|
 1/55 oldal 
|
Bejegyzések száma: 541
|
|
|
|
|
|
2011-09-30 19:28:19, péntek
|
| |
| |
Alekszej Apuhtyin
Őszi levelek
Elszállt a nyár...Az őszirózsa holt....
Izzó, nehéz terhe alatt a búnak
ülök, alattam régi pad,
s a zúgó lomb-fejek felettem összebúnak,
regélve szörnyű sorsukat:
"Színünk nemrég a hév, sugárzó nyárban égett
s immár a múlás fenyeget,
kevés időt hagyott a végzet,
evés napfényt és meleget.
Hát mit tegyünk? Fagy-karját végre fonja
a fürge tél testünkre már:
most boldogok vagyunk a fény-karéjba vonva,
s drágább a lét a búcsúnál.
Nézd, kertünkön milyen dús-arany ragyogás van,
a haldokló világ mily boldogan ragyog!
Nézd, milyen ünnepélyes gyászban
tüzel a süllyedő nap ott!
Jól tudjuk, hogy az ősz elfoszlik, mint az álom,
s nem mindörökre ölt havas lepelt a rét,
minden köröskörül életre kel e tájon -
de mi...felébredünk-e még?
Itt, árnyak sátrának alatta,
hol most alom hever a porban, száraz ág,
nemrég a rózsa nyílt, dúsan fakadva,
s pompázó bokros orgonák.
Jött új tavasz: új rózsák diadalmát
zengte, mint hajdan, a madár,
e szegény orgona, fagy marta szét a szirmát,
ki nem virult az újra már...
S ha új életre kél a hársak sűrű lombja,
azt már nem érhetjük mi meg,
helyettünk szebb, jobb lombok árja ontja
talán a tűző fényeket. -
Hát mit tegyünk! Fagy-karját végre fonja
a fürge tél testünkre már:
most boldogok vagyunk e sápadt fénybe fonva,
s drágább a lét a búcsúnál.
Várj még, halál! Kell még egy boldog óra!
Aztán a fűz hegyén cikázó szélvihar
leráz kegyetlenül a porba
ijesztő rohamaival...
Hárs-ágaink alá hullunk sárgára válva...
S te is, rólunk ki oly búsan ábrándozol,
betegen állsz fel e padról, tűnődve, s oly
csordultig tölt a gondok árja,
hogy lábad óvatlan reánk tipor.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-09-30 08:39:19, péntek
|
| |
| |
A nők olyanok, mint az almák a fán.
A legjobbak a fa tetején vannak.
A legtöbb férfi nem nyújtózkodik a jókért, mert félnek, hogy leesnek és megsérülnek.
Ehelyett néha csak elvesznek egy almát a földről, ami nem olyan jó, viszont könnyű.
Az almák a fa tetején azt gondolják, hogy bennük van valami hiba pedig valójában ők csodálatosak.
Csak várniuk kell a megfelelő férfira, aki elég bátor lesz hozzá, hogy felmásszon a fa csúcsára 
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: FÓKUSZBAN "A NŐ" |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-09-30 08:13:41, péntek
|
| |
| |
Signor István
Ősz
Minden arany már, a Napsugár is,
mely ontotta kincsét egész Nyáron át
nézd, sok falomb, levél fáradtan hintázik
az őszi széltől, lehullni, pihenni vágy...
Piros bogyók csüngnek csontváz-ágon,
társuk a lomb alig takarja őket
várják a sorsuk, s egy szeles nappalon
lehullva földre, adnak új életet...
Arany tutajként sodródik a vízen
hajtva a széltől egy árva falevél,
táplálta anyját rövid kis életében,
most letette sorsát... tovább már nem remél...
Szép most az Ősz. Akárha köddel
érkezik egy hűvös hajnalon,
s míg fázósan bújunk össze a csípős esőben,
a Föld készül. Mereng új Tavaszon....
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/55 oldal
|
Bejegyzések száma: 541
|
|
|
|
2011. Szeptember
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
541 db bejegyzés |
| e év: |
9223 db bejegyzés |
| Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 312
- e Hét: 6882
- e Hónap: 59434
- e Év: 166947
|
|
|
Offline
