Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
Teljesen megtöltötték a Kossuth teret az ünneplők
  2012-03-15 20:01:10, csütörtök
 
 




TISZTELET A BÁTRAKNAK!


Március 15: TELJESEN MEGTÖLTÖTTÉK A KOSSUTH TERET AZ ÜNNEPLŐK


Teljesen megtöltötték a fővárosi Kossuth Lajos teret a Békemenet résztvevői és az odaérkező ünneplők ma délután, Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédének a kezdetére.

A Békemenet a Magyar Tudományos Akadémia előtt összegyűlt ünneplő tömeg résztvevőiként egy "Békemenet" "Egyesült erővel" transzparense mögött gyülekeztünk. A transzparensen elhelyezték az 1848-49-es szabadságharc nagy alakjainak és pillanatainak képeit is. Egy másik transzparensen pedig a kormány minisztereinek, a Fidesz-KDNP EU-képviselőinek és a miniszterelnöknek a portréit helyezték el.

A Békemenet alkalmából lengyelek ezrei jöttek el Budapestre, hogy velünk ünnepeljenek és egy litván csoport is csatlakozott az ünneplő menethez. Ők a budai Várból, a Dísz térről indultak, bevártuk a lengyel szimpatizánsokat, akik között voltak határon inneni és határon túli magyarok is.

A Várból a menetet huszárok vezették fel; a tömeg Orbán Viktort éltető és biztató rigmusokat skandálva, magyar és lengyel zászlót lobogtatva haladt.A tömegben több nagyméretű transzparenset lehetett látni, ezek többsége a magyar-lengyel barátságot hirdette: "Polak, Wegier, dwa bratanki" /a lengyel-magyar két jó barát/. A sok magyar és lengyel zászló között a lengyel Szolidaritás lobogója is feltűnt. A várból a Clark Ádám téren és a Lánchídon keresztül a Széchenyi István térre vonultak és itt találkoztak a Békemenettel.

Itt miután a két tömeg egyesült, közösen mentünk tovább a Kossuth tér felé a József Attila utca, az Október hatodika utca, az Arany János utca, a Bajcsy Zsilinszky út és az Alkotmány utca érintésével. A Kossuth térre tartó tömeget útközben több helyen taps és ováció fogadta, az épületek ablakaiból és erkélyeiről pedig szintén tapssal és zászlókkal köszöntötték a menet résztvevőit. Az emberek egy része pedig az Akadémia utcán keresztül közelítette meg Orbán Viktor ünnepi beszédének helyszínét.

Az egyik hatalmas táblán az volt olvasható magyarul és lengyelül is, hogy éljen Orbán Viktor kormányfő, egy másik szerint Orbán Viktornak ki kell tartania, és olyan transzparensek is voltak, amelyek Lengyelország támogatásáról biztosítják Magyarországot és kormányát.

Bencsik András, a Demokrata című hetilap főszerkesztője, a rendezvény egyik főszervezője szerint különleges ünnep az idei, olyan mintha megismétlődne a múlt, hiszen rengeteg lengyel, valamint litvánok is kiállnak Magyarország függetlensége mellett.

Az óriási, tömött sorokban vonuló tömeg eleje már elérte a Kossuth teret, amikor a vége még éppen csak elhagyta a Lánchidat.

A Kossuth Lajos téren már nagyon sokan fogadták bennünket, akikkel együtt teljesen megtöltötte a teret a mintegy 250 ezer ember. Az emberek olyan sokan voltak, hogy a Békemenet résztvevői nem is fértek be teljesen a Kossuth Lajos térre; a tömeg az Alkotmány utcában a Szemere utcáig áll, sokan pedig a Balassi utcában kivetítőn követik az eseményeket.

A résztvevők ezután - előzetes ünnepi műsort követően - meghallgatták Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédét a Kossuth Lajos téri díszünnepségen, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 164. évfordulóján.

Szívet melengető volt látni a Békemeneten méltósággal felvonulókat. Hatalmas és nyugodt erőt sugárzott.Úgy festett, március 15-én Budapest volt Európa közepe. Felejthetetlenül szép demonstráció és ünnep részesei voltunk.

Csodálatos, történelmi jelentőségű nap volt 2012. március 15. Nem csupán sokan voltunk, s nem csupán elegen, de lengyel és litván barátainknak köszönhetően Európában megkezdődött a szabad népek tavasza, amit Orbán Viktor miniszterelnök itt ezen a téren hirdetett meg. Nagyszerű érzés volt ezen az ünnepen is részt venni.

Ma - együtt veletek - újra jó volt magyarnak lenni!


Orbán: A szabadságharcok népe vagyunk

Magyarország a rá nehezedő nemzetközi nyomással és diktátumokkal szemben nem tudta volna felvenni a kesztyűt 2011-2012 telén, ha nem lépnek sorompóba százezrek, hogy tudtára adják mindenkinek: a magyarok nem fognak idegenek diktátumai szerint élni - szögezte le ünnepi beszédében Orbán Viktor a Kossuth téren.

Ez a nap a szabadságharcosok napja. Ez a tér a szabadságharcosok tere. És azért jöttünk ma éppen ide, mert mi, magyarok a szabadságharcok népe vagyunk - fogalmazott Orbán Viktor, leszögezve: mi, ma élő magyarok 48 politikai és szellemi örökösei vagyunk. 1848 politikai és szellemi programja úgy hangzott: nem leszünk gyarmat. A magyarok programja és kívánsága 2012-ben így hangzik: nem leszünk gyarmat - húzta alá a kormányfő.

Orbán Viktor külön köszöntötte azokat, akik a januári békemenetben kiálltak Magyarország szabadságáért és függetlenségéért, és ezzel kiálltak egymás mellett is. Magyarország a rá nehezedő nemzetközi nyomással és diktátumokkal szemben nem tudta volna felvenni a kesztyűt 2011-2012 telén, ha nem lépnek sorompóba százezrek, hogy tudtára adják mindenkinek: a magyarok nem fognak idegenek diktátumai szerint élni. Nem fogják feladni sem a függetlenségüket, sem a szabadságukat, és ezért nem fogják feladni a húsz év után végre valahára megszült alkotmányukat sem. Köszönet a kiállásért - jelentette ki a miniszterelnök.

A kormányfő szerint jó okunk van arra, hogy 164 év után is kövessük a 48-asok példáját. Mit mondanánk mi, mai magyarok a 48-asoknak? Tarjuk-e még az esküt? Szabad-e ma a magyar? Szabad-e az a magyar, akit víz alá nyom az adóssága? Szabad-e az a magyar, akinek a saját otthon csak vágyálom? Szabad-e az a magyar, aki háromszor is meggondolja, vállaljon-e újabb gyermeket? Szabad-e az a magyar, aki évek óta nem talál munkát? Szabad-e az a magyar, akinek éhes a gyermeke? Szabad-e az a ország, ahol minden száz jövedelemadó forintból 90 a hitelezőkhöz kerül? Szabad-e az az ország, amely szilárd talaj helyett adósság-ingoványon áll? - sorolta a miniszterelnök. A "nagy március" óta sohasem voltunk még ilyen közel a szabadsághoz, mert még sohasem voltunk olyan egységesek, mint ma - szögezte le Orbán Viktor.

,,Nem ajándékba kértük a felemelkedést"

Még sohasem állt ennyi politikai, alkotmányos és gazdasági eszköz a rendelkezésünkre, hogy kitörjünk a kiszolgáltatottságból - fogalmazott Orbán Viktor. A miniszterelnök hozzátette: ma már elegen és elég elszántak vagyunk, hogy a szabadságjogaink után kivívjuk a szabad magyar életet is.

Megjegyezte, hogy a szabadság azt is jelenti, hogy nemzetünk nem alábbvaló másoknál, és hogy nekünk is kijár a tisztelet - hangsúlyozta. A kormányfő hozzáfűzte: magunknak, magunkért dolgozunk, és nem fogjuk adósrabszolgaként leélni az életünket. ,,Mi nem ajándékba kértük a felemelkedést, sem a jó életet, sem a sikert. Mi mindig dolgoztunk és dolgozunk érte ma is. Csak az adósságból való kijutás méltányos esélyét akarjuk ma is" - mutatott rá ünnepi beszédében Orbán Viktor.

Az új alaptörvényről szólva kiemelte: "nincs szükségünk szamárvezetőre, és nem kérünk az idegenek kezünket irányítani akaró kéretlen segítségéből sem". Ezzel összefüggésben kifejtette: ismerve a kéretlen elvtársi segítség természetrajzát, azt felismerjük akkor is, ha nem vállapos egyenruhába, hanem jól szabott öltönybe bújik.

,,Mi azt akarjuk, hogy Magyarország a saját tengelye körül forogjon, ezért az alaptörvényt megvédjük" - húzta alá. Hozzáfűzte: tisztában vagyunk a feladat súlyával, ezért most egyszerre van szükségünk a radikális Petőfire, a tettrekész Kossuthra és a bölcs Széchenyire.

,,Krasznahorka égő várának fényénél, a nemzetközi pénzügyi rendszer felől érkező morajban, az európai gazdasági válság hullámainak kellős közepén meg kell válaszolnunk a legnagyobb kérdést: elfogadjuk-e a szemfödélig tartó kiszolgáltatottságot, avagy azokra az erényekre támaszkodunk, amelyek a magyart magyarrá, a szuverenitást szuverenitássá, és a történelmet történelemmé teszik" - fogalmazott a miniszterelnök.

"Szabadságharcaink mindig előrébb vitték a világot"

Orbán Viktor úgy folytatta: nem szégyelljük, hogy nagy szívünk van, amely nem tűri sokáig az igazságtalanságot, amely olykor kihívja maga ellen a sors balítéletét. Hozzátette: hibátlan nemzetek nincsenek, így természetesnek vesszük azt is, hogy a magyarokat is lehet szeretni vagy nem szeretni. Egyet azonban senki sem vitathat: azt, hogy szabadságharcaink mindig előrébb vitték a világot - utalt a miniszterelnök arra, hogy a 48-as forradalom a feudalizmust kezdte ki, míg 56 a szovjet világrendet.

Az európai bürokraták ma is gyanakodva néznek ránk, mert azt mondjuk: új utak kellenek. Azt mondjuk, ki kell törni az adósság börtönéből, és azt is mondjuk, Európát csak az erős nemzetek tehetik újra naggyá - mondta Orbán Viktor.

A feudalizmust nem a hűbérurak számolták fel, a kommunizmust pedig nem a párttitkárok rombolták le. A spekulánsok uralmát sem a spekulánsok vagy a bürokraták fogják felszámolni, és a bajba jutott Európa árokba csúszott szekerét sem ők emelik majd ki - folytatta a miniszterelnök. Nem ők, hanem a munkából, a személyes erőfeszítéseikből élő európai polgárok. Most az ő világuknak kell jönnie, mert ha nem így lesz, Európának befellegzett - mutatott rá a kormányfő. Már a márciusi ifjak látták, amit ma Európában sokan nem akarnak észre venni; hogy a pénzügyi függetlenség a szabadság feltétele. Ezért kellett a tizenkét pont közé kerülnie a Nemzeti Bankra vonatkozó mellőzhetetlen követelésnek - hangsúlyozta Orbán Viktor.

Hozzátette, a márciusi ifjak ismerték a Nemzeti Bank ügyének súlyát. Tudták, nem az a független Nemzeti Bank, amelyik a nemzetétől független. Az a Nemzeti Bank független, amely az idegen érdekektől megvédi a nemzet gazdaságát - szögezte le. Ők is tudták, mi is tudjuk, józan ember nem adja a kamra kulcsát a szomszédjának - jelentette ki a kormányfő.

Nem vagyunk egyedül

Sokszor tűnik úgy, hogy a magyarok egyedül maradnak szabadságharcaikban. De mi tudjuk, hogy nem vagyunk egyedül. Ma is vannak lengyel Bem apók, francia Guyon Richárdok, szerb Damjanich Jánosok, német-osztrák Leiningen Károlyok - hangsúlyozta a miniszterelnök. Elmondta, ma is kiállnak mellettünk cseh, lett, szlovén és román barátaink, és velünk ünnepelnek litván és lengyel barátaink. Dicsőség Litvániának, Isten éltesse Lengyelországot! - intézte szavait a lengyel és litván hallgatósághoz Orbán Viktor.

A miniszterelnök ezt követően a magyar szabadságharcban részt vevő lengyel légió jelmondatát idézte: Za wolno¶ć nasz± i wasz±! , azaz: a mi szabadságunkért és a tiétekért.

Úgy folytatta: velünk, magyarokkal van az a ,,sok tízmilliós, csendben tűrő, rejtett Európa is", amely ragaszkodik a nemzeti szuverenitáshoz, és hisz a keresztény erényekben, a bátorságban, a becsületben, a hűségben, és az irgalomban. Felidézte, sokan vannak, akik még emlékeznek 56-ra, és azt gondolják: a magyaroknak igazuk volt. Orbán Viktor úgy fogalmazott, a magyarok azért váltottak ki tiszteletet más népek előtt, mert mi magyarok képesek vagyunk erős sodrású birodalmak igazságtalanságaival is dacolni.

Temérdek igazságtalanság érte a magyarokat az elmúlt másfélszáz évben, és sok igazságtalansággal nézünk szembe ma is. Pedig mi soha nem kívántuk a másét, és senkinek sem akartuk megmondani, hogyan éljen és mit gondoljon, mégis többször áldozatául estünk a világpolitikai széljárás irányváltásainak. Mégsem engedhetünk a csábításnak, hogy az olcsó önsajnálat ,,szélcsendes, és langyos vizű kikötőjébe kormányozzuk Magyarország hajóját" - jelentette ki a kormányfő.

Bátorság és erő kell

Az előző gondolat kapcsán hozzáfűzte: az önsajnálat, az áldozati méltatlankodás a vesztesek szokása; semmi köze a 48-asok, az 56-osok, a szabadságharcosok bátorságához, tetterős életösztöneihez.

Ha mindenki áldozatnak érzi magát, hogy jutunk ki a bajból? Ha mindenki áldozatnak érzi magát, ki fog itt dolgozni? - tette fel a kérdést a miniszterelnök. Az önsajnálat legyengít, felpuhítja a csontot és gyávává aszalja a jellemet - fogalmazott a kormányfő, hozzátéve: a győzelemhez, a sikerhez, a méltányos bánásmód kiharcolásához bátorság és erő kell. Orbán Viktor arról is beszélt, a ,,modern kor gyarmatosítói" türelemmel cserkészik be áldozataikat, ,,elaltatják és lassan emésztik fel" a kiszemelt nemzetek életösztönét és ellenállását. Így süllyednek kiszolgáltatottságba hajdanvolt büszke és erős nemzetek. Így jutnak oda, hogy nem életük munkájának megérdemelt gyümölcsét hagyják örökül, hanem a visszafizethetetlenné dagadt hiteleiket, és saját sorsuk kilátástalanságát - mondta a kormányfő. Megjegyezte: mi, magyarok is így jártunk 2002 után, mert a kényelmes hitelek szép lassan kiszolgáltatottá tettek minket.

Talán vannak, akikben felötlik, hogy, ilyen nehéz, válsággal sújtott időkben okos dolog-e a szabadságharc - tette fel a kérdést Orbán Viktor, kinek megfogalmazása szerint a szabadság nem a jólétben élők luxusa, ahogy az emberi méltóság sem a jómódúak kiváltsága. Minden, amire vágyunk, csak a szabadságból nőhet ki - húzta alá.

Orbán Viktor szerint a szabadságharc értelme nem maga a harc, hanem az azt követő időszak. Nem elég a rosszat leszavazni, le is kell győzni, és nem elég legyőzni, meg is kell teremteni a jót, hogy a rossz ne tudjon visszatérni - hangsúlyozta, hozzátéve, a kormány sokat tett ennek érdekében az elmúlt másfél évben. Emlékeztetett, családok százezreit szabadították ki az adósságcsapdából, bevonták a bankokat és a multikat a közteherviselésbe. Van már időtálló alkotmányunk, és lebontottuk az utolsó gátakat is a nemzet határok feletti újraegyesítése előtt - fogalmazott.

,,Egyenlőséget követelünk a magyarnak!"

Mi még emlékszünk a tanításra: az igazság tesz szabaddá - folytatta Orbán Viktor. Mint mondta, hazánknak szüksége van gazdasági sikerekre, jobb tanügyre, egészségügyi ellátásra, és magasabb bérekre. De leginkább igazságra van szüksége, mert túl sokat hazudtak neki és róla - fűzte hozzá a kormányfő. Orbán Viktor emlékeztetett egy korábbi március 15-i ünnepségre, ahol azt mondta, a döntő győzelemhez először minden magyarnak magában kell végrehajtania azt a gyökeres változást, ,,amellyel végérvényesen a becsület, a szorgalom, a munka, és ezzel a haza mellé áll".

Úgy fogalmazott, Magyarország sokat változott az elmúlt két év alatt, ám ahhoz, hogy elindulhassunk, először fel kell állnunk. Itt tartunk most - szögezte le. Mi megértjük, hogy Európának sok baja van, csikorognak a fogaskerekek, feszülnek az inak; de ezer éves európai nemzetként van egy követelésünk: egyenlőséget követelünk a magyarnak - jelentette ki a miniszterelnök. Nem leszünk másodrendű európai polgárok - fűzte hozzá. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország és Európa felemelkedése elválaszthatatlan egymástól. Nem örülünk, de megértjük, hogy az európai szövetség nem szentek szövetsége; de azt nem nézhetjük ölbe tett kézzel, hogy bármely politikai és szellemi irányzat egy szentségtelen szövetséget erőltessen Európára - hangsúlyozta Orbán Viktor. Szavai szerint Európa nem adhatja meg és fel önmagát. Ez Európa vereségéhez és bukásához vezetne, ezért nem hagyhat egész országokat az út szélén - szögezte le a miniszterelnök.

A kormányfő rámutatott, a nemzet szabadsága sok millió ember személyes szabadságából áll össze, ez az erő viszi előre a nemzetek szabadságharcait. Mint mondta, nemzetünk bátorsága a magyarok személyes bátorságának összege. Amikor tisztelgünk a bátrak előtt, rájuk gondolunk: azokra, akik kitartóan vívják a hétköznapok csatáit. Korán kelnek, dolgoznak, küzdenek a családjukért, vállalkoznak, terveznek, új utakat keresnek és törnek, ha nincs járható út - sorolta. Ők azok, akik nem viselik el a sodródást, akik döntenek és cselekednek, nem várják, hogy mások döntsenek helyettük - emelte ki. Orbán Viktor úgy fogalmazott, ezek az emberek kiállnak magukért, a családjukért, a nemzetükért. Ők azok, akik nem kérnek mást a világtól, csak igazságot, igazságot Magyarországnak. Ők nyerik meg a csatákat az egész nemzetnek - jelentette ki. Így volt egy 1848-ban és így van ez ma is - fűzte hozzá.

Dicsőség a bátraknak! Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok! - zárta beszédét a kormányfő.


Orbán Viktor ünnepi beszéde - 2012.03.15.


Link


Szájer József beszéde

Link



Isten hozta lengyel barátainkat március 15-én!

Link



Nemzeti Dal, 2012. március 15.- Petőfi Sándor, Tolcsvay László
Előadók: Tóth Gabi, Dolhai Attila, Kökény Attila

Link









 
 
0 komment , kategória:  Nemzeti ünnep  
Kettős mérce
  2012-03-15 10:25:04, csütörtök
 
 




Kettős mérce

Az amit az EU Magyarországgal szemben alkalmaz. Nem ma kezdte, nem is csak ő, majdnem mindenki ezt tette, és már régóta, hiszen ennek hosszú története van.

Álljon itt néhány példa:

Wilson amerikai elnök 1916-ban meghirdette 14 pontos békeajánlatát - igazságos békét ígérve, határok rendezését népszavazás útján. A népszavazásból semmi sem lett, de önkényesen új határokat húztak, új államokat teremtve vagy a barátiakat megnövelve - Magyarországtól önhatalmúan elszakított részekkel és 3.5 millió magyar rabszolgaságba vetésével. Mindeközben ránk nem alkalmazták az etnicitás elvét - kettős mércéből! Létrejöttüket, megnagyobbodásukat a nyugatnak köszönhető államok közül többen háládatlanul elárulva jótevőjüket oldalt cserélvén Hitler mellé álltak a Második Világháborúban. A Tiso vezette Szlovákia hadserege a németekkel egy időben támadott Lengyelországra 1939-ben, majd 1941-ben a Szovjet Únió ellen. Zsidó lakosságát lelketlenül eladta új szövetségesének. Hasonlóképpen az Antonescu vezette Románia is sietett a Szovjet Unió ellen támadni 1941-ben, miközben zsidóságát kegyetlenül kiirtotta. Horvát és boszniai katonai egységek is harcoltak a kommunizmus - bolsevizmus ellen.

Magyarország utolsóként lépett be a Szovjet elleni háborúba, miután keleti városait bombatámadás érte, kezdetben főleg hátországi rendfenntartásra vállalva.
Mindeközben nyitott volt menekültek százezreinek befogadásával és védelmével.
Köztük menekült szövetséges hadifoglyok, főleg lengyel katonák, civilek és keletről menekült zsidók. Tudott az is, hogy a szövetségesek nem tanácsolták Magyaroszág kilépését a háborúból, féltve a százezres zsidóság életét.

Így lettünk Hitler utolsó csatlósai!

Kettős mérce itt is!

Mi történt az 1947-ben, Párizsban kötött békedikátumokban?

A német szövetséges Romániát és Szlovákiát megjutalmazták magyar területekkel és lakossággal, visszaállítva az 1920-ban Trianon békediktátumát. Lengyelországot és a Szovjetúniót megtámadó Szlovákiát egyáltalán nem vádolták háborús bűnösséggel, egyszerűen feltűnt a győztes hatalmak oldalán. Sőt mi több: a hírhedt Benes dekrétumok révén véghezvitt százezres nagyságú magyarüldözést vihettek véghez, ami ellen a Szövetségesek nem tiltakoztak, mint ahogy nem tiltakoztak a szerb partizánok magyar-mészárlásra ellen a Délvidéken, sem Kárpátalja magyar tízezreinek elhurcolásával a Szovjet Unióba.

Az 1947-es békediktátum országunkat újra szétdarabolta, és még hasisarcot is követelt.
Ezenkívül, ránk telepített 200 ezernyi szovjet katonaságot, hogy őrizzék az utánpótlási vonalat az Ausztria egy részét megszálló szovjet erők felé. Az Osztrák szerződés után 1955-ben már nem volt ok szovjet haderőt Magyarországon tartani - és mégis maradtak "ideiglenesen" ami újabb 35 éves megszállást jelentett. Ezalatt a Szovjet Magyarországot saját gyarmattá alakították át. Nekünk mindig a kegyetlenül nehéz oldal jutott.

Mindezekben nem nehéz megállapítani a Magyarországgal szemben ismét alkalmazott kettős mércét!

Az 1989-90-es magyar rendszerváltás megcsillantotta a reményt, hogy a nyugati demokráciák segítséget fognak nyújtani nekünk, éppúgy mint más kelet-európai országnak a nyugathoz való felzárkózásban.

Mi magyarok méltán vártuk ezt, hiszen a mi bátorságunk kellett a vasfüggöny felnyitásához, melyet követett a Berlini Fal leomlása, a két Németország egyesülése, majd a Szovjet Unió összeomlása után számos új állam létrejötte a Balti tengertől az Adriáig.

Némely keleti államok adósságából elengedett a Nyugat - de nem a miénkéből!

A kettős mérce itt is dolgozott!

Aztán nagy lendülettel kezdődött el a privatizáció, azon az alapelven, hogy az állam rossz tulajdonos; tehát magánkézbe kell adni a gazdaságot, s majd a szabad verseny felvirágoztatja az országot. Ezzel egy időben kell leépíteni az állam által pénzelt jóléti társadalmat, helyét majd az öngondoskodó társadalma foglalja el. Megjelentek a nyugati bankok és a nyugati érdekeltségű bevásárló központok a Plázák.

A privatizáció néhány év alatt lezajlott; a gyárakat megvették új külföldi tulajdonosai - de nem modernizálták, hanem lezárták; az eladást közvetítő, főleg a volt káderek, pedig meggazdagodtak.

Külföldről meg ömlött befelé a nyugati áru, felesleges élelmiszer és a silány kultúra. Lassan derült ki, a szomorú valóság, hogy Magyarország csak piacnak kellett, mint a többi Kelet-európai állam is.

Az ország kiesett jövedelmét kiegészítendő újabb és újabb kölcsönöket volt kénytelen felvenni a nyugati bankoktól és az IMF-től.

2010-re a GDP adósság 52%-ról 82%-ra emelkedett - kifizethetetlen adósságcsapdába kerültünk!

Miért tette mivelünk ezt a nyugat?

Kényszerből.

Már jó húsz évvel korábban gazdasági válságba került volna, ha új szerzeményi keleti területeit kölcsönpolitikájával nem zsákmányolhatta volna ki! Új remény csillant némelyekben, 2004-ben, amikor országunk az EU tagja lett.

Már a csatlakozás aláírásakor voltak megoldástalan problémák, pl. mezőgazdaságunk jelentősen kevesebb támogatást kapott, mint a nyugati népeké. Hogyan lehet ilyen helyzetben versenyképesnek lenni?

Sehogy.

De éppen ez volt a cél, nevezetesen az, hogy mezőgazdaságunk termékeit ne tudja eladni a nyugati szubvencióval támogatott áruval szemben, vagyis, hogy tönkremenjen, s az ország nyugati mezőgazdasági termékeknek legyen a piaca.

Ismerjük mi lett cukoriparunk sorsa. De lehetne számos más példát felhozni. A mezőgazdaság Brüsszelből vezényelt tönkretétele azonban csak a kezdet volt.

A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-i életbeléptetése után Brüsszel már elég erősnek érezte magát a tagországok politikájába való beleszólásra is. Mindezt erősítette a tagországok, különösen az újak, fokozatos eladósodása az IMF felé. Az adósságcsapdába került országokat azután már könnyű volt az EU politikai vonalára kényszeríteni. Magyarország a nyolcéves bal-liberális koalíciós kormányok alatt állig eladósodott, s lakosság túlnyomó többsége joggal ezeket a kormányokat hibáztatta.

Úgy tűnt, hogy a 2010-es választásokon az ellenzéki FIDESZ-KNDP koalíció veszi át a kormányrudat. Brüsszel is tisztában volt ezzel, de azzal is, hogy a győztesek napjai meglesznek számlálva, mert az ország mérték feletti eladósodása miatt az új kormánynak nem lesz mozgástere, s hamarosan megbukik, és átadja helyét valamilyen új bal-liberális koalíciónak.

Azonban három nem várt dolog történt.

Az egyik a FIDESZ-KDNP jobbközép koalíció földcsuszamlásszerű 2/3-os győzelme volt. A másik a romokban heverő pénzügyi és gazdasági élet gyors rendbetevése újszerű eszközökkel, mint amilyen a bank és multi-cégek megadóztatása és a magán-nyugdíj pénztárak államosítása volt, melyek segítségével a költségvetés deficitjét sikerült 3% alá szorítani. A harmadik a több mint 350 törvény meghozatala volt, köztük az új Alaptörvény megformálása és hatályba léptetése ez év január 1-én.

Mindezzel az Orbán kormány az országot új felépítéssel visszahelyezte tradicionális keresztény alapjaira.

Ez a magyar Blitz-Villámháború sokkolta a nyugatot, mert nem ezt a szerepet szánták neki.

Nem akarták elhinni, hogy egy kis nép, melyet már 1920-ban, 1947-ben halálra szántak, s most is 1989-től - egyszerre felemelte porba taposott fejét sőt felkelt és új életerővel kezébe vette sorsa irányítását egy megújuló Európán belül!

Nyugat bal-liberális oldala elhatározta, hogy Magyarországot pellengérre állítja, megregulázza és visszalöki a sorstalanság sorába - ahová szánta.

Mindezzel demonstrálni akarja másoknak, hogy fogadják el elfogadhatatlan sorsukat, mert ha nem úgy járnak, mint a magyarok. Brüsszelt jelölték ki végrehajtónak. Bemelegítésül beindították a világ média hatalmasait Magyarország és kormánya lejáratására, melyhez a kezdő rúgást a hazai vesztett ellenzék és a bal-liberális sajtó adta.

Fokozatosan mindent bevetettek: féligazságokat, csúsztatást, ferdítést és nagy hazugságokat.

Például egy tekintélyes német világlap úgy állította be a december 21-i pesti béketüntetést az Orbán kormány mellett, hogy ,,százezer ember tüntetett az Orbán kormány ellen!"

Az EU bizottság előbb csak az új média törvényt kifogásolta.

Aztán jött még három kifogás: a Nemzeti Bank függetlensége, a bírók nyugdíjazása, valamint a titoktartási Ombudsman ügyében. Mindezekre a magyar kormány elküldte alapos válaszát.

Továbbmenően az EU Parlament február 16-án hozott határozatában ,,súlyos aggodalmát" fejezte ki "a demokrácia gyakorlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok gyakorlásával, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlőséggel és a diszkrimináció mentességgel összefüggésben". Felszólította a magyar kormányt: tegyen eleget az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ajánlásainak, és azoknak megfelelően módosítsa az érintett törvényeket. Az állásfoglalást képviselők elfogadták, köztük a magyar szocialisták is. Kilátásba helyzeték az uniós alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárás esetleges megindítását is, ami a magyar uniós szavazati jog és a támogatások elvesztésével járhat. Ugyanakkor felszólították az EP Elnökök Konferenciáját, hogy ,,vizsgálja meg további lépések, például a 7. paragrafus szerinti eljárás alkalmazását".

Az EU újabb csapása máris megérkezett.

Az európai biztosok tanácsa február 22-én 495 millió euró kohéziós alap befagyasztására tett javaslatot miután Magyarország 2004 óta egyszer sem teljesítette az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárás folyamán tett ajánlásait. Ez a jövőre esedékes 1,714 milliárd eurós támogatás közel harmada, azaz 143,5 milliárd forintos támogatás megvonást jelenti.

A javaslatot biztosan elfogadják /már elfogadták: a szerk/.

Jóllehet országunk 2010-ben és 2011-ben is az elfogadott 3 %-us deficitet mutatott fel, míg mások sokkal magasabban zártak, mégis egyedül minket büntet az EU.

Ez már nem is csak a kettős mérce alkalmazása, hanem maga a bosszú!

Mindez azt jelenti, hogy nem lesz egyhamar vége országunk megaláztatásának, hiszen egyik képviselőjük korábban az EU plénumán nyíltan kijelentette, hogy az új Magyar Alaptörvénynek a ,,szelleme" elfogadhatatlan.

Ami azt jelenti, hogy az EP újabb és újabb kifogásokat fog találni, végül majd arra köteleznék hazánkat, hogy írjanak egy másik alaptörvényt, amely az EU-nak 2009 január 1-én elfogadott Lisszaboni Szerződésének alaptételein alapul, amelyből hiányzik Isten említése és a kereszténység alapértékei, melyen Európa felépült!

A tét óriási nemcsak Magyarország, hanem minden EU-s tagországra nézve is.

Ha ugyanis az új magyar alkotmányt az EU-nak sikerülne a maga képére átformálni, vagy elvetettni és ,,ideológiailag és politikailag korrekt" új alkotmányt íratni, akkor ez precedensként szolgálna minden más európai ország alkotmányának átalakítására vagy eltörlésére, mely keresztény alapokra és értékekre hívatkozik. vagyis azokon alapul. Ez pedig minden európai állam alkotmányában fellelhető. Pld.

1) Az Egyesült Királyságnak még ugyan nincs modern alkotmánya de vannak sarkaltos törvényei. Az egyik az 1215-ben alkotott Magna Charta, mely így kezdődik: "Mi János, Isten kegyelméből Anglia királya, üdvözletüket küldjük... Tudjátok meg, hogy Isten sugallatára, Mi,..... elsőként Isten segítségével kinyilvánítjuk, és a jelen Chartával örök időre megerősítjük..., hogy az Angol Egyház szabad, jogait és szabadságait teljes egészükben, korlátlanul birtokolja".

2) Görögország (1975): 3 (1) "Görögországban az uralkodó vallás: Krisztus kelet-ortodox egyházának vallása. Elismerve fejének. Elismerve fejének a mi Urunk, Jézus Krisztust".

3) Írország (1937) Praeambulum: "A legszentebb Szentháromság Isten nevében, kié minden hatalom, és akitől mint végzetünktől, mind az emberek, mind az államok tevékenysége ered..." 40. (3) ,,Az állam elismeri a meg nem születettek élethez való jogát..." 41. cikk (1), (2)1, 2, (3)1 "Az állam elismeri a családot mint a társadalom természetes, elsődleges, alapvető közösségét ..."

4) Németország (1949) Preambulum: "Isten és ember előtti felelősségem tudatában attól az akarattól áthatva, hogy mint az egyesült Európa egyenjogú tagja a világbékét szolgálja,a német nép alkotmányozó hatalmánál fogva meghatározza alaptörvényét". (Idézetek: Dr. Jobbágy László: Fekete-fehér tények az EU-ból. c. írásából).

Miért Magyarországgal kezdi az EU Parlamentje a tagországok jobbára a feudalizmus korából származó alkotmányainak megreformálását?

A felelet egyszerű: azért mert a magyar alaptörvény már a Lisszaboni Szerződés elfogadása után alkottatott! Az pedig nekik elfogadhatatlan. Így az EU Parlament Kommunista-Szocialista-Liberális és Zöld többsége összefogott, hogy kritizálja és megváltoztassa egyik kis tagországuk új Alaptörvényét/Alkotmányát, amelyet a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése után két évvel írtak, de nem ennek a szerződésnek alapértékei után, hanem még a feudalizmus korából vett értékekből alkották azt meg! Ha ez változatlanul marad, akkor a mostani felállásban lévő EU raison d'âitre-je (létezésének értelme) válik kérdésessé.

Ez pedig nem engedhető meg.

Ezért az adósságcsapdába fogott, kizsigerelt s erőtlen Magyarországgal mindenáron el kell érni új alaptörvényének radikális megváltoztatását, úgy ha lehet új, ,,politikailag korrekt" alaptörvény írását és hatályba helyezését. Ha ez sikerül - és miért ne sikerülne? - hiszen az EU magasan fizetett képviselői és apparátusának tisztviselői most már érvényesíthetik a kezükbe került hatalomkényszerítő, diktatórikus, romboló erejét.

Ez már jelentkezett abban, amikor az egyik EU parlamenti ülésén az egyik biztos kényszeríteni akarta a magyar miniszterelnök helyettest, hogy adja nyilvánosan kötelező erejű szavát olyan EU parlamenti határozatok elfogadására, amiket még nemhogy nem látott, de meg sem fogalmaztak!

Nos, akkor a magyaroktól kikényszeríttet változtatást az EU parlamentje jogi precedensként fogja felhasználni kényszerítve minden tagországot ,,ósdi" alaptörvényük radikális átírására.

Az öreg Európát a különféle modern ,,izmusok" (fasizmus, kommunizmus, kozmopolitizmus) már eléggé aláásták, legyengítették, szkeptikussá, istentelenné és erkölcstelenné tették ahhoz, hogy gondolkodás nélkül megtagadják és elvessék kétezer éves keresztény hitbeli és erkölcsi alapjaikat, s helyt adjanak a dzsungel törvényének: a káosznak, ahol nincs törvény csak önérdek, ahol mindenki harcol mindenki ellen a túlélésért, és ahol senki sem fog győzni, de mindenki vesztes lesz.

S végül az önmagát kiirtó ember maga mögött fog hagyni egy lerombolt, elpusztult, kiégett és élettelen bolygót.

Európa, figyelj Magyarország újbóli keresztre feszítésére.

Ne örülj, hanem lásd meg benne a te végzetedet is, ugyanis Krisztus után jön a latrok keresztre verése! Azonban még mindig adatott egy kegyelmes kimenkvő út.

Ha az önmaga körül forgó, a maga kis élvezeteit kereső, elpuhult európai nyárspolgár felébredne és meglátná a reá leselkedő veszélyt, s venné a fáradtságot elmenni és jól szavazni a következő EU parlamenti választásokon.

Akkor talán eltünne az EU mostani irányzatát meghatározó baloldali koalíció s elkezdődhetne egy valóban új Európa építése, amely a szuverén nemzetek közösségén alapszik! A kettős mérce miatt bekövetkező keresztre feszítésünk, szenvedésünk és agóniánk bárcsak felébresztené, megdöbbentené, és cselekvésre késztetné nemcsak önmagunk, hanem önmaga miatt is az álmában szendergő s lassan kómába hulló Európát!

Edmonton, 2012 február vége Dr. Pungur József







 
 
1 komment , kategória:  Magyar sorsot - magyar kézbe!   
Március idusán
  2012-03-15 07:43:02, csütörtök
 
 




MÁRCIUS IDUSÁN

Márciusban, akkor,
eggyé vált a nemzet,
a sok könny és bánat
közös utat nemzett.

Bölcs öreg és ifjú
egy ütemre lépett,
nemzetének sorsa
tüzelte a népet.

Szívük fölé tűzve
virító kokárdák,
fogadalmat zúgva
Petőfit hallgatták:

szemükben lobogott
merész álmuk lángja,
szolgasorsuk' végre
a szabadság váltja;

úgy sejlett a biztos,
igazságos holnap,
ahol minden ember
egyenlő, jogot kap.

Akkor megmutatták,
egy szív, egy akarat
a zsarnokság fölött
győzedelmet arat.

Emlékezzünk méltón
e hős nemzedékre,
hiszen értünk is hullt
szívük drága vére!

/Szepesi Zsuzsanna/







1848.március 15
Hungarian Revolution: 1848-49-es szabadságharc emlékére - A hősök tiszteletére!

Link












 
 
0 komment , kategória:  Nemzeti ünnep  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2012.02 2012. Március 2012.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 20 db bejegyzés
e év: 340 db bejegyzés
Összes: 4830 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1322
  • e Hét: 7666
  • e Hónap: 34289
  • e Év: 171661
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.