|
 1/4 oldal 
|
Bejegyzések száma: 32
|
|
|
|
|
|
2011-11-12 20:49:01, szombat
|
| |
| |
2011-11-12. 13:14
Mi újság a Tom Lantos Intézetben?
A magyarországi ,,médiamunkásoknak" illő lenne önkritikát gyakorolniuk, mivel méltatlan hallgatás övezi az április legvégén megalakult (hivatalosan azonban csak június 30-án megnyitott) Tom Lantos Intézet tevékenységét. Pedig nem szabadna elfelejtkezni arról, hogy az intézmény a parlamenti pártok legteljesebb egyetértésével született meg, és részben a magyar adófizetők pénzéből működtetik.
Nos, az intézet Igazgató Tanácsa már április 29-én megtartotta alakuló ülését, de már a megelőző napon is jelentős esemény történt: a vezetőség tagjai, valamint Tom Lantos nagyszámú barátai és tisztelői megkoszorúzták az intézet névadójának emléktábláját. A még hivatalosan meg sem nyitott intézményben folyó lankadatlan munka bizonyítéka, hogy már június 28-án közös konferenciát rendeztek az International Centre for Democratic Transition elnevezésű szervezettel együttműködve. A rendezvényen történelmi jelentőségű beszédek hangzottak le. És két nap múlva pedig már az intézet munkatársai készen álltak a Tom Lantos Intézet hivatalos megnyitó ünnepségének lebonyolítására. Micsoda elképesztő munkatempó! Az eseményen jelentős számú tekintélyes külföldi vendég, valamint a magyar kormány képviselői is megjelentek.
És alig telt el egy hónap, és a Tom Lantos Intézet vezetői és munkatársai már készen álltak arra, hogy megemlékezzenek a világtörténelem egyik legborzalmasabb népirtásáról: a roma holokausztról. Augusztus 2-án, a roma holokauszt emléknapján az Intézet honlapján megjelent egy írás, melyben többek között kijelentik:" Határozottan fellépünk a gyűlölködő retorika és a veszedelmes akciók ellen, és nem nyugszunk addig, amíg ezeknek a bűncselekményeknek az elkövetői felelősségre nem lesznek vonva - legyenek azok holokauszt-tagadók, vagy ártatlan emberek gyilkosai."
Egészen biztos vagyok abban, hogy az intézmény munkatársai a nyáron nem mentek szabadságra, ugyanis másképpen aligha tudták volna megszervezni augusztus 22. és 26. között a ,,roma és nem roma fiatalok részére" meghirdetett nyári tábort Egerben. Igaz, a ,,szeminárium" lebonyolításában szerepet vállalt az International Centre for Democratic Transition, az egri Eszterházy Károly Főiskola, sőt, még a Magyar Köztársaság hollandiai nagykövetsége is, mindez azonban egyáltalán nem csökkenti a Tom Lantos Intézet szerepvállalásának jelentőségét. Hiszen aki szervezett már nyári tábort ,,roma és nem roma fiatalok részvételével", az tudja csak igazán, milyen komoly előkészítő és szervező munkát igényel az ilyesfajta tevékenység.
Mindezek után azt gondolná az ember, hogy a Tom Lantos Intézetben dolgozó emberek kipihenték fáradalmaikat, és valamilyen kellemes helyen töltötték el jól megérdemelt szabadságukat. Csakhogy tévedünk. Ugyanis már szeptember 25-én képesek voltak közétenni a Humanity in Action és a Lantos Foundation for Human Rights and Justice ösztöndíjpályázatát, melynek szerencsés nyertesei négy teljes hónapon keresztül tanulmányozhatják Washingtonban az amerikai Kongresszus működését. Az intézménynek még arra is volt gondja, hogy a pályázati felhívás útján is harcoljon a rasszizmus és a megkülönböztetés ellen. ,,A roma hátterű diákok, illetve a roma felzárkóztatási program keretében a Közép-Európai Egyetemen frissen végzett diplomások pályázata erőteljesen támogatandó" - olvasható a pályázati felhívás szövegében.
Én a magam részéről bizton állítom: a Tom Lantos Intézet vezetői és beosztott alkalmazottai nem a pénzért végzik munkájukat, hanem elhivatottságból. A ,,rasszizmus" és a ,,nácizmus" elleni harcban ugyanis egy pillanatra sem lehetséges ellankadni. Véleményemet alátámasztja az is, hogy szeptember végén az intézmény igazgatója, Izsák Rita egy fáradságos út keretében Washingtonba utazott, ahol óriási jelentőségű beszédet mondott az Atlanti Tanács ülésén. Az igazgató asszony szerencsére nem volt egyedül, mert vele volt Gyarmati István is, aki szintén egy nélkülözhetetlen szervezetet igazgat, melynek neve: Centre for Democracy Public Foundation. Mindketten felszólaltak a nagy fontosságú rendezvényen, és tájékoztatták a résztvevőket arról, hogy milyen veszélyek fenyegetik Kelet-Európában az ,,emberi és kisebbségi jogok" szabad gyakorlását. Izsák Rita igazgató asszony a Tom Lantos Intézet jövőjéről is beszélt a megjelenteknek.
Október 5-én a Tom Lantos Intézet a weboldalán közzétett rövid megemlékező írás útján idézte fel a ,,közvetlenül vagy közvetve 100 ezer zsidó ember életét megmentő" Raoul Wallenberg emlékét. És nem sokkal később az intézmény féléves történetének megkoronázásaként Izsák Rita igazgató-asszony felszólalt az 5. alkalommal megrendezett ,,Egyenlő Esélyek Konferencián", amelyet a Tom Lantos Intézet túlterhelt munkatársainak tehermentesítése érdekében az Amerikai Kereskedelmi Kamara rendezett. Ezen a ponton feltétlenül szükséges rámutatni, hogy az eseményt megtisztelte jelenlétével Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök úr felesége is, aki humanitárius téren fejt ki nélkülözhetetlen tevékenységet.
És a legfrissebb hír, hogy az intézet meghirdette legújabb ,,projektjeit", melyeknek címei a következők:
1. Film: a romagyilkosságok tetteseinek elítélése után
2. A Nemzetközi Büntetőbíróság modellezése
3. Vizsgálat a romákkal kapcsolatos véleményekről
Áttekintve a Tom Lantos Intézet féléves tevékenységét, kételkedhet-e valaki abban, hogy az intézmény a rasszizmus elleni harc élvonalában harcol lankadatlanul?
Perge Ottó
További részletek: http://kuruc.info/r/2/87960/#ixzz1dWRv8Bt4
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-11-12 20:07:20, szombat
|
| |
| |
Katasztrófa lesz, akár 40 százalékos esés is jöhet
2011. november 12. 08:50:14
Dollárt, amerikai kincstárjegyet, vagy svájci frankot kell venni, az optimista hangulatban pedig shortolni. Az európai problémára egyszerűen nincs megoldás - véli az Elliott Wave International szakértője.
Olaszország kihullhat az eurózónából - ezt jósolja a guru
A világ összes antidepresszánsa sem elég arra, hogy megjavítsa a világban elromlott hangulatot. Egyszerűen a társadalmi mozgások trendje túlságosan erős ahhoz, hogy gátat lehessen szabni neki - jellemezte a helyzetet a Breakout-nak Brian Whitmer, az Elliott Wave International szakértője. Annak ellenére, hogy az európai részvénypiacok már sokat estek, egyelőre nem nagyon kell ott a vételi lehetőségeket keresni. Az amerikai befektetőknek azt tanácsolta, maradjanak ki az európai balhéból, nem kell feltétlenül asszisztálniuk Róma égéséhez. A bölcs döntés szerinte amerikai dollár tartása, akár amerikai kincstárjegyek formájában, de a svájci frank vásárlása is kellő biztonságot nyújthat.
Whitmer szerint az európai országokban tapasztalt társadalmi és politikai feszültségek aggasztóak, viszont senki sem állíthatja, hogy nem voltak előre láthatóak. A politikai vezetők sorozatos leváltása, lemondása természetes következménye a kialakult hangulatnak. Minden medvepiac természetes velejárója az, hogy az emberek meg akarnak szabadulni az aktuális vezetőktől, s valaki mást tenni a helyükbe, hátha ez majd gyógyírt jelent a megoldhatatlan problémákra. Whitmer egyszerűen nem lát olyan forgatókönyvet az európai helyzetre vonatkoztatva, amelynek a vége ne katasztrofális lenne. Az európai és az amerikai gazdaság számára is a legjobb megoldás, ha egyszerűen hagyják a hosszú évtizedek alatt kialakult hitelbuborékot leereszteni.
Egy válságban, mint a mostani, a szokásos logika nem működik. Mindegy, hogy milyen hozammal kecsegteti egy olyan ország a befektetőket, mint Görögország vagy Olaszország, a befektetőket nem a hozam érdekli, hanem az, hogy valamit viszontlássanak tőkéjükből. Még akkor is, ha az csak pár centet jelent dolláronként - tette hozzá. Az, ami az európai kötvénypiacon történik, leginkább egy klasszikus bankrohamra emlékeztet (amikor a betétesek megrohanják a bankot annak csődjétől való félelmükben, s ezzel maguk okozzák a bank bedőlését), csak éppen nagyságrendekkel nagyobb, globális szinten.
Whitmer szerint lehet majd vételi lehetőségeket keresni az európai részvénypiacon is, de csak majd egy jó 40 százalékos további áresést követően, amire szerinte nagy az esély. Addig a helyes stratégia az esetlegesen kialakuló optimizmussal párosuló átmeneti emelkedésekben a shortolás
Forrás: napi.hu
http://nemenyi.net/default.asp?SID=0&AID=0&Direkt=90969 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-11-12 20:02:24, szombat
|
| |
| |
Gyorsult az infláció októberben
Négy hónap lassulás után októberben ismét gyorsult az infláció. Havi összehasonlításban 0,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, és 3,9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal. A vártnál magasabb októberi magyarországi inflációs adatok ellenére sem jósolnak egyelőre MNB-kamatemelést londoni felzárkózó piaci elemzők, akik szerint a magyar jegybank pénzügypolitikáját továbbra is elsősorban az euróválság és a forintárfolyam alakulása határozza meg.
infláció
A KSH pénteken tette közzé az inflációs adatokat
Fotó: wikipedia
Meghaladta az elemzők várakozásait az októberi inflációs adat: a szakemberek 3,4-3,8 százalék közötti éves adatot vártak, ám idén az első tíz hónapban átlagosan 3,9 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint 2010 azonos időszakában. Szeptemberben és augusztusban még egyaránt 3,6 százalék volt a fogyasztói árak emelkedésének 12 havi üteme, míg havi bázison 0,1 százalékos csökkenést mért a KSH. A maginfláció októberben 0,3 százalék volt, 12 havi összehasonlításban pedig 3 százalék. A nyugdíjas fogyasztó kosárra számított infláció 4,1 százalék volt éves bázison, havi szinten pedig 0,7. A havi indexek június óta negatívak voltak, így tehát négy hónap lassulás után gyorsult ismét az infláció októberben.
Az infláció gyorsulásának fő okai: energia, üzemanyag, ruházkodási cikkek
Az adat ismertetésekor Papp Éva, a KSH munkatársa kiemelte: alapvetően az energia, az üzemanyag és a ruházkodási cikkek miatt gyorsult az infláció októberben. Szeptembertől átalakult az energiatámogatási rendszer, a szezonváltás miatt emelkedtek a ruházkodási cikkek árai, tavaly októberben csökkent az üzemanyag ára, most viszont jelentősen emelkedett. Az üzemanyagokkal kapcsolatban megjegyezte: számottevő áremelkedés várható novemberben is a jövedéki adó emelésével.
2011. szeptemberhez képest a fogyasztói árak 0,7 százalékkal nőttek. Ezen belül az élelmiszerek 0,4 százalékkal drágultak. A sertészsiradék ára 6 százalékkal, a csokoládéé és a kakaóé 3, a tojásé 2,3, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs), 1,5 az alkoholmentes üdítőitalok ára pedig 1,4 százalékkal emelkedett. Csökkent a liszt és a baromfihús ára, 1,3, illetve 2,6 százalékkal. A főcsoportok közül a szezonváltás következtében a ruházkodási cikkek árai emelkedtek a legnagyobb mértékben, 3,8 százalékkal. Átlag felett, 1,6 százalékkal nőtt a háztartási energia ára is, amelyen belül a távfűtés 3,9, a vezetékes gáz 3,1 százalékkal drágult a megszűnt szociális alapú gázár- és távhőár-támogatás hatására. Szintén átlag feletti, 1,4 százalékos volt az áremelkedés az egyéb cikkek körében, ezen belül a járműüzemanyagok 2,7, a gyógyszerek, gyógyáruk 1,7 százalékkal drágultak. Átlag alatti, 0,6 százalékos drágulás volt a szeszes italok, dohányáruk és 0,2 százalékos a tartós fogyasztási cikkek körében. A szolgáltatások esetében 0,2 százalékos árcsökkenés következett be.
infláció
2010. októberhez képest az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 5,1 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt a cukor (43,4 százalék), a margarin (22,7 százalék), a liszt (18,9 százalék), a kávé (15,9 százalék), a sertészsiradék (12,7 százalék), a péksütemények (11,7 százalék), a tej (8,9 százalék), az étolaj (8,8 százalék), a kenyér (8,2 százalék) és a csokoládé, kakaó (7,9 százalék) ára. Az idényáras élelmiszerek ára 12,9 százalékkal csökkent. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 7,4 százalékkal emelkedett az egyéb cikkek ára, ezen belül a járműüzemanyagoké 17,8, a gyógyszereké, gyógyáruké pedig 4,2 százalékkal. Szintén átlag felett, 5,9 százalékkal nőtt a háztartási energia ára, ezen belül a palackos gázé 15,6, a távfűtésé 7,6, a vezetékes gázé 5,6 százalékkal. A ruházkodási cikkekért átlagosan 3,2 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel ezelőtt. A szolgáltatások áremelkedése átlag alatti, 2,5 százalékos volt, ezen belül a csatornadíj 10,1, a szemétszállítás 6,3, a vízdíj 4,3 százalékkal drágult. A szeszes italok, dohányáruk körében kismértékű, 0,2 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető, míg a tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy évvel ezelőtt.
A következő hónapok: ellentétes hatások érik a fogyasztói árakat
Az elemzők által vártnál magasabb októberi inflációs adat egyrészt a szociális alapú gázár- és távhőár-támogatás csökkenése miatt bekövetkezett 1,6 százalékos havi energia-áremelkedéssel, másrészt a ruházati cikkek szezonváltásból adódó 3,8 százalékos, illetve a 2,7 százalékos havi járműüzemanyag áremelkedésével függ össze - mondta Barta György, a CIB Bank vezető elemzője, aki hozzátette azt is, hogy a gyenge belső kereslettel összefüggésben a tartós fogyasztási cikkek és a piaci szolgáltatások jóval az átlag alatt, 0,2 százalékkal emelkedtek egy hónap alatt.
Infláció és kamat: mi várható jövőre?
A jövő év elejének áremelkedési ütemét erőteljesen növeli az áfa felső kulcsának 27 százalékra emelése, bár ez Suppan Gergely szerint feltehetően nem kerül teljesen át a fogyasztói árindexbe. A Takarékbank vezető elemzőjének levezetése alapján 2012 elején 5 százalékra ugorhat az infláció, azonban az év során fokozatosan enyhülhet, így a jövő évi átlagos infláció 4,6 százalék lehet. E hatások kiesésével 2013 második negyedévében lehetővé válhat a 3 százalékos inflációs cél elérése. Barta György, a CIB Bank vezető elemzője kissé magasabb, 5 százalék körüli átlagos inflációt vár 2012-re, miközben továbbra is gyenge belső kereslettel és gyenge béroldali nyomással számol. A kamatvárakozással kapcsolatos kérdésre Barta György azt felelte, hogy fundamentális okok nem indokolnak kamatemelést. Ugyanakkor, ha a történelmi magasság, azaz 317,59 fölé kerül az euró/forint árfolyam, akkor ,,megremeghet az MNB monetáris döntéshozóinak keze", hiszen a gyenge forint inflációs kockázatot jelent. Suppan Gergely szerint az MNB továbbra sem csökkentheti az alapkamatot, elsősorban a pénzügyi stabilitási kockázatok miatt, másodsorban pedig amiatt, hogy megvárja a jövő évi adóemelések esetleges másodkörös hatását az inflációs várakozások alakulásában. Az említett okok miatt a piaci turbulenciák erősödése esetén az MNB akár kamatemelésre is kényszerülhet.
Hasonlóan értékelte az októberi adatot Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője, megemlítve, hogy az élelmiszerárak növekedési üteme tovább mérséklődött a bázishatások miatt. Kis meglepetést okozott az alkohol és a dohánytermékek októberi áremelkedése, holott ebben a csoportban jelentősebb árnövekedés novemberben várható a jövedékiadó-emelések hatására. Az elemző szerint a következő hónapokban ellentétes hatások érik a fogyasztói árakat. A belső kereslet hiánya továbbra is enyhítheti az inflációt, az élelmiszerárak növekedési üteme pedig a múlt év végi magas bázis miatt jelentősen mérséklődni fog. Ezzel szemben a gázár-kompenzáció megszűnése, a népegészségügyi termékadó bevezetése, valamint a jövedéki adók emelése felfelé hatnak az inflációra.
Suppan Gergely számítása szerint a 12 havi infláció az év végén 4,1 százalék lesz, Barta György 4,2 százalékra számít. Az elemzők a 2011. évi átlagos inflációs adatot 3,9, illetve 4 százalékra várják.
Londoni elemzők az MNB-kamatemelésről
Valószínűtlen, hogy a pénteki inflációs adatsor komolyabb hatást gyakorolna a magyar jegybank pénzügypolitikájára, amelynek fő meghatározó tényezője változatlanul az euróövezeti válság és a forint árfolyammozgása, vélik a JP Morgan londoni elemzői. A forint gyengesége ,,egyértelműen" növelte egy vészkamatemelés kockázatát, a ház szakértői szerint azonban az MNB ,,még mindig vonakodik attól, hogy meghúzza a ravaszt", mivel a magyar gazdaságban recessziós kockázatok mutatkoznak. Így az alapeseti előrejelzésük továbbra is az, hogy az MNB a jövő év első felének végéig nem módosít 6,00 százalékos alapkamatán.
Magyar infáció londoni szemmel
Az éves összevetésű októberi fogyasztói inflációra a pénteki adatismertetés előtt széles sávban mozgó, 3,4-3,8 százalék közötti előrejelzéseket adtak az MTI előzetes felmérésébe bevont londoni befektetési és elemzőházak szakértői. Az októberi inflációs adatsor pénteki közzététele után a JP Morgan bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzői annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a forint gyengülése ,,még nem látszik egyértelműen" a múlt havi számokban, különös tekintettel arra, hogy a maginfláció üteme éves szinten nem gyorsult az előző hóról. A cég szakértői közölték: várakozásuk szerint novemberben a jövedéki adók emelése ,,nagyot lendít" főleg az üzemanyagárakon, és kisebb mértékben a szeszesitalok és a dohányáruk fogyasztói árán is. Az élelmiszerek és az üzemanyagok árában megjelenő visszahúzó éves bázishatások azonban valamelyes ellentételező hatást gyakorolnak majd, így a teljes kosárra számolt éves árinfláció idén év végéig várhatóan nem gyorsul nagyon a jelenlegi szintekről - jósolták pénteki kommentárjukban a JP Morgan londoni elemzői. A ház szerint ugyanakkor jövőre - az áfa-emelés hatására - az éves infláció 5 százalék közelébe szökhet fel, de 2013-ban már 3-4 százalékra visszalassuló inflációs ütemet várnak.
Az októberi inflációs számokat kommentálva a Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzői is úgy vélekedtek pénteken, hogy az adatsor ,,nem lesz kulcsfontosságú tényező" az MNB monetáris tanácsának november 29-ei kamatdöntő ülésén. A ház szerint a testületet továbbra is elsősorban a forint gyengesége és a tőkekivonás kockázata aggasztja, és ez az a két fő tényező, amelyek miatt az MNB - a gyengülő növekedési kilátások ellenére - ,,egyhamar" nem fogja enyhíteni kamatpolitikáját. A GS elemzői szerint a magasabb infláció - és a januári áfa-emelés miatt várható további gyorsulás kilátása - most ,,másodlagos" jelentőségű a magyar jegybank számára. A ház londoni szakértői közölték: jelenlegi előrejelzésük az, hogy a monetáris tanács 2012 jelentős részében sem módosítja alapkamatát. Később látnak ,,valamelyes mozgásteret" az enyhítésre abban az esetben, ha a forint stabilizálódik, valamint ha ,,konstruktív, végleges megoldás" születik a devizaalapú hitelek problémájára. A Goldman Sachs citybeli elemzői szerint az addig eltelő időszakban van valamennyi kockázata annak, hogy az MNB kamatemelésre kényszerül a forint védelmében, de a cég szerint ez csak akkor lenne valószínű, ha a forint gyorsabb ütemű gyengülésnek indulna, és ehhez ,,a küszöbönálló tőkemenekítés erőteljes jelei társulnának".
infláció
Az euró forintárfolyama más nagy londoni házak véleménye szerint sem érte még el azt a szintet, amely az MNB-t jelentősebb kamatemelésre ösztönözné. Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének vezetője - aki a minap átfogó előrejelzést állított össze befektetők számára a felzárkózó országcsoport jegybankjainak várható intervenciós és kamatpolitikájáról - közölte: az RBS korábban a 295-300 forintos eurósávot tartotta MNB-kamatemelési küszöbnek, azonban a devizahitelesek törlesztési terheinek enyhítését célzó kormányintézkedések nyomán ez a küszöb most már közelebb lehet a 320-325 forintos árfolyamsávhoz. Az RBS vezető londoni felzárkózó piaci közgazdásza szerint ez ugyanakkor mozgásteret is jelenthet a piacnak ahhoz, hogy ,,próbára tegye az MNB elszántságát".
http://www.piacesprofit.hu/gazdasag/gyorsult_az_inflacio_oktoberben.html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-11-12 19:51:38, szombat
|
| |
| |
Bajban van Magyarország
A diagnózissal, hogy baj van, az előadók és a résztvevők nagy hányada egyetértett az idén Pécsett megrendezett 49. Közgazdász-vándorgyűlésen. A baj mértékét illetően szóródtak csak a vélemények. A konferencia Bod Péter Ákos elnökölte gazdaságpolitikai szekciójában szinte minden előadás elemezte ezt a kérdést, közülük most Chikán Attila és Mellár Tamás okfejtését foglaljuk össze.
Milyen válságban vagyunk? - tette fel a kérdést rögtön, már előadása címében Mellár Tamás, a KSH volt elnöke, a Pécsi Tudományegyetem professzora. S hogy válságban van-e a magyar gazdaság? Rögtön megadta a választ, miszerint a tények azt mutatják, hogy igen: alacsony és csökkenő gazdasági növekedési ütem, magas munkanélküliségi ráta, stagnáló foglalkoztatás, tartósan csökkenő beruházás és fogyasztás, krónikus költségvetési hiány és magas államadósság jellemzi. (A különböző kutatóintézetek azonos, 0,5 százalékos növekedéssel számolnak.) A kilátások a közeljövőre nézve is kedvezőtlenek: -1 és +1 százalék közötti GDP-változás várható - és további mínusz 1 százalék, ha a devizahitelesek 20 százaléka végtörleszt -, valamint növekvő államháztartási hiány és/vagy drasztikus megszorítások. (A kkv-kat rosszul érintette a gazdasági válság, sokan még mindig nyögik a következményeit.)
válság, gazdasági növekedés, közgazdaság, közgazdász vándorgyűlés
Mellár Tamás
Valódi szembenézésre van szükség
A kérdésre, hogy mi az oka a mai magyar válságnak, a szélsőséges válasz Mellár Tamás szerint a következő: a piacgazdasági áttérés és a külföldi tőke tevékenysége, amely miatt Magyarország gyarmattá vált. A hivatalos kormányzati álláspont szerint viszont nyolc év terhes öröksége, a világgazdasági válság és az eurózóna válsága. Az ellenzék válasza pedig az, hogy a kormány hibás gazdaságpolitikája.
Mellár professzor szerint nem a tényekre koncentrálunk, ezért rosszak a gazdaságpolitikák. Nagy hagyománya van nálunk annak, hogy a világgazdasági válság mindenre magyarázat: példa erre a '70-es évekbeli cserearányromlás, ,,begyűrűzés", és 2008 őszén is hasonló volt a diagnózis. A jelenlegi világgazdasági helyzet tényleg bizonytalan, de még nincs újabb válságszakasz, szögezte le a professzor, ennek tehát nem jelentkezhettek negatív hatásai, amit mutatnak az Európai Unió és a visegrádi országok növekedési adatai is. Az országválságok negatív következményei - például a görög kríziséi - még nem számottevőek ránk nézve. Ami pedig a múlt örökségét illeti, a nagy külső és belső adósság valóban teher, ami csökkenti a mozgásteret, de nem számolja fel azt. Egy éve a gazdaságpolitika mozgástere és a növekedési ütem is nagyobb volt, mint ma. A potenciális pálya 3 százalék volt, most pedig a tényleges csak 1,5 százalék. A mulasztások és halasztások is kétségtelenül terhet jelentenek, de a valódi szembenézés ezekkel még el sem kezdődött. A lehetőségek szűkültek be, de ez nem a külső körülmények következménye.
A keresletélénkítő versus kereslet-visszafogó politika elégtelennek bizonyult, mert szükségképpen ,,stop-go" politikát eredményezett, és most a 2012-es költségvetés tervezete is ilyen. A '80-as, '90-es években újnak számító kínálatösztönzés eddig sehol nem bizonyította sikerességét. Az exportvezérelt, paternalista gazdaságpolitika, amellyel az állam megpróbálja kivédeni a piac negatív hatásait, pedig csak akkor lehet sikeres, ha erőteljes és hatásos modernizációs része is van. Az elmúlt másfél év gazdaságpolitikája eklektikus - kínálatösztönző, neokonzervatív egyfelől, és paternalista másfelől: kikapcsolja a piacot, belenyúl az árakba, piaci folyamatokba -, jelenségekre és nem a kiváltó okokra reagál, hiányzik a cél-eszköz mechanizmusok azonosítása, hatástanulmányok rendre nem készülnek, és sok az improvizáció - sorolta Mellár Tamás.
Zsákutcában a gazdaságpolitika
A jövő évi kilátások kedvezőtlenek, áll a GKI Gazdaságkutató Rt. október közepén publikált prognózisában. Újabb recesszió várható, bár a két évvel ezelőttinél sokkal kevésbé mély. Az intézet szerint ez csak kisebb részben a világgazdasági környezet romlásának a következménye. A hazai gazdaságpolitika megszorító lépései ugyanis a korábban gondoltnál is jobban akadályozzák a belföldi kereslet emelkedését, a gazdaság fejlődését. A magyar gazdaság helyzete 2011-ben döntő pontokon rosszabb az előző évinél, ahol pedig jobb - a külső egyensúly javulásán kívül - ott az is csak látszat, áll az elemzésben. A gazdasági növekedés csak a jó időjárás okozta mezőgazdasági termés miatt gyorsul, a munkaerőpiacon érdemi javulás nincs, az államháztartás valós hiánya sokkal nagyobb a tavalyinál.
Az egyszeri tételeket nem tartalmazó hiány a 2009. évi 2 százalékról 5 százalékra emelkedik, az államadósság csak a magánnyugdíjpénztárak államosítása és a devizatartalék csökkentése miatt mérséklődik. A gazdaság fejlődésre és befektetésre kész része túladóztatott, a befektetési kedv és lehetőség romlott. A korábban felhalmozott tartalékok egy részét a kormány elhasználta, a kisvállalkozások és a magánszemélyek jövedelemtartalékai kimerülőben vannak. A gazdaságpolitika zsákutcába került. A kormánypártok kétharmados többsége a várt stabilizáló hatás helyett társadalmi és szakmai kontroll nélküli kiszámíthatatlanságot vitt a gazdasági döntéshozatalba.
A kormánynak újra kellene gondolnia adócsökkentőnek nevezett, valójában adóátrendező politikáját. Ennek adócsökkentő része - társasági adó, a magas jövedelműek szja-terhének mérséklése - ugyanis sem fogyasztási, sem beruházási növekményt nem hozott, miközben az alacsony jövedelmű foglalkoztatottaknál az adójóváírás kivezetése, az üzleti szférában pedig a különböző válság- és egyéb adók a kereslet, a foglalkoztatás és a beruházások csökkenéséhez vezettek. Az államadósság elleni harc - a Széll Kálmán Terv fő célja - eddig főleg retorikai fordulatot jelentett. A lépések az intézményi és működési reformok helyett túlzottan a szociális transzferek megkurtítására, a vállalati terhek növelésére koncentráltak, de ezek megvalósítása is késedelmesen halad. Ezért is vált szükségessé újabb adóemelések bejelentése. A végtörlesztési lehetőséget csak a vagyonosok és/vagy magas jövedelműek tudják igénybe venni, miközben ez súlyos veszteséget okoz a bankoknak, növeli a kockázati felárakat, gyengíti a forintot, és emeli a kamatokat. Ezt az egész társadalom fizeti meg. Félő, hogy a beruházások 2012-ben háromévi visszaesés után sem kezdenek emelkedni a bankokra hárított hatalmas veszteségek és az előreláthatóság hiánya miatt. A GDP az idei 1,5 százalék körüli növekedést követően jövőre 1 százalékkal csökken - áll a GKI prognózisában.
Mit ne tegyünk, és mit igen?
A krónikus szerkezeti válság elemei között első helyen az előadó az alacsony produktivitást említette: a hozzáadottérték-tartalom a GDP-hez képest lassan nő, aminek oka az alacsony feldolgozottságú termékek túlsúlya és a komplett termékláncok hiánya. A duális gazdasági szerkezet is komoly gondot okoz: a külföldi tulajdoni többségű vállalkozások dinamikusan fejlődnek, de elszigeteltek, nincs számottevő hazai beszállító, a megtermelt és a felhasználható jövedelem - a GDP és a GNI - pedig elszakad egymástól. Mindennek következménye egy ,,kellemetlen makroökonómiai aritmetika": a bruttó termelés alapján kalkulált felhasználások szükségképpen túlelosztáshoz vezetnek. Vagyis a túlelosztás oka nem feltétlenül a nagy állam vagy a paternalista állami szándék.
Harmadik és negyedik helyen az ország egyes részei közötti óriási és növekvő fejlettségbeli különbségek, valamint az elöregedő társadalom és az alacsony foglalkoztatás áll, utóbbiba beletartozik a romló eltartott-eltartó arány, a fenntarthatatlan nyugdíjrendszer s az a paradoxon, hogy a rendszerváltás utáni időszakban a termelékenység 80 százalékkal, a reálbér viszont csak 20 százalékkal nőtt. A következő problémahalmazt a növekvő és egyre nagyobb jövedelemkülönbségek alkotják. A legalsó és legfelső jövedelmi tized közötti arány a rendszerváltáskori 1:4-ről az utóbbi években tartósan 1:8 körüli értékre emelkedett, a jövedelem szerinti középosztály pedig egzisztenciálisan megrendült, lecsúszott. Az elöregedő társadalom és a növekvő jövedelemkülönbségek problémakörére van nemzetközi példa, a többi azonban ,,magyar specialitás" - hívta fel a figyelmet Mellár Tamás.
Mit ne tegyünk? - tette fel újabb kérdését a professzor. Ne tegyük az adósság elleni harcot a gazdaságpolitika meghatározó elemévé, ne építsük le a jóléti államot, és ne tartsuk fenn a perverz jövedelemelosztást, vagyis az egykulcsos szja-t. (Surányi György is erről beszélt egy másik kerekasztal beszélgetésen.) Ugyanis az adósság csak jelenség, és nem ok - a valódi ok a produktivitáshiány és a duális gazdaság -, gyors csökkentése pedig vagy a vagyon elherdálásához, vagy a növekedési potenciál további romlásához vezethet. A túlelosztásnak és az eladósodásnak nem a jóléti állam az oka - sőt, a mostani válságot épp a jóléti országok vészelték át leginkább -, a humántőke fejlesztése nélkül nem lehet komoly és tartós növekedés. Az egykulcsos szja pedig tovább rontja a középosztály túlélési esélyeit, és nem szolgálja a piac bővülését, sem a fogyasztás növekedését.
A ,,mit kéne tenni" kérdésre Mellár Tamás válasza: vidéken munkahelyeket kell teremteni a mezőgazdasági, élelmiszer- és megújulóenergia-szektorokban, mert ott igazán magas a munkanélküliség, van komparatív előnyünk és hagyományunk, és mert ez hosszú távon fenntartható lehet. A gazdasági szerkezet is jelentős átalakításra szorul: magasan feldolgozott termékeket kell előállítani, hogy javuljon a hozzáadottérték-arány, és a gazdaság kevésbé legyen konjunktúraérzékeny. A munkaerő-felesleg munkaintenzív technológiák alkalmazásával felszívható, és olyan termelési rendszerek elterjesztését kell segíteni, amelyek csak lazán kapcsolódnak a nemzetközi munkamegosztásba, mert így a hazai gazdaság kevésbé sebezhető. Mindemellett olyan újfajta kistermelői együttműködések létrehozását kell ösztönözni - ebben jelentős lehet az állam szerepe -, amelyek fel tudják venni a versenyt a nagy monopóliumokkal.
Mindig van lehetőség a változtatásra Mellár Tamás szerint, csak a prioritásokat kell átrendezni. Vagyis van mozgástere a gazdaságpolitikának: be kell vezetni a progresszív jövedelemadózást és/vagy a vagyonadót, radikálisan át kell rendezni a gazdasági támogatásokat, egyúttal leépíteni a bürokráciát, mérsékelni a korrupciót, és kifehéríteni a gazdaságot. Versenyszabályozás kellene a különadók ellen, a multikkal pedig ki kéne egyezni, nem összeveszni velük, mondta a Pécsi Tudományegyetem professzora.
válság, gazdasági növekedés, közgazdaság, közgazdász vándorgyűlés
Chikán Attila
Versenyképesség és növekedés
Átfogó koncepció, hosszú távú gondolkodás, az általános szabályok és a nemzeti sajátosságok figyelembevétele és különösen a reálgazdaság fontosságának elismerése nélkül nem képzelhető el tartós növekedés, nem javítható a versenyképesség, mondta a gazdaságpolitikai szekció nyitóelőadását tartó Chikán Attila akadémikus, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere, a Corvinus Egyetem professzora. A növekedés mikroszintű motorjai között sorolta fel a vállalatalapítás, a vállalkozási tevékenység ösztönzését, a tudományos és technológiai eredmények terjedésének és kihasználásának a serkentését, a humántőke megerősítését és potenciáljának kihasználását, végül az infokom-technológiák jótékony eredményeinek felhasználását. Európai tapasztalatok alapján a jól működő, termelékeny és innovatív gazdaság inputjához tartoznak a megfelelő monetáris és fiskális politika mellett a köz- és szakpolitikai kezdeményezések is - mint például a külgazdaság, a logisztika -, de ezekről nálunk kevés szó esik.
Sorra véve az európai gazdasági modell összetevőit - mint például a jól működő és nyitott piacokat, a pénzügyi forrásokhoz és a humán tőkéhez való hozzáférést, a megfelelő közigazgatási és szabályozási környezetet -, a Corvinus Egyetem professzora föltette a kérdést: hogyan is áll a magyar gazdaság a reálgazdasági modellből származtatható versenyképességi követelmények terén? Chikán Attila számba vette az egyes tényezőket, a következtetések levonását a hallgatóságra bízta.
A versenyképesség fontos eleme a sokoldalú - munkaadók, munkavállalók, a tudomány és több párt képviselőinek részvételével - működő és hatáskörrel felruházott versenyképességi tanács. A nálunk korábban működő Versenyképességi Tanács színes összetételű volt, ám hatáskörrel nem rendelkezett. A magyar külgazdasági stratégia gyenge, a külképviseleti rendszer halovány, a kiküldöttek kevesen vannak. Az innovációs intézményrendszer stabilitása, a vállalati K+F ösztönzése, a multik és a kkv-k együttes fejlesztése, beszállítói hálózatok létrehozása is a versenyképességi követelmények közé tartozik. De jól működő gazdaságban nem változtatják meg folyton az innováció intézményrendszerét, nem vetnek ki különadókat olyan innovatív szektorokra, mint amilyen a telekommunikációs vagy a gyógyszerágazat, és a kkv-k fejlesztéséről sem csak a szlogenek szintjén esik szó. És nem célszerű szembeállítani egymással a multikat és a kkv-szektort.
Ma az infokommunikációs technológiák viszik előre a világot, éppen ezért meg kell teremteni az alkalmazások terjedésének pénzügyi és személyi feltételeit. A pénzügyi közvetítőrendszert érintően a professzor leszögezte: másutt nem háborúznak a bankokkal, hanem integrálják őket a gazdaságba. A különadók mindezek ellen hatnak.
Összességében a versenyképességhez, a gazdaság fejlődéséhez a gazdaságot támogató intézményi rendszer, az állami és a piaci szerepek harmóniájára van szükség. Átfogó és sokoldalú versenyképességi politika és az ezt támogató intézményi rendszer nélkül nehezen képzelhető el tartós növekedés, nyomatékosította Chikán Attila.
http://www.piacesprofit.hu/gazdasag/bajban_van_magyarorszag.html#.Tr67PY097Tk.fac ebook
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-11-12 19:28:23, szombat
|
| |
| |
Elég lesz-e "Merkozy" aranytartaléka?
Az Angela Merkel és Nicolas Sarkozy (röviden ,,Merkozy") folytatja "harcát" az euró megmentéséért. Számos szakértő szerint "Merkozy" nem lesz képes pozitív eredményt elérni ezen a területen. A legjobb, amit a diumvirátus remélhet, az Európai Unió teljes összeomlásának egy kis késleltetése.
A G20 legutóbbi "történelmi" csúcstalálkozójának eredménye egy látványos semmi. Nem tekinthető sikeresnek Angela Merkel nyilatkozata arról, hogy a helyzet legkorábban 10 év múlva fog javulni. Közkinccsé tették azt a meglehetősen sokkoló információt is, amely szerint az Európai Pénzügyi Stabilitási Alapítvány támogatására a csúcstalálkozón azt javasolták a németeknek, hogy használják fel "az utolsó reménység tőkéjét" - az aranytartalékokat.
Válaszul a német kormány erőteljesen és határozottan elutasította a javaslatot. S. Seibert kormányszóvivő bejelentette: "a Bundesbank rendelkezésére álló arany-és devizatartalékok nem képezték vita tárgyát a G20 vezetőinek találkozóján". A Bundesbank is ellenezte: "Tudunk a javaslatról, de elutasítjuk azt".
Mindez nem meglepő. Először is, a német aranytartalék nem nagy - a legfrissebb adatok szerint 181 milliárd euró. Ebből közvetlenül aranyban egy kicsit többet, mint 130 milliárd euró van. Franciaország aranytartaléka sem nagy - 2009-ben 100 milliárd eurónál kevesebb volt . Egyértelmű, hogy ez az összeg még a nem túl nagy Görögország megmentéséhez sem elég, akkor pedig mit mondjunk a teljes Európai Unióról, amelynek stabilizálásához több billió euró kellene.
Tehát a németek és franciák minden "emberfeletti munkával megszerzett" aranyát "Merkozy" meghagyná hazájuk kincstárában, és nem költi az EU-ra. Annál is inkább, mert Görögországot hétmérföldes lépésekkel követi Olaszország. Az elmúlt napokban az olasz adósságot gyorsított ütemben árusítják ki. A tízéves kötvények kamata már a 7%-kos kritikus szinthez közelít. Nos, akkor Magyarország hasonló kötvényeinek kamatairól mit mondjunk?
Ferenci Csaba - Jövőnk.info
2011. november 11.
http://jovonk.info/2011/11/11/eleg-lesz-e-merkozi-aranytartaleka |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-11-12 16:24:02, szombat
|
| |
| |
Hírek Abszurdisztánból: ad hoc válogatás a mainstream média által (már húsz évvel ezelőtt is) elhallgatott tényekből
antidogma.hu, k, 2011/11/08 - 21:21
1. A londoni rendőrség szerint 1983-ban az utcai rablások több mint felét négerek követték el a brit fővárosban, azóta viszont a Scotland Yard beszüntette a bűnelkövetők faji alapon történő nyilvántartását, valószínűleg a Faji Egyenlőség Bizottságának (Commission for Racial Equality) a nyomására (Russell Lewis, Anti-Racism, a Mania Exposed, Quartet Books, N.Y. 1988). Bárhová is mennek az afrikaiak, Afrika is velük megy. Nagy-Britanniában 246,000 erőszakos bűncselekmény (erőszak és fegyveres rablás) és 4,1 millió vagyon elleni bűncselekmény történt 1990-ben (szeptemberig) a Home Office jelentése szerint. A ,,Monday's Club Race Relations Facts Paper" fajilag árnyalja a képet: a nemi erőszak esetében az áldozatok 76 százaléka fehér, a tettesek 70 százaléka színes bőrű; a rablások és más erőszakos bűncselekmények esetében az áldozatok 78 százaléka fehér, a tettesek 81 százaléka színes bőrű volt. ,,Ezek a számok alig közismertek. A sajtó nem publikálja őket. Ez egy tiltott téma. Úgy látom, hogy a városi rendőrség rendkívüli módon vonakodik faji fogalmakban tárgyalni a bűntényeket", kommentálta Lord Reay a Lordok Házában (1989. március 15.).
2. Az amerikai mérnökök 4,5 százaléka nő, 1,5 százaléka néger, 85 százaléka fehér, a tudósok 29 százaléka nő, 3,7 százaléka néger, 60 százaléka fehér, miközben az amerikai lakosság 10-12 százaléka néger (National Science Foundation Report, 1990 június).
3. 1989-ben az amerikaiak szifilisz-fertőzöttségi aránya fajok és nemek szerint: 99/100,000 néger nők, 147/100,000 néger férfiak, 1,9/100,000 fehér nők, 3,2/100,000 fehér férfiak. A néger férfiak szifilisz-rátája tehát 46-szorosa a fehér férfiakénak.
4. 1989-ben a törvénytelen gyermekek aránya az USA-ban a néger nők esetében kétharmad, a hispanó nők esetében egyharmad, a fehér nők esetében 20 százalék.
5. 1989-ben New York államban az összes néger fiatal 23 százaléka az állami bűnügyi-igazságszolgáltatási rendszer felügyelete alatt állt, kétszer annyian, mint ahányan közülük iskolába jártak. Az arány azóta sem javult.
6. Az erőszakos bűncselekményeket (rablás, nemi erőszak, gyilkosság) elkövető fehérek 97,5 százalékban fehéreket választanak áldozatnak, és csak a maradék 2,5 százalékban négereket. A fordított esetben viszont ez az arány 51,2 százalék, illetve 48,8 százalék, vagyis a néger bűnözők inkább a fehérekre hajtanak. Ha lopásról van szó, a fehérek 95,1 százalékban a saját fajtársaikat lopják meg, és csak 4,9 százalékban négereket, miközben a négerek 57,4 százalékban fehéreket, és csak 42,6 százalékban néger testvéreiket (The Atlantic Monthly, 1991. május, 56. oldal, illetve FBI adatok 1986-ból, később az ilyesféle adatszolgáltatást beszüntette).
7. Az USA bűnügyi fővárosa Atlanta (Detroit mellett az ország fajilag legsötétebb nagyvárosa), ahol az FBI szerint több súlyos bűncselekmény történik, mint bármelyik másik amerikai nagyvárosban.
8. Az utóbbi évtized legnagyobb filmsikereire eladott jegyek legalább felét négerek vásárolták meg, állítja dr. William F. Gibson, az NAACP igazgatóságának elnöke. Ha csak a fele igaz, ez megmagyarázza az ordítóan négerbarát filmsztorikat. A négerek egyébként tévét is többet néznek, mint bármely más faji csoport az USA-ban, átlagban személyenként 72 órát hetente, amely 49 százalékkal haladja meg az átlagos fehérek tévénézési idejét.
Ezt a tényt tükrözi az NBC által forgatott If Looks Could Kill: The Marla Hanson Story ,,etnikai sminkelése". Marla egy fehér modell volt, akinek az arcát két néger borotvával összeszabdalta. A lány egy csalódott zsidó hódolója bérelte fel őket. A bíróságon egy rasszista néger ügyvéd, Alton Maddox védte a felbujtót, a vádat pedig egy hispanó férfi képviselte. A történet filmváltozatában a felbujtó faji hovatartozásáról nem esik szó (elvégre egy zsidót semmiképpen sem lehet negatív hősként bemutatni, mert az maga lenne a legdurvább antiszemitizmus), Maddoxot egy fehér játssza, az ügyészt pedig egy néger nő. Az USA-ban egyébként az 1960 és 1990 közötti három évtizedben gyilkosságért letartóztatottak mintegy 40 százaléka volt fehér, az amerikai filmekben viszont a gyilkosságok legalább 90 százalékát a fehérek nyakába varrják.
9. Épületes történet a fajok ,,békés egymás mellett éléséről": Robert A. Martin 27 éves kvékert letartóztatták, mert részt vett egy Kambodzsa bombázása ellen tiltakozó imádságon a Fehér Ház előtt. Mivel elvből nem volt hajlandó megfizetni a 10 dolláros óvadékot, bezárták egy washingtoni börtönbe, ahol néger rabtársai két napon keresztül több mint ötven alkalommal követtek el rajta nemi erőszakot, gyakran egy doboz cigarettáért kínálva egymásnak a ,,fehér husit". He finally escaped by lunging from his cell and collapsing, ,,sobbing and hysterical, clad only in a torn shirt at the feet of a guard" (Washington Star-News, 1973. augusztus 25.).
10. 1944 karácsony idején legalább 20 ezer amerikai dezertőr őgyelgett Párizs környékén. A II. világháború során az amerikai fegyveres erők 40 ezer katonája hagyta el engedély nélkül az egységét, közülük 2864-et állítottak hadbíróság elé, és a büntetésük 20 év fegyháztól a halálos ítéletig terjedt. Noha 49 halálos ítéletet a fellebbviteli bíróság is jóváhagyott, csak egyetlen dezertőrt végeztek ki, a 25 éves Eddie Slovakot. (Charles Whiting, The Battle of Hurtgen Forest, Pocket Books, 1989).
11. Angol nyelvterületen a ,,Land of Hope and Glory" népszerű dal volt a II. világháború kezdetén. A cím a következő gúnydal megírására ihlette Ramsey századost, amely azután ,,náci szimpatizánsként" a Towerbe juttatta.
,,Land of Dope and Jewry, land that once was free
All the Jews praise thee, whilst they plunder thee.
Poorer still and poorer, grow thy native sons
Faster still and faster they're sent to feed the guns!"
12. Jacques van Doorn, a Rotterdami Egyetem szociológia emeritus professzora és az NCR Handelsblad vezércikkírója elvesztette állását a lapnál, mert a tévében azt mondta, hogy szinte már zsidó szeretne lenni, ,,mert a zsidóknak bármit szabad mondaniuk, és ha valaki szembeszáll velük, azt antiszemitizmussal vádolják".
13. 1990-ben Richard Pipes, a Harvard (zsidó) professzora mamutkönyvet publikált a bolsevik forradalomról (The Russian Revolution), amelyben diplomatikusan átcsúszik a forradalomban való tömeges zsidó részvétel kényes kérdése fölött, azt azonban elismeri, hogy ez a részvétel ,,nem az elviselhetetlen körülmények, hanem a kibékíthetetlen magatartások eredménye", és azt is megjegyzi, hogy II. Miklós cár az anyjának írt levelében (1917. október 27.) megemlíti, hogy ,,a forradalmárok kilenctizede zsidó". Pipes előásott egy érdekes részletet Sztálin feljegyzései közül (Szocsinyenyija II, Moszkva, 1946, 50-51. old.): ,,A statisztikák azt mutatják, hogy a menysevik frakció többsége zsidókból áll (...), a bolsevik frakció elsöprő többsége viszont oroszokból. (...) Ebben az összefüggésben az egyik bolsevik (talán Alekszinszkij elvtárs) tréfásan megjegyezte, hogy a menysevikek a zsidó frakció, a bolsevikok az eredeti orosz frakció, így talán nem lenne rossz ötlet a számunkra, bolsevikok számára, ha pogromot szerveznénk a pártban." Pipes arról is informál, hogy Lenin ,,rossz véleménnyel volt az oroszokról, lustáknak, puhányoknak és nem túl értelmeseknek tartva őket". Egy Maxim Gorkijjal való beszélgetés során Pipes szerint Lenin azt mondta, hogy ,,egy intelligens orosz majdnem mindig zsidó, vagy van valamennyi zsidó vér az ereiben." Kétséges, hogy Lenin ugyanezt a megállapítást tette volna, ha ő maga nem birtokolt volna néhány cseppnél is többet ebből az anyagból.
14. Pipes könyvének megjelenésével szinte egy időben az Argumentyi i Faktyi című nagypéldányszámú szovjet hetilap közzétette Edvard Radzinszkij professzor cikkét, amely megerősíti, hogy személyesen Lenin rendelte el II. Miklós cár és egész családja kivégzését. A félzsidó Lenin (vö. C.D. Darlington, The Evolution of Man and Society, p. 557) és a teljesen zsidó Szverdlov neve szerepel azon a táviraton, amely parancsot ad a cári családot Jekatyerinburgban őrző bolsevikoknak a cár, a cárné, a négy lányuk, számos szolgáló, sőt a legkisebb lány kutyájának a likvidálására. Radzinszkij Trockij naplójából idéz, aki felfedi, hogy ,,a döntés Moszkvában született, Lenin közvetlen részvételével". Az újság megjegyzi, hogy a szovjet nép sokáig nem tudta, hogy kit terhel az igazi felelősség a mészárlásért. A ,,kiválasztottak" (Chosenites) sajnálkoztak, hogy nyilvánosságra kerültek ezek a tények, attól tartva, hogy ez a ,,kényelmetlen" és ,,időszerűtlen" történet antiszemitizmust gerjeszt. Ez a glasznoszty egy olyan példája, amelyet a leghabzóbb szájú glasznosztyerek némelyike nem szívesen fogadott...
15. 1990 decemberében Kanada óriási lépést tett a totális gondolatkontroll felé, amikor a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy a zsidók bírálata ettől fogva büntetendő cselekménynek számít, és többé nem esik az ország fennen magasztalt, de gyakorlatilag hatástalan Szabadságjogok Chartájának (Charter of Rights and Freedom) védelme alá. A szabályozás véget vetett a James Keegstra-ügynek. Az albertai volt tanár és kisvárosi polgármester fellebbezett ,,gyűlölet-bűncselekmény" miatti elítélése ellen, amely azért született, mert az osztályát arról tájékoztatta, hogy a holokauszt rettentően eltúlzott, és hogy a hatalmas zsidók képesek manipulálni a modern történelmet. Keegstrát 5000 dolláros pénzbüntetéssel sújtották, és kirúgták az állásából, de az albertai fellebbviteli bíróság felülbírálta az elsőfokú bíróság ítéletét, azzal érvelve, hogy a büntető törvénykönyv gyűlöletpropagandára vonatkozó része alkotmányellenes. Noha a Legfelsőbb Bíróság összes tagja egyetértett abban, hogy a gyűlöletpropaganda-törvény megsértette a Szabadságjogok Chartáját, a hét bíró közül négy úgy vélte, hogy ezt a gyűlöletpropaganda áldozatainak a védelme igazolja. Azt persze nem mondták a bírák, hogy valójában a zsidók és a holokauszt bírálata vált bűncselekménnyé Kanadában is, ahogyan sok más európai országban.
A Legfelsőbb Bíróság döntése tett pontot Donald Andrews és Robert W. Smith fellebbezésére is, akiket 12 havi, illetve 7 havi börtönre ítéltek, mert The National Reporter c. kiadványukban nem valami hízelgően nyilatkoztak a kanadai zsidókról. A Legfelsőbb Bíróság döntése ,,lecsapta" John Ross Taylor fellebbezését is, akit azért börtönöztek be, mert nem volt hajlandó engedelmeskedni a Kanadai Emberi Jogok Bizottsága (Canadian Human Rights Commission) utasításának, és nem vette le telefonos üzenetrögzítőjéről a holokausztot vitató szövegeit. Ugyanakkor Malcolm Ross monctoni (New Brunswick) tanítót a zsidó csoportok évtizedeken át (!) zaklatták, mert két könyvében kétségbe vonta a holokauszt némely elemét.
16. A Szovjetunió zsidó népessége, legalábbis a különböző zsidó források szerint, meglehetősen eltérően alakult: 1,6 millió (Jewish Post, 1990. január 11), 2,7 millió (Jewish Post, 1990. november 27.), 3,5 millió (Jerusalem Post, 1988. augusztus 6.), 3,5-12 millió (Jewish Week, 1991. február 8.). Akárcsak a holokauszt áldozatainak esetében, a statisztikai pontosság, úgy tűnik, akkor sem erőssége a zsidóknak, ha az élők számbavételéről van szó.
(Összeállította: Hep Titusz)
http://www.antidogma.hu/node/3133 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-11-12 16:16:23, szombat
|
| |
| |
Orbán és Semjén ebédelnek. Orbán nyúlna a csípős paprikáért.
Semjén elhúzza előle. Orbán megint utánanyúlna, erre
Semjén rácsap a kézfejére. - Viktorkám! Ameddig én nyalom a
segged, te nem fogsz csípőset enni! :))) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-11-12 16:05:06, szombat
|
| |
| |
Éjjel szörnyű álmom volt. Azt álmodtam, hogy Magyarország egyik fele lakatlan lett, a másik fele pedig Lakatos... |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-11-12 15:59:05, szombat
|
| |
| |
Az orr
2011.11.08. 00:21
Történt pedig, hogy egy szép, késő őszi napon Orbán Viktor egyszer csak Pinokkióvá változott.
Persze csak a felületes szemlélő számára tűnhetett olyan hirtelennek a változás, hiszen a fafejűségről az elmúlt hónapokban egyre gyakrabban tett tanúbizonyságot a miniszterelnök, a fafejűség pedig köztudottan a pinokkióság elmaradhatatlan kelléke.
A fafejűség tehát egészen nyilvánvalóan adott volt nála, de ezúttal talán éppen az evával kapcsolatos összkormányzati hazudozást unhatta meg az égi meseíró. Vagy valami mást. Volt miből válogatni. Pedig látott már ő sok-sok hazugságot az elmúlt évezredek alatt, de a jelek szerint ez már neki is sok lehetett.
Lett is ám nagy riadalom a Kossuth téren!
Amikor a Pinokkióvá változott Orbán Viktor megpróbált a négyméteres - és egyre nyúló - orrával körbenézni tágas miniszterenöki dolgozószobájában, csak úgy potyogtak le a falról a szép, régi festmények! Szegény Kossuth Lajos! Talán egy cikázó legyet próbált a tekintetével követni a tekintetes miniszterelnök úr, vagy lehet, hogy csak megcsóválta kormányzásban deresedő fafejét, mire a patinás képen egy óvatlan fejmozdulattal méteres... akarom mondani, méretes Zorró-vágást ejtett a néhai kormányzó mellkasán!
És azok a szegény antik bútorok! Egy méter hatvanöt centi magasságban mindegyiken körbe-körbe fut néhány csúnya karcolás, minekutána a miniszterelnök pinokkiói orra fordultában e patinás szekrényeknek sem kegyelmezett.
Hát még milyen riadalom támadt a kormányülés kezdetén! Komoly logisztikai problémát jelentett a széles tárgyalóaszalon egymást keresztezve úgy elhelyezni a sok fafejből kitüremkedő, méretes faorrot, hogy komolyabb sérülést már mégse okozzanak!
Nem is tudta volna most mindenki felállva köszönteni a miniszterelnök urat, mert mondjuk ha Matolcsy Pinokkió felállva köszöntötte volna főnökét, azonnali harakirit követett volna el - szabályosan, ahogyan azt kell, lentről felfelé - a vele éppen szemben ülő, szegény Réthelyi miniszteren. Szijjártó Péter persze a maga szokásos élénkségével kapkodta volna a fejét ide-oda, de miután néhány szemüveget levert az ő ekkorra már ugyancsak pinokkiói orrával az asztal túlvégén, inkább nyugton maradt. Orbán miniszterelnök szigorú tekintettel körbenézett. s eközben az ekkorra már ötméteresre nőtt orrával kiosztott néhány tockost az óvatlan kormánytagoknak. Oda és vissza is.
Orbán Viktor orra pedig napról napra nőttön nőtt. Egy idő után már tényleg nem tudott jóformán megfordulni sem a Kossuth téri dolgozószobában. És ha éppen autóval utazott a nép, az istenadta nép közé, a fekete mikrobuszba már csak háttal tudott beülni, úgy, hogy a kilógó orrára narancssárga kendőt kötöttek, természetesen a közlekedési balesetek elkerülése végett. Ilyenkor, a Parlamentből kifelé jövet néhányszor leverte az orrával József Attila szobrát. Persze visszamenőleges hatállyal.
Egy idő után aztán már ki se tudott jönni a nagy orrától a Házból, nem tudott kanyarodni ugyanis a széles lépcsőházban! Addig-addig hazudott, hogy a kőművesek végül kénytelenek voltak az orrának lyukat ütni a miniszterelnöki dolgozószoba falán a Kossuth tér irányába. A kormányszóvivő persze nyomban kommunikálta is, hogy íme, most már igazán nem mondhatja senki, hogy a Nemzeti Együttműködés Orrmányának... izé... Kormányának miniszterelnöke az orrát sem dugja az egyszeri emberek közé.
De az a helyzet, hogy ekkorra már a Kossuth térre kitüremkedő, árbócméretű miniszterelnöki orr - és az azt okozó megannyi hazugság - a kutyát sem érdekelte széles e hazában. Legfeljebb csak a Kossuth téri galambokat.
De többnyire már azok is csak szartak rá.
http://michaelknight.blog.hu/2011/11/08/az_orr_2 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-11-12 11:44:51, szombat
|
| |
| |
VIKTOR ÉS GYURI
— Szia, Gyuri, lenne egy kis problémám. Beteg a ló.
— Azért, Viktor, mert szénával eteted! Térj át az abrakra, és rendbe fog jönni!
— Adjon Isten, Gyurikám! Család rendben, de ez a ló, ez még mindig beteg.
— Viktor, megmondtam, hogy adjál neki nyalósót, vagy nem mondtam meg? Mindegy, akkor most megmondtam!
— Te Gyuri, tényleg nem azért, de ez a ló egyre betegebb.
— Pemetefű-tinktúrát kell adni az itatóvizéhez, az az igazi gyógymód, Viktorom.
....
— Né, szeva' Viktor, rég láttalak, minden rendben a lóval?
— Nem annyira. Két napja megdöglött szegény.
— Hm. De kár! Pedig még annyi remek ötletem lett volna! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 32
|
|
|
|
2011. November
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
612 db bejegyzés |
| e év: |
5608 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 801
- e Hét: 6553
- e Hónap: 10298
- e Év: 163794
|
|
|
Offline
