|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 4
|
|
|
|
|
|
2011-06-10 15:27:11, péntek
|
| |
| |
A pünkösdszombati fogadalmi búcsú története több mint négy évszázadra vezethető vissza. Kezdetben csak Gyergyó, Csík és Kászon népe számára volt, majd a székely székek katolikusai és most már felekezetre való tekintet nélkül, a világ magyarságának lelki központja a csíksomlyói kegyhely.
Csíksomlyón a Boldogságos Szűz Mária tisztelete egyidős a ferencesek 1440-es években történő letelepedésével. Az első gótikus templom védőszentjéül Sarlós Boldogasszonyt választották. Már az első évtizedekben elkezdődött a templom patrónusa ünnepén a búcsújárás. Aztán szokássá vált, hogy az évközi Mária ünnepeken is Csíksomlyón gyűlt össze a környék népe. Ezt 1444-ben IV. Jenő pápa is megemlíti az új templom építésekor írt levelében.
Csiksomlyói zarándokhely a hegyen: Hármashalomoltár
A gótikus templom az 1510-es években a hársfából készített, 2,27 méter magas, napba öltözött Asszonyt megjelenítő, Segítő Mária szoborral gazdagodott.
1567-ben, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem az új hit elfogadásra akarta kényszeríteni a székelyeket, a gyergyóalfalvi István pap ellenállásra buzdította Gyergyó, Csík és Kászon népét. Míg a férfiak a Nagyerdőn hitük védelméért szálltak csatába, addig a lányok, asszonyok Csíksomlyón könyörögtek a Szűzanyához.
A győzelem után Csíksomlyón volt a közös hálaadás. Akkor fogadalmat tettek és hitük megmaradásáért azóta is minden év Pünkösd szombatján eljönnek a székelyek a közös hálaadásra.
Az évszázadok során a Szűzanya közbenjárására számos imameghallgatás és csoda is történt itt. Kegyhellyé vált Csíksomlyó. A búcsújárásnak még a sötét diktatúra sem tudott gátat vetni. Az 1989-es rendszerváltás után már távolabbi térségekből is jöttek zarándokok. A sok zarándok fogadására szűkös lett a 200 éves kisbazilika előtti tér. Így az ünnepi búcsúsmiséket, most már többszázezer zarándok részvételével, a két Somlyóhegy közötti nyeregben, a Makovecz Imre tervei alapján 1996-ban épített Hármashalomoltárnál tartják.
Forrás: dunatv
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kegyhelyek, gyógyítások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-06-10 14:14:16, péntek
|
| |
| |
Tudta-e?
... hogy a pünkösdi rózsa (Paeonia) nevét Páion görög orvosról kapta, aki a monda szerint az alvilág sötétségének istenét, Plútót e növény gyökerének kivonatával gyógyította meg.
... hogy Lippai János, akinek nevéhez az első magyar nyelvű kertészeti szakkönyv megírása fűződik, 1664-ben már ültetési és szaporítási tanácsokkal látta el az e növényeket kedvelőket.
... hogy több ezer éve a kínai gyógyítók és az ókori görög orvosok is gyógynövényként ismerték és termesztették.
A pünkösdi rózsa a bazsarózsafélék családjába (Paeoniacea) tartozik. E növények között akadnak lágyszárú évelők és fás szárú, lombhullató cserjék egyaránt. A vadon termő fajok száma meghaladja a harmincat, a nemesített és keresztezett fajták száma pedig évről évre nő.
Rendkívül változatos megjelenésű növényünk. Virágaik színe fehértől a rózsaszínen át egészen a mély bordóig megtalálhatók. Ismeretesek szimpla és többszörösen dupla változatai is. A kelet-európai, szibériai, kaukázusi, tibeti, kínai, fagyálló szülőktől származó évelő fajták többségét Hollandiában állítják elő.
Magyarországon is őshonos Pécs környékén. Legismertebb fajtája a bánáti bazsarózsa (Peonia officinalis ssp. banatica).
Természetnyújtotta segítség: "nemcsak szép, de gazdag is" a pünkösdi rózsa
A pünkösdi rózsát évszázadokon át elsősorban gyógynövényként termesztették (pl. Paeonia lactiflora). Gyökeréből készült kivonata többek közt paeoniflorint, peonint tartalmaz. Ez utóbbi adja a virágok piros szinét. A gyökérkivonattal sárgaságot, vese- és hólyaghurutot, reumát, gyógyítottak. A népi gyógyászat köszvény és epilepszia ellen is használta. Bár a növény mérgező, kivéve a tavasszal és összel kiásható gyökérgumókat. A fehér virágú és a vörös virágú peóniák gyökérkivonatát ma is használják a homeopátiás orvoslásban.
Forrás: természetesmegoldások |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Fűben fában.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-06-10 14:06:01, péntek
|
| |
| |
Pünkösd:
A Szentlélek pünkösd napján áradt ki Jézus Krisztus anyjára, Szűz Máriára, valamint az apostolokra.
(Limbourg fivérek: Les Tres Riches Heures kódex (15. század))
Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek ApCsel 2,3
A pünkösd újszövetségi egyházi ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradásának emlékét ünnepli meg. A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás.
A Szentlélek (görögül pneuma, latinul Spiritus Sanctus) ezen a napon áradt ki az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára:
És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egyakarattal együtt valának. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, a hol ülnek vala.
És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok. (Apostolok cselekedetei 2. fejezet, Károli Biblia)
A pünkösd a sínai szövetség ünnepe volt a zsidóknál Krisztus korában. Akkor a jelei a szélzúgás és tűz volt, Isten jelenlétének, kegyelem kiáradásának jelei. Az Új szövetség előjeleit a próféták mondták ki az Ószövetségben, Krisztus születése előtt: "Új szövetséget kötök veletek...akkor majd...új szívet adok nektek és új lelket oltok belétek...Az én Lelkemet oltom belétek..."(Ez. 36,25-27; 11,19; Jer. 31,31k). Keresztelő Szent János is jövendölt. (Jézus) majd "Szentlélekkel és tűzzel fog benneteket megkeresztelni" Jézus Keresztelő Szent Jánosnál keresztelkedett meg, és rögtön utána galamb szállt Jézusra. Ezért a Szentlélek jele a katolikus ikonográfiában a galamb.
Eredete az ószövetségi zsidó ünnep, héber nevén Sávuot, a törvényadás (tóra adásának) emléknapja és az új kenyér ünnepe.
Forrás: Wikipédia |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ünnepek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-06-10 08:46:40, péntek
|
| |
| |
Megtalálták Európa legrégebbi civilizációját
Régészek több 150 gigantikus ókori műemlékre bukkantak a mai Németország, Ausztria és Szlovákia területén. A földből és fából épült templomok kétezer évvel korábban keletkeztek, mint a megalit kultúra szimbólumának tekintett angliai Stonehenge, valamint az egyiptomi piramisok.
A földből és fából készült épületeknek volt bástyájuk, és palánkot is húztak köréjük. A szenzációs felfedezésről az Independent brit napilap szombati száma számolt be.
Egy több mint 8000 éves civilizáció, időszámításuk előtti 4800 és 4600 közti maradványaira leltek.
Az újraértékelt légi fotókon :
150 méter szélességet is elérő komplexumokat, a mai Ausztria, Csehország, Szlovákia és Kelet-Németország területén találták.
Különleges templomra bukkantak Drezdában: a szakrális belső teret két sánc, három töltés és négy árok vette körül. A régészek szerint a frissen feltárt kora neolitikumi műemlékek Európa első nagyméretű földépületei.
A régészek szerint a civilizáció tagjai néhány száz évvel korábban a Duna vidékéről, a mai Magyarország területéről érkeztek.
A tudományosan igazolt, Erdély területén, Tatárlakán talált 8000 éves székely-magyar róvásírásos leletek nem hagynak kétséget afelől, hogy a Kárpát medencét már akkor a Magyarok lakták. Jelen feltárásokban az Ő vándorlásainak nyomára bukkant a nemzetközi régészek csoportja
Forrás: hungarianrealnews
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 4
|
|
|
|
2011. Június
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
28 db bejegyzés |
| e év: |
1671 db bejegyzés |
| Összes: |
49322 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3318
- e Hét: 13432
- e Hónap: 27181
- e Év: 231882
|
|
|
Offline
