|
2012-06-01 07:01:30, péntek
|
| |
| |
A halál arája leszek?
Szonett 14.
Írta: Kohut Katalin
Keresem, hívom magamhoz szüntelen.
Reggeli napfény magához csalogat,
elhiteti: jöhet még szép pillanat,
lesz jövő-képem, nem lesz reménytelen.
Néha álmatlan, gyászossá vált éjjelen
örök-álomra vágyom. Nem hívogat
szép élet, csak a fájdalom szólongat,
bár szívem szerelme rég a végtelen.
Ellök az élet, nem kellek senkinek,
a betegség erősebb nálam, félek
a szerelem így kopogtat egyszer rám,
s majd akkor jön értem várva várt halál,
miután minden szerettem sírba száll,
s azt mondja majd: te vagy az örök-arám.
2012. május 25. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kohut Katalin |
|
|
|
|
|
Offline
