|
2011-05-07 10:32:38, szombat
|
| |
| |
A természetjog alapú gazdaságra való áttérés
,,...az emberiség jövője érdekében - a tudományos-technikai haladás eredményeinek megőrzésével - természetes gazdasági rendet kell megvalósítani, amelynek egyik alapvető eleme a gazdaság lokális szerveződéséhez való visszatérés. A lokális gazdasági szerveződés alapelve: a gazdasági szubszidiaritás, közelítő magyar megfeleltetéssel: a helyi közösségek alap-önfenntartása.
Részletesebben: minden kistáj (pl. falucsoport, kisváros és környéke) közössége alapvető életfeltételeit saját emberi, művi és természeti erőforrásaira támaszkodva maga elégítse ki, olyan mértékben, amennyire a természeti feltételek, valamint a tudomány és technika adott szintje lehetővé teszi. (Például: a szabolcsi emberek Szabolcsban termett krumplit egyenek, akkor is, ha a - mondjuk - Argentínából odaszállított krumpli olcsóbb lenne.) Más oldalról megfogalmazva ez a szülőföldön boldogulás elve. Az ilyen alap-önfenntartó kistáj-szerveződés a természetes társadalom egyik pillére." (Síklaky István: Létbiztonság és harmónia társadalma)
Gazdaság és munkamegosztás
,,...Gazdaságnak egy embercsoport (család, falu, ország, emberiség) azon tevékenységeinek és intézményeinek összességét nevezzük, amelyek az emberek (a csoport tagjai) szükségleteinek kielégítését szolgálják.
Egy gazdasági rendszer igen fontos eleme, hogy milyen módon szerveződik a fejlett munkamegosztás. Az eddig tapasztalt két alapvető típus: /a/ tervutasításos, (diktatórikus) és /b/ szabadszerveződésű (piaci jellegű) együttműködés.
Bár mindkét típusra voltak és vannak sikeres és sikertelen példák, a társadalmi élet egyik legfontosabb természetjogi alaptételével: A MÁSOK ALAPJOGAIT NEM SÉRTŐ LEGNAGYOBB SZABADSÁG elvével csak a szabadszerveződésű gazdaságirányítás egyeztethető össze. (A tervutasításos rendszer sikeres példái a múltban: a papkirályok vezette öntöző társadalmak; a dél-amerikai, jezsuiták szervezte indián "regressziók"; sikeres példák a jelenben: Kína, és a mamutcégek, amelyek több ezer ember együttműködését szervezik diktatórikusan. Példák a sikertelenségre: a Szovjet-birodalom és Észak-Korea gazdasága.)
A természetjog és a gazdasági hatékonyság néhány - első közelítésben egymással szembenálló - szempont összeegyeztetését kívánja meg:
• Ne hasson ösztönzés az egyéni tehetség, alkotóerő, szorgalom kibontakozása
ellen. A sikeres vállalkozó, míg él, önállóan, bürokratikus beleszólások nélkül
dönthessen az általa létrehozott termelő-szolgáltató egység működéséről.
• Érvényesüljön mindegyik induló generáció számára a vállalkozási
esélyegyenlőség.
• A munkahelyeken is, ahol életünk nagyobbik részét töltjük, érvényesüljön a
demokrácia, az önigazgatás, a - csak mások alapjogai által korlátozott -
szabadság tendenciája.
A szabadszerveződésű gazdaságban e szempontok jó hatásfokkal összeegyeztet-hetők.
A szabadszerveződésű gazdaság nem más, mint klasszikus piacgazdaság, azaz - mint az előzőekben láttuk - egyenrangú, és nagyjából egyenlő erős szereplők versenyén alapuló munkamegosztásos csererendszer. A mindennapi szóhasználat a mai főáramú világgazdaságot is piacgazdaságnak nevezi, ez azonban egyre kevésbé tekinthető piacgazdaságnak, mivel évről-évre egyre inkább kevés, túlerejével visszaélő gazdasági szereplő diktatúrájává válik. Összefoglalóan piacnak nevezzük azt az együttest, amelyet a rendszeres csere szereplői, egymáshoz való viszonyuk, a csere helye és módja alkotnak." (Síklaky István: Létbiztonság és harmónia társadalma)
A természetes gazdasági rend alapelve és a Szent Korona-tan
,,...a kialakítandó gazdaságpolitikának igazodnia kell azokhoz a társadalomszervezési alapelvekhez és emberi alapjogokhoz, amelyek a természetjogból ... következnek. Ezeket a következőkben fogalmazzuk meg:
Értékrend
a.) Az emberek közötti viszonyt szabályozó, a tételes jogot megelőző erkölcsi elvek közül a legmagasabb rendű a szeretet evangéliumi parancsolata, aminek az érvényesülését szükségesnek és elengedhetetlennek tartjuk a lét minden területén, tehát a politikában és a gazdaságban is.
b.) A legnagyobb érték az élet, ami alatt nemcsak az egyéni emberi életet értjük, hanem a földi élet minden egyéb formáját is: az emberi fajnak és a társadalomnak, valamint a földi teljes élővilágnak az életét és annak megőrzését. Tisztában lévén azokkal a veszélyekkel, amelyek a globalizálódó világban az emberiség és az élővilág létét fenyegetik, különösen fontosnak tartjuk azokat a tevékenységeket, és azokat a szempontoknak az érvényesítését, amelyek célja a földi élet fenntartása és az azt fenyegető veszélyek kiküszöbölése.
c.) Jó minden, ami az életet segíti, védi gyógyítja és gazdagítja és rossz minden, ami értelmetlenül pusztítja, károsítja.
d.) A társadalom alapegysége a család, ezért a társadalomnak minden rendelkezésére álló eszközzel segíteni kell a családok stabilitását, kiemelten kell méltányolnia a jövő nemzedék felnevelése érdekében végzett munkáját, és annak értékét a társadalom minden tagjában tudatosítani kell. A társadalom legnagyobb kincse, a jövő záloga az ifjúság, ezért annak a nemzet erkölcsös, kiművelt, szakmailag képzett, a társadalom többi tagjai és jövője iránti felelősséget érző és vállaló, öntudatos polgárává nevelése a társadalom legfontosabb feladata.
e.) Egyéb kiemelt értékek: az evangéliumi felebaráti szeretet parancsából ugyan egyértelműen következik, de a jelenlegi történelmi viszonyokra tekintettel szükségesnek tartjuk kijelenteni, hogy elutasítunk minden etnikum, vallás, nem, vagyoni helyzet, pártállás szerinti hátrányos megkülönböztetést, mindenfajta kizsákmányolást és gyarmatosítást. Személyeket és közösségeket nem meghirdetett elveik, hanem a tetteik alapján minősítünk az itt rögzített elveink tükrében.
(Síklaky István)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
