|
 1/4 oldal 
|
Bejegyzések száma: 39
|
|
|
|
|
|
2013-01-18 18:14:47, péntek
|
| |
| |
Az öreg hegedű...
"Egy árverésen a kikiáltó felemelt egy hegedűt. Tele volt repedésekkel és karcolásokkal. A húrok kilazultak és a kikiáltó sem gondolta, hogy megérné a fáradságot, ha túl sokat vesződnének vele, de a rend kedvéért egy apró mosoly kíséretében felemelte.
- Mit ajánlanak érte, uraim? - kiáltotta. - Kezdjük százezer forinttal!
- Százötezer! - szólt egy hang. Majd:
- Száztíz.
- Száztizenöt! - mondta a másik. Majd:
- Százhúsz!
- Százhúszezer először, százhúszezer másodszor, százhúszezer...
Ekkor a terem mélyén egy ősz hajú ember felállt és kezébe fogta a vonót. Egy zsebkendővel letörölte a poros hegedűt, meghúzta a húrokat, nyakához illesztette a hangszert és olyan tiszta melódiát kezdett el játszani rajta, ami az angyalok énekéhez volt hasonlatos.
Amikor abbahagyta, a kikiáltó nyugodt, mély hangon azt kérdezte:
- Mit ajánlanak az öreg hegedűért? - És a vonóval együtt felemelte azt.
- Egy millió, ki ad érte kétmilliót? Kétmillió! Ki mond hármat? Hárommillió először, hárommillió másodszor, hárommillió - három-százezer, senki többet harmadszor - mondta a kikiáltó.
Az emberek tapsoltak, de néhányan azt kérdezték:
- Mi változtatta meg a hegedű értékét?
A válasz rögtön megérkezett:
- A Mester érintése. "
"Régi poros, összekarcolt hangszerek vagyunk. De képesek vagyunk magasztos zenét játszani. Elég a Mester érintése."
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: ZENE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-01-18 18:06:47, péntek
|
| |
| |
Rajnai Lencsés Zsolt: Áradozás
...a NŐ, - szépség...!
...úszó, lágy folyam...!
...teljesült ár és terebélyesült valóság...!
...fodros, csipkés, lágy szövet, és megannyi különös érzés...!
...mély kút, erő és fennkölt igazság emóciók közé hintve...!
...vadság és gyönyör izgatott kéje-árja...!
...oltatlan hőforrás, odaadás és ragaszkodás...!
...feltárult titok, s egy csepp szajhaság is annak, aki ért hozzá...!
...imádságos vonzalom mihozzánk, férfiakhoz, ha jók vagyunk, hitelesek és őszinték...!
- Bár lennénk mindig azok! Hogy asszonyainkból a legjobbat kihozzuk, mikről gyakran maguk se álmodoznak, hogy mily' szépen is ragyognak ők, ott leges-legbelül...!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: FÓKUSZBAN "A NŐ" |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-01-18 16:41:19, péntek
|
| |
| |
Magyar Himnusz
Kr.u. 410-ből
Nagyon ajánlom ezt a kultúr kincsünket, mindenkinek meg kell ismerni,
Ugye hogy hasonlít a Miatyánk-hoz? Így már talán kitalálható, hogy kiknek volt érdekük titokban tartani a 410-ben keletkezett imádságot, mint ahogy őseink származását, nyelvét, hitét és Kárpát-medencei ősiségünket is.
- Tényleg nagyon szép.
URUNK-ISTENÜNK
Kr.u.410-460 keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva: a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött Hun övvereten, szíjvégen lévő rovásírásos ima gyönyörű. Nem tudom, hogy tudtok-e róla, hogy a szíjvégen talált rovásírásos szövegmegfejtésére Magyar rovásírás szakértőt-nyelvészt kértek fel!!! Előlünk, mégis mindenáron eltitkolták, amíg lehetett.
Istennek hála ma már nem lehet szinte semmit titokban tartani!!
Érdekesség, hogy az 1960-as évek elején szintén KIJEVBEN ((amiről ma már tudjuk, hogy Árpád nagyapja, Álmos őse, ÜGYEK fejedelem, alapította, építette szabír-magyar-várost, híres szabír kovácsiparával. Ott készültek a csodálatos Magyar szablyák. Régészeti feltárás során a Magyar hegyen találtak 9000 darab rovásírással teleírt pergamenpapírt tökéletes állapotban!!!!
A kutató régész Armatov akadémikus az egészet elküldte futárral a Magyar Tudományos Akadémiának úgy gondolván, hogy mi vagyunk a megfejtésében illetékesek!!! Őt száműzték Szibériába!! A 9000 darab pergament pedig szőrén, szálán eltűnt!!! Mai napig semmit nem tudni róla!!
A finnugristák hallgatnak (vagy lapítanak, mint az a bizonyos a fűben). Ma már kideríthetetlen, hogy megsemmisítették, vagy csak eltüntették, nem tudni. Talány, kinek, illetve kiknek állt az érdekében???? Óriási, pótolhatatlan veszteség, mert minden bizonnyal, hatalmas és teljesen autentikus információs tömeg állna rendelkezésünkre.
A HAZATÉRÉS vagy HONVISSZAFOGLALÁS előtti, alatti és utáni időkből. S még mennyi minden van, amit eltitkolnak, vagy éppen megsemmisítenek előlünk.
Visszatérve az imához: gyönyörű!!! Nemhiába, mondták a GÖRÖGÖK, hogy a szkíták- hunok - magyarok tudnak a legszebben imádkozni ISTENÜKHÖZ!!!!
URUNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED,
TÖRVÉNY AKARATOD.
MINDEN NAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET, MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.
TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT, S
LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.
TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE
Ismerjék meg minél többen! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: HAZÁM |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-01-18 16:41:00, péntek
|
| |
| |
A Himnusz (,,Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból") Kölcsey Ferenc verse, mely egyben Magyarország nemzeti himnusza. A Himnusz a költő legnagyobb hatású verse, 1823-ban írta szatmárcsekei magányában.
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy - a kézirat tanúsága szerint - Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát.
Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.
Az emléknapon országszerte számos kulturális és művészeti rendezvényt tartanak. E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával, továbbá - 1993 óta - az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos díjakat:
Himnusz
A magyar nép zivataros századaiból
Isten, áldd meg a magyart
Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!
Hányszor zengett ajkain
Ozmán vad népének
Vert hadunk csonthalmain
Győzedelmi ének!
Hányszor támadt tenfiad
Szép hazám, kebledre,
S lettél magzatod miatt
Magzatod hamvedre!
Őseinket felhozád
Kárpát szent bércére,
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére.
S merre zúgnak habjai
Tiszának, Dunának,
Árpád hős magzatjai
Felvirágozának.
Bújt az üldözött, s felé
Kard nyúlt barlangjában,
Szerte nézett s nem lelé
Honját a hazában,
Bércre hág és völgybe száll,
Bú s kétség mellette,
Vérözön lábainál,
S lángtenger felette.
Értünk Kunság mezein
Ért kalászt lengettél,
Tokaj szőlővesszein
Nektárt csepegtettél.
Zászlónk gyakran plántálád
Vad török sáncára,
S nyögte Mátyás bús hadát
Bécsnek büszke vára.
Vár állott, most kőhalom,
Kedv s öröm röpkedtek,
Halálhörgés, siralom
Zajlik már helyettek.
S ah, szabadság nem virul
A holtnak véréből,
Kínzó rabság könnye hull
Árvánk hő szeméből!
Hajh, de bűneink miatt
Gyúlt harag kebledben,
S elsújtád villámidat
Dörgő fellegedben,
Most rabló mongol nyilát
Zúgattad felettünk,
Majd töröktől rabigát
Vállainkra vettünk.
Szánd meg Isten a magyart
Kit vészek hányának,
Nyújts feléje védő kart
Tengerén kínjának.
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: HAZÁM |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 39
|
|
|
|
2013. Január
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
766 db bejegyzés |
| e év: |
6128 db bejegyzés |
| Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 773
- e Hét: 3493
- e Hónap: 22466
- e Év: 251403
|
|
|
Offline
