|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
|
|
2011-04-28 15:41:11, csütörtök
|
| |
| |
Félretájékoztatáson alapuló támadásoknak tartja és az ország belügyeibe való beavatkozásként elutasította a magyar kormánnyal szembeni bírálatokat Eva Maria Barki Bécsben élő jogász az MTI-hez is eljuttatott közleményében.
Magyarország hónapok óta minden tárgyi alapot nélkülöző, a tények hiányos és elferdített bemutatásán alapuló támadások célpontja - írta állásfoglalásában.
A kormánypárt kétharmados többsége "nyilvánvalóan nemtetszést kelt" - írta. A sajtótudósítások és kommentárok elhallgatják, hogy éppen "az alap- és szabadságjogoknak a szocialista-liberális Gyurcsány-kormány alatti masszív megsértése volt Orbán átütő győzelmének az alapja." Magyarországon éveken át rendőrterror, a véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadság korlátozása zajlott, amely "a kommunizmus legsötétebb korszakára" emlékeztetett - fejtette ki.
Magyarországon nincs cenzúra és a véleménynyilvánítás szabadságát sem korlátozzák, s nyolc év után először lehet "erőteljes rendőri elnyomás" nélkül, szabadon tüntetni - állt a közleményben. Minderről nem tudósít a média - tette hozzá. Meglátása szerint nem Magyarország, hanem sokkal inkább az Európai Unió az, amely eltávolodik az Emberi Jogok Európai Egyezménye 10. cikkében rögzített véleménynyilvánítás szabadságától. Az EU - írta - átveszi az első bekezdés tartalmát a szabad véleménynyilvánításról, de a magyar médiatörvénnyel ellentétben az ennek gyakorlásával összefüggő, a 2. bekezdésben szereplő kötelezettségeket és felelősségeket nem.
A médiajog és az alkotmány az államok belügye, és így tiszteletben tartandó - írta. Tekintettel arra, hogy Magyarország 46 év után csak nemrég szabadult meg az idegen irányítástól, a külső befolyásgyakorlás kísérlete érthetően ellenállást vált ki - tette hozzá.
A magyar lakosság túlnyomó többsége hitet tesz az alaptörvényben említett európai értékek mellett - állt a közleményben. Az európai történelemben Magyarország többször is élharcosa volt az alapvető szabadságjogoknak - írta, példaként említve többek között az 1222-es Aranybullát és az 1848-ban kinyilvánított sajtószabadságot. Rámutatott, hogy 900 ezren küldték vissza a kiküldött kérdőíveket.
"Az alaptörvényt - akárcsak a kormány egyéb tevékenységét - csak az a kisebbség kérdőjelezi meg Magyarországon, amely a kommunista nomenklatúrából érkezve, rendszerének összeomlását és (...) gazdasági előnyeinek elveszítését nem akarja tudomásul venni (...)" - fogalmazott. "Ijesztő, hogy ezt a nyugati médiában és részben nemzetközi szinten is erőteljesen támogatják" - tette hozzá.
"Magyarországon - és máshol is - máshogy képzelték el az Európai Unió által propagált szabadság, jog és biztonság Európáját" - írta közleményében Eva Maria Barki. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-04-28 10:50:05, csütörtök
|
| |
| |
A falu az elmúlt hetekben az országos figyelem középpontjába került, de arról kevés szó esett, hogy a feszült helyzet nem most, hanem hosszú évek során alakult ki a településen. Az alább szó szerint közölt levél erre a folyamatra, és a lehetséges megoldási módozatokra hívja fel a figyelmet.
Gyöngyöspata többségi társadalma fontosnak érzi, hogy a sokszor egyoldalú, felszínes híradások, nyilatkozatok mellett tájékoztassa az ország közvéleményét arról, valójában milyen folyamatok és történések vezettek az elmúlt hetekben kialakult helyzethez, és egyben rávilágítson arra is, mitől várja a feszültségek és problémák enyhülését.
A faluban több száz évig békésen élt együtt a magyar többség és a cigány kisebbség. Generációkon keresztül a mezőgazdasági termelés határozta meg a falu arculatát, adta az itt élők kenyerét. Az első problémák 15-20 évvel ezelőtt jelentkeztek, és egyre súlyosbodtak. Egyre hangosabb és agresszívebb lett egy csoport a falu lakosságán belül (nagyrészt máshonnan betelepített családok), és egyre inkább mindennapossá váltak sok család, ember számára az inzultálások és a sérelmükre elkövetett tulajdon elleni bűncselekmények. Tehát egyáltalán nem hangulatkeltésről és politikai játszmáról van csak szó, mint ahogy azt sokan hangoztatják. A problémák nem újkeletűek!
Szeretnénk világossá tenni, hogy a sajtó jelentős részében gyerekcsínynek és apróbb lopásnak titulált ,,ügyek" valójában mit is takarnak. A folyamatos fenyegetettség és félelem, valamint megalázottság lett része számos, főleg idős ember mindennapjainak, főként a falunak azon a részén, ami az említett, társadalmi normákat megszegő családok közelében található. Kialakult a félelemkeltésnek és bűnözésnek egy fojtogató hálója: a deviáns csoportba tartozó gyerekek, tinédzserek nappal, a miséről vagy éppen a boltból hazatérő idős embereket nyíltan szidalmazzák, sok esetben le is köpik, táskájukat rángatják, őket kővel dobálják. Majd éjszaka bemennek a kertjükbe, fészerükbe, ahonnan ellopnak kisebb és nagyobb javakat.
Lehet ezeket ,,apróbb lopásnak" is nevezni, de a tevékenység olyan gyakori és módszeres, hogy a végeredmény tragikus: sok létminimum közelében élő idős ember kerül lehetetlen helyzetbe, amikor éppen ellopják tűzifáját, vagy annyira fosztogatják a kertjét, hogy föl kell hagynia a termeléssel. De a legfájóbb a pszichés hatás: a folyamatos rettegés miatt a megérdemelt nyugodt öregkor helyett mindennapi félelem és létbizonytalanság lett osztályrésze sok-sok embernek.
Föl szeretnénk arra is hívni a figyelmet, hogy a pusztítás akkor is pusztítás, ha nagyon sok apró mozdulat következménye. Az említett közösségromboló csoport miatt tizenöt év alatt eltűnt, romhalmazzá és pusztasággá vált a Kecske-kő harminc hektárnyi oldala, ami előtte Gyöngyöspata ,,nyaralónegyede" volt hobbikertekkel, pincékkel, gyümölcsösökkel. A karókat, oszlopokat tűzifának hordták el, a pincéket föltörték, számos esetben a cserép mellett még a tetőgerendákat is elvitték, a gyümölcslopás módszerét sokszor a faágak letörése és elvonszolása jelentette. Most úgy néz ki a terület, mintha bombatalálat érte volna. A termelés leállása miatti anyagi kár is hatalmas, szerény becslések mellett is körülbelül harmincmillió forint évente, de legalább ennyire fájó veszteség, hogy Gyöngyöspata egyik legfontosabb közösségi színterét veszítette el, vészesen rövid idő alatt.
A faluban két hétig tartózkodó Szebb Jövőért Polgárőrség tevékenysége országos szintű felháborodást váltott ki, de az éremnek másik oldala is van: a falu lakóinak nagy része úgy érzékelte, hogy összességében (nyilván ebben a jelen lévő rendőri erőknek is szerepe volt) két évtizede nem érzett nyugalom és biztonságérzet volt tapasztalható. A faluközpont hídján megszűnt a gyerekbandák vámszedése (szó szerint értendő!), az idősek nyugodtan el tudtak menni misére, a postára vagy a boltba, nem kellett feléjük repülő kődaraboktól, köpésektől, szidalmaktól tartaniuk, és éjszaka is nyugodtan alhattak.
Ennél kisebb súlyú dolgok, de tény, hogy a szokásos ordibálás, kiabálás is megszűnt, valamint a lopott kábelek égetéséből származó, rákkeltő anyagokat tartalmazó füst sem rontotta a falu levegőjét. A lakosság nagy részének hozzáállását, és a már hosszú évek óta kialakult nyomást jelzi, hogy a 2800 lakosú faluban pár nap alatt 1005-en írták alá azt a petíciót, ami a Szebb Jövőért Polgárőrség helyben maradását kérte, amikor annak hatósági kiutasítása került szóba.
Tisztában vagyunk azzal, és fontosnak tartjuk deklarálni, hogy nem a helyi cigányság egésze felelős a fent leírt problémákért, számos becsületes és a közösséget építő család is él itt köztük. Ezért megértjük és sajnáljuk, ha ebben a két hétben bármilyen sérelem érte őket. De fontosnak tartjuk a nyilvánosság elé tárni, hogy sok száz ember, köztük kiemelten idősek és gyerekek, hasonló félelemben és sokszor megaláztatásban él már nem két hete, hanem sok éve. Azt szeretnénk elérni, hogy az ő problémáik se legyenek szőnyeg alá söpörve vagy bagatellizálva, hanem mind a hatóságok, mind a politika és a média segítsen rajtuk is.
Decemberben az iskolában hárman ájulásig vertek egy gyermeket, akit szülei át is írattak másik iskolába. Tettük indoklásakor azt válaszolták, szórakozásból cselekedtek. Az ilyenek miért nem érdekes hírek a jogvédők és újságírók számára? Kiemelendő az is, hogy az átlagosnál nem rosszabb bűnözési statisztikák hátterében félelem és kiábrándultság van, nagyságrendekkel több a valódi bűneset, mint amit hivatalosan lajstromba vesznek. Az egyik korábbi helyi képviselő munkájának hála egy civil gyűjtemény is született, amiben a rendőrségi statisztikáknál nagyságrendekkel több bűncselekményt dokumentáltak 2006-ban.
Csak a valódi integráció és rendfenntartás segíthet. De csakis az a fajta integráció, ami világosan különbséget tesz a közösséget építeni és az azt rombolni akaró egyének között, etnikumra való tekintet nélkül. Támogatni és segíteni kell mindenkit, aki rászorul, ha annak valódi célja a békés együttélés és az alapvető társadalmi normák betartása. De minden létező eszközzel föl kell lépni azokkal szemben, akik életmódjukkal, magatartásukkal másokat megkárosítanak.
Nyugalmat és biztonságot akar a falu, ehhez kérjük mindenki segítségét. Úgy érezzük, fordulóponthoz érkeztünk: vagy tovább erősödnek az eddigi folyamatok, és a Kecske-kői pincék után a lakóházak kerülnek sorra 5-10 éven belül, hogy cserepenként és téglánként lebontsák azokat, mint ahogyan az Ózd egyes részein, Arlón vagy sok-sok névtelen áldozattá vált észak-magyarországi kis faluban történt, vagy igazi rend szabja meg majd a mindennapokat. Csakis ekkor virágozhat föl újra a falu. A turizmus, a borászat, a gyümölcstermesztés mint perspektíva légvár marad, ha a háttérben félelemkeltő rablóbandák működhetnek.
A falu a tervek szerint földet és vetőmagot ad együttműködésre nyitott helyi cigány családoknak, hogy így fogódzót kapjanak a kiemelkedéshez. Kapát és vetőmagot is sokak adnának őszinte emberi jó szándékból és jól felfogott önös érdekből is. Vályogvető, valamint kosárfonó vállalkozás beindítása is szerepel az önkormányzat tervei között.
Gyöngyöspata segítséget vár. Nagyobb, állandó és hatékonyabb rendőri jelenlétet, szigorúbb bírósági és gyermekvédelmi gyakorlatot, a rövid hírnév elmúltával is rendet és nyugalmat a közösség minden tagja számára! Segítő kezeket kérünk, hogy segítő kezeket nyújthassunk egymásnak.
Gyöngyöspata lakossága többségének nevében, és a képviselőtestület jóváhagyásával, támogatásával, egy helyi lakos
A település képviselőtestülete is hallatta a hangját, az ő közleményüket is szó szerint közöljük:
Az utolsó szó jogán Gyöngyöspata Képviselőtestülete részéről
Gyöngyöspata Képviselőtestülete, s a ma még jelentős többségben a településen élő tisztességes emberek az utolsó szó jogán, mivel rajtunk kívül már mindenkit meghallgattak, szólunk az ország vezetőihez, a magyar közvéleményhez és a médiához.
Minden törvénytisztelő és rendet akaró embernek helye van Gyöngyöspatán, ha embertársait tiszteletben tartva tesz eleget kötelességeinek és gyakorolja jogait, óvja mindannyiunk környezetét, egészségét.
Ezt az alapvető elvárást azonban Magyarország sok száz településén éppen így megfogalmazzák, tehát ne kezelje senki elszigetelt egyedi jelenségként. E gondokat ne tartsuk Gyöngyöspata egyedi problémájának. A média, s a politikai erők, tisztelet a kivételnek, leginkább a maguk kénye-kedve szerint, pusztán önös érdekből vagy politikai tőke reményében, sokszor elferdítve, tájékozatlanul, túlzó módon nyilatkoznak, lejáratva, megbélyegezve egy ezeréves múlttal büszkélkedő települést. Értjük ez alatt a falu tisztességgel dolgozó lakóit, annak vezetőit. Mi több, nemzetközi fórum elé viszik becsmérlő módon községünk nevét, rasszistának, kirekesztőnek, megnyomorítónak bélyegezve az itt élő jó szándékú embereket.
A jövőbeni hasonló megnyilvánulások elkerülése érdekében nyomatékkal kérjük országunk és a parlamenti pártok vezetőit, hogy helyben tájékozódjanak a tényleges helyzetről a falu vezetésétől s a helyi emberektől. Kérjük a médiát, hogy pártok és szervezetek érdekeitől mentesen, valóban függetlenül, s kerülve a szenzációhajhászást, tájékoztassák a nemzetközi és hazai közvéleményt a gyöngyöspatai történésekről.
Gyöngyöspata Képviselőtestülete a továbbiakban nem járul hozzá a faluban tervezett, vagy már engedélyezett demonstrációkhoz, felvonulásokhoz, pártrendezvényekhez, s követeli, hogy a jogvédő szervezetek által gerjesztett hisztéria-hadjárat szűnjék meg!
Békét akar minden gyöngyöspatai lakos! Nyugalmat, amelyben biztonsággal végezheti mindennapi munkáját. A falu vezetése egy olyan, jogok és kötelességek egyensúlyán alapuló Magyarország példásan működő településén akar munkálkodni, ahol az ott élők mindezeket betartva és elfogadva élnek, élhetnek.
Az utolsó szó jogán: Gyöngyöspata nyugalmat, békét akar!
Gyöngyöspata, 2011. március 25.
Gyöngyöspata Képviselőtestülete
***
Kapcsolódó:
>> Megszólalt Orbán bizalmasa: Máshová vinnék a romákat <<
"...az unióban kezdik megérteni, hogy zsákutcába jutottunk. Európa húsz éven át - amióta az európai romák nyolcvan százalékának otthont adó kelet-európai országok felszabadultak
- szinte kizárólag emberi jogi problémának tekintette a kérdést. Azt mondták: nem kell a cigányokat diszkriminálni, és akkor minden rendben lesz. Ha azonban Északkelet-Magyarországon száz ember jelentkezik tíz munkahelyre, ott az élet maga egy nagy megkülönböztetés. Ráadásul a többséghez és a kisebbséghez tartozók kilátásai a nehéz sorsú keleti térségekben szinte egyformán rosszak.
- Kritizálja az uniót, amiért emberi jogi szemüvegen keresztül nézte a problémát. Magyarország viszont mintha a szociális rendszeren belül akarná letudni a cigánykérdést.
- A magyar állam alapelve sokáig az volt, hogy a romák problémáit a szociális ellátás színvonalának emelésével tudjuk megoldani. Ezt anyagilag nem bírjuk. Másrészt ma romák és nem romák tízezrei helyzetüket a változtatni akarás és képesség leghalványabb szikrája nélkül fogadják el. Berendezkedtek arra, hogy leszázalékolásból, segélyből, rokkantságból el lehet élni. Összeszámoltuk: a magyar szociális ellátórendszer 153 jogcímen folyósít támogatást rászorulóknak - mindenfajta teljesítmény elvárása nélkül. Oda jutottunk, hogy szankciók kellenek, mert sok szülő már a gyerekekről való gondoskodás felelősségét sem érzi át. Ezért iskolába járáshoz kötöttük a családi pótlék folyósítását, s hamarosan hároméves kortól kötelező lesz az óvoda. Olyan intézményrendszer is kell persze, amely nem diszkriminálja a cigány gyerekeket. De a kötelességeket elhanyagoló, automatikus támogatásokra épülő rendszer ma már a kilábalás egyik fő akadálya..."
http://olevendula.multiply.com/journal/item/1673/1673?utm_source=cp&utm_mediu m=facebook-cp&utm_campaign=olevendula
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-04-28 06:28:42, csütörtök
|
| |
| |
Polgárháborús ürügy a cigány-magyar ellentét ERŐSZAKOS megoldási kísérlete
Azoknak állhat érdekükben a polgárháborús helyzet kiprovokálása, akik 2008. április 22-én megszavazták a T/5311. sz. törvényjavaslatot, amit az akkori MSZP-SZDSZ-es kormány megbízásából Bajnai Gordon, önkormányzati és területfejlesztési miniszter terjesztett elő.
Ennek a törvénynek a megvalósulásához mindenféle ürügyre lenne szükség, mint minden háborúság kirobbantásához. Ilyen ürügy például a magyar-cigány ellentét szítása és erőszakos módszerekkel történő "megoldási" kísérlete..
Mit kell tudnunk ahhoz, hogy megértsük: a cigányság volt a szocializmus és a rendszerváltozás egyik legnagyobb kárvallottja?
Tudnunk kell például, hogy 1945-ig milyen módon illeszkedtek bele a többségi magyarság életébe. Ezért is kivonatoltam AZ ŐSI CIGÁNY MESTERSÉGEK c. írásból és másoltam be a furaila TVN-es honlapomra.
http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?SID=&pid=70099&n=furaila&blog
_cim=Cigány kézművesipar folytatása
http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?SID=&pid=70098&n=furaila&blog
_cim=II. 4. A cigány kézművesség
http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?SID=&pid=70097&n=furaila&blog
_cim=II. A cigányok foglalkozásai
http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?SID=&pid=70095&n=furaila&blog
_cim=Ősi cigány mesterségek és ...
A velünk legnagyobb létszámú- ,,kisebbségben" élő cigányság tragikus sorsát előbb meg kell tudnunk érteni ahhoz, hogy orvosolni tudjuk pillanatnyilag az egyik legnagyobb társadalom-szociológiai problémánkat.
Arról van szó, hogy évtizedeken keresztül a cigányságot önmaga MENNYISÉGI reprodukciójára kényszerítette a mindenkori hatalom a sajátlagos segélyezési rendszerével.
Holott, amikor a többségi társadalom tagja (saját földjén gazdálkodó parasztság, a saját műhelyében dolgozó és éppen polgárosodó állapotjában lévő kézművesség és minden önálló életvitelre képes réteg) elveszítette fizetőképességét, a hagyományosan cigány szakmákat gyakorlók is elveszítették azt a megélhetőségüket, ami fenn- illetve eltartotta őket.
Mihelyt a CIGÁNYOK elveszítették a fizetőképes keresletet a munkájukra, földönfutókká váltak.
Abban a pillanatban, hogy megszűntek a mezőgazdasági kis magángazdaságok és egybeszántották ezen gazdák parcelláit, nem csak az ERŐSZAKKAL GYÁRAKBA ÉS TÉESZEKBE TERELTEK lettek az un. szocializmus kárvallottjai, hanem a CIGÁNYSZAKMÁK MESTEREMBEREI is. Ráadásul, évtizedeken keresztül a többségi társadalom rovására segélyezték őket és ezzel a többségi társadalom által un. bűnbakokká váltak, akikre minden rosszat rá lehetett fogni és a népharagot ráirányítani.
A cigányság számára kellene a felzárkózáshoz a legtöbb erkölcsi támogatást megadni. Hiszen, ők azok akik még a 8 osztályt sem végezték el a szocializmusnak hazudott társadalmi berendezkedésben!
Minek is tanultak volna tovább, ha pl. az építkezéseken ők órabérben lazább teljesítményt nyújthattak, mint betanított munkások, míg a szakmunkások teljesítménybérben halálra dolgozhatták magukat, hogy a megélhetéshez szükséges minimumot megkeressék! Mihelyt kiugróan magas teljesítményre volt képes valaki, azonnal szigorították a normát... és ezzel egy állandó éhbéren tartották a szakmunkásokat.
A cigány származásúak azonban hamar rájöttek arra, hogy nem érdemes ingázni a nagyvárosokba, ha legalább 6-8 gyermeket nemzenek asszonyaiknak, akik világra hozva ezen gyermekeket, eltarthatták a családfőt az utánuk járó állami támogatásokból. A megoldás, természetesen nem az, hogy mindenféle teljesíthetetlen feltételt szabnak ahhoz a segélyhez való hozzájutáshoz. Hanem, ISKOLÁK és MUNKALEHETŐSÉGEK sorát kell megnyitni, hogy a cigányság köreiben felszámolják az ANALFABÉTIZMUS következtében kialakuló MUNKANÉLKÜLISÉGET!
Mindenkit érdekeltté kell tenni abban, hogy akarja az önállóság felelősségével megvalósítható életvitelt! Még a cigányságot is!
Kinek állhat érdekében az erőszakos, polgárháborúhoz vezető módszerekkel való ,,cigánynvelés", amivel a félkatonai szerveződésekhez tartozók akarják ,,megoldani" ezt a problémát?
Csakis azoknak, akik ilyen rettenetes mértékben lepusztították ezt a magyarsággal évszázadokon át békésen együtt-élő népcsoportot! Hiszen, minden FELELŐSSÉGRAEVONÁST elkerülhetnek, ha a polgárháborús körülményekbe sodrott Magyarországra be kell hívni a NATO, illetve az EU ,,RENDFENNTARTÓ" erőit!!!
Ugyanakkor, lesz végre indok arra, hogy az úgynevezett Országos Területrendezési törvény-tervezet (Ad T/5311) alapján, mely tervezetet az Országgyűlés a 2008. április 22-i keddi parlamenti ülésen ,,általános vitát folytatott róla és lezárására" került sor az Országos Területrendezési Terv 2003. évi XXVI. Törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5311.sz.) keretén belüli MEGVALÓSÍTÁSÁRA.
A T/5311. sz. törvényjavaslatot a Magyar Köztársaság Kormánya megbízásából Bajnai Gordon, önkormányzati és területfejlesztési miniszter terjesztette elő.
.Mit tartalmazott egészen pontosan ez a területfejlesztési törvénybe bújtatott törvényjavaslat - amit egyébként megszavazott 2008. április 22-én a magyar parlament?
A T/5311-es számú törvényjavaslat előterjesztési anyagában az 1. § tartalmazza a fogalom meghatározások pontjait.
A 9. pont arról szól, hogy mi számít honvédelmi területnek.
A honvédelmi terület kiemelt térség és megyei területrendezési tervben megállapított övezet, amely a Magyar Honvédség alapfeladatait rendeltetésszerű ellátásához szükséges objektumok elhelyezésére, illetve tevékenységének végzésére szolgál.
A 11. pontban folytatódik a kiemelt fontosságú honvédelmi terület-meghatározás. Mely szerint, az számít kiemelt fontosságú honvédelmi terület amelyikről az ,,Országos Területrendezési Tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelyen a Magyar Köztársaság védelmi képességeit alapvetően meghatározó, vagy a NATO tagságból eredő, valamint a nemzetközi szerződéseiben vállalt kötelességei teljesítésére hivatott objektumok elhelyezésére szolgáló területek találhatók,..."
Milyen egy ördögi terv ez, hogy az Országos Területrendezési Tervbe bújtatva akarják megszavaztatni a képviselőkkel Magyarország egész területének NATO támaszponttá változtatásának törvényes feltételeit???
Milyen előkészítéssel készülhettek fel a képviselők az április 22-i parlamenti ülésre?
A T/5311. sz. törvényjavaslat mellékletein 1:500000-es kicsinyítésű térképeken és CD-n, vagyis sehogy sem nézhették meg. Pedig, ezek a mellékletek tartalmazzák a kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezeteiről készített térképeket, melyeken a települések feliratai oly kicsik, hogy még nagyítóval sem lehet elolvasni.
Pedig, nem kevesebbről fognak a képviselők majd dönteni, mint pl ami a 37. § -ban olvasható: ,,Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a kiemelt térségi és megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra jogosult államigazgatási szervek körét."
A 38. § szerint az OTrT. 1/1-10 sz. melléklete, a 2- sz rajzi melléklete és a 3/1-10. sz. rajzi melléklete helyébe a jelen törvény 1/1-13. sz. melléklete, 2. sz. melléklete és 3/1-11. sz. melléklete lép. (Ezeken a mellékleteken Magyarország térképe látható 1:500000-es kicsinyítésben.)
Felhívnám a figyelmet az 1/13. sz. mellékletre, melynek témája a Térségi övezetek és azok kapcsolata.
Ezen belül két nagy csoportra osztják az övezeteket.
Egyszer az Országos Területrendezési Terven belüli felsorolás tartalmazza a Kiemelt fontosságú honvédelmi terület-eket.
Második része a táblázatnak a Kiemelt és megyei területrendezési terv, melyben szerepel a ,,Rendszeresen belvízjárta terület", és itt is a ,,Honvédelmi terület".
20. § (3/9. sz. melléklet)
Az OTrT a következő 16/C §-al és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
,,Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete
16/C. § (1) A kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben a tényleges kiterjedésének megfelelően kell lehatárolni.
(2) Az (1) bekezdés kijelölt területeket a településszerkezeti tervben beépítésre szánt, vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület felhasználási egységbe kell sorolni!
A/35 §-hoz:
Az OTrT a következő 27/A §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
,,Honvédelmi terület övezete
27/A § A honvédelmi terület övezetét a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület terület-felhasználási egységbe kell sorolni."
Végül, a POLGÁRHÁBORÚS HELYZETTEL lehetőség nyílna arra, hogy a 2008. április 22-én elfogadott parlamenti törvény alapján megvalósuljonm hazánk NATO támaszponttá válása - 11 körzetre osztva Magyarország területét.
E körzetek mindegyikének 10 km-es körzetében a NATO fog rendelkezni a mi drága jó anyaföldünkkel.
Ezek a körzetek a következők:
Logisztikai központok és térségek:
I. Nyugat-dunántúli körzet Sopron (részközpont: Szombathely).
II. Észak-dunántúli körzet: Győr - Gönyű.
III. Közép-dunántúli körzet: Székesfehérvár (részközpont: Dunaújváros, Veszprém).
IV. Dél-dunántúli körzet: Baja (részközpont: Mohács).
V. Budapest körzet: Dél-Pest (Soroksár),
Dél-Buda (Nagytétény),
Csepel Nemzeti Szabadkikötő.
VI. Közép-alföldi körzet: Szolnok.
VII. Dél-alföldi körzet: Szeged (részközpont: Kisszállás).
VIII. Észak-keleti körzet: Miskolc vagy Tiszaújváros.
IX. Észak-tiszántúli körzet: Záhony (részközpont: Nyíregyháza).
X. Délnyugat-dunántúli körzet: Nagykanizsa.
XI. Közép-tiszántúli körzet: Debrecen.
Mit is jelentene az ezeken a területeken élők számára egy ,,logisztikai központ"?
Vegyük példaként Budapest, Dél-pesti részét. A csodálatos Soroksári-Dunaágat és a folyót szegélyező kis hétvégi házakat, horgásztanyákat. Mint egy felfűzött gyöngysor, olyanok ezek a munkásemberek által épített kis házak. Nos, ezt akarják logisztikai központtá alakítani!
Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-04-28 06:24:30, csütörtök
|
| |
| |
II. 4.1.3.1 Lakatosok
A lakatosmesterséget a középkorban kezdték művelni a cigányok. A kovácsmesterségből vált ki. A lakatok, zárak válnak általánossá, amikor a magántulajdn védelme kerül előtérbe.
Utazóládák pántjainak elkészítése is laktosmunkát igényelt. Kulcsok, zárak, rácsok készítése előbb jobb lemezből, majd egyre vastagabb, erősebb anyagból. Rézkilincsek készítése is lakatosmunka volt, illetve az ajtón lévő kopogtató is. Sok helyen a kovácsmester lakatos munkát is végzett. Lakatos név, illetve mesterség sok helyen szerepel még népdalban is.
Díszes tárgyakat is készítettek a cigányok, mint pl. a díszes kapukat, lámpákat. A puskaművesség mellett végezték a lakatosmunkát is, mely az utóbbi években csak a lakatos mesterségre korlátozódott. A lakatosmesterek készítették a különböző fogókat, ajtópántokat, zárakat, kulcsokat.
II. 4.1.4 Rézművesek
A rézműves cigányok is több csoportra oszthatók:
1. Üstfoltozók (khelderashok)
2. Csengőöntők (klopotari)
3. Gyűrűkészítők (zhavrazhi) és egyéb réztárgyakat készítők.
A rézművesek közös neve: xarkomari
II. 4.1.4.1 Üstfoltozók
Az üstfoltozó cigányok a foltozás mellett új üstöket is készítettek. A századfordulón (XX. század) szinte mind elhagyta Magyarországot a kényszerű letelepítés miatt. Igen sok országban élnek, folytatják mesterségüket. Dialektusuk jelentős, mivel a lovár mellett az ő dialektusukban számos alkotás jelent meg. Az üstfoltozás mellett más munkát is végeznek ( köszörülés, foltozás, stb.).
-.-.-
II. 4.1.4.2 Csengőöntők
A csengőöntő cigányok csengőt, fokost, juhászkampót, pipaszurkálót, dohányfűzőt öntöttek, készítettek. A formázó edény neve pandila. Öntés előtt ezeket a formázó edényeket kell elkészíteni. Két pandilát kell készíteni. Az egyik a negatív (bemélyedő), másik a pozitív (kiemelkedő) homokminta tartására szolgál. Egy 20 cm átmérőjű 30 cm magas bádogedényt kétfelé vágni úgy, hogy egyik 10 cm magas legyen, a másik 20 cm magas. (Ha az edénynek van feneke, ki kell vágni előbb.) Mindkét edény tetején 1/2 cm-es egyenes karimát kell kifelé hajlítani, hogy a két karima egymáshoz illesztve zárjon.
Az alacsonyabb edény belső felére (falához) egymással szemben két bádogfület kell szegezni, ezek a fülek 6 cm magasságban kifelé görbülnek. Az illesztésnél a másik edényből ki kell vágni akkora darabot, hogy a fülek beleilleszkedjenek.
A homok (kishaj) aprószemcsés legyen, hamuval kell (ushar) összekeverni úgy,hogy ne ragadjon össze. A magasabb pandilát peremével lefelé kell tenni a földre, egy rongydarabra. Közepébe egy ütő nélküli csengőt kell beletenni. A pandilát kifúrni a csengővel egyvonalban, és a csengőt egy szeggel rögzíteni kell. Felülről homokkal kell megtölteni és ledöngölni. Majd a pandilát meg kell fordítani, ahol látszott a csengő belső ürege. A csengő melletti homokfelületet összetört faszénporral kell beszórni, hogy a két homokréteg nem ragadjon össze.
Az alacsonyabbik pandilát rá kell tenni a magasabbra, ebbe is homokot kell tölteni, majd ledöngölni. A két pandilát szét kell szedni és a homokcsengő kiemelkedett. A homokcsengő tetejére kevés vizet kell csepegtetni, majd késheggyel kis nyílást kell csinálni rajta, amibe ismét vizet kell csepegtetni, majd egy U-szeget a csengő tetejére helyezni: ez tartja a csengő ütőjét. Vékony szárszerű homokot kell csinálni vízzel, és a homokcsengő felületére egy vékony ,,sárréteget" kell tenni. Ezt azért kell, hogy majd ne legyen az öntvény ripacsos, illetőleg a tűzben nehogy meghasadjon.
A magasabbik pandilában lévő homokot ki kell vágni körkörösen, amíg a csengő füléhez nem érnek (kúpszerűen mélyítve), majd óvatosan ki kell húzni azt a szeget, amely a csengőt tartotta, és kicsit ütögetve kiesik a mintacsengő. A hosszú szeget vissza kell dugni a helyére, majd a kiesett csengő helyét is vizes homokkal kell kiegyenlíteni.
A pozitív formát is és a negatív formát is faszénporral kell beszórni. Ezután a homokmintákat kell kiszárítani. Az alacsonyabb pandilát (10 cm) amiből a homokcsengő állt ki állítva, a másikat fektetve egymás mellé kell helyezni, majd gallyakkal óvatosan körülvéve, teljesen be kell fedni a két pandilát. A formák téglavörös színűre égnek, amihez 40-50 perc kell. Szárítás után a két pandilát össze kell illeszteni, majd a karimák mentén sárral körül kell tapasztani, hogy a záródás légmentes legyen.
Akkora gödröt kell ásni a földbe baltával vagy valami más szerszámmal, hogy a két pandila, melyet sárral tapasztottak össze, elmerüljön a gödörben, de mélyebben is pár centivel. A beöntőnyílást egy sárral körültapasztott szeggel kell elzárni, ennek neve bodzo. A pandilákat körül kell tömködni földdel úgy, hogy a bodzó körül mélytányérszerűen legyen a föld, amiből kiáll a bodzó.
Réz megolvasztása
A bodzó mindkét oldala egyenletes levegőfúvást kell, hogy kapjon. A fújtató kecske- vagy birkabőrből készül. A fújtatót sínvassal vagy más nehezékkel rögzítik.
Az eredeti műből a kivonatolt szöveget szerkesztette: Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-04-28 06:19:46, csütörtök
|
| |
| |
II. 4. Kézműipar
II. 4.1 Fémműves cigányok
A fémműves cigányokat négy csoportra lehet osztani:
l. Kovácsok (melegkovácsok)
2. Szegkovácsok (iszkápások)
3. Foltozók (hidegkovácsok)
4. Rézművesek (xarkomari)
II. 4.1.1 Kovácsok
Ezek a cigányok patkolók (petalári), fúrókészítők (fredyelari), szegkészítők (karfinari), fegyverkovácsok (pushkari) voltak. Természetesen emellett más fémmunkát is végeztek.
Elkészített munkáik:
szegfúró vagy cigányfúró
nagy nyeles fúró (burdexa)
gereblyefúró (gereglyako fredyelo)
létrafokfúró ( skarako fredyelo)
széklábfúró (skaminesko fredyelo)
kerékagyfúró ( rotako fredyelo)
háromágú fúró (trine kranzhengo fredyelo)
gereblye (gereglya)
edényfoltozó szeg ( romano karfin)
borjúpalóka (libicka vagy bilincke)
S-szeg láncba (bangó karfin)
pipaszurkáló (lyuvavako surkalovo)
karikagyűrű (anglustyi)
fejesszeg (csheresko karfin)
pernyehúzó lapát (lapata)
szalmahúzó szigony (sigonyi)
üvegtál drótozása
kocsik részeinek vasalása, gémeskutak vasrészeinek elkészítése,
abroncsolás, patkókészítés.
Szerszámok
Vándorlásuk alatt műhelyük még nem volt. Földbevájt kohót, kecskebőrből készült fújtatót használtak. A letelepedés után műhelyt építettek, több helyen ez a műhely az istálló egy része volt. A műhely felszerelése olyan volt, mint a nem cigányoké:
fújtató (pishot), kohó (vignya)
üllő (kovanca, dopo, kovardyi)
nagykalapács (baro chokano)
kiskalapács (cino chokano)
nyeles vágükalapács (shindo chokano)
simító kalapács vagy tetzhammer ( tecxammeri)
hosszúnyelű folgó ( klyashto)
Az üllő lehetett sínvasüllő vagy nagy kovácsüllő
csípőfogó (klyashto)
kétkézvonókés (kashteski shuri)
lyukasztó alátét (felyi) lehetett csavar is
vágó, véső (gleta, glevinija) reszelő 8rin)
Néhány vasmunka rövid leírása:
Patkókészítés
Laposvas megacélozása, meghajlítása, a ló patájához illesztése.
Szegek helyének kilyukasztása.
A patkó végeinek kikovácsolása.
A patkó lehet sima ( egy darabból áll), lehet csavaros, amikor a patkó végeire menetet vágnak és abba csavarják bele a kapaszkodó helyes vasakat. Télen gumibetéttel használható, a gumi a csúszást megakadályozza. Vigyázni kellett a ló patáinak helyes kialakítására, hogy a patkó pontosan kerüljön a lóra, majd a szegeléskor ne sértsék meg a ,,békáját" (zhamba).
A patkószeg helyét úgy alakították ki, hogy a patkószeg feje beilleszkedjen a patkóba.
A patkót melegen próbálják a lópatára, hogy a körmöt kissé megpörkölve a helyére illeszkedjen. Használt patkó kiigazítása a vastagabb részek lapításával, a vékonyabb részek tömörítésével történik.
Patkolás
A patkolás a cigányok ősi foglalkozásához tartozott. Ma már kevés közöttük a patkolókovács, aki nemcsak patkókat készített, javított, patkolta a lovat, hanem egyéb kovács munkákat is végzett, mint pl. kerékabroncsolás, hordóabroncsolás.
A patkó lehet: téli, nyári, griffes, gumis, közönséges és gyógypatkó. Ezeket a patkókat a ló patájának és az időjárásnak megfelelően készítik.
-.-.-.-.-
II. 4.1.2 Szegkovácsok
A szegkovácsok hidegen és melegen is dolgoznak. Munkáik akkor voltak kelendőek, amikor még a hajókat fából készítették. A hajók deszkáit iszkápákkal fogatták össze. Ezeket a cigányokat iszkápás cigányoknak is nevezték. (Folyók mellett éltek, pl. Győrben.)
Iszkápák
Hajók, dereglyék, ladikok deszkáit iszkápákkal erősítették össze. A repedéseket is ezekkel „varrták „ össze.
A réseket mohával tömték tele, és iszkápákkal húzatták össze. Az iszkápa rombusz alakú vaslemez, melyet középen derékszögben meghajlítanak.
A kovácsok hajószegeket, bányasíneket is készítettek.
Készítményeik:
Jászolkarika
Ezt csavarták be a jászolgerendába és ehhez kötötték a jószágot.
Hajószeg
Méretei: 10-30 cm. Hajók faalkatrészeinek összefogására használták a mennyezeteken.
Csőkampó, gázkampó
Gázcsövek falhoz való rögzítésére használták.
Bányasínszeg. Méretei: 8-as, 12-es.
Sima tetőkapocs, vagy ácskapocs
Fordított ácskapocs
Kétlyukú padvas (babásfejű pangleizli). Nádszálak felerősítésére használták, két lyukkal, két szegnek.
Rabitz-szeg. Nádpalló felfogására.
Háromütközős tolózár és egyéb kapuvasak.
Szárnyasszeg. Hegymászócipők talprészeit szegezték vele.
Kampósszeg
Épületbádogos munkáknál kellett.
Fillérszeg. Pántos ajtókhoz kellett szegeléskor.
Gerebenszeg. A tilolt kender, len fésüléséhez használták, a gerebenszegek olyanok, mint a patkószegek, csak hosszabbak és vékonyabbak.
Vaskapuk díszei. Kovácsok és szegkovácsok is csinálták. Díszes kilincsek, pántok készítése.
II. 4.1.3 Foltozók, edélyfoltozók
Cigány nevük gurvari (ökrösök, mert eredetileg, ill. a fémművesség mellett marhákat hajtottak a császárvárosba, Bécsbe), másik nevük kolompár, fodozóva. A század elején még vándorcigányok voltak, sátrakban laktak. Ma Bács-Kiskun megyében él a legtöbb kolompár cigány. (Kecel, Kiskunhalas, Kiskunmajsa.) Ezek mindig hidegen dolgoztak, ezért szokták őket „hidegkovácsok”-nak is hívni.
A foltozó cigány felszerelése : üllő, láda, zsák, szerszámok. Ezt az üllőt földbe verték, vagy keményfába (fatörzs). A szarv alakú üllőt (üllőket) sátorszegnek is használták. A dopo a vállon volt, rákötve egy zsák, amelyben a szerszámok voltak. Ennek az üllőnek hosszú szára volt. Akinek drótos ládája volt, az a ládában tartotta a szerszámokat, és az üllője olyan volt, hogy földbe vagy fába bárhol bele lehetett ütni.
A foltozó cigány a ládát a hátára vette, az üllő a ládában volt, amit mindig oda is tett vissza. Az üllő mérete 8x8 cm és 20,30 cm magas, 15-20 cm mélyen verték bele a földbe. A vállon hordott üllő lehetett keményfából, melynek hosszú nyelét a földbe ütötték. Így az üllő feje 60-70 cm-re volt a földtől. Ezen végezték a foltozást, kalapálást. A keményfából készült üllőt bádoglemez (tino, pulnija) és ónozott lemez (cinpléh=mojiv) kiegyenesítésére használták. Ilyenkor fakalapácsot is használtak. Ennek a faüllőnek a neve kopidyi volt. A kisebb méretűé kopichi (kopachi=fa).
Az olló szára U-alakban befelé görbül, hogy védje a kezet, az ujjakat. Kalapáccsal ütve a vastagabb lemezek is vághatók voltak.
Kalapács (chokano)
Nagykalapács (baro chokano)
Harapófogó (klyashto)
Kisebb fogó (klyashtuco)
Laposfogó (chipévo)
Reszelő (rin)
Lyukasztó (priboj, pribojci)
A lyukasztó reszelő szárából is készülhet
Anyacsavar alátét (félyi)
Sínvasüllő (kovanca). Ezen lemezeket is lehetett egyenesíteni, hajlítani, vastagabb lemezeket is. Ez inkább a kovácsokra volt jellemző, de található volt foltozócigányoknál is.
A foltozókhoz tartoznak a bádogosok is (pulnijari, hanutori). A bádogosok forrasztottak is. A felületeket sósavval ( zalzajero) vagy szalmiákkal (capariko) tisztították. A bádogosok a forró pákát ( melegítés benzinláng mellett, illetve faszénparázson) szalmiákba mártották, majd a felületre helyezték, aztán tették rá a cint. A bádogosok csatornákat készítettek, kályhacsöveket (cavija), bádogedényeket (vedreket, lavórokat, itatókat stb.)
A folgozók lábast (astachi), fazekat (piri, tigaja), öntött vaslábast (trondya), bográcsot (kekava), vedret (vedra), tepsit (tepshija) javítottak, készítettek új tepsit, vödröt, bádogedényeket ( pulnijake vasuri), szemétlapátot (lapata), üstházat (kekavako kher), dobkályhát (kalyha).
(Folyt. köv.) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-04-28 06:14:38, csütörtök
|
| |
| |
II.1. Kereskedelem
II.l.l A lókereskedelem
Előbb cserekereskedelem alakult ki, majd a lovakhoz jobban értő cigányok, mint lófelvásárlók tevékenykedtek. Törzskönyvezett (remunkda) lovakat szállítottak a katonaság részére. Ez a mesterség hosszú ideig virágzott. A rátermettebbek, törekvőbbek a grófoknál, földesuraknál, lovászoknál dolgoztak. Ezekből alakultak ki a jó lószakértők. Ismerték a lovak betegségeit, a gyógymódokat. Lehetőségük volt több ló tartására, önállósulni tudtak, s ezáltal pénzesebbek, lóvésabbak lettek. Ebből ered a lovári (pénzes) elnevezés. Ezek a lókupec cigányok választékosabban beszéltek, mivel olyan kö9rnyezetben éltek, ahol a jó megélhetés mellett szükség volt a választékosabb, többnyelvű, tiszta beszédre. Amikor a gazdagok (grófok, földesurak, nagygazdák) lovat akartak vásárolni, illetve eladni, mindig hívtak magukkal cigány szakértőt. Ilyen híres lószakértő volt az Alföldön Biszku, Káló, Poskula, Furós Józsi. A grófok, nagygazdák hozzájuk jártak lovat vásárolni (parádés kocsiba, hátaslónak).
A családok aztán örökölték ezt a mesterséget. A „lovári"-akhoz természetesen beházasodtak más törzsbeli cigányok. Átvették a szokásokat, hagyományokat, de emellett átvették a nyelvjárást is.
Vándorlásuk idején a korabeli krónikák írói szerint igen sok lóval, kocsival haladó cigánykaravánnal lehetett találkozni. Az utazók azt is leírták, hogy a lószerszámok díszesek voltak, ezüst és rézveretűek. A lovak részére télen még sátrat is emeltek. A letelepedés idején is nagy becsben tartották a lovakat, az istállók a lakóháznál gondozottabbak voltak. A lóitató vödör tiszta, külön helyen tartáj, a lószerszámok fényesek, ha meghibásodik nagy gonddal javítják. Ez azt bizonyítja, hogy a lovak szeretet a cigányoknál régi keletű, s mind a mai napig élő hagyomány. „Ló nélkül nem cigány a cigány” tartja a közmondás. Ha a lovat eladják, sokáig nem bírják ki ló nélkül: az is megesett, hogy az eladott lovakat a vásár végén többért visszavették. Ismerték és ma is ismerik a ló betegségeit, azok gyógyítását, de amellett ismerték a lóval kapcsolatos fondorlatokat is. Ha egy-egy ló megtetszett, messze utat is bejártak érte, még a lopástól sem riadtak vissza. Az urasági ménesekből loptak, meg a nagygazdáktól, ahol sok volt a ló.
A kárpáti és oláhcigányok Európa más országaiban még ma is vándorolnak, lovaik vannak, kereskednek, muzsikálnak, fémmunkát végeznek.
A szegényebb cigányok lovai a tél folyamán lesoványodtak az elégtelen takarmányozás miatt. Innen ered a mondás: sovány, mint a cigány lova. Tavasszal aztán ezek a lovak is felerősödtek.
Megjegyzés : A lóbetegségek gyógyítása, a lovakkal kapcsolatos babonák,
szokások megtalálhatók A cigányok hiedelemvilága c. tanul-
mányban.
-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-
II. 1.2. Marhakereskedelem
A gurvárok ökörhajcsárok voltak, Erdélyből hajtották a marhákat Bécs felé. A letelepedés után mint edényfoltozók, kolompárok, bádogosok dolgoztak. A XX. század elején még sátorban laktak. Hidegkovácsokként járták a Duna-Tisza közét.
II. 1.3. Egyéb kereskedelem
Tollfelvásárlás
Használt ruhák vétele, eladása
Rongykereskedelem
Régiségek vétele, eladása (zsibárus)
Kerámia és egyéb iparcikkekkel való kereskedés
Vaskereskedés
II. 2. ÁLLATTARTÁS
A hagyományos lótartás mellett a tehén, bika, sertés, liba és egyéb háziállatok tartása is kezdett kibontakozni...
II. 3. MULATTATÁS
II. 3.1 Zenélés, éneklés
A zenész cigányok magukat ,,úri" cigánynak tartják. Önmagukat romának, kohánynak nevezik. A cigány népzenét ritkábban játsszák, inkább újabb keletű népies magyar műzenét, amit a nem cigány lakosság cigányzeneként ismer. Sőt, a világ számos részén a zeneileg műveletlen közönség a cigányzenét véli magyar népzenének. Hangszereik a hegedű, cimbalom, klarinét, nagybőgő, brácsa.
Az oláhcigányok általában csak maguknak muzsikálnak, hangszereik a tambura, a citera, és ritmuskíséretnek kanalak, kanna buffogtatása, illetve szájbőgőzés a divatos. Ők játsszák a valódi cigány népzenét.
A cigány népzene nagyon is különbözik attól, amit a cigányzenészek a zenés szórakozóhelyeken játszanak.
Megjegyzés: A cigány népzene, népköltészet megtalálható
A cigány népzene c. tanulmányban.
II. 3.2. Körhinta, céllövölde
A kárpáti cigányok egyik csoportja, az ún. szinto cigányok mint mutatványosok, körhintások, céllövöldések járják az országot. Előbb gyerekek hajtották a körhintát (bolondkocsi, lánchinta), később motor hajtotta a hintákat.
II. 3.3 Cirkuszosok
(cirkuszi mutatványosok)
A cirkuszoknál lóápolók, kötéltáncosok, mutatványosok. A nyugati országokban bűvészek is.
II. 3.4 Medvetáncoltatók
A medvetáncoltatók neve: ursari. Ma ez a foglalkozás Erdélyben, Romániában fordul elő.
II. 3.5. Majomtáncoltatók
Folyt. köv. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-04-28 06:08:00, csütörtök
|
| |
| |
Ősi cigány mesterségek és foglalkozások*
(Le romenge butya)
* (Ez a szövegváltozat nem teljes mértékben azonos a fenti címmel nyomtatásban megjelent művel. Különösen hiányzik a sok értékes ábra és illusztráció - a szerk..)
I. BEVEZETÉS
A cigányok Indiában, őshazájukban vándorzenéléssel és kézműiparral foglalkoztak.
A vándorzenélést az a tény támasztja alá, hogy a perzsa király 10000 lurit (cigányt) kért az indiai Shankal királytól a nép mulattatására. Ezek a cigányok nem mentek vissza Indiába, hanem továbbvándoroltak Európa felé.
A XIII. században egyes zenész cigányokat úgy emlegetnek, mint tatár kémeket.
Beatrix királynénak 1489-ben Csepel szigetén cigányok muzsikáltak.
II. Lajos király lóversenyeinek szünetében, 1525-ben ugyancsak cigányok muzsikáltak. Az anatóliai (török) seregben is cigányokat alkalmaztak zenésznek.
II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem táborában is muzsikálnak cigányok. Czinka (cigány) Panna apjának bandája buzdította, lelkesítette a fejedelem seregét. A Rákóczi-induló alapdallamát is tőlük származtatják. Rákóczi seregeiben találhatók cigány katonák, kik kovácsokként, zenészekként is dolgoznak. Ők patkolják, ők gyógyítják a lovakat, s fegyvert kovácsolnak, hadiszereket gyártanak, puskaművesek. A cigánykovácsok egyúttal zenészek is voltak. Czinka Panna férje bőgős és kovács is volt. Egy-egy felkelő seregnél általában huszonnégy zenészt alkalmaztak. Ezek a zenekarok felerészben fúvós, felerészben vonós hangszerekkel dolgoztak. Természetesen néhány tárogató is volt.
Lévai György nevű cigány kovács 1804-ben engedélyt kér a szolgabírótól, hogy muzsikálhasson.
1810-ben a kecskeméti piacon a cigányok a Rákóczi-nótát játszották. A lakosság úgy tűzbe jött, hogy az ott állomásozó osztrák vasasezredet kiverte a városból.
1848-ban Görgey az ütközetek után rendezett tiszti mulatságot cigányzene mellett. Minden csapatparancsnok saját zenekart szervezett.
A fémműves mesterség is ősi foglalkozás a cigányoknál, s Európában tovább folytatták ezt a mesterséget.
II. Ulászló menlevelet ad Tamás cigány vajdának, mert hadiszereket gyártanak.
Mátyás király 1476-ban kelt levelében megparancsolja, hogy a szebeni cigányokat ne háborgassák, mert neki fegyvert gyártanak.
A brassói fegyvertárakban 1505-1525-ben cigányok kovácsolnak fegyvert.
A cigánykovácsok lópatkolók, hadiszekérgyártók, fegyverkovácsok, puskaművesek, majd a későbbiek folyamán szegkovácsok, fúrósok, rézművesek, lakatosok, kolompárok, üstfoltozók, edényfoltozók, késesek, rostások, stb. lettek.
A cigány foglalkozások vándorfoglalkozások. A hagyományos vándorfoglalkozások Magyarországon is és Nyugat-Európában is átalakulóban vannak. Ezek a mesterségek kovácsok, arany-rézművesek, fémmegmunkálók, fafaragók nem adnak megfelelő megélhetést. Ezért előtérbe lépett a kereskedelem. Nyugat-Európában szőnyegekkel, régiségekkel kereskednek, bútorokat faragnak. Zenész, festő, grafikus, hangszerkészítő foglalkozású is található köztük.
A cigányok kovács és ércművesmesterségét Betaillard elemezte, s a cigányoknak tulajdonítja a bronz Európába való behozatalát.
Harf 1496-ban görögországi feljegyzéseiben ír a cigányok foglalkozásáról, hogy kovácsok. Thurzó Gábor is ércműves cigányokat említ 1616-ban kelt menlevelében.
A cigányok között katonákat is lehetett találni. Lippai Balázs volt Bocskai hadvezére, 1604-ben halt meg. Thököly ezredese Horváth Ferenc volt, 1690-ben halt meg.
-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-
I.2. Cigányok Európában
A cigányokat nyelv szerint osztályozhatjuk:
l. szír cigányok 3. európai cigányok
2. örmény cigányok a/ kárpáti cigányok
b/ oláh cigányok
A kárpáti cigányok jelentősebb csoportjai az 1400-as évek elején érkeztek Magyarországra, Horvátországon keresztül. Ezért van nyelvünkben több szláv eredetű szó. Kocsival, lovakkal jöttek, zenélés és fémművesség volt a megélhetési forrásuk.
Az oláh cigányok az 1850-es évek végén érkeztek jelentős számban, román nyelvterület érintésével Magyarországra. Nyelvükben ezért található sok román eredetű szó. Ezek a cigányok, mivel hosszabb időt töltöttek együtt, nyelvüket, szokásaikat jobban megőrizhették, törzsi-nemzetségi szervezetük még ma is létezik.
Ezek a törzsek egy-egy foglalkozást is jelentettek, sajátos nyelvi dialektus mellett.
-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-
I.3. A cigányok Magyarországon
A letelepedés után a gazdagabb lókereskedéssel, házalással foglalkoztak. Egy másik csoportnak a zenélés és a kovácsmesterség volt a fő megélhetési forrása.
A khelderasok (üstfoltozók) a XX. század elején elhagyták Magyarországot, egy család kivételével. A kapitalizmus fejlődése a kézműipart kiszorította, s újabb cigány tömegek kerültek a létminimum alá. Így az alkalmi munkások, napszámosok, kéregetők száma egyre nőtt. A jóslás kártyavetés, lopás került előtérbe. Anyagilag azok a zenészek kerültek jobb sorba, akiknek állandó muzsikálási lehetőségeik voltak. Ki is alakult Magyarországon egy sehol másutt így nem található szórakoztató zenei stílus, amelyet egyes muzsikusok művészi módon művelnek, generációkon át.
Folyt. köv. |
|
| |
|
2 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
2011. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
38 db bejegyzés |
| e év: |
399 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 376
- e Hét: 1119
- e Hónap: 2066
- e Év: 38007
|
|
|
Offline
