amitől rettegett, bekövetkezett. Nem a választók buktatták meg, az unió nyomására önként kellett lemondania.
Barcs Endre
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
2011. Február
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
78 db bejegyzés |
| e év: |
399 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 5564
- e Hét: 6944
- e Hónap: 7891
- e Év: 43832
|
|
|
Offline
