|
 1/4 oldal 
|
Bejegyzések száma: 38
|
|
|
|
|
|
2011-09-04 21:54:02, vasárnap
|
| |
| |
Magyar holokauszt
http://www.youtube.com/watch?v=JX_fjDCQ448&feature=player_embedded
http://kuruc.info/r/34/84534/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-09-04 21:27:54, vasárnap
|
| |
| |
- Mi a különbség férfi és a nő között?
- ???
- A nő egyetlen férfit akar, aki teljesíti az összes kívánságát. A férfi az összes nőt akarja, akik teljesítik egyetlen kívánságát...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Humor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-09-04 21:10:36, vasárnap
|
| |
| |
3 évet is kaphat a magyargyalázó Kertész Ákos - Úgy legyen! (2011-09-03)
http://nemzetifront.ning.com/video/3-vet-is-kaphat-a-magyargyal-z-kert-sz-kos-gy- legyen-2011-09-03 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-09-04 21:03:52, vasárnap
|
| |
| |
"A bolsevizmus olyan szinten fosztja ki a világ keresztény nemzeteit, hogy keresztény tulajdonban egyáltalán nem marad tőke, és a zsidók egyesült erővel tartják majd a kezükben az egész világot, és bárhol uralomra törhetnek, ahol csak akarnak."
George Pitter-Wilson (London Globe, 1919, április)
Forrás: Henry Ford: A nemzetközi zsidó (Gede testvérek kiadása, 2011) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-09-04 20:59:46, vasárnap
|
| |
| |
Gazdasági előzetes
- 2011.09.02. 15:31
Tűkön ülve várom a szerdát, hogy kiderüljön, mit főztek ki a kormányzati boszorkánykonyhában Matolcsyék, miből tervezik betömni a vártnál kisebb gazdasági növekedés miatt a 2011-es költségvetésben jelentkezett 100 milliárdos lyukat.
Szerencsére a miniszterelnök úr mint egy jó esszenciából, minden nap csepegtet egy keveset az elképzelésekből.
Hétfő, külképviselet-vezetői értekezlet, Orbán Viktor:
"Kifejtette azt is, hogy minden olyan törekvést meg kell próbálni visszaverni, amely az egységes európai adózás irányába mutat, az ugyanis ellentétes a magyar érdekekkel. Példaként közölte: a magyar kormány kifejezetten ellenzi, hogy az Európai Unióban egységes az áfarendszer, az ugyanis nem teszi lehetővé, hogy Magyarországon a 25 százalékos áfakulcs feletti kategóriába sorolják például a luxuscikkeket."
Szerda, MR1-Kossuth Rádió 180 perc, Orbán Viktor:
"Ma nő a magyar gazdaság, jó pályán van, "csak a növekedést mi szeretnénk a mostani 2 százalék helyett inkább a 3, 4 vagy 5 százalékos tartományban látni" - mondta.
A háztartások fogyasztásának csökkenésével kapcsolatban Orbán Viktor arról beszélt, hogy sok családnál van több pénz most, mint egy évvel ezelőtt, szerinte azonban "innentől kezdve" a kormánynak nem dolga, hogy eldöntse az emberek helyett, mit csinálnak a pénzükkel: fogyasztanak, megtakarítanak vagy adósságot törlesztenek. "Inkább azon gondolkodom, hogy ha már az emberek többet takarítanak meg, mint korábban, akkor hogy tudnánk lehetővé tenni, hogy ez a pénz (...) valamilyen módon szerepet játsszon a magyar állam finanszírozásában. Tehát hogyan tudnánk elérni például azt, hogy a magyar államkötvényeket közvetlenül az emberek vásárolják meg, és a lehető legegyszerűbb úton jusson el hozzájuk, ha már takarékoskodni akarnak" - vetette fel, hozzáfűzve, hogy a magyar állampapíroknál biztosabb megtakarítás nem létezik ma Magyarországon."
Csütörtök, TV2-interjú, Orbán Viktor:
A bevezetendő lépések között "lesz egy-két adóemelés", így például a szerencsejátékok adói, valamint az alkohol és a cigaretta jövedéki adója. A kormányfő hangsúlyozta: azokat a típusú adókat emeli a kormány, amelyek "nem a mindennapi élet legfontosabb kiadásaihoz kötődnek, illetve minden olyan kiadást leállítunk, amit nem feltétlenül muszáj az idén elvégezni, hanem ráérünk egy vagy két év múlva megvalósítani." Költségvetési elemek zárolására "már nem nagyon van mód, hiszen a közkiadásoknak elértük azt a kritikus határát, amely alá már nem mehetünk" - tette hozzá a miniszterelnök.
Azt ugyanakkor leszögezte: csak olyan változást hajt végre a kormány, amely nem veszélyezteti a legfontosabb célkitűzéseket: így nem akadályozza a munkahelyteremtést, a közfoglalkoztatás elindítását és az otthonvédelmet.
A stabilitási törvénnyel kapcsolatban a miniszterelnök elmondta: a törvény célja, hogy a magyar gazdasági rendszernek azokat a pilléreit helyezze biztonságba, amelyeken nyugszik a gazdaság teljesítőképessége. Vagyis az ország versenyképességének legfontosabb tényezőit védi meg ez a kétharmados törvény, amely rögzíti, hogy önfenntartónak kell lennie a magyar nyugdíjrendszernek, az egészségügyi kasszának, a magyar felsőoktatási rendszernek és "az önkormányzatoknak a gazdálkodásuk során állami szempontokat és érdekeket is szem előtt kell tartaniuk, vagyis ne fordulhasson elő, hogy miközben a központi költségvetés stabil, aközben az önkormányzatok költségvetése szétesik, nyakig eladósodnak" - mondta Orbán Viktor.
A felsőoktatási rendszerről szólva a kormányfő hozzátette: a rendszer ma nem enged elegendő számban fiatalokat az egyetemek kapuin belülre, és nem ez a kormány érdeke. Ugyanakkor a kormánynak az is a célja, hogy azokról a helyekről érkezzenek diplomás fiatalok, ahol a munkaerőpiac lehetőséget kínál a megélhetéshez. Orbán Viktor szerint a cél az oktatás és a munkaerőpiac összehangolása úgy, hogy közben senkit se zárjanak el a tanulás elől, miközben azt a problémát is meg kell oldani, hogy a friss diplomások ne menjenek el külföldre.
Kérdésre válaszolva a miniszterelnök kiemelte: ez nem jelent intézménybezárásokat, hanem "azt jelenti, hogy meg fogjuk mondani, hogy mely intézményeket tudja és kívánja fenntartani az állam, és segítséget nyújt, hogyha más intézmények magánintézményként tudják folytatni a működésüket, akkor ezt megtegyék.
(...)
A szolidaritási adó lehetséges bevezetését a miniszterelnök nem támogatja, mert az ahhoz vezethet, hogy "a gazdagok kihúzzák magukat az adózás alól" és kiviszik az országból a jövedelmüket. A kormányfő emellett kitart az egykulcsos adórendszer mellett és azt is elmondta: a kormány a posta bevonásával vizsgálja annak a lehetőségét, hogy ez emberek közvetlenül vásárolhassanak államkötvényt.(...)
Péntek, Schmitt Pállal közös sajtótájékoztató:
"Orbán Viktor a köztársasági elnökkel folytatott egyeztetése után úgy fogalmazott: a mai egyeztetést a gazdasági válság témája uralta. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban kifejtette: az eladósodás miatt van veszélyben az EU. Megjegyezte, az elmúlt időszakban Svédország és hazánk kivételével minden tagállamban növekedett az államadósság. Szavai szerint a magyar kormány kitart az államadósság csökkentése mellett, mert amíg ilyen magas szinten van, addig a ,,magyar emberek másoknak dolgoznak".
Újságírói kérdésre Orbán válaszában kiemelte: ,,nem mozdulunk el az egykulcsos arányos adórendszertől, ugyanis a többkulcsos rendszer volt az egyik kiváltó oka hazánk sérülékenységének". Ezzel összefüggésben rámutatott, hogy az áfa-befizetések messze elmaradtak a várttól, és ebből arra következtet, hogy a magyar vállalkozói világ nem viszonozta azt, hogy a kabinet eltörölte a kisadók jelentős részét, illetve csökkentette a társasági adó mértékét. Mint ismert, az európai bíróság döntése alapján a magyar államnak mintegy 250 milliárd forintnyi áfát kellene visszafizetnie a vállalkozásoknak. erre utalva a miniszterelnök azt mondta: ,,ez egyrészről jó, mert élénkíti a gazdaságot, azonban a költségvetés oldaláról nézve nyilvánvalóan rossz, mert hiányként jelentkezik".
Vajon mit jelentenek be majd szerdán?
Mert a svéd példából eszembe jutott Szellem egy régi kommentje, amit ugyan Feri egyik agymenésével kapcsolatban írt, de a helyzet sajnos azóta sem sokat változott, pláne nem javult.....
"Az adórendszerünk egyébként tényleg versenyképes. Már csak Svédországban magasabban az adók, de hát a másodikat nem jegyzik meg, így az első helyre törünk. Közben az állam csődben. Ha ezt is figylembe vesszük, akkor abszurd kategóriában mindekire rávertünk, mégpedig utcahosszakat. Méghogy nem versenyképes.....nagyon is!"
http://vastagbor.blog.hu/2011/09/02/gazdasagi_elozetes |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-09-04 20:42:49, vasárnap
|
| |
| |
Kurvaországból nyomorult ország lettünk
Hírszerző bullet 2011. augusztus 30. 16:02
Orbán Viktor is forró ősztől tart. Hétfői beszéde alapján további fájdalmas intézkedésekre készülhetünk. A miniszterelnök szavaira érkezett reakciók egyetértenek a megszorítások szükségességében, ám a kormány 15 hónapot késett velük, Orbán pedig megint blöfföl.
Úgy tűnik, Orbán Viktor is érzi a forró őszt, amiről tegnap a Hírszerzőn írtunk. De nem lep meg, hogy ő nem a határon sőt, házon belül halmozódó feszültségek kipattanásától tart. A külképviseleti vezetők hétfői éves értekezletén a miniszterelnök azt mondta, az eddigi IMF-el vívott gazdasági szabadságharc után háború következik a szuverenitásunk megőrzése érdekében. Egyfelől a pénzügyi spekulánsok, másfelől az euróválság jelenti a legnagyobb fenyegetést az ország számára. A miniszterelnök szerint ezért fájdalmas intézkedésekre van szükség.
A várható megszorítások burkolt formában történő bejelentése felpezsdült a sajtó is.,,Jó lesz kapaszkodni, mert rázós útszakasz következik." - Jámbor Gyula szerint a kormányfő tegnapi bejelentése ezt üzente. A Magyar Nemzet keddi számában olvasható írásban Jámbor a nyugati gazdaságokat kritizálja: az euró övezeti tagok közül sokan adósodtak el, és a bajokat az is tetézte még, hogy a kormányok a bankrendszerbe öntötték a pénzt.
,,Mi ellentétes irányban mozogtunk: a Gyurcsány-kormány eladósította az országot, ezért bennünket évek óta fogyókúrára fogtak a hitelezők. A költségvetés kényszerű kordában tartása teremtette azt a viszonylag kedvező helyzetet, amibe most az ország vezetése kapaszkodhat." Az egyetlen remény azonban az, ha ragaszkodunk a megszorításokhoz és az adósság lefaragásához.
Viharzóna című cikke végén azt írja: ,,Ez a ragaszkodás azt is jelenti, hogy alkalmasint tovább kell húzni azt a bizonyos nadrágszíjat. Bajban van az euró, bajban van Európa, és hogy mi, magyarok ne legyünk még nagyobb bajban, folytatnunk kell a szigorú pénzpolitikát."
Kurvaországból nyomorult ország
Most hogy Orbán a diplomácia képviselőit felkészítette arra, hogy mennyi támadást kell majd kivédenünk a ,,szerencsétlen, nyomorult ország" miatt azt jelzi, hogy valóban forró ősz várható. ,,A gyurcsányi ,,kurvaországból" tehát Orbán alatt nyomorultakká váltunk? Nem, nem váltunk azzá, csak Orbán ugyanarra a retorikai mezőre tévedt, ahol egykor Gyurcsány tépett le néhány szóvirágot." - kezdi cikkét Baka F. András. A Népszabadság szerzője szerint ugyan a régióban ugyanolyan rosszul állunk, mint a visegrádi négyek bármelyik tagja, azért Orbánéknak valóban kell tenniük azért, hogy versenyben maradjunk. Tényleg gyökeres fordulatra van szükség, mert nem elég egy-két ,,pörölycsapás".
,,Egyértelműnek látszik, hogy a válság ingoványán a fideszes gazdaságpolitika - belső keresletösztönzés az adópolitikán keresztül, a szociális ellátások, a munkaerőpiac újratervezése, ráadásul mindez egy időben - nem tud stabilan működni. A feltételek ennek nem kedveznek." - írja a Népszabadság publicistája, aki utal a jobboldali közgazdászok figyelmeztető szavaira, amiket azonban nem akar a kormány meghallani.
Az áfarendszer 25%-os felső határát a miniszterelnök feljebb emelné. Baka F. szerint ,,a befolyó összeg kis lyukakat tán betömne, de közben máshol keletkeznek újak. Ha Orbánék görcsösen kitartanak az irányvonal mellett, foltozással telik el a ciklusból hátralévő idő. Nem tudom, más hogy van vele, én nyomorultul érezném magam, ha így szerencsétlenkednénk végig a következő éveket."
Blöffölés
Aczél Endre azt várta, Orbán talán reagál a jobboldali közgazdászok kijelentéseire, de ,,Orbán soha, semmikor, semmiben nem tette kérdésessé önnön lépései helyénvalóságát. Ehelyett sorozatban ismételte meg unalomszámba menő blöffjeit."
Az unalomig ismert szektorális adókról pedig Aczél is azt mondja, hogy bankadók más országokban is be lettek vezetve, itthon azonban nem mentőalapot hoztak létre, hanem folyó kiadásokra költötték el. Nyugat-Európában egész egyszerűen nem létezett ilyen fokú különadóztatás. ,,És idehaza is több kárt okoznak, mint hasznot, hiszen a beruházások - a munkahelyteremtés - elől szívják el a levegőt."
Orbán viszont továbbra is 400 ezer munkahelyet ígér, miközben a munkaerőpiac is stagnál. Aczél nem érti, hogy hazánk mozgásterét miért a költségvetési hiány, államadósság, a növekedés lehetőségei hármasában közé szorítja be. Egyúttal őszinteséget is várt volna a szerző: ,,Miért nem mondta ki, most az egyszer tisztán és kertelés nélkül, hogy kényszerzubbonyban táncol, mert ha nem tartjuk a hiánycélt, búcsút mondhatunk minden uniós támogatásnak?
A forró ősszel kapcsolatban eddig igazat mondhatott Orbán, de azokat is blöffbe csomagolta. ,,Euróválságról beszélt és a magyar szuverenitás védelméről, mondván, hogy a görögöknek mások írják elő, mit csináljanak, nekünk azonban nem fogják. Nem is. Tudniillik nincs eurónk. Viszont Orbán pontosan azt csinálja, amit egy éve Merkel és Barroso előírt neki."
Aczél cikke végén a néhai szovjet diktátor egy mondatát hozza fel analógiának. ,,Ha kő kövön nem marad, akkor is béke lesz", mondta hajdanán Joszif Sztálin, és ez mai magyar változatban annyit jelent, hogy az államháztartási hiányt akkor is 2 százalék köré visszük le, ha a magyar nép belegebed. Ennek a takarékoskodásnak a milyenségéről kellett volna tájékoztatnia a miniszterelnöknek a nagyköveteket, hogy tudják: mit kell mondaniuk majd a fogadó országban, ha netán a magyarok tűrőképességének végéről érkeznek rossz hírek.
Elkéstek 15 hónapot
A Világgazdaság keddi számában olvasható jegyzet szerint 15 hónap alatt annyit változott a világ, hogy Orbán gyakorlatilag megismételte Kósa Lajos tavaly júniusi megszólalását, amiben anno Görögországhoz hasonlította országunk helyzetét. Igaz a még a pénzpiacok is hasonló helyzetben vannak, de a jelenlegi kijelentés valahogy más.
A Fidesz alelnöke akkor Magyarország mozgásterét szerette volna növelni, de az egész ,,balul sült el". Az előző egy év válságkezelését sikeresnek tartó befektetők sem a helyzetértékelést, sem az annak kezelésére kilátásba helyezett adócsökkentést sem tudták értelmezni"- írja Gaál Csaba. Ennek az lett az eredménye, hogy gyengült a forint, a finanszírozás pedig nagyon megdrágult.
Azóta ugyan sok minden történt, a piacok elfogadták a megszorításokkal járó hiánycél betartását, de azért aggodalmak rendszerint felbukkannak és a ,,sebezhetőségünk az adósság miatt még szembetűnőbb." A szerző szerint Orbán tegnap azért hasonlította Görögországot a régiós versenytársainkhoz, mert ezzel szeretné megalapozni azokat a kemény költségvetési intézkedéseket, amelyeket egyébként mindenki elvár tőlünk. ,,Kár, hogy mindezzel tizenöt hónapot késett".
http://hirszerzo.hu/belfold/20110830_orban_fajdalmas_intezkedesek |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-09-04 20:40:01, vasárnap
|
| |
| |
Temetni jöttek a matolcsyzmust, nem dícsérni
Hírszerző bullet 2011. augusztus 29. 15:25
Frissítve: 2011. augusztus 29., hétfő, 15:41
Megszaporodtak a kormány gazdaságpolitikáját nem éppen balról érő kritikák. Chikán Attila, Mellár Tamás és Csaba László, korábban Bod Péter Ákos is megnyilatkozott. Úgy tűnik Mellár Magyar Nemzet-beli írása törte át a gátat, nyilatkozatára újabb reakciók jöttek. A kritikusok véleményében közös, az adórendszer átalakításának bírálata, és az a vélemény, hogy a jelenlegi gazdaságpolitikának befellegzett.
A múlthét eleji Chikán-interjút követte pénteken Mellár Tamás Matolcsy György gazdaságpolitikáját bíráló cikke a nem éppen ellenzéki Magyar Nemzetben. A hét közepén megszólalt Csaba László közgazdász is, aki szintén a kormányzatot bírálva a Duna tévén futó közbeszéd című műsorban fejtette ki a véleményét. László szerint az adórendszer egy olyan ,,üveggyöngy" amellyel a politikusok mindig is szerettek játszadozni. A jelenlegi helyzetben jó lenne, ha a kormányzat fegyelmezett politikát folytatna, azonban benne van a pakliban, hogy népszerűtlen intézkedéseket kell meghoznia.
A fontos az, ahogyan azt már Mellár is hangsúlyozta, hogy mindez ne fűnyíró elven alapuljon. Arra a kérdésre, hogy honnan lehetne még elvonni pénzeket Csaba László azt mondja, megtakarítási lehetőséget az önkormányzatok területén tudna elképzelni, valamint a jövedéki adó terén lenne mozgástere a kormánynak. Például a pálinkafőzés adómentességét semmi nem indokolja. A legfontosabb, hogy ne a megszorításokra alapozza a kormány a gazdaságpolitikáját, hanem egy ésszerűen működő gazdaság működtetését tűzze ki célnak. Azokra a hírekre, miszerint az euróválságot most egy Kelet- Európai devizaválság követheti, Csaba azt mondta ,,eltúlzott félelemről" van csak szó, azt azonban nem mulasztotta el megemlíteni, elképzelhető, hogy unokáink is fizetni fogják a hiteleinket, mert az amúgy jól működő hazai bankrendszerben bizony hitelek átütemezése most az egyetlen megoldás. Ennek oka pedig az, hogy a pénzintézeteknek sem érdeke bedönteni a saját ügyfeleiket.
Korábban már Bod Péter Ákos is úgy nyilatkozott az InfoRádiónak, hogy az szja-csökkentése miatt az államnak más bevételi forrásokra lesz szüksége, ami maga után vonhatja esetleges új adófajták bevezetését. A szakember szavaiból egyértelműen kiderül, hogy az szja csökkenése révén nem fog beindulni a belső fogyasztás, mert a jelenlegi helyzetben inkább megtakarításokba fekteti mindenki a pénzét. A multikra kivetett válságadókról pedig úgy nyilatkozott, hogy a nemzetközi trendből eléggé kilógnak, továbbá hosszútávon lassítják a gazdasági növekedést részben a fogyasztókra hárított költségek miatt.
A neoliberális gazdaságpolitika bukott meg?
A jobboldalhoz köthető szakemberek kritikáira többen is felfigyeltek. A politikai pályáról is reagáltak rá, de a sajtóban is visszhangot kaptak ezek a nyilatkozatok. A Magyar Nemzet hétfői számában Lóránt Károly közgazdász reagált Mellár írására, aki alapvetően egyetértett a kritikus cikkel.
Lóránt szerint Matolcsy politikája nem más, mint az egész ,,egész euroatlanti térségben uralkodó neoliberális gazdaságfilozófia magyar változata. Rögtön hozzátenném, hogy e politika mögött nem Matolcsy Györgyöt kell keresni, aki személy szerint sokkal inkább egy keynesiánus, mintsem neoliberális közgazdász, hanem másokat, akik esetleg kevésbé látszanak a kormányzati struktúrában, de befolyásuk esetleg nagyobb, mint Matolcsyé."
Az egykulcsos adórendszerrel kapcsolatban megemlíti, hogy a Milton Friedman nevéhez fűződő rendszert anno nyugaton nem vették komolyan, bevezetése a rendszerváltás után a balti államokban történt meg. Matolcsy mentségére azt hozza fel Lóránt, hogy az egykulcsos adó ötlete igazából Varga Mihály nevéhez fűződik (aki viszont épp most volt kénytelen megmagyarázni a válságkezelő kormány saját politikájának sikertelenségéből következő válságintézkedéseket).
Azt azonban ő is elismeri, hogy ,,16 százalékos személyi jövedelemadó hatalmas gazdaságpolitikai hiba volt, mert (különböző becslések szerint) 500-900 milliárd forint esett ki a költségvetés bevételeiből, amelynek hiánya az elkövetkező években fogja igazán éreztetni hatását." A szerző az érzékeltetés kedvéért, saját számításaira alapozva leírja, hogy 100 milliárd forintból, százezer munkahelyet lehetne finanszírozni még akkor is, ha nyolcvan ezer forintos havi fizetéssel számolunk.
A közgazdász ezután összeveti a Chikán-féle megoldásokat Mellár ötleteivel: ,,Chikán szerint az egykulcsos adórendszer működőképes lehet, de rossz helyen van a súlypontja, vagyis a feladat a jó súlypont kialakítása és nem a progresszív jövedelemadózás visszaállítása, mint például Mellár javaslatánál."
Lóránt érvelésének a lényege, hogy az elmúlt harminc év neoliberális gazdaságpolitikája nem hozta meg a ,,hatékonyságnövekedést". Cikke végén azt írja: ,,Valaha a Kádár-rendszer azzal ért el relatív gazdasági sikereket, hogy piacgazdasági reformokkal eltért a térséget jellemző ortodox tervgazdaságtól. Most ennek az ellenkezőjét kellene tenni: némi tervezéssel eltérni az uniót jellemző - sikertelen - ortodox piacgazdaságtól."
A számok nyelvén
A szombati Népszavában olvasható Bonta Miklós írása, aki nem csodálkozik azon, hogy ,,már a konzervatív eszmerendszer tudós hívei között is betelt a pohár." Azon viszont igencsak meglepődik, hogy Mellár Tamás cikkét a Magyar Nemzet közölte, ,,amely elmondhatja magáról, hogy - politikai helyzetének köszönhetően - a Fidesz-hű sajtónak azt a szeletét tálalja fel nap mint nap, amely a kormányzati körökhöz a legközelebb áll."
Bonta szerint Mellár alaposan végiggondolt és érvekkel alátámasztott mondanivalója esetleg eszmeváltáshoz vezethetett. De a szerző úgy látja, inkább arról van szó, hogy a Fidesz vezetésének ,,már elege lett kormányfő "jobb kezének" sikerületlen működéséből, és maguk is beálltak Matolcsy kritikusai közé."
A Véleményvezér a tényeket ismerteti. Az első rossz híre a költségvetési hiány, amelynek előidézője többek között a vártnál rosszabb GDP előrejelzések. ,,ha ugyanis a gazdaság harmadával kevesebbel nőtt, mint tervezték, akkor a költségvetési bevételek sem a tervezett mértékben folytak be. Mindeközben pedig a kiadások legalábbis nem fognak csökkenni." Emellett további állami beavatkozás nélkül a költségvetési hiánycél is tarthatatlanná válni, azt pedig a miniszterelnök személyes kudarcként élné meg.
,,Van azonban egy másik probléma is, amelyik, ha lehet, még jelentősebb. Az államadósság szintjéről van szó. Hiszen a kormány egész gazdaságpolitikájának sarokkövévé a GDP-arányos államadósság csökkentését tette, sőt újabban már az ,,elmúltnyolcévvel" való szakítást és az elszámoltatást is erre a témára építette fel." A Véleményvezér azt is megvizsgálta, hogy az egyre lassuló GDP eredményeként az adósságspirálból sehogy sem lehet kijönni. Ez a hír azért szomorú Magyarország számára, mert a csökkenő GDP hitelteleníti az előre vetített adósságpályát.
A Véleményvezér úgy látja, hogy most már valóban változtatnia kell a kormánynak mind vezetői és mind stratégiai szinteken, mert ,,bebizonyosodott, hogy a kormány növekedési tervei voltak jóindulatú fantaszták vágyálmai."
http://hirszerzo.hu/profit/20110829_matolcsy_mellar_reakciok#utm_source=hsz_daily &utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2011_08_29&utm_content=norma l |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-09-04 20:31:41, vasárnap
|
| |
| |
Nőtt a tartozás
http://www.polgarinfo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=82252
Belföld
Három hónap alatt több mint tízmilliárd forinttal nőtt a kórházak adósságállománya, amely immár megközelíti a 130 milliárd forintot - közölte az egészségügyi államtitkárság. Mint közleményükben írták, a fekvőbeteg-szakellátók fizetési kötelezettsége az első negyedévhez képest kilenc százalékkal, azaz 10,8 milliárd forinttal emelkedett a második negyedév végére. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-09-04 20:24:04, vasárnap
|
| |
| |
Orbán Viktor őszödi beszéde a fizetésről és nyugdíjról való lemondásról
http://www.youtube.com/watch?v=A6BOwCtmhTU&feature=player_embedded |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-09-04 20:19:02, vasárnap
|
| |
| |
2011-09-04. 19:51
WikiLeaks: Martonyi szerint "valakinek utolsónak is kell lennie, és ez általában Magyarország"
Gyurcsány Ferenc vergődéséről, Orbán Viktor hallgatásáról, pesszimista magyarokról és erősödő idegengyűlöletről szólnak azok a WikiLeaks által kiszivárogtatott diplomáciai táviratok, amelyekben az elmúlt évek Magyarországáról adnak átfogó elemzést amerikai diplomaták. A táviratok szerint Orbán azt gondolta, hogy a Magyar Gárda hülye válasz az ország problémáira, az ország pedig csak napokkal kerülte el az államcsődöt Gyurcsány Ferenc kormányzása idején.
Bajnai Gordon sikereit, Orbán Viktor elhallgatott gazdasági terveit, a Magyar Gárda veszélyeit és a magyarok pesszimizmusát is fontosnak tartották feljegyezni a magyar belpolitikai életet elemző távirataikban a budapesti amerikai követség munkatársai az elmúlt években.
A WikiLeaks által kiszivárogtatott táviratok szerint az egy-egy találkozóról vagy konkrét politikai, gazdasági eseményekről beszámoló jelentések mellett a nagykövetek rendszeresen, évente egy-két alkalommal átfogó jelentést is küldtek Magyarországról az Egyesült Államokba, amelyekben a gazdasági intézkedések és a politikai helyzet mellett a magyar gazdaság és társadalom kilátásait is sorra vették. A magyar sajtóban is megjelent elemzések mellett a nagykövetek benyomásaira és személyes, sokszor bizalmas, politikai és gazdasági szereplőkkel folyatott beszélgetésekre támaszkodó táviratok megmutatják, hogy politikai csatározásokból és a gazdasági intézkedések közül miket tartottak jelentősnek vagy érdekesnek az amerikaiak.
Mit tenne Viktor?
A mély recesszió, a magas munkanélküliség és a visszafogott fogyasztás ellenére a növekvő befektetői bizalom és pénzügyi stabilitás már a talpra állás első jeleit mutatja - állapította meg a magyar gazdaságról egy 2009 augusztusában, Bajnai Gordon kormányzása idején készült jelentés. A kiszivárogtatott táviratok közül ez a legfrissebb, és a kormány intézkedései mellett a közelgő országgyűlési választások miatt a "kormányzásra készülő" és "várható nyertes" Fidesz és Orbán Viktor gazdasági terveit is mérlegelte benne a nagykövetség.
A jelentés szerzője elismerően írt arról, hogy a Bajnai-kormány intézkedései nyomán javult az ország gazdasági megítélése, bár hozzátette, hogy a közgazdászok ennek ellenére óvatosak maradnak, mert a pénzügyi stabilitás még törékeny. A távirat azt is megjegyezte, hogy vannak, akik a kormány gazdasági reformjainak és a pénzügyi intézkedéseknek tulajdonítják az ország javuló megítélését, mások szerint viszont a befektetői hangulat globális javulása idézte azt elő.
A jelentés a közelgő 2010-es választások miatt a kormány intézkedéseinél jóval nagyobb terjedelemben foglalkozott azzal, hogy "mit tenne Viktor?". Megállapította, hogy bár az elemzők és a gazdasági szakemberek szerint a Fidesz dolgozik a gazdasági programján, szinte semmit nem hoznak nyilvánosságra a terveikről. A távirat szerint "a volt gazdasági miniszter, Járai Zsigmond volt MNB-elnök és mások bizalmasan elmondták nekünk, hogy azért óvatosak a gazdasági tervek ismertetésével, mert tartanak tőle, hogy lehetséges szavazókat veszítenek, ha a terveik nyilvánosságra kerülnek".
A jelentés szerint Járai azt mondta a nagykövetnek, hogy Orbán "érti a gazdasági témákat, és tudja, mit kell tenni", de megjegyezte, hogy Orbánnak politikai szempontokat is figyelembe kell vennie, ezért "nem tudjuk, mit fog tenni" a gazdaságpolitikában.
"A legtöbben úgy gondolják, hogy ha Orbán hatalomra kerül, hoz majd néhány szimbolikus intézkedést, például eltörli a most bevezetett ingatlanadót, de folytatni fogják a Bajnai-kormány által megkezdett reformokat" - foglalta össze a várakozásokat a jelentés.
A nagykövet úgy értékelte, hogy a gazdasági tervek elhallgatása segíthet Orbánnak abban, hogy miniszterelnök legyen, de vannak kockázatai is ennek a taktikának: az első intézkedések bejelentése után a kormány könnyen meglepett és csalódott szavazókkal találhatja szemben magát, másrészt több hónapig csúszhatnak a szükséges intézkedések. "Az emberek azt hiszik, bármit is tesznek, a Fidesz jobb lesz, mint a jelenlegi kormány. Akárhogy is, mi kevés olyan hírt hallottunk, ami arra utalna, hogy a Fidesz tervei nagyon különböznének a kormányétól" - írta a követ.
Gyurcsány életben van, de nincs jól
Bő fél évvel korábban, néhány hónappal a gazdasági válság kirobbanása után, 2008 decemberében nagyon sötét képet festett a magyar gazdasági és politikai helyzetről a követség. A jelentés az után készült, hogy a parlament elfogadta a 2009-es költségvetést, és a Gyurcsány-kormány több ponton módosította az adórendszert. "MSZP-s források zseninek nevezték Gyurcsányt, hogy át tudta vinni ezeket az intézkedéseket" - írja a jelentés, amely szerint "nagyon úgy néz ki, hogy a miniszterelnök újabb évet zárhat úgy, hogy hivatalban marad".
A távirat megjegyezte, hogy "Gyurcsány életben maradt, de nincs jól", és "várhatóan még rosszabbul lesz", ha meghozza a szükséges gazdasági intézkedéseket. A magyar gazdaságban "jégkorszak" van, és több közgazdász szerint az ország csak napokkal kerülte el az államcsődöt, de "a politikai konfliktusok is megfagytak".
Nemcsak az MSZP, hanem a riválisai is rossz formában vannak - írta a távirat. A Fidesz "pesszimista és populista" nyilatkozatokat tett a gazdasági válságról, amelyek nem segítettek az embereknek megérteni a problémákat, és nem bátorították a külföldi befektetőket, míg az SZDSZ és az MDF súlyos belső problémákkal van elfoglalva - írták. "Aggodalommal jegyezzük meg, hogy a mérsékelt kis pártoknak leáldozóban van, viszont a Jobbiknak jó lehetősége van arra, hogy kihasználja a gazdasági válságot és az emberek elégedetlenségét" - állapította meg a Jeffrey Levin helyettes nagykövet aláírásával elküldött távirat.
Jönnek a "hagyományos" szocialisták
Hosszú jelentést küldött 2008 februárjában a budapesti amerikai nagykövetség arról is, hogyan készülnek a magyar pártok a márciusi, a vizitdíjról és a tandíjról a Fidesz kezdeményezésére kiírt szociális népszavazásra. "Még a koalíciós kapcsolataink is azt mondták, az egyetlen kérdés az, hogy milyen arányú lesz a vereségük" - állt az April Foley nagykövet aláírásával elküldött táviratban, amely megjegyezte, hogy a népszavazás politikai következményeit nehéz előre megjósolni.
"Gyurcsány legnagyobb problémája nem az, hogy meggyőzze az országot, hanem hogy meggyőzze a saját pártját" - idézte a távirat Szájer József fideszes politikust, és a nagykövet megállapította, hogy az elbukott népszavazás egyik következménye az lehet, hogy a kormányban a Gyurcsány köréhez tartozó pragmatikus politikusok helyére "hagyományos" szocialisták kerülnek.
A nagykövet úgy értékelte, hogy a népszavazásnak inkább gazdasági kockázata van, mintsem politikai, mert szerinte ha a kormány arra kényszerül, hogy újabb jóléti intézkedéssel szerezze vissza az elvesztett szavazókat, úgy visszatér ahhoz a rossz rutinokhoz, amelyek miatt a gazdasági reformokat be kellett vezetni. "Akárki nyeri is a népszavazást, Magyarország azt veszítheti el, amit a legkevésbé sem engedhetne meg magának: még több időt".
"Hülye válasz" a Magyar Gárda Orbán szerint
A 2007 őszi parlamenti ülésszak nyitányáról 2007 szeptemberében feladott távirat a Magyar Gárda megítélésével és a szélsőséges nézetek terjedésével foglalkozott a legtöbbet. A jelentés idézte Martonyi Jánost, aki a távirat szerint azt mondta, hogy Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök "már minden határt átlépett" a "fasiszta kártya kijátszásával". A jelentés szerint még a Fidesz mérsékelt politikusai is úgy gondolták, hogy a miniszterelnök hisztériát kelt azzal, hogy eltúlozza a szélsőségesek jelentőségét. A nagykövet szerint Martonyi és mások is úgy vélekedtek, hogy Gyurcsány ezzel csak olajat öntött a tűzre, és "felbecsülhetetlen értékű nyilvánossághoz" segítette a Magyar Gárdát.
"Hülye válasz Magyarország problémáira" - a távirat szerint Orbán Viktor ezt mondta a Magyar Gárdáról szeptember 5-én egy diplomáciai találkozón, ahol azt is elmondta, hogy a Fidesz keményen és eredményesen dolgozott azon, hogy távol tartsa magát a radikálisoktól.
"Valakinek utolsónak is kell lennie"
Túlképzettek, alulfoglalkoztatottak, legtöbbjük bizonytalan a pénzügyi jövőjét illetően, ezért gyorsan elveszik az érdeklődésüket és a bizalmukat a politika iránt - így jellemezte a magyarokat egy 2007. decemberi keltezésű távirat. A távirat - amelyet April Foley nagykövet aláírásával küldtek el - megjegyezte, hogy ezen körülmények és adottságok miatt a magyarok hajlamosabbak az extrémebb "megoldásokra".
A távirat szerint a magyarok a legpesszimistábbak az Európai Unió összes tagországának polgárai közül. A jelentés a Demos Intézet egyik felmérésére támaszkodva azt írta, hogy a magyarok kevésbé elégedettek az életükkel, mint a fejlődő afrikai országok lakói, a globalizációt nehezen fogadták el, sok az idegengyűlölő közöttük. A távirat megemlítette azt a felmérést, amelynek eredménye szerint a megkérdezettek negatívan nyilatkoztak egy nem létező népcsoportról, a pirézekről is. "Ha népszavazást tarthatnánk a földrajzról, amellett szavaznánk, hogy egy sziget legyünk" - idézte a távirat a követség egyik meg nem nevezett "kapcsolatát".
A távirat felsorolta a demográfiai, képzettségi, foglalkoztatási, egészségügyi adatokat is, és összevetette a magyar adatokat az uniós átlagokkal. A jelentés szerint ezeket Martonyi János jelenlegi külügyminiszter keserűen azzal kommentálta, hogy "valakinek utolsónak is kell lennie, és ez általában Magyarország".
A nagykövet az amerikai kereskedelmi kamara egyik tagját idézve úgy összegezte a helyezet, hogy még az optimisták is úgy gondolják, hogy "Magyarországnak nem itt kéne tartania", a pesszimisták pedig - akikből sok van az országban - az apátia és a szélsőséges megoldások között választhatnak.
(Origó)
http://kuruc.info/r/6/84528/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 38
|
|
|
|
2011. Szeptember
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
568 db bejegyzés |
| e év: |
5608 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 157
- e Hét: 496
- e Hónap: 4241
- e Év: 157737
|
|
|
Offline
