|
2011-03-06 22:01:53, vasárnap
|
| |
| |
Humai Zsolt: Nőnapi üzenet
Ha kérdeznék, nő?
Mi jutna eszembe?
Gondolatban kicsoda,
Jönne velem szembe?
A kérdés nem egyszerű,
A válasz is összetett.
Hisz csodálatos személy,
Kit az Úr Ádámból teremtett.
Sokoldalú tünemény,
Más mint a férfi.
Ki ismeri őket,
Biztos, hogy megérti.
Édesanyám az első,
Ki a sort megkezdi.
Ő tanított meg engem,
Hogy milyen is létezni.
Volt munka sok,
Dolgozott eleget.
Ezért nagyanyám is átvette,
A tanító szerepet.
A környéken a lányok,
Mint a rossz pénzt ismertek.
Loknijukat húzva,
Szemembe nevettek.
Ne nevess olvasó,
A gyermeki csínyeken!
Ekkor még kutattam,
Hogy milyen a szerelem.
Majd ismertem nőt, később,
Hol fiatalt, hol időset,
Ki nekem, kinek én,
Vallottunk szerelmet.
Véleményem róluk,
Pozitív az nagyon.
Isten éltesse őket,
Ezen az ünnepi napon!
Nézz rájuk te férfi,
Mint egy szál virágra!
A sok törődést,
Mind meghálálja.
Becsüld mindet, legyen az:
Szülő, testvér, feleség vagy barát.
Segítsél nekik, hogy elfelejtsék,
Az élet sok nyűgét és baját!
Nem Őket szólítottam,
De nekik szól e vers.
Kedvükre tenni,
Ma el ne felejts!
Végy ajándékot,
Bon-bont vagy virágot!
Hogy szebbnek lássák ma,
E rohanó világot!
Végezetre Te hölgy,
Neked azt kívánom.
Életed legyen,
Egy beteljesült álom!
Tűnjön el az útból,
Bú, ború és átok!
S Isten teljesítse,
Minden kívánságod! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: NŐNAP |
|
|
|
|
|
Offline
