|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
|
|
2011-03-04 17:46:24, péntek
|
| |
| |
Koldusbotra jutunk öregkorunkra?
A magyarok több mint felének nincs félre tett pénze, ezért az államnak be kellene látnia, hogy muszáj a mostaninál is jobban támogatnia a megtakarításokat. Főleg a hosszú távúakat, különben a többségére elszegényedés vár öregkorára. Az is fontos lenne, hogy az ösztönzési rendszer ne változzon folyton, hogy a jövő valóban tervezhető legyen.
Tamásné Szabó Zsuzsanna
2011. március 4. 15:55
A magyar lakosság 52 százalékának nincs semmilyen megtakarítása. Negyedüknek 1 hónapra való tartalékuk sincs arra az esetre, ha elveszítenék a munkájukat, 3-6 havi munkanélküliséget pedig már 63 százalékuk nem lenne képes átvészelni gond nélkül - kaphattunk bepillantást a pénzügyi kultúrát feltérképező kutatásból (Pénziránytű -MNB) a pénteki megtakarításokkal foglalkozó sajtóbeszélgetésen.
A válság, a devizahitelesek kiábrándító helyzete, az hogy rengeteg szó volt mostanában a magánnyugdíj-pénztári rendszer megszüntetésével kapcsolatban az öngondoskodásról mindinkább tudatosította a lakosságban, hogy muszáj takarékoskodniuk. De erre még jó lenne, ha ráerősítene az állam is - hangzott el.
A megtakarításokat nemcsak azért kellene, hogy stabilan, átláthatóan, hosszú távra ösztönözze a kormány, hogy az emberek képesek legyenek saját magukról gondoskodni, hanem ez a gazdaság és a költségvetés finanszírozásához is szükséges lenne. Ezen kívül az államadósság összetételén is javítanának a hazai megtakarítások, általuk csökkenthető lenne a külföldi eladósodottság, ami igen fontos lenne az államnak - mondta el a Pioneer Alapkezelő vezérigazgatója Vízkeleti Sándor.
A Ratkó-unokák kerülhetnek a legnagyobb bajba
Leginkább a most 31-35 év körüli Ratkó-unokáknak lesz muszáj előtakarékoskodniuk, mivel ők és szüleik ma a legnépesebb korosztály, viszont az unokák kevésbé termékenyek, mint szüleik. S mivel ők kevesebb gyermeket vállaltak, így aztán kérdés, hogy ki finanszírozza majd a nyugdíjukat.
Három választásuk van: vagy már most szerényebben fogyasztanak, megtakarítanak idős korukra, vagy elszegényednek öregségükre, vagy jelentős terhet raknak utódaikra, akiktől az állam kénytelen lesz magasabb járulékokat beszedni, hogy a szüleiknek legyen nyugdíjuk - vázolta lehetséges jövőjüket a TÁRKI vezető kutatója Gál Róbert Iván.
Merre mehetne el az ösztönzés?
A támogatásokat nem egyedi termékekhez, hanem megtakarítási időtávokhoz kapcsolná Vízkeleti Sándor. Minél hosszabb időszakra kötelezné el magát valaki, annál nagyobb ösztönzést adna neki. Az egyforma időtávú és költségszintű megtakarítási formákat ilyen szempontból egyforma elbírálás alá venné. S mindenképpen fontosnak tartaná, hogy kiszámítható, s ezáltal bizalmat keltő legyen a támogatási rendszer. A változások (az utóbbi tíz évben sok ilyen volt) ugyanis nem kedveznek a megtakarítási kedvnek.
Szerinte azt is meg kellene fontolni, jó-e a mostani rendszer, amiben a nyugdíj-célú megtakarításokat nemcsak nyugdíjszolgáltatásra lehet felhasználni, Ma az önkéntes nyugdíjpénztári vagyont 20 év után fel lehet venni, a nyugdíj elő-takarékossági számlán gyűjtött pénzt pedig át lehet vinni tartós befektetési számlára. Mérlegelni kellene, nem lenne-e célszerű emelni, vagy a minimálbér bizonyos százalékához kötni az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokhoz járó adókedvezményt, hogy az folyamatosan emelkedjen. Vízkeleti Sándor azt is támogatná, ha a megtakarítások után járó adókedvezmény közvetlenül a megtakarítási számlára kerülne.
A cafeterián belül erősítené a megtakarítási célú juttatásokat, akár úgy is, hogy (ismét) adómentessé tenné őket (korábban adómentes volt az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás). A mostani, egykulcsos rendszerben ugyanis az azonnal felhasználható juttatások mellett kevéssé vonzóak az öngondoskodással összefüggőek.
Szja-változások és megtakarítás
Mintegy 500 milliárd forinttal nőhet a kiáramló munkajövedelem a magasabb keresetűeknek kedvező szja-változások miatt. Közülük is a 4-5 millió forint éves jövedelem felettiek kerültek a legkedvezőbb helyzetbe, akik feltehetően félre is tudnak tenni - említette meg RSM DTM adópartnere, Hegedűs Sándor.
Vízkeleti Sándor szerint akik többet keresnek, azoknál először az elhalasztott vásárlások kerülhetnek sorra, s mintegy hat hónap múlva jöhet szóba a takarékoskodás, amikorra hozzászoknak a magasabb jövedelemhez. Eddigre valószínű, hogy a szolgáltatók is kirukkolnak majd új, rendszeres megtakarítást ösztönző termékekkel - vélte.
Szóba került az is, hogy vajon a magánnyugdíj-pénztári hozamokkal mit kezdenek, akiknek jár. Mivel tudomása szerint elsősorban az alacsonyabb jövedelműek léptek vissza az állami rendszerbe, Vízkeleti Sándor azt valószínűsítette, hogy ők el fogják ölteni a hozamot.
Hegedűs Sándor felvette azt is, hogy át kellene gondolni, hogyan lehetne az alacsonyabb jövedelműeket is rávenni, hogy félre tegyenek. Náluk az adójóváírás nem eléggé motivál, mivel eleve kevés az adójuk, amiből lejöhetne a megtakarítások miatti jóváírás. Vízkeleti Sándor szerint szóba jöhetne, hogy a költségvetésből 15-50 százalékot hozzáadjanak az alacsony jövedelműek szerény megtakarításaihoz, s így számukra is vonzóbb lenne a tartalékképzés.
http://www.fn.hu/belfold/20110304/koldusbotra_jutunk_oregkorunkra/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-03-04 17:25:34, péntek
|
| |
| |
Hol téved a kormány?
Hol téved a kormány? - illusztrációÓriási tévedés, hogy egyszerűen megteremthetők azok a munkahelyek, ahol a szociális ellátórendszerből kikerülő tömegeket foglalkoztatnák. Ugyancsak téves elképzelés, hogy jelentős megtakarítás érhető el a munkanélküliek pénzbeli ellátásának csökkentésével. Adler Judit közgazdász, szociológus írása.
2011. március 4. 12:00
A középtávon is fenntartható államháztartási hiánykövetelmények és az alacsony foglalkoztatási színvonal szorításában kézenfekvő és helyeselhető a Széll Kálmán tervben megfogalmazott állami törekvések iránya. Bármely célkitűzés megvalósíthatósága azonban a részletekben rejlik, a konkrét módszerekben, szabályozásban, ütemezésben.
A nagy propagandával beharangozott, a várakozásokat felkorbácsoló csomag pontos részleteinek nyilvánosságra hozatala elmaradt, sőt az vált világossá, hogy ilyenek nincsenek is még, majd csak a jövőben kerülnek kidolgozásra. Az elnagyolt elképzelések, a durva, a népesség egyes csoportjainak érdekeit súlyosan sértő elgondolások tesztelésnek tűnnek. A kormány eleresztett néhány sötét színű luftballont, s várja, hogy melyikre, mennyire lőnek az egyes társadalmi csoportok, illetve érdekképviseleti szerveik. Az egyelőre baltával kiszabott irány finomra hangolása remélhetőleg függ majd a társadalmi reagálásoktól is. Bár a megcélzott csoportok érdekérvényesítési képessége igen gyenge, de az áttételesen érintett szereplőkre ez már nem igaz.
Fotó: Rédley Tamás
Alacsony érdekérvényesítő képesség. Fotó: Rédley Tamás
Az államadósság mérséklésének és a foglalkoztatás bővítésének univerzális eszköze a rokkantnyugdíjasok és a munkanélküliek ellen indított támadás. A korhatár alatti rokkantnyugdíjasok között nyilván vannak ,,potyautasok" is, de túlnyomó többségük valóban született rendellenességgel küszködő, vagy munkában megrokkant, illetve egészségromlást elszenvedett személy. A 350 ezres állomány közel egyharmadát minden előzetes vizsgálat nélkül csalónak minősíteni nem igazán tekinthető kulturált, korrekt eljárásnak. Az egyébként is gyűlölködéssel terhes közhangulatot tovább terhelni egy újabb front megnyitásával nem tűnik bölcs dolognak, bár az oszd meg és uralkodj gyakorlata mindig is hatékony irányítási módszer, legalábbis rövidtávon. Természetesen nem csak morális problémák vannak az elképzeléssel.
A korhatár alatti rokkantnyugdíjasok állományának mérséklése már évek óta napirenden van. Létszámuk 2005-ben volt a legmagasabb, 467 ezer fő, azóta apadó tendenciát mutat. Különösen felgyorsult csökkenésük a 2008-ban bevezetett rehabilitációs járulék, a demográfiai folyamatok, illetve az új megállapítások szigorúbb feltételekhez kötése miatt. A 2005-ös csúcslétszámhoz képest 25%-kal, több mint 115 ezer fővel csökkent létszámuk, melynek túlnyomó része a 2008-at követő időszakra esik. A rokkantsági új esetek megállapításának 10 ezer főre vetített aránya soha nem volt olyan alacsony, mint napjainkban. Az elmúlt években a korhatár alatti rokkantnyugdíjasok körében megvalósult évi több tízezerre rúgó állománycsökkenésnél nagyobb fogyást célszerűtlen forszírozni.
A Széll Kálmán Terv hallgatólagosan feltételezi, hogy rendelkezésre állnak, illetve viszonylag egyszerűen megteremthetők azok a munkahelyek, amelyek a szociális ellátó rendszerekből kikerülők tömegeit felszívják, megélhetésüket biztosítják. Ez pedig óriási tévedés. A 2000-es évek első felében, amikor a munkaerő-kereslet mértéke lényegesen kedvezőbb volt a jelenleginél, nyilvánvalóvá vált, hogy a vállalkozói szektor nem tart igényt a képzetlen, alacsony munkakultúrával rendelkező, többszörösen hátrányos helyzetű munkaerő-tartalékra az inaktívak és a tartósan munkanélküliek köréből. Helyettük inkább szakképzett szlovák, román, ukrán, stb. munkaerőt alkalmazott különféle konstrukcióban. Nincs okunk feltételezni, hogy egy esetleges munkaerő-kereslet bővülés esetén ez most másképp lenne.
Rémálmainkban felvázolható azonban egy tervutasításos kapitalizmus víziója, ahol irányított munkaerő-gazdálkodás keretében történik a munkavállalási korúak elhelyezése, akár kapun belüli munkanélküliséget is generálva, de piacgazdaság viszonyai között ez legfeljebb a költségvetési szektorban képzelhető el, de ezzel a kígyó a saját farkába harap. A közfoglalkoztatás sem olcsón rendelkezésre álló csodafegyver. A közfoglalkoztatás vállalkozói szektorra testálása csak magas támogatási arány mellett képzelhető el, ami egyrészt költséges, másrészt kiszorít nem támogatott foglalkoztatottakat.
A munkaerő-piaci feszültségeket tovább növelheti a tankötelezettség leszállítása 15 évre. A teljesen szakképzetlen, munkatapasztalattal nem rendelkezőkre eddig sem tartott igényt a piac, az ő körükben rendkívül alacsony a foglalkoztatási ráta. Ez az intézkedés inkább rontja, mint javítja a foglalkoztatási színvonalat. További rossz üzenete az elgondolásnak, hogy az állam nem tartja feladatának a 15 éven felüliek közoktatásban részesítését, ami hosszú távon sok probléma okozója lehet. Célszerűbb lenne a korábbiaknál is jobban felkarolni az egyszerűbb szakmák képzésének 2-3 éves rendszerét azok körében, akik egyéni adottságaiknál és társadalmi körülményeiknél fogva jelenleg még nem alkalmasak az érettségit adó középfokú oktatásban részt venni. Valamilyen szakképzettség megszerzése egyszerűen létkérdés a hátrányos helyzetük részére még akkor is, ha tudva levő, hogy ezzel nem fognak tudni életük végéig munkában maradni, de talán valahol el tudják kezdeni pályafutásukat.
A munkanélküliek pénzbeli ellátásának csökkentése csak közeledést jelent a valós helyzethez. A törvényben biztosított 9 hónapos ellátási idő különféle szakaszait csak azok tudták igénybe venni, akik azt megelőzően 4-5 év munkaviszonnyal rendelkeztek. Az ellátásban részesülők többsége nem ilyen, jellemzően csak rövid munkaviszonyt tud összeszedni két munkanélküliségi állapot között, ezért csak az ellátás töredékére szerez jogosultságot.
Ez alól némiképp kivételt jelent a válság időszaka, amikor nagyobb létszámban váltak munkanélkülivé hosszabb munkaviszonnyal rendelkezők is. 2010-ben az álláskeresési ellátás tényleges igénybe vételének átlagos ideje 3 hónap volt, a korábbi években nem érte el a három hónapot. Az intézkedés tehát nem vezet valós költségvetési megtakarításhoz. Viszont méltatlanul büntet néhány hosszú munkaviszony után munkanélkülivé vált olyan személyt, akik után fizették a fedezetül szolgáló járulékokat.
Tanulságul talán annyi vonható le egy régi viccet felidézve, hogy nem ártana a kormányzatnak előbb számolni, aztán riogatni a vágással.
(A szerző közgazdász, szociológus, egyetemi doktor, a GKI kutatásvezetője.)
http://www.fn.hu//allas/20110303/hol_teved_kormany/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
2011. Március
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
420 db bejegyzés |
| e év: |
5608 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 650
- e Hét: 2137
- e Hónap: 13248
- e Év: 166744
|
|
|
Offline
