|
 1/4 oldal 
|
Bejegyzések száma: 32
|
|
|
|
|
|
2012-01-17 23:30:35, kedd
|
| |
| |
‎"Minden reggel, amikor kinyitom a szemem, azt mondom magamnak: nekem, és nem az eseményeknek áll hatalmában a mai napomat boldoggá, vagy boldogtalanná tennem. Én döntök, hogy melyik valósul meg. A tegnap már elmúlt, a holnap pedig még nem jött el. Így csak egy napom van, a mai nap, és én boldog leszek benne." (Julius Henry "Groucho" Marx, színész) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: IDÉZETEK,Mondák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-01-17 17:12:33, kedd
|
| |
| |
Csak egy szó...
"Csak egy szó mi elmond mindent,
melybe benne van minden.
Szívből jön néked,
Szívhez szóló ének.
Ez az érzés 1 perc alatt történt
mit ki nem töröl az elmúlt pár év.
Ez a szó: SZERETLEK!
De vajon ez mit jelent?
Mindig veled, sosem ellened,
Kibírni mindent,
minden körülményben.
Elviselni hiányod,
S ha látlak megcsókolni százszor.
Átölelni egy borongós éjszakán,
S ekkor elfeledni mindent mi bántott éveken át.
Rád gondolok és már boldogan élek,
Tudom, hogy melletted öröm az élet. "
/ Ismeretlen szerző 
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: FÓKUSZBAN "A NŐ" |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-01-17 17:10:14, kedd
|
| |
| |
Vágyak mik égnek lelkedben
Remények csalfa képzetek
Elhagynak messze mennek
S mégis mindig
Visszatérnek szüntelen
Képzeleted játszik csak talán
Elméd játéka a világ?
S mégis mindig
Elhiszed csalfa szavuk
Átérzed reményük a jobbra
Átértékeled önmagad mélyen
S mégis mindig
Csalódnod kell benne
Nem érted meg soha
Reményekkel kell éned
S már sejted
A halál csak a kezdet
Mert az út rajta át vezet
Ha látod őt, ha érzed
S már sejted
Hogy Ő a végzeted
Ő ad néked éltet jelenlétével
Ő taszít a halálba ha nincs melletted
S már tudod
Ő vezet téged az úton
S te követed rendületlen
Önszántadból mész
S már érzed
A lelked szárnyalni vágy
A tested vele tart rendületlen
A szíved vezet, hagyd az eszed
S már itt van
Mosolya mögött a világ
Arcán a jövőd
Szemében a lelked
S megérted
Ide jöttél minden út ide vezet
S lelked megpihen
Hisz társra talált. "
/ Ismeretlen szerző 
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: FÓKUSZBAN "A NŐ" |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-01-17 17:05:06, kedd
|
| |
| |
"Mikor vörös csíkokat fest az égre
a bársonyujjú alkonyat
és édes, kéjes csók hívogat
akkor, mint a bokrok mélyén
megbúvó madarak
egymáshoz simul a testünk
lélekben felmelegszünk
mert ebben a hideg világban
lassul a mozdulat
és alig ver már a szív
most vérkörein egymásba omolnak
és izzón kivirulnak a
lázba borult artériák
mikor partra futó hullámokon
táncol a sárga-léptű napsugár
és magadba-záró ölelésed rám talál
akkor, mint a hegyek bújnak
a mélyben össze
úgy tűnik egymásba
külön valónk
mert ebben a
tűzzel pusztító világban
még él a szerelem .
Most lélegzetünk összekeveredik
és egymás szavait mondjuk
közös a nyelv
az ajak
közös a kéz
a mozdulat
közös a létezés
és örökké közös már a halál
ami minden ölelésben rám talál "
/ Ismeretlen szerző 
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-01-17 17:01:37, kedd
|
| |
| |
"Röpül az idő
S Te nem vagy itt velem,
Csak néhány perc az életem.
Röpül az idő, nincs visszaút.
Kiszáradt már a nagy gémeskút.
Röpül az idő,
S csak várok rád most is,
Az életem nem szép,
De szeretlek most is.
Röpül az idő,
S megöregszem én is.
De emlékszünk erre mindig,
Te is, meg én is.
Fáj a szívem érted,
Értsd meg hát szerelmem.
Mert az idő röpül,
S egyre csak öregszem.
Röpül az idő,
S Te nem vagy már velem.
Egyet üt az óra,
Letelt az életem. "
/ Ismeretlen szerző 
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szépkorúaknak |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-01-17 16:49:03, kedd
|
| |
| |
Kívánság.
Jó lenne mindenkit szeretni
Aki engem viszontszeret,
Aki őszintén nyújt kezet.
Aki mosolygón rám tekint,
Aki elmegy, de visszaint.
Aki a jobbomon halad,
Aki mindig velem marad.
Jó lenne mindenkit szeretni,
Akkor is, ha nagyon nehéz.
Azt is ki jön, és rám se néz.
Vagy, ha rám néz, de mégse lát.
Aki felró minden hibát.
Aki vádol, ha nincs miért,
Ki meghallgat, de meg nem ért.
Jó lenne mindenkit szeretni.
Elfogadni más igazát.
Nem aratni, csak mindig vetni...
Szebb lenne tőle a világ!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: IDÉZETEK,Mondák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-01-17 13:12:39, kedd
|
| |
| |
INDIÁN MESE
Nem kis feladatra vállalkozol, ha a saját lelkeddel barátságot akarsz kötni. Ha az egód és a magasabb Én-tudatod között szeretet-viszonyt akarsz kialakítani. Vagy ahogy manapság mondják: ha önmagadat meg akarod szeretni. Hasonlít ez a vadló befogásához és megszelídítéséhez, melyről gyönyörű vallomást olvastam az észak-amerikai prériindiánoktól. A vadlovakkal ugyanis nem lehet barátságot kötni. Nem akarnak. Nagyon nem akarnak. Rettegnek tőle. Menekülnek előle. Meg kell tanítani őket - így mondják - a "jót akarni." Az indiánok - akik úgy ismerik az állatok lelkét, mint a sajátjukát - azt mondják, hogy nem "betörni" kell a vadlovakat, ahogy azt a nyugati emberektől, elsősorban a cowboyoktól látták, hanem meggyőzni őket arról, hogy a szelídség az ő igazi, boldog lelkiállapotuk. Ehhez szeretet kell, melyet az állat tévedhetetlenül megérez. A szeretetnek pedig - így mondják az indiánok - kétféle ereje van. Az egyik az Erély. (Szigort is írhatnék, de a magyar "erő"-ből képzett "erély" jobb szó.) A másik a Gyengédség. Ha ez a kettő megvan az indiánban, lova s a véle való kapcsolata harmonikus lesz. Először kipányvázzák a vadlovat, s az így keményen őrzött állatot a harcos lassan közelíti meg. "Lónyelven" beszél hozzá. Hogy mit mond ilyenkor, kettőjük titka. Csak annyit hallani belőle, hogy: hóóóó... hóóó... hóóóóó... hóóó... A gondolat a lényeg nem a szó. "Hó... hóóóó... hóóó..." Ez lefordíthatatlan. De a ló érti. Amikor lassan megnyugszik, a harcos egy vékony bőrszíjat kanyarít az orra, a nyaka és a füle köré, s ezt roppant erősen tartja. Innen kezdve az állattól függ, hogy laza-e vagy feszül. Ha ellenszegül: feszül, ha odaadó: laza. Ez a szeretet az Erély nyelvén. "Te döntesz, nem én!" - üzeni. Ha lázadsz, fáj, ha megadó vagy, jó lesz neked. Az Erély nem tévesztendő össze az erőszakkal: az erőszak rabszolgákat csinál, mert önző és szeretetlen, az Erély társakat, barátokat nevel. Az erőszak a lealjasítás, az Erély a megnemesítés eszköze. A ló ezt érti. Mi nem. Mi azt hisszük, a szeretet lágy. Puha. Mindent megengedő. Elomló. Gyenge. Tévedés! Ez csak az egyik oldala. A másik - amit nem ismerünk - az erő. A szeretet ereje. Ez legyőzhetetlen és nagyon kemény lehet. Innen kezdve már nem kell pányva - a ló az ember kezében van. Ezután végigsimogatja a remegő ló fejét, homlokától az orráig. Az orránál hosszan tartja a kezét, hogy a szagához hozzászokjon. Aztán a bal oldalát simítja végig, majd a jobb oldalát, majd lassan a lábait - vagyis a legveszélyesebb részét. A máskor vadul rugdalózó lábak simogatása döntő: a ló érzi, hogy nem félnek tőle, mert nincs benne félnivaló. "Nem bánthatsz, mert szeretlek!" - üzeni ilyenkor az emberi tenyér. Aztán lassan ráfekszik a ló hátára az indián. Kezdetben csak úgy, hogy a lába még a földet éri, aztán lassan... egészen lassan följebb-följebb kúszik. Végül elfoglalja helyét a ló hátán. Ekkor már uralja a lovat. Aki ezentúl gazdájának hű társa lesz. És azt üzeni, néma gondolatával: "ne az én akaratom legyen meg, hanem a tiéd, gazdám!". Ez az önnevelés, de a nevelés folyamata is. Ha csak az Erély működik - így tanítják az indiánok -, az ostor és a pányva, a lóból eltűnik ugyan a vadság, de sohasem lesz szabad. Rabszolga ló lesz belőle. Dacos, törött lelkű, rosszkedvű lény. Nem barát, akivel beszélgetni lehet, hanem riadt jobbágy, lelketlen robotgép. Ha pedig csak a Gyengédség neveli, az állat uralhatatlan marad. Önfejű és fékezhetetlen. Az történik, amit ő akar, visszaél a jósággal. Azt is mondják még, ha az indiánból bármelyik erő hiányzik, akár a Gyengédség, akár a Szigor ereje, azt jelenti, hogy nem tud szeretni igazán. Vagy mondjuk így: nem tud jól szeretni. És ezt a ló nem csak "érzi", tudja is. A lovak többet tudnak a szeretetről, mint mi - mondják az indiánok. Azt is tudják például, ha a harcos így megszelídítette, ezentúl együtt él, együtt harcol, s néha együtt is hal meg vele. Barátommá tenni valakit ugyanis azt jelenti, hogy én is odaadom magamat neki, teljesen. Figyelek rá, és én is éppúgy érzem az érzését, és ismerem a gondolatát, mint ő az enyémet. A megszelídített ló és a bölcs indián barátsága szép példája minden nevelésnek és önnevelésnek. Ha látod magad előtt a képet: a nemes arcú, nyílt tekintetű indiánt, amint pompás, istenkirályi tolldíszében ül barátjának és leghűségesebb társának a nyergében, akinek minden vad és nyers szeszélyét ismeri, s tud vele bánni, máris képet kaptál arról, mit értek én ezalatt a fogalom alatt, hogy önmagunkat megszeretni - vagy ami ugyanaz: mit értek azalatt, hogy öntudatos ember. Ritka manapság. Olyan valakit jelent, aki saját lelkével egységben él. És nem a hangulatai rángatják, nem a szenvedélyei, nem a szomorúsága, félelme, szorongása, idegessége, nyugtalansága - mert ura a saját lelkének. Ura a lelkiállapotainak. Ura önmagának. Ez nem elfojtást jelent, hanem szeretetet. Láttam ilyen embert - csodálatos! Két dolog sugárzik belőle: az egyik az erő. A másik: a derű. A kettő összefügg. Szólj hozzá! Címkék: erő derű müller péter indián szeretet ló állat hit okos mese tanulság ember boldog béke én lovas éva lélek barát * A benned élő farkasok... * |
|
| |
|
0 komment
, kategória: IDÉZETEK,Mondák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-01-17 10:34:48, kedd
|
| |
| |
Hóból van a keze, lába, Fehér hóból a ruhája hóból annak mindene....
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: TÉL |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 32
|
|
|
|
2012. Január
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
812 db bejegyzés |
| e év: |
6830 db bejegyzés |
| Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2931
- e Hét: 13136
- e Hónap: 52748
- e Év: 281685
|
|
|
Offline
