|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 23
|
|
|
|
|
|
2012-05-13 21:42:12, vasárnap
|
| |
| |
Scmitt Pál 70 éves - az MTI laudációja és ami kimaradt belőle
bastya | 2012-05-13 13:47:19
Schmitt Pálról egy gyönyörű laudációt kerekített az MTI, rögtön el is morzsolgattam egy-két könnycseppet a szemem sarkában. Tényleg csudaszép, aki akarja el is olvashatja. Azonban egy-két dolog kimaradt, úgyhogy gondolom nem árt, ha ezzel kiegészítem.
Fotó: MTI
Szóval egy kicsit hiányoltam az ünnepi szövegből azt a nem igazán közismert tényt, hogy Schmitt Pált 1976-ban kinevezték az Astoria szálloda igazgatóhelyettesévé, amely tisztséget egészen 1981-ig betöltötte. Azt nem értem, hogy miért is maradt ez ki, ezért csak azt tudom elképzelni, hogy Schmitt Pál ott nem hagyott maradandó nyomot, esetleg nem tartozik szervesen a közéleti pályafutásához ez az néhány évecske. Pedig, ha belegondolunk, nincs mit szégyellni rajta, nem ő az egyetlen olimpikon, olimpiai bajnok, aki kapott valamit a rendszertől. És lehet, hogy még nem is azért, mert besúgó lett volna, hanem egészen egyszerűen azért, mert a rendszer így hálálta meg azt, hogy dicsőséget szerzett az országnak. Szóval nem hinném, hogy ezt szégyellni kellene. Az MTI szerint azonban igen. Lelkük rajta.
Ezután a Népstadion és Intézményei főigazgatójának nevezték ki, amely posztot egészen 1983-ig töltötte be. Talán megengedik nekem, hogy feltételezzem, hogy ezen sincs mit szégyelleni, hiszen egy volt sportolóról van szó, aki egy olyan állást kapott, amelyet a fentiek miatt megérdemelt. Azt is nagyon furcsállom, hogy hiányzik a Magyar Olimpiai Biztosságban végzett munkája is. Az MTI talán nem tud róla, hogy Schmitt Pál 1983-ban a szervezet főtitkára volt. Az MTI csak arról tud, hogy ugyanettől az évtől kezdve a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja lett. Érdekes. 1985-ben Schmitt a Magyar Olimpiai Akadémia Tanácsának lett az elnöke, amely tisztséget egészen 1990-ig betöltött. Talán nem tévedek nagyot, ha azt mondom, hogy ezeken sincs semmi szégyellni, eltitkolni való. Az MTI szerint azonban igen. Lelkük rajta.
Aztán valahogy lemaradt Schmitt diplomáciai pályafutása is. Gondolok itt arra, hogy 1993-ban madridi nagykövet lett, amely posztot 1997-ig töltötte be. Az MTI szerint ez sem történtn meg. Vagy nem fontos.
Az már egy kicsit érthetőbb, hogy kimaradt az MSZP-s intermezzo, amikor is Schmitt megkereste a szocialistákat, hogy szívesen lenne a főpolgármester-jelöltjük. ,,1998-ban, a még hivatalban lévő MSZP-SZDSZ kormány idején valóban tárgyalt több emberrel a Magyar Szocialista Párt a jelöltségről, többek között Schmitt Pállal is - jelentette ki az Index kérdésére Lénárt László. Az MSZP budapesti ügyvezető alelnöke szerint a MOB-elnök kijelentésével ellentétben nem pártja, hanem Schmitt kezdeményezte a megbeszéléseket. Lénárt elmondta, hogy a MOB-elnök megkeresésére indult tárgyalások végül különböző okok, főként Schmitt diplomáciai elfoglaltsága miatt megszakadtak, majd ezt követően az MSZP Katona Béla, egykori titokminisztert nevezte meg jelöltjének." Jó, hát ez már tényleg neccesebb, és vannak dolgok,a miről egy szülinapi köszöntőben nem beszélünk. De hát az MTI ugye nem a párt hírszolgáltatója, hanem egy független hírügynökség. Ugye. Ugye?
Ezután lépett be a Fideszbe, és onnan azért márt többnyire ismerjük az életutat.
Én személy szerint úgy gondolom, hogy Schmitt Pál szemében ezek nem rejtegetni és takarni való tények. Szerintem büszke a MOB-tagságára, a nagyköveti tisztére; és igen, minden oka meg is van rá.
Én tényleg csak annyit kérdeznék az MTI-től, hogy miért gondolják, hogy Schmitt szerepvállalása a MOB-ban például olyan rész, amelyet egy köszöntőben nem illik megemlíteni? Talán úgy gondolják, hogy elítélendő dolog volt, amit akkor tett? Nem egyeztethető össze azzal a képpel, amelyet Schmitt pálról sugallni akarnak? Vagy esetleg úgy érzik, hogy nekik ott az MTI-ben az a feladatuk, hogy új történelmet írjanak? Vagy mégis, mi?
Ha ugyanis szerintük elítélendő dolog a 1990 előtt vállalt sportdiplomáciai szerep, akkor miért nem vállalhatatlan az, hogy 1990 előtt örömet szerzett az olimpiai aranyaival? Mert akkor az is bűn lehetne, olvasva ezt a kis összeállítást.
http://magyarcitrom.postr.hu/scmitt-pal-70-eves-az-mti-laudacioja-es-ami-kimaradt -belole |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-05-13 21:35:39, vasárnap
|
| |
| |
Dobszay Károly: Üzenet a túlvilágról
Hát ezt is megértük! A majd hatvan évvel ezelőtt spanyolországi emigrációban elhunyt nagy székely apostol, Nyirő József hamvait hazaszállították, hogy az idegen föld helyett végre szülőföldjében aludhassa örök álmát. És akkor előáll egy névtelen senki - pardon: Székelyudvarhely RMDSZ-es polgármestere -, és elkezd kekeckedni, mert úgymond az érzékenységükről jól ismert csatornapatkányok azt susogják, hogy Nyirő József antiszemita volt. Meg még nyilas is a tetejébe! Hát ez valóban borzasztó lehet egyesek számára!
Aztán bizonyos jólértesült alvilági sajtóbanditák arról irkafirkálnak, hogy Nyirő József ,,háborús uszító, tömeggyilkosságok felbujtója, büntetőjogi értelemben is háborús bűnös lett. Odatartozott Szálasi szellemi vezérkarához. Még az emigrációban is, Amerikában és Spanyolországban megjelent könyveiben is ezt a szellemet próbálja igazolni. Emigránsként előbb a gyűlölet megszállottja, majd önostorozó bűnbánó, önkínzó megtérő, aki szerzetesként önsanyargatással tagadja meg életét, művészetét, mert a történelem viharában emberileg is, művészileg is isten Igájából az ördög igájába hajtotta fejét. Végül lelkileg meghasonulva egy kolostorban éri a halál".
Hát ilyen mélyre süllyedtünk? És ekkora gazemberség láttán nem szakad le a magasságos ég!
És most nézzük, hogy mi a valóság. Legyen végre világosság!
Nyirő József, a magyarok ,,Jóska bácsija" nem csak a 20. század magyar irodalmának egyik tündöklő csillaga, hanem a második világháború után nyugatra menekült írók közül jellemben és tehetségben is a legeslegnagyobbak közé tartozott. Ha az emigrációs irodalomról beszélünk, akkor tudni kell, hogy tulajdonképpen ezt is ő teremtette meg.
Műveiben benne van az egész emigráns sors és az emigrációs író sorsa. Magyar irodalomról hogyan is lehetett volna álmodni ott, ahol 1947 táján még papír sem volt, ahol nyugati és keleti fejvadászok lestek minden ,,háborús bűnös" tollforgatóra, köztük a legtisztább és legpolitikamentesebb nagy magyar íróra, Nyirő Józsefre is. Azonfelül lestek a dilettánsok rémuralmának kis magyar patkányai, akik hirtelen átváltottak a himlermártoni vonalra, és, két könyökkel törve magasba, még egy Nyirő Józsefet is ki akartak tiltani a roosevelti Európából, azzal, hogy ,,nem jó a neve", mert 1943-ban ő is aláírta a Magyar Nemzeti Szövetség bolsevistaellenes harci kitartást követelő memorandumát. A dilettánsok rémuralma Nyirő Józsefet is megbélyegezte a pecséttel: nem jó a neve! Amikor az egész világból hiányzott a becsületesség, írói tisztesség, nemzeti érzés, a szabad szó és igazmondás, Nyirő Józsefnek és a nemzethez hű magyar íróknak valóban nem volt jó a nevük. Ugyanúgy, ahogy a velejéig hazug demokrácia legnagyobb dicsőségére mind a mai napig ,,nem jó a neve" Milotay Istvánnak, Marschalkó Lajosnak, Alföldi Gézának vagy Fiala Ferencnek sem.
És mégis: a kisebbségi sorban óriássá nőtt öreg góbé mégis végrehajtotta a lehetetlent és hihetetlent. Talán már senki sem él, aki emlékezhetne rá, mikor Baranyai Lőrinc Gusztáv müncheni műtermében Károlyi Gyula, Wass Albert, Bak Valéria, Barabás Sári és az emigráns írók előtt lángra gyújtotta a Magyar Kulturális Szövetség gondolatát. És az 1848-as magyar szabadságharc századik évfordulóján, ötezer magyar lelkesedésétől körülvéve, Petőfi-nyakkendős, fekete díszruhájában elsőnek meri szemébe vágni az amerikai konzulnak a magyarság jogait, s megmondani, hogy nem ezt ígérték nekünk. Nem a szovjet rabsággal, nem népi demokratikus akasztófával, hanem a szabadsággal kecsegtették a bolsevizmus ellen harcoló magyart. Az első szabad szó Nyugaton Nyirő József bátor, tiszta szava volt. Csodálatos-e, ha az akkori Európa szennyes légkörében, a győzők lakomáján dermedten ültek az átváltott magyar ,,előkelőségek", a megfélemlített németek és a diadalittas angolszászok? És nagyon természetes, hogy az IRO nevezetű politikai gengszterszervezet egy évvel később elutasította Nyirő József amerikai kivándorlását. ,,Nem jó a neve".
Jó nevük csak azoknak volt, akik legalább egyszer elárulták hazájukat és magyarságukat. Az íróknak pedig csak akkor, ha letagadták múltjukat, noha az a magyarság és nemzethűség szempontjából hótiszta volt. Nyirő József azonban nem tagadhatta le se az Uz Bencét, sem a Sibói bölényt, sem a Madéfalvi veszedelmet, vagy a Jézusfaragó embert. Mikor az új világ hamis bálványait faragták, demokrácia, szabadság ürügyén farizeus elnyomók, amikor üldözötté vált minden szabad gondolat, minden tehetség, akkor bűn volt a legtisztább irodalom is. Mindezen felül Amerikában már ott ültek a ,,nemzeti bizottmány" lakkcipős parasztjai, sztálinista honárulói, a nímandok magyar társadalmának legtehetségtelenebb senkijei, akik halálosan féltek: mi lesz, ha egyszer Nyirő József partra száll és az ő nagy, nemes magyarsága, tiszta hazafisága fog szólni az öreg-amerikás magyarsághoz? Őt biztosan meg fogják érteni a tiszaeszlári első emigráció öreg-amerikás parasztjainak, bányászainak fiai és akkor nem lehet többé a Sztálin ajándékozta autók dicsfényében sütkérezni volt ,,miniszterelnököknek", borbélysegédeknek, népügyészeknek. Mert mi egészen bizonyosan tudjuk, hogy Nyirő József amerikai kivándorlását a magyarnak és nemzetinek hazudott nagyferencek, vargabélák, peyerkárolyok és sulyokdezsők akadályozták meg, karöltve az elégetettnek hitt, de csodák-csodájára a New-Yorki Az Ember című judeo-kannibál lap báljain hirtelen újra feltámadott és két pofára szalámis kacsát zabáló ,,tűzrőlpattant" nercbundás dámákkal és jellegzetes arcélű urakkal, akik korábban készségesen segédkeztek Magyarország bolsevizálásában, és színház helyett a Markó utcai fogház udvarára jártak szórakozni. ,,Lassan, Bogár, élvezni akarunk!" És az ,,antibolsevista Amerika" tárt karokkal ölelte őket keblére, mint a ,,bolsevistaellenes ellenállás hőseit". De a ,,nem jó nevű" Nyirő József nem kapott bebocsátást a ,,szabadság hazájába". Göndör-Krausz Náthán - Az Ember ősdemokrata származású főszerkesztője - pedig elégedetten dőlt hátra karosszékében, és hanyagul firkantotta a lap következő vezércikkébe egykori főnökének, a szintén demokrata Kun-Kohn Bélának szellemében: ,,Rothadjanak! Gebedjenek! Dögöljenek!"
Jóska bácsi Amerika helyett elment hát Spanyolországba, de tüdejének már megártott a bajorországi Waldkirchenben saját maga által termesztett komisz szűz dohány. Az emigrációnak pedig nem volt pár ezer dollárja, amellyel meg lehetett volna hosszabbítani az életét - mert kellett az új Cadillac autókra...
Nyirő József hosszas betegség után 1953. október 16-án tüdőrák következtében hunyt el egy madridi klinikán. Hogy élete vége felé kolostorba vonult volna, bűneiért vezekelve - nem más, mint a genetikusan hazugok szemenszedett hazugsága.
Előkerült és fennmaradt az utókor számára Nyirő Józsefnek egy levele, amelyet dr. Németh Kálmánhoz, a csángók Amerikába vándorolt híres papjához írt, még 1949 karácsonya előtt. A levélben benne van a nyirői hagyaték, a magyar írófejedelem parancsolata minden nemzethű magyar számára:
,,Most már csak, de mindenek fölött szegény hazánk és népünk sorsa aggaszt, azért imádkozunk és hiszünk benne, hogy e megpróbáltatásoknak is vége lészen és rettentő áldozataink nem lesznek hiába valóak. Tudom, nem kell külön felhívnom a figyelmedet rá, hogy édes hazánk érdekében is missziózzál minél erőteljesebben. Ezt csináltuk a kisebbségi sorban is 22 esztendeig és ez a hivatásunk továbbra is. Úgy látszik Isten rendelése reánk nézve ez a hivatás, ami amilyen tragikus, éppen olyan szép is. Mocskos és aljas a világ, ostoba is hozzá, de arról a magaslatról, amelyre lelkileg feljutott népünk, nem zuhanhat végleg az ördög karjai közé. Nem nézheti az emberiség, sem az isteni igazságszolgáltatás.
Hát újra ég Józseffalva, Kálmán lelkem és a papjának körül kell futnia étlen-szomjan, hogy segítségért kiáltson a népek fülébe és főképpen az Úristenhez.
Szegények, koldusok vagyunk, a mindennapi kenyérre se telik, de a lelkiismeretünk legalább itt néhányunknak tiszta, mert az utolsó gatyánkat is eladtuk, csak hogy legalább levélbélyegre teljék és legalább azt tehessük meg, ami módunkban van. Valaha, mint tudod, lap élén állottam, egy ország sajtója állott rendelkezésemre és egy anyaország állott mögöttünk. Ma semmi sincs ebből, csak ellenség, de míg szájunk az igét ki bírja ejteni, nem is fog megszűnni hitvallásunk és jogaink hirdetése. Akkor se, ha némákká kényszerítenek. Akkor is jellel, karral és imádsággal tovább küzdünk.
Bizonyára jobban tudod, mint én, hogy mi van otthon. Egyrészt magad is átélted, de arról se feledkezzél meg, hogy mi van Erdélyben és mi lesz Erdély sorsa, melyet sajnos nemcsak a külső ellenséggel szemben kell megvédenünk, - hanem idekint is akadnak magyarok, még ún. hivatalos minőségben is, akik feladták ,,fájó szívvel" és akik azt tartják, hogy nem is szabad Erdély újbóli hazatérését emlegetni, mert az revízió. A legszörnyűbb hazaárulás és a legprimitívebb politikai ostobaság, akárki mondjon ilyeneket és az utódállamok elszakított sokmilliós szenvedő magyarságának galád elárulása, akik joggal kérhetik számon a másvilágon is, hogy mit tettünk érettük a nagy szorongattatások idején. Fel tehát az újabb honmentő küzdelemre, öreg harcos testvérem, ami nem szűnhetik meg sem ezen a világon, sem a másvilágon, amíg igazságunk nem győzedelmeskedik."
Íme, ez a hazátlan óriás irodalmi és politikai hagyatéka. Követik-e vajon mindazok, akiket illet? Áldoznak-e még a magyar betűért, irodalomért, sajtóért és honmentő küzdelemért?
Erre csak mindenki önmaga tud felelni a saját lelkiismeretének. Mi csak azt tudjuk, hogy ez a végrendeletnek tekinthető írás Nyirő József legszebb díszsírhelye. És csak abban vagyunk biztosak, hogy Jóska bácsi - úgy, ahogy írta - harcol a másvilágon is!
Dobszay Károly
http://www.kuruc.info/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-05-13 21:31:32, vasárnap
|
| |
| |
Hunhír-olvasó: Borsodi állapotok Kunhegyesen
2012. május 13. 20:05
Hunhír.info-információ
Megyeszerte tombol a bűnözés. Kunhegyest mégis két eset rázta meg a közelmúltban: egy idős néni combnyaktörést szenvedett kirablása közben, egy 81 éves bácsit bestiálisan megkínoztak, s csaknem halálra vertek a nyugdíjáért. Az elkövetők mindkét esetben cigánybűnözők.
A csaknem halálra kínzott idős bácsi
Május 8-án éjszaka két férfi mászott be egy 81 éves bácsi udvarába. A szerszámos kamrában egy fejszét találtak, amelynek segítségével feltörték az ajtót. A besurranó cigányok megtámadták az egyedül élő idős embert és az elképzelhető legkegyetlenebb módon megkínozták, hogy kicsikarják belőle, hol találnak elvihető pénzt, ékszereket, egyéb értékeket. Miután felforgatták a házat, elvitték a bácsi nyugdíját, távoztak.
Nézzük az esetet kicsit közelebbről. A szomszédok - annak ellenére, hogy fejszével törték fel az ajtót, benn a házban törtek zúztak - az égegyadta világon semmit nem hallottak. A család egyik tagja elmondása szerint nagyon hideg volt aznap éjszaka, az emberek jobban bezárkóztak. Annak oka pedig, hogy az idős ember feltehetően nem kelt fel a betörés zajára annak tudható be, hogy esténként altatót szokott bevenni, így a külső zajokra nem úgy reagál, mint átlagosan szokás.
A szobába érkező cigányok az ágyon fekvő védtelen öregnek estek és - mégegyszer hangsúlyozom - rajta a kínzás minden fortélyát végrehajtották értékszerzés reményében. Nem írhatom le (talán jobb is), milyen szörnyű kegyetlenséggel bántak el vele. Legyen elég annyi, hogy az ügyeletes orvosnak a kórházban két órába tellett, mire azonosította az összes sérülést - csak a fején; hogy a 25 éve praktizáló mentőst még egyszer sem fogadta ilyen látvány, mint amit a helyszínen látott; hogy Kunhegyesen ilyen különös kegyetlenkedésre nem emlékeznek a rendőrök; hogy az ügyeletes körzeti orvos a házból kifelé tartva a halálbüntetésért fohászkodott; hogy a család női tagját nem engedték a mentősök a helyszínre.
A 81 éves bácsi bizonyára megpróbált védekezni az őt ért ütések ellen - amit az alkarján lévő sérülésnyomok igazolnak - mégsem győzhetett két ,,vérszomjas sakál" ellen.
A sértettet az ágyon hagyták vérbe borultan, majd, hogy bebiztosítsák magukat, ráborították a tévét, a szekrényt a mozdulatlan emberre, nehogy véletlenül felkeljen. Az egész házat felkutatták a pénz reményében, a szekrényajtókat leszaggatták, a bútorokat összetörték, még a kályhában a pernye közt is keresték az általuk eldugottnak hitt értéket, de nem találtak semmit - így vitték a nyugdíját, a biciklijét és egy tekercs hosszabbítót.
Távozásukkor lekapcsolták a villany-automatát, majd sorsára hagyták az élet-halál közt lebegő bácsit. Így találtak rá másnap. Képzelhetik, milyen látvány fogadta őket. A férfit mentőhelikopter szállította kórházba. Mára ugyan lekapcsolták a lélegeztető gépről, azonban nem ébredt fel, s az orvosok is nagyon kevés esélyt látnak az életben maradására.
Közben kiderült, hogy volt egy harmadik tettes is az ügyben: az, aki elvezette a házhoz őket, s aki a kegyetlenkedés közben tartotta a frontot az utcán. Az elkövetőket a rendőrség elfogta.
Vasgyűjtők jöttek a kerítésen át
Kunhegyesen egy férfi kopogtatott be május 5-én a 74 éves néni bejárati ajtaján és afelől érdeklődött, nincs-e fölösleges vashulladéka, mert elvinné azt. Az eset érdekessége, hogy a sértett az idegen érkezése előtt már bezárta a kaput, így rájött, hogy az illető bemászott azon.
Kitessékelte, majd újra bezárkózott. Amikor visszaért már egy másik férfi várta a bejárati ajtónál és a gyűrűjét követelte. Erőszakkal lehúzta az ujjáról, azonban dulakodás közben az elkövető fellökte a nénit, aki szerencsétlenségére az esés következtében combnyaktörést szenvedett. Megkérdezte tőle, hol találja a pénzét, majd mikor elárulta, hogy a táskájában érdemes keresgélniük, a magatehetetlen asszonyt behúzták a szobájába. A pénzt eltették, a házat rázárták, a kulcsot elvitték. Történt mindez fényes nappal, délután.
Másnap délelőtt látogatásuk alkalmával lánya és unokája figyelt fel arra, hogy a ház zárva van, az ablakon keresztül pedig tompa hangra lettek figyelmesek. Kívülről szerencsére tudtak egymással kommunikálni, így kiderült, hogy mi történt. Az ajtó kinyitásához segítségül a szomszédhoz fordultak, akinek közreműködésével sikerült bejutni az épületbe. Az asszony ugyanúgy feküdt a földön, ahogy előző nap a rátörő cigányok hagyták. A rendőrség a lánya elmondása szerint rövid időn belül a helyszínre érkezett, ahol megtalálták az egyik elkövető mellényét, amelynek zsebében ott lapultak személyes iratai is, így hamar nyomra vezette őket.
A 74 éves néni most is kórházban fekszik, el kellene kezdenie járnia, de nincs akaratereje, hogy rászánja magát. Azok után, ami történt, nem csoda.
Az egyik elkövetőt Budapesten fogták el, a másikat helyben, Kunhegyesen. Nem ez volt az első betörésük. Egyikőjük, aki a mellényét otthagyta, visszaeső bűnöző, számos betöréses lopás írható a számlájára, így a börtönből ki-be járkál. Néhány hónapot szabadlábon eltölt, majd visszakerül a dutyiba. Nem először bukott le megélhetési célzatú bűnözése közben. Egyszer például kabátot lopott az egyik helyi üzletből úgy, hogy a kocsmában találtak rá: rajta a kabát, s rajta az árcédula - az üzlet nevével.
Furcsa az eset. Fényes nappal két férfi mászik át egy idős néni kerítésén és senki nem lát semmit.
A rendőrség az elkövetőket mindkét esetben elfogta ugyan, de Kunhegyesen továbbra is félelemben élnek az emberek. Szüleink, nagyszüleink nagy veszélynek vannak kitéve mindaddig, míg radikális változás nem történik a rendfenntartás terén. Mert amíg ez nem következik be, a fosztogató cigány hordák továbbra is a védtelen idős embereket fogják terrorizálni, s ha velük is végeztek, majd jön az újabb és újabb korosztály, míg végül mindenki áldozattá válik.
Magántulajdonunkat nem védhetjük meg velük szemben, mert a törvény kettős mércét alkalmaz a betörő és a tulajdonos esetében. Amíg pedig a halálbüntetést nem vezetik vissza, addig az elkövetőknek nincs mitől tartaniuk, nem lesz előttük elrettentő példa. Kunhegyesen pedig egyre több ember skandálja a halálbüntetés visszaállítását.
A térségben terjedő erőszakos bűncselekmények visszaszorítása érdekében a Jobbik Kunhegyesi Alapszervezete úgy döntött, demonstrációt szervez, melynek részleteiről mindenkit tájékoztatni fogunk időben.
Szathmári Norbert
http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=53589 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-05-13 21:21:39, vasárnap
|
| |
| |
Talpalatnyi föld I.: Alcsút és Bicske között terjeszkedik az Orbán-uradalom
2012. május 10. csütörtök
A miniszterelnök édesapja, Orbán Győző ingatlanforgalmazásra szakosodott cége, a CZG Ingatlanforgalmazó Kft. tulajdonában áll tavaly július óta az Alcsútdoboz Hatvan pusztai majorság, ami egykor József főherceg majorsága volt és amit saját állítása szerint jelenleg a felcsúti polgármester, az Orbán-család bizalmi embere, Mészáros Lőrinc bérel. A 13 hektáros műemléki területet azok az állami földek veszik körül, amiket Mészáros cége, a Búzakalász 66 Kft. a közelmúltban nyert el 20 éves bérletre, fölötte Lévai Anikó szántói fekszenek - derül ki az atlatszo.hu által aktuális földhivatali adatok felhasználásával összeállított térképből.
Az Alcsútdoboz Hatvan pusztán fekvő 13 hektáros majorságot magas aranykorona értékű földek veszik körül és a terület legszebb platánfasorán lehet eljutni a dombon fekvő ingatlan együtteshez. Több, nagy alapterületű műemléki épület található a miniszterelnök édesapja birtokába került hat egybefüggő ingatlanon, amely egykor József főherceg majorsága volt, a helyiek szerint sok család élt a lakóépületekben egykor itt.
A földhivatali nyilvántartás szerint az Orbán Győző majorsági épületegyüttese alatt elhelyezkedő terület még nem a miniszterelnök édesapjáé. Az 5 hektáros szántó egykor a Csákvári Állami Gazdaság kezelésében lévő állami tulajdon volt, 1994. óta magántulajdonban van.
A miniszterelnök édesapjának egyszemélyes társasága tavaly júliusban a CIB Ingatlanlízing Zrt.-től jutott hozzá adásvétel útján a hat tagból álló majorhoz Alcsútdoboz-Hatvan pusztán. A földhivatal egyforma hibát ejtett a hat tulajdoni lapon: valamennyin GZG Ingatlanforgalmazóként szerepelteti az Orbán Győző székesfehérvári háza címére bejelentett, általa 2008-ban megvásárolt cég nevét. Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester az atlatszo.hu-nak adott interjúban kérdésünkre azt mondta: ő bérli a területet, gépeket tárol ott meg eszközöket és ott semmilyen építkezés nem folyik, csak a műemléki kötelezettségeknek tesz eleget.
A 13 hektáros műemléki területet olyan állami földek veszik körül, amelyeket Mészáros Lőrinc cége, a Búzakalász 66 Kft. a közelmúltban nyert el az állami tulajdonú földeket kezelő szervezet pályázatán 20 évre. A majorság észak-keleti szomszédja a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) HU21-10101 számú pályázatán a Búzakalász 66 Kft. által elnyert 60 hektáros szántó (0103 b,c hrsz.). Észak-nyugati szomszédja a HU21-10103 számon meghirdetett 36 hektáros szántó (0101 hrsz.), amit szintén a Búzakalász 66 Kft. nyert el, mellette - HU21-10104 - ugyan csak Mészáros cége által elnyert, összességében 49 hektáros szántó (099/5 b,d,g hrsz.), délkeletről pedig ugyanez a helyzet: szintén a Búzakalász Kft. által a közelmúltban a HU21-10105 számon elnyert 9.8 hektáros szántó (0106/3,4,5 hrsz.) az ott található birtoktest.
A felső képen kereszttel jelölt területek az NFA pályázaton az Orbán Győző majorja körül a Mészáros-féle Búzakalász 66 Kft. által elnyert birtoktesteket jelzik. E fölött pedig Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége két szántója helyezkedik el - ezek bicskei külterületek, itt találkozik ugyanis a két település: Alcsút és Bicske. Lévai Anikó bicskei szántóit jelöli a két kereszt az alsó képen Orbán Győző Alcsútdoboz Hatvan pusztai majorja felett.
Családi gazdaság vagy szállodaépítés?
Orbán Győző CZG Ingatlanforgalmazó Kft-jének főtevékenysége a saját tulajdonú ingatlan adásvétele, de juh-, kecske-, és ló tenyésztése, élőállat nagykereskedelme, állattenyésztési szolgáltatás, haszonállat-eledel gyártása, gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedelme, valamint gabonaféle, zöldségféle, olajtartalmú gyümölcs termesztése, konferencia szervezése és sportlétesítmény működtetése is szerepel a tevékenységi körök között. Vagyis mindazon tevékenység, ami a bányavállalkozó Orbántól távol áll, ám ami körül a Fejér megyei földbotrány forog.
Az Orbán-kormány eredetileg a 300 hektár alatti földdel rendelkező helyi családi gazdákra tervezte a Nemzeti Földalapkezelő által kiírt állami földek bérletét, ám végül 1200 hektárra emelték azt. Mészáros Lőrinc cége és családtagjai együttesen ennél is többet: 1377 hektárt nyertek el. Az állattartási kötelezettség is olyan szigorítást hozott, ami eleve kizárt a pályázatból arra egyébként készülő gazdákat. A tíz évre titkosított pályázati anyagok elbírálásánál a pontozási rendszer nagy teret adott a szubjektív elbírálásnak, így eshetett meg, hogy évtizedek óta földdel foglalkozó családok nem jutottak talpalatnyi földhöz sem.
Ottjártunkkor mezőgazdasági gép érkezett a műemléki területre behajtani akarván, amelynek stábunk autója egy percig útját állta, de azonnal félreállt, amint észlelte a helyzetet. Azt követően pedig, hogy a jármű beért a Hatvan pusztai telepre, két kutyával megjelent egy alkalmazott és arra szólította fel munkatársainkat: ne forgassanak! Azt a felújítás alatt álló épületet örökítettük meg, amelyről Mészáros azt mondta nekünk: nem folyik építkezés, csak a műemléki jelleg miatt vannak kötelezettségek. Információnk szerint azonban szálloda épül itt.
A nagy nyilvánosságot kapott és közérdeklődésre számot tartó földügyekre való tekintettel Orbán Győzőtől emailben, a gánti bánya címén (ez a CZG Ingatlanforgalmazó Kft. hivatalos email címe is) kértünk választ arra, hogy Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester mióta és meddig bérli tőle az ingatlant? Azt is megkérdeztük tőle, hogy az ott folyó szállodaépítést az Etyeki Filmstúdióba érkezők elszállásolására Mészáros cég vagy Orbán Győző cége végzi-e? A helyben lakók ugyanis arról számoltak be, hogy a szálloda a Demján Sándor érdekeltségbe tartozó Etyeki Filmstúdióban megfordulók szállodai szintű elhelyezésére készül. Orbán Győző birtoka Alcsútdoboztól 3 kilométerre, Etyek irányában fekszik. Erre egyelőre nem kaptunk választ.
Mészáros Lőrinc leszarja hogy más mit mond
Azon felvetésünkre, hogy a földtámogatások miatt megéri úgy is földet tartani, hogy azt nem művelik meg, Mészáros Lőrinc így fakadt ki: “Annak le kell vágni a kezét, aki nem műveli meg a földet - nekünk ez a lelkünk vidéki embereknek a föld és nem azoknak, akik ott a flaszteron fönn Budapesten azt mondják, hogy ezek a szemét vidéki parasztok, mert nincsen ebben igazuk, semmiben sincsen igazuk. (...) A faluban is bárkit megkérdezhet, mert ilyet sosem mondanának, amit Ángyán mond meg Szabó Rebeka. (...) Szarok rá, hogy más mit mond, engem az érdekel, hogy itt mit mondanak."
Mivel a területen folytatott kutatásaink újabb kérdéseket keletkeztettek a Mészáros Lőrinccel felvett interjút követően, levélben tettük föl ezeket az érintettnek, aki azonban közölte: további kérdéseinkre nem áll módjában válaszolni. Indoklásul azt hozta fel: üzleti megállapodásai nem tartoznak a közvéleményre, részéről az interjút - kimerítő válaszaival - lezártnak tekinti. (A teljes Mészáros-interjút később közöljük - a szerk.)
Arra vártunk választ, hogy mikortól, milyen bérleti díjért bérli Orbán Győzőtől a területet, milyen záró időponttal, valamint ha telephelynek használja azt, miért nincs ez feltüntetve a cégnyilvántartásban. Azt is szerettük volna megtudni, hogy az ott folyó műemléki helyreállítási kötelezettséghez, építkezéshez, szálloda építéshez milyen uniós, állami, egyéb támogatást vett-vesz fel a cége? Arra is választ vártunk, hogy kötöttek-e előzetesen megállapodást Demján Sándorral az információnk szerint az Etyeki Filmstúdióba érkezők elszállásolására készülő szállodára? Azt is kérdeztük, hogy összességében mekkora összegű uniós ill. hazai támogatást kaptak(nak) cégei a beruházásokhoz, cégei gépparkjának és személygépkocsi állományának a megvásárlásához és egyebekhez.
Mészáros Lőrinc Felcsút polgármestere, az Orbán Viktor által 2006-ban alapított Puskás Ferenc Labdarugó Akadémia elnöke, és 11 éve az Alcsútdoboz-Felcsút Földtulajdonosi Közösség elnöke. Vagyis az ő kezében összeér a falu, a futballakadémia működtetése, az új csarnok építése, építésre, mezőgazdaságra szakosodott cégeinek minden értéke, fillére, soktalpalatnyi földje. Talán ezért gondolják úgy néhányan a hoppon maradt gazdák közül, hogy feltehetően strómanként is pályázott az állami földekre.
Ferenczi Krisztina
http://atlatszo.hu/2012/05/10/talpalatnyi-fold-i-alcsut-es-bicske-kozott-terjeszk edik-az-orban-uradalom/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-05-13 21:19:24, vasárnap
|
| |
| |
Kinai csodák amiről még én sem tudtam
Valljátok be őszintén: utáltok minket
Mi is utálunk titeket, de ezúttal beszéljünk csak rólatok.
Panaszkodtok, hogy tönkretettük a könnyűiparotokat.
Röhögtök, hogy minden termékünk gagyi.
Rinyáltok, hogy büféink elárasztották városaitokat.
Rettegtek, hogy megmérgezünk benneteket az édes-savanyú szószunkkal.
Szorongtok, mert már mindenütt csak kínai árut kapni - nemcsak a piacokon és boltjainkban, hanem plázáitokban, márkaboltjaitokban, műszaki áruházaitokban is. Mindenhol.
Anyáztok, hogy csempészáruval töltjük meg az országotokat.
Hogy mindent hamisítunk.
Hogy ellopjuk szellemi termékeiteket.
Hogy nem tanuljuk meg tisztességesen a nyelveteket.
Nem mondhatnánk, hogy mindez alap nélkül való. Azonban tisztázzuk: nem mi kezdtük. Hanem ti.
Ti, nyugatiak. (A nyugatiakhoz titeket, magyarokat is hozzászámolunk; legalábbis amikor Nyugaton jártok, mindig azt hangsúlyozzátok, hogy mennyire nyugatiak vagytok.
Persze amikor felénk kolbászoltok, megpróbáltok állítólagos ázsiai eredetetekkel kicsikarni némi szimpátiát, de nem gondolhatjátok komolyan, hogy csak azért, mert valamelyik ősötök kétezer éve talán épp a mi határvidékünket fosztogatta, olcsóbban fogjuk adni nektek a zoknit és a processzort. Szóval maradjunk abban, hogy ti is a Nyugat része vagytok.)
Mi évezredekig remekül megvoltunk nélkületek, eszünkbe sem jutott, hogy áruinkat rátok tukmáljuk, s az még kevésbé, hogy bármit is vegyünk tőletek.
Ti jöttetek hozzánk, hogy vehessetek egy kis selymet, porcelánt, teát, csupa olyan dolgot, aminek gyártásához bénák voltatok. Ha már ott voltatok, kaptatok a termékeinkből valamennyit, bár az üzleten nem mi gazdagodtunk meg, hanem a ti kereskedőtársaságaitok.
Aztán feltaláltátok a " szabad kereskedelem" nevű dolgot, ami tőlünk teljesen idegen volt. S mivel mi nem akartunk alkalmazkodni, jöttek a hadihajóitok, szétlőtték a kikötővárosainkat, megbénították a belső hajóforgalmunkat, s ha ellenálltunk, lemészároltatok minket. Mindezt azért, hogy szabadon hozzájuthassatok kincseinkhez, s hogy eladhassatok nekünk mindenféle szir-szart, amire semmi szükségünk nem volt - olcsó angol szövetet, ópiumot (amit egyébként Indiában termeltettetek rabszolgamunkával) és vasutakat.
Tízmilliószámra mentek tönkre a kézműveseink, csatornai hajósaink és rakodómunkásaink, elitünk pedig kábítószeretek rabja lett.
Aztán a sanghaji parkba kitettétek a táblát: "Kutyáknak és kínaiaknak tilos a belépés".
Ami titeket, magyarokat illet, mondhatjátok, hogy a fentiekből lényegében kimaradtatok.
De ez nem azért volt, mert jó fejek voltatok, hanem azért, mert gyengék. Amikor aztán egyetlen egyszer alkalmatok adódott belénk rúgni, meg is tettétek: a bokszerfelkelés idején nyalka magyar huszáraitok is ott masíroztak a nagyhatalmak büntető expedíciójának tagjai között, s jutalmul Tiencsinben egy egész városnegyedet kaptatok "koncessziós területként", ahol aztán alig építettetek bármi maradandót. S akciótokra annyira büszkék vagytok, hogy Hadtörténeti Múzeumotok bejáratát ma is az ekkor tőlünk zsákmányolt kínai ágyúk szegélyezik.
Amikor aztán a Nyugathoz, hozzátok képest mintegy száz év késéssel nekiláttunk, hogy ősi birodalmunkat modern nemzetállammá alakítsuk át, az egész Nyugat kínai nacionalizmusról, nagy-han sovinizmusról, erőszakos asszimilációról sikoltozott.
Nyaldossátok a tibetiek sebeit, de azért hadd tegyünk fel néhány kérdést!
Hol van a független Baszkföld? Hol ülésezik a szuverén breton parlament?
Hány skót kérte, hogy Nagy-Britanniához tartozhassék?
S ki hívott be titeket Irakba, Afganisztánba?
Na de térjünk vissza a gazdasági agresszióra, amire ti tanítottatok meg minket, s amivel mostanában vádolni szoktatok bennünket.
Hát igen, az utóbbi időkben fordult a kocka, s most mi árasztunk el titeket az áruinkkal. De talán nem elhanyagolható különbség köztünk, hogy mi - saját határainkon kívül - nem alkalmazunk erőszakot. Még a görény mongoloknak sem sózunk oda, pedig azok igazán megérdemelnék.
Senki nem kényszerít rá a világon senkit, hogy kínai alsógatyában járjon, kínai csap alatt mosson kezet, kínai polcra pakolja a könyveit, kínai laptoppal blogoljon.
Mindezt ti választjátok nap mint nap. Persze lassan már nincs is más választásotok, de erről is csak ti tehettek, hiszen nem volt igényetek a drágább, máshol gyártott cuccokra.
Az meg aztán különösen nem a mi hibánk, hogy olcsók vagyunk.
Asszonyaitokat semmi nem akadályozza meg abban, hogy pár dollárért napi 12-14 órát görnyedjenek a varrógép előtt. Csakhogy ők erre nem hajlandók, a mi asszonyaink igen.
Ti is kalapálhatnátok a sárhányót, csavarozhatnátok a barkácsgépet, polírozhatnátok az asztallapot, szerelhetnétek a bicikliváltót, sodorhatnátok a kábelt, fújhatnátok az üveget látástól vakulásig fillérekért, s aludhatnátok a munkahelyeteken, vagy egy zsúfolt munkásszálláson a földön, csakhogy nem teszitek.
Aztán csodálkoztok, ha a mi termékeink olcsóbbak
Persze ne higgyétek el a mítoszt, miszerint mi, kínaiak, szeretünk dolgozni.
Valójában ugyanúgy utálunk, mint ti.
Csakhogy ha mi nem dolgozunk, éhen halunk.
Nálunk nincs nyugdíjrendszer, nincs ingyenes oktatás és egészségügy, nekünk annyink van, amennyit kínkeservvel megkeresünk.
Dolgozunk hát, mert muszáj: nekünk nemcsak magunkat kell eltartanunk, hanem gondoskodnunk kell idős szüleinkről, valamint gyerekünk tandíjáról, a bölcsödétől az egyetemig.
Ha nem muszáj, mi se dolgozunk: állami hivatalnokaink például a legtetűbbek a világon, de ez legyen a mi bajunk.
Mondhatjátok, hogy a kínai termékek rabszolgamunkával készülnek, sérülnek az emberi jogok stb. Pedig nem: a munkásokat senki nem kényszeríti dolgozni, s éppen annyi pénzt kapnak a munkaerejükért, amennyi annak a piaci ára.
Amennyit ti, vásárlók készek vagytok fizetni a munkájukért.
Egyébként ha van valami ötletetek arra, hogy hogyan lehetne másként, mint iszonyú kemény munkával eltartani a világ népességének 21%-át a termőterület 7%-án, szóljatok, a megoldási javaslatot továbbítjuk illetékeseinknek.
Ha el akarjátok lesni a titkunkat, nem kell Vuhuba utaznotok.
Elég, ha átmentek a bűzös Deák téri aluljárón a lerohadt kiskörutatok alatt.
Van odalenn mindenféle bolt, újságos, virágos, ilyesmi.
Az egyik fülkét egy ázsiai család bérli. Figyeljétek meg jól, az a bolt hajnaltól késő estig nyitva van. Már mindenki rég bezárt, már a koldusok is hazamentek, de ők továbbra is árulják a cigit, csokit, piát. Méghozzá jórészt magyar árukat, mert még a Pécsi Dohánygyár termékeinek értékesítésében is ügyesebbek, mint ti.
Na, ők speciel vietnamiak, de ti úgyis kínainak néztek minden mandulaszeműt, úgyhogy a lényegen ez nem változtat.
Vagy menjetek ki a Hold utcai vásárcsarnokba
. A földszinten van vagy hat kifőzde, köztük egy kínai büfé.
Az öt magyar kifőzde délután kettő felé, miután a környék irodistái és brókerei mind jóllaktak, fogja magát, és bezár. Csak a kínai büfé marad nyitva, úgyhogy az a néhány ember, aki valami miatt ebédszünet után megy csak ebédelni, kénytelen cukros disznót enni. Nem nagy üzlet ez, délután pár ezer forintot lehet csak keresni, de ők mégis mindenkit kiszolgálnak mindaddig, amíg a piac külső kapuit le nem lakatolják a biztonsági őrök.
Azt mondjátok, hogy az áruink szarok. Akkor, baszki, minek veszitek őket?
A helyzet az, kedves barátaink, hogy az egyszer használatos zoknijainkat, a rázós karácsonyfaizzóinkat, a hulló szőrű plüssállatainkat úgy veszitek, mint a cukrot.
Amikor kimentek a Négy Tigrisre, vagy bementek a sarki Pagoda Áruházba, pontosan tudjátok, hogy mire számíthattok. Mégis hozzánk jártok vásárolni.
Ráadásul az igazság az, hogy bármit bármilyen minőségben képesek vagyunk legyártani, ha megbízható űrhajóra volna igényetek, s meg tudnátok fizetni, azt is szállítanánk. De ti jobbára a gagyit veszitek, így mi sem törjük magunkat.
Megjegyezzük továbbá, hogy a kínai áruk zömét nem is mi hozzuk be - a ti nagykereskedőitek, árubeszerzőitek, üzletkötőitek járják be Kínát, hogy felhajtsák vagy legyártassák a legolcsóbb árut.
Gondoljátok, mi kopogtatunk a Tesco, az Ikea vagy a Praktiker ajtaján?
A francokat, ők jönnek hozzánk - ti meg megveszitek, amit mi rájuk sózunk.
Szemünkre vetitek, hogy csempészünk, adót csalunk, nem fizetünk vámot.
Szerintetek hogy tud bárki becsempészni nyolc konténer tornacipőt?
Eldugja a hátsó ülés alá? Vagy az övtáskájába?
Nem, a megoldás egyszerűbb: le kell fizetni a ti vámosaitokat, hogy kerülje el a figyelmét pár tonna áru, vagy értékelje a cuccot a valós ár tizedére, s így a vám is tizede lesz a normálisnak.
Nekünk vérünkben van a megvesztegetés - mondjuk úgy, a kultúránk szerves része -, de ahhoz, hogy sikerrel járjunk, arra is szükség van, hogy ti elviseljétek és fenntartsátok a világ egyik legkorruptabb állami rendszerét.
Ne feledjétek, a korrupcióhoz legalább két fél kell, s mikor mi idejöttünk, a másik felet már itt találtuk.
Ha pedig - a korrupciótól most tekintsünk el - adóhatóságotok hagyja, hogy adót csaljunk, rendőrségetek, hogy árut hamisítsunk, ellenőrző szerveitek sora,
hogy mérgező, veszélyes, értéktelen szemetet árusítsunk, akkor talán először a saját házatok előtt kéne sepregetnetek, s csak utána megtalálni minket.
Természetüknél fogva boltjaink, üzleteink, éttermeink nem titokban működnek, hanem teljesen nyilvánosan, bármikor bejöhettek ellenőrizni, lecsaphattok ránk, razziázhattok. Ha tovább folytathatjuk nem egészen törvényes tevékenységünket, akkor bizony ti vagytok a hülyék.
Ami pedig a márkahamisítást illeti, arra kár is a szót vesztegetni. Ha valaki akkora barom, hogy hamis Nike pólóban szeretne járni - ezt kétszáz méterről is jól fel lehet ismerni -, s mi kielégítjük ezt az igényét, akkor inkább dicséretet érdemlünk, semmint gyalázkodást.
Nem csapunk be senkit.
Vagy szerintetek bárki is komolyan gondolja, hogy az Arany Sárkány Üzletházban valódi Adidas sporttáskát kap?
Bár, amilyen hülyék vagytok, még ezt is el tudjuk képzelni.
Hasonlóan nevetséges, amikor azért kárhoztattok minket, mert büféink minden városotokat ellepték. Pedig itt is ti voltatok a barmok. Amikor a rendszerváltásotok idején bezártak az üzemi étkezdék, menzák, kifőzdék, vállalkozóitok kárpótlási jegyekkel és lila zakókkal csencseltek, ahelyett, hogy észrevették volna a piaci rést, s gyorsétkezdéket nyitottak volna.
Mi voltunk, s lényegében máig mi vagyunk az egyetlenek, akik olcsón, gyorsan, kiszámítható minőségben meg tudjuk tölteni a gyomrotokat. Mi nem túrtunk ki senkit a helyéről: az általatok elhagyott lyukakat béreltük ki, s hoztuk létre országotok legnagyobb gyorsétterem-hálózatát.
A kaja, amit adunk, valóban gyalázatos - de nektek ez is jó (egyébként már rég tönkrementünk volna).Mi pedig, nem tudjuk, megfigyeltétek-e, nem járunk a saját büféinkbe.
Nektek se lenne muszáj, mégis megteszitek, hát magatokra vessetek.
Sokat röhögtök rajtunk, amiért nem tudjuk megtanulni a nyelveteket. Nos, a helyzet az, hogy nem is akarjuk. Hiedelmeitekkel ellentétben eszünk ágában sincs elfoglalni az országotokat, vagy akár csak végleg megtelepedni benne.
Nem olyan jó hely ez. Sőt, nem akarunk titeket elkeseríteni, de Shenzhen, Shanghai, Qingdao, Hangzhou sokkal szebb és jobb helyek.
Mi azért jöttünk ide, hogy pénzt keressünk, s ha elég pénzt kerestünk ahhoz, hogy továbbállhassunk egy jobb helyre, akkor továbbállunk.
Aki igazán sikeres volt közülünk, az már rég továbbállt Angliába, Franciaországba, Amerikába.
Sokan visszamentek Kínába, mert ott is jobb lehetőségek vannak, főleg, ha az embernek sikerült összegyűjtenie némi tőkét.
Eszünk ágában sincs magyar állampolgárságért folyamodni, már csak azért sem, mert ezzel elvesztenénk a kínait, ami nem feltétlenül jó üzlet.
Ráadásul a hülye, folyton változó jogszabályaitok miatt nem is érdemes hosszú távra terveznünk, mert tizenöt átgürcölt év után is sokszor azon múlhat egy-egy tartózkodási engedély meghosszabbítása, hogy a bevándorlási hivatalban az ügyintéző hölgyet előző este boldogították-e, s ha igen, mennyire.
Egyszóval nem fogjuk azzal tölteni a drága időnket, hogy a bonyolult nyelveteket magoljuk - s ha lehet, gyerekeinket is a kínai-magyar kétnyelvűbe, az amerikai iskolába meg az IBS-be adjuk.
Szóval lehetne egy kicsit kisebb az arcotok. Az igazság az, és kérünk titeket, ne sértődjetek meg, hogy képmutató, igénytelen és ostoba olcsó jánosok vagytok.
Mi azt mondjuk: ahelyett, hogy embargó alá helyeztek minket, inkább gyártsatok olcsóbb és jobb cuccokat, mint mi.
Ahelyett, hogy bojkottáljátok áruinkat, inkább próbáljatok olyasmit gyártani, amire nekünk is szükségünk van, s amit csak ti tudtok készíteni.
Ahelyett, hogy a hülye politikusaitokat külditek hozzánk - akik úgysem csinálnak semmit, csak esznek-isznak és a ti pénzeteken nézik meg a Nagy Falat -, lepjék el Kínát az ügyes üzletembereitek a visszautasíthatatlan ajánlatokkal.
És rinyáljatok kevesebbet, dolgozzatok többet.
Köszönjük szíves figyelmeteket. Reméljük, azért barátok maradunk.
Üdvözlettel: A kínaiak"
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-05-13 21:10:25, vasárnap
|
| |
| |
Abszurd mese
Hol volt, hol nem volt az állami vagyon. A moszkvai világbirodalmon túl, az átláthatatlan privatizációs üveghegyen innen, a nagy varázslók korában eltűntek a gyárak, üzemek, kastélyok, földek, erdők az állami tulajdonból.
Az elvarázsolt ország, nevesincs királysága (nem király a neve, de a királynál is nagyobb a hatalma) kedvenc, sőt kegyenc miniszterére bízta az állami birtok (f)osztogatását. Kopasztották is az államot, mint Márta asszony a vasárnapi húslevesbe való tyúkot, forró víz nélkül.
Rózsa Sándor és a világ valamennyi, valaha volt útonállója szájtátva bámul ránk, hogy ez lehetséges? Elvenni a vagyont azzal, hogy az Államé, mindnyájunké, kicsit pihentetni, aztán magamévá tenni aprópénzért, mint az olcsó utcalányt. Mindezt a jog, és az állam palástja alatt.
Az útonállás magánvállalkozásban soha nem lenne ennyire ,,hatékony". És mindezt a magánvállalkozás elsődlegessége jelszavával! A lényeg: mindent jól összezavarni, akkor lehet igazán sikeresen a zavarosban halászni!
Az ostoba becsületesnek meg: ,,száraz tónak nedves partján, döglött béka kuruttyol!"
Megjelent a Magyar Fórumban ,,Nem mese ez gyermek címmel" 1995. 01. 12. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-05-13 21:03:45, vasárnap
|
| |
| |
2012.05.11. 05:25
Ángyán szétfúrja a NER-t
Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel
egy-egy haver, nevét is, címét is tudom,
tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton,
de leszarom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon
a házfalakról csorgó, hazai fájdalom.
Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,
de nem tudja, hol bérel földet Massimilianó a király,
annak mit rejt e térkép?
(via)
Ángyán tanár úr tegnap valamiféle összefogás jelképe lett. Amíg az árpádsáv - raszta - gazda egységfont mellette demonstrált a Kossuth téren addig ő ismét nem volt tétlen. Hogy mit csinált? Fúrt. Fájóan, szédítően mélyre, le egészen a NER talapzatáig. Az eredményt pedig döbbenetesnek nevezte.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy borsod megyei földosztás. Illetve egyszer majdnem volt, olyan, ami a helyi gazdáknak kedvezett volna, de ez aztán valahogy mégse lett. Aztán valahogy mégis lett, egy okvetetlenkedő nemzeti park igazgató kirúgása árán. Ne nézzetek bután, Abszurdisztán földjét ilyen körülményesen osztják. Nem is értem mit képzelt az okvetetlen pernahajder igazgató, írásba kérni Mengyi Rolnad borsodi főfideszestől a pályázat elszabotálására a parancsot? Naná, hogy az állásába kerül az ilyen, amíg van egy helyettese aki a szóból is ért. A pályázat kiírása végre nerkompatibilis lett, és Tállai András államtitkár pereputtya zavartalanul juthatott az őket megillető anyaföldhöz. Ennek az ügynek fúrt a mélyére Ángyán tegnap Egerben, a Bükki Nemzeti Park igazgatóságán:
"- Mélyfúrást végeztem, s döbbenetes eredményre jutottam - mondta Ángyán. Szavai szerint a csaknem háromszáz pontos bírálati rendszerben száz körüli pontot ,,ért" a gazdálkodási terv kidolgozása, ami definiálhatatlan. A pályázatok elolvasásakor a volt államtitkár sokszor úgy érezte: olyanok írták a mondatokat, akiknek semmi közük nincs a földhöz. Talált két, gyakorlatilag szóról szóra megegyező gazdálkodási tervezetet, s igencsak meglepődött, amikor kiderült: a két konkurens pályázó közül ugyanarra a szövegre az egyik pályázó tíz, a másik viszont hatvan pontot kapott."
- Nem ezt ígértük az embereknek, ez elfogadhatatlan! - mondja Ángyán, mi meg várhatjuk a következő seggreforgó blog megjelenését az MTI hírekben. Jó lenne, ha legalább arra figyelnétek kedves töketlenek, hogy előbb a blog legyen regisztrálva, a poszt megírva, és nem a hír megkreálva a Központi Hírgyár oldalán, mert legutóbbi ilyen akciótokra a legfinomabb jelző a gecikínos. Javaslom adjatok szájkosarat Budai Gyulára is, mert nem kevésbé kínos, ahogy az osztrák zsebszerződőkkel ordítozik nyugaton, közben meg a helyiek szerint az államtitkárotok segíti földbérlethez az olasz Alberti Massimiliano haverját keleten.
Érdekelne, hogy Budai Gyula nem talál-e ilyenkor valami kérdést elrejtve valahol mélyen magában?
Nem ezt, marha, ezen már túl vagyunk, valami relevánsabb nem jut eszedbe? Vagy ha az államtitkár haverok bizniszelnek akkor letilt fejedben a rendszer, és automatikusan elindul az üresjárati: bassza meg, karcos az a rohadt ingyen Audi - alapüzemmód?
Kíváncsi vagyok szerintetek meddig mehet ez ezen a pofátlan, képen röhöglek módon? Mert ahogy elnézem a földügy lesz az a valami, ami mentén az ellenzék képes egymás anyázása helyett összefogni, amit ért és értékel a vidéki egyszerű ember is, és nem számít a belpesti értelmiség unalmas nyavalygásának. Ha így haladtok a ciklus végére eléritek, hogy ezer hektárszámra lesz földetek, amiken ha elég mélyre ástok, fasza kis temetőt alakíthattok ki a politikai hulláitok számára.
Csak arra figyeljetek, ásó, lapát és kivezényelt közmunkás legyen elég, nehogy sekélyek legyenek azok a sírhantok.
http://varanus.blog.hu/2012/05/11/angyan_szetfurja_a_ner_t
***
Nekiment a kormánynak a Professzorok Batthyány Köre
2012. május 10., csütörtök 11:43 - (NAPI), MTI
A Professzorok Batthyány Köre közleményben hívja fel a figyelmet arra, hogy a Nemzeti Földalap bérbeadási pályázatain meghirdetett földterületek zöme nagybirtokosoknak, nem pedig helyben lakó gazdáknak jutott. A kormány nem ezt ígérte. A puha bírálati kritériumok könnyen kijátszhatók voltak.
A magyar mezőgazdaság akkor fejlődik egészségesen, ha a családi gazdaságok is fejlődésnek indulnak, ezek teszik ugyanis leginkább lehetővé a táj sajátságainak megfelelő, környezetkímélő gazdálkodást, és használják ki a legjobban a falusi munkaerőt, valamint az EU-tól kapott támogatást - szögezi le a közleményben a szervezet. Szerintük ezt a megállapítást támasztja alá a 2005-ben megjelent Szent István-terv, ezt tükrözi a kormányprogram és a földről szóló, 2010-ben született két törvény is.
Kapcsolódó cikkek
A Professzorok Batthyány Köre arra is felhívja a figyelmet, hogy az európai agrármodell és gyakorlat alapját is a gazdálkodó családok és nem a tőkés társaságok adják. Ezek az elvek a Nemzeti Földalap bérbeadási pályázatai révén válhatnak gyakorlattá, ugyanakkor a 2011-ben meghirdetett pályázat 2012-ben megszületett eredménye "rácáfol a várt eredményre". "A földterület zöme nagybirtokosoknak jutott, nem pedig a helyben lakó gazdáknak, családot alapító fiataloknak" - hangsúlyozza a szervezet.
Felhívják a figyelmet arra, hogy az eredmény alakulását nagyban befolyásolják a pályázati feltételek és a bírálati módszerek. Mint írják, a helyben lakás kívánalma könnyen kijátszható volt, a bírálati kritériumok egy részének puhasága a befolyásos pályázóknak kedvezett, az állattartás megkövetelése pedig ugyancsak a tőkeerős birtokosoknak adott előnyt.
Nem ezt ígérte a "nemzeti közép kormánya"
A Professzorok Batthyány Köre szerint a "nemzeti közép kormánya" azzal tudna ígéreteihez visszatérni, ha a földalap még meglévő földjének bérletét olyan feltételekkel pályáztatná meg, melyek nem okoznak hátrányt a tőkeszegény gazdáknak.
Ángyán József lemondott mezőgazdasági államtitkár a mezőgazdasági bizottság ellenőrző albizottságának március közepi ülésén sajtótudósítások szerint Fejér megyei példákat hozva arról beszélt: sok esetben a településtől távol lakó nagygazdák, nagyüzemek és vállalkozók nyernek a pályázatokon, a helyi gazdálkodóknak pedig semmi sem jut. Ángyán József védhetetlennek, elfogadhatatlannak tartotta bizonyos földpályázatok eredményét, átláthatatlannak a pályázati rendszert, valamint a kormány birtokpolitikai elveinek semmibe vételét rótta fel a döntéshozóknak. Kifogásolta azt is, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet által kiírt pályázatokon nem nyilvános a pontozás.
A pályázatokat élesen bírálták az ellenzéki pártok is, ugyanakkor a Vidékfejlesztési Minisztérium múlt heti közleményében úgy fogalmazott: "annak ellenére, hogy soha egyetlen kormány sem hirdetett meg ekkora területet, és soha nem tudtak a családi gazdálkodók ekkora földet bérelni, a pályázat vesztesei, illetve a politikai haszonlesők megpróbálják lejáratni az eljárást."
A minisztérium közlése szerint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) az idén április végéig 16 ezer hektár haszonbérbe adásáról kötött szerződést összesen 426 pályázóval
http://m.napi.hu/magyar_gazdasag/nekiment_a_kormanynak_a_professzorok_batthyany_k ore.518910.html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-05-13 20:59:48, vasárnap
|
| |
| |
Erőltetett menetben vonják ki forrásaikat Magyarországról a bankok
2012. május 13., vasárnap 17:50 - (NAPI)
A bankrendszer swappiaci kitettségének növekedése három kockázatot okoz: nem finanszírozási eszköz, lejáratuk jellemzően rövidebb a külföldi forrásokénál, valamint az ilyen pozíció felvétele likviditási szempontból kockázatosabb.
A magyarországi bankrendszer külföldi forrásállománya − az eurózóna adósságválságának élesedésével párhuzamosan, de országspecifikus tényezők következményeként is − 2010 második féléve óta folyamatosan csökken, a 2011 második felében kiújuló aggodalmak pedig gyorsították a külföldi forráskivonás sebességét. Kedvezőtlen folyamat, hogy a magyar bankrendszer külföldi forrásai a régióban megfigyeltnél erőteljesebben csökkentek.
A külföldi források leépülése természetes folyamatnak is tekinthető, hiszen stabilitási szempontból is fontos a bankrendszer belső forrásokra támaszkodásának növekedése. A régiós összehasonlítás és a külföldi forrásoknak a devizaeszközök leépüléséhez képest nagymértékű csökkenése azonban azt sejteti, hogy a külföldiforrás-kiáramlás a hitelezés visszafogásának nem következményévé, hanem annak okává válhat. Az anyabankok likviditási és tőkeszempontok miatt erősítik mérlegeiket, ami a hitelezés, köztük a leánybanki finanszírozás csökkenését okozhatják. Az, hogy az egyes országokat ez mennyiben fogja érinteni, nagyban függ az anyabanki forrás megtérülési lehetőségeitől. Ebből a szempontból a hazai bankrendszer gyenge jövedelmezősége és a kedvezőtlen növekedési kilátások jelentős hátrányt jelentenek a tőke és a források regionális allokációjánál.
A gyors külföldi forráskivonás amellett, hogy az aktivitás visszafogását okozhatja, jelentősen növeli a bankrendszer árfolyam-érzékenységét is. A hazai bankok mérlegében lévő devizaeszközökhöz képest a devizaforrások gyorsabban csökkentek, így a mérlegen belüli nyitott devizapozíció és annak mérlegen kívüli fedezési igénye jelentősen tágult. Ez arra utal, hogy a devizaforrás-kivonás erőltetett: a bank a lejáró forinthiteleiből felszabaduló vagy a beáramló forintbetétek miatt bővülő likviditáson túl a meglévő likviditási tartalékokat részben arra használja fel, hogy devizaswap (azaz devizacsere-ügyletek) kötésével devizalikviditást biztosítson a külföldi devizaforrás kivonása miatt megnyíló nyitott pozíciója zárásához. A hazai bankrendszer mérlegen belüli nyitott devizapozíciója és nettó devizaswap-kitettsége 2011. március és december között a 2009 márciusában megfigyelt historikus csúcs szintjéig emelkedett. A külföldi források visszafizetéséhez szükséges devizalikviditást a bankok részben a külföldiek bővülő forinteszköz-vásárlásához felhasznált devizából piaci swapügyleteken keresztül, részben 2012 elején és főként 2011 végén a növekvő jegybanki swapügyleteken keresztül szerezhették meg a bankok.
A bankrendszer növekvő swapállományának hátterében mind ár-, mind mennyiségi tényezők szerepet játszottak. A jövedelmezőség növelése szempontjából a hazai bankok számára a külföldi források devizaswap-ügyletekre váltása, illetve az MNB swapeszközeinek igénybevétele kedvezőbb is lehet, még a devizaswap-piaci feszültségek és az implikált hozamfelárak jelentős emelkedése esetén is. Az anyabankok és Magyarország cds-felára mint a külföldi forrás árának közelítő becslései magasabbak, mint a devizaswap-piaci és MNB-swapfelárak. Ugyanakkor a mennyiségi korlátok is jelentősek lehetnek. Az anyabank ártól függetlenül csökkenteni akarja a mérlegfőösszegét, ami a leánybanki hitelek leépítését jelenti. Abban az esetben, ha a leánybanknak nincs lejáró devizahitele vagy beáramló devizaforrása, szükségszerűen devizaswapot kell kötnie, hogy eleget tegyen az anyabank elvárásainak.
A bankrendszer swappiaci kitettségének növekedése alapvetően három kockázatot hordoz: a külföldi forrás likviditást biztosít, ami növeli a bankrendszer mérlegfőösszegét, miközben a devizaswap csak a meglévő likviditás denominációját változtatja meg változatlan teljes likviditás és mérlegfőösszeg mellett. Másik fontos különbség, hogy a devizaswapügyletek jellemzően rövidebb lejáratúak a külföldi forrásoknál, így nagyobb a megújítás kockázata a külföldi forrásokkal összehasonlítva. Végül a devizaswap-pozíció felvétele likviditási szempontból kockázatosabb, mivel a letéti követelmény (margin call) kötelezettségen keresztül érzékennyé válnak a bankok az árfolyamok ingadozására. Az árfolyam leértékelődése miatt a bankoknak letéti követelményt kell képezniük a devizaswapok mögé. A letéti követelmény devizában áll fenn, ami újabb devizaswapkötést, az állomány emelkedését, illetve a banki likviditás egyre nagyobb árfolyam-érzékenységét eredményezi.
Siklós Dóra, MNB
http://m.napi.hu/magyar_gazdasag/eroltetett_menetben_vonjak_ki_forrasaikat_magyar orszagrol_a_bankok.519107.html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-05-13 20:45:19, vasárnap
|
| |
| |
Vajon mi jön még ??!
http://hvg.hu/gazdasag/20120510_mediatorveny_telefonado_napirend
http://www.napiszar.hu/Thumbnails/6914.w-425.h0.q100.jpg |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-05-13 20:37:05, vasárnap
|
| |
| |
Otthon is beintettek a merkeli szigornak
Nagyot buktak a kormányzó kereszténydemokraták vasárnap az észak-rajna-vesztfáliai tartományi választásokon. Franciaország és Görögország után Németország legnagyobb tartománya is a megszorítások ellen szavazott.
NOL| 2012. május 13. |
Az exit pollok tanúsága szerint a szavazatok 38,8 százalékával a szociáldemokraták nyerték meg vasárnap a Németország legnagyobb tartományában, Észak-Rajna-Vesztfáliában rendezett választásokat. Második helyen Angela Merkel kancellár kereszténydemokratái futottak be 25,5 százalék körüli eredménnyel, a CDU után harmadikként a zöldek (12 százalék), majd a liberálisok (8,5) a Kalózpárt (7,5) és a Baloldal (2,5) végzett. Észak-Rajna-Vesztfália már a negyedik olyan tartomány, amelyben a Kalózpárt képviselői helyeket szerez.
Mindennek fényében a 18 milliós tartományban valószínűleg szocdem-zöld koalíció alakul, ami Franciaország, Görögország és az olasz önkormányzati választások után immár belföldi vereséget jelent Merkel és a CDU által protezsált megszorításpolitika számára. A legutóbbi választásokon a kereszténydemokraták még 35 százalékot szereztek, a tartományi választóknak azonban most nem jött be a helyi pártelnök, Norbert Röttgen üzenete. Egyrészt a pénzügyi szigor erőltetése, másrészt az sem, hogy a ,,mellékállásban" szövetségi környezetvédelmi miniszter kampánybeszédein is érződött, hogy inkább Berlinbe vágyik vissza - kérdés, hogy a vasárnapi bukta után a 47 éves jogász megőrizheti-e ebbéli tisztségét.
Ehhez képest Hannelore Kraft szociáldemokrata tartományi miniszterelnök az eladósodott önkormányzatok kisegítésének és a német GDP 21 százalékát előállító tartomány vonzóbbá tételének ígéretével kampányolt. Kraft 2010 óta eddig is a zöldekkel kormányzott egy harmatgyenge koalíció élén: a mostani, előre hozott választásokat azután írták ki, hogy márciusban nem sikerült elfogadni a költségvetést.
http://nol.hu/kulfold/otthon_is_beintettek_a_merkeli_szigornak |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 23
|
|
|
|
2012. Május
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
434 db bejegyzés |
| e év: |
4803 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1117
- e Hét: 4881
- e Hónap: 8626
- e Év: 162122
|
|
|
Offline
