|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 4
|
|
|
|
|
|
2012-06-21 21:30:41, csütörtök
|
| |
| |
Bosnyák Zoltán: Hogyan szállta meg a zsidóság Magyarországot? - I. rész
A liberális Magyarország és a zsidó bevándorlás
Lássuk, mik voltak ennek a zsidó térhódításnak a következményei? A múlt század elején, amikor ez az egész folyamat megindult., városaink jó része még lezárva tartotta kapuit a zsidók előtt. Így tehát a zsidóság kénytelen volt a falvakban és a mezővárosokban megtelepedni. Kocsmatartás és pálinkafőzés a fő kereseti forrása. Iszákosság, elszegényedés, nyomor és erkölcsi züllés a kísérő jelenségei ennek az ,,áldásos" közgazdasági tevékenységnek. A birtokos nemesség sem kerülheti el sorsát. Uzsorakölcsönökkel forgatják ki vagyonból. Mikor a negyvenes, ötvenes években már a városokban is megtelepedhetnek a zsidók, nagy tömegekben hagyják el a falvakat. A parasztság és a birtokos osztály kihasználásával szerzett vagyonukkal a városi iparos és kereskedő osztályt próbálják legázolni, majd legvégül az értelmiségre kerül a sor.
Távol áll tőlünk, hogy a magyarországi kivándorlási mozgalomért egyes egyedül és kizárólag a zsidóságnak a múlt század eleje óta lefolyt tömeges bevándorlását tegyük felelőssé. Annyi azonban kétségtelen, hogy a zsidóság ijesztő elszaporodása egész országrészekben döntő módon hozzájárult ahhoz, hogy az őslakosság tíz és százezrei elhagyták szülőföldjüket. A következőkben éppen ennek az összefüggésnek bizonyítására vállalkozunk. Látni fogjuk, hogy a zsidóság tömeges bevándorlása mindenütt előbb, vagy intőbb az ott élő bennszülött, befogadó népesség sokszor pánikszerű menekülését vonta, maga után. Nemcsak a bevándorló zsidó tömegek természetes nyomása kényszerítette kivándorlásra az őslakosságot, hanem az új jövevények sajátságos társadalmi, gazdasági életformája a parazitizmus. Ahol a zsidóság nagy tömegekben telepedik meg, ott a gazdanépre sorvadás és pusztulás vár, ha csak idejében el nem hagyja otthonát. A zsidóság szívósan, lerázhatatlanul rátapad áldozatára, megfosztja őt minden életlehetőségétől, kiforgatja minden vagyonából, kíméletlenül kihasználja a munkaerejét. A magyarországi kivándorlási törekvések megindulásában és kifejlődésében döntő szerepe volt ennek a zsidó parazitizmusnak.
A zsidóság fajképének alakulása, faji összetétele
Mielőtt magát a zsidó beözönlést tárgyalnánk, vegyük előbb közelebbről szemügyre magát a keleti zsidóságot. Ismerjük meg ennek faji sajátosságait, eredetét, múltját, vándorlásainak történetét. Végül próbáljuk megállapítani, hogy mikor és hogyan szállták meg ezek a keleti zsidó tömegek Magyarországot?
A zsidóság mint ismeretes, ősi hazájában lezajlott két történelmi katasztrófa után megindult a szétszóródás útján. Sokan Egyiptomban és a Földközi tenger nyugati medencéjének más országaiban telepedtek le. Mások Kis-Ázsiában, Mezopotámia és a Közel-Kelet egyéb nagy gazdasági és kulturális gócpontjaiban kerestek új hazát. A babiloni fogság megszűnte után is csuk a zsidóság egy része tért vissza hazájába, a gazdag zsidó kereskedők és pénzemberek nem kívánkoztak vissza. Nem óhajtották a kényelmet, gazdaságot és jólétet felcserélni a palesztinai ország újjáépítési gondjaival és nyomorúságával. Az akkori kultúrvilágnak csaknem valamennyi népesebb központjában találunk kisebb-nagyobb zsidó szórványokat. Ez a szétszóródás azonban a Zsidóságot már abban az időszakban érte, amikor birtokában volt teljes törzsi és faji öntudatának. Amikor végleges formát öltöttek már vallási különleges tanai, benső meggyőződésévé vált kiválasztottságának és ebből folyó felsőbbrendűségének tudata, teljes mértékben áthatotta a vérségi és a szellemi különállás akarata. A szétszóródás, a galuth tehát nem veszélyeztette a zsidóság külön népi fennmaradását. Egyébként, amíg az orientális (szemita) előázsiai és hamita fajelemekből álló zsidóságnak élettere csak a Földközi-tenger partvidéke és Nyugat-Ázsia volt, addig vérségi keveredése az itt élő népekkel nem lehetett káros, vagy veszedelmes, mert ezek a népek nagyjából hasonló faji összetételnek voltak. Jeruzsálem második lerombolása után a zsidóság nagy többsége véglegesen búcsút mond egykori hazájának, ahol csak kisebb szórványok, — talmud iskolák — maradnak.
Szefárd és askenázi zsidók
Átkerülnek a Pireneusi-félszigetre, Kis-Ázsiából a Balkánra, a Kaukázuson át a Fekete-tenger mellékére, orosz síkság déli tájaira. E vándorlások során mindjobban két ágra, egy nyugatira és egy keletire különül el a zsidóság. Ha alapvonásaiban a szefárd és az askenázi zsidóság nem is üt el egymástól, mégis eltérő földrajzi, éghajlati és tájhatás, a különböző kultúrkörnyezet, a befogadó népek más-más faji összetétele szükségszerűen más vonásokat is rávésett a zsidóság két típusának faji arculatára. Faji alkatukban mutatkozó különbségek gyökerei visszanyúlnak még az Európán kívül végbement elkülönülésükre. A szefárd zsidóság több mediterrán, az askenázi több előázsiai vérelemet vett magába.
A bennünket most közelebbről érdeklő keleti zsidóság jelentékeny mennyiséget vett fel azoktól a vérösszetevőkből is, amelyek a kelet-európai népekre jellemzők. Századok folyamán a zsidóság két törzsé vallási rítusában, hagyományaiban és szokásaiban, lelkületében annyira elkülönült egymástól, hogy sok helyen, ahol a zsidóság mindkét ágának szórványai egymás mellett éltek, külön vallási szervezetekben tömörültek. Mindenesetre a szefárd-zsidóság volt az európaibb. Fajképét az orientális (szemita) vonások uralják. A zsidóság szellemi nagyságai. — ha voltak ilyenek, — ebből az ágból kerültek ki. (Spinoza, Disraeli). Az európai kultúrhatás iránt sokkal fogékonyabb, vallási élete sem olyan merev, elzárkózott és fanatikus, mint az askenázi zsidóságé. Nem a talmudi törvények betűjének szellemében él. Csekély szaporodóképessége miatt száma egyre csökken, ma a világ zsidóságnak legfeljebb egy nyolcadát teszi ki. A szefárd-zsidóság volt kapható könnyen a vegyes-házasságra. Ő vitte be orientális (szemita) vérét én vonásait a nyugat-európai arisztokráciába. A környezethez való alkalmazkodást, a társadalmi mimikrit, a szefárd zsidóság egészen a művészetig tökéletesítette. Áttért, nevet cserélt, beleélte magát a befogadó népek politikai, társadalmi mozgalmaiba, elsajátította szokásait, utánozta hagyományait, de lelke legmélyén ott lobogott a zsidó népi öntudat kiolthatatlan tüze. Ennek a magatartásnak egyik legérdekesebb megtestesítője éppen az előbb említett Disraeli, a későbbi Beaconsfield lord, aki bosszú időn át vezére volt az angol konzervatív pártnak, kedvence Viktória királynőnek és az angol világbirodalmi politika egyik előharcosa. Társadalmi és politikai regényeiben azonban leglelkesebb szószólója a zsidó faji felsőbbrendűségnek és a zsidóság dicsőségének.
A keleti zsidóság faji jellemzése
A hozzánk bevándorolt zsidóság túlnyomó nagy többségében a keleti zsidósághoz tartozik. H. Seraphim szerint a keleti zsidósággal kapcsolatban egyformán beszélhetünk faji, nyelvi, népi és vallási csoportról. Hogy van-e külön keleti zsidó faj, erre nézve eltérőek a nézetek. Eleinte az volt az általános felfogás, hogy a keleti zsidóság egységes faji test. Elsősorban zsidó antropológusok hajlottak erre az álláspontra. Az újabb kutatások azonban kiderítették, hogy általában a zsidók, de különösen a keleti zsidók nagyon eltérő faji elemek keveredéséből jöttek létre. Feist is hangsúlyozza, hogy az askenázi zsidók nagyon különböző emberfajták keveredéséből állottak elő. A különböző elemek azonban az egyforma kultusz, a közös szokások és az azonos életfeltétetek egyetlen típussá olvasztották össze. Külsőleg tehát bizonyos egyöntetűség mutatkozik náluk. Ennek következtében a felületes megfigyelő az egyes faji összetevők alapvető különbségeit nehezen ismeri fel. A szakértő azonban a keleti zsidóság népi állományában sokféle, fajta jellegzetességeit ismerheti fel.
A zsidóság már ősi hazájában; amikor a történelem színpadán megjelent, kimutathatóan előázsiai, orientális (szemita), északi, földközi-tengeri (mediterrán), hamita és néger vérelemeket, tartalmazott. Palesztina földrajzi helyzetével együtt járt lakosságának a körülötte élő sokféle néppel való vérségi keveredése. A babiloni fogság és a zsidóság szétszóródása a vérségi keveredést jelentékenyen elősegítették.
Az ókori rabszolgaság intézménye, a keleti népeknél, tehát a zsidóknál is szokásos többnejűség, továbbá a zsidók térítő tevékenysége hatékonyan elősegítette az idegen vérelemek betódulását a zsidóság közé. A próféták tehát nem ok nélkül indítottak harcot a zsidóság faji tisztaságának megőrzéséért. A teljes vallási, társadalmi és népi elkülönülés a gettóba zárkózás mindenesetre elősegítette ezt a törekvést. Azt azonban természetesen mégsem tudta megakadályozni, hogy európai vándorlása során a zsidóság a befogadó népekkel vérségileg ne keveredjék. A keleti zsidóság is felvett kisebb nagyobb mennyiségben keletbalti, mongol, északi, dinári és alpesi vérelemeket. Fajképe tehát meglehetősen tarka lett.
Hans F. K. Günther ,,Rassenkunde des jüdischen Volkes"' (A zsidó nép fajismerettana) című munkájában megállapítja, hogy a keleti zsidóság olyan fajkeveréket alkot, amelyet előázsiai-orientális-keletbalti-alpesi-mongol-északi-hamita-négernek is lehet nevezni. A keleti zsidóság faji összetételét és különösen az egyes faji elemek szerepét a keleti zsidóság fajképének kialakításában még nem tisztázták teljesen, hiszen megfelelő antropológiai felvételek még nem állanak rendelkezésre. Seraphim, a kelet-európai zsidóságról írott könyvében egy zsidó fajkutató megállapításait közli a keleti zsidóság faji összetételéről. Eszerint a keleti zsidóság fajképében Európán kívüli és európai fajok szerepelnek. A Seraphim által idézett zsidó fajkutató a következő összeállítást közölte a keleti zsidóság fajképéről (a százalékok tört részét elhagyjuk):
Európán kívüli fajok:
Tiszta előázsiai faj 35%
recessive (rejtve jelentkező előázsiai faj) 13%,
orientális faj, néger keveredéssel 8%,
Európai fajok:
földközi-tengeri (mediterrán) fajta 9%,
alpesi faj 10%,
dinári faj 8%,
recessive mutatkozó dinári faj 6%,
északi faj 6%,
keletbalti faj, némi mongol kevereredéssel 4%.
Érdekes, hogy ebben a táblázatban a dinári faj is szerepel, míg Günther könyvében a dinári fajt nem említi, mint a zsidóság egyik faji alkatelemét. Ugyancsak nem tud a dinári fajnak szerepéről a zsidó nép fajképének kialakításában Wellisch sem, aki 1937-ben közölte kutatásainak eredményét. Szerinte a keleti zsidóság fajképében szereplő fajták a következők:
Európán kívüli fajok:
orientális 18%,
előázsiai 25%,
hamita 7%,
mongol 2%.
Európai fajok:
kelet-balti 18%,
alpesi 10%,
mediterrán 2%,
turáni (?) 14%.
Bármelyik összeállítást nézzük is, annyit kétséget kizáróan meg lehet állapítani, hogy a keleti zsidóságnál az Európán kívüli faji elemek aránya több, mint 50%-os, a kutatók szerint 56—64%-ra tehető.
A keletbalti vérbeütés a szlávokkal való keveredésre, a mongol vérbeütés viszont a tatárokkal való vérségi kapcsolatokra mutat. A szefárd zsidóságnál úgy ez, mint az alpesi faji jellegek hiányoznak, ezzel szemben közel nyolcvan százalékot tesznek ki a földközi-tengeri és az orientális fajtaelemek, amelyek viszont az askenázi zsidóságnál alárendeltebb jelentőségűek.
A keleti zsidók valamennyi faji típusát számba venni csaknem lehetetlenség. A keverék típusok és a rejtett megjelenési formák száma végtelenül sok. Az egyes típusokhoz vezető átmeneti formák meghatározása meglehetősen nehéz és bonyolult feladat. Meg kell tehát elégednünk a fontosabb típusok rövid leírásával.
1. Túlnyomóan orientális (szemita) típus. Az áll legközelebb a szefárd zsidókhoz. Bőre sötét színezetű. A haj és szakáll-szín fekete. A szem sötét. Előfordul Kelet-Európában tiszta formában is, ilyenkor a koponya hosszú, a test nyúlánk, karcsú felépítésű, gyakrabban találjuk az előázsiai és alpesi fajelemekkel keverve, ilyenkor a koponya rövid, a test felépítés is vaskosabb. A zárkózottság és a fanatizmus lényeges tulajdonsága ennek a zsidó típusnak. Elkind megfigyelései szerint ez az ú. n. ,,beduin" zsidó leginkább a kongresszusi Lengyelország területén található meg, míg Litvániában. Dél-Oroszországban, Galíciában és a Moldvában már jóval ritkábban fordul elő.
2. Túlnyomóan előázsiai típus. Ennek a nyilván legelterjedtebb keleti zsidó típusnak legfontosabb ismertető jegyei közé tartozik a rövidfejűség, továbbá a hajlott húsos orr. (Az ú. n. zsidó orr). A szőke zsidókra vonatkozóan elsősorban zsidó anthropológusok megfigyeléseire vagyunk utalva. Általános tapasztalat szerint a Kárpátok déli lejtőin belül és a dél-orosz területeken ritkábbak az ilyen típusok, viszont Fehéroroszországban és a litván települési területen gyakoribbak.
3. Egyéb zsidó típusok. A dél-oroszországi zsidók között sokszor tatár vérbeütés nyomaira akadhatunk. Ezeknek az embereknek — különösen az asszonyoknak és gyermekeknek rövid négyszögletű az arcuk, előreugró a járomcsontjuk. Orruk kicsi és vastag, gyökere gyakran mélyen behajlott. A szemek mongolosan ferde állásúak, a külső szögletük magasabban áll, mint a belső, nyílása sokkal szűkebb, mint általában más típusoké. A haj fekete, nagyon vastag és fényes. Ennek a típusnak a szláv nyelvű dél-orosz területen való előfordulását egyes kutatók azzal próbálják magyarázni, hogy a tatárvérű kazárok közül számosan a zsidósághoz csatlakoztak annak idején. A mongolos típust Weissenberg a dél-oroszországi zsidóknál állítólag elég gyakran felismerte. A megvizsgáltak 23%-ánál figyelte meg az előugró arccsontot és 13%-nál a ferde szemnyílást és 16%-nál a felső szemhéjredőket az ú. n. mongolredőt.
Elég gyakran felismerhető a kelet-európai zsidóság körében a negroid illetve a hamita típus is. Nem ritkán találkozunk egészen sötétbőrű egyénekkel, akiknek haja fekete gyapjas, fejük hosszúkás, alsó állkapcsuk előreugró. A száj is előrenyúló, az ajkak nagyon vastagok és húsosak. Az orr széles és lapos. Az áll is előreálló.
4. Keveréktípusok. A keleti zsidók faji tipizálására irányuló kísérletek nem járhatnak sikerrel egyrészt a típusok sokfélesége miatt, másrészt a keveréktípusok gyakorisága következtében. Mint már láttuk, az askenázi zsidóknál, vagy Európán kívüli fajelemek vagy kisebb-nagyobb mértékben a különböző európai fajelemek dominálnak. A nagymérvű keveredés és keresztezés az anthropológiai típusok sokféleségét hozta létre a keleti zsidóságnál. Külön keleti zsidó típusról tehát nem beszélhetünk. A zsidóság nagyfokú mozgékonysága vándorlási hajlama következtében külön regionális típusok sem alakulhattak ki a keleti zsidóságon belül.
A fajkáosz elrettentő példája
Részletesebben tárgyaltuk a keleti zsidóság fajkérdését egyrészt, mert ma a zsidóság túlnyomó többségét 8—9 tized részét ez a zsidó réteg alkotja. Egész Közép- és Kelet-Európán kívül az amerikai és palesztinai nagy zsidó telepek is legnagyobbrészt a zsidóságnak ebből a csoportjából alakultak ki. A nyugati szefárd zsidóságnak maholnap már csak története és múltja lesz. A zsidóságot egyedül és kizárólag a keleti, askenézi zsidóság fogja képviselni.
Másrészt mint már előbb rámutattunk, a magyarországi zsidó bevándorlás is egyedül ebből a keleti askenázi zsidóságból kapta emberanyagát. A keleti zsidóság biológiai és szellemi értékelésénél mindig szem előtt kell tartanunk azt a tényt, hogy a legellentétesebb a legtávolabb álló fajtaelemek zsúfolódtak össze s kerültek egymás mellé benne. Ezek az egymással szembenálló vérségi összetevők csakis selejtes, testileg, lelkileg alsóbbrendű korcs keveréket hozhatnak létre. Ezért találunk a keleti zsidóság soraiban is sokszor torz figurákat. Sokszor a legellentétesebb, legtávolabb álló fajták bélyegei jelentkeznek a keleti zsidóságban egymás mellett. Az előázsiai orr mellett az északi hajszín a negroid ajak és haj mellett dinári vagy alpesi koponya és így tovább és ehhez hasonló igen gyakori esetek. A keleti zsidó a fajkáosznak legmegdöbbentőbb, legelrettentőbb példáját mutatja.
A keleti zsidók a legkiáltóbb bizonyítéka annak, hogy a természeti törvények semmibevevése milyen súlyos következményekkel jár.
A fajbélyegek zűrzavara okozta azt is, hogy a keleti zsidókban sokan a be nem avatottak közül zsidóvá lett, de más eredetű népet akartak látni. Ismeretes Bartha Miklós elmélete a kazár zsidóról. Bartha mindvégig abban a hitben élt, hogy a hozzánk beözönlött zsidók kazár eredetűek, származásuk szerint tehát nem zsidók. Könyvének is ezért adta a ,,Kazárföldön" címet. Nem kell bővebben magyaráznunk, hogy a hiteles történelmi kútfő világánál ez a feltevés, ez az elmélet egyáltalán nem áll helyt. A mongoloid kazároknak csak vékony, felső rétege lett zsidóvá. A keleti zsidóságban felismerhető mongoloid beütést sokkal inkább a tatár és kozák hadjáratok következményeként kell felfognunk.
A testi selejtességgel természetesen együtt járt az idegéleti és a szellemi terheltség is. Ebből következett a fanatizmus, a bigottság, a túlhajtott rituálék, az önhittség. Ezekkel együtt járt a keleti zsidó nyughatatlan, türelmetlen, a kegyetlenségig vad és szertelen bosszúálló természete. Elég, ha mindennek igazolásául csak a keleti zsidóságnak az oroszországi, magyarországi és németországi bolsevista rémuralomban játszott szerepére utálunk. Ezt a szerepet, ezt a magatartást nem magyarázhatjuk mással, csak az ellentétes fajelemek és szellemi összetevők belső harcával, a természetellenes faji képlettel, más szóval az alacsonyabbrendű fajisággal.
http://betiltva.com/new/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-06-21 21:11:45, csütörtök
|
| |
| |
Egyszer majd hazajönnek...
Sokkolt a Tárki legújabb felmérése: soha nem látott arányban távoznának külföldre a magyar fiatalok. A kormány nem tervez stratégiát a folyamat megállítására, csak cinikus közleményekre és könnyen félreérthető nyilatkozatokra futja. Akik pedig már találtak munkát külföldön, eszük ágában sincs belátható időn belül hazajönni. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-06-21 20:33:52, csütörtök
|
| |
| |
Levelet írtak Balog Zoltánnak zsidó iskolák vezetői a héber érettségi érdekében
Levelet írtak Balog Zoltán emberi erőforrás miniszternek a héber nyelvet oktató középiskolák vezetői annak érdekében, hogy a héber továbbra is érettségi vizsgatárgy maradhasson.
Levelüket ismertetve az érintett iskolák vezetői csütörtökön az MTI-vel közölték: arra mutattak rá, hogy az esélyegyenlőség, a szabad vallásgyakorlás és a hagyományok őrzése szempontjából egyaránt nélkülözhetetlennek tartják, hogy héberből a jövőben is lehessen érettségi vizsgát tenni.
A levél aláírói között szerepelnek a bejegyzett magyarországi zsidó felekezetek vezetői, Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, Schőner Alfréd, az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem rektora, az Izraeli Kulturális Intézet vezetői, a héber nyelvet oktató középiskolák pedagógiai és vallási vezetői, a héber nyelv érettségitétel-készítő bizottságának vezetője és tagjai, továbbá több magánszemély.
Az iskolavezetők közleményükben azt írták: a héber egyfelől klasszikus nyelv, amely a zsidó-keresztény kultúra szerves része. Másfelől ugyan formálisan nem nemzetiségi nyelv, de a zsidó családok jelentős része jelenleg is őrzi a zsidó hagyományokat, amelyek "szimbolikus megtartója az országban több iskola által oktatott héber nyelv".
Emlékeztettek arra: a június elsejei kormányrendeletből az derül ki, hogy a héber nyelv nem szerepel a tételesen felsorolt érettségi vizsgatárgyként megjelölt idegen nyelvek között. Mivel a magyarországi zsidóság nem nemzetiség, a törvény által vizsgatárgyként megjelölt nemzetiségi nyelvek közé sem sorolható be. Felhívták a figyelmet arra, hogy ugyanakkor a módosítás tervezetének elkészülte és a kormányrendelet megjelenése között eltelt időben bizonyos nyelvek visszakerültek az érettségi vizsgatárgyak közé.
Kitértek arra is, hogy a héber nyelv mint érettségi vizsgatárgy megszüntetésének tervezetére reagálva május 2-án a három magyarországi zsidó iskola aláírásával, a héber érettségitétel-készítő bizottság levelet írt Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkárnak, felhívva figyelmét a héber nyelv, mint érettségi vizsgatárgy fontosságára, erre azonban nem érkezett érdemi válasz.
Múlt csütörtökön Verő Tamás rabbi az MTI-vel azt közölte: május 2-ai levelükben egyebek mellett azt írták, "természetesen egyetértünk azon törekvéssel, miszerint a vizsgarendszerre vonatkozóan is alkalmazni kell a költséghatékonyságot" , ugyanakkor hozzátették, hogy a héber nyelv ismerete nélkül sem a zsidó vallás gyakorlata, sem pedig az etnikai kisebbségi létezés feltételei nem biztosítottak.
Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár az MTI megkeresésére akkor az érettségi változásait rögzítő kormányrendeletben foglaltakat a vizsgarendszer ésszerűbb és költséghatékonyabb átalakításának szándékával indokolta. Közleményében rámutatott: az érettségi változásait rögzítő kormányrendelet elfogadása után érkezett hozzájuk a megkeresés a héber nyelv érettségi vizsgájának ügyében. Mint írta, a rendelet egyik célja, hogy "az európai gyakorlattól eltérően indokolatlanul sok választható tantárgyak számát csökkentse", valamint "biztosítsa a vizsgarendszer áttekinthetőbb, ésszerűbb és költséghatékonyabb átalakítását".
A kormányrendelet szerint a jövőben angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol, japán, kínai, latin nyelvekből, továbbá a magyarországi nemzetiségek nyelvei közül a magyarországi középiskolában oktatottakból érettségizhetnek a diákok - tette hozzá.
Forrás: MTI |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-06-21 08:47:44, csütörtök
|
| |
| |
Így működik a "magyar" ügyészség:
Feldmájer megköszönte a Gárda feloszlatását,
és a magyarellenes tevékenység folytatására utasította Poltot
Polt - teszi, amit a Mazsihisz parancsolSzorosabban együttműködik az ügyészség és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége az antiszemita indíttatású bűncselekményekkel kapcsolatos információk cseréjében - állapodott meg kedden a legfőbb ügyész és a Mazsihisz.
Polt Péter legfőbb ügyész hivatalában fogadta a Mazsihisz vezetőit.
Feldmájer közölte, milyen technikákat kell használni a jövőben
Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke szerint az egyre terjedő antiszemita indíttatású bűncselekmények üldözése az eddigieknél is nagyobb elszántságot és következetességet kíván meg, emiatt olyan speciális nyomozási technikákat kell alkalmazni, amelyek lehetővé teszik az ilyen cselekmények motívumainak felderítését - olvasható a közleményben.
Beismerés: zsidó parancsra tiltották be a Gárdát
Feldmájer köszönetét fejezte ki az ügyészség elmúlt években végzett tevékenységéért, és külön kiemelte a Magyar Gárda elleni eljárásban végzett "következetes és fáradhatatlan munkát".
(A fentiek összegzése magyarul: Feldmájer nyugtázta az eddigi parancsok szolgai teljesítését, és kijelölte az új feladatokat. Ráadásul már annyira nem tartanak a népharagtól, hogy mindezt nyilvánosan a pofánkba is vágják, hadd lássuk: nálunk zsidó parancsra működik még az elvileg független ügyészség is. Ezt kellett megérnünk két évvel a "forradalom" után, az "új országban", a "nemzeti ügyek kormányának" regnálása alatt, nesze nekünk szuverenitás!)
Polt nem kérte ki magának, ellenkezőleg, mindent megígért
Polt Péter azt mondta, hogy az ügyészség és a nyomozó hatóságok határozottan és következetesen felléptek és fel fognak lépni minden törvénysértő cselekedettel szemben, valamint fokozott figyelemmel fogják kezelni az ilyen ügyeket. Rámutatott arra, hogy az ügyészség a törvényhozó által adott keretek között mindent megtesz, hogy az elkövetőket a bíróságok el is ítéljék - áll a Mazsihisz közleményében.
( MTI nyomán)
http://www.kuruc.info/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 4
|
|
|
|
2012. Június
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
270 db bejegyzés |
| e év: |
4803 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 188
- e Hét: 10455
- e Hónap: 21566
- e Év: 175062
|
|
|
Online
