|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 3
|
|
|
|
|
|
2012-05-09 12:31:35, szerda
|
| |
| |
London 2012: csütörtökön gyújtják meg az olimpiai lángot a görögországi Olümpiában
....
A fáklyaváltó első futója az úszó Szpirosz Dzsanniotisz lesz, akinek az édesanyja angol. A láng egyhetes, csaknem 2900 kilométeres görögországi útja során negyven várost érint, és jövő csütörtökön érkezik Athénba, a régi Olimpiai Stadionba, majd másnap adják át Angliában a vendéglátóknak. Brit körútja után az olimpiai láng a július 27-i megnyitón lobban fel a londoni Olimpiai Stadionban.
Olümpia volt a helyszíne az ókor egyik legfontosabb sportversenyének, amelyet négyévenként augusztusban, az első telihold idején tartották. A játékokat a hagyomány szerint Kr. e. 776-ban rendezték meg először Zeusz tiszteletére, majd 1170 évvel később, 393-ben tiltotta be I. Theodosius római császár, aki a versenyt pogány jellegűnek ítélte.
Hagyományosan Olümpiából indul útra az újkori olimpiák lángja, amelyet Héra istennő 2600 éves temploma előtt tizenegy ,,papnő" korhű jelmezben, a Nap sugaraival, egy fém parabolatükör segítségével gyújt meg.
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Olimpia |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-05-09 10:30:34, szerda
|
| |
| |
Központosított tételek
1949-ben központosították az érettségi tételeket (is), de már az azt megelőző évben is megmutatkoztak a középiskolákban az új (és persze fényes) szelek. A gyöngyösi állami Koháry István Gimnáziumban például arra kellett megfelelni a diákoknak, ,,Hogy használható fel az atomenergia a szocializmus építésében." Ugyanebben az évben a VIII. kerületi állami Zrínyi Miklós Gimnáziumban vagy ,,A kapitalizmus bírálata Az ember tragédiájában" vagy ,,A magyar népi demokrácia útja a romoktól az ötéves tervig" című tételekből húzhattak egyet a végzősök. 1949-től a szelek már a mindenkinek a központból (a Szalay utcából) fújták a tételeket is.
1978-ban megszüntették a történelem érettségit, de 1980-ban közkívánatra ismét a szóbeli érettségi tantárgyak közé került, 2005-től pedig már írásbelizni is kell a maturálóknak.
- Trianon, EU és Rákosi-viccek az érettségin.
Vizsgázónként közép- és emelt szinten is szükséges segédeszköz a középiskolai történelmi atlasz, erről a vizsgázó gondoskodik, továbbá vizsgacsoportonként legalább három példány helyesírási szótár, amelyet a vizsgabizottságot működtető intézmény ad. A történelem-vizsgatárgy emelt szintű írásbeli vizsgája 240 percig tart. A vizsga két feladatsorból áll (egyszerű, rövid választ igénylő, illetve szöveges - kifejtendő - feladatok megoldása). A diákok először az I. feladatlapot oldják meg, a vizsgadolgozatokat a 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután osztják ki a II. feladatlapot. Az írásbeli feladatsort itt is mintegy 60 százalékban a magyar, mintegy 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat mintegy 50 százalékát a XIX. és a XX. század történelme adja.
Az általunk megkérdezett szaktanárok több becsapós kérdést fedeztek fel a tesztben, és megállapították, hogy a kérdések megfogalmazása kicsit nehezen érthető, túl tudományos. Ez esetleg megzavarhatja a diákokat. Ettől eltekintve az idei feladatsor kifejezetten színes, változatos, amely átöleli a politikai viszonyok ismeretétől, a vallástörténetig, gazdaságtörténetig az órákon előkerülő szinte összes történelemvizsgálati aspektust.
Történelemből középszinten 1291 helyszínen 82 814 diák, emelt szinten 124 helyszínen 6897 vizsgázó ad számot tudásáról. E mellett középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb és szlovák nyelven, emelt szinten angol, francia, horvát, német, spanyol, szerb és szlovák nyelven is tesznek érettségi vizsgát.
A tételekkel kapcsolatban az utóbbi időben felmerült, hogy szövegértéssel és történelmi atlasszal a kérdések egy része megoldható volt. Ez az idei feladatokra is érvényes. A rövid választ igénylő feladatok többek között az ókori Rómával, a felfedezések korával, a középkori városok kialakulásával, az ipari forradalommal, a világválsággal kapcsolatosak, de van kérdés Trianonról, az EU-ról is, és van egy szellemes feladat, amiben a Kádár-kor és a Rákosi-kor vicceit kell felismerni, megmagyarázni.
.....
A tesztben szereplő nyolc (öt rövid, három hosszú) kifejtős kérdés közül a diákoknak összesen egy egyetemes történelemre vonatkozó és két magyar történelemre vonatkozó témát kellett választaniuk. A spaletta széles volt itt is: IV. Bélától a kiegyezésig, a reformkortól a 20. század elejéig terjed.
- Tételek és korszakok
Magyarországon pedig 1851-től számíthatjuk a matúra történetét.1949-ig a konkrét érettségi tételeket az iskolák igazgatói terjesztették fel, és azokat az érettségi elnökök fogadták el. A Magyarországon lezajlott első érettségik egyikén, a Budapesti Piarista Gimnáziumban 1851 szeptemberében a következő tételekre kellett megfelelniük a maturálóknak:
,,1. A rómaiak és az athéniek összehasonlítása. (Fordítás magyarból latinra)
2. Írja le körülményesen születési helyét.
3. Szerkesztessék egy beszéd a tudományoknak az emberek boldogságára való befolyásáról.
4. Adassék elő azon következmények, melyeket az emberek társalkodása eredményez.
5. Szerkesztessék egy beszéd a tudományok hasznosságáról."
1895-ben a Hódmezővásárhelyi Református Főgimnáziumban a kor nagy eseményére való tekintettel már ,,A magyar ifjúság szívbéli ünneplése és benső fogadástételei a milleniumi ünnepélyek alkalmával. (Szónoki beszéd)" című tételről kellett beszélnie a vizsgázóknak. A 20. században egyre fontosabbá vált a(z aktuális) nemzettudat kialakítása, s ez okból a történelemtantárgy is. Érdekesség és elrettentő példa a mai maturálóknak, hogy például 1928-ban 120 tételből kellett történelem vizsgát tenni, ebből 102 magyar, 18 pedig egyetemes vagy általános témákat ölelt fel.
A két világháború történelem tételei között természetesen Trianon volt a leggyakoribb téma. 1932-ben Mosonmagyaróváron például a ,,Mire tanítja a magyar történelem a szomorú jelen ifjúságát?" kérdésre kellett válaszolniuk a vizsgázóknak. 1938-ban Miskolcon a leánygimnáziumban a ,,Történelmi jogunk Nagy-Magyarország területéhez", ugyanebben az évben az - akkor még szintén középfoknak számító - miskolci tanítóképzőben pedig ,,A Trianon elleni küzdelem lehetősége és módja a népiskolai történelemtanítás keretében" volt a fő vizsgatétel.
Megoldás: Link |
|
| |
|
1 komment
, kategória: Iskola |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-05-09 09:53:18, szerda
|
| |
| |
Ó irgalmas Atyánk, a te Fiad, Jézus Krisztus, az élők és holtak bírája, az első eljövetel alázatában megváltotta az emberiséget a bűntől, és dicsőséges visszatértekor számon fog kérni minden bűnt: atyáinktól, testvéreinktől és tőlünk, a te szolgáidtól, akik a Szentlélek indítására teljes szívvel bánva bűneinket visszatérünk Hozzád. Légy hozzánk irgalmas és bocsásd meg bűneinket!
Boldog II. János Pál pápa
Abban az időben Jézus ezt mondta tanítványainak: Én vagyok az igazi szőlőtő, és Atyám a szőlőműves. Minden szőlővesszőt, amely nem hoz gyümölcsöt bennem, lemetsz rólam, azt pedig, amely gyümölcsöt hoz, megtisztítja, hogy még többet teremjen. Ti már tiszták vagytok a tanítás által, amelyet hirdettem nektek. Maradjatok bennem, akkor én is bennetek maradok. Miként a szőlővessző nem hozhat gyümölcsöt magától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok bennem. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők. Aki bennem marad, és én őbenne, az bő termést hoz, mert nélkülem semmit sem tehettek. Aki nem marad bennem, azt kivetik, mint a szőlővesszőt, és elszárad. Összeszedik, tűzre vetik és elégetik. Ha bennem maradtok, és szavaim is bennetek maradnak, akkor bármit akartok, kérjétek, és megkapjátok. Azáltal dicsőül meg Atyám, hogy bő termést hoztok, és a tanítványaim lesztek.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: vallás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 3
|
|
|
|
2012. Május
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
230 db bejegyzés |
| e év: |
3554 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 4634
- e Hét: 15696
- e Hónap: 28372
- e Év: 262119
|
|
|
Offline
