Belépés
zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami... Zámbori Gusztáv
1957.12.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 26 
Hátha valaki nem tudja: Gömbös Gyula halálára
  2012-10-06 21:45:49, szombat
 
  Hátha valaki nem tudja: Gömbös Gyula halálára
2012. október 6. 08:32:52

Október 6-a van. Az aradi vértanukra emlékezik a magyar nemzet, s megfeledkezik, valakiről, aki hivatalban lévő miniszterelnökként az első volt, aki visszaadta lelkét Teremtőjének. Pedig egykoron nagy tiszteletet érdemelt ki magának: szobra, Pásztor János alkotása, a budai Döbrentei téren volt látható, s amai Alkotás utca az ő nevét viselte.

Igen, eltalálták, vitéz jákfai Gömbös Gyuláról van szó, aki 1932. október 1-től 1936. október 6-ig, haláláig volt a Magyar Királyság miniszterelnöke. Igen, őróla van szó, aki a nagy gazdasági válság kellős közepén vette ár a miniszterelnöki posztot, gróf Bethlen István és Károlyi Gyula lemondása után. Nagy feladatra vállalkozott, legalább akkorára, mint az általa egykor - Horthy Miklóssal, Zadrevecz István páterrel s Lőw Immanuel Szeged tudós rabbijával - végrehajtott Nemzeti Hadsereg szegedi megszervezése volt, s legalább akkorára, mint a második királypuccs idején, a Budaörsi csatában - szinte a semmiből - a kormányzó-hű alakulatok ellenállásának megszervezése, megmentve ezzel az országot a Kisantant kilátásba helyezett beavatkozásától. Gömbös Gyuláról van szó, aki miniszterelnöki székfoglalójában - feladva egykor Eckhardt Tiborral és Bajcsy-Zsilinszky Endrével képviselt fajvédő elveit - testvéréül fogadott minden, a nemzettel együtt érző zsidó honfitársát. Gömbös Gyuláról, aki miniszterelnökké történt kinevezése után - a magyar kormányzati gyakorlatban szokatlan módon - kormányprogramot, ahogy ő nevezte Nemzeti Munkatervet bocsátott ki, hogy kormányzati lépései, cselekedetei számon kérhetők legyenek. Gömbös Gyuláról, aki igaz, hogy elsőnek gratulált 1933. január 30-a után Adolf Hitler kancellárrá történt kinevezésekor (ami diplomáciai kötelessége volt), de ugyanő volt az, aki 1933 nyarán azzal a szándékkal utazott ki Hitlerhez, hogy lebeszéli a küszöbön álló Anschlussról, s gazdasági (nem politikai!) együttműködést ír alá Németországgal a gyengélkedő magyar gazdaság előnyeit szem előtt tartva. Ugyanez a cél vezérelte, amikor 1934-ben a Szovjetunióval vette fel a diplomáciai kapcsolatokat, hogy a magyar gazdaság számára felvevőpiacot nyisson.

Valószínűleg ezen lépései váltották ki halála után a bevezetőben már említett szoborállítást, s az utcanévadást, s talán az, amit egyik méltatója mondott: az egyre elembertelenedő Európában - hiszen a Nürnbergi-törvények már 1935 óta életben vannak - Gömbös miniszterelnöksége alatt egyetlen magyarországi zsidótörvény nem születik, s egyetlen zsidóellenes lépés sem történik.

Ezért az Aradi Vértanukra való emlékezés mellett, emlékezzünk meg vitéz jákfai Gömbös Gyula magyar királyi miniszterelnökről is, aki ugyanezen a napon, 1936. október 6-án halt meg gyógykezelésen, egy müncheni klinikán.


http://nemenyi.net/default.asp?SID=0&AID=0&Direkt=105032
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Hitler 1939. október 6-i beszéde (I.)
  2012-10-06 21:32:02, szombat
 
  2012-10-06. 21:08
Hitler 1939. október 6-i beszéde (I.)

Hitler vezér a birodalmi gyűlés mai ülésén elmondott beszédében többek között a következőket mondotta:
Berlin, 1939. október 6., 12:00 (MTI)
- Újból idekérettem önöket, hogy belepillantást engedjek önöknek a jelenbe és - amennyire lehetséges - a jövőbe.
Zoom
Hitler 1939. október 6-án
- A német nép harangzúgás közben ünnepel egy, a történelemben páratlan győzelmet. Egy 36 millió lakosú állam, kereken 50 gyalogos és lovashadosztályt számláló hadsereg sorakozott fel ellenünk. Messzemenő szándékai voltak ennek az államnak és ennek a hadseregnek: magától értetődőnek tartották a mi német birodalmunk elpusztítását. Nyolc nappal a háború kitörése után azonban már eldőlt a háború sorsa. Bárhol ütköztek össze a lengyel csapatok a német csapatkötelékekkel, mindenütt visszavetettük vagy szétvertük őket. A Német Birodalom elleni lengyel hadászati támadás merész épülete már e hadjárat első 48 órája alatt összeomlott. A német hadosztályok, a légi és a páncélos fegyvernem, valamint a haditengerészet egységei a támadásban halált megvető bátorságot tanúsítva és páratlan menetteljesítményekkel magukhoz ragadták a haditevékenység irányítását. Ezt az irányítást egyetlen pillanatra sem tudták kicsikarni kezükből. Két hét után a lengyel hadsereg legnagyobb részét vagy szétszórták, vagy elfogták, vagy körülzárták. A német seregek azonban ez alatt az idő alatt olyan távolságokat tettek meg és olyan területeket szálltak meg, amelyek megszállásához 25 esztendővel ezelőtt több mint 14 hónapra volt szükség.
- A túloldal különösen szellemes újsághadvezérei úgy igyekeznek ezt feltüntetni, hogy e hadjárat tempója Németország számára mégis csak csalódást hozott. Mi azonban valamennyien jól tudjuk, hogy a hadtörténelemben mindeddig alig volt még példa a legnagyobb katonai képességek ilyen teljesítményére. Az a körülmény, hogy a lengyel hadsereg utolsó maradványai Varsóban, Modlinban és Hela-félszigeten október 1-jéig tartani tudták magukat, csak következménye volt a meggondolt bölcsességünknek, és felelősségérzetünknek tulajdonítható. Megtiltottam, hogy több embert áldozzanak fel, mint amennyi feltétlenül szükséges. Más szóval ez azt jelenti: tudatosan megszabadítottam a német hadvezetést attól a még a világháborúban is uralkodó felfogástól, hogy presztízs okokból bizonyos feladatokat minden körülmények között meghatározott idő alatt kell megoldani. Ami feltétlenül szükséges, annak áldozatokra való tekintet nélkül kell megtörténnie, ami azonban elkerülhető, az elmarad.
- Nem lett volna nehéz számunkra, hogy szeptember 10-e és 12-e között már megtörjük Varsó ellenállását, úgy, amint megtörtük szeptember 25-e és 27-e között. Én azonban először is kímélni akartam a német emberéletet, másodszor pedig abban a bár csalóka reményben ringatóztam, hogy ez egyszer talán lengyel részen is felülkerekedik a felelősség tudata és a józan ész a felelőtlen őrültség helyett. De éppen e tekintetben kisebb keretben megismétlődött ugyanaz a színjáték, amelyet nagyobb mértékben előzőleg kellett megérni. Meghiúsult az a kísérlet, hogy a felelős lengyel csapatvezetőséget - amennyiben ilyen egyáltalán volt - meggyőzzük, mennyire céltalan, sőt egyenesen őrültség az ellenállás éppen egy milliós városban.
- Egy generalisszimusz, aki maga kevéssé dicsőséges módon elmenekült, olyan ellenállásra kényszerítette egy ország fővárosát, amely csak ennek a városnak az elpusztítására vezethetett. Belátva, hogy maguk az erődítések aligha tartóztathatják fel a német támadást, magát a várost megerősített várrá változtatta át, és az egész lakosságot felszólította, hogy vegyen részt a küzdelemben.
- A varsói hatalmon levőknek egyszerűen az asszonyok és gyermekek iránti részvétből felajánlottam, hogy legalább a polgári lakosságot engedjék kivonulni. Fegyvernyugvást rendeltem el, biztossá tettem a szükséges kivonulási utakat, és ezek után éppen olyan hiába vártuk a hadkövetet, mint augusztus végén a lengyel tárgyalófelet. A büszke lengyel városparancsnok még csak válaszra sem méltatott bennünket. Több ízben meghosszabbíttattam a határidőket, utasítottam a bombázó repülőgépeket és a nehéztüzérséget, hogy csak feltétlen katonai pontokat támadjanak, és megismételtem felhívásomat. Megint csak hiába. Erre felajánlottam, hogy egy egész városrészt, nevezetesen Praga külvárost egyáltalán nem lövetem, hanem azt tartsák fenn a polgári lakosság számára, és ennek így meglegyen a lehetősége, hogy oda visszavonuljon. Ezt a javaslatomat is lengyel megvetéssel büntették. Azután két ízben igyekeztem, hogy legalább a nemzetközi kolóniát eltávolítsam a városból. Ez végül nagy nehézségek árán sikerült, az orosz kolónia esetében csak az utolsó percben.
- Végül szeptember 25-én elrendeltem a támadás megkezdését. Ugyanaz a védelem, amely előbb méltóságán alulinak tartotta, hogy az emberies javaslatokról akárcsak tárgyaljon is, a támadás megkezdése után mindenesetre a legnagyobb sietséggel megváltoztatta magatartását. Szeptember 25-én megkezdődött a német támadás, és szeptember 27-én a védelem megadta magát. A védelem, amelynek 120.000 ember állott rendelkezésére, nem merészelte megkockáztatni a bátor kirohanást, mint azt annak idején Litzmann német tábornok aránytalanul kisebb erőkkel megcselekedte, hanem jobbnak látta ez a védelem letenni a fegyvert. Ne akarjanak hát itt párhuzamot vonni az Alkazarral. Ott spanyol hősök heteken át hősiesen dacoltak a legkeményebb támadásokkal, és ezzel joggal örökre emlékezetessé tették nevüket! Itt azonban egy nagy várost lelkiismeretlenül kiszolgáltattak a pusztulásnak, majd 48 órai támadás után megadták magukat.
- A lengyel katona egyenként több helyen bátran harcolt, vezetőit azonban - kezdve legfelülről - csak felelőtlennek, lelkiismeretlennek és tehetségtelennek lehet nevezni.
- A Hela-félsziget előtt is elrendeltem, hogy ne áldozzanak fel egyetlen embert sem a legalaposabb előkészítés nélkül. Ott is abban a pillanatban történt az átadás, amelyben a német támadás bejelentetett és megkezdődött.
- Leszögezem ezeket a megállapításokat, hogy megelőzzem történelmi legendák képződését, mert ha ebben a hadjáratban valaki körül ilyen legenda kialakulhat, akkor az csak a német muskétás lehet, aki támadva és menetelve újabb lapot illesztett bele elmúlhatatlan és dicsőséges történelmének könyvébe. Ilyen legenda alakulhat ki páncélos haderőnk harcosai körül, akik vakmerő elszántsággal újra és újra előbbre vitték a támadást, s végül legenda képződhetik azok körül a halált megvető repülők körül, akik tántoríthatatlan szívóssággal megfigyeltek és támadtak, ahol csak parancsolták nekik, vagy ahol bármilyen cél mutatkozott, jól tudva, hogy minden lelövés, ha nem ölte meg őket már a levegőben, leugrások után borzalmas felkoncolásukkal fog járni.
(Folytatjuk)

További részletek: http://kuruc.info/r/8/102298/#ixzz28Y6aNjzi
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A birodalom nagy dilemmája - olvasónk gondolatai
  2012-10-06 21:25:53, szombat
 
  2012-10-06. 18:59
A birodalom nagy dilemmája - olvasónk gondolatai


A világ nagy részét uraló rabló pénzügyi hatalom, úgy tűnik, válaszúthoz érkezett. El kell döntenie, hogy most még meglévő katonai túlerejét felhasználva agresszívan fellép-e a Föld stratégiai pontjain, hogy a történéseket a saját érdekei szerint befolyásolja, vagy pedig, jó sorsában bízva, bevárja az elkövetkező eseményeket. Bármely lehetőséget választja, az komoly következményekkel jár önmaga és a világ számára egyaránt. Nézzük meg részletesebben mit kínál ez a két lehetőség.
Katonai fellépés esetén kiterjedt konfrontációval kell számolnia, gyakorlatilag rövid időn belül szembekerülhet a világ összes többi nagyhatalmával, akiknek nukleáris elrettentő ereje határt szab a konfliktusok mértéktelen eszkalációjának. Visszaszorítani esetleg lehet őket (Kína, Oroszország), de az apokaliptikus pusztulás lehetősége miatt legyőzni nem. Emiatt is vitatom azokat a véleményeket, amelyek az amerikai haderő korlátlan lehetőségeit hangoztatják.
Ez nem haditechnikai csecsebecsék és kommandós kiképzés kérdése, hanem stratégiai szükségszerűség.
A másik, ami miatt ezt vitatom, az, hogy, bár az eddigi konfliktusokban az amerikaiak igen korlátozott erőkkel is eredményt tudtak elérni, de mindezt komolytalan ellenfelek ellen.
Egészen más lenne a helyzet magas technikai színvonalon álló tömeghadsereg(ek) elleni konfliktusban. Amikor nem néhány tízezer, hanem több millió katonát kellene az anyaországtól sok ezer kilométer távolságban (itt most egyértelműen egy közép-keleti konfrontációról van szó) bevetni és százmillió tonnás nagyságrendben kellene utánpótlást szállítani ekkora távolságra.
Bár valami hasonlót már megvalósítottak a 2. világháborúban, de most ennél egy nagyságrenddel nagyobb műveletre lenne szükség, sokkal hatalmasabb ellenfelek ellen. Olyan ellenfelek ellen, akik maguk is képesek elektronikus és műholdháborúra, milliószámra rendelkeznek harci eszközökkel, és embertartalékaik szinte kimeríthetetlenek. És még egyszer hangsúlyozva, hogy siker esetén is a teljes győzelem reménye nélkül. Nyugati siker esetén is le kellene állni, önmérsékletet kellene tanúsítani, el kellene fogadni a korlátozott, és valószínűleg ideiglenes eredményeket. Ennek így sok értelme nem lenne, még akkor sem, ha egyébként bírnák erőforrásokkal egy ideig. Nem érné meg a hatalmas áldozatot.
Magyarán szólva, ha egy esetleges (közel-)közép-keleti konfliktusban az ázsiai nagyhatalmak felvennék a kesztyűt, nem folytatnák tovább óvatos politikájukat, és a nyílt ellenállást választanák, akkor valószínűleg az amerikai főcsendőrnek vissza kellene vonulnia.
Egy ilyen óriási konfliktust nem lehetne felvállalni azért a csekélyke győzelmi eredményért, ami néhány letarolt sivatagi ország birtoklását jelentené, pár ezer használhatatlanná tett olajkúttal. És mindezt több milliós saját veszteséggel, valamint egy megrokkant hadigazdasággal.
Egy ilyen tömegháború nem a drónok elegáns lövöldözős játéka lenne, és mit sem számítanának az anyahajókról indított cirkáló rakéták. Itt a kontinens méretű lövészárok-világ térne vissza a mai kor technikai színvonalán. Ha egyáltalán meg tudnák akadályozni a világméretű eszkalálódást. Mert arra sincs garancia.
Irán megtámadása nagyon megrezegtetné ezt a lécet. Kína energiahelyzete Irán és a Közel-Kelet kiesésével ugyanis nagyon válságosra fordulna. Irán magára hagyása esetén az USA közvetlen befolyást gyakorolhatna a már kínai dominanciájú belső és dél-ázsiai területekre. Összességében tehát Kína és India egész erőforrásrendszere, egész újgazdag életmódja és életminősége súlyos veszélybe kerülne. És Oroszország dilemmáiról még nem is beszéltünk. És Pakisztán fenyegetettségéről sem beszéltünk. És az egész iszlám világ lehetséges reakcióiról sem beszéltünk. Egy esetleges meghátrálás az ázsiai hatalmak részéről valószínűleg megmérgezné - a még csak bimbózóban levő - sanghaji szövetségi rendszert is. Magas a tét tehát mindkét oldalon.
Ez talán egy kicsit magyarázhatja az irániak hallatlan önbizalmát és harciasságát, hiszen ők is tudják, hogy egy ellenük történő támadás messze túlmutatna egy Perzsa-öböl konfliktusdimenzióin. (Más kérdés, hogy nekik is tudniuk kell, hogy egy ilyen háború után a Hold felszíne egy üdülőkörzet lenne az iráni felföldhöz képest.)
Az egész térség, de főleg Irán a világ nagyhatalmi érdekeinek gyújtópontjába került. És a történelemre kicsit visszatekintve tudjuk, hogy az ilyen nem sok jót jelent. Igazi világháborús puskaporos hordó lett a Perzsa-öböl térsége.
Reméljük, nem fog felrobbanni, bár a nemzetközi politika néhány szélsőséges figurája (például Netanjahu) úgy tesz, mintha ezt nem tudná végiggondolni, vagy nem érdekelnék a következmények.
Ez 2001. szeptember 11. igazi kérdésfelvetése! Ebbe a helyzetbe kormányozta magát az atlanti birodalom ezzel a jeles nappal, és most nem igazán talál megoldást erre a dilemmára. Szüksége lenne erre az egész térségre, de lehetőleg komoly konfliktus nélkül. Lehetőleg presztízs-, ember- és anyagi veszteség nélkül. Csakhogy közben a szomszédban hatalmas, milliárdos népek jöttek lendületes mozgásba, és számukra már elfogadhatatlan egy korlátlan nyugati dominancia a nekik is létfontosságúvá vált terepen.
Lassan kialakulóban van egy ázsiai típusú Monroe-doktrína, amely már nagyon türelmetlenné kezd válni az idegen érdekek állandó elsőbbsége láttán. A Kína és Japán közötti vita során látni lehet, hogy a kínaiakban mekkora elfojtott agresszivitás gyűlt már össze az idők folyamán. Pedig az csak egy tyúkper a Közel- és Közép-Kelet problémáihoz képest.
Fejezzük be az első lehetőséget - és a háború vízióját - taglaló részt azzal, hogy erre, reméljük, nem kerül sor. Reméljük, lesz annyi önmérséklet a nagyhatalmak döntéshozóiban, hogy belátják, hogy ma már egy hagyományos háború is nagyrészt el tudná pusztítani az emberi civilizációt. Mert az igazi szélsőségesek nem a nemzeti mozgalmakban vannak. Az igazi szélsőségesek a pénz birtokában, a hatalom megszállottjaivá lett uzsorások között vannak. Ők robbantották ki a 20. század háborúinak többségét is, és az ő hatalmi mániájuk nem tudja most elfogadni a világ megváltozott realitásait.
Hogy miért olyan döntő térség a nyugati globalisták számára a Közel-Kelet (túl az olajon), azt a második lehetőség taglalása során látni fogjuk, nézzük tehát ezt az alternatívát.
Ha az USA nem lép fel agresszívan, és kivár, akkor azt kockáztatja, hogy elveszít minden ellenőrzést az események felett, és a földgolyón most zajló folyamatok - valljuk be - nem sok jót ígérnek a cionliberális világ számára.
Ugyanis szép szóval a globális hatalom már szinte semmit nem ér el a mai világban. A szabadságról, demokráciáról, békevágyról szóló kinyilatkoztatásaikon a nemzetek kétharmad része már csak mosolyog, ha ugyan nem gyöngyözően kacag. Hogy lehetne komolyan venni például az USA békevágyát, egy olyan országét, amelyik az utóbbi 120 évben száznál is több kisebb-nagyobb háborút vívott?! És ő egyikben sem volt hibás. Mindannyiszor megtámadták a gonosz ellenségek (spanyolok, grenadaiak, vietnamiak, libanoniak, szomáliaiak, németek, magyarok, olaszok, salvadoriak, libiaiak, japánok, marokkóiak, törökök, irakiak, afgánok stb...)
De azért ez a sok antidemokratikus és fasisztoid nemzet rendesen megjárta a gonoszságával. Meghasad a szív, hogy ezek a tudatlan népek nem sejtették, hogy egy milyen jóravaló hatalmas nemzetet is támadtak meg...
(Esküszöm, hogy az oroszok is mind a mai napig meg vannak győződve arról, hogy őket például 1939-ben megtámadta a 4 milliós Finnország. A kollektív idiotizmus, úgy látszik, be tud épülni a nagyhatalmi öntudatba a kis emberek szintjén is.)
De térjünk vissza kis kitérőnkből a mai stratégiai realitások világába, és nézzük, hogy a passzívabb kivárás milyen veszélyeket is hordoz a birodalomra nézve.
Az atlanti birodalom dominanciája két tényezőn nyugszik: a dolláron, mint kulcsvalután és az amerikai haderőn, a világ csendőrén, jelenleg a Föld legnagyobb pénzügyi forrásaiból finanszírozott, legütőképesebb haderején.
A dolláron alapuló uzsorás pénzügyi rendszer mágnesként szívja el az erőforrások egy részét a világ dollárt használó országaitól, az eladósodottságtól és a multinacionális bank- és termelő tőkétől való függés mértékében. Természetesen a haderő is lényegében a dolláron alapul, tehát igazából egy tényezős a dolog, de a hadsereg jelenti az igazi látható fenyegetést, ezért kell külön megemlíteni. Ha a dollárral valami baj lesz, akkor az amerikai armada is egyik pillanatról a másikra egy nagyságrendet fog veszíteni az erejéből.
De vessünk először egy gyors pillantást a dollárnak az amerikai jólétben és hatalomban betöltött szerepére.
A dollár - mely a 2. világháború után lett a világ első számú és legfontosabb pénzneme, kulcs- vagy tartalék valutája - tetemes hasznot biztosít magánkibocsátója a FED, az amerikai jegybank, de természetesen az amerikai nemzet számára is. Ez a haszon többcsatornás, amiből csak egy-két közérthetőbbet veszünk számba. Természetesen a legegyértelműbb közvetlen haszon az eredeti felhasználás haszna, a kincstár haszna, vagy seniorage, amely abból adódik, hogy a jegybank semmit sem érő papírdarabokat ad valós gazdasági teljesítményekért, árukért, szolgáltatásokért cserébe. Mivel a dollárt a világ országainak jelentős része használja, ezért a cionliberális bankárkaszt és az USA napjainkban is folyamatosan óriási hasznot realizál az egész világból a semmiért, hiszen ők csak papírdarabokat adnak, vagy még azt sem, hiszen a létrehozott pénz 97%-a elektronikus alapú. Hasznot realizálnak a hitelezésükből, amivel az eladósodott országok népeit sanyargatják, kemény kamatokat érvényesítve, pedig ők valójában nem adtak semmit. A világon kihelyezett hitelek többsége dollár alapú, még azok is amelyek nem tűnnek annak, hiszen a helyi bankok finanszírozásának a forrása is nagyrészt amerikai dollárhitel. Az euró létrejötte kicsit módosított ezen a képen, de lényegében a dollár kistestvéréről van szó.
Magyarország idei teljes adósságszolgálata 5.850 milliárd forint (ebből 3100 kamat, és 2.750 milliárd a tőketörlesztés), ami több mint 40%-a a nemzeti jövedelemnek, és 25%-a a bruttó hazai terméknek, a GDP-nek. Gondoljuk meg: az általunk létrehozott új érték 40%-a elmegy adósságra. És hol vannak még a magándevizahitelek törlesztései, a multik profitkivonása, a spekuláció okozta árfolyamveszteségek és egyéb pénzelszívások... Iszonyatos pénzügyi prés ez, amiből remény sincs kiszabadulni, és a hátterében tulajdonképpen semmi értékkel sem bíró pénz áll, melyet a kibocsátó, vagy a valahányadik közvetítő bank sokszor erkölcsi példabeszédek közepette és politikai feltételekhez kötve bocsát a szegény kelet-európai ország rendelkezésére. Akinek tulajdonképpen a saját pénzét kellene használnia, de ezt a jogot a rabságban tartó cionliberális kaszt elvette ezektől a nyomorult népektől a jegybanki függetlenség ordítóan hazug jelszavával.
Szögezzük le nyomatékos hangsúllyal: egyetlen ország sem lehet szabad, amelynek pénzrendszere idegen kezekben van!
És egy ilyen elszívási bohózat mellett a cionliberális bank- és médiaemberek, valamint a kormányzat felelős emberei is pénzügyi piacokról beszélnek és a növekedés lehetőségéről. Meg a növekvő foglalkoztatottságról. Akkor, amikor a valóságban évente közel 200 ezer magyar zuhan a kilátástalan szegénységbe, amikor szinte leállt az ingatlanforgalom az országban, és a háztartások 40%-a késedelmes a közüzemi számlákkal. De hagyjuk a bicskanyitogató indulatokat, és szögezzük le: aki ebben részt vesz, annak a saját lelkiismeretével kell elszámolnia. (És talán egyszer a nemzet kérdéseire is válaszolnia kell.)
A magyar példa csak arra szolgált, hogy lássuk, milyen nagyságrendű pénzeket is von el a birodalmi központ a legnyomorultabb, legkiszolgáltatottabb perifériákról.
Visszatérve a kulcsvaluta előnyeinek taglalásához, meg kell említenünk, hogy nyilván hatalmas hasznot hoznak az amerikaiak számára az ilyen belső érték nélküli pénzből alapított külföldi vállalkozások, befektetések profitjai, továbbá az úgynevezett pénzügyi piacokon végrehajtott műveletek nyeresége, különféle pénzügyi szolgáltatások, spekulációk, és sokszor a gátlástalan pénzügyi zsarolás is, aminek mindenféle bonyolult pénzpiaci neveket adnak.
Szögezzük le: ez az egész pénzpiaci bolhacirkusz egy hatalmas másodlagos csalássorozat, melynek során az elsődleges értékteremtő munkajövedelmeket több ciklusban újraelosztják, és ezek során a pénzek egyre inkább a nagy tőketulajdonosokhoz vándorolnak át. Nézzük például a tőzsdéket. A hivatalos szöveg szerint a tőzsde egy olyan intézmény, mely biztosítja a tőke kellő mennyiségét és optimális allokációját a tőzsdére bevezetett cégek között. Ez így könnyfakasztóan szépen hangzik. Csakhogy a valóságban egészen más történik.
A valóságban, a pénzek folyamatosan a kevés információval rendelkező kisbefektetőktől a több információval rendelkező nagy befektetőkhöz áramlanak.
És kit tisztelhetünk általában ezekben a kedves nagy befektetőkben? Igen, véletlenül elsőre eltalálták.
Az igazi, munkaalapú társadalomban ilyen intézmények nem léteznek, nincs rájuk szükség.
Egy azóta szigorúan betiltott bajuszos ember mondta még a múlt század harmincas éveiben azt, hogy a pénznek soha nem szabad elválnia a munka világától, a munkán kell alapulnia, és csak az értékközvetítést szabad szolgálnia. Amennyiben a pénznek másodlagos, harmadlagos és sokadlagos funkciói alakulnak ki, akkortól azonnal a csalás melegágyává válik, és a kifosztást, függésben tartást szolgálja. Az ilyen igazmondó bajuszosokat általában nem szeretik napjainkban. Biztos csak a nyers modoruk miatt...
Ez az egész cionglobalista pénzügyi rendszer tulajdonképpen egy fordított piramisjáték, ahol a kibocsátó nem tudja egy idő után visszavenni az esedékes pénzeket, mert a kamatos kamat irreálissá fokozza az adósságterheket. Az adósságokat elengedni nem lehet, hisz a rendszer ettől felborulna, de akkor is felborul, ha nem teszünk semmit, mert az adósok fizetésképtelenné válnak. Mindenki csapdában van már ebben a rendszerben! És a visszafizetési hullámok minden ciklusban egyre nőnek. Ha például Európa valamilyen csoda folytán túlélné a 2013 tavaszán és nyarán esedékes nagy "visszafizetési szezont", akkor a következő, még nagyobb fogja bedönteni.
Gondolom, ebből a rövid felsorolásból is látszik, hogy micsoda extra jövedelmek csapódtak le az amerikai gazdaságban, amely jövedelmek a világ minden országából folyamatosan érkeztek. Ez a jövedelem olyan mértékűvé vált az idők folyamán, hogy napjainkban az USA, bár a világgazdaság tényleges teljesítményének csak 8%-át hozza létre, valójában a világ összes jövedelmének 23%-át teszi zsebre. Vagyis minden valóságosan megtermelt amerikai dollárhoz a világ gálánsan még kettőt odatesz. Vagy inkább azt mondhatjuk, hogy ennyit elrabolnak tőle a pénzügyi rendszer segítségével. Mi más ez, ha nem élősködés? Putyin orosz elnök volt olyan modortalan, hogy ezt a világ nyilvánossága előtt meg is mondta az amerikaiaknak. Azóta spontán módon mindenféle homályos pénzügyi hátterű, emberjogi és kulturális szervezetek alakultak oroszhonban, melyek elkeseredetten meg akarják dönteni a hatalmát.
Ha csontvázig lecsupaszítjuk korunk pénzügyi rendszerét, és eltávolítjuk róla az ideológiai fedő és ködösítő rétegeket, és szűkszavúan meg akarjuk határozni a lényegét, akkor azt mondhatjuk, hogy a "pénzügyi piacok", meg "piaci verseny", "demokratikus játékszabályok", és "esélyegyenlőség" elnevezésű szlogenek mögött egy gátlástalan kirabló folyamat húzódik meg.
Ebben a rendszerben a munkaerő, áru és szolgáltatások tulajdonosai, tehát a tulajdonképpeni teljesítményt nyújtók folyamatosan elvesztik jövedelmeik jelentős részét, ami a tőketulajdonosokhoz kerül. Náluk több ciklusban koncentrálódik, majd egy része szépen visszaáramlik a politika megvásárlására, megvesztegetésére.
Érdekes módon a közgazdasági iskolákban a pénz megvesztegetési funkcióját nem tárgyalják, pedig ez az egyik legfontosabb funkciója a 21. században.
Napjaink hivatalos szóhasználata pedánsan a kor retusálási, ködösítési igényeihez van csiszolva. Amikor kedvezőtlen pénzpiaci folyamatoknak titulálnak olyan cselekményeket, amelyek nagyapáink korában köztörvényes pénzügyi zsarolásnak számítottak. Amikor spontán, esélyegyenlőségen alapuló piaci mechanizmusnak nevezik a multinacionális cégek, gátlástalan piaclerablását, ahol a kicsiknek csak a morzsák jutnak. És még hosszan sorolhatnánk a valósággal köszönőviszonyban sem levő, kozmetikázó, sőt durván hamisító kijelentések tömkelegét.
Nem olyan régen volt egy korszak, amelyben több millió ember tarkón lövését szemérmesen ideológiai elhajlásnak, sajnálatos tisztogatásnak nevezték. Amikor 40 millió ember agyonverését kulturális forradalomnak titulálták.
Nos, ennek a modernebb, monetarizált változatát éljük napjainkban, és a végeredmény is sokkal "humánusabb", nem közvetlen gyilkosság, hanem "csak" kirablás. (Tudom, a szegénységbe is bele lehet pusztulni.) Gratulálunk, ez azért egy enyhébb büntető tényállás...
De megint elkalandoztunk, térjünk vissza a dollár körüli konkrét bonyodalmakhoz.
Az utóbbi időszakban porszem került ebbe az évtizedek óta folyamatosan működő pénzszivattyúba. Először Latin-Amerikában rendült meg a "szép, új, demokratikus világ" eljövetelébe vetett hit, amiben nem kis szerepet játszott a térség országainak sorozatos bedőlése. Az elégedetlenség napjainkra nyílt lázadássá fajult, a térség országai lényegében minimálisra korlátozták a dollár használatát, nagyon lecsökkentették a multicégek mozgásterét, és saját, regionális devizát vezettek be, amit az egymás közötti forgalomban használnak is. A Chávez vezette Venezuela gyakran az USA-val való nyílt háborús konfliktus határmezsgyéjén táncolt.
Egy egész kontinens elvesztése elég jelentős sebet ejtett a dollár univerzális jellegén, de hamarosan újabb fejlemények következtek. Előbb Irán jelentette ki, hogy csak euróért szállít olajat, majd az atlanti birodalmon kívüli legnagyobb országok, Kína, India, Oroszország, sőt - meglepetésre - Japán kötöttek egymással kétoldalú, a dollár használatát beszüntető megállapodásokat. Oroszország és Kína nyíltan ellenséges pénzügyi spekulációkba kezdett, amit Kína azzal fejelt meg, hogy bejelentette igényét a tartalékvaluta működtetési jogára. Ezután a napokban a nemzetközi pénzforgalom számára teljesen nyitottá tette bankrendszerét, kijelentette, hogy a jüanban történő tartalékképzés minden ország számára biztonságos, és Kína hatalmas termelési potenciálja elegendő fedezetet nyújt a kínai valuta értékállóságára. Ez bizony már csaknem nyílt hadüzenet a dollárnak, amelynek vesszőfutása hamarosan jelentősen fel fog gyorsulni. Természetesen most is Irán volt az úttörő, aki azonnal bejelentette, hogy már jüanért is szállít ezután olajat. (Persze közben Indiától elfogadja a rúpiát is.)
Gondolom, az eddig elmondottakból nyilvánvaló, hogy aki nem használja a dollárt, az Amerika szempontjából egy veszélyes ellenség. Az, aki nem fizeti be a védelmi pénzt, bizton számíthat a Nagy Testvér fenyegetéseire és zsarolására. Hiszen az közvetlenül ássa alá ennek a jóravaló, békés nemzetnek a világhatalmát. A dollár bedőlése, kulcsvaluta jellegének elvesztése azonnali drámai változást jelentene az USA és a cionbankárok nemzetközi státuszában. Hát persze, hiszen egyből csak a saját nemzeti teljesítményük jövedelmére számíthatnának, ami édeskevés ehhez a luxuséletmódhoz, a presztízsszokásokhoz, az égbekiáltó pazarláshoz, a haditechnikai csoda-mütyürökhöz. Már most is érezhető egy egyre határozottabb életszínvonal-csökkenés, a munkanélküliek száma jelentősen megugrott, a bérek a kisemberek szintjén évek óta még nominálisan sem nagyon nőttek, lemondtak az űrprogram nagy részéről stb. De mindez semmiség ahhoz az össznemzeti kijózanodáshoz képest, ami akkor vár rájuk, ha a valutájuk összeomlik. És az amerikai nemzet 98%-ának fogalma sincs arról, hogy ez csak egy karnyújtásnyira van tőlük. Erről soha nem írnak az újságok, és a nemzeti önkép nem is engedne meg ilyen gondolatokat. Személyes tapasztalatom, hogy a lakosság túlnyomó többsége továbbra is a "szabad, demokratikus ország", a legdinamikusabb, kiváló nemzet" hollywoodi giccs szellemében tekint saját országára. A maradék 1-2%, aki tisztában van az életveszélyes valósággal (köztük a bankárkaszt) láthatóan keres valamiféle megoldást, de az is látszik, hogy nem hogy komoly megoldásuk, de még közös elképzeléseik sincsenek. Vannak, akik valami nemesfémalapú rendszerhez térnének vissza, vannak, akik összevonnának valutákat, de ezek komolytalan és megvalósíthatatlan dolgok.
A dollár nemzetközi pénzforgalmi részesedése, az egykor csúcsot jelentő 85%-os részarányról a fentebb ismertetett folyamatok következtében napjainkra 60% körüli értékre esett vissza. De ez még korántsem a mélypont, valószínűleg egyre gyorsuló zuhanás veszi kezdetét, ugyanis a harmadik világ előtt a cionliberalizmus már lelepleződött, mindenki ismeri működési elvét. És amikor valakit kiismertek, annak már hamar megtalálják a gyengéit. Népiesen szólva rámásznak az ellenszenvessé és sebezhetővé vált egykori hatalmasokra. És a dollár elleni gomba módra szaporodó tudatos támadások erre vallanak, a valuta bedőlése az atlanti birodalom Achilles-sarkává válhat.
És az USA mögött már csak két szövetséges csoport áll: a nyugat-európai barátok és a gazdag közel-keleti olajállamok arisztokráciája. (De a lakosság ott sem barátságos már, sőt ellenséges Amerikával szemben, az ultracionistákról nem is beszélve.)
És most értünk vissza a Közel-Keletnek mint kulcs-térségnek a jelentőségéhez, hiszen kijelenthető, hogy az olaj mint stratégiai nyersanyag, a saját nem csekély jelentőségén túl, egy másik funkciót is ellát. Mégpedig azt, hogy tartóoszlopként szolgál a dollár számára, hiszen amíg a fekete aranyat jórészt csak dollárért adják, addig ez egy komoly tartást ad, és hátteret biztosít a kulcsvalutának. Annak a kulcsvalutának, amely a '70-es évek eleje óta már nem nemesfém alapú, (Bretton Woods-i rendszer összeomlása), és amely mögött a '80-as évek vége óta komoly árufedezet sincs már. Ha ez nem lenne, akkor a dollár magától is összedőlne. Szinte az egyetlen támasztéka immár az olaj maradt.
És az utóbbi időben egy Irán nevű renitens ország elkezdte rugdosni ezt a támasztékot!
Az Iránnal szembeni ellenséges fellépés elsődleges oka nem az atomfegyverkezés, nem is a terrorizmus, és az úgynevezett "demokratikus" és "emberi jogokhoz" sincs köze.
Irán egyszerűen közvetlen halálos veszélyt jelent az USA és a cionizmus világhatalmára. A dollárt már régóta szeretné kiszorítani a közel-keleti régióból, katonailag is elég erős ahhoz, hogy lángba borítsa a térséget, továbbá ideológiailag a legádázabb ellenfél, amelynek megnyilvánulásait a birodalom vazallusainak már régóta meg sem szabad hallgatniuk.
Pedig az amerikaiak által lenézett perzsák elég tisztán a világ elé tárják az igazságot.
Miért kellene a világnak elfogadnia egy olyan ország pénzét kulcsvalutaként, amely ország jóformán csak importőrként van jelen a nemzetközi áruforgalomban? Miért kellene a világnak elfogadnia egy olyan ország pénzét kulcsvalutaként, amely háborúkra költi a más országoktól összerabolt gazdagságát?
Miért kellene a világnak elfogadnia egy olyan ország pénzét kulcsvalutaként, amely a más országoktól összerabolt gazdagságát a liberalizmus, a halál ideológiája terjesztésére fordítja? (Ők a sátán ideológiájának nevezik.)
Minden évben elhangzik a kijelentés, hogy a világ legnagyobb gazdasága az amerikai, és hogy Kína még jó pár évre van attól, hogy utolérje.
Pedig ez már csak pénzügyileg igaz. Ha a termelést naturáliákban vesszük számba, akkor az ázsiai országban termelt áruk tömege már réges-régen meghaladja az USA-ban előállított áruk és szolgáltatások volumenét. De egyelőre a kínai területeken működő külföldi tulajdonú cégek jó részének bevétele még nem ázsiai zsebekbe vándorol. De a kínai másolási technika fejlettségét ismerve hamarosan már nem lesz szükségük ezekre a "prototípusokra" .
Japán egykori útját járják. A nyugati technológia lemásolása és átdolgozása után kivetik magukból az eredeti donorokat.
Örök törvényszerűségnek tűnik, hogy egy döglődő birodalom bármit tesz is, az mindig rosszul sül el. És ennek komplementere is általában működik, nevezetesen, hogy a feltörekvő hatalmakat úgynevezett "szerencsés" mellékkörülmények is segítik a felemelkedésben. (Ezt lehetne elemezgetni rendszer- vagy játékelméleti szempontból, de lehet találni ezzel kapcsolatos mondásokat a régi vagy a közelmúlt bölcseletében egyaránt.)
Erre is az iráni ügyet lehetne felhozni példaként. Azzal, hogy az USA ráerőltette az Irán elleni vásárlási embargót az európai országokra, gyakorlatilag Kína és India karjaiba kergette Iránt. Ő a nemzeti valutáikért szállítja az olajat nyomott árakon, hiszen ebben a helyzetben kénytelen kedvezményt adni. Mi lett az eredmény? Jó kis olcsó, extra erőforrást biztosított Amerika a leghalálosabb gazdasági és világhatalmi ellenfeleinek.
A dollár története - vagy inkább kálváriája - lassan a vége felé közeledik. Tudom nagyon sokan nagyon türelmetlenül várják már ezt, szeretnék siettetni bekövetkeztét. Mások hitetlenkedő kijelentéseket tesznek, összeesküvés-elméletnek minősítik az ilyen beszédeket.
A balliberálisok szerint ez az egész állandósult és egyre mélyülő világválság csupán egy átmeneti mélyebb zavar, netán egy világgazdasági hosszúciklus mélypontja.
Pedig a kicsit is elmélyültebb odafigyelés és az őszinte problémafeltárás könnyedén kimutatja, hogy a gazdaság szereplői már mind lépéskényszerben vannak, közeledik a matt, és nem lehet a játszmát újrakezdeni.
A bedőlést, az utolsó napot türelmetlenül váróknak pedig tudniuk kell, hogy nem lesznek azok valami diadalmas idők. Hatalmi vákuum, bizonytalanság, nélkülözés és szegénység fog a világra köszönteni jó pár évig. Az új világ mindig vérben és félelemben érkezik.
Ad astra per asperas - tövises az út a csillagokig.
Szende Péter
(A szerző olvasónk.)

További részletek: http://kuruc.info/r/20/102292/#ixzz28Y51IqbF
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Korunk nagy hazugságai: A jóléti Magyarország ígérete
  2012-10-06 20:39:56, szombat
 
  Korunk nagy hazugságai: A jóléti Magyarország ígérete


Dátum: 2012. September 16. Sunday, 22:40

Publicisztika
23 évvel ezelőtt az ország nagy reményekkel lépett az ún. rendszerváltás útjára. Az akkor leírt elképzelések, remények és szándékok alatt még meg sem sárgult a papír, amire rögzítették ezeket. Nézzük meg nagy vonalakban, hogy mi valósult meg ezekből.




Reményeink között szerepelt a teljes struktúraváltás, az ipar és a mezőgazdaság modernizálása, a nyugati munkamódszerek és munkafegyelem bevezetése, az - akkor még követendőnek tekintett - nyugati politikai kultúra meghonosítása, és az életszínvonal számottevő emelése. Fontos elvárásunk volt, a felzárkózás a nyugati országokhoz, a szegénység teljes felszámolása, szociális rendszereink magas minőségi szintre emelése, és számos egyéb szépreményű elképzelés.

Akkoriban nagyjából 20 évre taksáltuk azt a felzárkózási időszakot, amire megközelíthetjük a nyugat-európai országok szintjét. Azidőtájt az számított realistának, aki belátta, hogy utolérni 20 év múlva sem fogjuk őket, de erősen megközelíthetjük.

A “jóléti rendszerváltás" szóösszetétel, az egyik leggyakrabban használt eleme lett az újságírói kelléktárnak. Manapság pedig sajnos csak keserűen mosolygunk az akkori naivitásunkon.

A világ leggyakorlottabb kifosztó gépezetének karmaiba kerültünk, amely esélyt sem hagyott egy pillanatig sem, a magunk útjának megjárására. A teljes tudatlanság állapotában sodródtunk ebbe a helyzetbe, és jó ideig fogalmunk sem volt, hogy igazából mi is történik velünk. (sajnos a megtévesztett, és nem igazán tudatos többségnek jelenleg sincs) El lehet képzelni a jó szándékú, de teljesen felkészületlen és naív, egykori könyvtáros-miniszterelnökünk Antall József elképedését, amint az azóta nyilvánosságra került bankár-viziten részt vett Londonban a munkatársaival. Ahol közölték vele, hogy ezután mi hogyan fog működni Magyarországon. Gondolom a demokráciáról szőtt “délibáb" azonnal darabjaira hullott a lelkében.

A nemzetközi bankároligarchia gépezete nem bízta a véletlenre az események alakulását. Már jóval korábban, a 80-as évek elején bekényszerítették az országot a legfőbb pénzügyi dögkeselyű, az IMF karmaiba. Ezután a későbbi politikai elit kiválasztását, és képzését kezdték meg a pénzarisztokrácia strómanjai, majd a 80-as évek végén közvetlenül is részt vettek a politikai pártok létrehozásában. (Erről Soros György, Mark Palmer és a többiek tudnának részletesebben mesélni)

Az így létrejövő politikai szubkultúrához a spontaneitásnak, és főleg a magyar népnek a világon semmi köze sem volt, és jelenleg sincs. Nagyon megtévesztett az, aki azt hiszi, hogy a lakitelki találkozónak, a különböző kerekasztal-alkudozásoknak, és az ideológiai naívák által gyakran emlegetett más eseményeknek, bármiféle hatásuk is lett volna a végső történésekre. Az ország szándékos eladósítása az első perctől kezdve gőzerővel folyt. Ha a 90-es évek világát néhány szóval akarnánk jellemezni, akkor a kalandor pénzügyi politika, a rabló privatizáció, és a köztörvényes giga-panamák (olajszőkítés, Postabank ügy stb..) világaként írhatnánk le ezt az időszakot.

A nemzeti vagyonunk túlnyomó részétől néhány év alatt megszabadítottak minket.

Ekkorra már a statisztikai módszertanból is kivezették a nemzeti vagyon fogalmát. Az ország termelő kapacitása néhány év alatt szertefoszlott, semmivé vált! A cégek egy részét a gazdaságtalanság hazug ürügyével leállították, más részét mohó-korrupt privatizálók hada szedte darabokra. A még ezután is kitartó cégek a multik piac-letakarító műveleteinek váltak áldozataivá. A kilencvenes évek első felének lázas pusztítása hatalmas károkat okozott, és a mai napig helyrehozhatatlan sebeket ejtett az ország gazdaságán.

A cégekkel, üzemekkel együtt került a szemétre mindaz a sok évtizednyi termelési

tapasztalat, know-how, szervezési és szervezeti tudás, ami felhalmozódott az országban. És bár ezek nagy része szocialista módon működő vállalkozás volt, de megfelelő szakértelemmel rentábilissá tehették volna őket. Erre azonban még kísérlet sem történt. Pedig ezen cégek közül nagyon sok túlélte a Horthy időszakot, sőt a Monarchia világát is.

Ezen cégek tönkretétele során tűnt el az a másfél millió munkahely, amelyet a mai napig is keresnek, és aminek a helyreállítására remény sincs a mai multinacionális cégek uralta világban. Vessünk egy pillantást arra, hogy miben is áll a multik ellenérdekeltsége.

A transznacionális cégek elsősorban az olcsó, és viszonylag kvalifikált munkaerő miatt érkeznek hozzánk. Létezik néha más ok is, de ezt tekinthetjük az alapvető motivációnak. Abban a pillanatban, amikor elkezd növekedni a bérszínvonal, az egyenes arányban ássa alá a multik versenyképességét. Egy bizonyos bérszint felett teljesen okafogyottá válna a jelenlétük. Ugyanígy nem érdekeltek az általuk gazdaságilag uralt területek bármiféle felzárkóztatásában, vagy modernizálásában. A ‘szent' profitjukat veszélyeztetnék ezzel.

Meg kell őrizniük monetáris, technológiai és politikai előnyeiket bármi áron a bennszülöttekkel szemben, hiszen bármilyen területi szupremáciának ez alapfeltétele. A latin-amerikai országok jóval korábban megtapasztalták ezt a fajta függőséget,

és köszönik szépen soha többé nem kérnek belőle. A globális finánctőke elleni reakció a világnak abban a szegletében egy olyan elszánt nemzeti baloldalt (igen, több országban nemzeti-szocializmust) hozott létre, ami soha nem fogja többé engedni túlsúlyba kerülni a globalizmus hiénáit.

Azt a gazdasági közeget, amelyben multinacionális cégek és transznacionális banktőke működik, azt semmiképpen sem lehet piacnak nevezni. A multik éppolyan halálos ellenségei bármiféle piaci versenynek, mint a kommunista párt volt. A kettő abszolút kizárja egymást.

A nemzeti előrelépés alapfeltétele minden országban a globális tőke szerepének visszaszorítása, marginalizálása. E nélkül hamvába holt minden tisztességes kísérlet, e nélkül nincs nemzeti függetlenség, és nemzeti méltóság. És amennyiben az ország elbukja ezt a “szabadulási" kísérletet, akkor a nemzeti fennmaradása kérdőjeleződik meg.

Ha az ország nem képes biztosítani a saját piacát (akár patrióta módszerekkel is) a saját nemzeti termelő rendszereinek, akkor azok egy idő után elsorvadnak, kreativitásukat vesztik, akárcsak egy nem használt végtag. Az állandó támogatás nem segít ezen, a magyar cégeknek a saját piacról származó, saját bevétel lehet csak a megoldás.

De térjünk vissza a saját csalódásainkhoz.

Azt senki sem hitte volna, hogy 23 év múlva - a távoli jövőben - a magyar átlagjövedelem (143 ezer Ft nettó) az 1979-es 3.600 Ft reálértékének felel meg. És, hogy ezért háromszor olyan teljesítményt kell letenni az asztalra, hiszen a magyar termelékenység a nyugatinak a 25%-áról a 75%-ára emelkedett. És, hogy mindez csupán 3,8 millió embernek fog megadatni, nem úgy mint a múltban, 5 milliónak. És a nyugatias modernitás mindezen adományait is csak a teljesen elhülyített transz-atlanti világból záporozó szélsőségesen liberális idiotizmus melletti rendszeres hűségeskü fejében nyerhetjük csak el.

Ellenkező esetben ugyanis “spontán" módon nagyon kedvezőtlenül alakul a forint árfolyama, és a viszontbiztosítási CDS hitel derivátum is. Valamint az érdeklődés “spontán" lanyhulása következtében kellemetlenül megemelkedik az államkötvények hozamszintje. Nagyapáink korában a népi közszáj ezt “kurva zsarolásnak" hívta, manapság azonban a balliberális frazeológia “kedvezőtlenül alakuló világgazdasági környezet"-nek titulálja. (Ezek a balliberálisok néha olyan úriasan finomak, és diszkréten szakszerűek tudnak lenni...)

Nézzük meg egy kicsit a címünkben is szereplő nemzeti jólét alakulását a vizsgált időszakban.

A nyolcvanas éveket már felnőttként megélt emberek még jól emlékezhetnek az akkori idők viszonyaira. A kommunizmus fokozatos felpuhulása, a többcsatornás jövedelemszerzési lehetőségek megjelenése, a biztos megélhetés és olcsó rezsiköltségek egy meglehetősen szegényes kereskedelmi kínálattal kombinálódtak. Az ökonómiai, higiéniai, környezetvédelmi szemléletmód elmaradott volt, a politikai és közszereplési kultúra még csak a kezdeti szárnybontogatásoknál

tartott. Viszont minden kicsit is ambiciózus ember előtt komoly lehetőségek álltak, több munkahelye és jövedelme lehetett bárkinek, és meglehetősen elnézőek voltak a minőséggel kapcsolatos követelmények. A fiatalok sokkal reményteljesebb helyzetben voltak, mint manapság, olcsó OTP hitelekkel otthont lehetett teremteni már fiatalon (azért ez nem volt teljes körű) és komoly lakásépítési programok is folytak szerte az országban. A felsőoktatásban elitképzés folyt abban az időben, és a végzettek biztos munkahelyre számíthattak. A munkahelyeken meglehetősen lanyha munkatempóban (de jókedvűen) és sokszor meglehetősen trehány módon folyt a termelés. De legalább termeltek valamit - szokás ma mondani - és nem munkanélküliként, otthon segélyből alkoholizáltak, vagy drogoztak, mint manapság.

Összességében tehát egy jobb kedvű, reménykedő, sokkal jobb morális és fizikai állapotban levő, de trehány módon termelő és élő, kicsit elmaradott társadalmat robbantott darabokra a 90-es évek hatalmas detonációja. Az addigi biztonságos világ darabokra hullott, és a meglehetősen naiv társadalom megkezdte sokkoló megismerkedését a tőkés társadalom “farkastörvényeivel".

Amiből mára már jócskán kezd elege lenni. Valószínűleg az akkor éltek elsöprő többsége szívesen visszahátrálna abba a “langyos" világba. De azt a folyót már elvitték a hátunk mögül...

De valamiben mégiscsak ugyanabba a folyóba léptünk. Ugyanolyan szolgai módon “önként" csatlakoznunk kellett egy újfajta népközösséghez, az addig gyűlölt, és megvetett transzatlanti-nyugati világ különféle köreihez. Alárendeltségi pozíciónk azonban semmit sem változott a szovjet időkhöz képest. Egy másik, sokkal ravaszabb és tolvajabb gazda távoli, megvetett ölebei lettünk.

Szatelit mivoltunk miatt egy vazallusi társadalom-szerkezet alakult ki az országban. A külföldi pénzügyi köröktől való függés következtében a társadalom “vezető" ereje, egy maximálisan alkalmazkodott - sokszor az előző rendszerben is vezető szerepet játszott - kollaboráns politikai elit, amely erősen összefonódott a sokszor kétes ügyletekből kinövő módosabb vállalkozó rétegekkel.

Ez az erősen archaikus jegyeket hordozó feudál-szocialista maffia talán a legerősebb érdekérvényesítő csoport napjainkban, mely igen erős befolyást gyakorol valamennyi politikai pártra, és civil mozgalomra.

Megismételtük az előző rendszer hibáit: ugyanúgy szolgaian lemásoltuk a nyugati országok módszereit, mint ahogyan azt megelőzően a Szovjetunióval tettük mindezt. És a külföldtől való függés ugyanúgy a teljes csődbe vezette a nemzetet, mint ahogy történelme során már annyiszor.

23 év után senki sem állíthatja, hogy ez a rendszer nem kapott elég időt a bizonyításra. Rákosi elvtársat 8 év után kergette el az ország. Az ő “vas és acél országa" politikájának költségei is óriásiak voltak, de összességében eltörpülnek a mostani időszak teljes nemzeti vagyonvesztése mellett.

És a kollaboráns politikai elit fintorogva elnéz ezen dolgok felett...

A gyorsuló lefelé csúszás a jelenlegi hatalmi garnitúrát káderszinten is egyre sötétebb mélységek felé vezeti. Sokszor elgondolkodom, hogy a mostani gazdasági, külügy, nemzeti erőforrás szakembereink kinevezése valamiféle vicces ellenállást jelképez a globalizmussal szemben, (mármint, hogy bohócokat ültettünk ezekre a posztokra, hogy elszabotálják a gonosz globalisták parancsait) vagy pedig tényleg ez a legtöbb, amit a kormányzó párt elő tud varázsolni a köpönyegéből. Mániás depressziós gazdasági miniszterünkre szerintem egy kétszemélyes kőbányai kutyakozmetikát sem lehetne nyugodt lélekkel rábízni, mert nem boldogulna a pénztárgéppel - de hagyjuk a gonoszkodást. Egy biztos, e kis hazában százezer-számra léteznek emberek, akik nagyságrendekkel jobb teljesítményt tudnának

- és fognak is - nyújtani ezekben a pozíciókban, ha eljön ennek az ideje.

AZ UTÓBBI 23 ÉV EREDMÉNYEI ÖNMAGUKÉRT BESZÉLNEK! SEMMIVEL SEM LEHET MENTEGETNI

AZT A RENDSZERT, AMELYIK MÉG A KIINDULÁSI PONT, A 80-ES ÉVEK VÉGÉNEK EREDMÉNYEITŐL IS ELMARAD - AZ ÚN. INFORMÁCIÓS ÉS TECHNOLÓGIAI FORRADALOM VILÁGÁBAN.

- Azt a rendszert, amelyik 400 ezer létminimum alatt élőből 23 év alatt 4 milliót csinált!

- Azt a rendszert, amelyben 400 ezer felnőtt és 270 ezer gyermek éhezik a XXI. században!

- Azt a rendszert, melyben legalább 250 ezer magyar gyertyafény mellett tölti az estéit. (csak azért nem több, mert a “talpraesettebbje" lopja az áramot)

- Azt a rendszert, amely a külföldi pénztőkének engedve több tízezer családot rakott ki az otthonából

- Azt a rendszert, ahol (főleg a keleti részeken) százezrek rettegnek a kritikán aluli közbiztonság miatt.

- Azt a rendszert, amely 800 ezerrel csökkentette a lakosság létszámát

- Azt a rendszert, amely bevezette, és eltűri a magyarok számára szégyenletes és megalázó gender-ideológiát.

- Azt a rendszert, amely a külföldiek kezére juttatta a magyar termelési kapacitások és természeti erőforrások többségét.

Az ország gyakorlatilag alárendelt rabszolgamunkát végez a nyugatnak, ezt most már senki sem tagadhatja. Ha nem akarnak ilyen csúnyán fogalmazni a demokráciát

védelmező talpig úriemberek, akkor azt szokták mondani, hogy az általunk végzett

munkák hozzáadott értéke csekély, és ezt növelni kellene. Oh bizony. De azt már nem teszik hozzá, hogy a politikai elitünk által felvállalt és pénzügyi alárendeltségünk által determinált autó-összeszerelési, biztosítási ügynöki és Tesco-pénztárosi munkák hozzáadott értékét elég nehéz növelni, és amíg ez marad a profilunk, addig esély sincs ezen változtatni.

A GLOBÁLIS TŐKE ÉS A MULTINACIONÁLIS TERMELÉSI MONSTRUMOK JELENLÉTÉBEN ÉS ÁRNYÉKÁBAN SOHA NEM ALAKULHAT KI EGY EGÉSZSÉGES GAZDASÁGI SZERKEZET AZ ORSZÁGBAN. EZEN SZEREPLŐK ITTLÉTE A HAZAI VÁLLALATOK GYENGESÉGÉNEK ÉS TÖMEGES MEGSZŰNÉSÉNEK LEGFŐBB OKOZÓJA!

És itt egyáltalán nem ostoba vakgyűlöletről van szó. Ha körbenézünk a világban térben és időben, akkor azt látjuk, hogy a gazdaságilag élenjáró országokban a hazai cégek dominálnak a piacon. Csak a “feltörekvő" régióban láthatunk hozzánk hasonló multi-dominanciát, és ez mindenhol ugyanilyen eredményre is vezetett. Az egyetlen kivétel talán Írország volt, de hát már tudjuk, hogy ők is milyen sorsra jutottak azóta.

A HORTHY RENDSZER 23 ÉV ALATT KIVEZETTE AZ ORSZÁGOT A HÁBORÚ-VESZTÉS SOKKJÁBÓL,

TRIANONBÓL ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG MOCSKÁBÓL. ÉS AZ AKKORI EURÓPA ELSŐ 20 NEMZETE KÖZÉ KORMÁNYOZTA MAGYARORSZÁGOT, MINDENFÉLE STATISZTIKA SZERINT.

KIINDULÁSI PONTJÁHOZ KÉPEST MÉG A KÁDÁR RENDSZER IS MUTATOTT FEL EREDMÉNYEKET - BÁR SOKKAL SZERÉNYEBBEKET - EKKORRA MÁR KICSÚSZTUNK AZ ELSŐ HÚSZBÓL, DE LEGALÁBB

- HA SZERÉNY SZINTEN IS - DE LÉTBIZTONSÁGOT TEREMTETT AZ ITT ÉLŐKNEK, ÉS A KOR LEHETŐSÉGEIHEZ KÉPEST ELFOGADHATÓ KOMPROMISSZUMOT KÖTÖTT A VILÁGHATALMAKKAL.

A mostani 36.-38. pozíciónk már önmagában is szinte mindent elmond.

A jelenlegi demokratikus utópia-kergetés szintén a Rákosi idők tébolydáját idézi. Ugyanúgy egy utópiát kergetünk, mint 50-60 évvel ezelőtt, amikor a kommunizmust akartuk felépíteni. Most egy demokrácia nevű álmot hajszolunk, ami a nép állítólagos uralmával kecsegtet minket. De a nép soha nem fog tudni uralkodni! Mióta világ a világ, mindig, minden rendszerben egy szűk elit vezeti a társadalmat, amihez aztán mind szélesebb végrehajtó rétegek kapcsolódnak. Ezt nevezik társadalmi piramisnak, amit sosem lehet a feje tetejére állítani. A társadalmi piramis “tervrajza" az emberi lelkekben van, hiszen az emberi képességek, lehetőségek mindig is egy hierarchiát alkottak. És a nép utópiában való hitével visszaélő kollaboráns törpe kisebbség az egyik fő felelőse a rendszerváltás teljes kudarcának.

Nálunk is létrejött az a vagyoni szerkezet, ami általában a kamatos kamat elvén működő liberális demokráciákat jellemzi: nevezetesen az az egyenlőtlenségi szerkezet, amikor a társadalom 0.5-1.0 százalékának a kezében van a folyó jövedelmek 40, és a vagyon kb 50%-a. Egyáltalán nem túlzás a következő mondat: soha a magyar történelem során ekkora vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségek még nem voltak a magyar társadalomban.

Az elmúlt 23 év tehát egyáltalán nem igazolta a kiinduló várakozásokat. A rendszert ugyan lecseréltük, de egy lényegesen rosszabbra. “Új rendszerünk" az ország erőforrásait kirabolta, a szociális ellátó rendszereket lezüllesztette, a társadalmat kettészakította, a leszakadó néprétegeket pedig szociális szakadékba taszította.

A külső globalista, és a belső szociális rothadás versenyt fut egymással.

Minden, kicsit is önállóan gondolkodó tisztán látja, hogy a liberális rabló-monetarista rendszer a végnapjait éli a világban, és idehaza egyaránt.

A nemzet mégis aggasztó állapotban van a közelgő vihar előtt. Immunrendszerünk legyengülve, minden lényeges kérdésben a külföldnek kiszolgáltatva, végsőkig eladósodva állunk az “alkony csendjében". Az “oszd meg és uralkodj" ismét sikeres munkát végzett, a különböző társadalmi csoportok képesek lennének egymást fizikailag is elpusztítani. (sokan mulatságosnak találják például a Gyurcsány mellett ágáló szuper-agresszív nyugdíjasokat, én azonban rendkívül aggasztó, sőt ijesztő jelenségnek tartom ezt)

Hinnünk kell benne, hogy a “tisztító vihar" után ismét magunkra találunk, és sokszor használt túlélési képességünk most is átsegít bennünket a nehézségeken.

És fejezzük be ezeket a gondolatokat a kiválasztottak népéből való, de igazi magyarrá lett (és katolicizált) költő óriásunk leghíresebb soraival, melynek teljes szimbolikája alkalmazható a mai - hasonlóan vészterhes - kor viszonyaira is.

“Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép,

s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és miképp,

de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen,

és csecsszopók, akikben megnő az értelem,

világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva,

míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja,

s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek.

......

Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg."

(Radnóti Miklós - 1944. január 17.)

Higgyünk benne, hogy a remegve aggódó, de ugyanakkor reménykedő sorok jövendölése most is igaznak bizonyul. Reméljük, hogy bűnös uralkodó csőcselékünket ugyanúgy elnyeli majd a történelem szemétdombja, mint ahogy mindig is tette. A pincékből előbújó fáklyavivőket, a józan nemzeti eszme, és az értelem hordozóit pedig most sem sikerül elpusztítani, és a sötétség korát a múltnak adva, egy világosabb, emberibb jövő felé vezetik sok vihart túlélt nemzetünket!

(/-Úgy legyen-/)

Kocsis Márk 2012. szeptember

Nemzeti InternetFigyelő

http://www.szmm.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=4837
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Gelniczei Attila CIGÁNYKÉRDÉS
  2012-10-06 20:23:40, szombat
 
 

Gelniczei Attila



CIGÁNYKÉRDÉS







I. Az anyag





Csak a barokkos népi romantika és Gárdonyi regényei mesélnek a magyarországi cigányság hazafias és huncut, de valahol mégis becsületes áttitüdjeiről. Valójában jelenleg ez csak vágyálom. Vágyálom ezt a jelentős számú, hazánkban rekedt népréteget, ha úgy tetszik nemzetiséget a hazához hűséges és a magyar hazát építeni akaró értékes kisebbségeink közé sorolni. Szeretnénk csak, ezt a statisztikák szerint sok tízezer, valójában talán több százezres tömeget a fogyatkozó tősgyökös őslakók közé betudni, beterelni a közös Kárpát - medence, hegyekkel övezett karéjába, mint például Rákóczi népét, hűséges ruténjeinket. Hogy ezzel is szaporítsuk hazánk fiait.

Valójában Eurázia vándorló népei sehol sincsenek otthon, s egyszersmind minden országot magukénak tudják, míg le nem lakják, s tovább nem állanak. Esetleg elűzik őket. Letelepedésre, civilizált életre, még valahol az indiai őshaza pária életsorsa sem nyújtott nekik lehetőséget. Az angol ,,gypsy", a sponyol ,,gitano" stb. elnevezés egyaránt azon a tévhiten alapul miszerint a cigányság Egyiptomból szakadt volna ki valamikor az ókorban. Önmagukat ,,rom" szóval illetik, amely ,,férfit", vagy ,,embert" jelent. Nyelvük, ha ez ugyan sajátjuk és nem cserélték, indoeurópai gyökerű, jelentős török és perzsa behatással. Antropológiai szempontból 3 nagy csoportra oszthatóak: közel-keleti, örmény és európai csoportok. Igaz folyamatos vándorlásaik során gyakorta keveredtek a gazda népekkel, de egyértelmű rasszjegyeiket így sem veszítették el. Hogy valójában Európában mikor jelentek meg azt nehéz megállapítani. Egy bizonytalan forrás az 1200 - as évekből már talán róluk tudósít. Az bizonyos, hogy az ezredforduló előttről írásos adatunk nincs róluk. Egyes történészek vándorlásuk útvonalát azonosnak véli a keleti és a nyugati zsidóság balkáni és észak-afrikai útjával. Kultúrájuk innen-onnan összelopkodott tákolmány. Egy fércmű, mely sohasem érhet föl az eredetivel.

A Kelet-Európába érkező összes népnek, nációnak sikerült jól-rosszul, de beilleszkedni a befogadó nemzet tagjai közé. A szudéta németektől kezdve a sort a jászokon, kunokon át, az erdélyi örményekig, a Finnországi lappoktól, a svédországi finneken át az afrikai búrokig, nem is beszélve a nagy olvasztó medencéről az Egyesült Államokról, minden nem őslakos, ha újhazára lel életfeltételnek tudja az alkalmazkodás, majd az alkotás, építés képességét. A sokat emlegetett zsidóság is, mihelyt levetette ősi babonáit, beidegződéseit próbált beolvadni, néha kevésbé sikerült ez, de sokszor őszintén, például kikeresztelkedett és lett belőle akár egyházférfi is vagy tanító. Ez az egy, a cigány viszont évezred alatt sem tudott zöldágra vergődni azzal, hogy egyszer és mindenkorra tudomásul kell venni keresztény erkölcsökön nyugvó államrendben kell élniük, s nem saját ilyen-olyan légből kapott torvényeik alapján bármit erkölcstelenül művelni.

Egyes rétegeik antiszociális és a társadalmakra veszélyes agresszív magatartásuk miatt az újabbkorban egyes államok, például a Német - Római Birodalom területén lévő némely hercegségek, próbálták összeírni cigány lakóikat, de ez a folyamatos vándorlás és a törvényen kívüli élet miatt lehetetlenné vált. Később, mainapság sem sikerült átfogó statisztikát készíteni róluk, mivel általános közöttük az otthonszülés, így bújván ki a bábarendszer nyilvántartásba vétele alól, továbbá a XX. század elején is sokaknak közülük nincs használatban vezetéknevük.

Az, hogy a nemzetet építő magyarságra és egyéb kárpát-medencei államalkotó népekre nézve káros lehet a jelenlétük, mi sem bizonyítja jobban, hogy a vidéki fegyházakban egyre nagyobb számban vannak betéve, bűnözésre való hajlamaik miatt. A múlt századi ,,drótostót", kovács cigányság ideje leáldozott a gyáripar megjelenésével. Mivel földműveléshez nem ért, s nem is akar érteni, szinte egyetlen megélhetési forrása a bűnözés, lopás, útonállás. És ezt mindenféle erkölcsi gát nélkül műveli. A hatalmak rendőr és csendőr szervei jelenleg boldogulnak velük, de eljön majd az idő, amikor a cigánykérdés megoldása is életbevágóan fontos lesz a világ és benne a magyarság számára. Ha hagyjuk fejünkre nőni eme fajtát, s nem szánunk fáradtságot felemelésére, akkor lesz idő, hogy életünket és kultúránkat fogja veszélyeztetni és talán lerombolni. Meg lehet, mint annak idején 48 - ban a Habsburg, most más, Hazánkat elveszejteni akaró nációk játsszák majd ki ellenünk őket. Ez könnyen megvalósulhat, hiszen kíméletet nem ismerő magyargyűlöletük kisebbrendűség érzésükből fakad.







II. Módszer és cél





Végső és kívánatos cél a cigányságot, miután kihasználta a lehetőséget a felemelkedésre szorgos és hasznos tagjaként a társadalomnak, a magyarságba beolvasztani. Ez, annyi mindenféle egyéb, fajilag és anthropológiailag még oly elütő népek esetében is sikerrel járt az évezredek során. Jelen esetben is remény látszik a sikerre. Hacsak nem a magyarság süllyed alacsonyabb kulturális szintre. Ám ez már a saját felelősségünk is. Nem bízhatjuk a cigányságra sorsuk saját kézbe vételét, hiszen az évszázadok alatt bizonyították, hogy ha képesek is erre, megfelelő erkölcsi nívó hiányában nem sok jó származna ebből. Tehát szükségeltetik az állami beavatkozás, a helyzet államilag történő megoldása.

A cigány nép és a cigány anyák kezében szaporaságuk a legnagyobb fegyver. Ezt a fegyvert kell kivenni kezükből. Az anyák nagyon korán 12-16 évesen is már nemzenek gyermeket akár, néha vérfertőző frigyre lépve saját rokonaikkal is. Ezért van közöttük annyi degenerált újszülött. Vég nélküli, felelőtlen szaporodási kényszerüknek nagyszerű gátat vethet, a nemrégiben a Német Birodalomban, 1933 - ban meghozott sterilizációs törvény hazai bevezetése, amennyiben ezt a törvény csomagot olyan kiegészítésekkel látják el mely szerint szabányozandók a nem kívánt születések is, hogy ha egyéb tudatos és következetes családtervezésnek nem hajlandóak alávetni magukat a cigány szülők.

Más lehetőség: a már megszületett gyermeket a társadalomba beilleszkedni képtelen szülőktől csecsemőkorban való elvétele, és állami kisdedóvókba juttatása. Majd pedig keresztény magyar szülőkhöz kerülnének, ahol stabil erkölcsi alapokra kerülne fejlődő értékrendjük. Ehhez kellő állami akarat szükséges, melynek következtében finanszírozásra kerülne kifejezetten a cigányságot kutató kulturális és biológiai intézet is.

Természetesen a továbbiakban lehetőséget kell adni a cigányságnak a gazdasági és erkölcsi előbbre jutásra is. Külön erre a célra felállított cigány alap- és középfokú iskolák létrehozása, a megszokott környezet és a cigányság kultúrájában járatos tanítók, a fenti körülmények együttes figyelembevételével nagyban segítené, a még jelenleg a társadalomra veszélyes elemek beilleszkedését. A tanulás nagyon fontos szelete a küzdelemnek, de ez csak zárt rendszerű elkülönített iskolában lehetséges.

Fontos lenne még mindezekhez egy átfogó statisztikai rend fölállítása, mert e nélkül még az alapvető társadalmi számarányokkal sem lehetünk tisztában. Pedig ez elengedhetetlen, ha valóban megoldást keresünk a helyzetre.

A fönti, tömören vázolt és még ki nem fejtett módszerek révén elérhető lenne eme népelem egyrészt fölemelése egy civilizációs szintre, másrészt továbbá magyar nemzetünk és Hazánk egészséges továbbélésének biztosítása az által, hogy a jelenleg megmutatkozó cigány lelkületben rejlő veszély mértékét minimálisra csökkentjük.

Látni kell: mi nem a cigányság ellen, hanem a cigányságon túl, saját jövőnkért is küzdünk.


http://betiltva.com/files/gelniczei_ciganykerdes.php
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Demokrácia, a sátán zsinagógája
  2012-10-06 19:17:04, szombat
 
 
Demokrácia, a sátán zsinagógája

Most a demokrácia szóra ült rá a világ médiabirodalma, akik egységesülve már megvalósították az Új Világrend különleges tájékoztatási iparát . Ez a virtuális képekben manipuláló szervezet csak azt hozza nyilvánosságra, amit láttatni akarnak velünk . Nincsennek véletlenek ! Minden a globális Birodalom létrehozása érdekében történik a világban . Legyen az a legkisebb sziget, vagy önálló kontinens, vezetését megkörnyékezte már jóval korábban a pénz fegyverével a jövőkészítők tábora . Nem lenne semmi baj a jövőképpünkkel, ha nem ezek a torzlelkű köpönyegforgatók irányítanák ezt is, mint a százmillió áldozatot követelő kommunizmust . Mi ebből nem kérünk, teljes erőnkkel küzdeni fogunk ellene .

Minden a kezükben van, gondolják, csak egyedül a felhatalmazás hiányzik mögüle, az emberiség támogatása . Könnyű eltéríteni a gyengék figyelmét holmi műszavakkal, ajándékcsomagocskákkal, míves fésükkel, színes golyók és tükrök segítségével, amelyek egy egész birodalmat jövedelmeztek csalással . Amikor elmegyünk más országába, idegen kultúrával találkozunk, így betartjuk mi is azokat a szabályokat, amit ez a kultúra előír a területén . Nem élek vissza a vendéglátó jogaival . A szeretet ereje hegyeket mozgat, olyan ez mint a parányi mustármag . Nélküle belegebedünk a legcsekélyebb mozdulatba is .

Színt váltottak a kommunisták . Lecserélték vöröses színű kaftánjaikat előkelő modern öltönyökre, amit kedvükre váltogathatnak anyagi helyzetük megőrzése miatt . Megtarthattak ezek minden elrabolt vagyont, erőszakkal eltulajdonított földet, sőt még szerezhettek hozzá is bőven, mert nem figyeltünk rájuk a szabadság pillanatában . Eltüntek a Kádár féle férgek az életünkből, de elszámoltatás nem követte a kelendő változásokat . Minden keleteurópai ország elrendezte komcsijait, egyedül mi magyarok szedegettük a rózsaszirmokat tovább . Ne bántsuk a szegény öregeket ! Kilencven éves is elmúlt már az a bácsi, aki letépte nagyapám körmeit, és halálra itélte testvéremet, de nem szabad megbántani mások érzékeny lelkületét ! Éljenek a sokszázezres nyugdíjaikból tovább kényelemben, nem baj, hogy rengeteg embert hosszú rabságra itéltek korábban, vagy halálra kínozták, még az itélethozatal előtt !

Gyermekeik, unokáik előkelő arisztokraták lettek, tanult középosztályhoz tartozónak hiszik magukat, de lelkükben öröklődött a gyilkosok génje . Amikor megszállta hazánkat először ez a vörös horda 133 napig maradtak hatalmon, de olyan hajszát folytattak az akkori arisztokrácia ellen, hogy azt nehéz szavakba fektetni . Tormay Cecile megírta a Bujdosó könyv című naplószerű könyvében a patkányforradalom és a kommunista diktatúra történetét . Támadják is emiatt, pedig igazat írt ! Fekete István a Zsellérekben, Szabó Dezső Az elsodort faluban is erről beszélt . Minden magyar írót cenzúráztak, vagy betiltottak a második világháború után ezek a felszabadítók ! Ezt nyögjük mindannyian azóta .

Hiába volt a rendszerváltás fedőnevű országrablás, amit orosz fegyverek árnyékában ütöttek még nyélbe az elvtársak . A lakiteleki gondolkodókat félretették, s egy olyan embert helyeztek a fordulat levezénylésére, akit a páholyokban szemeltek ki erre a feladatra . Lelkiismeretes ember képtelen hosszabb ideig szemrebbenés nélkül csalni, mellébeszélni . Pedig voltak szókimondó emberek is a kormánykerék mellett . Csurka és Kőrösi Imre figyelmeztetett bennünket, de a média elhallgatta előlünk a lényeget .

Amilyen gyorsan megszervezték a taxisblokád nevű rendetlenséget mutatja, hogy a háttérben nem változott semmi . Megbéníthatták az ország fővárosát büntetlenül, de amikor Budaházi próbálta lezárni embereivel az Erzsébet hidat, akkor brutálisan léptek fel ellene . 2006-ban is hasonlóan cselekedett a rendőrség az 56-os forradalom 50-ik évfordulóján ! Pedig a Miniszterelnök korábban bevallotta nekünk, hogy hazudtak egészen a választásokig nekünk csak azért, hogy visszaválasztassák magukat velünk . Sikerült nekik . Háromszázezren vonultak az utcára ellenük, de változás nem történt . Sikerült éket verniük az elégedetlenkedő érdekcsoportok közé .

Ez a legnagyobb bajunk Magyarországon . Nemzeti érdekeinkre mindig rátelepedik valami párt, s eltéríti eredeti céljaitól a követőit, ami miatt beleunnak a politikába . Már választani sem mennek el az emberek, kivéve azokat a pártszimpatizánsok, akiknek nem érdeke ezen változtatni . Emberi tragédiák sorát hozta a valutában való eladósodás, ami a libatenyésztők átmeneti baját is a háttérbe szorította . Hozzá nem értő emberek kerültek a kormányrúd közelébe a saját bevallásuk szerint . Mindenhol visszaéléseket tapasztaltunk a nyomukban, de még sem tehetünk semmit a paktumos rendszerváltás miatt . Kiárusították hazánkat úgy, hogy még kutatni sem engedik ezeket a gazságokat . Mindent titkosítottak egységesen azok a pártok, akik az elmúlt huszonkét évben az országot vezették . Volt, aki többet lopott mint a másik, de bűneit nem kisebbíti az, hogy megtagadják az igazságtételt tőlünk a titkosításokkal .

Bármihez nyúltak, közel száz évre nemzetbiztonsági kockázatot jelent ! Micsoda őrület ez kérem ! Magyarországról van szó ! Demokráciát hirdetnek nagy szóval, de közben eltitkolják előlünk a részleteit annak, miként tulajdonították el a javainkat ez alatt a közel negyedszáz év alatt . Nagyvállalataink felét már az oroszok kivonulása előtt privatizálták, majd rövid időn belűl felszámolták . Eljátszották a szovjet kártérítés összegét is, elnyelték a tartozás dollármilliárdjait néhányan, akik mai értékben csillagászati összegeket nyertek ezen . Lehetne működő metrórendszer a fővárosban, ha engedtük volna az oroszoknak tartozásuk fejében létrehozni azt . Nem engedtük, helyette a négyes metró pénznyelő mechanizmusát hozták létre ott, ahová gyalogosan is ellehet jutni az állomások közt .

Pénz-pénz-pénz, mindig csak az a gyűlölt pénz, amit elvettek jogos tulajdonosától még az ötvenes évek elején, majd elprivatizálták orrunk elől a rendszerváltásnak nevezett szélhámosság nevében . Most se kecske, se káposzta . Nem maradt semmi, de még az sincs, mert a magyarságunkat is elakarják venni tőlünk a megszállóink . A sátán feljött a föld felszínére, zsinagógákat épít minden felé, majd megrontja az embereket televíziója segítségével, átalakítja oktatási rendszerét, betiltja könyveit, félretájékoztatja őket . Semmi sem az, aminek mondják ! Mindennek az ellenkezője igaz ! Ide vezetett a szabadosság, amikor az ördög istennek mondja magát, s az emberek elhiszik neki, mert komoly pofával mondja, méghozzá közpénzen !

Rátelepedtek emberei az állam elosztórendszerére . Bankok zsinagógái emelkednek szinte minden sarkon, ami összeköttetésben áll a pokollal, ahonnan kamatra pénzt kölcsönöznek nekünk . Kétszer, háromszor fizetjük vissza nekik mint Ludas Matyi, mire miénk lehet a házunk . De ezekről említést sem szabad tennünk, mert az ördög soha sem alszik .

VGB
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Oltásokról, és a kötelezo beleegyezo nyilatkozatról
  2012-10-06 18:27:03, szombat
 
  Oltásokról, és a kötelezo beleegyezo nyilatkozatról

N Y Í L T L E V É L

Tisztelt ÁNTSZ!

A nevem Miklósi István (szül: Szerencs, 19XX.XX.XX. an: XXXXXXXX XXXXXXX, lak: XXXXXXXXX XXXXXXX utca XX szám). A gyermekem most 6-ik osztályos, a neve Miklósi Angéla (szül: Miskolc, 20XX.XX.XX., an: XXXXXX XXXXXXX) Az iskolában most lenne esedékes az MMR emlékeztető védőoltás.


Tudom, hogy a gazdám (az állam) kötelezett arra, hogy gyermekemet beoltassam, persze szigorúan csak a "saját érdekünkben". (Ha valaki kicsit jártasabb a történelemben, akkor tisztában van vele, hogy minden diktátor Hitlertől kezdve Sztálinig, mindig csak az emberek érdekében cselekedett, bár igaz, hogy emiatt több tízmillió ember halt meg, de a lényeg, hogy ők "csak jót akartak, és mindegyik jó ember volt, csupa szív, meg csupa szeretet, meg csupa jóság.")
Én egy fegyvertelen békeszerető ember vagyok, és ha nem teljesítem a gazdám parancsát, akkor fegyvereseket küld ellenem, ezért FIZIKAILAG NEM TUDOK ELLENÁLLNI, ÉS NEM FOGOK ELLENÁLLNI. Írják meg, hogy mikor és hova vigyem a gyermekem beoltani, és odaviszem. A fenyegetés és kényszer hatására fizikailag együtt fogok működni, és semmilyen fizikai ellenállást nem fogok tanúsítani!

Bár testileg rabszolgának születtem (senki sem reménytelenebbül rab, mint aki tévesen hiszi azt, hogy szabad.) viszont szellemileg szabad vagyok.
A jelenlegi diktatúra amit demokráciának hívnak a szellemi szabadságomat nem tudta elvenni, és azt hangoztatja, hogy nem is akarja. Jogom van, hogy az legyen a véleményem és azt gondoljak, amit akarok.
A védőoltásokat ellenzem. Hatástalannak, és veszélyesnek tartom őket, ami kizárólag csak a gyógyszergyártók pénztárcáját tömi, és gyakorlati hasznuk erősen megkérdőjelezhető. Azt, hogy miért gondolom így, nem fogom itt részletezni. Akit érdekelnek a részletek nézzen utána annak, hogy az oltásokban található higany milyen hatással van az idegsejtekre, vagy nézzem utána a squalene (ejtsd: szkvalén) működésének, veszélyeinek, úgyis rákereshet, hogy "öböl szindróma", de a legjobb az, ha elolvassa Niel Z. Miller: Védőoltások, kérdések és kételyek című könyvét, kétezeregy kiadó 2003.

Szóval a lényeg az, hogy szellemileg szabad vagyok, és ezt a szabadságot SENKI nem veheti el tőlem. Ha a védőoltásokat ellenzem, akkor ellenzem és
S E N K I N E K nincs joga, hogy arra kényszerítsen, hogy írásos beleegyezésem adjam olyanhoz, amivel nem értek egyet.
Ma (2012 szeptember 28, péntek) voltunk a gyermekemmel az iskola orvosnál pót-oltásra. Mondtam, hogy itt a gyerek, ha akarja oltsa be, de nem fogom a korábban már kétszer is kiküldött nyilatkozatot aláírni. Azt mondta, ha nem írom alá, akkor nem oltja be a gyereket, és feljelent az ÁNTSZ-nél.
A szóban forgó nyilatkozat, amit gyermekemmel korábban kiküldtek egy beleegyező nyilatkozat. Azt üzenték a gyerekkel többször is, hogy kötelező aláírnom és visszaküldenem. A nyilatkozat végén a következő szerepel:

"A leírtakat tudomásul vettem, és aláírásommal hozzájárulok, hogy gyermekem megkapja az MMR emlékeztető védőoltást."
Addig hajlandó vagyok aláírni, hogy "A leírtakat tudomásul vettem." Viszont azt már nem, hogy "hozzájárulok, hogy gyermekem megkapja az MMR emlékeztető védőoltást." Ha ezt a részt kitörlik belőle, akkor a tudomásul vételt aláírom, és alávetem magam a kényszernek, de hozzájárulni akkor sem fogok.

Mint korábban említettem, fizikailag engedve a kényszernek, együtt fogok működni, DE szellemileg SOHA. Ismétlem szellemileg SOHA nem fogok hozzájárulni, hogy gyermekem megkapja az oltást, így ÖNSZÁNTAMBÓL SOHA NEM FOGOM ALÁÍRNI sem ezt sem semmilyen olyan beleegyező nyilatkozatot, amiben burkoltan vagy közvetlenül az szerepel, hogy az oltás akaratommal egyező lenne.

SENKI nem kényszeríthet arra, hogy olyan dolgot írjak alá amivel nem értek egyet. Egy hadifoglyot, egy bűnözőt, egy terroristát sem lehet arra kényszeríteni, hogy olyat írjon alá amivel nem ért egyet. Akkor milyen alapon akarnak bárkit erre kényszeríteni? Vagy kevesebb jogom van mint egy hadifogolynak, egy bűnözőnek vagy egy terroristának?

Ezt a beleegyező nyilatkozatot, még alattomosabb és aljasabb dolognak tartom, mint magát az oltást.
Rám kényszerítenek egy olyan dolgot amit nem akarok, majd rám akarják azt is kényszeríteni, hogy ehhez jópofát vágjak, és a beleegyezésemmel levegyem a felelősséget azoknak a válláról, akik ezt erővel rám kényszerítették. Így, ha a későbbiekben bármilyen proléma merülne fel akkor majd tudják lobogtatni a nyilatkozatot, hogy:
"Itt van, beleegyezett, aláírta. Ha nem értett egyet minek írta alá, senki nem kényszerítette."
Ez szokott az utólagos duma lenni.

Ha az oltás kényszer tehát kötelező, akkor miért van ehhez szükségük az én beleegyezésemre? Ha kötelező, akkor pont elég kell legyen az, hogy fizikailag nem állok ellen, és lehetővé teszem a gyermekem beoltását.

Itt nem pusztán szavakon lovaglásról van szó, sőt elsősorban még csak nem is magáról az oltásról, hanem a szabadságról. Az én és a többi ember testi és szellemi szabadságáról.
A testi szabadságomat elvették, ha nem teszem azt amit parancsolnak, akkor erővel kényszerítenek, ez ellen fizikailag nem tudok védekezni. Viszont hiszek a szabadságban, hiszem azt, hogy az ember szelleme szabad, és ezt semmilyen fizikai hatalom nem képes elvenni. Hiszek abban, hogy a szellemi szabadságát csak akkor veszíti el az ember, ha önként lemond róla. Mindegy, hogy miért mond le valaki a szellemi szabadságáról, fizikai kényszer, fenyegetés, pszichológiai nyomás, vagy bármi más hatására, a lényeg, hogy neki önként kell lemondani, másként nem vehető el tőle.

Mindenkinek joga van a vallásszabadsághoz, legyen az keresztény, hindu, buddhista, zsidó, vagy muzulmán. Én is vallásos vagyok a magam módján. Hiszek Istenben, hiszek Jézusban. Mivel egyetlen vallással sem tudok teljesen azonosulni, ezért a saját hitemet nem egyházi kereteken belül gyakorlom. Hiszem azt, hogy Isten nem tesz különbséget vallás és vallás között. Hiszem azt, hogy csak az számít, hogy az ember higgyen Istenben, és a tőle telő lehető legjobb életet élje, szeretetben, megértésben és a mások iránti tiszteletben. Hiszem azt, hogy Isten szabadságot adott nekünk, amit senki nem vehet el, ha mi nem adjuk oda. Testileg erőszakot tehetnek rajtunk, és elvehetik a testi szabadságunkat próbára téve ezzel hitünket, de szellemi szabadságunk Istentől való és rajta kívül senki nem veheti el. Ez a hit nekem mindennél fontosabb, és erről nem mondok le! A szabadságba vetett hitem MEGINGATHATATLAN! Ezt valószínűleg kevesen értik meg ezért elmondok egy rövid történetet. Nem tudom, hogy igaz-e, de megmutatja milyen az igaz hit.

Egy templomban mise volt, ahol sok ember vett részt. Bement egy ember géppisztollyal és azt mondta, hogy: Aki úgy érzi, hogy nem érdemes Jézusért meghalni, annak 5 perce van, hogy elhagyja a templomot. 5 perc múlva már csak a pap a fegyveres és alig pár ember maradt a templomban. Ezután azt mondta a fegyveres: Atyám, folytathatja a prédikálást, megszabadítottam a képmutatóktól, és kiment.
Ez a példa azt mutatja, milyen a megingathatatlan hit. A megingathatatlan hitemhez pedig olyan elszántság társul, amit csak egy másik példával tudok kifejezni:
Egy japán falut lerohantak a banditák, megöltek mindenkit aki ellenállt. A vezér magához kérette a falu vezetőit. A vezetők elmentek, és a félelemtől remegve mondták, hogy itt vannak mind kivéve 1-et egy zen szerzetest, akit nem tudtak meggyőzni, hogy elmenjen. A bandavezér mérges lett, és maga ment el a szerzeteshez. Azt mondta neki:
- Miért nem jöttél el, amikor hívattalak? Tudod, hogy olyan emberrel állsz szemben, aki egy szempillantás alatt kettévág a kardjával úgy, hogy közben a szeme sem rebben?
Erre a szerzetes ezt válaszolta:
- És te tudod, hogy olyan emberrel állsz szemben, akit egy szempillantás alatt kettévághatsz a kardoddal, úgy hogy közben a szeme sem rebben?

Ha pusztán azért akarnak megbüntetni, vagy börtönbe zárni mert nem írtam alá olyat amivel nem értek egyet, akkor tegyék. Nem ártottam senkinek, nem bántottam senkit mindössze más a véleményem mint a többieknek. Ha ezért megbüntetnek, akkor az emberek legalább látni fogják, hogy rabszolgák, és elgondolkoznak. Ha az a sorsom, hogy példát mutassak akkor megteszem, még akkor is ha szívesebben élném az átlagemberek hétköznapi életét. A szellemi szabadságomat akkor sem adom. Nem célom, hogy mártír legyek, de ha ez felébreszti az embereket, és az én szenvedésem által kicsivel jobb lesz a világ akkor megérte. A jelenlegi életmódunk, arra tanít minket, hogy mindenki csak a saját érdekeit nézze. Puhányokká váltunk, elszoktunk az önzetlenségtől elszoktunk attól, hogy magunknál magasabb célért bármilyen veszélyt vagy terhet vállaljunk, mindenkiben az van, hogy a túlélésért inkább megalkuszik, ezért lett világunk, mélyen korrupt és gonosz, amit a demokrácia álarcával fednek el.

4 évente eljátszanak egy színdarabot, amit választásnak hívnak, hogy azt higgyék az emberek hogy beleszólásuk van a dolgok menetébe, közben pedig a megválasztott bábokat mindig ugyanazok irányítják a háttérből. A megválasztott kormányok pedig soha nem vonják vissza elődeik törvényét, legalábbis a lényeges törvényeket. Soha nem vontak még politikust felelősségre azért mert rossz döntést hozott. A szolgát nem vonják felelősségre amíg teljesíti a parancsot, csak akkor ha engedetlen és akkor is csak valami személyes bűne miatt.

Tudom, hogy úgy látszik mintha ennek a témának semmi köze nem lenne az oltásokhoz, vagy a szabadsághoz, pedig nagyon is van. Csak akkor ismerheti fel valaki a valóságot, és láthat át a fátylon, amit a média nap mint nap ránk borít, ha az összképet nézi, és észreveszi, hogy a darabok hogyan illeszkednek egymáshoz.
Az emberek higgyék azt, hogy szabadok, hát játsszuk el nekik ezt a demokrácia nevű színdarabot, így nem fognak ellenkezni. De ettől még a valódi hatalom rabszolgának, sőt inkább hasznot hozó háziállatnak tekint minket, és úgy is bánik velünk. Születésünkkor megbélyegeznek, mint egy tulajdont, csak nem a testünkre sütik a bélyeget, hanem igazolványt adnak amire saját magunknak kell vigyázni. Ezen az igazolványon van a sorszámunk, amit TAJ számnak hívnak. Utána kötelező iskolába járni, ahol engedelmes és szófogadó polgárt nevelnek belőlünk, és azt és úgy tanítanak, amit akarnak. Nem számít van-e gyakorlati haszna, és nem számít igaz-e. A lényeg, hogy a gyerek minél több időt töltsön az iskolában, távol a szüleitől, hogy kellően át lehessen formálni olyanra amilyenre a gazda akarja. Ezt hívják szocializálódásnak. Aki kicsit is többre szeretné vinni, annak sok ilyen átnevelő tábort kell végigjárnia, nehogy egy másként gondolkodó a rendszerbe kerüljön. Ezekben a táborokban 3 dolog történik. 1 átnevelik a személyiséget, hogy az a gazdának tetsszen, 2 részleges tudást kap, hogy az adott tevékenységet végezni tudja, persze szigorúan csak ha majd tényleg megtanulja a szakmát a gyakorlatban is, itt ugyanis ez nem cél, 3 engedélyt kap a gazdától hogy végezheti az adott tevékenységet. Nem számít, hogy tényleg ért-e hozzá. A táborban volt, az engedélyt megkapta ez a lényeg. Ha valaki úgy tanult meg egy tevékenységet, hogy nem volt átnevelésen, az nem végezheti, mindegy, hogy ért-e hozzá vagy sem. Ha nagyon erősködik akkor elmehet letenni egy vizsgát, persze csak ha a büntetést kifizette, amit vizsgadíjnak hívnak, de úgyis olyat fognak tőle kérdezni ami nem kapcsolódik az adott tevékenységhez és csak olyan tudhatja aki volt a táborban. Ha nem sikerül a vizsgája, akkor meg menjen el a táborba és kész. Szóval aki részt vett az átneveléseken, és megkapta az engedélyt annak utána rabszolgaként kell dolgoznia, munkájának nagy részét elveszik tőle. Ezt hívják adónak.

Az 1920-1930-as években még csak a férfiak dolgoztak, a családok mégis meg tudtak élni. Most technikailag már sokkal fejlettebbek vagyunk, gépek segítségével 1 ember 10 vagy akár 100 ember munkáját is el tudja végezni, sőt már gépek gyártanak gépeket, az emberek mégis többet dolgoznak, és mégis nehezebben tudnak megélni. Gazda a cégeken keresztül bezsebeli a pénzt, saját cégeinek adókedvezményt ad, állami támogatást, pályázatot, mindezt abból amit tőlünk vett el a "közösség érdekében".

A túlhízott bürokratikus gépezetet, amivel elnyom, és kifoszt, pedig valakinek el kell tartani. Csak nem gondoljuk, hogy a gazda ezt egyedül fogja fizetni? Közteher viselés van vagy mi? Újabb adók, és újabb felesleges szabályok és illetékek, amivel pénzt lehet elszedni és a rendszert fenn lehet tartani.

Ahhoz, hogy minél többet lehessen elvenni tőlünk, erős rendőrség kell, amit meg kell indokolni. Ezért gazdának szüksége van a bűnözőkre, hogy legyen indok a szigorú szabályokra és az erős rendőrségre, így a bűnözőket támogatni és bátortani kell, elnéző büntetésekkel, megértő bírósággal, luxus börtönökkel. Amit BTK-nak hívnak, abban van ugyan néhány olyan tétel amit a szolgák követnek el a gazda ellen (Állam ellenes bűncselekmények), ezeket tényleg szigorúan büntetik, van pár olyan tétel amit a szolgák követnek el a háziállatok ellen, sikkasztás, hűtlen kezelés, stb. Ezeknél már nem annyira szigorú a büntetés, elég ha elveszik a szolgától annak a nagyrészét amit lopott.

A többi bűncselekmény olyan, amit egyik háziállat követ el a másik ellen. Ezek az elnézendő bűncselekmények. Szegény bűnözőnek rossz gyerekkora volt, hátrányos helyzetű, meg nem tud beilleszkedni, meg mindenféle zavarai vannak neki. Szóval aki bűncselekményt követ el, azt gazda megbünteti ugyan, de megértő és elnéző vele szemben.

Viszont aki szabálysértést követ el......, aaaaaaannnnnak nincs kegyelem! Zéró tolerancia, ahogy mondani szokás. Megbüntetik és ha nem fizet behajtás, levonják a béréből, elveszik autóját, ha kell a házát is. A lényeg, hogy mindenféle szabályokat hoznak, persze szigorúan csak a mi érdekünkben.
(Itt jut eszembe, miért van az, hogy az ilyen szabályoknál a közösség csak akkor jár jól, ha az egyén rosszul jár? Hogy lehet, az hogyha minden egyén (a gazdagokon és a cégeken kívül) rosszul jár, az a közösségnek jó? Mi lenne ha olyan intézkedéseket hoznának, ahol az egyén jól jár? Biztos, hogy akkor a közösség rosszul járna?)
Szóval ezek az érdekünkben hozott szabályok úgy vannak kitalálva, hogy úgyis lehetetlen maradéktalanul betartani, és párszor úgyis hibázni fogunk, és akkor jön a bünti. Ezt hívják szabálysértésnek és pénzbüntetésnek, ami igazából megint csak rabszolga munkát jellent. Ahhoz, hogy a pénzhez jussunk a gazdagokon kívül a többieknek dolgozni kell. Minél szegényebb valaki annál nagyobb büntetést kap. Ez a közigazgatási bírság és ezt hívják igazságosságnak. Gyorsan hajtasz az autóddal 30.000. Ft, nem számít az anyagi helyzeted, nem számít, hogy te 1 hétig dolgozol érte a gazdagnak meg csak egy félnapi keresete. 30.000. Ft az 30.000 Ft, így igazságos, nincs kegyelem, nincs mérlegelés, főleg az olyan elvetemülteknek akik nem figyelték eléggé a sebességmérőt. Persze a gazda közvetlen szolgáinak szabad, nekik mentelmi joguk van. Ha átvernek és félrevezetnek egy országot a választási hazugságaikkal az sem számít, parancsot követnek, amúgy is, az közelről sem olyan veszélyes mint az a terrorista aki 50 km/h helyett 68 km/h-val száguld. Ott tartunk hogy egy gyorshajtásért nagyobb büntetés jár mint egy lopásért, és ez nem vicc!

Nekünk mint háziállatnak "kötelességünk", hogy hasznot hajtsunk a gazdának, mindenféle módon, ahogy csak lehetséges. Többszörösen adózott pénzünkből újra csak adózunk és illetékeket fizetünk. Nincs jogunk még beszélni sem, még saját magunkat sem védhetjük meg sem szóban sem gyakorlatban. Ha gyakorlatban akarjuk megvédeni magunkat és valakit mondjuk már annyiszor megloptak, hogy elkeseredésében áramot vezet a kerítésbe vagy más módon védekezik, azt elítélik, mert milyen dolog már az, hogy védekezik... még valami baja talál esni a betörőnek, és akkor ki fog majd bűnözni? Gazda azt hangoztatja, hogy azért nem védekezhetünk saját magunk, mert majd a gazda megvéd. Ismerjük a szlogent, Szolgálunk és védünk! A valóság viszont az, hogy a rendőrség befolyásos embereken kívül még soha senkit nem védett meg. Mindig csak utólag cselekszik, üldözi a bűnt, és ha akarja utoléri ha akarja nem.

Ha egy eljárásban szeretnénk megvédeni magunkat, és el szeretnénk mondani, hogy nem értünk egyet a gazda véleményével, amit ítéletnek hívnak, akkor azért is büntetést kell fizetni, hogy beszélhessünk. Ezt hívják fellebbezési illetéknek. De csak nyugodtan fellebbezzen bárki, mert mindegy. A többség nem tudja, hogy hiába a fellebbezés, a gazdának mindig igaza van, semmi más nem számít. Egy dolog az igazság, és egy másik dolog a jog. A jognak nem célja, hogy igazságot szolgáltasson, csak az a célja, hogy jogot szolgáltasson (halkan mondom: persze kizárólag csak a gazdának és kegyeltjeinek). Ha nem elég a jog, akkor ott van egy másik eszköz, a jogértelmezés. Amivel a szándékosan zavarosan megfogalmazott törvényeket úgy lehet értelmezi, hogy a gazdának mindig igaza legyen. Ha ez is kevés lenne, akkor ott van még a bírói gyakorlat. Nem számít mi az igazság, nem számít mit mond a jog, nem számít még a jog értelmezés sem, csak az számít, hogy ezt így szokták csinálni, a gazdának mindig igaza szokott lenni, így most is igaza van és kész.

Esetleg van aki nem hiszi? Próbáljon pereskedni a gazdával majd rájön és a saját bőrén fogja megtapasztalni. Másik háziállattal pereskedhet bárki, ha befizették a büntetést, amit eljárási illetéknek, vagy eljárási költségnek hívnak, akkor az egyiknek majd igazat adnak, mert úgyse számít. DE mindenki jól jegyezze meg, a gazdával szemben bárki pereskedik veszíteni fog. Nem lehet pert nyerni hivatal ellen, sem semmilyen intézmény ellen, sem a gazda cégei ellen. Aki akarja higgye azt, hogy nem így van, de kérdezzen meg olyanokat akik pereskedtek a gazdával, és meg fog lepődni az eredményen.

Látható, hogy aki nem abban a ködös álomvilágban él, amit a média nap mint nap sugalmaz, az tudja, hogy a létfenntartáshoz elengedhetetlen dolgokon kívül már mindent elvettek amit el lehetett venni. Már csak egy dolog maradt ez pedig a szellemi szabadság. Ha az ember ezt is odaadja, mert ezt az egyet elvenni nem lehet, akkor nagyon mély sötétség borul az emberiségre. Ezt önként kellene odaadni a gazdának, viszont nem adom, még az életem árán sem! Ezen az sem változtat, ha ezért mások hülyének néznek.
Várható volt, hogy az életem során próbára lesz téve a hitem és az elszántságom. Úgy látszik eljött számomra ez a próba. Mindegy mi lesz a vége, ebben az egy dologban nem engedek. Fizikailag le tudnak győzni és erőszakot tudnak tenni rajtam, de szellemileg nem tudnak legyőzni, mert így döntöttem!

Tisztában vagyok vele, hogy hozzáállásom, gondolkodásom, véleményem és maga ez a levél szokatlan a többség számára. Főleg azok számára akik az iskolák és a média által már kellően "szocializálódtak". Tapasztalatból tudom, hogyha bírósági utat kell végigjárni úgyis a gazdának adnak igazat, és engem megbüntetnek, de a szabadságomat akkor sem adom. Ha az életemet veszély fenyegetné, az sem érdekelne, mert nem félek. Ha mindenkit megölnének körülöttem, akkor minden erőmmel a sötétség ellen fordulnék, tehát megzsarolni sem lehet. Őszintén és nyílt lapokkal játszom, mert nincs hátsó szándékom.

Azért részletezem ennyire a mondanivalóm mert fontos, és remélem sokan fogják olvasni, köztük a gazda is. Én vagyok az a kellemetlen szálka, amivel gazda nem tud mit kezdeni. Csak rossz és még rosszabb megoldás közül választhat. Ha engem megbüntetnek nyilvánvaló lesz az emberek számára, hogy nem egyebek mint rabszolgák és háziállatok ebben a rendszerben. Ha pedig nem büntetnek meg, akkor az a többi embert bátorítja.

Azt próbálják belénk sulykolni, hogy egy ember nem tehet semmit, az "ellenállás hasztalan". Viszont én nem így látom, az embereknek nem kell egyen gondolkodásúnak lenniük és az ellenállás igenis eredményt hoz előbb vagy utóbb. Történelmi tény, amit kevesen tudnak, hogy a második világháború során Auschwitzban már a foglyok megérkezésekor szétválasztották a családokat, külön a férfiakat, és külön a nőket. Viszont volt egy népcsoport akiket nem. A cigányok. Ők akkora patáliát csaptak, hogy nem tudták szétválasztani őket, még az életük árán is megvédték a család egységét. Így végül is ők és kizárólag csak ők a családjaikkal együtt voltak elszállásolva a barakkokban.

Azért hozok fel történelmi példákat a XX századból mert túl sok a hasonlóság a mai események és az akkoriak között. Társadalmunk, lassan alig észrevehetően, de mégis folyamatosan egyre inkább a fasizmus irányába tolódik el.
A kellően szocializálódott emberek ezt a kijelentésemet valószínűleg végképp kinevetik, mert azt sem tudják mi a fasizmus. Nekik leírom: A németek nácik voltak, vagyis nemzet szocialisták, diktátoruk Adolf Hitler. Az olaszok fasiszták voltak, diktátoruk Benito Mussolini. Az Ő vagyis a fasizmus atyjának a meghatározása, hogy mi a fasizmus:
"A fasizmust pontosabban korporatizmusnak kellene nevezni mert egyesíti az államhatalmat, és a korporációs hatalmat." Magyarul az államhatalom és a vállalati hatalom összeolvadása. Amikor az állam a vállalatok érdekeit szolgálja ki az emberek érdekeivel szemben.
József Attila szavai: "A tőke és a fasizmus jegyesek."

Georgi Dimitrov társadalomtudós meghatározása: "A fasizmus a finánctőke legreakciósabb, legsovinisztább elemeinek nyílt terrorista diktatúrája."
Jelenleg félúton vagyunk efelé. Nézzen szét mindenki, hogy milyen intézkedések történnek.

Legnyilvánvalóbb példa a bankmentő csomag. A bankok kitalálták azt az átverést amit svájci frank alapú kölcsönnek hívtak. Ha valaki autót vett ilyen hitelre, akkor az autókereskedő forintban kapta meg a pénzét. Az adós forintban fizetett, sehol nincs svájci frank. Csak Magyarországon annyi svájci frank hitelt vettek fel, amennyi svájci frankja még talán Svájcnak sincs. Akkoriban bárki bement egy bankba és ha akart szinte még aznap felvehetett egy svájci frank alapú hitelt, viszont ha mondjuk ugyanakkora összegű svájci frankot akart váltani, mint a hitel, akkor azt mondták neki, hogy várnia kell pár napot amíg a pénz megérkezik. A hitelt viszont bármikor felvehette, arra nem kellett várni, hogy megérkezzen a pénz. Sőt nem is adták oda neki a hitelösszeget svájci frankban akkor sem ha kérte és nem is engedték, hogy abban fizessen. De még azt sem engedték meg, hogy többet fizessen be, mint a következő esedékes részlet. Minden hónapban gondosan csak 1 csekket küldtek, mintha előre megérezték volna, hogy a svájci frank akkorát fog erősödni, hogy így a felvett hitel többszörösét tudják majd az áldozatokon bevasalni árfolyamrés címszó alatt.

Bár igazából a hitel mint látható, valójában forint hitel volt, de így a három - négyszeresét tudták az ügyféltől követelni. Majd amikor ebbe a sunyi csalásba sokan belerokkantak akkor a bankok elkezdtek jajveszékelni, hogy őket mekkora kár érte, mert az emberek nem tudják visszafizetni a kölcsönöket és akkor tönkre fognak menni és jajj akkor mi lesz, össze fog omlani a gazdaság és akkor mindennek vége. Erre az állam, a mi pénzünkből kifizette a bankoknak az elmaradt hasznukat. Tehát a tisztánlátás végett egy példa, hogy érthető legyen: valaki felvett 1000 forintot svájci frank alapú hitelben, kamatokkal kezelési költséggel 2000 Ft-ot kellett volna eredetileg visszafizetnie. Majd jött "véletlenül" a svájci frank erősödése, így a tartozásból 4000 forint lett. Az adós visszafizetett 2000 Ft-ot, de többet nem tudott, mert így tervezte, ennyi volt a teherbírása. A bank elkezdett jajveszékelni. Erre az állam a mi pénzünkből kifizette a banknak az elmaradt 2000 Ft-ot. Számoljunk 1000 Ft-ot adott kölcsön a bank, eddig visszakapott 4000 Ft-ot, de még nincs vége. Nem elég, hogy az állam kifizette az adós helyett a hátralévő összeget, a bank továbbra is követeli az adóstól azt a 2000 Ft-ot amit már megkapott. Elveszi az adóstól valamilyen értékét, amire ő azt mondja hogy 2000 Ft-ot ér. Legyen az autó, ingatlan stb. Az amit elvesz valójában 4000 Ft-ot ér, de mindegy ki mit mond, ha a bank szerint az csak 2000 Ft-ot ér akkor annyit és kész. Itt még mindig nincs vége, újabb 500 Ft-ot felszámol behajtási díj, kezelési költség, kamat, meg napi dátum címszóval. Számoljunk: A bank adott 1000 Ft kölcsönt és visszakapott 8500 Ft-ot. És akkor azt még nem is vettük figyelembe, hogy mit is jelent a jelenlegi bankrendszerünkben az, hogy tartalékképzésre épülő pénzrendszer. Ugyanis a valóság még cifrább mert a banknak eredetileg nem is volt 1000 forintja, csak 100 forintja, a többi 900-at pedig csak úgy hozzáírta. Igazából ez okozza az inflációt, de ez egy másik trükk amit itt a véges terjedelem miatt nem tudok bemutatni.
Mi ez ha nem fasizmus???? Na most lehet nevetni.....

Aki részletesebben szeretne tájékozódni, annak pár ilyen témájú film: A pénz mint adósság, Zeitgest Addendum, Az amerikai álom (rajzfilm a válságról), érdemes Drábik János előadásit is meghallgatni, stb.

Azért mentem el ilyen irányba, hogy mindenki számára világos legyen milyen a rendszer amiben élünk. Nincs bajom személy szerint egyetlen hivatalnokkal, egyetlen orvossal sem. Úgy gondolom nagyrészük jó szándékú és becsületes ember, DE félre vannak vezetve ezért azt hiszik, hogy jó az amit tesznek. Azt hiszik, hogy jó az, ha bizonyos dolgokat ráerőszakolnak az emberekre, pedig tévednek. Én 10 évig voltam a rendőrség hivatásos állományú tagja, és nagyon sokáig én is abban a hiszemben éltem, hogy jó az amit teszek. Aztán lassan kezdtem felébredni, ennek következtében gyűlni kezdtek a problémák, ami oda vezetett, hogy végül eljöttem, miközben 3 pert indítottam a rendőrség ellen, amiket el is veszítettem. Hiába tanultam ki a jog kígyó nyelvét, és igazamat, egyszerűen, érthetően, jogszabályokkal alátámasztva adtam elő, süket fülekre találtam. Ekkor még nem tudtam a szabályt, hogy "gazdának mindig igaza van", és ellene JELENLEG nem lehet pert nyerni.

Amíg egy embernek semmi bűne nincs azon kívül, hogy szabadságával élni akar, és maga szeretné eldönteni, hogy mi jó neki és mi nem, addig nem számít, hogy mire való hivatkozással fosztanak meg valakit a szabad döntés lehetőségétől, és tesznek rajta erőszakot, ez gonosz cselekedet. Nem magyarázat rá az, hogy ők jót akarnak. Erre van az a közmondásunk, hogy: A pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve.

Az egyszerűség kedvéért hivatalnoknak hívok mindenkit aki a rendszert kiszolgálja, hivatalnokot, képviselőt, rendőrt, tűzoltót, katonát, orvost, újságírót, riportert stb. Nem minden hivatalnok dolgozik olyan területen, ahol gonosz dolgokat kell cselekednie. Sokan tényleg jót tesznek. Viszont ha valaki a rendszert szolgálja, jobb minél előbb felismernie, hogy mi jó és mi nem. Attól, hogy valami törvénybe kerül, még nem biztos, hogy jó. Sőt, egyre inkább tendencia, hogy sötét és gonosz törvények születnek. Mondok konkrét példát. Az 1970-es években a Magyarországon épült házak 2/3-a baráti összefogással épült. Rokonok, barátok szomszédok mentek egymásnak segíteni. Ha nem lett volna ez az összefogás, akkor sok embernek ma nem lenne háza. Ma a szüleink, nagyszüleink, tehát azok az emberek akik egymásnak segítettek közönséges bűnözőnek minősülnek. Az összefogást, és egymás segítését kalákának nevezik, és törvény tiltja. Alkalmi munkának minősül, be kell jelenteni, és adót kell fizetni utána. Gyakorlatilag az önzetlen segítséget törvénnyel megtiltották. Ha átmégy a szomszédnak segíteni, és feljelentenek, akkor fekete munkásnak minősülsz és mindkettőtöket megbüntetnek.

Mondok másik példát. Most készül a feljelentő törvény, aminek az a lényege, hogyha feljelented a szomszédodat, ismerősödet, rokonodat, hogy valószínűleg adót csalt, akkor jutalmat kapsz érte. Ez nem vicc! A gonoszság olyan szintet ért el, hogy törvényi támogatást és pénzjutalmat kapsz érte. Persze azt is megmagyarázzák, hogy ez valójában jó cselekedet. Egyébként ez nem újdonság. Ilyen volt a náci németországban is, hogy jelentsd fel a rendszer ellenségét, a zsidót, vagy aki kritizálni meri Hitlert. Volt ilyen a Sztálini szovjetunióban is. Ne félj, jelentsd fel a kulákot, jelentsd fel a rendszer ellenségét. A feljelentést minden esetben hazafias, kötelességnek, jó tettnek állították be, ugyanúgy mint ahogy most készül.

Nagyon el kellene gondolkodni mindenkinek, és észbe kapni amíg nem késő.

A legnagyobb felelősség a hivatalnokokon van. Tudom, hogy aki közülük felismeri, hogy valójában a sötétséget szolgálja, az nehéz döntés elé kerül. Egyrészt anyagilag ki van szolgáltatva. Ha ellenáll és nem tartja be a törvényeket bajba kerülhet. Ha otthagyja az állását, nem tudja, mi máshoz kezdhetne. Nekik üzenem, hogyha nem akarják otthagyni az állásukat, akkor akadályozzák a gonosz tettek végrehajtását. Ők azok, akik a legtöbbet tudnak ártani az embereknek, és ők azok akik a legtöbbet tudnak segíteni. Mert ők ismerik a kiskapukat, a jog útvesztőjét. Nem kell, hogy törvényt vagy jogszabályt szegjenek, sőt a legjobban akkor teszik, ha nem szegik meg a szabályokat, hanem törvényes utat járnak. Ők részei a rendszernek, és egy gonosz rendszert belülről lehet a leghatékonyabban megváltoztatni, és jobbá tenni.

Ha felébrednek, és nem szolgálják tovább a sötétséget, akkor a nehéz, de jó utat követik. Másrészt viszont ha a könnyű utat választják, és tovább folytatják amit eddig, akkor gonosz dolgokat kell cselekedniük míg a végén maguk is áldozattá nem válnak. Közben szembe kell nézniük a lelkiismeretükkel, és fel kell készülniük, hogy mi lesz akkor ha el kell számolni a tettükkel. A sötétség uralma nem tart örökké. Eljön majd az az idő amikor lehull a lepel, és a színháznak vége. Azok a hivatalnokok akik a rendszert kiszolgálták, könnyen kellemetlen helyzetben találhatják magukat, amikor majd valaki felteszi nekik a kérdést: Miért cselekedted azokat a gonoszságokat amiket tettél?

Újabb történelmi példát szeretnék felhozni. A nürnbergi per során Gőring kivételével minden náci azzal védekezett, hogy Ő csak parancsot teljesített. Mégis mindenkit elitéltek. A per a náci államapparátust bűnszövetkezetnek nyilvánította, és a résztvevőket, bűnszervezetben elkövetett bűnökért ítélte el. Az elitéltek közül egy sem gondolta volna 5 évvel korábban, hogy tetteiért bíróság előtt fog majd felelni. Alig 5 év leforgása alatt a dolgok gyökeresen megváltoztak, és akik az akkori gonosz rendszert kiszolgálták, bíróság előtt találták magukat, azokról nem is beszélve akiket a háború végén lévő káoszban a tömeg lincselt meg.

A gonosz cselekedetekre nem magyarázat, hogy nem tudtam...., meg azt hittem...., meg csak utasítást hajtottam végre..... meg ez volt a munkám.... stb. Van egy film a címe: Halálsoron. Egy börtönblokkban játszódik, ahol halálraítéltek várják az ítéletvégrehajtást. Van egy nagydarab néger elitélt. A történet folyamán kiderül, hogy ártatlan, sőt különleges gyógyító képességgel rendelkezik, és még az egyik börtönőrt is meggyógyítja. Majd később a börtönőr felajánlja neki a szökés lehetőségét. Amikor a néger megkérdezi, hogy miért, akkor a börtönőr azt válaszolja: Mit fogok Istennek mondani? Azért végeztem ki egy jó embert mert ez volt a munkám?

Mindenki aki olyan feljelentést, határozatot, büntetést vagy ítéletet ír alá, ami gonosz, az egyéni felelősséggel tartozik a tettéért. Beleértve azokat is akik ezt fizikai szinten végrehajtják. Az ilyen helyeken dolgozók, mind önszántukból teszik azt amit, önként mentek oda dolgozni, azon önös érdekből, mert jó fizetést kapnak érte. Senkit sem fegyverrel kényszerítettek, hogy ott dolgozzon. Az orvost sem kényszerítik erővel, hogy oltást adjon be. A végrehajtót sem kényszerítik fegyverrel, hogy neki kell a svájci frankhitellel csőbe húzott emberektől a vagyonukat, házukat elvenni.

Ha ezeknek az embereknek majd őszintén el kell számolni a tetteikkel, akkor mit fognak mondani, hogy fogják magukat érezni?

Bárki aki még tud gondolkozni már tisztán láthatja, hogy a rendszer velejéig korrupt és gonosz. Aki önszántából kiszolgálja és támogatja ezt a rendszert gonosz tettekkel, az bűnrészes. A döntést mindenkinek saját magának, egyénileg kell meghozni, hogy melyik oldalra áll. A döntése következményét is mindenki egyénileg maga fogja viselni.
Egyik oldalon van a Teremtő az Ő két törvényével.
Első a szeretet törvénye. Isten azt mondta:

1. -Végtelen szeretetemmel szeretlek benneteket, és azt kérem tőletek ti is szeressétek egymást ugyanígy.

A második a szabad akarat törvénye. Isten azt mondta:

2. -A legnagyobb ajándékot, a szabad akaratot adtam nektek, hogy fejlődni és növekedni tudjatok, mert a gyermekeimnek tekintelek titeket. Ne vegyétek el az ajándékomat senkitől.

CSAK EZ A KÉT TÖRVÉNY LÉTEZIK AZ UNIVERZUMBAN, SEMMI MÁS! Minden egyéb csak mesterkedés és illúzió.

Másik oldalon van a sötétség az Ő manipulációival. Minden és mindenki aki megszegi Isten 2 törvényét, az a rossz oldalon áll, a sötétséget segíti, és gonosz dologot cselekszik, mindegy, hogy mi az inditéka. Ez így van akár tudja, akár nem, akár elhiszi, akár nem.

Ahol Isten 2 törvényét megtartják, ott békesség, bőség, és jólét van.
Ahol megszegik, ott szenvedés, küszködés, szegénység és elnyomás.

Azok akik nem működnek együtt a sötétséggel, több dolgot is tehetnek. Az egyik, hogy tájékozódnak, felébrednek, és másokat is felébresztenek. A másik, hogy bizonyítékokat gyűjtenek. Ha a sötétség uralma lejár, akkor szükséges lesz az elszámolás, még akkor is, ha ennek a számonkérésnek a szeretet és az igazság szellemében kell megtörténnie. Szükség lesz azokra a bizonyítékokra, amiket most lehet összegyűjteni.
Mindenkit kérek, hogy gyűjtse a bizonyítékokat, a gonosz tettekről, hazugságokról, és mindenről ami igazságtalan, mert az elkövetők úgyis tagadni fognak mindent, és megsemmisítenek minden bizonyítékot amit csak tudnak. Ha a sötétséget szolgálók látják, hogy gyűlnek ellenük a bizonyítékok, és érzik, hogy számon lesznek kérve, akkor már csupán ettől vissza fogják magukat és kicsivel máris jobb lesz a világ.

Ha ez az oltás tényleg a gyermekem javát szolgálja, akkor hagy döntsem el én, a gyermek szülője, hogy akarom az oltást vagy sem. Isten a gyereket rám bízta, és amíg szeretettel, és a legjobb tudásom szerint gondoskodom róla, addig senkinek nincs joga ebbe beleszólni. Még az államnak sem!

Ha tényleg jó az oltás, akkor győzzenek meg, tartsanak felvilágosítást róla, ahol elmondhatom a kételyeimet és feltehetem a kérdéseimet. Pl: Miért kell olyan anyagokat az oltásba tenni, ami egyértelműen egészségtelen és veszélyes, ilyen pl az etil-higany (más néven a thiomersal) vagy az alumínium. Ha az élelmiszereket tudják higany nélkül tartósítani, akkor az oltásokat miért thiomersal-al kell tartósítani? Ha megenni veszélyes a higanyt, akkor miért fecskendezik ezt injekció formájában a gyerekeinkbe? Miért nem helyettesítik ezeket mással, ami nem veszélyes és nem károsítja a szervezetet? Vagy pl, Van-e az oltásban squalene, ami katonákat, vagyis erős felnőtt férfiakat képes tönkre tenni, lásd öböl szindróma. Vagy miért kell a félrevezető, hamis statisztikákkal igazolni az oltás hatékonyságát? Konkrét példa. 1955-ben vezették be az USA-ban a gyermekbénulás elleni oltást, majd az oltás bevezetésével egyidőben az orvosoknak előírták, hogy a gyermekbénulást ezentúl nem gyermekbénulás néven kell bejelenteni, hanem meningitis aseptica néven. Utána büszkén lobogtatták a statisztikát, hogy az oltás bevezetése után mekkorát esett a gyermekbénulások száma. Azt persze elfelejtették elmondani, hogy a meningitis aseptica viszont ugyanannyival nőtt. Tehát egyáltalán nem lett kevesebb megbetegedés, csak másképp nevezték.

Tovább megyek, maga az orvos sem tudja igazából mit ad be. A gyógyszergyár esetleg leírja az összetevőket és az vagy igaz, vagy nem. Nincs FÜGGETLEN laboratórium, ahol az oltásokat folyamatosan ellenőriznék, hogy tényleg az van-e benne amit a gyártó állít, vagy nem fertőződött-e mással? Esetleg nem romlott-e meg?

Erőszakkal rám kényszerítik, hogy beoltassam a gyerekem, de ha baj történik senki nem fogja vállalni a felelősséget, és pláne senki nem tudja majd jóvá tenni ami történt. Mindezt miért?
Tényleg az én érdekemben, vagy esetleg azért, hogy a gyógyszergyártóknak nagyobb haszna legyen?

A rendszer gonosz, lelketlen, és úgy lett felépítve, hogy ebből ne lehessen kilépni. A végrehajtók süketek, és sokszor lenézőek. Jelenleg a legtöbb ami tőlük várható, hogy azt mondják nem tehetnek mást. Mindenki másra mutogat, másra hivatkozik, de a gonoszságot végrehajtja.

A gyógyszerek és az oltások nem veszélytelenek, ezt nem tagadják ugyan, de nem is hangoztatják. Pl 2005-ben a Magyarországon bejelentett mérgezések 77,8 %-át 9976 esetet a gyógyszerek okozták. A kiküldött nyilatkozatra is csak azok voltak felírva, hogy mi ellen véd az oltás, az nem, hogy mit okozhat. Csak egy pár a lehetséges mellékhatásokból, hogy a szülők tudják: agyhártya gyulladás, agyvelő gyulladás, ideggyulladás, szklerózis multiplex, autizmus, immun gyengeség, autoimmun betegség, Guillen-Barré szindróma, ami a perifériás idegek, és ideggyökök akut gyulladása, mind az érző, mind a mozgató, mind a vegetatív idegeket érintheti, a myelinhüvely maradandóan károsodhat, aminek következtében végtag bénulás, az autonom idegrendszer összeomlása, és a légző izmok leállása is megtörténhet, stb

Szinte az összes betegség, ami ellen az oltásokat adják, gyógyítható, akkor minek felesleges veszélynek kitenni a gyerekeinket?

Bár a beoltottak nagy része megússza, de mindig vannak gyerekek, akik nem. Nekünk szülőknek nem volna szabad hagynunk, hogy egyetlen gyerek is (és velük együtt a szüleik) a gyógyszergyártók kapzsiságának az áldozata legyen.
Mégis megtörténik évről-évre, mert mi szülők, nem teszünk semmit, még a szavunkat sem emeljük fel. Az ilyen eseteket pedig újra és újra elhallgatják, a szülőket nem hagyják a nyilvánosság előtt szóhoz jutni, és folyton csak azt zengik, hogy az oltás mennyire jó, és mennyire szükséges.

Tudom, hogy nem várhatok megértő választ egy hivataltól, ezért fordulok a nyilvánossághoz, és kérek minden szülőt, akinek fontos a gyermeke, hogy gondolkozzon. Bár el fogom küldeni ezt a levelet a médiának, de tudom, hogy nem fognak foglalkozni vele, legfeljebb csak azért, hogy lejárassanak.
Ezért kérem az embereket, hogy segítsenek. Mutassák meg, küldjék tovább ezt a levelet a barátaiknak, ismerőseiknek.

Jogi nyilatkozat, nehogy később bárkinek problémája legyen belőle: Ez az írás szabadon terjeszthető, másolható, idézhető.
Viszont kérek mindenkit, hogyha lehet, ne vegyen el belőle, ne tegyen hozzá, és ne változtasson meg benne semmit. Köszönöm.

Szerencs, 2012 szeptember 30. Miklósi István

magyarmegmaradasert.hu
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A nemzetközi helyzet fokozódik
  2012-10-06 18:23:15, szombat
 
 
A nemzetközi helyzet fokozódik


2012. szeptember 20., csütörtök pirospirula.blog

Az emberek egyre nagyobb számban ébrednek. Ez vitathatatlan.
Szerintem ezt mindenki érzi, akár a közvetlen környezetében is tapasztalja.
Egyre gyakoribbak az olyanok, hogy mondjuk a szomszédok, akik néhány éve még totál hülyének néztek a világnézeted miatt, és inkább vártak egy másik liftet, csak hogy ne kelljen veled két mondatot váltani, most hirtelen áthívnak ebédelni, meg hasonlók...

Érdemes megnézni a látogatás számlálót is, például ezen az oldalon...
Ott van a jobb alsó sarokban.
Pontosan egy évvel ezelőtt - emlékszem, mert fel is írtam magamnak - kilencezerkettőszáz volt!

Az ébredés elkezdődött...
Az emberiség nemsokára meg fogja érteni, hogy mekkora átverés áldozata.
Elindult valami.
Ugyan még nem látjuk mi lesz belőle, de elindult, és valahova biztos vezet.
Vannak, akik ezért most már erősen optimista fényben látják a helyzetet.

Én most mégis azt szeretném kérni az olvasóimtól, hogy véletlenül se üljenek ettől vissza a karosszékbe. Ne engedjük magunkat elkényelmesedni!
Ne lélegezzünk fel, hogy akkor "most már minden rendben lesz".

Mert csak akkor lesz, ha teszünk is érte.
A harcnak koránt sincsen vége.
A "harc" igazából csak most kezdődik!
Eddig ugyanis azt sem tudtuk, hogy háborúban állunk.

Sajnos, azáltal, hogy mi ébredünk - és most már egyre nagyobb számban - a hatalom gyakorlatilag kényszerpályára került.
Mint a vadállat, amelyiket sarokba szorítják...
ha veszélyben van sokkal nagyobbat harap. Hiszen az életéről van szó!
Ilyenkor olyan dolgot is meg mer csinálni, amit amúgy nem tenne.
Nincs vesztenivalója! Az életéért küzd.

Fontos ezt realizálni, és látni, hogy most meg fogják próbálni gyorsított tempóban kiépíteni mindazt, amire esetleg eredetileg több évet akartak szánni.
Érezhető, hogy minden fronton egyszerre beerősítettek:

Centralizáció

Barroso a minap kiáll és azt mondja, hogy a bankok felelőtlen magatartása okozta a válságot.
A mindenit, ilyet se nagyon hall az ember a fősodrású tévébe!
Laikus szemmel még akár azt is gondolhatnánk, hogy fontos előrelépés történt.
Nos, az biztos, hogy igen, de milyen irányba??

Azért ne feledjük, hogy az egész FED rendszer - ez az egész központosított amerikai banki struktúra, ahol mindent egy kézből irányítanak, és amelyik mára majdnem az egész világunkat beszőtte - pontosan úgy jött létre, hogy a 20. század elején taccsra vágták az összes amerikai bankot egy nagy hitelválsággal (bővebben itt) majd kiálltak és közölték, hogy csak egy központi bank jelenthet kiutat a kialakult helyzetből, amibe a felelőtlen banki hitelezés vezetett.

Hallgassuk csak kicsit tovább Barroso beszédét...
Barroso mit javasol, mint megoldást?
Azt mondja csak az jelenthet megoldást, ha mostantól minden bankot az EKB központilag irányíthat.

De vajon mitől fogja megoldani a válságot az, ha néhány tucat regulázatlan bank helyett, mostantól egyetlen központosított, és törvényileg sem regulázható (hiszen minden szabályozás alól mentességet élvező), giga-bank lesz ráeresztve az emberekre?!

De most komolyan. Ennyire tollas a hátunk?

III. Világháború

Az Izrael-Irán konfliktust egyelőre még nem sikerül kirobbantaniuk. Ha pedig Amerika rohanná le Iránt, azt meg már senki nem venné be, most miután az Iraki hatalmas borzalmas vegyi fegyver készletekről kiderült, hogy kimerülnek két palack kemotoxban.
Szóval ezen a vonalon elég reménytelen dolgozniuk.

No de azért senki ne gondolja, hogy lemondtak volna a világháborúról...
Naivitás lenne azt gondolni, hogy nincs még egy-két trükk a tarsolyban...

"Hmmm... mondjuk...
Mi lenne ha odaszólnánk egyik emberünknek, hogy rajzolgasson pucér Mohamed prófétát, minél obszcénebb és provokatív dolgokat, hátha akkor majd ők lőnek először. Úgy már biztos elfogadná az amerikai polgár a háborút..."

Gondolom érzitek, mennyire megrendezett az egész!
Idióta újságíró pont most szottyan kedve megint provokáló rajzokat publikálni.
Az államok vezetői meg kiállnak, és közlik, hogy ők nem tehetnek semmit, mert szólás szabadság van.
"Nem tehetnek semmit, mert szólás szabadság van."

Érzitek, hogy ez mennyire abszurd?!
Ha valaki ma arról ír cikket, hogy a második világháborús koncentrációs táborokkal kapcsolatban bizonyos részletek nem teljesen egyértelműek, és esetleg lehetnek apró eltérések a valóság és a között, ami a Schindler listájában van... akkor azt három évi fegyházra lehet ma ítélni, teljesen törvényesen.
Mert ezzel erősen megsért egy népcsoportot.

Ugyanakkor Mohamed prófétát meztelenül lerajzolni, meg disznó vicceket gyártani róla vezető napilapban, azt lehet.
Az nem számít "egy nép érzületét sértő" dolognak?!

Az államfők most "nem tehetnek semmit". Teljesen tehetetlenek ez ügyben!
Hiszen szólás szabadság van!! érdekes, nem?

Katasztrófa program

Ezen a fronton is haladunk ám előre, és nem is kis léptekkel.
A magyar ember számára talán ez a legláthatóbb turpisság mind közül.
Ennek főleg az az oka, hogy ezen a fronton (hazai terrorizmus és katasztrófa gyártásban) el voltunk maradva a világtól. Nálunk ez a viharos tempójú katasztrófa készülődés, meg terror-elhárítás borzasztóan szemet szúr, ugyanis nem volt meg hozzá az az alapozó kampány, ami mondjuk Amerikában már két-három évtizede zajlik.
Nem küldtek ide hurrikánokat meg nem robbantgattak felhőkarcolókat (talán mert nekünk még azok sincsenek).

Nekünk ez az egész csak jött, egyik napról a másikra.
Tegnap még semmi. Ma meg minden nap kimegy valahova a katasztrófa-elhárítás, és lehoz mondjuk egy macskát a fáról, vagy valami...
a TEK-esek meg műanyag puskákat foglalnak le a csúnya rossz emberektől... mind keményen dolgoznak, minden nap történik valami.

Most momentán talán vicces ez az egész. De hidd el, nem lesz az, amikor elkezdik azt csinálni, amiért valójában létrehozták őket!

És most már elkezdték toborozni a polgári szolgálatosokat is, pontosan úgy, ahogy Amerikában.
Pontosan úgy, ahogy a 2010-es Jesse Ventura filmben is szó van róla.
Hogy képzetlen civileket lehessen bevetni egy esetleges katasztrófa esetén.

Többen írták, hogy milyen felháborító, hogy behívhatnak kötelező szolgálatra.
Egyetértek, az. De sajnos nem ez a fő probléma! Nem az, hogy megtanítanak, hogy hogyan kell kötelező oltásokat beadni.
Hanem az, hogy megtanítják az utcádban lakó félidiótát is, hogy hogyan kell kötelező oltásokat beadni,
és amikor beindítják a következő bogárinfluenzát, ő fog majd átjönni, hogy lefogjon és beadja neked a halálos dózist.

Mert ugye a képzett orvosok egy jelentős százaléka nem adja be ezeket a teszteletlen vackokat.
A képzett rendőrök és polgárőrök egy jelentős része meg fogja tagadni, hogy civileket gyűjtsön össze és zárjon be egy stadionba.
Pontosan tudják ezek! Ezért akarják, hogy a katasztrófavédelem képzetlen és nem gondolkodó emberekkel legyen feltöltve, akiket majd hólapátolós napidíjért ránk ereszthetnek.
Mint a népszámlálós ember. Vagy négyszer kellett elzavarnom azt az erőszakos frátert. Azért a pár száz forintért úgy nyomult mint egy úthenger, hogy begyűjtse a skalpomat. (nem tudta)

Úgyhogy ne aggódj, hogy téged esetleg besoroznak. Amint kiderül, hogy gondolkodó ember vagy, hidd el, hirtelen nem lesz rád szükség!
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Kalandozások egy fekete autóval
  2012-10-06 16:58:09, szombat
 
  Kalandozások egy fekete autóval

2012. október 05., péntek 10:30

Kilencszázötvenes évek. A csengőfrász kora. Fekete autó fékez a ház előtt, bőrkabátos ávósok szállnak ki belőle. Csengetnek, valaki ajtót nyit, s ők elözönlik a lakást. A férfi nyitogatja álmos szemét, de nincs is ideje magához térni, máris az autóban ül, ami száguld vele az Andrássy út 60. felé. Morcos tiszt beszél hozzá, már felébredt, csak a rémülettől nem lát, de így már érti, amit mondanak neki.

- Mondja el az igazat, és máris visszük haza.

- De nem tudom, hogy Kiss csinált-e ilyesmit.

- Nem számít, mi tudjuk, hogy csinált, de szükség van a maga vallomására. Akarja még látni a családját?

A férfi elgondolkozik. Akarja látni a családját? Persze, hogy akarja. Nem kell mást tennie, csak bevallani valamit. A tiszt meg csak folytatja.

- Kissnek már mindegy. Maga szabadlábra kerül, ha azt mondja, amit hallani szeretnénk. Ha viszont nem, akkor vádat emelünk maga ellen is.

A férfi egyre rémültebb. Vallomást kéne tennie, terhelőt. És megteszi. Szeretné eltartani a családját, felnevelni a gyermekeit. Nem akar évekig egy börtöncellában penészedni. Ötvenes évek - cudar idők voltak.

Ma már persze elő sem fordulhat, hogy kihallgatási jegyzőkönyvön kívül, egy rab átszállítása során, az autóban ilyen ajánlatok hangozzanak el. Éppen ezért, ha a fenti, hatvan esztendős történet csak egy icipicit is hasonlít Antal Attilának a Hagyó-ügy néven elhíresült BKV-perben elhangzott legutóbbi vallomására, akkor az minden kétséget kizáróan a véletlen szüleménye.

Hiszen koncepciós perek a 21. században már nincsenek, tisztelt bíróság. Azt mondták a kocsiban, hogy ez legyen a véleményem.


http://egyenlito.blog.hu/2012/10/05/kalandozasok_egy_fekete_autoval
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Egyre nagyobb a lakosság adóssága
  2012-10-06 16:47:32, szombat
 
  Egyre nagyobb a lakosság adóssága
2012, október 6 - 07:15


Szeptember végén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 498,7 milliárd forint tartozást tartott nyilván a működő adózóknál - írja a Népszabadság szombaton.

Miközben a vállalkozások adóhátraléka nem nő, inkább apad, addig a lakosság egyre nagyobb összeggel tartozik az adóhatóságnak. Két éve az összeg 160,2 milliárd forint volt, ami 2012-re 168 milliárdra emelkedett.

Az adósok jellemzően jövedelmük letiltásakor szembesülnek azzal, hogy a NAV lépett, de nem ritka, hogy a gépjárművet foglalják le a hatóság munkatársai, vagy az ingatlan kerül végrehajtás alá.

A cégeknél a legeredményesebb, ezért a leggyakrabban alkalmazott eszköz az inkasszó, amikor a cég számlájáról az adóhatóság leemeli a tartozás összegét.

MTI - barikad.hu



http://www.barikad.hu/egyre_nagyobb_a_lakossag_adossaga-20121006
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 26 
2012.09 2012. Október 2012.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 392 db bejegyzés
e év: 4803 db bejegyzés
Összes: 64003 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 110
  • e Hét: 1768
  • e Hónap: 18561
  • e Év: 151478
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.