Filmek - Történelmi,Filmek - Szórakoztató,Filmek - ismeretterjesztő,Molnár Csilla Andrea 1969-1986,Filmek, - menusgabor Blogja - Ábrányi Emil,Adamis Anna,Ady Endre,Ágai Ágnes ,Agytorna,Albert Einstein,Albert Einstein,Alföldi Géza ,Alhana,Ambrus Magdolna,Andók Veronika (,Andróczky Lászlóné ,Antoine de Saint-Exupery,Anyák napja - gyermeknap,Áprily Lajos,Arany János,Arany Viktor,Arany-Tóth Katalin ,Aranyosi Ervin,Artai Zsuzsanna,Árvai Attila & Emil,Átyim Lászlóné ,B. B. Nala,B. Huszta Irén,B. Radó Lili,Babits Mihály,Bagi Tibor,Bajza József ,Baktai Faragó Aranka ,Balassi Bálint,Balázs Béla,Balázs Sándor Turza /B.A.S.A.,Bálintffy Etelka,,

Továbbiak »

Belépés

			menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac /			Menus Gábor 1940.08.11 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

1/1 oldal

Bejegyzések száma: 5

Filmek - Történelmi

2011-09-15 18:04:42, csütörtök

	FILMEK - TÖRTÉNELMI Egri csillagok (1968) Gárdonyi Géza nagyszabású történelmi regénye kötelező irodalom az általános iskolákban. Ebből a remek regényből készült Várkonyi Zoltán monumentális filmalkotása a kor legnagyobb magyar színészeinek a főszereplésével. 1500-as évek, Magyarország. Portyázó török csapatok dúlják fel az országot, rabolnak, fosztogatnak, rabságba hurcolják a magyarokat. Bornemissza Gergely és Cecey Éva gyerekként kerül Jumurdzsák kezébe, aki egy keleti rabszolgapiacon akarja eladni értékes foglyait. A gyerekek megszöknek, ráadásul magukkal viszik a babonás Jumurdzsák talizmánját. A török harcost ezután elhagyja a szerencséje, míg a bátor kisfiú, Bornemissza Péter megtalálja azt. A film története hűen követi a regényt. Szereplő(k): Sinkovits Imre (Dobó István) Kovács István (Bornemissza Gergely) Venczel Vera (Cecey Éva) Bárdy György (Jumurdzsák) Bitskey Tibor (Mekcsey István) Agárdy Gábor (Sárközy) Ruttkai Éva (Izabella királyné) Gobbi Hilda (Baloghné) Szemere Vera (Ceceyné) Horváth György Rendező: Várkonyi Zoltán Link Légy jó mindhalálig (1960) Debrecen, az 1890-es évek. Nyilas Misi, a kollégium eminens diákja pakkot kap hazulról. Fel sem bontja, rohan a vak Pósalaky úrhoz felolvasni az újságot, majd megteszi lutrin az öreg által megálmodott számokat. Társai időközben megdézsmálják a pakkot, de őt csak szegény édesanyja levele érdekli. Misi újabb munkát kap: Doroghyék fiát kell tanítania. Doroghy Bellának Török úr udvarol. Misi segít neki levelezni. A lutrin az öreg Pósalaky számait húzták ki, csakhogy Misi elvesztette a reskontót. Link Link Ue. 1936 Link A kőszívű ember fiai (1965) Ősi nemesi kúriájában haldoklik a megye örökös főispánja, Baradlay Kázmér. A nehéz órában ajtaja előtt gyűlnek össze a vármegye nemes urai. Mária asszony urához siet. Baradlay utolsó akaratát kívánja tollba mondani neki.. Az özvegy szembeszegül férje végakaratával, mert jó magyarnak, boldog embernek szeretné látni fiait. Hazahívja idősebb fiát, Ödönt Pétervárról, Richárdot és Jenőt Bécsből. Kitört a forradalom. Link Link

0 komment , kategória: Film - színház

Filmek - Szórakoztató

2011-09-15 18:03:34, csütörtök

	FILMEK- SZÓRAKOZTATÓ Egy bolond százat csinál (1942) Mihez kezdjen az ember, amikor kirúgták az állásából? Hát, erre sok recept van, íme egy jó ötlet: Ha a szerencsétlenül járt "dolgozó" történetesen főpincér, a másik meg karmester, akkor az a legjobb, ha mindketten beülnek - most már "vendégként" - ugyanabba a mulatóba, ahol mind ez idáig dolgoztak. Dömötör, a főpincér még állszakállt is ragaszt. A bonyodalom valójában ott kezdődik, amikor kiderül, hogy ezzel a nagy, szép szakállal megszólalásig hasonlít Rod-Igor Szu-Azerew grófra, a világhírű oroszlánvadászra. A sokszor játszott Szüle Mihály bohózat megfilmesítésének az adott jelentőséget, hogy Kabos Gyula kényszerű elhallgatása után a humor stafétáját átvevő Latabár Kálmán a filmben kettős szerepet alakítva brillírozhatott. - Egy személycsere miatt félreértés félreértés sarkára hág, és a közönség folyvást törli könnyező szemét. Rendezte: Martonffy Emil Főszerepben: Latabár Kálmán (Dömötör, egy kitalált főúr és Gróf Rod-Igor Szu-Azerew) Link Ali baba és a negyven rabló (teljes film) Francia vígjáték 1954 Főszereplő: Fernandel (Ali Baba) Bizonyára sokan ismerik a bűvös jelszót: Szezám tárulj! A film a kedvelt és világhírű mese feldolgozása, igazi francia humorral fűszerezve! Ali Baba szegénylegényként éli életét, mígnem véletlenül mesés kincsre lel egy rablóbanda rejtekhelyén, egy barlangban. A rablóbanda által összelopott kincsek között Ali talál egy lámpást, s abban egy évszázadok óta ellustult jótékony szellemet, a Dzsinn-t. Amikor a rablók felfedezik néhány kincsük eltűnését, bosszút akarnak állni. Ali-nak azonban sikerül visszavernie a rablók támadását az elmés és mulatságos Dzsinn segítségével. Link Ez a film már nem elérhető - Sajnálom! Louis De Funes - A Saint Tropez-i csendőr /1964/ Az ambiciózus Cruchot rendőrt, Lütyő őrmestert Saint Tropez-be helyezik át. Nudista strandolókkal bajlódik, de még több problémája akad tinédzser lányával, aki azzal próbálja meg jómódú barátait lenyűgözni, hogy azt hazudja: apja milliomos, akinek jachtja van a kikötőben. Mikor az egyik barát kölcsönadja kocsiját a lány tehetősnek hitt apjának, a felügyelő is belekeveredik a hazugságba azzal, hogy falazni próbál a lányának. A végén kiderül, hogy a jacht valódi tulajdonosa sem az, akire számítottak... Ez a film a 863. helyen áll a filmek toplistáján! Link Ez a film már nem elérhető - Sajnálom! Link

0 komment , kategória: Film - színház

Filmek - ismeretterjesztő

2011-09-15 18:02:28, csütörtök

	FILMEK - ISMERETTERJESZTŐ A hülyeség kora A hülyeség kora egy dokumentumfilm arról a jövőről, amelynek eljövetelét minden áron meg kellene akadályoznunk. A képkockákon a jövő fikciója a jelen valós eseményeivel találkozik, a film így lesz egyszerre dráma és dokumentumfilm. A film 2055-ben egy pusztulásra ítélt világban játszódik. "Miért nem mentettük meg otthonunkat, a Földet, ameddig még lehetett?" - teszi fel a kérdést a főszereplő, egy idős történész számára már archív, 2008-as filmfelvételeket nézegetése közben. Az archív felvételeken olyan, ma élő húsvér személyek története elevenedik meg, akik bár a világ különböző pontjain élnek, mégis ugyanúgy szenvednek a klímaváltozás globális hatásaitól. A hülyeség korát szeptember 22-én a világ több mint negyvenöt országában egyszerre mutatják be. Ezen különleges alkalomból a nézők nemcsak a filmet láthatják, hanem részleteket vetítenek az előző nap megtartott New York-i bemutató eseményeiről is, ahol a világpolitika, a környezetvédelem és a szórakoztatóipar hírességei mondanak köszöntőt, többek között Kofi Annan és a Radiohead. Link

0 komment , kategória: Film - színház

Molnár Csilla Andrea 1969-1986

2011-09-15 17:03:04, csütörtök

	MOLNÁR CSILLA ANDREA (1969. január 20. - 1986. július 10.) A tragikus sorsú, fiatal Szépségkirálynő. Volt egyszer egy kedves és szép fonyódi diáklány, aki 1985 kora tavaszán, alig 16 évesen jelentkezett az 50 év kihagyás után először megrendezett magyar szépségversenyre. Rajta kívül mintegy kétezren tették meg ugyanezt. A több mint fél évig tartó versenysorozat végén őt találták a legszebbnek, s méltán került fejére a szépségkirálynői korona. Volt egy lány, aki egy pillanatig azt hitte, önként akar a halálba menni; de tettét csak segélykiáltásnak szánta. Fájón korán ment el - még csak 42 éves lenne! TRAGIKUS TÜNDÉRMESE Volt egyszer egy vidám, kedves és gyönyörű fonyódi diáklány, Molnár Csilla Andrea. Tizenhat éves volt, amikor 1985 tavaszán jelentkezett az ötven év kihagyás után megrendezett "első" magyar szépségkirálynő-választásra. A győzelem után csaknem egy évvel már nem élt. Molnár Csilla Andrea alig egy hónappal ezelőtt lett volna harmincöt esztendős. Emlékére honlapot alapított két ifjú hölgy. A www. molnarcsilla. hu célja a lehető legtöbb írásos és képi emlék összegyűjtése Csilláról. Molnárék 1972 óta éltek Fonyódon. '85 tavaszán az egyik osztálytársnője, Cseh Erika vette észre egy újságban a szépségversenyről szóló felhívást. Ő ajánlotta Csillának, nevezzenek be mindketten. Csilla édesanyjának nem volt kifogása, édesapja viszont mindvégig ellenezte. Kétezren jelentkeztek, hatszázan jutottak be a selejtezőkbe. Az elődöntőkből tízen jutottak tovább. Csilla az első helyen végzett, Cseh Erika kiesett. Csak a középdöntő alkalmával tudták meg a fonyódiak, hogy "lányuk" is indul a szépségversenyen. Mindenki gratulált Csillának. A középdöntőre is sokan elkísérték. Csilla a negyedik lett. Budapesti Kongresszusi Központ, 1985. október 5. - a döntőt az akkor vadonatúj épületben rendezték. Óriási felhajtás fogadta a résztvevőket. Csilla annyira izgatott volt, hogy észre sem vette: szinte maximális pontszámot ért el. Csak a koronával a fején tudatosult benne: a második Kruppa Juditot és a harmadik Füstös Veronikát megelőzve ő lett Magyarország legszebb lánya. Molnár Csilla Andrea győzött, de a "királynő" élete pár nap múlva visszazökkent a régi kerékvágásba. Sokan sokat kerestek a szépségkirálynőn, neki morzsák jutottak: nem kapta meg a győztesnek felajánlott ezer dollárt, a máltai Európa Szépe verseny előtti müncheni fotózásokért, divatbemutatókért egy fillért sem kapott, miközben három hivatalos kísérője kiemelt napidíjjal tetszelgett körülötte. Zenészek, fotósok, önjelölt menedzserek, színészek, hivatásos liliomtiprók forogtak körülötte, meg akarták szerezni maguknak, ettől is roppanhatott össze. Sokáig igyekezett tartani magát: a szépségverseny után azt tervezte, főiskolára megy, közben manökenkedik. A máltai Miss Európa 1986 Szépségversenyen a verseny összesített végeredménye alapján Csilla kapta a legtöbb pontot, kereken 60-at. A második és harmadik helyen holtverseny alakult ki: a svéd és a spanyol lány 56-56 pontot kapott, a francia és az osztrák pedig 55-55-öt. Ekkor a zsűri újra kihívta az első 5 helyezett lányt a színpadra, tehát Csillát, valamint a svéd, spanyol, francia és osztrák lányt. Körülbelül két percig álltak a színpadon, ekkor pontot már nem kaptak, csak kihirdették a végeredményt. Nagy meglepetésre az addig második helyen álló svéd lány, Raquel Bruhn lett az első helyezett, első udvarhölgy az előtte harmadik helyen álló francia Cecile Lartique lett, és az addig legmagasabb pontszámot kapott Csillát már csak a harmadik helyezettnek hozták ki. Soha nem derült ki, hogy vajon miért csupán harmadik helyre került Molnár Csilla a maximális pontszámával, Csillának sem mondták meg soha. Ma már - egyes szakértők szerint - több verzió létezik: az első, hogy a szervezők nem akarták, hogy egy szocialista ország szépe legyen megválasztva Európa szépének. 1986. július 11-i hír: "Molnár Csilla Andrea, 1985 szépségkirálynője tegnap kora délután fonyódi otthonában tragikus hirtelenséggel elhunyt". Aggasztó előjelek azért voltak. A hirtelen jött népszerűség után hirtelen mindennek vége szakadt. Csilla az iskolából egyre rosszabb jegyeket vitt haza. Édesapja tudta nélkül titkos szerelmi viszonyt folytatott egy 41 éves herceggel. Amikor Molnár István megtudta, ez egyenesen önkívületbe kergette. Mindennapossá váltak a veszekedések. Az utolsó csepp a pohárban az lehetett, hogy nem utazhatott el a világszépe-választásra. Csilla teljesen összeroppant. Július 10-én szobája magányában, egy búcsúlevelet maga után hagyva gyógyszert vett be. A mentők nem tudtak rajta segíteni. Magyarország szépe örökre elaludt... Emlékét két dal is őrzi, az Első Emelet együttes A szépek balladája című száma, és Homonyik Sándor felvétele, az Álmodj, királylány. Emlékére honlapot indítottak, sírja, amelynél temetése után egy szegedi tinédzser felvágta az ereit, s amelyhez Melocco Miklós szobrászművész készített kőemléket, kultikus hely lett, máig a leglátogatottabb sírhant a kaposvári temetőben. Halála intő jel volt, de senki sem tanult belőle Homonyik Sándor - Álmodj királylány Link MOLNÁR CSILLA EMLÉKÉRE Link

0 komment , kategória: Tragédiák - katasztrófák

Filmek

2011-09-15 16:34:15, csütörtök

	Kopaszkutya (A teljes film) Színes, magyar zenés dráma, 100 perc, 1981 Rendező: Szomjas György Lerobbant művelődési ház előcsarnoka. A mozgalmi táblák és egyéb ünnepi díszletek tövében csirkék kapirgálnak. A Johnny Be Good hangjai szűrődnek ki a nagyteremből. Bent a Colorado nyomja a bluest. A fűtetlen helyiségben az együttesen kívül egy-két ember lézeng. Ez így nem mehet tovább! Ki kell találni valamit! És nemsokára a főnöknek eszébe jut a nagy ötlet. Egyik kezével egy lekváros buktát szorongatva, a másikkal a fenekét vakargatva a banda elé áll: gyerekek, átmegyünk a Tobacco Roadról a Retek utcába, lemegyünk bunkóba, lemegyünk furkóba. A szocialista vadkeleten új banda születik Link Cha-cha-cha (1981) Rendező: Kovácsi János A film főhőse Gruber Ernő gimnáziumi tanuló. Az ő mindennapjain keresztül felidéződik a hatvanas évek elejének atmoszférája. A cselekmény nagy része egy tánciskolában játszódik (természetesen sok zenével), ahová a fiatalok rendszeresen járnak. Gruber szerelmes Fekete Virágba, aki számára az Álmok Asszonya, de egy fájdalmas csalódás után rá kell döbbennie a valóságra. Link Legyetek jók, ha tudtok (1983) Színes, magyarul beszélő, olasz játékfilm - A teljes 149 perces film vágatlanul Rendező: Luigi Magni A középkori Rómában Fülöp atya elhagyott gyermekeket nevel. Magához fogadja a kis tolvaj Cirifischiot, az éleseszű, melegszívű fiút, azonban mégsem sikerül megvédenie őt a Sátán rontó hatalmától. Link

0 komment , kategória: Film - színház