|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 25
|
|
|
|
2011-10-08 19:46:22, szombat
|
|
|
Ecseted és festéked van.
Beléphetsz a mennyországba,
ha megfested.
Nikosz Kazantzakisz
|
|
|
0 komment
, kategória: Lélekmorzsák 4. |
|
|
|
|
|
2011-10-08 18:09:40, szombat
|
|
|
Kamarás Klára:
Ültess egy fát !
Hadd nőjön karcsú ága,
Tán rátalál egy énekes madárka
Ültess egy fát,
Majd ád dús lombú árnyat !
Alatta víg gyerekcsapat tanyázhat.
Ültess egy fát !
Legyen a béke fája,
Hozzon gyümölcsöt, békét a világra!
|
|
|
0 komment
, kategória: A mi Földünk |
|
|
|
|
|
2011-10-08 17:54:10, szombat
|
|
|
Gyurcsó István
Lehetsz nagyon messze,
akármilyen távol,
közelemben jársz Te,
ha én úgy kívánom.
Szememben hordozlak,
örök tükör vagyok,
belerajzoltak már
a sugárzó napok.
Gyémánttű reggelek
véstek a szemembe,
hogy az éjszakáim
veled teljenek be.
S lehetsz nagyon távol,
akármilyen messze,
csak bezárom szemem,
s itt maradsz örökre.
Ki tudna elvenni
tőlem, ha nem adlak!
Itt vagy te, a legszebb,
így csak én mutatlak.
Igazítsd meg hajad
két szemem tükrében,
úgyis ritkán látod
magad ilyen fényben.
|
|
|
0 komment
, kategória: Versek 2. |
|
|
|
|
|
2011-10-08 17:50:36, szombat
|
|
|
Hozzávalók:
40 db babapiskóta
10 dkg étcsokoládé
2 dkg vaj
6 evőkanál habtejszín
A krémhez:
6 dl habtejszín
2 evőkanál porcukor
1 evőkanál cukrozatlan kakaópor
1 evőkanál rum aroma
A tetejére:
5 dkg csokoládéreszelék
vagy 1 evőkanál cukrozatlan kakaópor
Elkészítése:
A csokoládét a vajjal együtt vízgőz fölött megolvasszuk és belekeverjük a
habtejszínt (nem kell felverni). Ezzel megkenjük a babapiskótákat és egy
tortaformába lerakunk egy sort. Közben elkészítjük a krémet.
A habtejszínhez adjuk a kakaóport, a cukrot, a rumaromát és kemény
habbá verjük, majd a babapiskóta tetejére halmozzuk a felét. Erre egy
újabb adag csokimázas babapiskóta következik és a maradék habot is
ráhalmozzuk. A tetejét ízlés szerint megszórjuk csokoládéreszelékkel,
vagy cukrozatlan kakaóporral. Két órára hűtőbe tesszük és ezt követően
óvatosan szeleteljük.
|
|
|
0 komment
, kategória: Sütemények |
|
|
|
|
|
2011-10-08 17:34:31, szombat
|
|
|
Felejtés nélkül nincs megbocsátás!
A megbocsátás lényege ugyanis a felejtés. Amíg őrizzük a szívünkben a sérelmet, a haragot, vagy annak emlékét, addig milyen megbocsátásról beszélünk? Hogy azt mondjuk szavakban: már nem haragszom rád? Hát hogyne haragudnánk! Hogyne fájna! Hogyne hurcolnánk magunkban a más által okozott terhet, fájdalmat! Lehet egyszerre emlékezni és megbocsátani? Lehet nyilvántartani a múlt bűneit és sérelmeit, közben pedig bocsánatot kérni? Dehogy lehet! Hogy miért nem? Azért, mert a megbocsátás érzelmi, és nem intellektuális folyamat. Természetesen beláthatjuk azt, hogy nincs igazunk, beláthatjuk, hogy akaratlanul megbántottunk valakit, beláthatjuk, hogy valaki akaratlanul megbántott bennünket, sőt, még azt is beláthatjuk, hogy akarattal, szándékosan bántottak meg - de a megbocsátás érzelmi kérdés, tehát NEM a belátáson múlik. Persze, illem szerint kimondhatjuk, hogy megbocsátottunk - és akkor mi van? Nincs semmi, mert az érzelmek nem állnak akaratlagos szabályozás alatt. Megbocsátásról akkor beszélhetünk, ha a düh, a harag magától kialudt. Ne legyen már számunkra jelentősége érzelmileg, és tudjuk elfelejteni a rossz dolgokat az életünkben. Ha valaki valóban képes arra, hogy elfelejtse a keserves órákat, arról elhihető, hogy meg tud bocsátani.
Ha tehát nem tudunk felejteni, akkor nem tudunk megbocsátani sem! Ezért kialakítunk egy transzcendens erőt, aki képes helyettünk felejteni és megbocsátani - Istent, vagy valamilyen analóg szellemi lényt. Ezért hangzik el sokak szájából: "Isten bocsássa meg vétkeidet!". Fontos tudni, hogy a megbocsátáshoz roppant nagy hatalomra van szükség. Hatalomra az érzelmek felett, az emlékezés és a felejtés felett. Nem elegendő, ha csak kimondjuk, hogy megbocsátunk. Mert kimondani tulajdonképpen könnyű - de mi van mögötte? Az emberek rengeteg sérelmet őriznek, konzerválnak magukban, és sokuk számára valóságíze csak a rossz dolgoknak van. Ha valami jó történik, az valahogy mindig illúziószerű.
|
|
|
0 komment
, kategória: Gondolatok 4. |
|
|
|
|
|
2011-10-08 17:29:26, szombat
|
|
|
Miért rezeg a nyárfa, ha nem fúj a szél?
Miért komisz az ember, ha rossz útra tér?
Üldözi a sorsa, s az érzés kihal
Ne kutasd, ne keresd, mire jó e kicsi dal
Az ember egy léha, egy könnyelmű senki
És mégis mily nagydolog embernek lenni
Az ember egy porszem, nem látja senki
És mégis e porszem tud csak ember lenni
Ha vérzik a szíved, s a fájdalmad nagy
Csak ember légy mindig és ember maradj
Az ember egy léha, egy könnyelmű senki
És mégis ma mily nehéz embernek lenni
Elsöpör az élet, a tengernyi gond
Mind a vizek árja az emberre ront
Mérkőzz meg a sorssal, és ne hagyd magad
S a dicső győzelem csakis a tiéd, marad
Az ember egy léha, egy könnyelmű senki
És mégis ma mily nehéz embernek lenni
Az ember egy porszem, nem látja senki
És mégis e porszem tud csak ember lenni
Ha vérzik a szíved, s a fájdalmad nagy
Csak ember légy mindig és ember maradj
Az ember egy léha, egy könnyelmű senki
És mégis ma mily nehéz embernek lenni.
|
|
|
0 komment
, kategória: Festmények 2. |
|
|
|
|
|
2011-10-08 11:51:40, szombat
|
|
|
Néztem a nőt, aki addig voltam, és láttam, hogy gyenge,
bár próbálja azt a látszatot kelteni, hogy erős.
Mindentől fél, de elhiteti magával, hogy ez nem félelem,
hanem annak az embernek a bölcsessége, aki ismeri a valóságot.
Befalazza az ablakokat, nehogy besüssön a nap a szobájába:
kifakítaná a régi bútorokat.
Láttam, ahogy a Másik a szoba sarkában ül:
gyenge volt, fáradt és kiábrándult.
Uralma alá hajtotta és rabszolgaságban tartotta azt,
aminek mindig szabadon kéne szárnyalnia: az érzelmeit.
(Paulo Coelho)
|
|
|
1 komment
, kategória: Érzelmek 1. |
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 25
|
|
|
|
2011. Október
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
110 db bejegyzés |
e év: |
2969 db bejegyzés |
Összes: |
34577 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 272
- e Hét: 10514
- e Hónap: 19898
- e Év: 152452
|
|
|