|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
|
|
2011-09-28 16:57:52, szerda
|
| |
| |
Istennel beszélget egy ember:
- Uram, szeretném megtudni, hogy milyen a Paradicsom és milyen a Pokol.
Isten odavezeti két ajtóhoz. Kinyitja az egyiket és megengedi az embernek,
hogy betekintsen.
A szoba közepén egy hatalmas kerek asztal volt és az asztal közepén egy
nagy fazék, benne ízletes raguval. Az embernek elkezdett csorogni a nyála.
Az emberek, akik az asztal körül ültek csont soványak és halálsápadtak
voltak. Az összes éhezett. Mindegyiknek egy hosszú nyelű kanál volt a
kezében, odakötözve a kezéhez. Mindegyikük elérte a ragus
tálat és vett egy kanállal. De mivel a kanál nyele hosszabb volt, mint a
karjuk, nem tudták a kanalat a szájukhoz emelni.
A szent ember megborzongott nyomorúságukat, szenvedésüket látva.
Isten ekkor azt mondta:
- Amit most láttál az a Pokol volt.
Majd mindketten a második ajtóhoz léptek. Isten kitárta azt és a látvány, ami
a szent elé tárult, ugyanaz volt, mint az előző szobában. Ott is volt egy nagy
kerek asztal, egy fazék finom raguval, amitől ismét elkezdett folyni a szent
ember nyála. Az emberek az asztal körül ugyan úgy hosszú nyelű kanalat
tartottak a kezükben. De ez alkalommal az emberek jól tápláltak,
mosolygósak voltak és nevetve beszélgettek egymással
A szent ember ekkor azt mondja Istennek:
- Én ezt nem értem!
- Ó, pedig ez egyszerű, válaszolja Isten, ez igazából csak képesség kérdése.
Ők megtanulták egymást etetni, míg a falánk és önző emberek csak magukra
gondolnak.
- Amikor csak magunkra gondolunk, a Pokol van itt a Földön.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történetek az életből 1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-09-28 16:45:21, szerda
|
| |
| |
Dsida Jenő
Jaj, ha látnád a gesztenyéknek
szétdúlt lombjait mifelénk ?
s hallanád dacos felzúgását:
Az lenne csak a mi zenénk!
A vén templomot veszik körbe,
az se tudja, hogy mire vár még
csupa zizegés, nyirkos ének,
csupa agg mese, csupa árnyék.
Most, hogy az ősz már fújdogál
és minden nyári szenvedélyt öl,
vágyódva esdek, hogy gyere:
hadd meséljek a gesztenyékről.
Tegnap, amikor erre jártam
az alkonyatban egyedül, hogy
lombjuk már hervadni kezd,
elárultam véletlenül.
Oly búsan néztek akkor engem
ködön, esti homályon át,
mint egy virágzó asszony nézi
legelső szál ezüst haját.
Poézis volt és őszi szépség
szívemnek könnyes két vendége
s az egyik zúgó nagy fa alján
öreg koldusként ült a béke.
Szemem behunytam. Most didergek.
Félek, mert olyan nagy az ősz
Csak tudnám, hogy kezed forró lesz,
ha véletlenül erre jössz.
Jaj, ha látnád a gesztenyéknek
dúlt lombjait most mifelénk
s hallanád dacoló zúgását:
Az lenne csak a mi zenénk!
Bizony mondom, ha sose égtél,
most fellobbannál, mint a láng,
s mert nem akarunk halni még,
halkan egymásra hajlanánk.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ősz 1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-09-28 09:08:40, szerda
|
| |
| |
Megtanultad a számokat, Susie? - kérdi a tanárnő.
- Ühüm - mondja Susie, az apukám megtanította nekem.
- Mi jön a három után?
- Négy - feleli Susie.
- Nagyon jó.
- És mondd csak, a hat után mi következik?
- Hét.
- Nagyszerű - mondja a tanítónő
- Apukád remek munkát végzett.
- No, és mi jön a tíz után?
- A bubi.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: PNG képek 3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
2011. Szeptember
| | |
|
|
| ma: |
1 db bejegyzés |
| e hónap: |
180 db bejegyzés |
| e év: |
2969 db bejegyzés |
| Összes: |
34593 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3529
- e Hét: 11100
- e Hónap: 33367
- e Év: 165921
|
|
|
Online
