|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
|
|
2011-10-25 21:25:41, kedd
|
| |
| |
Balázs Pál: Édesapám
Gyermekként mindig erősnek láttalak,
Ha segítség kellett, téged hívtalak.
Tudtam, hogy gyakran büszkén néztél rám,
És féltve megsimogattál.
Könnyes szemmel fogom remegő kezed,
Mit is mondhatnék most?: mindent köszönök neked!
Hogy gondosan neveltél, s vigyáztál rám,
A példaképem te vagy Édesapám!
Bármerre járok kísér a sok emlék,
Csodaszép volt az a néhány gyermekév.
Felnőttként mégjobban tisztellek ma már,
Mert mindig jó voltál hozzám.
Könnyes szemmel fogom remegő kezed,
Mit is mondhatnék most?: mindent köszönök neked!
Hogy gondosan neveltél, s vigyáztál rám,
A példaképem te vagy Édesapám!
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Halottak napjára |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-10-25 21:21:01, kedd
|
| |
| |
Lakner Sándor: Dal apám emlékére
Videó link
Link
Link
Apámról szól ez a dal
Apámról, aki a mennyből néz most rám
Tudom, hogy most is olyan büszke rám, mint azelőtt.
Ha szól hozzám,
két könnycsepp a válasz:
Fiad hallja a hangodat!
Hangjával simogatott,
tekintetével melegítette a szívemet,
Arcáról maga a Nap
ragyogott le rám.
Ugye emlékszel még,
hogy neveztél engem Apám?
Szíved minden szeretete
benne volt ezekben a szavakban:
Az én Fiam!
És bennem a gyermeki lélek örömmel válaszolt:
Ő az én Apám!
Csodálatos egységet
alkottunk mi ketten,
Ha daloltál,én is veled daloltam.
Ha szomorú voltál, titkon én is veled sírtam.
És volt okod a sírásra,
mert az élet sokszor
kegyetlen volt hozzád
a sors nagyon sokszor
csúnya játékokat űzött veled.
De fiadra tekintve,
belőle erőt merítve,
mentél tovább.
Minden akadályt
legyőztünk mi ketten,
de minden harcban egy darab
ott maradt a szívedből.
És jött a nap, amikor tudtam:
Sírva borultam a válladra,
tudva azt, hogy ez az utolsó ölelés
ebben az életben.
Te akkor még nem tudtad,
de velem együtt sírtál.
Akkor meg igérted,
hogy soha nem hagysz el,
mindig velem leszel.
Tőlem azt kérted, hogy
egy dallal emlékezzek mindig rád.
Apám!
Most emlékedre szól e dal!
Tudom, egyszer találkozol a fiaddal!
Találkozol még a Fiaddal!!!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Halottak napjára |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-10-25 21:10:44, kedd
|
| |
| |
- Halottak napjának hetét a halottak hetének is nevezik. Ezen a napon szokás a sírok megtisztítása, feldíszítése és a gyertyagyújtás. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak: a gyertyák fényénél a "véletlenül kiszabadult lelkecskék" újra visszatalálhatnak a sírba, nem kísértenek, és nem nyugtalanítják az élőket.
- Sokfelé szokás volt, hogy a halottak számára megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra (a bukovinai magyarok körében pedig még a temetőbe is vittek ennivalót s a sírokra helyeztek belőle, a maradékot pedig a koldusoknak adták). Szeged környékén "mindönszentek kalácsa", "kóduskalács" néven üres kalácsot ajándékoztak a szegényeknek. Székely népszokás szerint egész kemencére való cipót sütöttek, amelynek Isten lepénye vagy halottak lepénye volt a neve. Ezt kiosztották a templom előtt gyülekező szegények között.
- Zentán Mindenszentek napján a család minden tagja meggyújt egy gyertyát, azt tartották, hogy akié a legelőször leég, az hal meg leghamarabb. Az égő gyertyát nem szabad más sírra tenni, mert annak a halottnak a bűne, akinek a sírjáról elvették, átszáll a másik lelkére.
- Többfelé úgy tartották, hogy Mindenszentek és Halottak napja közti éjszakán a halottak miséznek a templomban, és amíg a harang szól, hazalátogatnak szétnézni. Ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a házban. A hagyományos paraszti közösségek egy részében "a halottak hetén" munkatilalom van: nem szabad földet művelni, mosni, meszelni, káposztát elsózni, hogy "ne zavarják a holtakat", s "mert a besózott káposzta meglágyul", és mert mindez bajt hozhat a ház népére. Ehelyett őröltek, kukoricát morzsoltak.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Halottak napjára |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-10-25 21:01:20, kedd
|
| |
| |
Mindenszentek - Halottak napja
...... ..............
Halottak napja Sz. Odiló clunyi apáttól (962-1048, apát 994-től) ered, ki emléknapul a Cluny anyaház alá tartozó minden bencésházba bevezette. Ez a rendelete (998) máig fönnmaradt. Hamarosan a bencés renden kívül is megülték; a 14. század elejétől Róma is átvette.
- A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért régen sokfelé számukra is megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra. Egyes vidékeken a temetőbe vitték ki az ételt, s a sírokra helyeztek belôle, a maradékot pedig a koldusoknak adták. Szeged környékén mindönszentek kalácsa kóduskalács néven üres kalácsot ajándékoztak a szegényeknek. Székely népszokás szerint egész kemencére való cipót sütöttek, amelynek Isten lepénye vagy halottak lepénye volt a neve. Ezt kiosztották a templom előtt gyülekező szegények között.
- Egy néphit szerint, aki virágot szakít a sírról, azt elviszi a halott. Az égő gyertyát nem szabad más sírra tenni, mert annak a halottnak a bűne, akinek a sírjáról elvették, átszáll a másik lelkére.
A keresztény hagyomány kialakulása Mindenszentek (latinul: Festum omnium sanctorum) azoknak az üdvözülteknek a közös ünnepe, akiket nem avattak szentté, illetve akik nem kaptak külön napot a naptárban. A Mindenszentek napja a Halottak napjának vigíliája, azaz ünnepi előestéje.A hajdani rómaiak őseiket és hőseiket istenként és félistenként tisztelték, szobrot emeltek, szentélyt állítottak számukra. Marcus Agrippa i.e. 27-ben építtette Pantheonnak nevezett hatalmas templomát, ahol a papok az összes isten tiszteletére áldoztak. A Pantheont aztán Rómában 610 (egyes források szerint 609) május 13-án keresztény templommá alakították, s IV. Bonifác pápa a templomot az összes vértanú tiszteletére szentelte. Innen ered a Mindenszentek napja.
- A római hagyomány azonban nem az első volt a sorban, ugyanis a május 13-i dátum már korábban is ezen szentek ünneplésére szolgált. A kezdetek a 4. századra nyúlnak vissza: Szent Efrém szíriai egyházatya és Aranyszájú Szent János írásaikban beszámolnak a Mindenszentek ünnepéről, melyet ekkor azonban még május 13-án, illetve a pünkösd utáni első vasárnap ültek meg. E vasárnap neve a görög egyházban ma is Szentek Vasárnapja.Nyugaton 609-ben tűnt föl először ez az ünnep, mikor május 13-án a Szűz Mária, Vértanúk Boldogasszonya és minden vértanúk tiszteletére a már említett módon felavatták a Pantheont. Nemcsak vértanúkat, hanem valóban minden szentet november 1-jén először Angliában és Írországban kezdtek el ünnepelni a 700-as években. November első napja a megemlékezés napjaként a 8. században, 741-ben, III. Gergely pápa (731-745) idején jelent meg először, aki a kategóriát tovább bővítve a Szent Péter Bazilika egyik mellékkápolnáját nemcsak minden vértanúnak, hanem "minden tökéletes igaznak" a tiszteletére szentelte.
- Mindenszentek egyetemes ünneppé 844-ben, IV. Gergely pápasága alatt vált. Az ünnepet még a 8. században május 13-ról november 1-jére tették át, valószínűleg azért, hogy ezzel a kelták régi népi újesztendejét megszenteljék, ezzel ötvözve a régi hagyományt az újjal. 835-ben Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan is elismerte az új ünnepet, és attól kezdve a Mindenszentek az egész kereszténység ünnepe lett. A katolikus egyház az ünnepet tehát november 1-jén, az ortodoxia pedig egy héttel később tartja.A Mindenszentek napja után következő napot, Halottak napját 998 óta tartják november 2-án. Ez az ünnep összefügg azzal a századvégi szorongásos hangulattal, mely 1000-re a világvégét várta. Ilyen elképzelések mellett igyekeztek a halottakkal "jóban lenni", az elhunytak szellemeivel jó barátságba kerülni. A sírokon gyertyát gyújtottak, hogy "szegény, fázós lelkek annak fényénél melengethessék magukat". A november 2-i halottak napja konkrétan Sz. Odiló clunyi apáttól (962-1048,) ered. Ő ezt az emléknapot a Cluny anyaegyház alá tartozó minden bencés házban bevezette. Ez a rendelete (998) mindmáig fennmaradt. Az ezredvégi világvége várás elmúltával azonban az ünnep megmaradt, egyre inkább elterjedt, és a 14. századtól Róma is átvette.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Halottak napjára |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-10-25 11:59:25, kedd
|
| |
| |
Hála_németből: Túrmezei Erzsébet
.......
Uram, a szívem háladalba fog.
Megköszönök neked minden napot,
melyben szereteted érezhetem.
Minden parányi fényt az életen.
Minden vigaszt sivatag út alatt.
Minden mosolygó, meleg sugarat.
Vihart ígérők bár a holnapok,
Te vagy, aki a szívem biztatod.
Ha ma egy porszem terhet hordozok,
talán te holnap le is oldozod.
S hogy adjak hálát, hogy Te szüntelen,
amerre járok, ott vagy énvelem?!
Minden kicsiny madárka énekét,
minden bajt, mert hozzád visz közelébb,
minden egyes nyugalmas percemet,
tovasuhanó minden felleget,
cseppecske boldogságot, örömöt:
ujjongó háladalban köszönök!
Minden egyes meleg tekintetet.
Minden egyes virághintő kezet.
Minden testvérszívet, felém verőt:
közösen hívő, hordozó erőt...
Mindezt az üdvöt itt és odafönn:
köszönöm! Mindörökké köszönöm!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: vallás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-10-25 10:47:51, kedd
|
| |
| |
Halottak napjára Emlékezzünk!
Szerző ismeretlen
Minden kedves szerettünkre,
akik minket megelőzve
felsiettek már a mennybe.
Előkészítik a helyet nekünk,
hogy ott újra együtt legyünk.
Elfelejtsük minden sérelmünk
egymásnak örüljünk.
E napon visszatérnek,
ha hívják őket gyertyafények
a síroknál, ablakokban,
a szerető családokba
...... .....
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Halottak napjára |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
2011. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
233 db bejegyzés |
| e év: |
4538 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3608
- e Hét: 9409
- e Hónap: 42563
- e Év: 276310
|
|
|
Offline
