|
2012-07-12 08:33:52, csütörtök
|
| |
| |
Végh Antal: Egyedül a kastélyban
Somogyországban a hetvenes években játszódik a történet, melyről pár szót szeretnék írni annak ellenére, hogy a könyvem nincs már meg és harminc évnél régebben olvastam, de szereplői, a történések élesen megmaradtak bennem. 1971-es kiadású kötetem volt, ez az első fizetésemből vásárolt könyvsorozatom része volt.
Ilonát a főiskola elvégzése után a KISZ-es vezetők javasolták Répásra, a pusztára tanítónőnek. Ilona vállalkozó kedvű volt, gondolta, megbirkózik a feladattal, nem sejtette, hogy ott egészen más szemléletű, gondolkozású embereket talál.
A regény keretességét adja a Vivaldi mű. Hangverseny zene szól a busz rádiójából, melyen megérkezik a pusztára, s a regény végén a KISZ szállítja el a falu népének átkozódásai közepette, mintegy menekülve onnan, s ugyanez a zene csendül fel.
Ilonát egy olyan kastélyban szállásolják el, ahol előtte már több tanító élt, valamennyien elmenekültek, vagy tönkre mentek. Egyik szoba padlója kacsatollakkal telített, ott egy házaspár tartotta az állatokat. Hogy miért a kastély szobájában, ez egy nyitva maradt kérdés. Miskey kígyókat, hüllőket tartott a kastély pincéjében.
Magdi, a 13 éves kamaszlány volt első látogatója, megkereste megkérdezni, kér-e tejet naponta. Furcsa volt, nem nézett Ilona szemébe, zavartan álldogált. Később Ilona kiderítette, hogy az előtte lévő TSZ elnök baráttal rendelkező Miskey tanító, aki misét celebrál a pusztai kocsmában részegen, megrontotta Magdit. Először Magdi anyját kereste meg, s itt következik a puszta népének első tulajdonsága: a szív nélküliség. Miskey tanító meglátogatta az asszonyt, majd magához húzta. Az asszony csak annyit mondott: - Várjon tanító úr, míg megmosakodom! Azután a férjjel rendelkező asszony átadta magát a tanítónak, aki nem ismert határt a bujaságban sem, nemcsak ivászatban. Magdit a kastélyban rontotta meg a tanító, miután első nap felemelte szoknyáját és közölte vele, hogy másnap mosakodjon meg és vegyen fel szép fehérneműt. Magdi megnyílt Ilonának, s megkérdezte tőle: - Ugye, még lehetek rendes lány? A pusztai kislány viselkedése nagyon is hasonlított a városiakéhoz, kevés választotta el a kislányt az öngyilkosságtól, melynek a szégyen lett volna az oka. Már utána bátran szemébe nézett Ilonának, miután meggyónt neki, mint egy papnak.
Ilona kitakarította a kastély szobáit és írt főiskolai osztálytársainak képeslapot, mintha egy nagy társaság gyűlt volna össze a kastélyban és csuda jól éreznék magukat. Bement Téglásra feladni a levelet, ott is ebédelt. Körbeugrálta a pincér fiú, ilyen szép lányt ritkán látni Répáson.
Visszafelé vezető úton állt meg mellette traktorjával Simon Elek, akit a TSZ agronómusnak taníttatott. Szép fogsorú, mosolygós, egészséges, izmos testű férfi volt, Ilonának felkeltette az érdeklődését.
Fontos szereplője még a regénynek a sziklában lakó cigánycsalád leszármazottja, Teri. Terinek már 13 éves korában ura volt, miatta mindig ott hagyta az iskolát.
Ilona úgy döntött, a falu fiataljait összehívja, létrehoznak egy klubot az egyik berendezett helyiségben. Kezdetben a fiatalok félreértették Ilona magyarázatait. Amikor arról beszélt nekik, hogy az ember nem olyan, mint a légypiszkos falvédő a falon, egyikük kimosta otthon az összes faliterítőt, ugyanakkor befestette vörösre a haját, amiért az anyja és a falubeliek Ilonát hibáztatták, hogy ő hozta rájuk a modernség baját, a városi erkölcstelenséget. Azért is megvádolták, mert felvilágosította a fiatalokat, válaszolt minden kérdésre, amit a pusztában senkitől sem tanulhattak meg.
Ilona meglepődve nézte az őt híresztelő pusztai elhízott, fogatlan negyven éves asszonyokat, sehogy sem érthették meg egymást. Végül rá lehetett szedni a fiatalokat arra, hogy színházasdit játsszanak, színdarabot adjanak elő. A párttitkár és a TSZ elnök az előadáson az első sorban ült. Mikor egy verset szavaltak a hordóról, mely kong az ürességtől, a párttitkár magára vette a szavakat, saját fejére értette a célzást, mely a tanítónő szerint kong..
Ilonának az érthetetlennel, a butasággal kellett harcolnia, tehetetlenül, egyedül.
Simon Elek megkérte a kezét, igent mondott rá. Kezdetben minden jól is ment, annak ellenére, hogy disznókat vásárolt Simon, hogy Ilona ne a klubba járjon, hanem disznókkal foglalkozzon könyvek helyett. Ilona ellátta az állatokat, a háztartást és a tanítónői hivatását is a legtökéletesebben. Anyósa uszította a fiát állandóan. Ilona nem értette, hogy fér meg ennyi gonoszság benne? Eldugta az ételt, amit Ilona ott hagyott a férjének, majd elővette, mintha ő gondoskodna fiáról. Ilyen előzmények után Simon Elek megütötte Ilonát, aki másnap visszaköltözött a kastélyba, de már gyermekét várva a szíve alatt. Közös utódja lesz a városnak és a pusztának, ami már a jövőt is jelentette a társadalomban, hiszen bementek a városokba mindenünnen a puszták, falvak népei.
Egy Móricka vicc is kerül a regénybe, amikor Móricka megkérdezi a tanítónőt, miért könnyes a tehénnek a szeme? Mert minden este megfogják a csöcsit és egy évben egyszer lát bikát. Hogy mi volt az író célja ezzel a viccel, ki tudja. Talán a bujaságot akarta ábrázolni, a lélek, szív nélküliséget.
Mikor a gyerek megszületett, anyósa és volt férje azt bizonygatták, hogy nem a férjtől van a gyerek, Ilona megcsalta őt a klubban.
Kirándulást szervezett a gyerekeknek. Megjött a KISZ busza érte és a gyerekekért. Senki sem jelentkezett. Elindult Ilona beszólni a házakba, hogy indulásra kész a busz, de mindenünnen némaság, vagy átkozódás volt a válasz, végül az asszonyok közösen támadták meg őt kiabálva neki mindenféle rágalmat.
Híres mondata fenn maradt: - Forradalmat vetettél kedvesem! Aki forradalmat hoz létre a pusztában, nem biztos, hogy maga is megmarad, a puszta erősebbnek bizonyul.
A KISZ buszvezetője sietett segítségére, felöltöztette gyorsan gyermekét és a szitkok közepette elfoglalta helyét a busz első ülésén. A buszvezető csak ingatta a fejét, ilyen népséget még soha nem látott.
S ekkor felcsendül Vivaldi, Ilona egy fokkal közelebb került a civilizációhoz..
2011. június 9.
Kohut Katalin
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Könyvajánló |
|
|
|
|
|
Offline
