|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
2011-04-24 18:43:34, vasárnap
|
|
|
Egyházi ünnepeink a népi hagyományok tükrében
Az ünnepeknek roppant nagy holdudvaruk van, ha arra gondolunk, hogy évszázadok során mennyi népszokás, hiedelem és hangulat szegődött hozzájuk.
A vallásos néprajz könyvtárra menő irodalmából Szénási Sándor: Ünnepeink címen megjelent könyve, valamint Balassa-Ortutay: Magyar néprajz című kötet alapján szerkesztettem ezt a vázlatos áttekintést.
Bizonyos, hogy a magyar falvak életében nagyon fontos szerepet töltöttek be a különböző vallások egyházai, mert az erkölcsi normákat, szokásokat, a családi élet alakulását jelentős mértékben befolyásolták. A X-XI. századtól, a magyarság egységesen a katolikus vallást követte, a XVI. századi protestantizmus térhódításáig.
Másfél százados harc után, az 1731-ben kiadott Carolina Resolutio (Károly király döntése) megerősíti a protestánsok korlátozott vallásgyakorlását.
Kiépül mind a református, mind az evangélikus egyház területi szervezete és tovább épülnek a református iskolaközpontok. Az állam katolikus jellege azonban megmaradt.
Ennek ellenére, a XVIII. századi műveltségben a magyar protestantizmus az előző századokban kiépült iskolarendszerben és könyvnyomtatási kultúrában őrzi pozícióit.
A képzőművészetben, a népi motívumkincs a táblafestő- ,,virágozó" asztalosmesterek jóvoltából, bekerül a református templomokba.
Az egyházi zene a középkortól kezdve hatott a népzenére.
A prédikációs irodalom példázatai jelentkeznek a paraszti mesékben és mondákban.
Az egyházak bizonyos vallásos tartalmú dramatikus játékok kezdeményezői és elterjesztői voltak.
A húsvéti ünnepkör
A húsvétot, a nagyböjti időszak készíti elő.
A nagyböjt hamvazószerdától nagyszombatig, 40 napig tart - annak emlékére, hogy Jézus Krisztus is negyven napig böjtölt a pusztában.
Az első időkben a húsvét előtti böjt rendkívül szigorú volt. Bizonyos ételektől (elsősorban a hústól, tojástól) tartózkodtak, és napjában csak egyszer étkeztek. A böjti fegyelem azonban fokozatosan enyhült, a hústól való megtartóztatás csak péntekre vonatkozott és az egyszeri jóllakás lépett a helyébe.
A nagyhét a húsvétot közvetlenül megelőző hét nap, a nagyböjt utolsó szakasza.
Első napja a virágvasárnap, (a pálmák vasárnapja, az Úr szenvedése).
A VIII. században elterjedt, hogy szentelt pálma-, illetve olajágakkal (barkával) körmenetet tartanak Jézus Krisztus jeruzsálemi bevonulásának emlékére.
Általában virágvasárnapon a palócoknál szokás volt a kiszehajtás. A kisze jellegzetes böjti eledel: savanyú gyümölcs- vagy korpaleves, amit éven át nagyon meguntak, és meg akarnak tőle szabadulni. A leányok az előző évben férjhez ment menyecske ruháiba öltöztetnek egy szalmabábot, mely a kiszét jelképezi, és azt - dalokat énekelve a legközelebbi folyóig, patakig, tóig viszik. Leveszik a ruhát a bábról, és annak csupasz vázát a vízbe dobják. Ilyenkor, aki felé a báb úszik, annak megjövendölik a férjhez menését.
A nagyhét kiemelkedő időszaka a "három szent nap", a nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat.
A nagycsütörtököt a IV-V. századtól kezdve ülik meg az utolsó vacsora és a szenvedés kezdetének az emlékére.
Ezen a napon van a püspöki székesegyházakban az olajszentelés, a VI. századtól a lábmosás, annak emlékére, hogy az evangéliumok szerint Krisztus megmosta e napon apostolainak a lábát. A pápa 13 fehérbe öltözött papnak a lábát mossa meg ezen a napon.
Ekkor van még az oltárfosztás: mindent leszednek az oltárról - Krisztus ruháitól való megfosztásának emlékére - csak a gyertyatartókat és a keresztet hagyják ott.
Nagycsütörtök németül Gründonnerstag=zöldcsütörtök arra utal, hogy ezen a napon csak zöldségből készült főzeléket volt szabad enni.
Nagypéntek Krisztus szenvedésére és kereszthalálára való emlékezés ünnepe, amelynek kiemelkedő része a keresztúti ájtatosság, azaz a 14 stáció imádkozva való végigjárása.
E-napi szokás jellegzetessége a szentsír készítése, őrzése és látogatása. Egyik emlékét, a 15. századból való garamszentbenedeki Úrkoporsót Esztergomban őrzik.
Nagypénteken valamennyi vallásfelekezet böjtöl.
Savanyú-leves (cibere, káposztaleves), zsír nélküli kalács és pattogatott kukorica az egész napi táplálkozás.
Nagyszombat már a húsvéti örömünnep kezdete.
Este kezdődik az ünnep a tűzszenteléssel, amely VIII. századi pogány eredetű szertartás. Ezt követi a keresztvízszentelés, majd az éjjeli mise, amellyel már a feltámadást ünneplik.
A húsvét
Húsvét vasárnap a húsvét első napja.
Reformátusoknál a Feltámadott Krisztus megtapasztalása.
Legnagyobb ünnepünk jelképei, szokásai közül
- A zászlós bárány, a magyar református egyház címerképe.
Ő, mint ,,Isten báránya", magára vette a világ bűneit. A bárány által tartott keresztes zászló, a golgotai győzelmét jelenti.
Ezen a vasárnapon tyúkhúsleves, kalács, béles fordul elő leggyakrabban.
A katolikusok ekkor inkább disznóhúst esznek.
A sonkát megszentelik és még az ünnepeken meg is eszik.
A húsvéti bárány fogyasztása csak újabban terjedt el.
- Több templomunk tornyán ott a kakas, hirdetve:
,,Meg ne tagadjuk Jézust!".
- A pelikán erdélyi szószékek dísze, amelyről a régiek azt tartották, hogy éhínség idején szíve vérével táplálja fiait.
- A húsvéti tojás általában az élet és a termékenység jelképe, a benne rejtező életcsíra, amely a maga idejében kitör a tojás mészburkából, jelképezi a sziklasírból új életre támadó Jézust. Azért piros többnyire, mert vérével áldozott a győzelme előtt. Szokás: locsolóknak adni.
- A húsvéti nyúl szintén a termékenység szimbóluma, valamint az örök éberségre, (örök életre) utal; ugyanakkor emlékeztet arra, hogy húsvét reggelén Péter és János versenyt szaladtak az üres sírhoz. Szokás ajándékba adni, vagy a húsvéti ajándékozást neki tulajdonítani.
Húsvét hétfő az ünnep második napja.
A húsvéti locsolás a katekhumenusok keresztelésének emlékére elmaradhatatlan népszokássá vált.
Régebben vederrel a kútnál történt. A lányok, ha nem mentek maguk, akkor a legények erőszakkal odacipelték őket.
Ez a szokás termékenységvarázsláshoz is kapcsolódik.
A locsolók később ,,szagosvízzel" öntöztek, de éppen úgy kaptak színes és díszített tojást, mint korábban.
Elterjedtek a korszakonként és tájanként változó locsolóversek.
Például:
"Vízbevető hetfű nekünk is ugy tetszik:
Látjuk az utcákon, hogy egymást öntözik.
Öntünk gazdát, asszonyt kedves leányával;
Várunk piros tojást, de azt is párjával.
Ha párjával adják, meg fogjuk köszönni,
Ha párral nem adják, nem fogjuk elvenni."
(Kézdimárkosfalva, Háromszék megye)
A húsvétot követő un fehérvasárnapon, küldik a komatálat (bor, néhány piros tojás és perec) színes kendővel letakarva, a keresztszülők keresztgyermekeiknek; a kisebb leányok annak, akit barátnőnek akarnak fogadni.
A következő versikét mondják:
"Komatálat kaptam,
Fel is aranyoztam.
Koma küldi komának,
Koma váltsa magának." (Somogy m.)
Áldozócsütörtök, Jézus mennybemenetelének napja.
Ekkor ér véget a húsvéti kötelező áldozás időszaka, a húsvéti ünnepkör záró alkalma.
A határban lévő keresztekhez zarándokolnak a hívek, miközben azért könyörögnek, hogy az elemi csapások kerüljék el őket.
Bóna Mária Ilona |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2011-04-24 18:40:21, vasárnap
|
|
|
Ján. 19,18
A hol megfeszíték őt, és ő vele más kettőt, [Luk. 23,32. 33.] egyfelől, és másfelől, középen pedig Jézust.
Ján. 19,19
Pilátus pedig czímet is íra, és feltevé a keresztfára. Ez vala pedig az írás: A [Mát. 27,37. Márk 15,26. Luk. 23,38.] NÁZÁRETI JÉZUS, A ZSIDÓK KIRÁLYA.
Ján. 19,20
Sokan olvasák azért e czímet a zsidók közül; mivelhogy közel vala a városhoz az a hely, a hol Jézus megfeszíttetett vala: és héberül, görögül és latinul vala az írva.
Ján. 19,21
Mondának azért Pilátusnak a zsidók papifejedelmei: Ne írd: A zsidók királya; hanem hogy ő mondotta: A zsidók királya vagyok.
Ján. 19,22
Felele Pilátus: A mit megírtam, megírtam.
Krisztus feltámadott, Kit halál elragadott;
Örvendezzünk, vigadjunk, Krisztus lett a vigaszunk, Alleluja!
Ha ő fel nem támad, Nincs többé bűnbocsánat,
De él, ezért szent nevét, Zengjük ő dicséretét, Alleluja,
Alleluja! Alleluja!
Örvendezzünk, vigadjunk, Krisztus lett a vigaszunk. Alleluja!
Húsvéti ének a XIII. század elejéről
B. Juhász Levente
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
2011. április
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
38 db bejegyzés |
e év: |
399 db bejegyzés |
Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 0
- e Hét: 3528
- e Hónap: 12132
- e Év: 48073
|
|
|