|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 9
|
|
|
|
|
|
2012-08-01 22:48:18, szerda
|
| |
| |
Milyen válság? 130 000 forinttal növekedtek a bérek
2012, augusztus 1 - 17:56
Míg 2011-ben három negyedév alatt költött el a Miniszterelnökség közel félmilliárd forintot bérekre, addig idén ehhez már elég volt egyetlen negyedév is - derül ki a kormany.hu-n megjelent dokumentumból - írja a Femina.hu.
A tájékoztatás szerint 2012 második negyedévében, tehát alig három hónap alatt személyi juttatásokra összesen mintegy 412 millió ment el úgy, hogy 2011-ben kilenc hónap alatt sikerült ennyit elkölteni.
A nagyarányú emelkedés egyik oka lehetne, hogy a létszám a tavaly szeptember végihez képest a duplájára emelkedett: 134 fő helyett ma már 275 fő dolgozik a a hivatalban. Az arányok azonban cáfolják ezt a magyarázatot, hiszen míg tavaly 134 főre elég volt egy negyedévre 150 millió forint, addig idén 275 főre - tehát a duplájára - már nem volt elég a 300 millió forint: ehelyett költöttek 448 milliót, azaz közel 150 millió forinttal többet.
130 ezer forinttal emelkedett az átlagbér
Pont emiatt az idei és tavalyi átlagbérek között is számottevő a különbség: míg tavaly átlagosan 368 ezer forintot kaptak a dolgozók, addig az idei második negyedévben már kereken 500 ezer forint lett az átlagbér. Ez 130 ezer forintos emelkedést jelent.
Mivel az átlagbérekbe beletartozik a legalacsonyabb és a legmagasabb fizetés is, a vezetők ennél az összegnél nagy valószínűséggel jóval többet kapnak, a nem vezetők pedig jóval kevesebbet. Így jön ki az átlag félmillió forint, ami tavaly még "csak" 368 ezer forint volt.
Mindezek alapján feltételezhető, hogy a Miniszterelnökségnél vagy egységesen felemelték a béreket 130 ezer forinttal, vagy - ami valószínűbb - több új vezetőt is felvettek magas fizetésért - olvasható a Femina.hu-n.
MTI - barikad.hu
http://barikad.hu/milyen_valsag_130_000_forinttal_novekedtek_a_berek-20120801 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-08-01 22:40:41, szerda
|
| |
| |
A gonosz nácik négereket is vittek Auschwitzba?
2012. július 31. 14:50
Parti Péter- Hunhír. info
sinek250.jpgEgy litván kosárlabda-drukker náci karlendítéssel üdvözölt két afro-amerikai rendezőt az olimpián - írja a The Daily Mail. A zsidó tulajdonban lévő újság azon méltatlankodik, hogy ez cseppet sem zavarta a fekákat. De miért is zavarta volna? Hiszen nem a nácik vitték eleiket munkatáborba, hanem a zsidó rabszolga kereskedők élő árunak Amerikába.
Az egyik, biztosan nem zsidó származású szemtanú szerint a biztonsági emberek nem tettek semmit. ,,Ez náci üdvözlés volt két színes bőrű embernek, ami undorító. Azt az embert ki kellett volna vezetni. A rendőrségnek tennie kellett volna valamit. Teljes mértékben egyértelművé kell tenniük, hogy ez a magatartás elfogadhatatlan" - tette hozzá a szemtanú, aki természetesen azt is parancsba adná fekáknak, hogy tiltakozzanak, noha bizonyára azért nem tették, mert kurvára nem érdekelte őket, hogy legyinget az ember, vagy sem.
Ged Grebby, egy zsidó kampány vezetője szerint is a biztonsági embereknek azonnal ki kellett volna vezetniük a drukkolót emiatt a ,,különlegesen rasszista jelzés" miatt. ,,Ez bűncselekmény, ami mellett nem mehetünk szótlanul el" - tette hozzá. Hát ne menjetek el mellette. De ne akarjátok saját kínotokat a fekákra fogni, sőt azt is megmondani nekik, mikor éri őket rasszista támadás, és mikor nem. Nyilvánvalóan nem érezték annak a karlendítést. De miért is gondoltak volna erre, hiszen eddig még nem szólt arról a fáma, hogy négereket is vittek a nácik munkatáborokba. Arról viszont igen, hogy az afro-amerikaiak őseit zsidó rabszolga kereskedők vásárolták össze a gyarmatokon, és szállíttatták őket rabszolgának Amerikába.
http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=56174
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-08-01 22:36:48, szerda
|
| |
| |
Szabad-e könyvet égetni?
2012. 07. 31. kedd. - 17:04
Valódi, konzekvens világnézet hiányára vall a mai magyar jobb- illetve nemzeti oldalon, hogy nem csak a liberálisok, de még a hazát szeretők körében is hatalmas felháborodás üti fel a fejét, ha a hitleri könyvégetésekről esik szó. Mit is hallunk ilyenkor? A könyvégetés az emberi intellektus elleni rémtett... Csodálatos és értékes művek válnak füstté... Nagy költőket, írókat és gondolkodókat, igazi géniuszokat korlátoznak ezzel a rémes és primitív cenzúrával... Az ember írjon azt, amit akar, és majd ha valaki akarja, elolvassa, ha nem, kerülje ki... És máris megvan egy hatalmas érv a német nemzetiszocializmus, s így - mivel egyenlőséget szoktak vonni vele - a hungarizmus ellen is: Barbárság!
Abban igaza van azoknak, akik a könyvégetés ellen vannak, hogy az lenne a legjobb, ha minden ember maga el tudná dönteni, mi az, amit érdemes elolvasni, és mi az, amit nem. Hogyha a legújabb Esterházy-kötet vagy épp Kertész Imre még csak divatból sem kerülne a polcokra, legfeljebb egy-két kritikus olvasná el, hogy aztán cafatokra szedje éles kritikájában, és ajánlja helyette mondjuk Jókai Mórt vagy Tormay Cécile-t. Vagy nem is... Az érdeklődés hiányában még a kiadatásig se jutnának el. Sőt, nem is hazánkban, és nem is magyarul írnának!
Kétségtelenül ez lenne az üdvös. Én viszont azt mondom, a mákonyos álmodozás helyett nézzünk körbe, és legyünk reálisak! A mai magyar társadalom 50 év ateista kommunizmusa után és 20 év hedonista liberalizmusában fetreng. S el kell mondanunk, hogy a XIX. század vége és a XX. század eleje szintén a liberalizmus és a kommunizmus égisze alatt zajlott, így az emberek lelkébe ugyanúgy beleitták magukat a felvilágosodás és az internacionálék eszméi. Hitler sem egy keresztény és nemzeti értékektől átitatott ország és nemzet felett vette át az irányítást! Vajon ilyen helyzetben megengedhetjük magunknak azt a luxust, hogy ne mutassuk meg, akár a tűz emésztő erejével, hogy mi az, ami által a sátán rágja szeretett nemzetünk lelkét, ami hitünktől, fajunktól teljes mértékben idegen és csak rombolja azt?
Mindenképpen azt kell mondanunk: nem! Nem engedhetjük meg ezt a luxust!
A könyvégetés pedig nem luxus, hanem tett. Egy olyan aktus, amely összefogja az Istenért és hazáért tenni akarókat; egy olyan cselekedet, amely férfiasan felszabadító ünnepség keretei közt engedi elpusztítani azokat a műveket - és általuk a szellemiséget -, amelyek ezer és ezer lelket taszítottak a kétkedésbe, téveszmék rabságába és a hongyűlölet önző ideájába.
A könyvégetés bátor erejével mutatja meg nemzettestvéreink és a világ számára is:
Nem vagyunk hajlandóak érthetetlen és mocskos dolgokról szóló szemetet olvasni, és még rosszul is érezni magunkat amiatt, hogy egy se füle - se farka mondatkezdeményt nem ért meg egészséges magyar nyelvezethez szokott gondolkodásunk Azért sem fogjuk szégyelni magunkat, hogy igaz témákat szomjazó lelkünk nem fogadja be holmi szodomista ficsúrok perverzségeit, se volt-nincs zsidók "szenvedései" feletti siránkozásokat!
A máglya, melyen papírosok porladnak - ha azt jó kezek rossz műveknek rakták -, nem a barbár pusztítási vágy fahasábjai, hanem dicső eszközei a jelképes leszámolásnak azzal a korral, amely megengedte, sőt, támogatta azokat a szellemi termékeket, melyek lerombolni jöttek az Istenbe vetett hitet, a hazáért dobogó szívet és a család melegére vágyó lelket.
B. Bernadett - Kitartás.hu
http://kitartas.mozgalom.org/orokervenyu/szabad-e-konyvet-egetni
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-08-01 22:35:39, szerda
|
| |
| |
Fides = hit, hitel
Elmosolyodom magamban azon, hogy vezető politikai pártunk nevét miből kölcsönözte . Valyon mennyien hisznek a FIDESZ-ben ? Elég-e a hit mindennapjaink forgatagában ? Miben higgyenek azok, akik elvesztették mindenüket, ennek a hitnek a gyakorlásában ? Azt hittük a kétharmados felhatalmazás elegendő lesz arra, hogy felszámoljuk ennek a felemás politikai rendszernek az átmenetét kommunizmusból, a liberalizmus globális igéretföldjére . Fiatal demokraták szövetsége elbújt a hit szó mögé, az embereket lóvá tevő háromszöges, nyitott szemű, napba öltözött szélhámosságába . Albert Pyke jobban tudta milyen eszközökkel nyúl bele az emberiség dolgába, aki egy olyan világszervezet vezető ideológusa volt, amelyik azt hiszi magáról, hogy nagyobb Istennél .
Ezek a különböző vallásokat létrehozó szélhámosok elszámították magukat . Világméretű összeesküvésük önmagába omlik majd hamarosan, mert gyenge lábakon áll . Világháborúkat csinálhattak sajátos eszközeikkel ugyan, egymásrauszítva különféle nemzeteket, de ezt az állapotot huzamosabb ideig fenntartani nem lehet . Pénzrendszerünk alapjai is ugyanebből a hitből fakadnak . Elfogadtuk az aranyunkért kapott cédulát annak fedezetére, ezzel kiadtuk kezünkből a valós anyagot, ami létével nyomorúságot hozott az egész emberiségre .
Mi kell még a hitelezés elfogadtatására ? Globális bankhálózat ! Mondjuk, egy család öt fiúgyermekét elküldi Londonba, Párizsba, Milánóba, Bécsbe és Frankfurtba a családi pajzsos házba, akik egymásnak küldözgetik súlyos céduláikat, a bankjukban elhelyezett arany fejében . Ezt az aranyt kikölcsönzik uralkodóknak, fejedelmeknek, majd háborút szítanak közöttük . Olyan ez, mint a fülemüle füttye : balról is nekik fütyöl, jobbról is ugyanúgy . A fütty mindig azoké, akiket megkértek, hogy tegyen igazságot számukra . Amíg van miből pereskedni, háborúzni, hitelezni, addig nyerészkedhetnek ezek a szélhámosok . Mint a székely embör, aki elmegy pénzért a boltoshoz, mert megszorult kissé . Az ad neki két forintot, s azt mondja jövőre hozzon vissza négyet . A székely elfogadja, megegyeznek, odaadja a fészit zálogba, de mielőtt kilépne az ajtón, azt mondja a boltos : tudod mit székely, gondolom nehéz télre számítunk, oda lesz a termés, nem fogsz tudni négy forintot visszaadni jövőre, ezért adj vissza kettőt most, s csak kettőt kell adjál jövőre . Oda is adja neki, mert valóban nehéz évnek igérkezik, majd kimegy a boltból, s számolgat : Kaptam kettőt, adtam kettőt, még is tartozom kettővel, a fejszém meg oda, pedig minden szabályosan zajlott le közöttünk ...
Hát valahogy így húzták csőbe az egész emberiséget . Semmit sem adtak, mégis eladósodtunk nekik mindannyian . Belefektetett hit nélkül nem működik a hitelezés rendszere . Mert ha nincs hitelünk, nem ad senki sem pénzt nekünk átmeneti problémáink kezelésére, de az is fennáll, hogy ha nem bíznak meg abban aki hitelez, akkor nem is fordulnak hozzá hitelért . Ez a hitel válság erre mutat . Bankok nem hiteleznek többé átlagembereknek, csak nagyban játszó szélhámosoknak, akiknek a forgalma néha nagyobb, mint egy közepes méretű állam éves költségvetése . Néhány angol bankot éppen most kaptak rajta kábítószerből származó bevételek tisztára mosásának a vétkével, amivel terroristáknak nevezett szélhámosokat támogatott ez a globális rákfene .
Ez a legutóbbi mesterségesen előidézett legnagyobb válság is, a belső információkból nyerészkedő bankárok huncutságából nőtt akkorára, mert olyan csomagokat dobtak piacra, amelyeknek létrehozásakor is tudták, hogy értéktelen . Ezt az értéktelen buborékot adták ki hitelbe mindazoknak, akik azt gondolták nagyot kaszálnak majd a zavarosban . Trilliókban jelzik ezeket a számokat, ami nagyobb veszteséget hozott a világra mint az 1929-es világválság tragikus történetei . Viszont a média segítségével ezeket az értéktelen papírokat forgalmazó bűnözőket eltakarták a médiafogyasztók elől . Amiről nem beszélnek az nincs, ugye ?
Ebben a globális méretűre növekedett hitelrendszerben elveszett a beléje vetett hit ! Senki sem bízik bennük, még is mindenki beléjük helyezi minden vagyonát, eladósítja magát, mert rajtuk kívül más rendszer nem létezik . Ennek a rendszernek kódjaival tudunk csak működni, pedig tudjuk, hogy bármelyik pillanatban kipukkadhat . Hinni Istenben kell, a többi bármikor füstté válhat . Hibáztathatunk bárkit, a tény marad . Bankárjaink kis csoportjának tuljadonában van ez a bankrendszer, ami egyébként egy adott közösség szolgálatát lenne hivatott ellátni, nem uralkodni rajta . Nem értem azt sem, hogy miként engedhettük ki kezünkből a pénznyomtatás egyedüli jogát, ami az államunk fontos feladata lenne békeidőben . Minden személyes jogunkról lemondtunk az állam létrehozásakor, s most közszolgáink annyira eluralkodtak rajtunk, hogy már megszabályozni sem vagyunk képesek őket .
Világvége hangulat uralkodik az egész világon . A most zajló londoni olimpiai játékok sem nyugtatják meg a gondolkodó embert . 2012-es évszám visszafelé olvasva, az ő betűikkel írva ZION-t jelent ! Nehezen olvasható ez a szám, mert a jelentését próbálják elrejteni előlünk . Mindannyian ismerjük a királyi családról terjedő összeesküvési elméleteket, amelyből én is elhiszem azt, hogy az öregedő királynő lehet a feje földünk irányítását kezébevevő illuminátusoknak, akik a 300-akat, vagy is a Bilderberg csoportot alkotják . Ő a méhkirálynő ebben a méhkasnak mondott valamiben, akik emberéletek sorsáról dönthetnek . A londoni City is ott terpeszkedik a Buckingham palota árnyékában, akik létrehozták ezt a királyi családot már akkor, amikor Cromwell Olivér leüttette fejét a Stuart házi Károlynak . Élete árán kerültek be Batáviából szefárdi kiválasztottak az angol királyi trónra, Vilmos a Narancsszínű nyomában . Magyarországon is eluralkodott a narancsszín a politikai piacon ...
Nagy szélhámosság ez kedveseim, ezért kellett pusztulnia a Romanov dinasztiának, Habsbourgoknak, a francia királyi családnak ugyanúgy, mint a többi ideiglenes gazdagságra itélt uralkodó háznak . Most merovingiai vonalon próbálkoznak múltat csinálni maguknak, felhasználva Jézust is erre, akitől megváltást remélt az emberiség . Ez a judeo-kereszténység kelepcébe csalja az embereket . Célponja lehet a fanatikus iszlám követőinek, egy megújuló háború kirobbantását rejti magában . Ez a bankrendszer az övék ! Ha elfogadjuk, hiszünk bennük, akkor ne csodálkozzunk azon, hogy ha idővel a fejünkre nőnek, megfojtanak bennünket teljesen . Ügyes ! ,,Fides" . Fizess érte emberiség !
Ne rám haragudjatok világlátásomért . Amiről írtam, jól látszik a színfalak mögött . Minden csak eszköz arra, hogy hatalmi törekvéseiket elérjék . Ennek az érdekében mindannyiunkat feláldozzák ha kell, s ebbe beletartoznak maguk is . Nagy butaság ez a politikai cionizmus mondhatom, mit érhetnek el vele ?
VGB |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-08-01 22:27:47, szerda
|
| |
| |
2012-08-01. 13:02
Hitler békeflottája és amerikai villái
A Gyártástrend.hu oldalon jelent meg az alábbi, figyelemre méltó írás:
Hitler hatalomra jutása után a világ legirigyeltebb kétkezi munkásai a németek lettek. Fizetésük töredékéért olyan egzotikus utakra fizethettek be, mint Olaszország, Málta, Görögország, Argentína vagy éppen az Egyesült Államok. A Kaliforniában a mai napig működő négy ,,germán" turistaházat még mindig a németek üzemeltetik.
Hitler kezdeményezésére 1933. május 10-én alapították meg a szakszervezeteket felváltani kívánó Német Munkafront (Deutsche Arbeitsfront - DAF) érdekvédelmi szervezetet. A társaság legfőbb célja az volt, hogy a nemzeti szocializmus eszméit a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban megkedveltessék a főleg baloldali gondolkozású német munkássággal.
Ennek érdekében a Robert Ley vezette szervezet Franz Seldte munkaügyi, Kurt Schmitt gazdasági miniszterekkel, valamint Wilhelm Keppler az NSDAP gazdasági ügyekért felelős tisztviselőjével karöltve több akkut szociálpolitikai kérdést (államilag ellenőrzött bérezés, egészségügyi ellátás, szakképzés, étkeztetés, lakhatás stb.) oldott meg szinte azonnal.
A náci mintagazdaságok megteremtése érdekében a DAF évről évre egyre több pénzt (1939-ben már 539 millió birodalmi márkát) fordított a vállalati menedzsment és munkavállalók műszaki képzésére, a termékek szabványosítására, az újabb technikai vívmányok kikutatására, valamint az egészségházak és munkáslakótelepek felépítésére.
1943-ig több mint 1600 minden kényelemmel ellátott parkosított munkásvárost és munkáskerületet építtetett a szervezet birodalom-szerte az angol kertvárosi mozgalom után szabadon, amit a lefoglalt, zsidónak titulált szakszervezeti vagyonból és a 25 milliós tagságtól beszedett havi 50 pfenniges tagdíjból finanszíroztak. (1937-1938 között egyébként a német munkások átlagfizetése 150-200 birodalmi márka között mozgott.)
A ma is irigylésre méltó szociális védőháló és lakhatási körülmények megteremtése mellett a 4400 teljes munkaidőst és 106 ezer (más forrás szerint 1,3 millió) önkéntest alkalmazó DAF figyelme arra is kiterjedt, hogy a német ,,nemzeti közösség" kimagaslóbb és jólétibb szolgáltatásokat kapjon és használjon, mint a hasonló társadalmi rangú angol, amerikai és a holland munkások.
A KdF-mozgalom
Az olasz Dopolavoro-mozgalom hatására 1925-ben (valószínűleg 1935-öt akartak írni - a szerk.) indította útjának a DAF vezetősége a Kraft durch Freude (KdF), azaz ,,örömből fakad az erő" elnevezésű közösséget. A kezdeményezés elsődleges célja az volt, hogy a munkások ,,szabadidejének ésszerű és céltudatos felhasználásával a dolgozó embert minél bensőbb kapcsolatba hozza az egész nemzettel, és felébressze és elevenen tartsa benne azt az érzést és öntudatot, hogy nemcsak a munkapadnál, hanem szabadidejében sincs egyedül, hanem egy nagy közösség tagja."
A szervezet ennek megfelelően arra buzdította tagjait, hogy gyakran látogassák a színházi előadásokat, hangversenyeket, ők maguk is tanuljanak meg zenélni, énekelni, hangszeren játszani, művészetekkel foglalkozni, varrni, úszni, sakkozni, ismerjék meg a természet szépségeit, a múzeumok kincseit, az ipari alkotásokat, az új technikai vívmányokat, bővítsék szakismereteiket előadásokon és tanfolyamokon, szépítsék meg lakókörnyezetüket, valamint higiéniailag is tartsák rendben munkahelyüket és új lakásukat.
Mivel a KdF anyagilag is támogatta a tömegsport elterjedését, így 1938-ban már több mint 8 millió munkás sportolt a frissen és folyamatosan átadásra kerülő sportpályák valamelyikén. Nagy népszerűségnek örvendtek azok a DAF által anyagilag is támogatott műszaki fejlesztések, amelyeknek az volt a céljuk, hogy a mikroközösségek néprádiókhoz (DAF 1011) a lakosság pedig olcsó személygépkocsikhoz (KdF-Volkswagen) juthasson.
Utazz olcsón!
Kétségkívül a KdF-mozgalom legnagyobb dobása a szervezett belföldi és a külföldi utazások, túráztatások megszervezése és népszerűsítése volt, aminek zökkenőmentes kiszolgálása érdekében 400, Ausztria és Csehország bekebelezése után pedig már 555 darab 150-200 ember befogadására alkalmas, hatalmas közösségi helyiségekkel, csarnokokkal, éttermekkel ellátott panzióvárost, nyaralófalvat, kempinget, turistaházat, hegyi melegedőt ácsoltattak össze, valamint 20 darab, összesen 2400 ágyas, 15-18 emelet magas szálloda építését rendelték el országszerte.
A hotelekkel rendelkező, úgynevezett KdF-városokat úgy jelölték ki, hogy teljesen lefedjék a teljes átépítésre váró öt Führer-várost (Berlin-Germánia, Hamburg, Linz, München, Nürnberg) valamint a 15 valamilyen náci tiszteletbeli címmel rendelkező települést (Brunswick, Bréma, Coburg, Frankfurt am Main, Goslar, Graz, Innsbruck, Landsberg am Lech, Lipcse, Neumarkt in der Oberpfalz, Salzburg, Salzgitter, Soest, Stuttgart, Wels.) A kereskedelmi ingatlanok megépítésén kívül Robert Ley további öt, más forrás szerint tíz tengerparti üdülőváros (pl.: Prora) felépítését is elrendelte.
A KdF kínálta belföldi úti célokat 1934-ben még csak 2 millió, 1937-ben azonban már 9,5 millió turista vette igénybe. Az üdülési költségeket úgy alakították ki, hogy napi két márkánál többet sohase kelljen kifizetnie az üdülni vágyóknak, azaz a napi kötelező kiadásnak már magában kellett foglalnia a teljes ellátást, a szállást és az összes járulékos költséget (adók, strandszék, fürdőruha, törölköző stb.) is.
Hitler Béke-flottája
1933-ban a KdF 50 darabos hajórajával elindította olcsó (20 márkás) belföldi folyami hajóútjait is. A Rajnán, a Majnán és az Elbán elindított sétahajó-utakat csakhamar kibővítették a Budapestig, Belgrádig, majd a Duna-deltáig közlekedő menetrendszerű külföldi járataikkal. A folyami utakat évente 20 ezer turista vette igénybe, 10 napos ciklusonként váltva egymást.
Ugyanilyen, hacsak nem sikeresebb volt a hamburgi Blohm & Voss gyárban külön a KdF kérésére és anyagi finanszírozásával legyártott 12 darabos (ebből 6 bérelt) óceánjáró flotta által lebonyolított 8-14 napig teljes ellátással fűszerezett ,1939-ig 673 sikeresen levezényelt külföldi luxusút, amelyekért személyenként 30-45 birodalmi márkát kellett fizetniük a kétkezi munkásoknak. (Mint fentebb írtam a német melósok havi átlagkeresete 150-200 RM volt.)
Az óceánjáró flotta két zászlóshajóját, a Wilhelm Gustloffot 1937. május 5-én, a Robert Ley-ről elnevezett cirkálót 1938. március 29-én Hitler jelenlétében avatták fel és adták át a német munkavállalóknak. A ,,Hitler békeflottájának" is nevezett KdF-óceánjárók több mint 700 ezer munkavállalót utaztattak 1934 tavaszától 1939 szeptemberéig Norvégia, Dánia, Svédország, Finnország, Portugália, Spanyolország, Olaszország, Görögország, Líbia, Szerb-Horvát-Szlovén királyság/Jugoszlávia, Japán és az Egyesült Államok partjaihoz.
A német munkásosztály egyszerűen imádta ezeket az olcsó és egzotikus úti célokat, hiszen sem Vilmos császársága alatt, sem a Weimari Köztársaság fennállása alatt még csak álmukban sem mertek arra gondolni, hogy ilyen helyekre eljuthatnak életükben majd egyszer.
A Führer amerikai népvillái
Mint fent említettem, a KdF-mozgalom anyagilag jelentősen támogatta - mind belföldön, mind külföldön egyaránt - a megépíteni kívánt turistaházak, panzióvárosok kivitelezését. (Magyarországon Budapest mellett Balatonfüreden és Tihanyban épültek ilyen jellegű épületek.) Bár a Harmadik Birodalom 1937-1939-ig nem állt rossz viszonyban az Amerikai Egyesült Államok kormányával, a KdF óvatosságból az USA nyugati partvidékén megépíteni, illetve megvásárolni kívánt villáit a ,,Természetbarátok Klubja" nevű fedőszervezetén keresztül bonyolította le.
Robert Ley utasításai alapján az épületek kivitelezését, valamint a még a Német Császárság, illetve a Weimari Köztársaság ideje alatt megvásárolt épületek kibővítését, amerikai állampolgárságú német közösségeken keresztül oldották meg. Információink szerint a két ország egymás elleni hadba lépéséig 16 ilyen jellegű ingatlan épült az USA-szerte, amelyből négy még ma is üzemel.
Az egyik ilyen bajor stílusú faház a San Francisco-i-öböl fölött elterpeszkedő Tamalpais hegység Mill Valley nevezetű tájegységén található, amelyet bár 1914-ben építtetett Berlin, ám annak emelet-ráépítését, illetve melléképületekkel történő kibővítését 1935-ben rendelte el a KdF-vezetősége. Az alpesi tájra meglepően hasonlító hegységben álló villa 42 személy maximális komfortját látta el. A Ridge Avenue 30-as szám alatt található épületet nemcsak egy teakonyhával, hanem a ,,német közösség" erősítése céljából egy 56 négyzetméteres ebédlővel is ellátták.
A Muir Woods nevű erdőben - szintén német pénzből - ekkor épült meg egy kilátóval kombinált felvonó pálya is, amelynek használatáért érdekes módon csak az amerikai turistáknak, kirándulóknak kellett fizetniük, a németeknek sohasem. A másik három megmaradt épület szintén Kaliforniában épült fel. 1921-ben adták át az Oaklandi-öbölre néző Heidelmann Lodge-t, amelyet 1936-ban építtettek át egy tipikus háromszintes tiroli faházzá. Az épület méreteit jól szemlélteti, hogy külön helyiséget alakítottak ki a szerszámoknak, a könyvtárnak és a zeneteremnek; az elveszett ám később megtalált tárgyaknak, illetve a betegeknek/gyengélkedőknek.
A Heidelmann-ház nagyterme egyszerre 80 főnek nyújtott kényelmet. Szintén a mai napig használatos két dél-kaliforniai német villa, amelyek Sierra Madre-ban találhatóak. Mind a két bajor stílusú épület 1920-ban épült fel, s 1938-ban rekonstruáltatta őket Berlin. Érdekes tény, hogy a megmaradt négy villát a mai napig az amerikai német turista közösség üzemelteti, akik - zömmel a Harmadik Birodalom regnálása idején bevezetett - sör- és virsli fesztiválokat is itt rendeznek meg, mint a Maifest, a Sommerfest, vagy a Kinderfest.
Jamrik Levente
Korábbi, kapcsolódó cikkünk: A nemzetiszocializmus mindeddig páratlan, agyonhallgatott vívmányai, röpke néhány éve alatt
További részletek: http://kuruc.info/r/9/99434/#ixzz22KPuyFZU
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-08-01 22:15:32, szerda
|
| |
| |
Izrael ára az amerikai adófizetők számára
Washingtoni jelentés a közel-keleti ügyekről
Sok éven át az amerikai média azt mondta, hogy ,,Izrael 1,8 milliárd dollár katonai támogatást kap", vagy, hogy ,,Izrael 1,2 milliárd dollár gazdasági támogatást kap". Mindkét állítás igaz volt, de mivel soha nem adták össze őket, hogy megtudjuk a teljes éves amerikai segély mértékét Izraelnek, ezek is hazugságok voltak, igazi hazugságok.
Nemrégiben amerikaiak azt olvashatták és hallhatták, hogy ,,Izrael 2 milliárd dollár éves amerikai és külföldi segélyt kap". Ez igaz. De még így is hazugság. A probléma az, hogy Izrael csupán az 1997-es pénzügyi évben 525,8 millió USD-vel több támogatást kapott különféle szövetségi költségvetésekből, mint a 3 milliárd dollár a külföldi segély költségvetésből, és további 2 milliárd dollárt kapott szövetségi hitelgaranciák formájában. Így tehát a szövetségi támogatások és hitelgaranciák összesen 5 525 800 000 dollárt tettek ki az 1997-es pénzügyi évben.
Joggal okolható a fősodratú média mindezért, hogy sosem túrta elő ezeket az ábrákat. Ezeket a Washington Report on Middle East Affairs foglalta össze (washingtoni jelentés a közel-keleti ügyekről). De a fősodratú média nincs egyedül. Bár a kongresszus ítéli oda az amerikai külföldi segély teljes összegét, az a tény, hogy ennek több mint harmada egy olyan országba kerül, melynek mind lakossága, mind területe kisebb Hong-Kongénál, még sosem került megvitatásra a Szenátus előtt, bár már több mint egy generáció óta így megy ez.
Feltehetően Kongresszusnak is csupán azon tagjai sejtik az évente Izraelnek juttatott pénz teljes összegét, akik ténylegesen kijelölik azt, és e bizottság szinte minden tagja zsidó, s hatalmas kampánytámogatást kaphattak Izrael washingtoni lobbi szervezeteitől, az AIPAC-től (Amerikai-Izraeli Külkapcsolati Bizottság - American Israel Public Affairs Committee), vagy mindkettőtől. Ezeket a bizottsági tagokat azért fizetik, hogy cselekedjenek, nem pedig azért, hogy beszéljenek, így tehát hallgatnak is.
Ugyanez vonatkozik az elnökre, a külügyminiszterre és a külföldi segélyek államtitkárára. Ők mind egy olyan költségvetés nyújtanak be, mely tartalmazza a segélyt Izrael számára, melyet a Kongresszus jóváhagy, vagy megnövel, de sosem csökkent. A végrehajtó hatalomban senki sem teszi szóvá, hogy az a néhány még megmaradt amerikai segély kedvezményezett mind fejlődő ország, melyek vagy katonai támaszpontokat bocsátanak az USA rendelkezésére, vagy kulcsfontosságú tagjai olyan katonai szövetségeknek, melyeknek az Egyesül Államok is tagja, avagy olyan szörnyű természeti csapásokat volt kénytelen elszenvedni, hogy nem tudja lakossága élelmezését biztosítani.
Izrael, melynek problémái csupán abból fakadnak, hogy nem kívánja feladni az 1967-es háborúban megszerzett területeit a szomszédjaival való békés viszonyért cserébe, ellenben nem esik ezen kategóriák egyikébe sem. Valójában az izraeli egy főre eső GDP 15800$ volt 1995.-ben, mely Nagy-Britannia 19500$-ja és Olaszország 18700$-ja alá, és Írország 15400$-ja és Spanyolország 14300$-ja fölé esik.
Mindezen európai országok jelentős részét adták az Egyesült Államokba bevándorlóknak, mégsem szervezett nemzetiségi lobbit egyik sem amerikai segélyek szerzése céljából, sőt, mindnyájan inkább pénzt és önkénteseket küldenek gazdasági fejlesztéseket és katasztrófa elhárításban segítséget nyújtani a világ balszerencsésebb részei számára.
A lobbi, melyet Izrael és támogatói kiépítettek az USA-ban, hogy lehetővé tegye ezt a segélyezést, és meggátolja ennek a nemzeti szinten párbeszéd, vita tárgyává válást, messze túlmutat az AIPAC-on, annak 15 millió dolláros költségvetésén és 150 alkalmazottján, és öt vagy hat bejegyzett lobbistáján, akik egyenként egyszer vagy kétszer, ha fel tudnak keresni minden kongresszusi képviselőt évente.
Az AIPAC ellenben számíthat az “Amerikai Zsidó Szervezetek Elnöki Konferenciájára" erőforrásaira, egy csúcsszervezetre, mely körülbelül 52 amerikai zsidó szervezet vezetőit tömöríti, pusztán azon célból, hogy koordinálja az izraeli-érdekű erőfeszítéseket.
Ezek közt megtalálható a “Hadassah", a cionista nők szervezete, mely amerikai zsidók biztos áramlását biztosítja Izraelbe. Az Amerikai Zsidó Kongresszus, ami a zsidóság tradicionálisan bal-közép politikai irányultságú tagjait mozgósítja, valamint az Amerikai Zsidó Bizottság, mely zsidóság növekvő számú centrum és jobbközép irányultságú tagjait szólítja meg, valamint ez a szervezet adja ki a Kommentár (“Commentary") című folyóiratot, mely az izraeli lobby egy alapvető amerikai lapja.
Valószínűleg a legvisszásabb mindezen csoportok közül a B'nai B'rith Rágalmazás Elleni Ligája. E szervezet eredeti, igen dicséretes célja (legalábbis az eredeti szöveg szerint - a szerk) az volt, hogy védje az Amerikai Zsidók polgárjogait. Az elmúlt generáció során azonban az ADL (Anti-Defamation Leage - Rágalmazás Elleni Liga) egy összeesküvő és a 45 millió dolláros költségvetésével rendkívül jól támogatott gyűlöletcsoporttá vált.
Az 1980-as évek során, Seymour Reich vezetése alatt, aki az Elnökök Konferenciájának elnöke is lett később, az ADL évente két pénzgyűjtő körlevelet küldött szét a zsidó szülők között, figyelmeztetve őket a gyermekeiket állítólagosan veszélyeztető növekvő arab jelenlétre az amerikai egyetemi kampuszokon.
Később az ADL Los angelesi és San franciscoi irodáiban tartott FBI rajtaütések felfedték, hogy az ADL ügynöke olyan a San franciscoi rendőrségtől lopott rendőrségi aktákat vásárolt, melyeket a bíróság megsemmisítendőnek ítélt, mivel azok sértették a jogait a bennük leírt személyeknek. Az ADL, amint bebizonyosodott, az illegálisan megszerzett aktákat a saját titkos aktáihoz adta, melyeket az amerikai arabok, feketék és apartheid ellenes valamint béke- és igazság-párti csoportokba beépített ügynökei segítségével gyűjtött össze.
Az ADL beépített emberei feljegyezték a felszólalók neveit és megjegyzéseit, valamint a tagokat és a hallgatóságot az ilyen programokon. Az ADL ügynökök még a résztvevők autóinak rendszámtábláit is felírták, és korrupt közlekedésügyi dolgozókat és rendőrtiszteket megvesztegetve azonosították a tulajdonosokat.
Bár az egyik főbűnös elmenekült az Egyesült Államokból, hogy elkerülje a büntetést, semmilyen jelentős büntetést nem foganatosítottak. Az ADL észak-karolinai irodáját felszólították, hogy teljesítsék azon személyek felszólításait, akikről dossziékat tároltak, hogy megtekinthessék a róluk gyűjtött információt, de senki sem került börtönbe és bírságot sem kellett senkinek sem fizetnie.
Nem meglepő módon egy elmenekülő dolgozó fedte fel egy cikkben, a Washington Report ,,a köze-keleti ügyekről" című cikkében, hogy az AIPAC-nak is vannak efféle ,,ellenség aktái". Ezeket Izrael-párti újságírók, mint például Steven Emerson, és más úgynevezett ,,terrorizmus szakértők" számára állítják össze, valamint hivatásos, akadémiai vagy zsurnalisztikai riválisai is használják a bennfoglaltaknak, hogy megzsarolják, rossz hírét keltsék, hiteltelenítsék őket. Amire sosem derül fény, hogy ezen rágalmazó anyagok forrása az AIPAC ,,ellenállás kutató" részlege, Michael Lewis vezetésével, aki a híres Princeton egyetemi orientalista Bernard Lewis fia.
De nem ez az AIPAC legvisszásabb tevékenysége. Az 1970-es években, mikor a Kongresszus egy korlátot hozott az egy tagja által beszédek és könyvek honoráriumaként, jogdíjaként évente kereshető összegre, ezzel gátolva meg az AIPAC leghatékonyabb eszközét, mellyel a tagjainak AIPAC javaslatok szerinti szavazását díjazta. Az AIPAC nemzeti tanácsának tagjai ezt úgy oldották meg, hogy hazatértek a honállamaikba, és ott politikai akcióbizottságokat hoztak létre (PAC - Political Action Comitte).
A legtöbb érdekcsoportnak van PACja, amint a nagyobb cégeknek is van, a szakszervezeteknek is, a kereskedelmi kamaráknak, és a közösségi érdekképviseleti csoportoknak is. Az Izrael-párti csoportok azonban megvadultak. A mai napig 126 pro-izraeli PAC került regisztrálásra, és nem kevesebb, mint 50 volt aktív minden nemzeti választáson az elmúlt emberöltő során.
Egy egyéni szavazó 2000$-t adhat egy jelöltnek egy szavazási ciklusban, és egy PAC 10000$-t adhat egy jelöltnek. Azonban egy egyéni, különösen fontos személy, aki egy kemény ellenféllel találja szembe magát, 50 PAC által megtámogatva akár félmillió dollárt is kaphat! Ez elég arra, hogy elég televíziós szereplési időt vásároljon, hogy az ország nagy részében megválasszák.
Még azok a jelöltek is, akik ugyan nem szorulnak erre a pénzre, nem szeretnék, ha egy saját pártjukbéli riválisuk kapná meg, avagy egy rivális az szembenálló pártból, így tehát egy maréknyi szenátoron kívül mind az 535 Szenátustag úgy szavaz, ahogy az AIPAC utasítja őket, amint Izrael megsegítése, vagy a közel-keleti politika egyéb aspektusai kerülnek szóba.
Van azonban más nagyon különleges is az AIPAC politikai akcióbizottságai körül: szinte mindnek megtévesztő neve van. Ki tudhatná például, hogy a philadelphiai Delaware Völgyi Jó Kormány Társaság, a San-franciscoiak a Jó Kaliforniai Kormányért, vagy a Hód PAC Wisconsinban vagy az Icepac New Yorkban valójában Izrael-párti PACoc erős álcában? (a szervezetek nevei a szemléletesség kedvéért lefordítva - a szerk.)
Az AIPAC nyomainak elrejtése
A kongresszus tagjai tudják ezt, amikor beszámolnak a Szövetségi Választási Bizottság számára a támogatásokról melyeket a kampányhoz kaptak. A választóik azonban nem tudják, amikor ezeket a beszámolókat olvassák. Így tehát egy másik különleges érdekcsoport sem tud annyi pénzt pumpálni a jelöltek választási kampányába, mint az Izrael-lobby, és egy másik érdekcsoport sem oly gondos, s ment oly messze, hogy a nyomait elfedje.
Bár az AIPAC Washington legfélelmetesebb lobbycsoportja el tudja rejteni a nyomait annak, hogy szédíti és vesztegeti meg a szenátorokat, de mindent nem tud elrejteni.
Bárki kérhet egy képviselőjüktől a Kongresszusban egy táblázatot melyet a Kongresszusi Kutató Szolgálat állít össze, a Kongresszusi Könyvtár egy ága, mely megmutatja, hogy Izrael 69,5 milliárd dollárt kapott az 1949-es pénzügyi évtől az 1996-os pénzügyi évig bezárólag. A nemzeti fővárosban felkereshetik az emberek az Amerikai Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség könyvtárát (USAID - U.S. Agency for International Development) Rosslyn-ban, Virginiában, és ugyanezt az információt beszerezhetik, valamint olyan táblázatokat is, hogy mennyi támogatást adott az USA más országoknak.
A látogatók épp azt fogják találni az 1949-1996-os időintervallumról, hogy az USA által folyósított külföldi segély együttes összege szaharai Afrikára, Latin-Amerikára és a Karibi térségre 62 497 800 000 dollár volt, ami közel azonos az aprócska Izrael számára folyósított összeggel.
A washingtoni Népességszámlálási Hivatal szerint a szaharai országok együttes népessége 568 millió fő volt. A körülbelül 24,5 milliárd dollár segély 42,99$-t tesz ki fejenként.
Hasonlóképp számolva a latin-amerikai és karibi országok 486 millió főnyi lakosságával és a számukra folyósított 38,25 milliárd dollárnyi segéllyel ez fejenként 79$-t ad.
Az azonos időtartam alatt az 5,8 millió lakosú Izrael számára folyósított segély összege lakosonként 10775,5 $-t ad. Ez azt jelenti, hogy minden az USA által egy afrikaira költött dollárra 250 $ jut egy izraelire, és minden a nyugati féltekén elköltött segélydollárra 214 izraeli segélydollár jut.
Megdöbbentő összehasonlítások
Bár ezek a hasonlatok már eleve megdöbbentőek lehetnek, de még így is távol vannak a teljes igazságtól. A Kongresszusi Kutató Központ munkatársának, Clyde Marknak a munkáját, valamint más forrásokat is felhasználva Frank Collins szabadúszó író Washingon Reportnak összeszámolta az az 1993-as pénzügyi év összes extra kiadását Izrael számára, melyek mélyen el vannak temetve a Pentagon és más szövetségi ügynökségek költségvetéseiben. A Washington Report hírszerkesztője, Shawn Twig, ugyanezt elvégezte az 1996-os és 1997-es évekre.
Az 1993-as pénzügyi évben 1,271 milliárd dollár plusz kiadást találtak; 355 milliónyit 1996-ban és 535 millió dollárnyit 1997-ben. Ezek átlagosan 12,2%-nyi többletet jelentenek a hivatalosan bejelentett összegekhez képest az azonos években, és valószínűleg még így sem teljes a lista. Ezek alapján logikusan feltételezhető, hogy hasonló módon 12,2% volt elrejtve minden évben, amikor Izrael segélyt kapott.
1997. október 31-ig bezárólag Izrael összesen 3,05 milliárd dollárnyi amerikai segélyt kapott az 1997-es pénzügyi évre, és 3,08 milliárd dollárt az 1998-as pénzügyi évre. Ezeket is hozzáadva az 1949-től számított évek adataihoz ez összesen 74,15 milliárd dollárnyi segélyt, jóváírást és hitelt jelent. Ezt a feltétezhető 12,2%-nyi többlettel megtoldva 83,2 milliárd dollárnyi végösszeget kapunk.
Azonban még ezzel sem értünk a végére! Mivel a pénzügyi év első hónapjában kapja meg a segély juttatását, szemben a többi kedvezményezettel, akik negyedévenként kapják a támogatásukat, Izrael ezzel egy további kedvezményben részesül. Ez lehetővé teszi Izrael számára, hogy amerikai kincstárjegyekbe fektesse a segélyt, mely azt jelenti, hogy az Egyesült Államoknak, aki kölcsönbe veszi így a pénzét, kamatot kell fizetni Izrael számára, azért a pénzért, melyet maga adott Izraelnek, miközben Izrael ugyanennek a pénznek a kamatát fölözi le! Ez a kamat, mely az előre fizetésből származik, így további 1,65 milliárd dollárt ad a végösszeghez, mely így 84,854 milliárd dollárt tesz ki. Ez az az összeg, melyet Izrael segélyként kap, és ez 14346 dollárt tesz ki minden férfire, nőre, gyermekre Izraelben.
Az is érdemes megjegyezni, hogy ez még nem tartalmazza az amerikai kormány hitelgaranciáit Izrael számára, melyekből a mai napig 9,8 milliárd dollárnyit tesznek ki. Ezek nagyban csökkentik az Izraeli kormány gazdasági hitelek után fizetendő kamatjait, és további terheket rónak az amerikai adófizetőkre, különösen, ha az izraeli kormány ezekre hagyatkozva nem fizeti ki tartozásait. Mivel azonban sem az izraeli megtakarítások, sem az amerikai adófizetőkre háruló költségek nem számszerűsíthetők pontosan, ezeket most kihagyjuk a számításokból.
Mindezeken túl pedig Izrael barátai sosem fáradnak el annak hangoztatásában, Izrael még sosem késedelmeskedett egy amerikai állami kölcsön visszafizetésében sem. Ezzel egyenértékű lenne azonban azt mondani, hogy Izraelnek még sosem kellett egy amerikai kölcsönt sem visszafizetnie. Az igazság e téren bonyolult, és úgy tervezték meg, hogy elrejtsék az amerikai adófizető elől.
A legtöbb Izraelnek folyósított hitelt leírásra került, és a legtöbb még azelőtt, hogy Izraelnek el kellett volna kezdenie törleszteni. Ily módon a juttatásokat hitelnek álcázhatták a Kongresszus ebben együttműködő tagjai, ily módon vonva ki Izraelt olyan vizsgálatok alól, melyeknek juttatások esetében alá kellett volna vetnie magát. Más kölcsönök esetében Izraeltől elvárt a kamat és idővel a tőket törlesztése, ám az úgynevezett Cranston módosítás miatt, melyet a Kongresszus minden 1983 után folyósított külföldi segélyhez csatolt, az Izraelnek biztosított gazdasági segély összege nem lehet kisebb, mint az Izraeli állam hiteleinek kamata. Összefoglalva: függetlenül, hogy az USA segélyét juttatás vagy hitel formájában adja, az soha többé nem fog az Államkincstárba visszakerülni.
Izrael azonban további kivételeket is élvez: Míg a legtöbb amerikai katonai segélyt kapó országnak amerikai fegyverekre, lőszerre és kiképzésre kell azt elkölteni, Izrael ennek az összegnek egy részét izraeli fegyverekre költheti el. Mindezeken túl amikor pedig Izrael amerikai fegyvert vásárol, gyakran megköveteli az amerikai szállítóktól, hogy izraeli beszállítóktól származó alapanyagokat vagy alkatrészeket használjanak fel. Erre azt mondják az izraeli vezetők, hogy a saját gyártóik és exportőreik révén egyre kevésbé függnek az amerikai segélytől, de a valóság az, hogy a hazai gyártóik nagyban az amerikai segélyre szorulnak.
Bár messze túlmutat ezen írás témáján, de mindenképp említésre méltó az is, hogy Izrael más országoktól is kap segélyt. Az Amerikai Egyesült Államok után a legfőbb támogató Németország, mind gazdasági, mind katonai téren.
A német segélyek messze legnagyobb része a náci atrocitások áldozatainak kártérítése formájában érkezik, de szintén jelentős katonai segítséget is nyújtott Németország az Öböl háborúban, és azóta, valamint különféle oktatási és kutatási juttatásokat is folyósítanak izraeli intézeteknek. Mindezen kategóriákban az összesített német juttatások az izraeli kormány, magánszemélyek és magán intézetek számára mintegy 31 milliárd dollárt azaz állampolgáronként 5345 dollárt tesznek ki. Ezzel az együttes amerikai és német támogatás közel 20000 dollár fejenként, azonban mivel igen kevés pénzt költ Izrael a népesség mintegy 20%-át kitevő muzulmán és keresztény lakosságra, az egy zsidó főre eső támogatás összege így még számottevően magasabb is lehet.
A valódi ár az amerikai adófizetőknek
Bár már így is igen nagylelkű támogatást kaptak az izraeliek, de ez jóval kevesebb, mint amibe ennek biztosítása került az amerikai adófizetőknek. Az alapvető különbség az, hogy amíg az USA költségvetésében hiány van, addig minden dollár segély, melyet Izraelnek ad az amerikai kormány, a kormány által felvett hitelekből van fedezve.
A Washington Report egy 1991. decemberi vagy 1992. januári cikkében Frank Collins megbecsülte a kamatok költségét, az 1949 óta fennálló kamatlábakkal. Ezt kibővítettem egy nagyon konzervatív 5%-os kamatlábban az azt követő évekre, és ezt csak a juttatásokra, kölcsönökre és hitelgaranciákra nem számítottam ezt.
A 84,8 milliárd dollár juttatás, kölcsön és egyéb javak melyeket Izrael kapott az 1949-es év óta mintegy további 49,9 milliárd dollárjába kerültek az Egyesült Államoknak.
Izraelnek vannak egyéb az amerikai adófizetőkre háruló költségei is, mint például mindaz a 45,6 milliárd dollár segély, melyet Egyiptomnak folyósít az Egyesült Államok, amióta Egyiptom békét kötött Izraellel 1979-ben. (szemben a 4,2 milliárd dollárral az azt megelőző 26 évre). Az Egyiptomnak folyósított segély maximálva van az Izraelnek folyósított segély kétharmadában, és átlagosan 2,2 milliárd dollárt tesz ki évente.
Az Egyesült Államoknak jelentékeny politikai és katonai költségekkel járt Izrael folyamatos támogatása a fél évszázadnyi konfliktusa során a palesztinokkal, és az Arab szomszédjaival. Ezeken túl pedig közel 10 milliárd dollárnyi amerikai kölcsöngarancia és feltehetően 20 milliárd dollárnyi az amerikai zsidók által adóból leírt támogatást is kapott Izrael a fennállása fél évszázada során.
Még ezen extra költségeket is leszámítva, az inflációt nem, de a kölcsön kamatokat számítva, körülbelül 134,8 milliárd dollárjába került az amerikai adófizetőknek Amerika 84,8 milliárd dollárnyi támogatás 1949.-től 1998.-ig. Avagy másként fogalmazva: A közel 14650 dollár melyet az 5,8 milliónyi izraeli mindegyike után kifizetett az amerikai állam, annak ez 23240 dollárjába került fejenként, 1997. október 31.-ig.
Érdekes lenne tudni, hogy hány amerikai adófizető érzi úgy, hogy ők, és családjaik annyi támogatást kaptak az Amerikai Államkincstártól, mint amennyit azok kaptak, akik azt választották, hogy Izrael állampolgárai lesznek. Ez a kérdés azonban sosem fog felmerülni az amerikai közvéleményben, mivel ameddig az amerikai fősodratú média, a Kongresszus és az elnök fenntartják hallgatási egyezményüket, addig igen kevés amerikai fogja megtudni Izrael valódi árát az amerikai számára.
Fordította: Me
Forrás: ifamericansknew.org
2012. augusztus 01.
http://jovonk.info/2012/08/01/izrael-ara-az-amerikai-adofizetok-szamara |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-08-01 10:10:01, szerda
|
| |
| |
Duplán átverték a 2,8 millió visszalépőt?
- 2012.07.31. 08:35
Nahát-nahát....Már megint egy hazugság...?
Hiába, 3000 milliárd sok pénz, muszáj volt mindent megtenni érte, hogy a Zemberek "önként" adják oda.
Aki visszalépett, mert beijedt a kormány fenyegetésétől, hogy a manyuposok nem kapnak állami nyugdíjat, az megszívta, mert kapnak.
Aki visszalépett, mert elhitte az ígéretüket, hogy az állami rendszerben is lesz ám egyéni számla, az megszívta, mert nagyon úgy néz ki, hogy nem lesz.
Csak az eddigi langyos lábvíz, és a reménykedés, hogy majd a következő garnitúrára dől rá a kártyavár.
,,A nyugdíjtörvény 2012. július 16-án elfogadott módosításának lényege, hogy nem változik a nyugdíjrendszer. A nyugdíj-jogosultsági és kiszámítási szabályok is a jelenlegiek maradnak" - ezt a választ kapta a Világgazdaság az Emberi Erőforrások Minisztériumától arra a kérdésére, mikor és milyen változtatásokat tervez a nyugdíjszisztémában a kormány a választásokig hátralévő időben.
A szaktárca tájékoztatása szerint a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlya biztosított, ezért nem indokolt sürgős módosítás. ,,Ezt azzal lehetett megalapozni, hogy a korhatár előtti ellátásokat tavaly leválasztottuk a nyugdíjrendszerről, és a rokkantsági rendszer is átalakult". Mint fogalmaztak: ,,Az elvégzett átalakítások hatásának vizsgálatát követően hosszabb távon lehet majd megfontolni, hogy a rendszer milyen átalakítása szükséges".
Majd valamikor talán hozzányúl valaki. De nem biztos.
Csupán az, hogy az egyéni számlás rendszer a habokban sincs. Pedig....
2010.december 12-én a kormányfő Facebook-oldalán "A Miniszterelnök válaszol" címmel sorozat indult, melynek keretében az emberek kérdéseire videóüzenetben felel Orbán Viktor. Az első videó témája a nyugdíjrendszer átalakítása volt:
"Megerősítette: aki visszalép az állami rendszerbe, annak továbbra is lesz egyéni számlája. Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, hogy az egyéni számlavezetés csak a nyugdíjrendszerben jelent garanciát, a magánnyugdíjrendszerben nem. Az állami nyugdíjrendszerben az egyéni számlavezetés biztonságot, garanciát jelent, és nyomon követhetőek a befizetések - fogalmazott Orbán Viktor."
2010. december 20-án elfogadta az Országgyűlés a Fidesz által kezdeményezett, a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagok védelméről szóló nyilatkozatot, melyben garantálják többek között az egyéni számlavezetést.
nyugnyil.jpg
2011. február 15-én megtárgyalta és elfogadta a parlament gazdasági és informatikai bizottsága az egyéni számláról szóló módosítót.
Selmeczi Gabriella arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyéni nyilvántartás mellett létrejövő egyéni számlarendszerben az állampolgárok követni tudják majd, hogy mennyi befizetésük van, és miként alakul a szolgálati idejük. Megismételte, el kell érni azt, hogy az állampolgárok érdekeltek legyenek a kötelező járulékok feletti befizetésekben; ennek alapja az egyéni nyilvántartás, számla.
2011. február 28-án a Parlament elfogadta azt a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) ellenőrizze a reálhozamok átadás-átvételének folyamatát.
2011. március 3., Selmeczi Gabriella: "2012. január 1-jével minden magyar állampolgárnak egyéni számlája és nyilvántartási rendszere lesz."
Mivel ma július 31-e van, nagyon érdekelne, hogy hol van már az egyéni számlás rendszer.
Csak nem kamu volt az egész?
http://vastagbor.blog.hu/2012/07/31/dupla_szivas_236#more4687634 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-08-01 09:55:25, szerda
|
| |
| |
Drámai olvadás Grönlandon
2012. július 31. 23:19:57
Ha Grönland kiolvad, akkor a Golf-áramlat hajtóereje megszűnik - és az Atlanti mentén fekvő északi kontinensek eljegesednek.
Ha Grönland kiolvad, akkor a Golf-áramlat hajtóereje megszűnik - és az Atlanti mentén fekvő északi kontinensek eljegesednek.
Soha nem látott mértékben olvadt a jégtakaró júliusban Grönlandon, ami komoly aggodalommal tölti el a NASA tudósait, a régióban bekövetkező jelentős jégveszteség pedig szélesebb körű problémákra hívja föl a figyelmet.
A NASA közleménye szerint egy átlagos nyáron a Grönlandot borító jégtakarónak körülbelül a fele olvad el, de három különböző műhold felvételei is azt mutatták, hogy idén júliusban kevesebb mint egy hét alatt az olvadt réteg nagysága 40-ről 97%-ra ugrott. A közel 30 év alatt, amióta műholdas megfigyeléseket végeznek, még soha nem mértek akkora olvadást, ami Grönland szinte egész területére kiterjedt.
Amikor Son Nghiem, a NASA Jet Propulsion Laboratory munkatársa észlelte a jelenséget, először nem akart hinni a szemének, és ő maga is megkérdőjelezte az eredményt. Azt feltételezte, hogy az adatok elemzésébe csúszott hiba, de később más egyetemek kutatói is megerősítették az adatok helytállóságát.
Tom Wagner, a NASA krioszféra (a Földön található nagy tömegű hó és jégtakaró) programjának vezetője nem zárja ki, hogy a jelenség a természetes ingadozás része, de hozzátette: ,,Bőséges bizonyítékunk van rá, hogy Grönland veszít a jégtakarójából, valószínűleg a globális felmelegedés miatt, és ez jelentősen hozzájárul a tenger szintjének emelkedéséhez."
Wagner elmondta, hogy a jég határozottan elvékonyodik Grönland partokhoz közeli részein, jelentősen csökkentve ezzel a jég össztömegét. Szerinte mindez elsősorban annak tudható be, hogy az óceánok melegedő vize ,,megeszi" a jeget.
Ez a mostani extrém olvadás jórészt az idén Grönlandon tapasztalható szokatlan időjárásnak köszönhető, és nem is egyedi jelenség. Jelentős olvadások következtek be Grönland bizonyos régióiban, mint például a 3200 méteres tengerszint feletti magasságon található Summit Station környékén, a NASA által közzétett jégmag-elemzésből azonban az derül ki, hogy 1889 óta nem volt ekkora olvadás.
Lora Koenig, a NASA Goddard Intézetének gleccserkutatója elmondta, hogy hasonló olvadások nagyjából minden 150 évben bekövetkeznek, vagyis ez a mostani menetrend szerint érkezett az 1889-es után. Hozzátette azonban, hogy ha a következő években is hasonló olvadásokat tapasztalunk, az komoly aggodalomra adhat okot.
(hihetetlen.hu)
Forrás: Szentkorona Radio |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-08-01 09:50:31, szerda
|
| |
| |
Brüsszelből is kapott fizetést Novák Előd
2012. augusztus 01., szerda, 06:30 • Utolsó frissítés: 1 órája
Szerző: hvg.hu
Hónapokon át kapott fizetést Brüsszelből a márciusban EU-zászlót égető Novák Előd, s hozzá hasonlóan azok is, akiknek a nevét korábban hírbe hozták a Kuruc.infó nevű szélsőséges portállal - derítette ki a hvg.hu. A lapunk által megszerzett hivatalos kimutatások szerint ezeket az uniós pénzeket Szegedi Csanád pénzügyi keretéből utalták ki. Novák lapunknak megerősítette, hogy Szegedi asszisztenseként valóban kapott uniós pénzt, amit ő ,,klasszikus munkabérnek" tekint.
Két évvel ezelőtt öt hónapon keresztül kapott pénzt, összesen mintegy 3500 eurót, akkori árfolyamon közel egymillió forintot Novák Előd, a Jobbik országgyűlési képviselője Brüsszelből - derül ki abból a dokumentumból, amelyet Szegedi Csanád brüsszeli környezetéből szerzett meg a hvg.hu. De a pártból hétfőn kilépő Szegedi Csanád EP-képviselő személyzetének fenntartására fordítható, havi 21 ezer eurós költségkeretéből történő kifizetéseket tételesen bemutató dokumentumon nemcsak Novák Előd nevére bukkantunk.
A listán olyan személyek is szerepelnek, akiket korábban összefüggésbe hoztak a Kuruc.infó nevű szélsőséges, nyíltan rasszista, antiszemita portállal. Az oldal szerkesztői ugyan “illegalitásban" tevékenykednek, de korábban több forrás, köztük a portál szerkesztésében egy ideig maga is közreműködő Polgár “Tomcat" Tamás is Molnár Balázst, Kürk Rolandot és Novák Elődöt nevezte meg a portál szerkesztőjeként. Igaz, az érintettek mindig is tagadták, hogy közük lenne az oldalhoz, Novák Előd pedig rendre perli azokat, akik ezt állítják. Molnár Balázsnak - akiről sokan azt állították, hogy egy ideig ő volt a főszerkesztő - ráadásul már ,,papírja" is van arról, hogy ez nem igaz: a Fővárosi Főügyészség vádat emelt ellene személyes adattal való visszaélés és rágalmazás miatt, azt állítva, hogy 2006 őszén ő volt főszerkesztő, de a bíróság tavaly év végén bizonyítottság hiányában felmentette a vádak alól.
Hazafi européerek
A hvg.hu birtokába került dokumentum szerint Kürk Rolandnak, Molnár Balázsnak és Novák Elődnek is munkaszerződése volt az Európai Parlamenttel. Kürk Roland csak a tavalyi évben több mint 12 ezer euróval lett gazdagabb az uniós munkának köszönhetően, de már 2010 júniusa és decembere között is közel 3 ezer eurót keresett. Molnár Balázs pedig 2010 óta 3700 eurót, azaz több mint egymillió forintot kapott ugyanígy.
Molnár Balázs, az asszisztens.
Fotó: hvg.hu
Szegedi Csanád brüsszeli honlapja Kürk Rolandot a képviselő helyi asszisztenseként tünteti fel, s hasonló jogcímen kapott pénzt Molnár és Novák is. A szabályok szerint egy európai parlamenti képviselő alatt kétféle asszisztens dolgozhat: akkreditált és helyi. Előbbiek Brüsszelben vagy Strasbourgban, utóbbiak pedig a tagállamból segítik az EP-képviselő munkáját. Az asszisztensek jogállását egy 2009-es EK-rendelet szabályozza. Mielőtt ez a rendelet hatályba lépett, sokkal lazábbak voltak a szabályok, s előfordult, hogy egy képviselő családtagjainak osztott ki pénzeket. Most ugyan szigorúbb a szabályozás, ám azt csak az EP-képviselő tudja, hogy asszisztensei érdemben végeznek-e munkát vagy sem, más ugyanis nem tudja ellenőrizni azt.
Novák EU-ellenes kirohanásai
Novák Előd megkeresésünkre elismerte, hogy kapott Brüsszelből fizetést. Mint mondta, abban az időszakban Szegedi Csanád munkáját segítette asszisztensként háttéranyagok elkészítésével és sajtófeladatok ellátásával. ,,Klasszikus munkabérnek tekintettem ezt a pénzt, de már három éve nem kapom" - fogalmazott a politikus, aki ez év januárjában azzal keltett botrányt, hogy a Jobbik egyik tüntetésén az Európai Unió hivatalos zászlaját gyújtotta fel. Néhány hónappal később pedig levette az uniós lobogót az Országgyűlés irodaházáról. Sajtónyilatkozataiban ugyanakkor korábban egy szóval sem említette, hogy az általa annyira vehemensen támadott EU-tól egy időben rendszeresen pénzt is kapott.
Novák Előd. Egy elégedetlen munkavállaló
Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd
A birtokunkba került dokumentumban Samu Tamás Gergő neve is szerepel. Neki 2010 elejétől volt munkaszerződése az EP-vel és öt hónapon át kapott pénzt a Szegedi-féle keretből. Samu Tamás Gergő korábban a párt parlamenti képviselője is volt, mandátumáról 2011 tavaszán mondott le, miután a Fővárosi Bíróság hivatalos személy elleni erőszak miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte őt.
A véletlenek összjátéka
A "zsidóbotrány" miatt a Jobbikban lapátra tett Szegedi Csanád és a Kuruc.infó viszonya hosszú éveken át felhőtlen, mi több, baráti volt. A portál a borsodi jobbikos belháborúban is Szegedi mellett tört lándzsát, élesen bírálva az EP-képviselő ellenfeleit, köztük a pártból kizárt Endrésik Zsolt országgyűlési képviselőt. Sőt, a Kuruc.infó arról a Szegedi Csanád borsodi ellenfelei által nyilvánosságra hozott hangfelvételről is csak közel egy hét késéssel adott tájékoztatást, amely végül az EP-képviselő bukásához vezetett.
Minden bizonnyal csak véletlen, de különös egybeesés, hogy Kürk Roland - havi több mint ezer eurós fizetését biztosító - munkaszerződését információnk szerint közvetlenül azelőtt szüntették meg Brüsszelben, hogy a Kuruc.infó nekiesett Szegedi Csanádnak. Néhány órával az első kurucos cikk megjelenése után Novák Előd saját Facebook-oldalán követelte Szegedi lemondását, s ezt a hírt azonnal közölte a portál.
Az ügyben többször is kerestük Szegedi Csanádot, de nem értük el.
http://hvg.hu/itthon/20120731_jobbik_kuruc_eu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 9
|
|
|
|
2012. Augusztus
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
204 db bejegyzés |
| e év: |
4803 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2948
- e Hét: 8680
- e Hónap: 19791
- e Év: 173287
|
|
|
Offline
