|
 1/4 oldal 
|
Bejegyzések száma: 33
|
|
|
|
|
|
2011-10-29 17:21:54, szombat
|
| |
| |
Hogyan lett a XX. kerület egy része Kossuthfalva?
Aki a XX. kerület utcaneveit böngészi, érdekes dolgokat fedezhet föl. Feltűnően sok elnevezés őrzi a szabadságharc emlékét. Van itt Kossuthfalva tér és Kossuthfalva utca; igaz, ezek újabbkori névadások. Ám a Vécsey utca, a Klapka utca, a Knézich utca, a Dessewffy utca elnevezések régiek, még a múlt század végéről valók. Mindahány az 1848-49-es szabadságharc egy-egy tábornokára utal, mutatván, hogy Pesterzsébet első lakói ragaszkodtak a függetlenségi hagyományokhoz. Ez utóbbit bizonyította az egyik városnegyed neve is: Kossuthfalváé.
Kossuthfalva első házai 1870 után épültek a Biróy Béla földtulajdonos által parcellázott területen. 1874-ben összegyűltek az első telepesek az ekkor még egyetlen vendéglőben - később 48-as vendéglőnek hívták, - hogy nevet adjanak a településnek. Az említett birtokos a Kossuthhelység elnevezését javasolta. A többiek ezt mesterkéltnek találták, végül Kossuthfalvában egyeztek meg.
Amikor ez történt, Kossuth Lajos még élt. A keresztelő részvevői elhatározták, hogy levelet írnak neki, és beleegyezését kérik a névadáshoz. Levelükben azt is kérték: térjen haza, s felajánlották számára a Nagy Sándor utca és Knézich utca sarkán levő, 1312 négyszögöles telket.
Vajon válaszolt-e Kossuth?
Igen. Hozzájárult a Kossuthfalva névhez. Ezóta emlegetik így a környéket. A felajánlott telket azonban nem fogadta el. Azt javasolta, hogy egy érdemes 48-as honvédnek vagy árvájának ajándékozzák
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-10-29 16:54:10, szombat
|
| |
| |
Miért fekete a gyász színe?
A halottak tisztelete ősidők óta vallásos elképzeléseken nyugodott. A gyászoló rokonság a halottól és önmagától bizonyos mágikus eszközökkel akarta távol tartani az ártó szellemeket.
A védekezésnek azt a módját választották a kezdet kezdetén, hogy levetettek magukról minden irigylésre méltót. A test egykori lemeztelenítésének halvány emlékképe az a mai szokás, hogy a férfiak kalaplevéve kísérik a koporsót.
A későbbi európai gyászöltözéknek is ez az ősi elképzelés az alapja. A gyászolók kezdetben dísztelen, kopott vagy éppen szennyes ruhát öltöttek. Így hát azok az északi népek, amelyek csak fekete bárányt tartottak s így fekete gyapjúruhát viseltek, természetesen feketében gyászoltak. Ez a hétköznapi, dísztelen öltözet azonban nem volt szükségszerűen fekete, hanem az öltözékül használt anyag fehér is lehetett. Az ormánságiak nyers vászonruhája, amelyet gyászban magukra öltöttek, ennek a régebbi állapotnak napjainkig elkísérhető maradványa.
A mai Európában általános a feketében gyászolás, de néhány szláv országban vidékenként a fehér színt tekintik a gyász színének.
Ázsiában pl. az indusok fehér, a kínaiak fehér és kék színekben gyászolnak.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 33
|
|
|
|
2011. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
806 db bejegyzés |
| e év: |
8628 db bejegyzés |
| Összes: |
70103 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1296
- e Hét: 6434
- e Hónap: 12817
- e Év: 134690
|
|
|
Offline
