|
2013-01-08 22:35:09, kedd
|
| |
| |
Sokszor úgy érzem . . .
Sokszor úgy érzem a Világtól elvonulva kellene
élnem , s nem vésni tovább karcokat megfáradt
szívembe : talán akkor nem érezném a sorsnak
kiszámíthatatlan hatalmát az emberi élettel szembe .
Fátylat kéne borítani a keserves múltra , nem
gondolni arra , mi tette sivárrá a lelkem .
Hisz sokszor éreztem már , a harcnak soha
nem lesz vége , a múlt követ , s én kullogok előtte .
Sodor az Élet magával , mint szél a falevelet ,
reményeim , vágyaim , oly , elérhetetlennek tűnnek .
Súlyos köveket gurít elém az Élet , érzem , hogy félek ,
vágyaim oly csekélyek . . . kevéske boldogságot kérek .
*********
********* Bédné Marika : 2012 . 07 . 17 . 00 : 13 - / saját versem / *********
 
|
|
| |
|
4 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
