|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 8
|
|
|
|
|
|
2011-07-25 21:56:02, hétfő
|
| |
| |
Fiumei kikötőben... Dicsőség a magyar haditengerészeknek
2011. július 25. 14:16
Hunhír.info
Százhatvanhárom évvel ezelőtt, 1848. július 25-én, az ,,Országos Hadigőzös Mészáros" névre keresztelt hajó vízre bocsátásával vette kezdetét az újkori magyar hadihajózás. A Magyar Honvédség hadihajósai ezt a napot évtizedek óta fegyvernemi napjukként ünneplik.
A felelős magyar minisztérium négy dunai és öt tiszai gőzös felfegyverzését rendelte el, emellett pedig az Óbudai Hajógyár számára meghatározta két új páncélozott hadigőzös építését is. Ezek az intézkedések, valamint tíz dunai hajó hadi szolgálatra rendelése teremtette meg az alapját a dunai folyamőr tevékenységnek, és így a szárazföldi erők vízről történő támogatásának.
A szabadságharc leverését követően megszüntették a flottillahadtestet, amely csak az 1867-es kiegyezést követően - Dunai Flottilla néven - jött létre ismét, a fiumei Tengerészeti Parancsnokság különítményeként. E változtatás eredményeként, 1872-ben rendszerbe álltak a Maros és Leitha monitorok. E két monitor ebben az időben a technikai színvonal csúcsát képviselte, és szolgálatba állításukkal kezdetét vette a Dunai Flottilla fejlődése.
1918. október 30-án IV. Károly, az utolsó magyar király elrendelte a flotta felosztását az Osztrák-Magyar Monarchia államai között. Ezt követően 1918. november 6-án a még hadrafogható egységek megérkeztek Budapestre. Az első világháborút követően a hajókat lefoglalták, kiszolgáltatták, és a zsidó terrorköztársaság időszaka után pedig szétosztották az utódállamok között. Magyarország 1920. november 29-én vett át négy darab őrnaszádot. Ezt követően megkezdődött - a belügyminiszter alárendeltségében a - folyamrendészet kialakítása. A magyar kormány 1921-ben felállította a Magyar Királyi Folyamőrséget, amely időponttól kezdve a szervezett folyamrendészeti, hadihajós tevékenység magyar hadilobogó alatt történt. 1931-től Folyami Erők megnevezéssel önálló fegyvernemként létezett az alakulat, fő erejét az őrnaszád és folyamzár ezredek képezték, melyek létszáma elérte az 1600 főt.
Az 1938-as felvidéki mozgósítást követően megkezdték az új hadihajók építését. Ezek a hajók képesek voltak a második világháborúban bevezetett minden típusú akna keresésére és mentesítésére. A II. Világháború során a folyami erők részt vettek az 1941 áprilisi jugoszláviai hadműveletekben is. Őrnaszádezred egységei biztosították a Szávát és a Drávát is. A Folyamerők fő tevékenysége a szállítmánybiztosításra és az aknamentesítésre korlátozódott. 1944 áprilisában a szövetségesek megkezdték a mágneses aknák telepítését, amely új kihívás elé állította az alakulatot, mivel nem rendelkeztek a mentesítéshez szükséges eszközökkel. Segítségül a német haditengerészet különleges alakulatokat küldött a Dunára, valamint aknakereső Ju-52-es repülőgépeket vetett be, illetve demagnetizálta a hadi- és kereskedelmi hajókat. Ekkor alkalmazták először a Dunán a vontatott trálra szerelt aknarobbantó berendezéseket. Az áldozatos munka eredményeképpen 1944. augusztus végén sikerült az első három brit aknát tisztjeinknek hatástalanítaniuk, és így a szerkezetét megismerniük. Ennek ellenére a hajóveszteség nagyméretű volt, s az aknaveszélyt nem lehetett teljesen felszámolni.
A szövetségesek légiereje, a Brit Királyi Légierővel az élen, 1944-ben közel 1400 darab mágneses és indukciós aknát telepített a Dunába a folyami hajózás és az áruszállítás megakadályozására. Az aknarobbanások következtében 99 úszóegység elsüllyedt, 143 jelentős károkat szenvedett. A Folyami Erők részéről a Hegyalja aknakereső hajó süllyedt el Komárom térségében. A hajóegységek 1944 november végén elhagyták Budapestet és a szigetközi szakaszra vonultak, majd 1945 márciusában visszavonultak a felső osztrák Duna-szakaszra, ahol május 8-án amerikai fogságba került a hajóállomány 60 százaléka.
Hunhír.info - honvédelem.hu nyomán
http://hunhir.info/?pid=hirek&id=43437 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-07-25 21:22:17, hétfő
|
| |
| |
Orbán-Rogán ellentét a Fidelitas kongresszusán - ki nyer ma?
Miközben azt hihetnénk, hogy egy 2/3-os többségű kormánypárt ifjúsági társszervezete háza táján béke és rend uralkodik, a helyzet korántsem ez. A Fidesz belső törésvonalai a Fidelitas sorai közé is beszivárogtak - erről szól a Fidelitas július 16-17-i kongresszusa, ahol a színfalak mögött Orbán Viktor és Rogán Antal embere feszül egymásnak.
A sorok között olvasni tudók között nem titok, hogy Rogán Antal régóta a Fidesz belső ellenzékének számít. A polgári párt erős budapesti embere Tarlós Istvánt is megtréfálta még az októberi önkormányzati választások előtt, amikor főpolgármester-helyettességét hosszasan lebegtette, majd jelezte, mégsem akar Tarlós István helyettese lenni. Inkább választja a belvárosi polgármesteri széket. Az Orbán emberének számító Tarlós és Rogán közötti rivalizálást jelzi a Budapesti Önkormányzati Szövetség (BÖSZ) létrejötte is, amely nyilvánvalóan Rogán céljait szolgálja a fővárosi Fidesz-vezette kerületek megosztásával és Tarlós Istvánnal való szembefordításával.
A Fidelitas budapesti elnöke, Böröcz László, Rogán Antal titkára, hosszú hónapokon keresztül próbálkozott, hogy főnöke ambícióit szolgálva, szembemenjen Ágh Péterrel, a Fidelitas jelenlegi elnökével, akit - legfőbb bizalmasának, Szijjártó Péternek is köszönhetően - Orbán Viktor szintén támogat. Böröcz László azonban - felhasználva főnöke kapcsolatait - a fővárosi kerületek fidelitasos vezetőit maga mellé állította Ágh Péterrel szemben, és arra törekedett, hogy a Fidelitas országos elnökjelöltje, majd elnöke legyen, ezáltal gyengítve Orbán Viktor fővezér befolyását a Fidesz ifjúsági segédcsapatában.
Böröcz László azonban elszámította magát: a megyék többsége nem támogatta ambícióit, és nem kapott elegendő ajánlást ahhoz, hogy Orbán Viktor jelöltjével szemben jelöltesse magát (a Fidesz belső viszonyait ismerők számára ez persze a legkevésbé sem meglepő). Pedig a Rogán Antal bizalmasának számító fiatalemberben nagy bizonyítási vágy ég: Gencsapátiban felnőtt, sokgyermekes család gyermekeként gyűjtött össze magában hihetetlen nagy ambíciót. Ám az ambíció nem elegendő ahhoz, hogy valós teljesítményt pótoljon. Márpedig az ténykérdés, hogy azon túl, hogy Rogán Antal fegyverhordozójának számít, sok mindent nem lehet elmondani budapesti Fidelitas elnöki teljesítményéről. Ismeri őt egyáltalán valaki?
De a becsvágy felülírja a józan észt: megbízható forrásokból biztosan tudhatjuk, hogy Böröcz László alternatív ifjúsági politikai szervezet megalakításán munkálkodik, hogy ezáltal gyengítse a Fidelitas pozícióit, s ezzel együtt pedig a Fidesz mainstream-vonalának befolyását a nemzeti oldal legfőbb bázisának számító 30 alatti korosztályt illetően.
A vasárnapi Fidelitas-kongresszus tehát arról is dönt, hogy Orbán Viktor jelöltjével szemben Rogán Antal embere meg tud-e szerezni olyan pozíciókat, amelyek gyengítik a szervezet egységét, vagy pedig anarchista módon, a Fidelitas teljes szétverésére törekszik. A mi szempontunkból mindegy is, melyik eshetőség áll fönt. Elég, ha hátradőlve nézzük a konzervatív fiatalok belharcát.
http://egyenlito.blog.hu/2011/07/17/orban_rogan_ellentet_a_fidelitas_kongresszusa n_ki_nyer_ma |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-07-25 21:16:38, hétfő
|
| |
| |
Fidesz-magyar szótár
Írta: Egyenlítő TV
Ha valaki úgy érzi, hogy Szijjártó Péter mondataiban nem érti a logikát, annak ajánljuk szeretettel a következő interneten terjedő Fidesz-magyar szótárat.
-Amikor mi kordont bontunk, akkor az népnemzeti ellenállás, ha ti nyitjátok meg a tűzcsapot, szimpla dezertálás.
-Amikor kivonulunk az ülésteremből, akkor az a hazugság elleni tiltakozás, ha a többiek nincsenek bent, akkor lógnak a munkahelyükről.
-Amikor helyi lakosként lakhatási támogatást számolunk el, akkor az nekünk jár, ti pedig a piacon kérjetek számlát minden csomag retekről.
-Amikor mi vásárolunk - hitelből - tőzsdén jegyzett részvényt, akkor az jól átgondolt befektetés, amikor a magánpénztárak tették, akkor eltapsolták a nyugdíjatokat.
-Amikor módosítunk a nagy elosztó rendszereken, akkor az a ,,nem szokványos magyar út", ha mások próbálták, akkor ez népnyúzó megszorítás, ami nem vezet sehova.
-Amikor a rend fő őre 48 évesen nyugállományba vonult, csak élt a szabályok adta lehetőséggel, ha a korábbi kollégái is így tennének, akkor élősködnek a nemzet nyakán.
-Amikor a mi kutyánk kölykét érint hátrányosan egy szabályozás, akkor azt úgy módosítjuk, hogy rá ne vonatkozzon (lex Szász, lex Járai), ti pedig tetszettetek volna többen lenni.
-Amikor nálunk az értékmérő az, hogy kinek mije van, akkor mindenki szánalmas, aki kevesebbet szerzett.
-Amikor a Médiatanácsban kizárólag a mi embereink ülnek, akkor az egyensúly biztosított, mert "ők nem olyanok", ha ugyanezen szabályok alapján egyszer majd mások felügyelik a sajtószabadságot, akkor az mindjárt kommunista diktatúra.
-Amikor népszavazást kezdeményeztünk, akkor a haza nem lehetett ellenzékben, ha mások is élnének ezzel az eszközzel, akkor a nép nem elég érett sorsának eldöntésére.
-Amikor konzultációra hívjuk az embereket, akkor ,,hallgassuk meg egymást", ha nektek van véleményetek, keressétek a bohócügyi államtitkárt."
http://egyenlito.blog.hu/2011/07/25/fidesz_magyar_szotar_1 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-07-25 21:14:03, hétfő
|
| |
| |
Tovább tartó német önostorozás
2011. 07. 23. szombat. - 14:22
Az alábbiakban változtatás nélkül közlük egy cikket, amiben a német önostorozás újabb megnyilvánulását fedezhetjük fel. Még véletlenül sem az a probléma, hogy a német fiatalok pornográf vagy pedofil tartalmú oldalakat néznek. Nem. A gond a "neonáci" honlapok léte.
Egy év alatt megháromszorozódott a német neonáci tartalmak száma az Interneten. Az illetékes kormányszerv harcot hirdetett ellenük és felhívta a YouTube, a Facebook üzemeltetőinek figyelmét is a veszélyes jelenségre.
A német belügyminisztérium még 1997-ben külön szervezetet hozott létre, hogy figyelje a fiatalokat károsan befolyásoló tartalmakat a világhálón és lépjen fel azok ellen. A ,,Hass im Netz-Info", azaz ,,gyűlölet a világhálón" portál most hozta nyilvánosságra az elmúlt évről szóló jelentését. Eszerint egyértelmű, hogy a szélsőjobboldali pártok, szervezetek jelentősen erősítették jelenlétüket a világhálón s ott egyre szélesebb közönséget érnek el. Mind nagyobb mértékben jelennek meg ugyanis az u.n. Web 2.0 közösségi portáljain, a videó-megosztókon, blogokban, más közösségi hálókban. Az ifjúságvédelem mintegy 6.000 ilyen tartalmat talált az elmúlt évben - háromszor annyit, mint egy évvel korábban. A neonácik előszeretettel használják a nemzetközi portálokat, mint a YouTube vagy a Facebook, azért a német hatóságok most azoknál is fellépnek az ilyen tartalmak törlése érdekében.
A legaktívabb az ,,autonóm nacionalisták" elnevezésű szervezet, amely igen korszerű módszerekkel próbálja megnyerni magának a fiatalokat: akciókban gazdag videókkal, profi, mozgalmas propaganda-filmekkel. Az ugyancsak neonáci NPD (amelynek képviselői több tartományi parlamentbe is bekerültek) 250 saját web-portálja mellett ugyancsak megjelent a közösségi oldalakon és a videó-megosztókon.
A jelentés felhívja a figyelmet, hogy kevés szülő tud lépést tartani gyermekeik internetes jártasságával, szokásaival, így sokan nem is tudnak arról, hogy azok milyen oldalakat látogatnak. Ezért széles körű felvilágosító munkára van szükség. Elrettentő példaként idézi a jelentés azt a neonáci videót, amelyen a ,,fenyegető néphalál" ellen menetelnek álarcos, fáklyás fegyveresek, éjjel az utcán. A felvételt néhány hét alatt húszezren nézték meg, míg egy hasonló forrásból származó, a pedofíliával kapcsolatos videó már 900.000 nézőt vonzott.
Míg az illetékes német szervek viszonylag gyorsan el tudják érni, hogy az ilyen tartalmak eltűnjenek a netről, sokkal nehezebb a helyzet a nagy, nemzetközi hálózatokkal. Bonyolult megakadályozni, hogy ha ott még sikerül is töröltetni egy felvételt, azt ne töltsék fel, más cím alatt, hamarosan ismét.
(Ger-mania)
http://kitartas.mozgalom.org/aktualis/tovabb-tarto-nemet-onostorozas |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-07-25 21:01:07, hétfő
|
| |
| |
Az elnapolt devizahiteles mentés
http://varanus.blog.hu/2011/07​/25/az_elnapolt_devizahiteles_​ ;mentes
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy álom, ami szerint a kormány megmenti a devizahiteleseket. Létrehozza a Nemzeti Eszközkezelőt, felvásárolja a bedőlt hitelű lakásokat, amiket a jelenlegi tulajdonosok majd visszabérelnek jól, és mindenki boldog lesz. Aztán egyszer csak beköszönt a vérvalóság, és mocskos kis kezével szertefoszlatni látszik ezt az álmot.
Nemrég még az volt a mondás, kormányunk július végére átcsoportosíttat némi célirányos lóvét, augusztusban feláll az Eszközkezelő, és évente 5 ezer lakást vásol fel a tulajdonosoktól. Július vége itt van, de az átcsoportosításról, az Eszközkezelő felállításáról és működésének elvéről semmi szó nem esik. Illetve az a kevés ami igen, nem sok jóval kecsegtet továbbra sem. Az évi 5 ezer lakás mennyisége lecsökkent 2014-ig összesen 5 ezerre, és a társaság felállításának határideje is elcsúszott október elsejére. Olyan érzése van az embernek, hogy Viktorék megint mondtak valami nagyot és bátorítót, most meg fogalmuk nincs mihez kezdjenek vele. Pont mint az egyszeri szegény ember, aki maga köré ürítés után egy lábon táncolva nézi, hogy nem kéne a szarba belelépni.
Pedig érdekes lenne tudni, hogy az Eszközkezelő működésére vajon mi lehet a terv? Mert a dolog nem áll meg ott, hogy az átcsoportosított pénzből megvásároljuk és visszabéreltetjük a lakásokat. Ha az állam lesz a tulajdonos, akkor a lakástömeg fenntartása, a keletkező hibák elhárítása és kijavítása is az állam, mint tulajdonos kötelessége lesz. Ki fogja ezt elvégezni, és főleg miből? Az nehezen elképzelhető, hogy az - esetleg - országszerte ezerszámra felvásárolt lakásokat egy fővárosi központú társaság gazdaságosan tudja majd kezelni, ahogy az is, hogy kormányzati emberek fognak kijárni meghibásodott készülékeket javítani, régi ablakokat cserélni, és beázott tetőt javítani.
Sokkal valószínűbb, hogy igyekeznek majd valami regionális megoldást találni. Erre utal az is, hogy itt Zuglóban néhány hete az önkormányzat kipostázott egy kérdőívet, amin a bedőlt devizahiteles jelezhette az önkormányzatnak, éppen milyen stádiumban van a hitele. Az nyilvánvaló, hogy az önkormányzatnak egy fillér nem sok, annyi pénze nincs a lakások felvásárlására és a hitelesek megmentésére, így a kérdőívezés célja a várható igények felmérése lehetett.
A kormány addig jól gondolkodik, hogy területileg részekre bontva könnyebb kezelni a megszerzett ingatlanokat. A kérdés az, hogy az önkormányzatok csak a kezelést, mint plusz feladatot kapják, vagy magát a lakástömeget is? Előbbi esetben külön forrás nélkül nagy a szívás, utóbbiban meg jelentős ingatlanvagyonhoz jutnak csókpuszira, állami pénzből. Ezzel többnyire az az ember baja, hogy a kilencvenes évek elején volt alkalmunk végignézni, hogy az önkormányzatok mennyire nem tudtak mit kezdeni a náluk lévő lakástömeggel, mennyire nem bírták a felújításokat finanszírozni. Ennek lett a vége a Nagy Kiárusítás, mikor országszerte önkormányzati lakásokat lehetett venni a forgalmi érték töredékéért.
Idáig talán nem kéne eljutni most is. Sokkal célszerűbb volna, ha lenne életképes elképzelés a megvesszük-visszabéreltetjük-oszt'majdleszvalahogy "üzleti terv" helyett. Meg esetleg az sem volna baj, ha az adósmentést finanszírozó többi adófizető is értesülhetne a pontos részletekről. Ha már ennyit gondolkoztok rajta. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-07-25 20:46:47, hétfő
|
| |
| |
Kihantolták Rudolf Hess holttestét és elégetik
2011. 07. 21. csütörtök. - 15:01
A sehonnaiak tényleg nem ismernek se Istent, se embert. Még holtukban is zaklatják azokat, akik szerintük bűnösök. A wunsieldi egyházközség nem hosszabbította meg a sír bérleti jogát, mert zavarta a születésnapi "neonáci" emlékmenet. Arra ne vegyünk mérget, hogy őket, sokkal inkább a bosszú népét zavarta, s az ő ,,kérésüknek" tett eleget az egyházközség.
Éveken keresztül zarándokhely volt Rudolf Hess sírhelye Wunsiedelben, és ez állítólag sok helyi lakost frusztrált, úgyhogy a sírhelyet egykor bérbeadó egyházközség úgy döntött: megszünteti Hitler egykori helyettesének sírját.
Így a Süddeutsche Zeitung híradása szerint a sírt szerda hajnalban felnyitották, és a maradványokat - a leszármazottak egyetértésével - exhumálták. Következő lépésként elégetik a holtestet, és a nyílt tengeren szórják szét a hamvakat. Az szóba sem jön, hogy esetleg egy, csak a család által ismert urnasírban helyezzék el. Nyílván ez is a ,,kérés" része.
A mártír Rudolf Hesst, Hitler egykori helyettesét a nürnbergi perben életfogytig tartó börtönre ítélték, 1987-ben a berlini Spandau börtönében öngyilkos lett a hivatalos verzió szerint, azonban ezzel kapcsolatban komoly kétségek merülnek fel. Végrendeletében azt kérte, hogy Wunsiedelben temessék el, ott, ahol szülei nyugszanak, és ahol családi nyaralójuk állt. A helyi evangélikus egyházközség először beleegyezett Hess kérésébe, de a megemlékezők tömeges megjelenése miatt úgy döntött: nem hosszabbítja meg a lejáró bérleti szerződést.
Az egyik Hess unoka először perelni akart, de később a rokonok mégis beleegyeztek, hogy megszüntetik a sírhelyet. Az évente megrendezett Rudolf Hess emlékmenetet az elmúlt években már betiltották, illetve tiltott volt Rudolf Hess nevének kiejtése a tüntetéseken.
Mint mindenki számára, úgy számunkra is egyértelmű, hogy Hess a béke nagykövete volt, amit bár tudnak, de a mai napig nem ismernek el az egykori győztesek. Jogtalanul és minden alap nélkül tartották fogva élete végéig, s ahogy fentebb is írtam, egyáltalán nem bizonyított tény az öngyilkossága, de mindez kevés. A földben, ahová kívánsága szerint helyezték örök nyugalomra, még ott sem hagyják örökké békében pihenni a megfáradt, meghurcolt Hess földi maradványait. Kihantolják, elhamvasztják és megalázó módon még annyit sem engednek meg, hogy a családtagok döntsenek a meggyalázott hamvakról.
Szégyelljék magukat mindazok, akik ezt a szörnyű vétket elkövetik, akik támogatják, egyetértenek vele. Isten bocsássa meg nekik. Rudolf Hess lelkének és szétszórt porainak pedig adjon nyugalmat.
http://kitartas.mozgalom.org/hirek/kihantoltak-rudolf-hess-holttestet-es-elegetik |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-07-25 20:43:25, hétfő
|
| |
| |
JÚLIUS 20 - ÉLŐSKÖDŐ RABLÓK ÚJABB TALÁLMÁNYA
ÜRESEK A ZSINAGÓGÁK
AZ ÜZLET VISZONT FOLYIK BENNÜK
Akik hallgatják a cionrádió zsidó vallási műsorát, azok észrevehették, hogy az utóbbi években ott már szó sincs vallási témákról. Úgy látszik a rádiót ez a tény nem is zavarja, hiszen egykutya az egész. Teljesen mindegy, hogy rádiót, gettót vagy zsinagógát mondunk, ugyanaz jön ki belőle. De nem is ez az érdekes. Ami érdekes az az, hogy ez a zsidó vallási műsor a rádióban újabban diszkósított változatban megy. Zsidó slágerdalokat adnak a régi, komor és gyomrot görcsbe rándító orgonahangok helyett és már a kántoruk sem óbégatnak... Hiába, ők is haladnak korral. A zsidó slágerek közti szünetben beszédhibás rabbik adják elő a legújabb üzleti húzásaikat. Ezt fölösleges részletezni, mert mindnek az a lényege, hogy a magyaroktól milyen trükkös módon kell ingatlanokat elrabolni és jogtalan pénzeket kicsikarni. Most a héten is ez volt a téma. Miután a hallgató kiszenvedte magát a slágereken, jött az üzleti téma. Kérjük olvasóinkat, hogy kapaszkodjanak meg, kössék magukat a székhez és kisbaltát még véletlenül se készítsenek a kezük ügyébe. Akkor most jön a legújabb húzásuk. Egy jogásznő üres óráiban azzal foglalkozott, hogyan lehetne Budán olyan magyar ingatlant megszerezni, ami soha nem volt az övék. Valószínű, hogy ezek a kutakodók vagy a térképen kiböknek egy pontot, vagy pedig elmennek Buda legszebb, legértékesebb részeibe és ott böknek rá egy pontra, ,,na ezt megszerezzük magunknak." Ingyen. Valószínüleg most azért vetették rá magukat Budára, mert amit Pesten el lehetett lopni, azt már mind ellopták. A nő azzal jött elő - aki korábban minisztériumban is dolgozott -, hogy a Clark Ádám tér közelében, attól bal irányba, nem messze attól a ponttól ahol a Nulla kilométerkő van, ott ,,valamikor egy zsinagóga volt".... Már azt is kinyomozta a nő, hogy ennek a teleknek valamikor két zsidó tulajdonosa volt, majd sorolta is a neveket. De trükkös módon azt nem említette, hogy ezek mikor, melyik évszázadban voltak ott tulajdonosok? Azt bizton állította, hogy ennek a két zsidó névnek viszont nincsenek örökösei. Most itt két ,,gazdátlan" telek van, de a pontos helyüket nem nevezte meg. Most álljunk meg egy szóra! Mi az, hogy gazdátlan telek a főváros közepén? A legértékesebb kerületben és 2011-ben? Ki az a hülye, aki ezt elhiszi? A jogásznő okos eszével a következőket mondta ezek után. Persze a műsorvezető mindenre csak rábólintott, hiszen kétség nem fér ahhoz, hogy ,,ez zsidó tulajdon." Három variáció lehetséges. Első variáció az, ha vannak eddig nem ismert zsidó örökösök, akkor az ügy le van zárva. Ha nincsenek föllelhető örökösök egy éven belül, akkor erre a két telekre a MAZSÖK tart igényét. Most ne kérdezze senki, hogy ez a fantázianév mit jelent és kiket takar...? A harmadik eset az, hogyha a zsidó szervezet nem tud határidőre intézkedni a szükséges okmányokkal, akkor az államra száll rá a két telek. Ez utóbbi variáció szóba sem jöhet. A nő még valami igen zavaros történetet adott elő a két telekről, hogy ott a földet valakik ,,megkaparták" és kiderítették, hogy ott ,,valamikor" zsinagóga lehetett. Persze bizonyítékokat nem mondott, hogy melyik ez a két telek? És milyen nyomokat találtak a zsinagógára? Talán egy földbe ásott Tórát találtak? Vagy egy rozsdás Menórát? Ebből következik az, hogyha a zsidók rámutatnak egy földdarabra bárhol, hogy ott valamikor zsinagóga volt, akkor az egy szent hely és az a zsidók tulajdona. Most pedig álljunk meg egy második szóra. A zsidó áltörténészek azt hazudják, hogy a középkorban a budai vár területén, ,,valahol" zsidó utca volt....Ezt egy hatalmas reklámtáblán is hirdették több nyelven, ott a palota környkén...Most megint szorítsuk össze jól a fogainkat és még véletlenül se kapjunk hirtelen felindulásból a kisbalta után. A budai várban a török kiűzése előtt semmilyen zsidó utcáról nem tudtak, erről semmilyen írásos adatok sincsenek. Régészeti tárgyak erről mégkevésbé nincsenek. A török kiűzése után ott újra nagy lendülettel építkeztek és a XVIII. században újra állt a vár palota épülete, a középkori falakon, amit utána még kétszer is átépítettek. Ezzel együtt a vár terültén több igen jelentős középületet is építettek. Az építkezések során semmilyen zsidó emlékeket nem találtak. A Horthy-korszakban is folytak ott építkezések és ásatások, de semmilyen zsidó tárgyat nem találtak. Jött a II. világháború, amikor ezt a területet rendesen lebombázták és lőtték. Ennek ellenére a Rákosi és Kádár-korszakban az elég jól megmaradt középületeket a Szent György-tér és palota környékén lerombolták. Ugyanakkor a 60-as évektől kezdve, egészen mostanáig itt elég sok ásatás folyt és még lesz is, mert még igen sok feltáratlan középkori és Árpád-kori terület van ott. De eddig egyetlen darab zsidó követ vagy tárgyat sem találtak. Nem igaz az, hogy a középkorban zsidók éltek volna a királyi vár környkén. Ez ki van zárva. A középkorban végig a zsidók nem is kaphattak városokban letelepedési engedélyt...Ahol voltak is kisebb látszámban, azok mindenütt a városok falain kívül éltek. Kép: a magyar királyi vár 1908-ban és 1930-ban
ZSINAGÓGA ÜZLETKÖZPONTOK MAGYARORSZÁGON
Amelyik neve után csillag szerepel az működik! Ami hallatlan pofátlanság az az, hogy 1945 óta nem használják ezeket az épületeket, de ezeket a magyarok tartják karban és a rezsiköltségeket is a magyar állammal fizettetik meg. Az épületeket tatarozását is az állammal végeztetik el. Miért nem használták ezeket 1945 után? Mert a zsidók mind a KOMMUNISTA PÁRTBAN VOLTAK!
A 25 db Budapest-i zsinagógából egyik se működik !
Alma utcai imaterem (ortodox)
Bethlen téri zsinagóga (status quo)
Dessewffy utcai zsinagóga (ortodox)
Dohány utcai zsinagóga (neológ)
Dózsa György úti zsinagóga (jelenleg vívóterem - mellette imateremben van neológ közösség)
Frankel Leó utcai zsinagóga (neológ)
Hegedűs Gyula utcai zsinagóga (status quo)
Hősök temploma (neológ)
Hunyadi téri zsinagóga (neológ)
Kazinczy utcai zsinagóga (ortodox)
Károli Gáspár téri Bét Sálom zsinagóga(hagyományőrző)
Keren Or imaterem (Chabad Lubavics)
Nagy Fuvaros utcai zsinagóga (status quo)
Óbudai zsinagóga
Páva utcai zsinagóga (neológ)
Pesterzsébeti imaház (neológ)
Rabbiképző zsinagógája (neológ)
Rákospalotai zsinagóga (nem működik) -Országos Széchényi Könyvtár raktára
Rumbach utcai zsinagóga (status quo, nem működik)
Szeretetkórház imaterme (neológ)
Teleki téri zsinagóga (szefárd)
Thököly úti zsinagóga (neológ)
Újpesti zsinagóga (neológ)
Vasvári Pál utcai zsinagóga (Chabad Lubavics)
Visegrádi utcai zsinagóga (ortodox)
Zuglói zsinagóga (neológ)
VIDÉKI ZSINAGÓGÁK
Zsinagógák más településeken 34 db, ebből 8 működik állítólag
Bajai zsinagóga
Berettyóújfalui zsinagóga (jelenleg vasraktár)
Békéscsabai zsinagóga *
Debreceni zsinagóga *
Egri zsinagóga (kiállítóteremként funkcionál)
Egri kis zsinagóga (alkalmi kiállítóterem)
Esztergomi zsinagóga (kiállítóteremként funkcionál)
Gyöngyösi zsinagóga (Üzletházként működik)
Győri zsinagóga (kiállítóteremként funkcionál)
Hódmezővásárhelyi zsinagóga*
Kecskeméti zsinagóga (1974 óta Tudomány és Technika Háza)
Kecskeméti ortodox zsinagóga (1991 óta Magyar Fotográfiai Múzeum)
Kisvárdai zsinagóga (múzeum)
Kőszegi zsinagóga (felújítandó állapotú)
Mádi zsinagóga
Makói ortodox zsinagóga
Mátészalkai zsinagóga
Mezőcsáti zsinagóga (Üres, funkciótlan)
Miskolci zsinagóga (Kazinczy u.) *
Nagykanizsai zsinagóga (Üres, funkciótlan)
Nagykőrösi zsinagóga*
Nyíregyházi zsinagóga
Pápai zsinagóga
Pécsi zsinagóga *
Soproni ó-zsinagóga
Szegedi zsinagóga honlapja *
Szentesi zsinagóga (1998 óta Városi Könyvtár)
Szolnoki zsinagóga (Képtárként működik)
Szombathelyi zsinagóga
Tokaji zsinagóga
Tatai zsinagóga (római szobrok másolatai vannak benne kiállításként, a szerk.)
Váci zsinagóga *
Várpalotai zsinagóga (Jelenleg a Nagy Gyula Galéria működik benne)
Zalaegerszegi zsinagóga (Városi Hangverseny- és Kiállítóterem) (wikipedia)
MESE NINCS! A nem működő zsinagógákat ÁLLAMOSÍTANI KELL és ezekben hajléktalanszállókat kialakítani. A közel 100 000 magyar hajléktalan helyzete azonnal megoldódna.
http://elhallgatotthirek-hungariannews.blogspot.com/2011/07/julius-20-eloskodo-ra blok-ujabb.html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-07-25 20:42:19, hétfő
|
| |
| |
Kényszerpályán
A kultúrpolitikának súlyos gondjai vannak. A Tarlós Istvánnal folytatott beszélgetések után álmomban sem képzeltem volna, hogy június 8-án a Fővárosba hívnak egy egyeztetésre, majd a kézfogás után Csomós Miklós elém teszi a felmondásomról szóló, már elkészített iratot ? mondja Koltay Gábor.
A nagysikerű Honfoglalás, Sacra Corona, Trianon, Horthy - A kormányzó, továbbá a Mindszenty ? A fehér vértanú című filmek rendezője, a József Attila Színház nemrégiben felmentett igazgatója úgy látja, a magyar kultúrpolitika nem a klebelsbergi úton halad, az ugyanis kötelező erővel írja elő számunkra, hogy ha egy ország nehéz helyzetben van, akkor az oktatásába és a kultúrájába invesztáljon.
Hol és hová tart a mai magyar kultúrpolitika?
A kérdés meglehetősen összetett, melyre egy rövid interjúban nehéz válaszolni. Számomra a mérce a Trianon utáni szellemi és lelki építkezés, amely kulturális vonatkozásban leginkább Klebelsberg Kuno nevéhez fűződik. Akkor az egész magyar társadalmat - a legalsóbb rétegektől a legfelsőig - az a szándék vezette, hogy a felkészült, szakmailag kifogástalan és erős nemzettudattal rendelkező generációk, tehát a ?kiművelt emberfők sokasága?, egyszer majd egy szebb és jobb világot fog teremteni. Mai észjárással furcsa, hogy ebben az egész magyar társadalom egyetértett, helyezkedjen el valaki akár a jobb, vagy baloldalon. Ennek következtében tudott a ?30-as évek közepére ez a megalázott, megszüntetésre ítélt nemzet a közepesen fejlett európai országok élvonalába emelkedni. Hát ettől bizony ma még messze vagyunk.
Tarlós István főpolgármester indoklása szerint, azért került sor a József Attila Színház megbízott igazgatói tisztségéből való menesztésére, mert megrendült a bizalom. Mit jelentett Önnek ez a bizalom? Mire számított a márciusi kinevezésekor?
A bizalom mindenekelőtt azt jelentette, hogy egy előkészítő megbeszélés után, Tarlós István Főpolgármester úr személyes döntésének értelmében március 16-án bemutattak a József Attila Színház társulatának és április 1-jével megbízott ügyvezető igazgatónként, de teljes jogkörrel megkezdtem a munkát. Mi ez, ha nem a Fenntartó első emberének bizalma irányomban? Arra számítottam, hogy erre a bizalomra építve szívós munkával, az egész társulat, tehát a színészek, a műszak és az adminisztráció segítségével, megnyugtatom a meglehetősen ideges közhangulatot, leszerződtetem a társulatot ? amelyre Csomós Miklós főpolgármester-helyettes, majd ezt követően én is többször ígéretet tettem -, valamint előkészítem a jövő évad bemutatóit. Meglehetősen nagy feladat ezt néhány hét alatt elvégezni, de hát reggeltől késő estig dolgoztunk. Eltökélt voltam, hogy a legjobb tudásom szerint, a lehető legjobb, alternatívákat is felvázoló, határozott karakterű pályázati anyagot fogok készíteni, hiszen Tarlós István nem kevesebbet fogalmazott meg elérendő célként, minthogy a színházat a budapesti színházak élvonalába kell emelni.
Milyen változásokra került sor a kinevezése után?
Mindenekelőtt a három első számú vezető szerződését bontottam fel, név szerint Léner Péter művészeti vezetőjét, Venczel Sándor menedzser igazgatóét és Harmatiné Zichy Gabriella gazdasági igazgatóét. A közös megegyezések értelmében legalább 100 millió forintot spóroltam meg a színháznak. Ezt követően áttekintettem, hogy milyen új munkatársakkal képzelem a közös munkát s a régiek közül kikkel akarok együtt dolgozni. Jó néhányukra nem tartottam igényt, hiszen azt gondoltam, hogy a színház közismerten nehéz gazdasági helyzetében, az évek óta felhalmozódott problémák után sok mindent elölről kell kezdeni. Ehhez pedig, új emberekre van szükség. Az persze most komoly lelkiismeret furdalást okoz számomra, hogy a színházhoz hívott munkatársaimmal ? akik feladva korábbi egzisztenciájukat, hívó szavamra munkahelyet változattak -, most mi lesz.
Március 16-án Csomós Miklós főpolgármester-helyettes a társulat előtt tartott beszámolójában még arról beszélt, hogy a Fővárosnak soha nem állt szándékában megszüntetni a József Attila Színházat, sőt a hasznosítási célú pályázatot is elvetették, ehhez képest most pontosan erről szólnak a híradások.
Csomós Miklós valóban ezt mondta a társulat előtt, sőt egy sor televíziós és sajtó interjúban ezt meg is erősítette. A társulatos formában történő fennmaradás így végre bekerült a köztudatba. Ami ugye azt jelenti, hogy egy igazgató, ha a történtek okán jelentős késéssel is, de szerződteti a társulatot a jövő évadra. Természetesen ez nemcsak a színészeket jelenti, hanem a műszaki munkatársakat is, hiszen egy színházat színészek és műszakiak nélkül nehéz elképzelni. A felhalmozódott feladatokat igyekeztünk erőltetett tempóban elvégezni. Május vége felé nemcsak a szerződtetések történtek meg, hosszú, több hetes előkészületek és tárgyalások után, hanem a jövő évi műsortervet is elkészítettük és talán nem is akármilyet.
Mi volt az új műsortervben?
Kezdeném azzal, hogy a színházak április közepén már árulják a jövő évi bérleteiket, azaz belépésem után két héttel már ki kellett nyomtatni a tervezett jövő évi bemutatókat. Azt gondolom, minden színháznak díszére válik az, amit a József Attila Színház vállalt. A tizedes meg a többiek bemutatójával kezdtünk volna októberben, a jeles filmrendező, Makk Károly rendezésében. Majd ezt követte volna két angol vígjáték, amelyek magyarországi ősbemutatók, az egyik a Calendar Girls és a Nincs hely a szerelemre. Az évadot jövő év tavaszán Szabó Magda: Az a szép, fényes nap című drámája zárta volna, Kerényi Imre rendezésében. Rajtuk kívül további jelentős személyiségek vállaltak rendezést. Így Babarczy László Páskándi Géza: Vendégség című darabját rendezte volna, míg Huszti Péter egy feltehetően óriási sikert, a Clint Eastwood és Meryl Streep főszereplésével megismert A szív hídjai című film színpadi változatát. Jelentős művészi vállalás lett volna Hubay Miklós: Elnémulás című utolsó műve, amelynek bemutatási jogával évekkel ezelőtt megtisztelt a Mester. Ezt Csiszár Imre állította volna színpadra. És megkezdtük, egy tervek szerint remélhetőleg hosszú évekig műsoron lévő nagy siker előkészületeit az 50 éves Omega együttesről, Trombitás Frédi és a Rettenetes Emberek címmel. Ezt én rendeztem volna. A felsorolásból látható, hogy a József Attilás hagyományokat is tovább folytattuk volna, és új irányba is el akartunk indulni. Mindezt kiváló és elismert rendezők közreműködésével.
Az igazgatói pályázatát menesztése után is benyújtotta, mire számít?
A pályázati kiírás már nem pontosan tükrözi mindazt, amiről Tarlós Istvánnal beszéltem és amilyen jövőképet vázoltunk a színház számára. Ugyanis a pályázat elején egy nagyívű, komplex feladatsort kell megfogalmazni, de a pályázat vége felé az ehhez rendelt anyagiak ezt azon nyomban el is lehetetlenítik. Úgy tűnik történt valami az elmúlt két hónapban, amiről nem tudok. Mindenesetre a pontatlanul megfogalmazott pályázat, melyben a konkrét számok helyett jövő évtől kezdve még a ?projektfinanszírozás? kitétel is szerepel, meglehetősen tágan értelmezhető jövőképre vall. Könnyen elképzelhető, hogy ismét visszatértek a hasznosítási célú elképzelésekhez, csak erről elfelejtettek bennünket értesíteni. Mi pedig tettük közben a dolgunkat. Egyébként jómagam akkor lennék elmarasztalható, ha időben nem szerződtetek és nem készítek műsortervet. Ezzel együtt pályázatot adtam be, ugyanis a nehéz körülmények ellenére is vállaltuk, hogy a közösen meghatározott irányba manőverezzük a színház hajóját. A szerződtetések ténye amúgy irreálisan nagy szenvedélyeket váltott ki. Egyetlen szóval sincs a pályázatban említve, hogy ?üresen? kell átadni a színházat. Ki hallott már ilyet? Ha ezt várták volna tőlem, magamtól azonnal felállok.
A társulat hogyan éli meg a vitákat?
Egy éve folyik a keverés, a totális kiboruláson már mindenki többszörösen túl van. Mindannyian azt hittük, velem az élen, hogy április 1-től a megnyugvás következik. Őszintén szólva, a Tarlós Istvánnal folytatott beszélgetések után álmomban sem képzeltem volna, hogy június 8-án a Fővárosba hívnak egy egyeztetésre, majd a kézfogás után Csomós Miklós elém teszi a felmondásomról szóló, már elkészített iratot. Ráadásul mindenfajta előzetes egyeztetés nélkül. Még csak meg sem magyarázhattam, hogy mit, miért tettem. Ezek után értelemszerűen már senki nem hisz senkinek. Csak remélni merem, hogy bárki kerül a színház élére, ezt a sokat próbált és mindenekelőtt színvonalas és értékes társulatot nem fogja szélnek ereszteni.
Hogyan látja, mi állhat, elmozdítása hátterében? Csomós Miklós az egyeztetések hiányára hivatkozott és arra, hogy az aláírt szerződésekkel kényszerpályára állította a színház működését.
Ismételten csak azt tudom mondani, hogy fogalmam sincs. Én Tarlós Istvánnal egyeztettem, de hát feltehetően sokan bábáskodnak a fővárosi kultúra ügyeiben. Nagy dolgoknak kellett történnie, ha a Főváros úgy gondolta, érdemes egy ekkora botrányt fölvállalnia. Az előzmények után pedig végképp nem hittem, hogy ilyesmi velem előfordulhat. Mi az, hogy ?kényszerpálya?? Hagyjuk egy pillanatra a József Attilát. Ha mondjuk a Vígszínház igazgatói pályázatát meghirdetik, akkor előtte vajon ?kipucolják? a színházat, hogy az ?üres? legyen? Ugye ez teljes képtelenség? A József Attila egy 55 éves múlttal rendelkező és működő színház, melynek társulatos formában történő fennmaradását március közepén megerősítették, mi pedig a szigorú anyagi feltételek ellenére vállaltuk.
Tehát akkor ismételten kérdezem, hová tart a magyar kultúrpolitika?
Hát még nem a klebelsbergi magasságokba. Az ugyanis kötelező erővel írja elő számunkra, hogy ha egy ország nehéz helyzetben van, akkor az oktatásába és a kultúrájába invesztáljon. De semmiképpen sem szüntet meg egy színházat, vagy lehetetleníti el annak működését, hogy tág teret adjon a kalandor elképzeléseknek. Azaz a magas színvonalú és tömegeknek szóló előadásaival, az egyes embernek, következésképp a közönségnek segít jobban megérteni a világot, hogy aztán azt szebbé és jobbá tudja tenni. A színháznak ma ezt kellene elősegítenie, ráadásul erre a feladatra figyelmeztet minket a magyar színházművészet kiemelkedően nagy személyiségeinek életműve.
A dolgok jelenlegi állása szerint, mi lesz a színházzal?
Nem tudom, bár remélem, hogy a dolgozatomban összefoglalt koncepció elolvasása után a döntéshozók bizalmat szavaznak nekem. De ha nem így lesz, akkor sem fogok bánkódni, legfeljebb sajnálom, hogy égető kultúrpolitikai célkitűzéseink megvalósítása késedelmet szenved. Hisz ezeken a részkérdéseken, mint a József Attila Színház ügye múlik a nagy egész sorsa. Életre szóló élmény számomra a társulat megható kiállása személyem, de sokkal inkább a megkezdett munka folytatása érdekében. Ugyanennyire emlékezetes marad június 8-ának estéjétől kezdve a közönség, érzelmektől átfűtött néma reakciója, amellyel a színház előcsarnokában hitet tettek a József Attila fennmaradása mellett és ezt közel 1500-an aláírásukkal is megerősítették. Egyébként a pályázati rendszer létezése óta még nem fordult elő, hogy egy dolgozatot valaki az adott társulat támogatásával adjon be. Esetemben, most ez is bekövetkezett.
Melyek a távlati céljai?
Természetesen szeretnék jó és értékes színházat csinálni. Úgy gondolom, van mondanivalóm és fontos lenne, hogy azok a közönség előtt elhangozhassanak. Tudom, hogy jó színházat csak erős és összetartó közösséggel, azaz társulattal lehet csinálni. Most mindenesetre várom, hogy véglegesen lezáruljon a színház hosszú idő óta tartó kálváriája és egyszer csak kiderüljön, milyen érdekek működtek a háttérben.
Mennyire érzi méltatlannak a helyzetet, hogy míg a botrányos rendezéseiről elhíresült Alföldi Róbert bizalmat kapott, addig Koltay Gábort menesztették?
Érezhető, hogy a kultúrpolitikának súlyos gondjai vannak. Alföldi a kulturális kormányzattól kapott bizalmat, engem a Fővárosból menesztettek. Sohasem mások ellenére tettem a dolgom és csupán azt kérem, hogy annak is legyen létjogosultsága, amit egész életemben képviseltem, amelyet a közönség folyamatosan visszaigazolt, és amelyet most is megfogalmaztam, immáron a József Attila Színház társulatának támogatásával. Rendületlenül hiszem, hogy sorsunk meg van írva, az élet majd kiegyenesíti a dolgokat. Az a baj, hogy közben tehetséges emberek tucatjai kerülhetnek utcára, súlyos egzisztenciális körülmények közé. Úgy vélem, mindannyiunkra nagy szükség lenne, ha egy erős és összetartó közösséget, legalább a nemzeti sorskérdésekben egyetértő, egyet akaró nemzetet szeretnénk újrateremteni. Egy húsz éve szétrombolt országban nehéz klebelsbergi kultúrpolitikát csinálni. A nemzeti értékrendet életművükkel létrehozó értelmiségieket meg kell becsülni, szemben a törleszkedőkkel, ügyeskedőkkel.
Takács Veronika
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 8
|
|
|
|
2011. Július
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
151 db bejegyzés |
| e év: |
5608 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1313
- e Hét: 7045
- e Hónap: 18156
- e Év: 171652
|
|
|
Offline
