|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 19
|
|
|
|
|
|
2012-04-20 21:14:26, péntek
|
| |
| |
Mi van itt, kérem?
Már a Heti Válasz is asztatja Orbánt?
:))
http://m.blog.hu/co/comment/image/2012%20%C3%A1prilis/heti%20valasz.jpg
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-04-20 21:08:43, péntek
|
| |
| |
2012-04-20. 20:35
Holokauszt-mánia az őrületig: sárga csillag viselésére kényszerítették tanáraik a diákokat egy evangélikus iskolában
Sárga csillagot kellett hordaniuk a holokauszt-emléknapon a zöld ruhadarabot viselő diákoknak Bonyhádon - írja a Teol.hu. (Emlékeztetnénk a kedves olvasókat, hogy az emléknap bevezetése - is - a Fidesznek köszönhető.)
Érzékletes módját választották a holokausztra való megemlékezésnek a bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban. Április 16-án, hétfőn ugyanis sárga csillagot kellett viselniük azoknak a diákoknak, akiken valamilyen zöld színű ruhadarab volt. Az engedetlenségnek következményei is lettek - írja a lap.
És mégis milyen következményei? - teszi fel a kérdést az ember, miután magához tér a megdöbbenésből. Esetleg elgázosítást vagy Dunába lövést helyeztek kilátásba, hogy még jobban illeszkedjen e kis "játék" a holomítosz kellékei közé? Netán egy hatalmas szappanfőző üstöt is elővettek? Ki találta ki ezt a beteg játékot, egy egyszerű tanár vagy maga az igazgató? Lesz-e vajon valami következménye ennek?
És mikor lendülnek akcióba a jogvédő szervezetek? Hiszen itt olyasmi történt, ami ellen elvileg ők küzdenek: hátrányos megkülönböztetés, kirekesztés és hasonlók. Vajon az ő honlapjukat is megtámadja az Anonymous?
Vagy csak arra érzékeny ez az álszent társaság, ha zsidókkal és cigányokkal történik ilyesmi, a magyarral bármit meg lehet tenni?
További részletek: http://kuruc.info/r/2/95102/#ixzz1sbpu0wEI
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-04-20 20:34:23, péntek
|
| |
| |
Felvételi jelentkezések: 32 ezerrel kevesebb diák
2012. április 18., szerda 12:00
Parlamenti hogy volt című rovatunk rajongói minden bizonnyal emlékeznek arra, hogy Hoffmann Rózsa még március elején győzelmi jelentésként számolt be a felsőoktatási intézményekbe történő felvételi jelentkezésekről. Az államtitkár asszonyt még az sem zavarta, hogy meglehetősen optimista véleményét csak és kizárólag az elektronikus formában leadott jelentkezésekre alapozta.
Nem kellett volna. A szomorú tény az, hogy idén összességében mintegy 32 ezerrel kevesebben adták be jelentkezésüket. Az Oktatási Hivatal - a napokban nyilvánosságra hozott - végleges adatai szerint, 110 ezer diák, azaz a tavalyi év felvételizőjének 78 százaléka merte megtenni azt a kockázatos lépést, hogy megpróbáljon bejutni valamelyik egyetemre/főiskolára. Ez az adat alacsonyabb, mint az elmúlt három évi. Az okokat tudjuk.
Fotó: Fazekas István
Korai öröm
Az oktatási államtitkár kincstári optimizmusát nem csak a parlamentben, de a ,,Start a diplomáért" országjáró körúton is megcsillogtatta. A debreceni állomáson egyenesen azt mondta, hogy:
,,A felsőoktatásba jelentkezők száma - az elektronikus jelentkezések előzetes adatai alapján - várhatóan idén sem csökken" [...] ,,A február 24-ig meghosszabbított határidőig a jelentkezők minden szükséges segítséget megkapnak, hogy alapos és megfontolt döntést hozhassanak."
Meglehetősen kockázatos lépés volt mindössze az elektronikus jelentkezések adatai alapján verni a győzelmi tamtamot. No persze nem csak ő, de a nála jóval megfontoltabb, ráadásul az oktatáspolitikához is jobban értő Pokorni Zoltán is csatlakozott a derűlátó szemlélethez. Kérdés, vajon a XII. kerületi polgármester továbbra is meg van-e győződve arról, hogy ,,jó döntést" hoztak az állami helyeket drasztikusan csökkentő, magas tandíjat és röghöz kötést hozó új rendszer bevezetésével.
Hiába próbálja elkenni az Oktatási Hivatal az okokat:
,,A jelentkezői összlétszám-hullámzás okai összetettek. Jellemzően szerepet játszik a finanszírozás átalakítása, az új rendszerrel kapcsolatos kivárás, és az is, hogy az idén magasabbak az elvárások a jelentkezőkkel szemben."
Hiába jut olyan pofátlan megállapításokra, mint például:
,,A tavalyi évhez képest pozitív változás, hogy nőtt az első helyes önköltséges jelentkezők aránya, a tavalyi 13-ról 20 százalékra. Ez azt mutatja, hogy egyrészt a felsőoktatás iránt megvan a fizetőképes kereslet, másrészt azt is, hogy várhatóan lesz igény a Diákhitel 2 termékre."
Mindenki tudja, pontosan mi vezetett oda, hogy 32 ezerrel kevesebb diák adta be jelentkezését.
Az okok - a felsőoktatási ,,reform" elemei
1. A felvételi keretszámok drasztikus csökkentése.
,,Ez csak tévedés lehet, egy nullával elírták" - így reagált az egyik budapesti egyetem rektora, amikor Hoffmann Rózsa januárban ismertette a kormány döntését, mely szerint 53 ezer diák helyett idén már csak 33 ezret vesznek fel államilag finanszírozott képzésre. A legrosszabb helyzetbe azok a felsőoktatási intézmények kerültek, akik bölcsész, jogi, társadalomtudományi, vagy gazdasági képzésben érdekeltek. Jogon például mindössze 100 államilag finanszírozott hely maradt, aminek következtében huszonháromszoros a túljelentkezés a szakra.
2. A röghöz kötés
Azoknak a szerencséseknek, akik mégis bekerülnek az államilag finanszírozott hallgatók közé, a diplomázást követően kétszer annyi időt kell hazánkban eltölteniük, mint amennyi ideig a tanulmányaikat végezték. Ez már csak azért is gyönyörű, mert még a miniszterelnök is azon az állásponton volt pár évvel ezelőtt (2008-ban), hogy kifejezetten támogatandó, ha a diákok először külföldön szereznek tapasztalatokat, amiket majd itthon kamatoztathatnak visszatértükkor.
3. A tandíj
Igen. Tandíj. Méghozzá rohadt magas tandíj. Szegényebb sorból származóknak esélyük sem lesz kifizetni. Még akkor sem, ha az új fogalomként bevezetett, részösztöndíjas képzésre nyernek felvételt. Ez pedig remekül illeszkedik a Fidesz politikájához: tovább növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket, nem hagy más választást a szegényeknek, mint hogy tanulás helyett szakképzetlen (és emiatt alulfizetett) munkaerővé váljanak - akár 16 éves kortól. (Esetleg igénybe vehetik a Diákhitel 2-t, ami a Németh Lászlóné vezette fejlesztési minisztérium titkos háttértanulmánya szerint ,,bedöntheti a költségvetést". Szóval simán előfordulhat, hogy még ezen is változtatni fognak a jövőben.)
4. A totális bizonytalanság
Erre teszi fel a koronát a mindebből következő tanácstalanság. A hazugságok, az összevissza kormányzati kommunikáció, a többször megváltoztatott döntések stb. is komoly szerepet játszottak abban, hogy sokan inkább visszakoztak és (egyelőre?) letettek a továbbtanulásról.
Ne szólj szám?
Hoffmann Rózsával foglalkozni sem érdemes. Pokorni véleményére azért kíváncsiak lennénk. Még mindig nyugodt és elégedett az elvégzett munkával? Bízunk benne, hogy nem. Arra persze nincs reményünk, hogy ezt nyilvánosan szóvá is teszi. Mindenki tudja: elkezdődött a harc a 2014-es helyekért. Márpedig kevesebb lesz a parlamenti ülőhely. Aki bent akar maradni, jobb, ha befogja a száját. Mint általában.
http://egyenlito.blog.hu/2012/04/18/felveteli_jelentkezesek_32_ezerrel_kevesebb_d iak |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-04-20 20:29:51, péntek
|
| |
| |
Drasztikus adóváltoztatásokra készülhet a Fidesz
2012. április 18., szerda 08:00
Múltkori posztunkban arról írtunk, hogy a költségvetési bevételek növelésének érdekében a kormány megadóztatná a hazai lakhellyel rendelkező, de külföldön bejelentett és dolgozó munkavállalókat. Konkrét információk nem érkeztek a tervvel kapcsolatban, s a jövő évi adóváltozásokat nagy titkolózás övezi. Egy valami biztos: további megszorító intézkedéseket kell hoznia az Orbán-kormánynak, hogy tartani tudja a 3 százalékos hiánycélt.
A megszorítások egyaránt érinthetik a bevételi és kiadási oldalt. Az elmúlt két évben többnyire a kiadási oldalon hajtottak végre fiskális kiigazítást. 2011-ig a bevételi oldalon - az egykulcsos adó bevezetésével - némi lazítás történt. Ez a lépés, majd az ezt követő ad hoc gazdaságpolitikai döntések odáig vezettek, hogy a társadalmi csoportok között tovább növekedett a társadalmi egyenlőtlenség. A Fidesz gazdaságpolitikájának egyértelmű nyertesei a legmagasabb jövedelmű rétegek voltak, míg a legfőbb vesztesei a legalacsonyabb keresetűek. Ennek jegyében, nehéz elképzelni, hogy továbbra is az utóbbi háztartások életét nehezítenék meg, mert a társadalmi elégedetlenség növekedése semmiképpen sem érintené jól a kormány amúgy sem túl pozitív megítélését. Marad tehát a bevételek növelése.
Növekvő áfakulcs?
Matolcsy György utolsó publicisztikájában egy ,,széthúzott", öt kulcsot tartalmazó áfa bevezetéséről értekezett. A legmagasabb kulcs 30 százalék lenne. Nyilvánvaló, hogy jelen körülmények között, ennek bevezetésére nincs lehetőség, mert az EU-szabályozás értelmében, egy országban maximum három kulcs a megengedett. A Fidesz trükközését ismerve, nem lepődnénk meg azon, ha valahogy mégis megpróbálnának bevezetni plusz egy adókulcsot. A másik megoldás az adórendszer eltolása lehet, a jövedelmi típusúból a forgalmi adók irányába. Egy ilyen döntés értelmében, a mostani 27 százalékos áfakulcsot akár 30 százalékosra növelhetnék. Véleményünk szerint, ez rossz döntés lenne, mert a legfontosabb ágazatokat átfogó adóemelés inflációs nyomás alá helyezné a gazdaságot. A benzinárak folyamatos növekedése például továbbgyűrűzne az amúgy is dráguló élelmiszerárakba, multiplikálva a termékek árának emelkedését. Ez megint a legalacsonyabb jövedelmű háztartások számára nehezítené meg az életet. A magasabb jövedelmű csoportok kevésbé érzékenyek az árváltozásra. A fogyasztási adó legnagyobb előnye, hogy viszonylag fix bevételt jelent az államháztartás számára. Probléma, hogy össztársadalmi szinten visszaeshet a fogyasztás, amennyiben a jövedelemadók csökkentéséből származó társadalmi haszon nem az alacsony bevételű háztartások körében összpontosul - Magyarországon nem ez történik. Utólag az ötkulcsos áfa témájában Orbán Viktor is megszólalt, megerősítve a Fidesz lehetséges jövőbeli terveit.
Az eva eltörlése
A tavalyi eva adókulcsemelés után nyilvánvalóvá vált, hogy a Fidesz egyik legfőbb szándéka lehet az egyszerűsített adó eltörlése. Az utóbbi napok hírei után, szinte már bizonyos, hogy 2012 végén kivezetik az egyszerűsített vállalkozói adót, és helyette egy teljesen új rendszert vezetnének be. Ennek jegyében létrejönnének az úgynevezett szabad vállalkozási övezetek. A többnyire hátrányos helyzetben lévő régiók megsegítését szolgáló folyamat során, azok a hazai és külföldi vállalkozások jutnának adó-és járulékkedvezményhez, amelyek ezekben a régiókban hoznának létre vállalkozásokat, és támogatnák a munkanélküliség csökkentését. A kormány szándéka érthető: a legkritikusabb helyzetben lévő területeken gyors beavatkozás szükséges, azonban a rendszer létrehozása előtt mindenképpen szükséges háttértanulmányok során, meg kell vizsgálni annak várható sikereit. Ennek ellenére, mindenképpen lesznek olyan vállalkozók, akik rosszul járnak az eva kivezetésével.
Problémás övezetek
Az új rendszer egyrészt azoknak a vállalkozásoknak kedvezne, amelyek alacsony kvalitású munkaerőt igényelnek, mert a leghátrányosabb régiók legnagyobb problémája a munkaerő képzetlensége. Így hiába mennének oda a vállalkozások, ha a munkakínálat és -kereslet minőségi igényei nem találkoznának egymással. Érdemes tanulmányozni, hogy a munkapiaci súrlódások az egyes régiókban milyen ágazatokat érintenek. Ezt figyelembe véve, érdemes létrehozni az övezeti rendszert. A versenykorlátozó hatásokról sem feledkezhetünk meg. Bizonyos vállalkozások a támogatások által előnyhöz juthatnak azokkal a vállalkozásokkal szemben, amelyek nem képesek az adott régióba áttelepülni. Önmagában véve, az elgondolás nem rossz, de a megvalósítás komoly körültekintést igényel.
Tranzakciós adó
A megszorítások jegyében, a kormány a tranzakciós adó terhével sújtaná a teljes magyar lakosságot. Ez eltér a Tobin-adótól, amelyet az Európai Unió vetne ki a rövid távú spekulációs ügyletek megadóztatására. Az adó halmozottan terhelné a lakosságot, mert minden egyes pénzügyi tranzakció után illeték formájában fizetni kéne. Például ha valaki megkapja a fizetését, majd ezután befizeti a különböző számlákat, illetve pénzt vesz ki a bankból, akkor minden egyes ügylet adóköteles lenne. De nem csak a lakosság járna pórul az új adóval, hanem a vállalkozások is, hiszen nekik szintén fizetniük kéne minden egyes tranzakciót követően. Ezek után még nehezebb elhinni, hogy a kkv szektor fejlődését segítené a kormány, hiszen a bérkompenzáció után ismét egy súlyos, és felesleges terhet vetnének ki a szektorra.
Egyre bonyolultabbá váló adórendszer
Összefoglalva elmondható, hogy a drasztikus adóváltoztatások egyre bonyolultabbá teszik a magyar adózási rendszert - kiegészülve a bérkompenzációval - és a Fidesz söralátét gondolata mind távolabb kerül a valóságtól. A legegyszerűbb módszer a korábbi többkulcsos jövedelmi adórendszer visszavezetése lenne, erre azonban nincs se lehetőség - sarkalatos törvényben rögzítés, lobbicsoportok működése miatt -, se eltökéltség.
http://egyenlito.blog.hu/2012/04/18/drasztikus_adovaltoztatasokra_keszulhet_a_fid esz
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-04-20 20:27:46, péntek
|
| |
| |
Ez is a jelen:
"Egy olvasónk kétségbeesett levéllel fordult szerkesztőségünkhöz. Állítása szerint gyermeke, aki egy budapesti, hallássérülteket foglalkoztató alapítványnál dolgozik napi nyolc órában minimálbérért, hónapok óta nem kap fizetést. A 28 éves, hallássérült fiatal édesanyja azt írja: "Az alapítvány olyan helyzetbe került, hogy nem tud munkabért fizetni a dolgozóknak, mivel ez ideig 3 éves hatósági szerződés keretében, költségvetési normatív támogatást kaptak érvényes szerződéssel. 2012. január 31-én azonban lejárt az illetékes munkaügyi központoknak a hatósági szerződésekhez társuló fizetési kötelezettségvállalása az akkreditált foglalkoztatók felé. Azóta nem tudják eldönteni a kormánynál, hogy ki legyen az illetékes az ügyben. Folyamatosan hitegetik a több tízezer munkavállalót."..."
http://www.hir24.hu/belfold/2012/04/16/taigetoszra-kuldik-a-fogyatekosokat/
A FIDESZ kormánynak pedig megköszönhetjük, hogy lassan bebizonyítják: Gyurcsány nem is hazudott Öszödön, sőt totál igazat mondott....
Hazudtunk éjjel,hazudtunk nappal!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-04-20 20:18:58, péntek
|
| |
| |
Intézményesített hazugság
Ungváry Krisztián
2012. április 18., szerda 10:55 | Tumblr Email
Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár summázatában ,,A jelenlegi szabályozás megfelelő". Ebből sejthetjük, mi várható a jelenlegi kormánytól a múlt feltárásának kérdésében. A továbbiakban három kérdést szeretnék részletesen ismertetni az olvasóval: 1. Miért elviselhetetlenül hazug a jelenlegi szabályozás? 2. Hol mondott valótlanságokat-csúsztatásokat Kontrát Károly? 3. Hol csúszott félre a keddi parlamenti vita?
A jelenlegi ,,megfelelő" szabályok elviselhetetlen hazugságai
A jelenlegi szabályozás szerint ha valaki fedőnéven állambiztonsági tisztnek írásban és szóban egy titkos lakáson vagy rendőrautóban jelentést adott, akkor az nem nevezhető hálózati személynek, azaz ügynöknek - erről bírói ítélet is létezik éppen Martonyi János ügyében.
Azt hiszem nem szükséges magyaráznom ennek abszurditását. A jelenlegi, szocialistáktól örökölt 2003. évi 3. törvényen nyugvó szabályozás ugyanis olyan kritériumokat állít fel ügynökdefinícióként, aminek a kb. 200.000 beszervezett személy 0,01%-a felel meg. Csak akkor nevezhető ügynöknek valaki, ha három kritériumból kettő teljesül: létezik saját kezű aláírás beszervezési nyilatkozaton, saját kezű aláírás anyagi juttatás átvételéről, és más irat, ami ügynöki tevékenységére utal.
Mivel a beszervezési nyilatkozat vétele nem volt kötelező, de az ilyen iratokat egyébként is 99%-ban megsemmisítették, továbbá az ügynökök több mint 95%-a soha egy fillért sem kapott, ezért nyilvánvaló mire ment ki a játék a törvény fogalmazása során. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy elvileg számtalan más lehetőség is lett volna arra, hogy definiálják a hálózati tevékenység kritériumait - erre ugyanis a jelenleg nyilvános adatok is számos lehetőséget adhatnának.
Boross Péter
Fotó: Huszti István
Egyértelmű tehát, hogy a jelenlegi törvényt - az egyetlent egyébként, amit a szocialista örökségből a Fidesz már-már diadalittasan felvállal - az ügynökök mentésére hozta az a perverz ,,Hazafias Népfront", amelyben az egyébként igen eltérő politikai nézeteket valló Berecz János, Boross Péter és Kövér László egyaránt felesleges tevékenységnek, az értelmiség köldöknézésének vagy sérült lelkek ambíciói megnyilvánulásának ócsárolják azok igyekezetét, akik tiszta vizet akarnak önteni a pohárba. Kövér miniszterként sem tett semmit az ügynökügy rendezéséért, legutóbb pedig értelmiségi belügynek, gumicsontnak, álvitának, pótcselekvésnek nevezte a vitanapot.
Ebből a sajátos ,,nemzeti együttműködés rendszerből" Berecz Jánoson és Boross Péteren sem csodálkozom.
Berecz haszonélvezője volt a rendszernek, el is várható tőle hogy védje azokat, akiknek lelki tönkretételéből lehetett működtetni a diktatúrát. Boross esetében sem csodálkozhatunk, hiszen ő 1965-től mint a Dél-Pesti Vendéglátóipari Vállalat igazgatóhelyettese, 1971-től pedig mint igazgatója működött. Hogy finoman fogalmazzak, ezek a posztok nem voltak mentesek bizonyos együttműködési automatizmusoktól.
Az állambiztonság szótárában ,,hivatalos kapcsolat"-nak hívták azt a személyt, akinek állásából adódóan rendszeres és kollegiális kapcsolatban kellet lennie állambiztonsági tisztekkel. ,,Hivatalos kapcsolat" jellegű állásba elvileg ki sem lehetett volna nevezni olyan személyt, akitől ne lett volna elvárható, hogy teljesítse a vele szemben nyilvánított elvárásokat.
Az "Ámor Háza" objektum betechnikázásáról készített állambiztonsági fotók 1969
A Dél-Pesti Vendéglátóipari Vállalat pedig nem akármilyen munkahelynek számított: jellegéből adódóan mind a bűnügyi, mind az állambiztonsági szerv folyamatosan és legalább száz fős hálózati állománnyal jelen volt üzemegységeiben. Nehéz lenne nem arra következtetnünk tehát, hogy a vállalat mindenkori vezetője az állambiztonság képviselőivel is folyamatosan kölcsönösségi alapon konzultált. Például olyan kérdésekben, hogy hol milyen helyiségeket kíván a BM technikus csoportja ,,felújítani" milyen szobák kulcsairól kell kinek másolatot adni, vagy hogy a vállalat bizonyos pozícióira honnan kell embereket felvenni.
Minden szállodában létezett legalább egy ,,technikás szoba", nem beszélve a betechnikázott bútorokról. A fontosabb üzemegységekben SZT-tisztek dolgoztak. (Ha a szálloda szót ütjük be az SZT-tisztekkel kapcsolatos szigoruantitkos. [1]hu [2]-n, akkor 15 találatot kapunk, pedig ez az oldal is csak töredékes adatokat tartalmaz).
Azt is tudjuk, hogy csak a Gundel étteremben 1964-ben az összesen 100 alkalmazottból nem kevesebb mint 22 volt az állambiztonság ügynöke. A Budán ma Mambo-bár név alatt futó, akkoriban Sole Mio néven és ,,Ámor Háza" fedőnéven üzemeltetett kéjtanya 1970-ben is azért bukott meg, mert a Pannónia Vendéglátóipari Vállalat és a Fővárosi Tanács korrupt vezetőinek más volt az érdeke, mint az állambiztonságé és ezért szándékosan dekonspirálták az objektumot (felfedték idegenek előtt, hogy a bár asztalai be vannak poloskázva).
A budapesti vendéglátóhelyeken még 1986-ban is folyamatos megfigyelés alatt tartotta az állambiztonság az összejáró volt ludovikás tiszteket, volt katonaiskolásokat és más csoportosulásokat, akiket az erre kiválasztott pincérek, felszolgálók, étteremvezetők hathatós támogatásával változatosan aljas eszközökkel ,,bomlasztott" és ,,lejáratott".
Az effajta akciókból ma is bőven olvashatunk az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában. Vajon Boros Péter ilyen közegben úgy lett volna igazgató, hogy ezekről az ügyekről semmit sem tudott volna? Elképzelhető, hogy az állambiztonság számára ne lett volna alapvető feltétel a Dél-Pesti Vendéglátóipari Vállalat igazgatójának feltétlen lojalitása?
Hol mondott valótlanságokat/csúsztatásokat Kontrát Károly?
Gyakorlatilag mindenütt. Csak a legkirívóbb eseteket sorolom fel.
A keddi parlamenti vitanapon [3] elhangzott állítása szerint a jelenlegi szabályozás megfelelő. Kevesen tudják, hogy a jelenlegi szabályozás szerint, ha egy férj rákérdez arra a levéltárban, hogy felesége ügynök volt-e, akkor erre nem kap felvilágosítást csak abban az esetben, ha a feleség róla is jelentett és ezek a jelentések fennmaradtak.
Kontrát Károly
Fotó: Huszti István
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos indoklása szerint ugyanis mindenkinek joga van személyes titkokhoz és ha nem bizonyítható hogy a házastárs besúgásával partnerének is ártott akkor a besúgói tevékenység ténye magánügy. Ez nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy a történelem megismerésének kérdése csak tettes és áldozat magánügyére redukálódik: a társadalomra csak az tartozik, amit ők közösen megismerendőnek gondolnak.
Méltányolva az áldozatok jogait, mégis azt kell mondanom, ez a szabályzás abszurd. Azoknak, akik egy diktatúrában a tettesek oldalára álltak, nemcsak egyéni áldozataikkal kell elszámolniuk, hanem az egész társadalommal. Ráadásul a legtöbb esetben az áldozatok már nem is élnek, így a tettesek megússzák a lelepleződést. Másrészt visszaélések forrása az, ha az áldozatok kegyétől teszik függővé azt, hogy mi kerüljön nyilvánosságra.
A jelenlegi szabályozás szerint egyébként nem is mindenki juthat hozzá az információkhoz. Utcai érdeklődő egyetlen hálózati személyt sem ismerhet meg - mivel egy ügynök sem lesz annyira hülye, hogy magát önként közszereplőnek nyilvánítsa, ami a megismerhetőség kritériuma.
Történész kutató pedig elvileg csak akkor kaphat kutatási engedélyt, ha publikációs listájával bizonyítja, hogy a megismerni kívánt témából már releváns publikációkkal rendelkezik - magyarán jogszerűen igazából senki sem kaphatna kutatási engedélyt. Ez a sor hosszan folytatható.
Súlyosabb azonban Kontrát azon állítása, hogy ,,Németországban az iratok anonimizáltak" - Németországban az iratok ugyanis a tettesek, azaz az ügynökök tekintetében NEM anonimizáltak. Jobb lenne, ha Kontrát egyszer venné a fáradtságot és elolvasná a vonatkozó német jogszabályokat.
Állítása szerint sehol sem korlátlanul nyilvános a múlt rendszer tevékenysége -ennek ellenkezőjét viszont senki sem állította. A szolgálatok Magyarországon azonban ma is visszatartanak iratokat (több száz folyómétert!) részben az 1950-1960-as évekből, továbbá visszatartanak olyan iratokat is, amelyek nemzetbiztonsági relevanciája ma már nem létezik.
Civil kontroll hiányában azonban ez a kérdés mind a mai napig a tettesek javára lett eldöntve. Kontrát szerint a beszervezési nyilatkozat semmit sem bizonyít. Ezzel szemben egyetlen olyan esetet nem mondott, amikor fiktív beszervezési nyilatkozatokat állítottak volna ki bárkiről. A beszervezési nyilatkozat igenis bizonyít. Természetesen nem mindent, de azt mindenképp, hogy aláírásának pillanatában az érintett kinyilvánította együttműködési hajlandóságát. A folytatást is meg lehet ismerni, ha a mágnesszalagok, azaz a nyilvántartások adatai kutathatóvá válnak.
Hol csúszott félre a parlamenti vita?
A hozzászólások többségéből érezhető volt, hogy a szónokok nem a nyilvánosságban érdekeltek. Meglepő, hogy a politikailag hálás helyzetben a szocialista párt képviselői közül sem ismerte fel mindenki azt, hogy csúsztatások nélkül kérheti számon a Fidesztől az elmaradt szembenézést.
Tóbiás József
Fotó: Huszti István
Tóbiás József (MSZP) szerint egy újabb vizsgálóbizottság úgysem fog tudni a Kenedi-bizottságnál alaposabb munkát végezni. Csakugyan. Ha a Fidesz is azzal a kiherélt mandátummal ruházza fel bizottságát, mint anno a szocialisták, akkor igaza van. Az azonban, hogy erre még büszke is, annak jele, hogy semmilyen szégyenérzete sincs amiatt, aminek kialakulásáért ő, és pártja is súlyosan felelős.
A Kenedi-bizottságot ugyanis eltiltották a nyilvántartások vizsgálatától azzal, hogy személyes adatokat tartalmazó anyagokba nem tekinthet bele. Emellett azt a korlátot is felállították, hogy a bizottság csak olyan adatokat láthatott, amelyek 1990. február 14. előtt keletkeztek, nem láthatta azonban azokat a belső utasításokat, amelyek ezen adatok kérdéses dátum utáni kezelésének módját szabályozták. Magyarán: nem vizsgálhatta azt, hogy mit csináltak a titkosszogálatok a nyilvántartásaikkal - amiből minden kiderülhetne, ha lenne rá politikai akarat.
Többen megemlítették, hogy helytelen az ügynökökkel foglalkozni, helyette a politikai megrendelők, a tartótisztek felelősségét hangsúlyozták. Wittner Mária (Fidesz) ki is emelte hogy utóbbiak ma is jó állásokban lehetnek, csak azt felejtette el, hogy ezt ma a Fidesz-kormánynak köszönhetik. Csak egy példa: a Katonai Biztonsági Hivatal főigazgató helyettesének a fülkeforradalom után nevezték ki a III/III-as csoportfőnökség egyik tartótisztjét.
Wittner Mária
Fotó: Huszti István
Természetesen igaz, hogy a felelősség a politikai megrendelők részéről a legnagyobb. Ma azonban az iratok szelektív kutathatósága miatt azt sem tudjuk, hogy az MSZMP felső vezetői pontosan miért is felelősek? Nem tudjuk, hány baráti társaságot, házasságot és közösséget bomlasztottak, járattak le. Nem tudjuk hány ember karrierjét törték derékba. Erről pontos információkkal akkor rendelkezhetnénk, ha a pártállami múlt legszennyesebb része, az ügynökügy is kendőzetlenül ki lenne borítva. Amíg ez nem történik meg, addig az MSZMP felső vezetői felelősségéről is csak elméletben lehet beszélni.
A parlamenti vitában Demeter Ervin kifogásolta hogy a történészek ,,nem törnek ki a szűk körből" pedig ilyen széles körben sehol sem kutathatóak az adatok a volt szocialista országokban. Itt kell emlékeztetnem arra, hogy (1) azokat a történészeket, köztük jómagamat, akik e szűk körből ki kívántak törni, épp a Demeter Ervin által helyeselt törvények alapján állítottak bíróság elé és ítéltek el (2) nem más mint Demeter Ervin volt az, aki korábban 150 évre kívánta zároltatni az állambiztonsági anyagokat és (3) bármilyen összehasonlítás bizonyítja (lásd például a Kenedi-bizottság jelentését), hogy Magyarország nem élen jár, hanem hátul kullog a múlt megismerésének kérdésében.
Demeter Ervin
Fotó: Huszti István
Azok a magyar törvények, amelyeket Kontrát, Demeter és társai tökéletesnek tartanak, arra kényszerítik a magyar társadalmat, hogy 22 évvel a rendszerváltás után is folyamatosan hazudjon magának a múltjáról. Meddig még?
http://index.hu/belfold/2012/04/18/intezmenyesitett_hazugsag/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-04-20 20:09:32, péntek
|
| |
| |
Áder János harmadik lehetősége - Hová tűnt a sok virág?...
Posted by Szemenyei-Kiss Tamás ⋅ április 20, 2012 ⋅
Igaznak tűnhet, hogy létezik egyfajta Fidesz-recept a leendő köztársasági elnök jelölésénél: ,,Találj egy a párthoz lojális személyt, akinek legfeljebb három-négy esetben lehet szemére lobbantani a hazugságait - majd ezeket kezeld államtitokként."
A Fidesz-legendárium (ki tudja miért?) a tényekkel köszönő viszonyban sem lévő adatai alapján Áder Jánost, a leendő köztársasági elnököt, az egykori ifjúdemokrata párt alapítói közé sorolja...
Áder János és Orbán Viktor a rendszerváltás idején
Amint az több emlékiratban, levéltári anyagban - többek között a ,,Fidesz Munkáscsoport balladája" című, korabeli dokumentumokra alapozott történelmi írásban - olvasható, a Fidesz alapító nyilatkozatát 37-en írták alá, részben olyan személyek is, akik 1988. március 30-án jelen sem voltak a politikai szervezet alapító gyűlésén.
Teljes bizonyossággal leírhatom: abban az időben az MTA Szociológiai Kutató Intézetében dolgozó Áder nem volt köztük - annak ellenére sem, hogy a nemzetállam jelenlegi politikusai alapító tagként emlegetik. A Fideszhez az egykori szociológus csak 1988 áprilisában csatlakozott, abban az időszakban, mikor Pozsgay Imre MSZMP-politikus, államminiszter védőszárnyai alá vette a Bibó-kollégistákat.
Az alapító okiraton az alábbi nevek olvashatók:
Andrási Miklós (közgazdászhallgató), Bayer Zsolt (tanárképző főiskolás), Bajka István (joghallgató), Balassa György (egyetemi hallgató), Bartók István (közgaszdászhallgató), Bartus Gábor (műegyetemi hallgató), Bánszky Éva (joghallgató), Bekk Mária (tanár), Benedek Zoltán (közgazdászhallgató), Bégány Attila (programozó matematikus), Both Vilmos (közgazdászhallgató), Csaba Iván (közgadászhallgató), Csongor Balázs (tanárképző főiskolás), Deutsch Tamás (joghallgató), Fodor Gábor (nevelőtanár), Gyöngyössy Péter (erdőmérnök hallgató), Kata Péter (egyetemi hallgató), Kliment Attila (joghallgató), Kovács István (gépészmérnök), Kövér László (ösztöndíjas jogász), Langauer László (tanárképző főiskolás), Hamecz István (egyetemi hallgató), Kaderják Péter (közgazdász), Kardos József (erdőmérnök hallgató), Molnár Péter (ösztöndíjas jogász), Németh Zsolt (közgazdász), Orbán Viktor (jogász), Rácz András (tanárképző főiskolás), Sasvári Szilárd (tanárképző főiskolás), Szabó Gábor (bölcsészhallgató), Szajkó Lóránt (közgazdász), Szájer József (egyetemi tanársegéd), Szemerei Péter (joghallgató), Sztilkovics Szávó (tanárképző főiskolás), Pető Sándor (egyetemi hallgató), Tar Miklós (egyetemi hallgató), Vajda Tibor (egyetemi hallgató).
A fentiek alapján tehát már csak a fogalomhasználat szubjektivitása oldaláról védhető Áder János alapítói státusza. Megkerülhetetlen a kérdés: ki számít alapítónak egy pártban? - Aki aláírta az alapító nyilatkozatot, vagy aki csak ismerőse volt a többieknek?
Kollégiumban, az alagsorban
Bill Lomax - a Londonban, 1976-ban megjelent Hungary, 1956 szerzője - 1991 júliusában így vélekedett az akkor még liberális politikát folytatott, SZDSZ-szövetségesnek elkönyvelt Fideszről:
,,Természetesen az úgynevezett ifjúdemokraták valódi Kádár-gyermekek..., ebben különböznek a korábbi demokratikus ellenzék vezető generációjától, attól a nemzedéktől, amelyik az 1956-os levert forradalmat követő represszió idején nevelkedett. Az 1980-as évekre Magyarországon felnőtt egy fiatal nemzedék, olyan, amelyik névértékben már elfogadta a legvidámabb barakk demokratikus és liberális törekvéseit - és ennek megfelelően is viselkedett... Ez az új generáció először az 1980-as évek elején alakult független béke- és művészcsoportokban (mint pl. a 'Shalom' és 'Inconnu') majd később a Duna Körben és a Nagymarosi Vízlépcső ellenzékében talált kifejezési formájára. Mindezek abban különböztek a korábbi ellenzéktől, hogy nem elsődlegesen az akkor fennállt rendszer vagy a kormány politikai ellenzéki mozgalmai voltak, hanem 'issue-based' mozgalmak, melyek a közvélemény mobilizálására, a társadalmi részvétel ösztönzésére törekedtek, anélkül, hogy feltétlenül megcélozták volna az állampárt és a kormány megdöntését... Ebben a szellemben született a Fidesz is. Napjainkra, amint azt megtapasztalhattuk, a Fidesz a 'yuppie'-kra kezd hasonlítani és ez nem is annyira meglepő - az 1980-as évek új ellenzéki csoportosulásainak nem-ideologikus, nem-politikus természetét tükrözi, azt, hogy eredetük a késői Kádár-korban gyökerezik. Az ifjúdemokraták pártja - vélte Bill Lomax - hűségesebb lenne eredeti elképzeléseihez, ha kevésbé érdekelné a kormányzás, és többet foglalkozna azokkal a tágabb értelemben vett politikai folyamatokkal, amelyek a társadalomban jelentkeznek. A Fidesz (ez kitűnik a tevékenységéből) hasznot húzott a politikai eszmék iránti közútálatból, a magyarországi pártpolitika iránti ellenszenvből - ugyanakkor támogatta azokat a közelítéseket, melyek a professzionális, menedzserszemléletű, technokrata irányt választották az ország problémáinak megoldásához. Ezidáig, bármennyire is jó szándékú volt a szemléletük, az nagyon is veszélyesnek bizonyult - mivel mindinkább aláásta, semmint ösztökélte az aktív politikai kultúra kialakulását a Duna mentén..."
Stumpf István, az eljövendő Fidesz-fészek, a Bibó István Szakkollégium igazgatójaként 1984-ben nősült be a Horváth családba. Apósa az a Horváth István lett, aki akkoriban, de a későbbiekben is magát az önkényuralmat képviselte, belügyminiszterként szolgálta a pártállamot. - Horváth Andreától, a belügyminiszter lányától Stumpf igazgató elvtársnak három gyermeke született: Anna 1985-ben, András 1987-ben, majd újabb két év elteltével Kata, 1989-ben. Két ellenzéki, ha 1988-ban találkozott valahol, a Stumpf-vezette Fidesz-bázison, még négyszemközt sem lehettek biztosak egymásban. Magyarországon, politikai körökben széltében-hosszában ismert a történet, mikor is a Fiatal Demokraták Szövetsége kis híján DSZISZ, vagyis Demokratikus Szocialista Ifjúsági Szövetség néven vált ismertté. Stumpf, szinte önmaga számára is alternatívát keresve, még a Fidesz megalakulása előtt, 1988 februárjában, meghívta a jogászok kollégiumába Diczházi Bertalant, a vegyészek Martos Flóra kollégiumának igazgatóját, aki - mint mondotta - megtalálta a megoldást arra, hogy a KISZ, de főleg az MSZMP is megnyugodjon. Hiszen a DSZISZ nevében ott van a pártvezetés által óhajtott 'szocialista' jelző..., ugyanakkor megmarad a remény arra, hogy az ifjúdemokraták mégis új szervezetet hozhassanak létre: ez pedig nem lehet más, mint a Demokratikus Szocialista Ifjúsági Szövetség. A Bibó István Szakkollégium igazgatója önmaga is előadhatta volna ötletét, ám akkor diákjai előtt gyanússá, hiteltelenné vált volna - de így Diczházi (árhivatali főcsinovnyik, kollégiumi igazgató) lett az MSZMP vezetők, a KISZ-héják és az egyetemi ifjúság közprédája.
Orbán Viktor mentorának, Stumpf Istvánnak, a februári vitát követően is megmaradt muníciója (és főként finesze) a tarsolyában: a Fidesz megalakulásának napján, március 30-án, a Ma Chérie-beli sajtótájékoztató előtt tanácsára - az sem kizárt, hogy szervezésében - a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora időhúzó beszélgetésre invitálta meg az 'izgága' diákvezetőket.
,,... Olyasmit vitattak meg velünk, hogy miként képzeljük el a szocialista demokrácia kiteljesedésének útjait - mesélte Kósa Lajos később (aki éppen az időhúzó és felesleges polémia miatt nem lett Fidesz-alapító). Stumpf a MKKE épületébe meghívta az MSZMP és a KISZ vezetőit is. - Amikor elérkezett az említett sajtótájékoztató ideje, a többiek, néhánynak (nem sokuknak), a szervezkedők gondolkodó részének olykor eszébe jutott, hogy a kollégiumi igazgatójuk Horváth István belügyminiszter veje és a népfrontos Pozsgay Imre barátja bármennyire is kellemes cimbora, azért mégis a másik oldalon áll. - De kételyeiket csak egymás között vitatták meg, szigorúan csak négyszemközt, mert féltek és kijelentették, hogy nekik dolguk van s engem, valamint Foltányi Árpádot otthagyták túszként. Mire megoldottuk a szocializmus összes problémáját és hazamentünk, találkoztunk a lányokkal, akik az aláírás után jöttek el a Bibóból - így mi már nem lehettünk alapítók..." A fentiekből következően, akárhogy is vizsgáljuk, nyilvánvalóvá válik: Stumpf mindkét lehetőséget felkínálta az irányítása és befolyása alatt álló fiataloknak - vagyis a politikai rulett mindkét színére tett. Szándéka és akarata ellenére semmit sem tehettek a kollégiumi diákok, az aranyketrec forradalmárjai. Igaz, a rejtély jócskán meghaladta értelmi képességeiket.
Ott, azon a tavaszon, éjszakába nyúló beszélgetéseken Kövér László nyugtatta meg a kétségek között vergődőket, mondván, ha Bem Józsefből, a forradalmárból végül despota janicsár válhatott a XIX. században, akkor az sem elképzelhetetlen, hogy a nomenklatúra tagjai között is akadhatnak olyanok, akiknek elege van a szocializmus kínálta demokráciából. Kövér eme okfejtése százszázalékosan megnyugtatta a fontolva haladó egyetemistákat.
Napjainkra már ismert: Pokorni Zoltán például nem tartozott az ifjú ügynökök soraiba, neki az édesapja volt III/III-as ügynök, így azután a Fidesz ügynökeit megnevezni több mint két évtized múltán, szinte lehetetlen...
Áder Jánosról ekkor még nem beszélhetünk, legkorábban, 1988 áprilisában csatlakozhatott a Fideszhez. - ugyanakkor már csak érdekességként említhetem, hogy a hírügynökségi archívumban nevét először 1989. január 31-én olvashattuk egy MTI-s híranyagban. (Áder: ,,Egyetlen pártnak sem lehet fegyveres testülete...")
Orbán Viktor jelöltje
Az apai ágon német ősökkel rendelkező Áder János 1959. május 9-én született a Győr-Sopron megyei Csornán, az országgyűlési önéletrajzában olvashatóan hangsúlyozottan katolikus családban. Apja kereskedelmi egységeknél boltvezető-helyettes volt, édesanyja, Szabó Terézia a Csornai Kórház gazdasági igazgatóhelyetteseként ment nyugdíjba.
1984-ben feleségül vette Herczegh Anitát, aki bíróként dolgozik.
1977-1978-ban előfelvételisként a Kádár-rendszer leghirhedtebb és leglojálisabb katonai alakulatánál, a Kalocsai Forradalmi Ezrednél teljesített katonai szolgálatot. (Erről az ezredről annyit illik tudni, hogy 1956-ban az egyetlen magyar katonai egység volt, amelyik a forradalomárok ellen harcolt Pesterzsébeten, Budapest XIX. kerületében - abban az időben kiskunhalasi lövészezred elnevezéssel ismerték őket.)
1978-tól az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán tanult, 1983-ban szerzett oklevelet. Az egyetem elvégzése után egy évig előadó volt a Budapest VI. Kerületi Tanács lakáscsere osztályán. 1986-tól 1990-ig az MTA Szociológiai Kutatóintézetben dolgozott tudományos munkatársként - Bihari Mihály tanítványaként főleg politikai szociológiával foglalkozott.
1988 áprilisában lépett be a Fideszbe, Orbán Viktor szerint már a kezdetektől a párt egyik jogi szakértőjeként tevékenykedett. 1989 nyarán a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon a választásokkal kapcsolatos kérdésekkel és a választójogi törvénnyel foglalkozó I/3. albizottságban az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportja tagja volt.
Az 1990. évi ,,rendszerváltó" országgyűlési választásokon az első fordulóban Budapest 24. számú választókerületében (Cinkota-Sashalom-Mátyásföld) harmadik lett, a második fordulóból az SZDSZ javára visszalépett - így csak a Fidesz országos listáján szerzett képviselői mandátumot...
Hová tűnt a sok virág?
A második (1994. évi) országgyűlési választásokon Áder kampányfőnöki tevékenysége súlyos válságba sodorta a Fideszt. A korábbi liberális értelmiségi tömörülés 1990 után már nem működött Orbán Viktor elképzelései szerint. Az alapító tagok többsége, akik állandó vitában voltak egymással, különböző okokkal magyarázták azt, hogy a párt nem találta meg a tömegekhez vezető utat. A Fidesz ideológusai a ,,The God That Failed" című Arthur Köstler viviszekcionista vallomáskötetét forgatták, majd arra az egységes következtetésre jutottak, hogy Louis Fischer az 1921-es kronstadti matrózfelkelés metafórája adja meg a kommunizmusból - magyarországi viszonylatban a szocializmusból - való kiábrándulás kronológiáját.
A matrózokat leverő bolsevik hatalomból először az anarchisták (Emma Goldman, Alexander Berkman), majd a Sztálinnal hatalmi harcba keveredett trockisták, a baloldali ellenzék, később Zinovjev, Kamenyev, Radek, Buharin, a Vörös Hadsereg tábornoki kara (élükön Tuhacsevszkijjel) ábrándultak ki - a bolsevik párt politikájának fordulatai a kiábrándulók kronstadtjait szaporították egyre-másra.
A liberális belső ellenzék 1998-ban megpróbálta összegezni a Fidesz kronstadtjait...
Voltak a korai eltávozók és kizártak, a Fidesz anarchistáknak nevezettjei, a sokat emlegetett Munkáscsoport (az önigazgató, és bázisdemokratikus ,,puccsisták", a pártvezetés és pártértelmiség által kártékonynak, sőt veszélyesnek látott lesajnáltak). - 1988. november 7-én a nemzetközi sajtót is megtöltötte a Fidesz Munkáscsoportjának söprögetési akciója a Vörösmarty téren, akik munkával ünnepelve követelték, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom emléknapja helyett március 15-e legyen állami ünnep.
Talán nem véletlen, hogy nem a Magyar Nemzetben jelent meg az a keserű interjú Kollár Erzsébettel, a Munkáscsoport tagjával, az MTA szabadszakszervezete küldöttjével, amely a párt születésének tizedik évfordulóján készült.
,,Mi a Fidesz akkori, 1988-as, programját vállaltuk... Azt, hogy legyen munkásjólét, nemzeti jólét, liberális politika, sajtószabadság. Bántanak a be nem váltott ígéretek, becsapottnak érzem magamat. Nem kérném én számon az 1988-as programot, ha nem az ellenkezőjét tennék! A Fidesz zászlaján a megalakulásunk után Kossuth-címer volt. Napjainkra eltüntették a címert, feloszlatták a Munkáscsoportot, a liberális pártból egyfajta polgárinak mondott párt lett. - Nem mi hagytuk el a Fideszt... Mondhatnám azt is sok tízezer társammal egyetemben, hogy az álmainkat sírom vissza - amit a Fidesz karrierpolitikusai leromboltak..." (Elsöpörték november 7-ét - Népszabadság, 1998. november 7.)
1989 és 1991 között, ha volt médiakedvence a szélesebb értelemben vett magyar értelmiségnek, akkor az a Fidesz volt. Még azokat is, akiket elijesztett Orbán Nagy Imre újratemetésén mondott beszédének radikalizmusa, vagy magukra vették Németh Zsolt ,,a kommunistákat agyagba kell döngölni" kijelentését, meghatódtak Deutsch Tamás prágai rendőrségi fogdájától vagy Fodor Gábor okos, nyugodt hangvételű nyilatkozataitól. - Sokan, ha más pártra szavaztak is az első választáson, egy szebb jövő ígéretét látták az akkori új politikusgenerációban. - Olyan időszak volt ez, 1992 elején, mikor a pécsi kongresszuson, dacára az Antall Józseffel folytatott (liberális körökben rosszallással tekintett) időkénti telefonbeszélgetéseknek, a kormány politikáját még ,,elszabadult úri pimaszságnak" nevezték a Fidesz vezetői.
Egy évvel később Debrecenben a küldöttek leszavazták Fodor Gábor és Hegedűs István neveivel fémjelzett pártellenzéket - megindult a kiszorítósdi - majd Fodor, Ungár Klára és Molnár Péter, néhány hónappal később Hegedűs és Szelényi Zsuzsa is távozott a pártból.
Az 1994-es kampány tervezésekor, még a beindítás előtt Orbán akkori tanácsadói óvó intelmeket küldtek a pártelnöknek és Áder Jánosnak - de ezek az intelmek süket fülekre találtak. Az elhibázott kampány, Áder főműve, a Fidesz legnagyobb válságához vezetett.
Ezután jött a hosszú, máig is tartó menetelés a nacionalista sztyeppén át, a nemzetállam megteremtése felé...
A Fidesz belső köreiben ,,Brigadérosnak" nevezett Áder János jelölését - a két eddig rábízott feladat teljes csődjét tekintve - semmi sem indokolja, hacsak Orbán, a Szeretett Vezér, nem készül egy újabb politikai fordulatra, hatalma megtartása végett.
Kérdés, hogy a mélységes nyomorba taszított lakosság lehetőséget ad-e arra a bizonyos újabb fordulatra.
Szemenyei-Kiss Tamás
Budapest,
2012. április 20.
http://kanadaihirlap.com/2012/04/20/ader-janos-harmadik-lehetosege-hova-tunt-a-so k-virag/#more-5925 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-04-20 20:06:34, péntek
|
| |
| |
Minden adót megszüntet a kormány
2012. április 20., péntek
"Nem lesz csekkadó és internetadó" - mondta Matolcsy. Sőt, engedve az EU nyomásának megszűnik az egykulcsos SZJA is, helyette nulla kulcs lesz, és az ÁFÁ-t sem lehet visszaigényelni, mert nem lesz. Viszont mindenki folyószámláját a NAV vezeti.
A kormány tovább egyszerűsíti az adórendszert, és a híresztelésekkel ellentétben semmilyen új adót nem kíván bevezetni, sőt az eddigieket is eltörli. Magyarország ezzel hivatalosan is adómentes ország lesz. Ezzel egy csapásra több minden is megoldódik: nem lesz több adócsalás, adóbevallás, nem kell adószakértőt fizetni, az adótanácsadók szövetsége tagjai pedig kereshetnek valami rendes állást.
Az átállás úgy fog zajlani, hogy minden most érvényes adót levonnak az eddigi bevételekből, vagy beépítik a kiadásokba, vagyis pl. a 27% adó visszaigényelhetetlenül ott marad az árun. Az új rendszer ráadásul tovább egyszerűsíti majd a banki műveletvégzést is, hiszen ahelyett, hogy több helyen tartanánk a pénzünket, pénzvezetési szolgáltatást ezentúl csak a NAV fog végezni, így mindenki folyószámláját ők fogják vezetni.
A tulajdonosok ezután úgy juthatnak a pénzükhöz, hogy minden év május 31-éig benyújtanak egy pénzfelvételi bevallást, amit a NAV 30-700 napon belül megvizsgál, és a megfelelő összeget kifizeti. Ha valaki nem megfelelő összeget próbál meg felvételre bevallani, azt a NAV ellenőrei bírsággal sújthatják, amit szerencsére nem kell befizetni, mert már ott van a NAV-nál. Úgy tudjuk, a teljes adómegszüntetés részeként az ATV és a Klubrádió is elhallgat.
Megkeresésünkre egy pénzügyi szakember a kormány eme újabb unortodox megoldására Z.V. internetes kommentelőt idézte: "Úgy vélem, két éve a fülkékben nem forradalom történt, hanem kurva nagy tévedés."
http://hircsarda.blog.hu/2012/04/20/minden_adot_megszuntet_a_kormany |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-04-20 20:04:42, péntek
|
| |
| |
Már azt hittem . . .
Egy apáca kihallgatásra jelentkezik a kolostort vezető papnál:
- Atyám, szeretnék prostituált lenni!
- Tessék, hogy mondtad, lányom??!
- Szeretnék prostituált lenni.
- Ó, hála Istennek, először úgy értettem, hogy protestáns szeretnél lenni.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Humor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-04-20 20:01:35, péntek
|
| |
| |
2012-04-20. 06:49
A barna árnyék - Adolf Hitlerre emlékezünk
Adolf Hitler születésének 123. évfordulója alkalmából idézzük a nagy magyar látnok, Marschalkó Lajos 1964 áprilisában papírra vetett jóslatát, amely napjainkban, majd 50 évvel keletkezése után aktuálisabb, mint valaha.
Marschalkó Lajos:
A barna árnyék
A napokban újra találkoztam Vele, akit soha sem láttam. Nem éppen az Odeons Platz-on, a Feldherrnhalle-nál, ahol 1923. november 9-én az első nagy antibolsevista felvonulásra akkor is sortűzzel felelt a bajor demokrácia. A német marxi és nem marxista sajtó útján zajlott le ez a találkozás. Mert itt, választott hazánkban, a moszkvai távirányítású amerikailag engedélyezett demokratikus sajtón, mint az öreg Marx írta: kísértet vonul keresztül Európán.
- Hova mégy, Führer, halott kísértet? Mit keresel itt a müncheni marxizmus sajtóködében?
Ma nem lehet nyugatnémet lapot kézbe venni anélkül, hogy ne találkoznék az olvasó a kísérteties barna árnyékkal, amelynek jöttén ismét megsárgulnak némely marxista alsónadrágok. A rettentő ijedelem közvetlen okozója Schramm professzor, aki göttingai egyetemi tanár. Soha sem volt náci, de feltűnően tárgyilagos könyvben és még a szabadkőműves Der Spiegel című nagy német magazin hasábjain is megpróbálta megrajzolni Hitler Adolf igazi jellemét. És valljuk be, erre a retusálás nélküli karaktertanulmányra igen nagy szükség volt.
Az úgynevezett világ-lelkiismeret ugyanis odaállított a százmilliók elé egy Hitler-képet, amelyen a Harmadik Birodalom vezére szüntelenül úgy tűnt fel, mint tömeggyilkos, mint gyáva fickó, aki visszacsapások idején földre vetette magát, és dühében a szőnyeget harapta. Noha egyetlen parancsát sem találták meg - mert ilyeneket nem is adott - úgy látszott, hogy ő a legnagyobb tömeggyilkos, hatmillió szerencsétlen zsidó elpusztítója, véreskezű diktátor, aki rosszabb volt Sztálinnál.
És az izraeli, cionista, amerikai világ-lelkiismeret addig-addig ügyködött, propagandázott, amíg felnőtt az új német ifjúság, amely talán a Führer halála napján még nem is élt, és semmit sem látott a Harmadik Birodalomból. Ezek a fiatalok - már akik nem állanak az utcasarkokon, és nem az amerikanizált német bárok vetkőző-lányai után szaladnak, elolvasták a világpropaganda egy húron pendülő sajtótermékeit, a kortörténeti intézetek egekre csapdosó hazugságait, a gyűlölet és marxista intellektualizmus szemtelen folyóiratait, megnézték a nürnbergi perről hamisított filmeket, és azután? ... Azután megkérdezték a szülőket. Vati und Mutti! Hogyan tudtatok olyan buták, műveletlenek, gyilkosok lenni, hogy ezt az embert követtétek?
S a családi kör melegében - ha még van ilyen - lassan-lassan megfényesedett a bemocskolt kép. A Vati, aki építőmunkás, vagy vasesztergályos és talán egykori szociáldemokrata párttag volt, elmondotta, hogy volt egyszer Versailles, kétszázmilliárd aranymárkás jóvátétel, Ruhr-vidéki szenegál megszállás, országcsonkítás, zsidók által berendezett berlini gyermekbordélyház, Ullstein sajtó, Barnum korrupció, galíciai beszivárgás, Thaelmann-féle moszkovita munkásmozgalom, megalázás, gyalázat, becstelenség...
És elmondotta, hogy jött egy egyszerű őrvezető, aki félig vakultan tért vissza az első világháború lövészárkaiból, de mégis látta a jövőt és az utat. És a Vati és a Mutti kiiratkoztak a szociáldemokrata pártból, és beiratkoztak az NSDAP-be, mert az az őrvezető megtalálta az ösvényt a nemzeti gondolat és ugyanakkor a szocializmus felé. S ezen az úton követték őt, a Vati és a Mutti. Az apa ott állt 1941 decemberében a moszkvai körvasút szélén, mikor ütni látszott a történelem halál-órája a bolsevizmus és a sztálini zsarnokság felett. A Mutti pedig ott sürgölődött a téli segélyszervezetnél, vagy valamelyik másik nemzetiszocialista intézménynél, mert az ő szemei előtt is fel-felmerült a bolsevista rém, a szervezett keleti halál, amely ma a berlini falról lövöldözi le a szabadulni akaró német fiatalokat.
A család, a legszentebb emberi közösség ünnepélyesen megverte a világsajtót, az emlékiratgyártókat, a világhódítókat és a hazugokat. A sajtóban lehet hazudni, de a családi légkör melegében nem! Nem lehet se Németországban, még kevésbé Magyarországon, ahol ma is a családi emlékek, apa, anya és gyermek esti beszélgetései vagy röpke megjegyzései szállnak szembe a pánszláv-bolsevizmus napi életre kiható apró és gigászi terrorizmusával. A világ-hazugsággyár fölött Nyugat-Németországban is győzött a Vati és Mutti. A német fiatalság értelmesebb része ma már tudja, hogy az apák és anyák nem valami szőnyegharapó hammelni patkányfogót követtek, hanem nemzeti és szocialista kötelességet teljesítettek, és hogy a nagy világharcnak értelme volt.
Elvégre, mikor szüntelenül demokráciáról folyik ma az üres szalmacséplés, ezt a ,,diktátort" 13.800.000 szavazat abszolút többségével ültette hatalomba a német nép, és maga Winston Churchill mondotta, hogy ha Anglia olyan vereséget szenvedett volna el az első világháborúban, mint Németország, akkor neki is szüksége lenne egy Hitlerre. A ,,diktátort" - bár sokszor szükség lehet diktátorokra is - közel százmilliós nép követte a véres és heroikus úton. Hétmillió katona harcolt az utolsó puskalövésig, és ki tudja, hány millió munkás dolgozott a bombazáporban, szintén az utolsó pillanatig. Ellenállás nélkül, szabotázs nélkül! Mert a szabotálók, az ellenállók legfeljebb a német generálisok, junkerek, a nagy urak köréből kerültek ki.
Hogy is írja Rostand Sasfiókja?
,,Legendát, nagyszerűt, vérével írt e nép,
Megrázva földet és eget."
Napóleon legalább olyan ,,háborús bűnös" volt, mint Hitler. A különbség csak annyi, hogy a francia nép soha nem tagadta meg a nagy császárt. A két népi jellem között megrendítő elválasztó vonal, hogy német földön alig-alig akadnak olyan Jean Flambeauk, öreg gránátosok, akik szembe mernék köpni a Metternicheket, és az asperni mezőn letépve egy gerániumot vagy horogkeresztet, el mernék mondani Napóleon medvebőrkucsmás katonájának utolsó szavait: ,,A becsületrend - íme, visszajött!"
Itt auschwitzi perek, eichmanni és izraeli megalázkodások, negyvenmilliárdos jóvátételi fizetések, a német munkás adójából alázatosan levont és Izraelnek kifizetett újabb és újabb százmilliók jelentik egyelőre a demokráciát.
Csupán azért emeljük ki az egyelőre szót, mert pontosan azt csinálják, amitől halálosan félnek a Bauer főállamügyészek, a szakszervezeti főbossok, a fajilag üldözött Rosenbergek, a keletzónai Hilde Benjaminok. Talán még meg sem született, de nevelik az új Hitlert, aki jönni fog, ha mindez így folytatódik.
* * *
A ködlovaggal mégis találkoztam valahol az Odeons Platz táján, a Feldherrenhalle előtt. A barna árnyék ment, ment a müncheni utcán, ahol most tinédzserek és majomszakállas egzisztencialisták és csőnadrágos leányzók álltak az utcasarkon. Éjfél volt, és a rikkancs ordította: Süddeutsche Zeitung! Izgalmas tudósítás a frankfurti auschwitzi perről!
A barna árnyék ment, ment a müncheni utcán, ahol oly sokszor járt és ahonnan 1923 táján el-eljárt a Hungária Bajtársi Közösség összejöveteleire, hogy tanuljon a magyaroktól, és aztán velük együtt harcolni tudjon egy jobb, új világért.
Hová mégy, Führer? - kérdeztem.
- Még nem vagyok itt! - Csak köd, csak kísértet. Senki!
Én azonban láttam, hogy végignézett a majomszakállasokon, az USA hősökön, akik épp most raboltak ki egy taxisofőrt, a tinédzsereken és a modern Bábel kivilágított mulatóin, és csak egy hangot hallottam a ködös éjszakában:
- Visszajövök!
(Hídfő, 1964. április 10.)
További részletek: http://kuruc.info/r/7/95062/#ixzz1sbYg4VXw
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 19
|
|
|
|
2012. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
306 db bejegyzés |
| e év: |
4803 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 411
- e Hét: 3513
- e Hónap: 14624
- e Év: 168120
|
|
|
Offline
