|
2012-04-23 22:46:30, hétfő
|
| |
| |
Megszelídülve
Konokul daccal már nem rázzuk fejünk,
Mert túl vagyunk mi minden lázadáson,
Nem töprengünk holmi számadáson,
Csak megszelídülve őrizzük helyünk.
Már nem hamvadunk lángos tűzviharban,
De szenvedélyünk él, lélegző parázs,
A kelő nappal kél bennünk új varázs,
Hangunk, mint dallam röppen zúgó zajban.
Mi már hittel értjük hű felünk szavát,
- Ó, a mindent bíró drága félszavak, -
Midőn befejezzük egymás mondatát.
Rút kétely sem verhet bensőnkben tanyát,
Szinusz görbénk több, mint pontos másolat,
Szelíd lélekkel nem vágyunk új hazát.
Ábrahám István
 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Mai költők versei |
|
|
|
|
|
Online
