|
2011-05-02 17:13:57, hétfő
|
| |
| |
Magyar érettségi 05.02
Középszinten 90 275 tanuló, emelt szinten 1292 diák írta meg hétfőn a magyar írásbeli érettségit. A középszintű vizsga helyes megoldásait máris ellenőrizhetik az fn.hu-n a diákok. A magyar nyelv és irodalom középszintű írásbelijén a vizsgázóknak két feladatlapot (szövegértési és szövegalkotási) kellett kitölteniük.
Korrektnek tartják az idei középszintű írásbeli magyarérettségi teszteket a tanárok és a végzős diákok egyaránt. Nehezen lehetett megoldani a feladatokat előzetes irodalmi ismeretek nélkül. A szaktanár szerint igazi klasszikus konzervatív érettségitesztet kaptak a végzősök.
.........
Összességében nagyon korrektnek tartja az idei feladatsort Dávid Zoltán magyartanár. A Klebelsberg Kuno Gimnázium szaktanára úgy véli idén, hogy ellentétben a korábbi évekkel, amikor gyakorlatilag irodalmi lexikális tudás nélkül is megoldható volt a teszt, idén már nagyon nehéz előismeretek nélkül megoldani a feladatokat. Úgy véli, a szövegértés rész feldolgozását kissé nehezítette a Nemes Nagy Ágnes által írt ,,áldiskurzus" élőbeszéd formátuma, de aki odafigyelt, könnyedén meg tudta válaszolni a feltett kérdések többségét. Volt néhány feladat azonban, ahol nem volt egyértelmű a kérdés, ahol azon kellett gondolkodni, azt kellett kikövetkeztetni, hogy milyen választ vár el a kérdésfeltevő a kijelölt szövegrészlet alapján. Az utolsó feladat, bár némileg szokatlan volt (itt két versről kellett megállapítani, hogy melyik 19. századi és melyik a 20. századi), de a megadott szöveg alapján könnyen megbírkóztak vele a diákok.
A szövegalkotás viszont kifejezetten egy konzervatív feladatsornak tekinthető, amit akár a nyolcvanas években is feladhattak volna. Dávid tanár úr ebben is azt a feladatösszeállítói törekvést érzi, hogy több tárgyi ismeretet követel a teszt a diákoktól. Csak úgy volt megoldható bármelyik tétel, ha valamilyen jártassága van a matúrálónak az irodalmi anyagban. Az érvelés feladat számított például korábban a ,,klasszikus surranópályának", ezt választották azok a diákok, akiknek kevés lexikális ismerete volt. Az idei kérdés, amely egy Szophoklész-idézettel volt kapcsolatban azonban nem volt megoldható anélkül, hogy ne ismert volna a vizsgázó különböző kultúrtörténeti korból származó irodalmi alakokat, műveket.
- A Móricz Zsigond-novella elemezéséhez ismerni kellett a novellaelemzés szempontjait, és ráadásul azokat egy megadott szempontból - a művészi-stilisztikai megoldások az elbeszélői magatartásban - kellett alkalmazni. ,,Aki tanult irodalmat, annak nem volt nehéz ez a novellaértelmezés, aki nem nagyon tanult, az nyilván a megadott történetet fogja leírni még egyszer" - véli Dávid Zoltán
- Az utolsó választható tétel (Csokani és Petőfi egy-egy álomról szóló versének összehasonlító elemzése) a ,,jó magyarosoknak" való feladat. Nem baj Dávid Zoltán szerint, hogy a megadott költemények nem tartoznak az ismert versek közé, az álom, mint klasszikus irodalmi toposz többször előkerült a tanulmányok során, és a szerzőkről is sokat tudnak a diákok.
A Klebelsberg Kuno Gimnázium végzősei közül többen idő előtt befejezték a tételek kidolgozását. Az fn.hu tudósítójának több diák elmondta, hogy nem okozott gondot a teszt, ilyenre számítottak. A legtöbben a novellaelemzést választották, de volt, aki az érvelést, és az összehasonlító verselemzés mellett döntött. Az egyik diák két éve is megírta a középszintű magyartesztet, most azt mondta, az ideit sokkal szimpatikusabb feladatsornak tartja, tudta is, csak nem volt elég ideje kidolgozni a kifejtős részt.
A kazincbarcikai Ságvári Endre Gimnázium érettségizői is megoldhatónak mondták a tesztet. Balla Árpád az fn.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy a szövegértés egyes kérdései nem voltak egyértelműek, ott elképzelhető, hogy emiatt hibázott. A második résznél az összehasonlító verselemzést választotta. "Érvelésben nem vagyok jó, novellát nem szeretek elemezni" - mondta. A borsodi városban a legtöbben az érvelést választották,még akkor is, ha esetleg nem volt meg a kellő tárgyi ismeret az esszé pontos kidolgozására. "Sokan kihagyták azt a részt, amikor a különböző kotrok embereszményére kellett példákat felhozni" - vágták át a tételkészítők által lexikális tudást kérő gordiuszi csomót. Kérdés,mire lesz mindez elég.
A csepeli Jedlik Ányos Gimnázium tanulója, Józsa Fruzsina emelt szintű érettségit írt. Kérdésünkre úgy fogalmazott, hogy egy-két kérdést kivéve egy erős középszintű tesztnek felelt meg a feladatsor. "Átfogó tudást igényelt, sok lexikális tudást, de nem voltak olyan kérdések,hogy mikor alapították ezt meg azt a folyóiratot" - tette hozzá.
Ma hétfőn, rendben megkezdődtek az idei írásbeli magyarérettségik. A korábbi évekhez hasonlóan a középszintű írásbeli 240 percig tart. A vizsgázóknak két feladatlapot kellett kitölteniük: a szövegértési feladatlapra 60 perc, a szövegalkotási feladatlapra pedig 180 perc állt a rendelkezésükre.
- Idén a szövegértés feladatlap Nemes Nagy Ágnes Párbeszéd a mai versről című - némileg a feladathoz igazított - írására épült, amely egy vegyésznő és egy költő elképzelt diskurzusát mutatja be a modern líráról - tudta meg az fn.hu. A vizsgázóknak 11 kérdésre kellett válaszolniuk, mindezért maximum 40 pontot szerezhetnek.
- A második - maximum 60 pontot érő - részben következetek a hagyományos, ,,kifejtős" kérdések. A három megadott téma közül egyet kellett választaniuk a diákoknak. Az első lehetőség az érvelés feladat volt, amelynél az emberi természet sokszínűségéről kellett fogalmazást írniuk a végzősöknek. Ehhez Szophoklész Antigonéjának részlete nyújtott kiindulópontot, de a feladat szerint az esszében három kultúrtörténeti korszakban megjelenített irodalmi hős magatartásformáját is érinteni kell.
- A másik választható lehetőség Móricz Zsigmond A világ végén minden szép és jó című tanyasi életről szóló novellájának elemzése, értelmezése volt.
- A harmadik lehetőség pedig Csokonai Vitéz Mihály Az álom leírása és Petőfi Sándor Az álom... című verseinek összehasonlító elemzése volt, többek közt az azokban megjelenő álom-toposz megjelenítések alapján.
Emelt szinten többek közt Kosztolányi Dezső A szegény kisgyermek panaszai című verse és az ezt parodizáló ,Karinthy Frigyes-féle írás összehasonlító elemzése a 2005-ös Nagy Könyv-akció kapcsán született, a magyar lakosság olvasási szokásait elemző szövegre való reflektálás, érvelés kategóriában pedig egy iskolaigazgatónak szánt, az év diákja címre vonatkozó beadvánnyal kapcsolatos fogalmazás volt a feladat.
Megoldásokaz alábbi linken. Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Iskola |
|
|
|
|
|
Offline
