Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
Megmaradunk!? - Böjte Csaba írása
  2012-10-22 22:51:26, hétfő
 
 




MEGMARADUNK!? - Böjte Csaba írása


Én is olvasom az okos, precíz kimutatásokat, hogy az elmúlt években itt is - ott is mennyivel fogyott a mi drága népünk, és hogy a statikák fényében mire számíthatunk. Természetesen én is kitudom számolni, hogy ha havonta leesik 10 cserép a házamról, akkor mikor fog elfogyni az összes cserép és rám roskadni a ház. Az is logikus, és ki is lehet számolni, hogy ha jön nekem ezer méterről az autó ötvenessel, akkor hány másodperc múlva fog elütni... csak az nem logikus, hogy miért nem ugrok félre, miért nem igazítom meg a cserepeket az otthonomon, miért várjuk némán, passzívan a sorsunk beteljesedését?

Egy statikusan gondolkodó világban élünk, a legtöbb ember abból indul ki, hogy ilyen a világ, ez van, ezt kell elfogadni. Mostanában újból és újból felcsendül bennem egy régi, Kájoni János által gyűjtött csíksomlyói dal refrénje: "ha nincs kenyér keresünk!" Igen, mi keresztények a mi Urunktól Istenünktől azt halljuk: "Keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek", "bármit kértek az én nevemben, azt megkapjátok"... Igen, egy változó, növekvő, kibontakozó világot teremtett az Isten, és mi ennek a folyamatosan születő világnak vagyunk a gyermekei. Nem statikus, fáradt gondolkodás kellene vezessen bennünket, hanem egy dinamikus, bátor, cselekvő, keresztény lelkület, a mi Urunk Istenünk szelleme. Isten ránk bízta a teremtő erőt, merem-e azt használni hittel, reménnyel? Szépnek látom Isten adta drága szülőföldemet? Azt ami érték nekem, azt örömmel megmerem-e osztani gyermekeimmel???

Egy kedves vállalkozó itt Székelyföldön 15 év alatt egy kis csodát teremtett, van neki panziója, sípályája és főleg sok sok vendége. Egy nap felhívott szomorúan, hogy nagyra nőtt fia összepakolt és elment Amerikába... Leültünk beszélgetni és én megkérdeztem őszintén: "Mit gondolsz, ezt amit itt 15 év alatt megálmodtál, felépítettél, más országban ezt el tudtad volna érni? Saját szájával mondta ki, hogy nem. Hát akkor miért kell nap mind nap azt mondani, hogy itt Erdélyben nem lehet eredményesen dolgozni meg nem is érdemes, mert úgyis minden hiába, meg stb., stb. Ha a gyerekeid nap mind nap csak azt hallják, hogy nehéz, hogy nem éri meg, akkor miért ne mennének el a mi "rossz" világunkból?? Barátom némán hallgatott, láttam, hogy érti azt amiről beszélünk. Végül is ő űzte el, a problémák folyamatos felemlegetésével magától, szépen fejlődő vállalkozásától a gyermekét. Így igaz, de gond egy szál sincs - mondtam neki - most te kell vissza is édesgessed a fiadat! Ha felhívod, ha írsz neki mindig mondd el, hogy mennyi vendég volt, hogy ma hányan lovagoltak és hogy mennyi állatot tudtál értékesíteni a saját tehéncsordádból. Nem kell bölcselkedni, valótlan dolgokkal hencegni, csak az igazat mondd ki, de azt újból és újból örömmel mondd el, mert a te örömödnek, bizakodásodnak teremtő ereje van!! Használt a gyógymód, a fiatal ember, mint szakács hazajött és vezeti apja konyháját.

Igen, folyamatos félrevert harangok mellett nem lehet családot alapítani, munkát vállalni, gyereket szülni. Abba kellene hagyjuk az állandó pánikolást, nyafogást, siránkozást és merjük kimondani a gyerekeink, fiataljaink előtt, hogy ennyi cipőnk, ruhánk soha nem volt, és öseinknek sem vólt az elmúlt ezer év alatt, és azt is mondjuk el, hogy ilyen mennyiségű élelmiszer, információ, luxuscikk soha nem volt még a Kárpát-medencében. Nehéz a magyar ember sorsa? Igen, vagy 10-20 kilóval átlagban valóban nehezebb a kelleténél, és ezért kell fogyókúrázzunk. Ennyi kövér ember, megműveletlen föld, leszüreteletlen almafa, megkapálatlan szőlőtőke soha nem volt itt a Kárpát-medencében! Miért sírunk? Miért űzzük el gyermekeinket, fiataljainkat falvainkból, városainkból??

A félelem, a szorongás, ha csak irreális még akkor is mindenképp kifejti a maga pusztító hatását. Hogy mennyire így van, elmondok egy kísérletet: A tudósok vettek száz egeret, ötvenet beraktak egy kísérleti terembe, a másik ötvenet egy ugyanolyan terembe zárták. Arra voltak kíváncsiak, hogy a félelem, a szorongás, a stressz mit fog eredményezni az egereknél? Éppen ezért az egyik megfigyelés alatt álló terembe beraktak egy ketrecbe zárt macskát. Így bezárva a macska nem bánthatta az egereket, de a szaga érződött, közben nyávogott, morgott félelmetesen és a kis parányi állatokra ez az irreális félelem is hatással volt. Abban a teremben hol nem volt cica, az élet szépen ment a maga medrében, sok sok kis egérke született, a párok gondoskodtak a parányi utódokról, vígan fejlődött az egérpopuláció. A másik teremben, hol a cica a ketrecben biztosította a stresszt, a félelmet, hiába, hogy egyetlen egeret sem tudott bántani, az egerek nem hoztak kellő mennyiségű utódot, sőt sokszor a megszületett utódokat is megették és azok a kis egerek amelyek életben maradtak, sokkal gyengébben fejlődtek, betegesebbek voltak, sőt mindenféle deviancia gyakrabban előfordult náluk, pl. több volt itt a saját neme iránt vonzó egyed.. Igen, a félelem, a szorongás, még az irreális, alaptalan félelem is öl, pusztít, megfojtsa az áldozatát!! Ezt a gonosz lélek is jól tudja, ezért lengi be világunkat ez a hatalmas nyugtalanság, félelem!! A Gonosz mindig, de mindig a szentírásban pánikól, ócsárolja a jó Isten által szeretettel teremtett világot. Jézus Krisztus mindig, de mindig vigasztal, biztat, bátorít! Azt kéri újból és újból, hogy ne féljünk, hanem bízzunk benne!!

Végezetül szeretnék elmondani egy jó hírt! Erdélyben, a tavaly télen, a hideg miatt egy héttel meghosszabbították a téli vakációt és mi szépen csendben pihentünk a nagy hó alatt. Érdekes a kollégáim családjaiban toronymagasan a szeptemberi hónapban született a legtöbb kisbaba. Igen, a csend, a nyugalom, a béke meghozta a maga gyümölcsét. Szerintem ebben a mai gazdasági, társadalmi hullámverésben is, ha magunkban, környezetünkben békés nyugalmat tudnánk teremteni, akkor Isten áldása kiáradna ránk és megmaradnánk. Ha hitetlenül a gonosz lélekre figyelünk, akkor a félelem, a szorongás, a legtöbbször felesleges pánik, alaptalan stressz összemorzsolja a szívünket is, de a népünket is.

E néhány gondolattal szeretném megköszönni azt a hatalmas bizalmat, szeretetet melyet folyamatosan érzek az anyaországi testvéreim részéről, és kérek elnézést amiért nem tudtam Székelyföldről személyesen elmenni Budapestre.

Adja a jó Isten, hogy áldás legyen ezen a mostani találkozón is!!

Csaba t.

Csíkszereda, 2o12 október 16.







Forrás:
www.facebook.com/pages/Magnificatro-Böjte-Csaba-OFM-Dévai-Szent-Ferenc-Alapítvány -honlapja

Link






 
 
0 komment , kategória:  Irodalom - Próza  
1956 - 2012
  2012-10-22 20:07:37, hétfő
 
 







1956 - 2012


Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet meg­szállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tün­te­té­sével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával feje­ződött be Csepelen november 11-én.

Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután a nyugati nagyhatalmak biztosították arról, hogy nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott hősi szabadságharca így végül elbukott.

A harcokban a titkosítás alól 1993-ban feloldott statisztikai adatok szerint 2652 magyar és 720 szovjet állampolgár esett el. A forradalom következményeként kb. negyedmillió magyar hagyta el az országot, nyugatra menekülve.

1957. januártól a forradalom résztvevőit tömegesen börtönözték be, majd sokukat kivégezték. A brutális megtorlást és a magyar nép elnyomását az ENSZ és a világ közvéleménye egyaránt elítélte. A forradalom leverését követő évtizedekben Magyarországon tilos volt erről az időszakról beszélni, ellenforradalomnak bélyegezték. 1989. október 23. óta ez a jeles nap kettős nemzeti ünnep Magyarországon: az 1956-os forradalom kitörésének napja és az 1989-es Magyar Köztársaság kikiáltásának napja.

A forradalom leverését követő évtizedekben tilos volt erről az időszakról beszélni, ellenforradalomnak bélyegezték. 1961. február 24-én Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós földi maradványait titokban kihantolták és az Új Köztemető 301-es parcellájában újra eltemették, a nyilvántartásba hamis neveket jegyezve be. 1988. június 5-én a volt 1956-os elítéltek által alapított Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívást tett közzé, amelyben egyebek mellett a Nagy Imre-perben kivégzettek tisztességes eltemetését és rehabilitációjukat követelték. Június 16-án Párizsban, a Père-Lachaise temető 44-es parcellájában felavatták Nagy Imre, Losonczy Géza, Maléter Pál, Szilágyi József, Gimes Miklós és a forradalom minden kivégzettjének jelképes síremlékét. Budapesten az Új Köztemető 301-es parcellájában, majd a Belvárosban megemlékezést tartottak Nagy Imre kivégzésének 30. évfordulóján. A belvárosi megemlékezést a rendőrség erőszakkal oszlatta fel. 1989. március 29-én megkezdődött Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál és Szilágyi József jeltelenül eltemetett holttestének kihantolása. 1989. június 16-án Nagy Imrét és mártírtársait ünnepélyesen újratemették Budapesten. A Hősök terén több százezren hallgatták a szónokokat. 1989. július 6-án a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa a legfőbb ügyész törvényességi óvása nyomán Nagy Imre és társai ítéletét hatályon kívül helyezte, és bűncselekmény hiányában felmentette őket. Ugyanezen a napon halt meg Kádár János, a kommunista rezsim vezetője. Szimbolikus jelentőségű volt, hogy a bejelentés közben a teremben az emberek egymás kezébe adtak egy papírt, amire az volt írva, hogy ,,meghalt Kádár János".


1956-os forradalom - A Wikipédiából

Link



Soha nem látott 56-os felvétel
/A videót csehszlovák filmes készítette, eredeti rádió aláfestéssel/

Link








Kenneth Klára: ANYU, TÜNTETNI MEGYEK!


Tegnap még, selymes szőke hajad
Simogatta szelíd anyai kéz...
Ma fegyverrel a kezedben
A barikádra mész...

Tegnap még féltél az iskolában,
Hogy a leckét nem tudod jól...
Ma? Orosz túlerővel szemben
A géppisztolyod szól...

Csak tizennégy éves voltál
Vézna, kékszemű gyerek,
Bekiáltottál a konyhába:
Anyu, most tüntetni megyek!!!

Olcsó mackóruhát viseltél,
Megtalpalt iskolacipőt.
Emléked azóta már
Csodás legendává nőtt...

Mert soha, soha a világon
Még nem harcolt ilyen sereg,
Halált megvető bátorsággal
Ennyi gyerek, magyar gyerek!

Szemben az orosz tankokkal
Mely mint dübörgő halál
Pillanatonként százakat
Irgalmatlanul lekaszál!

Drága kis testeken gázol
Páncélszörnyek hernyótalpa
Szovjet tankokra vér tapad
És ott feküsztök halva. Halva!

Megölték a gyerekeinket
A hősöket, mert szembeszálltak...
Bolsevista bitangok hada
Nemzetgyilkossá váltak!

Ezt a vért nem mossa le
Évezredek istélőszéke
És egy napon fegyvert ragad
A világnak minden népe!

Példát vesz Rólad kisfiú,
Te vézna iskolásgyerek,
Aki beszóltál a konyhába:
Anyu, most tüntetni megyek!!!

A világhírű írónő ezt a versét 1957-ben írta, az októberi szabadságharc első évfordulóján, a legifjabb hőseink emlékére.







2006. október 23-án, a forradalom 50. évfordulóján Budapesten, országszerte, sőt számos más országban is nagyszabású megemlékezéseket tartottak, emlékműveket emeltek. (Például a lengyelországi Wrocław városában) George W. Bush amerikai elnök 2006. október 23-át az elismerés napjává nyilvánította. Budapesten az évforduló megemlékezései kapcsán erőszakos eseményekbe és rendőri brutalitásba torkolló zavargásokra került sor. A zavargásoknak 167 sérültje volt.

Érdekesség, hogy a külföldi hasonló eseményekkel ellentétben a magyarországi zavargásoknál egyetlen kirakat sem sérült meg és nem fosztottak ki üzleteket. (Kivételt legfeljebb az éppen felújítás alatt álló északi Klotild palota jelenthet. A tüntetők az onnan kihordott faanyagból és egyéb eszközökből építettek barikádot a Szabad sajtó út eltorlaszolásához.)

Az aránytalan mértékben, részben szükségtelenül és törvénysértően alkalmazott erőszak, a több esetben megvert vagy letartóztatott jelenlevők, illetve a fogvatartás során elkövetett további bántalmazások jogi, erkölcsi és politikai vitát robbantottak ki, s tovább polarizálták a közvéleményt.

2010 februárjában Bencze József országos rendőrfőkapitány elnézést kért azoktól, akikkel szemben jogszerűtlenül léptek fel rendőrök. Az Országgyűlés 2010. június 8-iki (33/2010.) határozatában ,,mint a Magyar Köztársaság legfőbb népképviseleti szerve, bocsánatot kér az ország mindazon polgárától, akit akár az állami vezetői mulasztások, akár a törvénytelen rendőri fellépés folytán alapjogi sérelem ért."

A törvénytelenségek kivizsgálása, a rendőri túlkapások és a bűnösök felelősségre vonása azonban még a mai napig sem történt meg.


Link








Bayer Zsolt: 1956 "...HOGY LEGYEN JEL" (Budapest, 2000)


Ó, hát van úgy, hogy az utca egyszer csak félelmetes lesz.
Eltűnik hirtelen a méla vasárnap, s testvére is, a furcsa,
keserű verklimuzsika, el az öreg koldus, odalesznek valahogy
a léggömbök, összetörik a Ligetben a körhinta zenéje, össze
a falovacska festett mosolya, s olyan lesz a vattacukor, mint
a rossz pokháló.
Ó, és csönd ül akkor a lobogó máglyák, kőszaggató lánctalpasak,
lövések, dörrenések, leszakadó tetők és csecsemősikolyok nyakára.
Csönd.
A háborúba vágtató utca csöndje.
És sétálni kell abban a csöndben.
Ott kell lenni.
Meg kell fogni egymás kezét, össze kell kapaszkodni, össze
kell nézni, meg kell állni, és hinni kell mindenben,
a lehetetlenben is, hinni kell az összes ott lévőben, külön-
külön mindenki tekintetében és tenyerében és mosolyában
és némaságában, az a hit kergeti el az ösztön felüvöltő
félelmét, s az a hit tesz - ha csak percekre is - egy népet
szabaddá.
S azt nem lehet elfelejteni soha többé.
Amelyik nép elfelejti forradalmának mindent betöltő csöndjét,
nem is érdemli meg a szabadságot.
...
A romok.
A romok között mindig akad valami, amit szörnyű megtalálni,
A romok között szokott lenni a nagyapa törött pipája,
s a szárban még hallgat az utolsó sóhaj.
S ott van aztán a nagymama bugyellárisa, a piros, még lánykorából
a búsúból, s benne a Szent Antal koldusfillére.
Meg valami játék vagy babafej - és a törött babfejek nagyon
vádlón tudnak nézni.
s a romok között mindig haldoklik valamekkora darab idő.
Mindig azt jelentik a leomló kövek, hogy vége van valaminek,
visszavonhatatlanul.
Aztán valahogy megöregszenek a romok, s megtartó
hagyománnyá válnak, emlékké és emlékezetessé, ősök példájává,
krónikává, hős harcokká - maradék várrá a szirttetőn.
De még az is előfordulhat, hogy hirtelen ráomlanak a falak
a zsarnokságra, aztán olyan hirtelen eltakarítják őket, hogy
túléli a dög.
De már össze van törve.
Be van kötve a feje.
Őrjöng.
Könnyű megismerni.
Vége van - bármennyit ől is még.
...
Jelet kell hagyni.
Mert ami most Magyarországon történik, hihetetlen.
Jelet kell hagyni, hogy tudják, mindenségnyi idő elmúltával is,
ezt mi cselekedtük.
Jelet kell hagyni, mert Dávid még bízhatott a szájhagyományban,
és bízott is, annyira, hogy eszébe se jutott, de
minket a Fejlődés megátkozott a tömegkommunikációval is,
meg a propagandával is, és ha fegyverrel nem is, de azokkal
még legyőzhetnek. Vagy fegyverrel legyőzhetbek, de azokkal
tönkretehetnek, és megalázhatják a legszentebb,
legtisztább forradalmunk.
Jelet kell hagyni.
Hátha a gép, a lencse, a zárkattanásnyi pillanat-törmelék
felfedezheti azt a valamit, ami elmondhatatlan. Ami itt van most,
körülöttünk, s érezzük valamennyien, de amiből már jövő
héten sem fog érteni, felfogni senki semmit sem.
Hogy együtt vagyunk, nem zet vagyunk, és szűkölve figyeli
a világ torokszorító nagyságunkat.
Jelet kell hagyni, hogy lássák majd, miképpent védtük meg
azt a keveset, ami nekünk megmaradt.
Jelet kell hagyni, mert becsületünk ez, mert az a kölyök ott
a rohamsisak alatt többet tett miértünk, mint akár ezer
világ-híressé lett magyar, jelet kell hagyni, mert a svájci-sapkás
férfit fasiszta ellenforradalmárnak fogják gyalázni,
jelet kell hagyni, lássa a a világ, kiket hagyott megint magára,
jelet kell hagyni, mert már jönnek, figyelnek, pusztulásubkra lesnek.
És aztán csend.
Megint elkattant a szabadság egy pillanata.







HÁROM DIÁK /Ismeretlen szerző/

Dalszöveg

Csendes az utca, éjfélre jár,
Az utca sarkán barikád áll,
Géppuska csöve mered a térre,
Mellette némán figyel az égbe három diák.

Egy padban ültek négy éven át,
Jegyezték a professzor szavát,
Ám mikor kitört a nép keserve,
Száz mással állott fegyverbe három diák.

Gép bőg az éjben, valaki lőtt,
Páncélos áll a torlasz előtt,
Békés lakásra bajt, s pusztulást hoz,
Az acélszörnnyel szemben mit ér most három diák.

Robban a gránát, lobban a láng,
Hadd pusztuljon el az, aki bánt,
S tovább őrködve magyarok álmán,
Géppuska mellett ott áll a vártán három diák.







Október 23. I. rész

Link


Október 23. II.rész

Link


Október 23 a forradalom napja

Link








 
 
0 komment , kategória:  Nemzeti ünnep  
Sarkosan fogalmazva
  2012-10-22 19:42:50, hétfő
 
 




SARKOSAN FOGALMAZVA
Szentmihályi Szabó Péter


Minden normális szülő a lehető legjobb életet képzeli el és tervezi meg gyermeke számára. Őrzi a gyermek egészségét, gondosan neveli, a lehető legjobb oktatást akarja számára biztosítani, akár erején felül is. Az államférfi ugyanígy érez a rábízott ország iránt, nem csupán túlélni akar, sokkal inkább hosszú távon tervez, mint akik diófát ültetnek.

A huszadik század legsikeresebb miniszterelnöke, gróf Bethlen István is így tett. A vesztes világháború, a bolsevik rémuralom és a trianoni tragédia után néhány év alatt új Magyarországot teremtett, amelynek teljesítménye minden téren meghaladta a békeidők Nagy-Magyarországának mutatóit. Azt már kevesen tudják, hogy ezért a magyar nép hatalmas áldozatokat hozott, mondjuk ki: megszorításokkal, adóemelésekkel, vagyonváltsággal és leépítésekkel fizetett szegény és gazdag, de mindenkinek megérte, mert a maradék ország valósággal újjászületett, nem ideológiáktól hajtva, hanem a jó gazda bizalmával és türelmével.

Bethlen társa ebben a nagy munkában Klebelsberg Kunó volt, ő hirdette meg a neonacionalizmust, amely szakított a régi panaszokkal és keservekkel, és kimondta: művelt és jómódú nemzet akarunk lenni.

Azóta a magyar nép időről időre sok áldozatot hozott a biztosabb jövőért, de szinte minden küzdelem értelmetlennek bizonyult, mert a gyarmati lét többnyire hitvány embereket juttatott magas polcra, akik örültek, ha még egy évig megúszhatják, és utánuk jöhetett az özönvíz - ahogyan legutóbb a szocialisták után jött is. A műveltség és a jómód együtt jár, vagy inkább együtt kellene járnia, de a balliberálisok külföldi segítséggel mindkettőt ellopták a néptől. A szocializmusból itt maradtak a szocialisták, a kapitalizmust pedig az olcsó munkaerőt kereső külföldi kapitalisták képviselik, akiket nem érdekel a jövő - legfeljebb áttelepülnek, még igénytelenebb munkásokat keresve.

Amit 2010-ben örököltünk, világháborús pusztítással ért fel. Csak egy nemzeti önérdeket képviselő kormányban bízhatunk.

Ahogyan Klebelsberg mondta 1922-ben: ,,Nem szabad, hogy a magyar ember tetterejét a honfibú megbénítsa, nem szabad magunkat csüggedésnek adni oda. Nekünk dolgozni kell, és ne feledjük, hogy a magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá."

Természetesen nemzeti, és nem balliberális kultúrára gondolt.

Műveltség és jómód csak a nemzeti kultúrából származik.








 
 
0 komment , kategória:  Irodalom - Próza  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2012.09 2012. Október 2012.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 30 db bejegyzés
e év: 340 db bejegyzés
Összes: 4840 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1083
  • e Hét: 15408
  • e Hónap: 37896
  • e Év: 215771
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.