|
 1/4 oldal 
|
Bejegyzések száma: 30
|
|
|
|
|
|
2013-01-07 22:05:49, hétfő
|
| |
| |
Álomtündérhez
Add a kezed, úgy halkan, csendesen.
Te nem lettél még hozzám hűtelen.
Mikor mindenki csalfán elhagyott,
Gyújtottál bennem reménycsillagot.
Lelkem csendjét, ha bánat felkavarta
Te elvittél az álmodó avarra.
S te mutattál mindent, ami ott terem
A bűvös, varázsos álom-réteken.
Ha megtépett az élet rózsabokra,
Vittél mogorva tölgyfa-templomodba.
Ha vérző szív volt mellemen az érem,
S töviskoszorú messiási bérem,
Te glóriává változtattad azt,
Virágot hintettél rám és tavaszt.
Ha voltam bűnös, lázadó Kain,
Vittél az eszme-Krisztus után,
S hogy az igazság sugározzon rám,
Vezettél fönt a néma Golgotán.
Ha rám viharzott lent az ember átka,
Vittél a béke messze csillagára.
Féltem... kezed kezembe tévedett.
Óh, örökre áldott legyen neved!
(Wass Albert) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: HIT- Vallás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-01-07 20:57:21, hétfő
|
| |
| |
Gondolkodj másképp, van miért,
- terajtad múlik életed.
Benned is ott van a magva rég.
Csak rajtad áll, hogy élteted
locsolgatod, hited vizével,
s ápolja néhány gondolat,
vagy száraz valóságot képzel,
s elzárja fénytől “bölcs" agyad.
Ha szíved mélyén őrzöd vágyad,
hagyd hatni az érzelmeket!
Csitítsd le elméd, mi onnan árad
elnyomja mélyen lelkedet.
Pedig a lélek a teremtő.
A hit, a víz mely szomjat olt.
A mag a vágy, mely sose meddő,
s remény a fény, mely felkarolt.
Ha belegondolsz és végignézed,
Mindened megvan, ami kell.
Hunyd be szemed, s álmodj merészet,
s építs egy szebb világot fel.
Aranyosi Ervin 
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-01-07 20:55:43, hétfő
|
| |
| |
Vajon mennyit érek én, és vajon mennyit ér az élet?
Szeretném ha szeretnének, de mindig túl sokat kérek,
Csak egy massza vagyok itt, egy irritáló részlet,
Én vagyok a hibás, mindenben én vagyok a véglet.
Talán sokat gondol magáról az aki elnyomott,
Talán a szabadságba fullad bele a legnagyobb bolond.
Lehet hogy minden másképp lenne, ha mozdítanám ujjam,
Biztos mindenki szeretne, ha egyszer megjelennék újan.
Ezentúl csak azt kérem, hogy ti is kérjétek vissza,
Hogy lehessek végre más és minden legyen végül tiszta
Hogy felejtsük a múltat, hogy értéktelen létem,
Hagyjuk magunk mögött kérlek, felejtsük a vétkem.
Áttörném a következményt, csak csöndben elsöpörném,
Aztán üres fejjel mennék nektek de megint meggyötörném
Aki hozzám szól, velem beszél, mindazt aki rám néz,
Miért kell mentő öv nekem, egy állandó segéd kéz?
Hagyjatok szenvedni! Mert kell nekem, mert szeretem,
Ne halljátok szavaim, hadd vesszen el az értelem,
Ami soha nem is volt, mert nem nőtt fel bennem,
Meghazudtolná a létem, akadályozná a tettem.
Egy küszöbön állok én, némán figyelem a változást,
Tán átsöpör majd rajtam, nem is hagyhatna sok választást,
Vagy inkább megkerül, csak elhajt gyors mellettem,
Ahogy eddig is tette, hogy poshadjon a lelkem.
Mert ha üres lennék, talán befogadnám a jót,
De már bennem él a rossz, talán elhajtom a szót.
Ne utáljatok legyen elég, ha sírok miattatok,
Nekem az is elég volt, hogy sokszor sírni hagytatok.
Egyedül kettesben a saját bánatommal,
Ordítással szenvedéssel, és lassú elmúlással,
Aztán túl éltem, és megint ott voltam én,
Szégyentelen arccal, mégis belül feketén.
És pörög újra minden, szinte már észre sem venném,
De folyton visszaüt a sors, újra sírok, újra gyengén.
Nincs harag nincsen méreg, de tengernyi megbánás,
Mert rettegek magamtól, félek újra lesz egy váltás.
Ha nem leszek elég, ha már kellemetlen vagyok,
Könnyen, könnyek nélkül magamra hagyhattok.
Kiszolgáltatottan táncolok az igaz barátság peremén,
Kik szolgálnak ki, tán harcolok, ez lenne az igazi én?
Csak bámulok körbe, miközben helyettem is élnek,
Nehéz nekik tudom, mégis folyton újat kérek.
Légy szíves, köszönöm? Hol marad a hálás szó,
magamban rejtek mindent mélyen ami megmutatható.
Elvárások vannak mindig, de megfelelés nincs,
Szememben ott a gerenda, a másokéban a kincs,
De nem látom meg soha, hiszen nem is keresem,
Minden elképzelésemet mindig a többiekre kenem.
Kérek, kényszerítek, félemlítek és még nekem áll feljebb,
Ha nem hozzák tálcán elém a luxus szükségleteimet.
Néha meghúzom magamat, mint egy megszidott állat,
Azt képzelem bűneimért folyton jár majd a bocsánat.
Mikor lesz már elég ebből, mikor hagyom már abba,
De megrémiszt a tudat, hogy egyedül essek át rajta.
Fel sem fogtam még, pedig vannak olyan dolgok,
Amik nem tűnnek el soha, amiket magamba folytok.
Hogy van amit csak egyedül magammal intézhetek,
Amiben nem tudnak segíteni különféle emberek.
És ha ezt megtanulom elfogadni, együtt élni vele,
Engem is magával ragad majd a változás szele.
Nagy Nóra MadMushroom
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-01-07 20:52:39, hétfő
|
| |
| |
Kedvem lenne valami egészen másra...
...hogy elcsábítson a szépség varázsa...
Talán keringőt táncolni, mennyei zenén
Csokornyakkendős úrral, könnyedén...
Fűben aludni, szívni a széna illatát,
Gyümölcsöt lopni, fára mászni mezítláb,
Folyóban pancsolni, mint gondtalan gyerek
Ki rákokra, kagylókra vadászva lépeget,
Kócos hajjal, smink nélkül futni az utcán
Felfedezni a világot, mint egykor hajdanán
Félelmek nélkül élni, mint boldog gyerek
Ki csillagokat nézve minden mást elfeled.
Nevetni szeretnék a fejlődő világon,
A gondokon, a holnapon, a problémákon
Felkapaszkodnék egy jó magas sziklára
S onnan fentről ***-nék a világra |
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-01-07 12:56:24, hétfő
|
| |
| |
Nagyon szépen köszönöm! Nagyon tetszik! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kommentek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 30
|
|
|
|
2013. Január
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
766 db bejegyzés |
| e év: |
6128 db bejegyzés |
| Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2760
- e Hét: 14844
- e Hónap: 33817
- e Év: 262754
|
|
|
Offline
