|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 4
|
|
|
|
|
|
2011-11-25 19:04:14, péntek
|
| |
| |
Bóvlik a Kárpát-medencében
Megjelent: 2011.11.25. 11:23|
Magyarországon kívül más is belebukott már, ha egyszeri államadósság-csökkentő tétellel kívánta javítani a megítélését. A bolgár, román gazdaságok azonban már stabilzálódnak.
Bóvlik a Kárpát-medencében
Fotó: AFP
Nem Magyarország az egyetlen a bóvli osztályon vesztegetett befektetési célpont a nagy hitelminősítők ítélete szerint. Portugáliát alig pár órával korábban küldte bóvliba a Fitch. Magyarország Moody's-nál vezetett hitelminősítése hat fokozattal rosszabb a cseh, a szlovák, öt fokozattal a lengyel, kettővel a bolgár, egy fokozattal a román, horvát minősítésnél. Rosszabb minősítése a feltörekvő európai országok közül Máltának, Törökországnak, Ukrajnának és Moldovának van.
A nem ajánlott kategóriába, a bóvli felső részébe (BB+) való hosszú távú besorolást negatív kilátással az ország azután érte el, hogy a GDP-arányos 5,9 százalékos hiánycélját egyszeri tétellel kívánta megoldani. Az 1,7 százalékot kitevő banki nyugdíjmegtakarítások állami szférába terelésével úgy látszik sikerül tartani a célt, ám ez egyszeri megoldás. A hitelminősítő értékelése szerint az ország további leminősítésre számíthat elsősorban költségvetési egyensúlytalansága, az összes szektorra kiterjedő eladósodottsága és a gyenge makrogazdasági kilátások miatt. A Moody's már júliusban négy fokozattal rontva sorolta bóvli kategóriába a portugál adósságot.
Romániát legutóbb a Standard&Poors minősítette le BB+ szintre, de az ország azóta stabil besorolásba került, egyelőre nem várható újabb leminősítés, ráadásul a többi hitelminősítőnél már ennél pozitívabb besorolásban található a nagyszomszéd. A Fitch júliusban emelte befektetésre ajánlott kategóriába, a Moody's jövő júniusig nem tervez hozzányúlni a román minősítéshez, így már csak az S&P-nál van bóvliban, azonban stabil kilátásokkal.
Horvátországot majdnem pont egy évvel ezelőtt küldte "BBB"-ről "BBB mínusz"-ra a Standard & Poor's. Akkor a a horvát államháztartás helyzetével magyarázták a lépést, valamint az ország külső finanszírozási rugalmassága is gyengült.
Ukrajnát annak idején az IMF-hitel mentette ki a pácból, de 2009-ben a politikai csatározások hatására az IMF-program megvalósítása került veszélybe. A pénzügyminiszter lemondott, az országot pedig újra leminősítették a B szintre negatív kilátásokkal.
Bulgária jelenleg Magyarországgal nagyjából egy szinten áll a hitelminősítők szájíze szerint, ám fontos különbség, hogy velük kapcsolatban pozitívan látják a jövőt, míg nekünk a negatív a besorolás jutott.
Forrás: FN24 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-11-25 18:58:20, péntek
|
| |
| |
Miért hagyjuk őket
Miért hagyjuk őket játszani az életünkkel, jövőnkkel, a jelenünkkel, s az elfeledett múltunkkal ? Miért van szükségünk azokra, akik vetés nélkül is pénzt aratnak ? Más kihordja állatai alól a trágyát földjére, szétteríti, majd felássa rendre, s magot vet beléje . Gondozza, kapálja, óvja, erősíti egészen addig, amíg learatja azt, ami életet ad, erőt a túléléshez . Más disznókat hizlal egész éven át, ügyeli őket, tisztítja az ólat, reggel s este moslékkal látja el őket . Mellette baromfit tart, gyümölcsöst gondoz, és egy olyan kis kertecskét művel, amiből gond nélkül megtermeli mindazt amire szüksége van a családnak . Azaz így volt, nem is olyan régen, de ma már kiürültek a kisebb falvak, elvárosiasodtak a nagyobbak, és elvetemült a főváros .
Ma már pénzt hizlal a gazda, s ha időnként rátekint számaira, akkor meglepődik azon, hogy már megint más aratott a földjén . Észre sem vette, amikor valakik elhajtották a jószágait, pedig ott volt mellettük éjszaka, de mire felébredt hűlt helyüket találta csak . Tőzsde lett a vágóhídból, odahordozzák magukat a szerencsétlen, megtévelyedett gazdák, akik maguk is szeretnének részesülni abból a Kánaánból, amit egyeseknek juttat a pénzpiac . Vetés nélküli aratást szeretne ő is, de neki nem megy . Nem megy, mert megelőzik őt azok, akik már összebeszéltek a háta megett azért, hogy javait eltulajdoníthassák együtt . Nem csak valósnak hitt számait tüntették el, de még azt a kevés baromfit is elemelte valaki, amelyek tojással látták el eddig a családot .
Sem a tyúktolvajt, se a pénzpecért nem lehet elkapni, mert más szabályokkal játszanak . Egyik az éjszaka leple alatt surran be, torkon ragadja az alvó állatot, majd otthon jóleső falatokkal nyugtázza más munkájának eredményeit . Meg sem lehet büntetni, nincs rá törvény, nem tehet semmit sem ellene a rasszista gazda . A rendőrök is tehetetlenek, mert annak kell lenniük ! Amelyikük túlbuzgó azt ellehetetlenítik . Mintha a kisember ellen működne az állam . Tűzoltók tüntetnek, rendőrök követelőznek, katonák pénzért gyilkolnak, ki tudja hol . Ha pedig még is dolgoznak, akkor büntetéseket szednek, törvény felett álló végrehajtókat óvnak, uzsorás bankokat védelmeznek .
Sokszor kérdeztem magamtól, hogy miért kell valakiknek pénzt kölcsönözniük Magyarország működéséhez ? Persze a pénzpiac-mondanánk ! De ki az a bolond, aki piacra viszi a pénzét értékesíteni ? Eddig úgy mentek a dolgok, hogy az ember megtermelt valami értéket, kiment vele a piacra, s akinek szüksége volt rá, az megvette abból a pénzből, amit a saját árújáért kapott . Mindenki kínált valamit, ami a másiknak nem volt . Volt akinek több lakása volt az egy otthonán kívül, amelyet sűrűn váltogatott, ezzel felment az ingatlan vagyon névértéke . Értéket nem teremtett, de több házzal rendelkezett, amit elvett azoktól, akik kevésbé voltak járatosak a kereskedésben . Ezeknek a szerencsétleneknek nem maradt más hátra, mint kibérelni azt, amit ügyesen kijátszottak tőle .
Így volt ez a tehénkével, majd a házzal is a Kárpátalján 150 évvel ezelőtt, amikor Tanopolból elindultak házalni ezek a pénzzel üzérkedők . Azóta övék lett hazánk is csonkán, mert a teljes országgal nehezebb lett volna megbirkózni . Ma már a pénzünk sem a mienk, az EU-tól kapjuk, de csak arra, hogy a spekulánsok nyereségét kitudjuk belőle fizetni . Ami pénzt a saját bankjainktól kapunk, azt kamatra hitelezik nekünk, jóval magasabb százalékot kérve érte, mint a többi nép fiaitól . Szép lassan kivéreztetnek így bennünket, ha hagyjuk !
Miért kell nekünk más pénze belső használatra ? Helyi pénz is megtenné helyette, mindig úgy működött az ország . Fejlesztésre kilehetne bocsátani pengőt, koronát, vagy akár kékfrankost, amit nem vinnének áruként a pénzpiacra . Infláció mentes, belső forgalomra korlátozott fizetőeszközzel kiépíthetnénk a hazai gazdaságot !!! Gátakat erősítenénk meg vele, felhasználva az időnkénti árvizek romboló erejét saját mezőgazdaságunk fejlesztésére . Kölcsönöket adnánk a gazdáknak, alternatívát mutatnánk a segélyen élőknek arra, hogy saját erőből is elláthatják magukat, s családjaikat élelemmel . Börtöneinket is önellátóvá tehetnénk, ahol a törvénysértőknek is dolgozniuk kellene büntetésként, meg kellene termelniük fogvatartásuk költségeit .
Rengeteg lehetőség rejlik ebben a belső pénzben, amivel nem üzérkedhetnének a tőzsdén ! Ezt a pénzt öt évenként megújítanák . Évente érvényesítenék 20% illeték befizetésével, ami a bankban lévő pénzre nem vonatkozna, csak az otthon felstócolt, a párna alá rejtett fekete pénzekre . Forognia kell a pénznek, ezáltal működik rendeltetésszerűen . Amikor túl sok van belőle, akkor megsemmisítik a felesleget, ha több pénzre van szűkség, akkor gyártanak hozzá . Pénzügyi közgazdászaink biztosan kidolgoznák ezt rendesen, csak megfelelő akarat kellene hozzá !
Amióta a tőzsdéken manipulálják egyes pénzek értékét, általa országok gazdasága roppan össze, ipara semmisül meg, a háttérben kartellt alkotó bűnözők ügyletei miatt . Előre megfontolt szándékkal, belső információk segítségével üzérkednek, miáltal nem veszíthetnek, csak a becsületes, teremtő munkával foglalkozó kivülállók . Törvény is lenne erre a csalási formára, amit egyes országokban jobban büntetnek mint máshol . Nem véletlen az sem, hogy elhallgatják előlünk az izlandi helyzetet, ahol felelősségre vonták a bűnös bankárokat, államosították azokat a bankokat, akik milliárdos károkat okoztak a szigetországnak . Egyszerűen népszavazást tartottak arról, hogy az izlandi nép akarja-e állni a bankok által okozott károk megtérítését . Nem akarták ! Kicsi ország mondhatnánk, de nagy tettet hajtottak végre új vezetői . Ők voltak az elsők, akik felelősségre merték vonni a felelőtlen bankokat .
Példát vehetnénk róluk is, már csak azért, mert a kádári diktatúrát felváltó parlamentáris demokráciának meg kellett volna tagadnia az előző rendszer által felvett, és eltüntetett súlyos milliárdok visszafizetését . Olyan bankár aki egy összedűlőben lévő diktatúrának kölcsönöz, rizikót vállal, ezért magasabb kamatot számít fel érte . Valójában, egymilliárd US dollár érkezett hazánkba, a többit kamatok fizetésére vették fel vezetőink a neves közgazdászaink szerint . Amúgy, költségekre visszafizettünk már 11 milliárd dollárt a rendszerváltás idejéig, mégis további 20 milliárdot követeltek tőlünk ! Hát a bankoknak nincs kockázatvállalási tényezőjük ?
Ebből a lopott pénzből gazdagodtak meg a tűzhöz közel ülő volt kommunisták, akik a kapitalizmus elleni harcukat felváltottak, egy nemzetellenes globalizmus szolgálatára . Miért kell nekünk az EU ismeretlen bankárjaitól pénzt kölcsönözni a gazdaságunk felerősítéséhez ? Ebből csak a világméretű pénzmaffia gazdagodhat, akik kiépítették bankhálózatukat a földkerekség minden államában, országában, és eladósítással új pénzhez jutnak ingyen és bérmentve . Mára az egész világ adósságcsapdában vergődik, olyan hatalmas összegekkel tartoznak, hogy visszafizetni képtelenség, hiszen soha sem volt olyan pénz, amit a bankárok kölcsönadhattak volna .
Ez az egész pénzügyi világhatalom életképtelen, mert korrupt politikusokra építi hatalmát, akiket ők tanítottak ki saját egyetemeiken, saját szolgálatukra . Egy láthatatlan világbirodalom jött így létre, ami tagadja létét, de nyomorba dönti tevékenységével az egész világot . Minden országnak szuverén joga a pénzverés . Ezt elidegeníteni semmilyen entitásnak nem lehet . Akik megpróbálják kijátszani ezt a törvényt, törvénysértést követnek el, és felelősségre vonhatók . Ki fogja őket felelősségre vonni ? Egyszer a nemzetek szocializmusa választ adott már erre a kérdésre, rövid idő alatt eltakarította az útjából a kufárokat . Minden államformát ők irányítanak a tőlünk rabolt pénzükből . Ideje lenne Babszem Jankót felküldeni az óriások birodalmába, aki visszaszerezné az aranytojást tojó tyúkot, amit korábban loptak el tőlünk az óriások . Mi van ? Többé már nem akarunk hinni a mesékben ?
VGB |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-11-25 18:56:54, péntek
|
| |
| |
Nemzeti önérdek és világbirodalmi kényszer: van-e mozgástér?
Bethlen GáborBethlen GáborA magyar külpolitika és nemzeti érdekérvényesítés alapvető problémája 1526 óta, hogy hazánk mindenkor valamely globális hatalom érdekszférájába került, illetve ennél is tragikusabb geopolitikai szituáció volt az, amikor két világbirodalom ütközőzónájának törésvonalára vetett bennünket a történelmi végzet. Természetesen a politizálás amúgy sem egyszerű mesterségét ez a hatalmi konstelláció még bonyolultabbá és zűrzavarosabbá tette, s a magyar elit számára nagy történelmi sorsfordulók idején a kérdés általában úgy vetődött fel: vajon a nagyobbik és a kisebbik rossz helyett - a jövő perspektíváit is szem előtt tartva - melyiket válasszák.
17. századi históriánk kimeríthetetlen példatárként áll rendelkezésünkre a címben felvetett kérdésre adott, illetve adható válaszokat illetően. A korszak Magyarország történelmének egyik legdrámaibb, legkuszább, számtalan ellentmondással terhelt fejezete volt. Mindjárt a század elején történt az első kísérlet a magyarországi török hódoltság felszámolására. Az 1593-1606 között zajló ún. tizenötéves háború azonban a kezdeti sikerek ellenére teljes kudarccal végződött. Az elhúzódó harcok az anyagi javak, az emberi életek mérhetetlen pusztulását, a magyarság demográfiai katasztrófáját eredményezték, az erdélyi fejedelemségre pedig 1599-1604 között az apokalipszis végnapjai köszöntöttek a török - és persze a császári ármádia, melynek hírhedett főparancsnoka Basta volt - évről évre ismétlődő pusztításainak köszönhetően. Ennek pedig az volt az oka, hogy Báthory Zsigmond (1588-1602) fejedelem felrúgott egy külpolitikai vastörvényt: szövetkezett I. Rudolf (1576-1608) magyar királlyal, nem véve figyelembe azt a geopolitikai tényt, miszerint Erdély az ország három részre szakadása óta török vazallus, s a szultán nem tűri az 1541 óta kialakult közép-európai status quo legcsekélyebb mérvű megváltoztatását, s az erdélyi politika önálló, szuverén akcióit, önjáróvá válását.
Bocskai István (1604-1606) fejedelemnek - aki visszatért a török hűségre, s miként közismert, a Portától díszes török koronát is kapott, igaz, csak ékszerként tekintett erre a ma Bécsben őrzött keleti ereklyére - ugyan sikerült úgy-ahogy konszolidációt teremtenie Erdélyben, azonban a Rákóczi Zsigmond (1607-1608) rövid uralmát követő Báthory Gábor (1608-1613) fejedelemségének időszakban ismét sötét viharfelhők gyülekeztek a két nagyhatalom ütközőzónájába szorult Transsylvania horizontján. Miként fentebb már említettük, Erdély létezésének reálpolitikai értelme az volt 1541 óta, hogy tudomásul kellett vennie Nagy Szulejmán ama döntését, hogy török vazallus államról van szó, évi adófizetéssel tartozik a Portának, fejedelmeit a szultán nevezi ki és adja meg számukra a megerősítő okiratot, az athnámét, továbbá nem folytathat törökellenes külpolitikát. Cserében viszont nem hódoltatja, nem ültet pasát az élére, és nem szállja meg katonailag. (Ellentétben Budával és az ország központi területeivel). Az 1599-1604-es nagy romlást is épp ez idézte elő, ti., hogy az erdélyiek kísérletet tettek a status quo felrúgására. Báthory Gábor hódító politikája okán azonban ismételten szembekerült Konstantinápollyal, majd a Habsburg-uralkodóval kezdett tárgyalásokat. A sértett szultán természetesen nem hagyta elpártolni hűtlen szövetségesét.
S ekkor lépett az erdélyi politika színpadára, a korábban csak afféle intrikusi, a háttérben a politika szálait szövögető, szürke eminenciási szerepet játszó, s máig a köztudatban Erdély legnagyobb fejedelmeként élő Bethlen Gábor (1613-1629). Az ő hatalomra jutásának körülményeivel azért sem haszontalan foglalkoztunk, mert ismételten meggyőződhetünk róla, hogy a politika korántsem éterien tiszta, magasztos erkölcsi elvek, valamint érdekek megvalósításának kísérlete, illetve ütközése, egyik oldalon a szabadság keresztes lovagjaival, a másik táborban pedig velejéig romlott, sátáni gonoszokkal. Ennél sokkalta bonyolultabb sakkjátszma az, az érdekek és értékek konfliktusának figyelembevételével kötött bölcs kompromisszumok, sőt alakoskodások, cselszövények művészete, a rendelkezésre álló kényszerpálya vagy -pályák határai szabta lehetőségek feltérképezésével, azoknak a nemzet érdekében és javára történő maximális kihasználásával és kamatoztatásával. Különösen aktuális e felvetésünk ma - anélkül, hogy az akkori történelmi szereplőket bármelyik jelenlegi politikussal vagy irányzattal még a legtávolabbról sem kíséreljük meg párhuzamba állítani -, amikor az IMF-tárgyalások és leendő támogatások körüli belpolitikai mizéria zajlik hazánkban.
Már elöljáróban: amennyiben Bethlen 1617 táján meghal, ma minden bizonnyal Erdély leghírhedettebb, legkártékonyabb uralkodói között emlegetnénk. Persze jellemző, miként későbbi közszereplőkkel is, hogy Bethlennel szemben már a kortársak is az idealizálás vagy befeketítés romantikus útját választották, ennek függvényében kiiktatva a politikusi életrajzból a nekik tetsző vagy éppen nem tetsző elemeket és karakterjegyeket. Bethlen már felnőtt fejjel vesz részt és éli át a tizenötéves háború eseményeit, majd aktív szerepe van Bocskai és Báthory fejedelemségének ,,kijárásában" Isztambulban. Sok török magas rangú vezetővel már ekkoriban jó viszonyt épít ki, no korántsem azért, mert annyira kedvelné őket, pusztán politikai racionalitásból.
Belátja ugyanis azt a reálpolitikai kényszert, miszerint az Oszmán Birodalomtól való függés a jelenben és a belátható jövőben kényszerű és megmásíthatatlan külpolitikai és stratégiai tény, a török világhatalom Erdély függetlenségéhez - pontosabban török vazallusi mivoltához -, a nyugati magyarságtól való különállásához megingathatatlanul ragaszkodni fog. A fejedelemség szembefordulhat ugyan a törökkel, hősies harcot vívhat ellene, ám ez eleve tragikus bukásra van ítélve, hiszen külső, katonai-diplomáciai segítségre hiába vár, üres ígéreteken, valamint a nyugati világ semmilyen hasznot nem hozó erkölcsi együttérzésén kívül mást nem fog kapni, miként az 1599-1604 közötti apokalipszis végnapjaiban sem. Tehát, ha két lehetőség közül lehet és kell választanunk, nevezetesen a teljes függetlenség és a korlátozott szuverenitás, vagyis a török protektorátus között, akkor adott esetben a kisebbik rosszat, az utóbbit kell választanuk a nagyobbik rossz, az előbbi eshetőség között, az ugyanis kétségkívül ideális és kívánatos volna, de biztos pusztulást hozna az államra és lakóira. E politikai ars poetica gondolatától vezérelve járta ki magának a fejedelemséget a török Portán.
Lipusz Zsolt
(Folytatjuk)
http://www.kuruc.info/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-11-25 18:55:58, péntek
|
| |
| |
A Fidesz a munkásőröket választotta a Szebb Jövőért Polgárőrség helyett
Az Országgyűlés összes frakciója elutasította a Jobbik módosító indítványát, amely a volt pártállami vezetőket, munkásőröket, ÁVH-sokat, kommunista rendőri vezetőket és III/III-as ügynököket kizárta volna a polgárőrök köréből.
A tervezetet benyújtó Németh Zsolt jobbikos képviselő szerint javaslatának leszavazása "megmutatja, hogy a forradalmi kormánypárt inkább a kommunista diktatúrák volt vezetőit, haszonszerzőit választja a nemzeti gondolkodású polgárőrök önzetlen munkája helyett".
Munkásőrök
Ők lehetnek polgárőrök...
A politikus úgy véli, az új polgárőrtörvénnyel a Fidesznek az a célja, hogy teljeskörű irányítást szerezzen a polgárőr szervezetek felett, s törvényi erővel zárja ki e tevékenységből "a hazájukért és a magyar családokért ingyen és bérmentve dolgozó Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet". A honatya szerint az új jogszabály azt is lehetővé teszi, hogy "csak az Orbán-kormánynak kedvező polgárőr szervezetek jöhessenek létre, amelyeket később a Fidesz folyamatosan ellenőrizhet".
Szebb Jövért Polgárőrség
...ők nem
Amennyiben az Országgyűlés többsége elfogadta volna a jobbikos javaslatot, úgy le kellene váltani az Országos Polgárőr Szövetség elnöki tisztségéből azt a Túrós Andrást, aki az úgynevezett rendszerváltás előtti szocialista diktatúrában országos rendőri vezetőként üldözte a változásokért kiállókat - mutat rá Németh, hozzátéve: "jelenleg egyedül a nemzeti radikális Jobbik küzd azért, hogy felszámolja az állampárti rendszer hagyatékát, s megkezdődjön a valódi elszámoltatás és rendszerváltás".
Barikád
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 4
|
|
|
|
2011. November
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
612 db bejegyzés |
| e év: |
5608 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1734
- e Hét: 7466
- e Hónap: 18577
- e Év: 172073
|
|
|
Offline
