|
2011-12-26 16:02:32, hétfő
|
| |
| |
Egy késő őszi üzenet
Lengedezik a fán,
Olvass rólam, belőlem! -
Súgja az éteren át.
Látják szemeim tavasz
Bimbós formáját,
Zöldje, a ravasz
Zsenge, szép pompáját.
Azután azt olvasom,
Mit a nyár rejtett el,
Madárfüttyös boldogságot,
Szerelmes szelídséget.
Árnyékot adó lombok
Mind lehullottak,
Árván maradva lóg,
Várva a légyottat,
Mikor randevút üzen
A szél a levélnek,
S lehullva földjében
Avara lesz az ősznek.
Utoljára lehel egyet,
Azt súgja nekem:
Kérlek ne sirass meg,
Tavaszra újra itt leszek! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kohut Katalin |
|
|
|
|
|
Offline
