|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 19
|
|
|
|
|
|
2013-02-08 21:02:51, péntek
|
| |
| |
2013-02-08. 19:52
Purim: a budapesti Hunyadi téren ünneplik őseik véres tömeggyilkosságát a zsidók
Az alábbi meghívót tette közzé a Mazsihisz.hu:
Szívesen látjuk, legyen a vendégünk, s mulassunk jól közösen 2013. február 24-én, vasárnap délután 17:30 órától mintegy két órában, a Hunyadi téren (Budapest VI. ker., Hunyadi tér 3.)
Jelmagyarázat: a gyilkosok nevetnek, az ártatlanul lemészároltak sírnak...
Programelőzetes:
Ünnepméltatást tart a körzet főrabbija, Domán István;
A Scheiber Sándor Iskola drámatagozatosai alkalomhoz illő jelenettel készültek;
Samu Pandzarisz Diana énekesnő (lemezbemutató koncertje után) gitárkísérettel héber-jidish dalokat ad elő;
19:00 óra után néhány perccel érkezik a Sas Kabaréból Varga Ferenc József humorista
Többféle hagyományos édesség, kitűnő hangulat, szíveslátás...
Cikkeink a purimról:
- Közkívánatra újratöltve, bővítve: így "ünnepelnek" purimkor a tetűhintások (az "ünnep" története és lényege)
- Hiánypótló tanulmány a beteg zsidó lelkivilágról
- Tombol a bosszú népe: elkezdődött a háromnapos Purim-ünnep
- Purim ünnepi szeánsz egy tömeggyilkos zsidó telepes sírjánál
További részletek: http://kuruc.info/r/2/107786/#ixzz2KL7w6Eby
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-02-08 20:13:18, péntek
|
| |
| |
Cserbenhagytál, Jóska!
2013. február 8., péntek, 6:34
Keményen ledorongolta Orbán Viktor több fideszes képviselő szerint Ángyán József korábbi agrárállamtitkárt, aki egy éve szállt szembe a kormány földtörvényjavaslatával. Ángyán búcsúbeszédnek is beillő felszólalásban bírálta a Fideszt és a KDNP-t, amiért szerinte magukra hagyták a vidéki embereket. Orbán ezen csattant fel, és egy éve tartogatott feszültséget engedett szabadjára.
Kútmérgezőnek, illetve a saját fészkébe piszkító alaknak nevezte Orbán Viktor a vita fültanúi szerint Ángyán Józsefet abban a szóváltásban, amely a kormánypártok kihelyezett gyulai frakcióülésének másnapján pattant ki a kettejük között a földtörvény tárgyalásakor.
Az [origo]-t tájékoztató képviselők közvetlenül a történtek után keménynek, illetve karcosnak írták le a két politikus összetűzését, többen fogalmaztak úgy, hogy "megfagyott a teremben a levegő". Egy nappal később még ennél is élesebbnek írták le a helyzetet: volt, aki szerint a miniszterelnök megalázta, mások szerint a földbe döngölte a korábbi vidékfejlesztési államtitkárt. Egy képviselő azt mondta: azért volt rossz érzése a hangnem hallatán, mert a két politikus "gyakorlatilag azt a beszélgetést folytatta le egymással kétszázhatvan másik frakciótag füle hallatára, amit már nagyon régen, de négyszemközt kellett volna megtenniük".
A feszültség a résztvevők szerint onnan indult, hogy miután a vidékfejlesztési miniszter és a miniszterelnök ismertette a kormány földtörvénnyel kapcsolatos elképzeléseit, néhány képviselő hozzászólásában nekitámadt az átalakítások irányát jó ideje számos fórumon kritizáló Ángyán Józsefnek, amiért múlt héten Vona Gábor Jobbik elnökkel tárgyalt a földkérdésről (ezt szerdán ismerte el a Jobbik elnöke).
Cserbenhagytál, Jóska
A korábbi államtitkár, aki a törvény megváltoztatásával kapcsolatos korábbi kudarcai miatt eredetileg nem tervezte, hogy hozzászól a kérdéshez, erre visszatámadott, és egy többek által is "búcsúbeszéd hangulatúként" leírt felszólalásban a fejére olvasta a teremben lévőknek, hogy mennyire eltávolodtak a kormánypártok attól, amit eredetileg a 2010-ben terveztek végrehajtani az ágazatban. Erre válaszolt a beszámolók szerint Orbán Viktor, aki az államtitkárt következetesen Jóskának szólítva azt mondta, hogy Ángyán cserbenhagyta őt, amikor egy évvel ezelőtt lemondott, pedig ha maradt volna, akkor Orbán szerint meg lett volna a lehetősége, hogy ne kívülről, a pálya széléről, hanem belülről alakítsa a folyamatokat. Ehhez képest Ángyán szerinte azóta csak a sajtón keresztül üzenget, és szisztematikusan lázítja a Fidesz ellen a vidéket, ami szerinte megengedhetetlen.
Bár a frakcióülés előtt a képviselők közül többen arra számítottak, hogy a három nap során terítékre kerülhet a volt államtitkárt kizárásának ügye (Ángyán ugyanis nem volt hajlandó befizetni azt a rekordösszegű bírságot, amelyet azért szabott ki rá a frakcióvezetés, mert a kötelező szavazás ellenére nemmel voksolt az alaptörvény földtörvénnyel összefüggő decemberi módosításakor), Orbán Viktor a beszámolók szerint eloszlatta az ezzel kapcsolatos várakozásokat, és azt mondta Ángyánnak: nehogy azt higgye, hogy megteszik neki azt a szívességet, hogy mártírt csinálnak belőle, és kizárják a képviselőcsoportból. Azt, hogy a történtek után tagja tud-e maradni a közösségnek, azt a miniszterelnök szerint Ángyánnak magának kell eldöntenie. Vagyis ezúttal nem szólította fel direkt módon, mint decemberben, hogy távozzon a frakcióból, de utalt rá, hogy ha akarja, tegye meg.
Egyelőre marad a frakcióban
A fagyos hangulatú ledorongolás után a tanácskozáson részt vevő képviselők szerint Ángyán már nem szólt vissza a miniszterelnöknek. Az [origo] megkeresésére, hogy távozik-e a frakcióból, Ángyán József csütörtökön azt mondta, hogy egyelőre nem, a kihelyezett ülésen ugyanis több, a földtörvénnyel összefüggő, kedvező módosításról döntöttek, amelyeket szeretne a végszavazásig végigkísérni. "Hogy azután mi lesz, azt nem tudom. De most nem rólam van szó, hanem azokról, akik miatt bent ülök a parlamentben. Miattuk, addig, amíg van esély a jobbításra, eltűröm a megaláztatásokat" - tette hozzá. Környezetéből ugyanakkor úgy tudjuk, hogy a törvények elfogadása után a politikus valószínűleg nem marad majd a kormánypárti képviselőcsoportban.
A 2010-ben Orbán Viktor hívására, kisgazdakvótán a parlamentbe jutott képviselő az [origo] által megkérdezett képviselők szerint egyre jobban elszigetelődik a frakcióban. Nyolc hónappal ezelőtti körképünk idején többen még szimpatikusnak tartották, hogy fel meri emelni a szavát a párthoz, illetve a kormányhoz köthető visszaélések ellen, lassanként azonban elfogyott körülötte a levegő, a frakcióban mind több képviselőtársa véli úgy, hogy nem kellene a pártegységet belülről bomlasztania.
Ángyán József államtitkár az utódával, Budai Gyulával
Egy képviselőtársa szerint a választáshoz közeledve az egzisztenciális félelem is egyre inkább Ángyán ellen hangolja a frakciótagokat: attól tartanak, hogy ha az agrárprofesszor így folytatja, és teljesen a Fideszre haragítja a vidéki szavazóbázist, akkor lőttek a választási győzelemnek és a beígért képviselői, hivatalvezetői és egyéb helyeknek. Egy vele korábban szimpatizáló fideszes a helyzetről csütörtökön már azt mondta: nem vádolhat valaki büntetlenül egy komplett közösséget - pláne a sajátját - azzal, hogy tolvaj. "A professzor szerintem teljesen rácsavarodott már erre a dologra, de egy csapatban nem lehet ezt így tovább. Így ugyanis tálcán kínáljuk a szociknak a magas labdát, nem is kell gondolkodniuk, hanem Ángyán érveivel faraghatnak rajtunk súlyos százalékokat" - tett hozzá.
Bencsik János ugyanakkor - aki Ángyánhoz hasonlóan vidéki fórumokat tart a földtörvénnyel kapcsolatos változtatások szerinte helyes irányáról - nem érez elszigeteltséget. "Több frakciótag is odajött, hogy tisztelik ezt a következetes kitartást" - így érzékeltette az [origo]-nak, hogy ő csak a napos oldalát látja annak a küzdelemnek, amelyet a kormányfő által meghatározott irányvonal ellen folytat a földtörvény ügyében egy éve. "Nincs szó arról, hogy a politikustársaim kerülnének, vagy ne állnának velem szóba. Ezt csak egy elenyésző kisebbség részéről tapasztalom, de úgy vagyok vele, hogy akkor az a kapcsolat eddig sem ért sokat" - magyarázta, hozzátéve: nem csak emberi, hanem politikai bírálatot sem érzékel. Mint mondja, senkitől nem hallott olyat, hogy amit tesz, az nem jó a Fidesznek, vagy szavazókat veszítene a párt a vita miatt.
Részsikerek lehetnek
Ángyán tavaly januári fellázadása óta kérdés, hogy milyen eredményt hozhat, ha a frakció valamelyik tagja nyíltan nekimegy a Fidesz hivatalos álláspontjának egy ennyire fontos kérdésben. Most talán részsikert könyvelhettek el Ángyánék, miután a frakcióülésen elérték, hogy a földtörvény vitáját elhalasztják, az alaptörvénybe pedig bekerül, hogy a családi gazdaságokról is kétharmados törvényt kell alkotni. Igaz, egy a gyulai ülésen résztvevő forrásunk szerint a miniszterelnökön "látszott, hogy nincs meggyőződve arról, hogy ennek így kell lennie, inkább politikai megfontolások vezették".
Másfelől pedig jogtechnikai ügy miatt is nyerhettek csatát Bencsikék: mivel magában a törvény címében is az szerepel majd, hogy "családi gazdaságokról és egyéb üzemeltetési módokról", így az alaptörvényben is szerepelnie kell a családi gazdaság kifejezésnek, amikor erre a jogszabályra utal. Bizakodásra adhat okot viszont a különutasoknak, hogy a helyi földbizottságok jogkörét is bővítik, illetve, hogy Font Sándor, a mezőgazdasági bizottság elnöke is úgy ítélte meg, hogy a módosító indítványok háromnegyede támogathatónak tűnik.
Ángyánék helyzetét könnyíti, hogy látványos külső támogatással bírnak: a zöldszervezeteken kívül külöböző formában az MSZP, a Jobbik és az LMP, de még a Professzorok Batthyány Köre is üdvözölte az álláspontjukat, számos telt házas vidéki fórumot szerveztek.
A két politikus 2011-2012 fordulóján egy hónap különbséggel mondott le egymástól függetlenül az államtitkári, illetve energiaügyi helyettes államtitkári posztról, majd tavaly ősszel 70 módosító indítványt nyújtottak be együtt a földtörvény tervezetéhez. Orbán Viktor mindkettőjüknek üzent, amikor egy decemberi frakcióülésen azt vetette a képviselők szemére, hogy politikai cirkuszt csinálnak, hangulatkeltők hónapok óta, és ha ez így nekik nem tetszik, akkor menjenek, mert egyben akarja tartani a frakciót.
A cikket az alábbi címen találja:
http://www.origo.hu/itthon/20130207-a-foldbe-dongolte-angyan-jozsefet-a-miniszter elnok-a-gyulai-frakcioulesen.html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-02-08 20:07:50, péntek
|
| |
| |
Már most látható a 2014-es választási kampány fő témája a rezsicsökkentés lesz, Kádár népével újra elhitetik (nagyon nem is kell erőlködni), hogy az energia ára a pártfőtitkár (orbán elvtárs) jóindulatán múlik. Persze a szocik sem merik ezt a 2002-es 13. havi nyugdíjhoz hasonló ámokfutást bírálni, hisz mindenkinek tetszik (ez is), így majd ők még nagyobb rezsicsökkentést fognak ígérni. Persze a 13. havi nyugdíj is képbe kerülhet, csakhogy teljes legyen a szociális demagógia ebben a félázsiai országban... |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-02-08 19:27:05, péntek
|
| |
| |
2013-02-08. 16:53
Végre egy korrekt rendőrségi döntés: bátran lehet zaklató zsidónak nevezni a Csatáry bácsit zaklató zsidót
Megszüntette a rendőrség a Kuruc.info egyik cikkével kapcsolatban közösség elleni izgatás vádja alapján indított nyomozást - panaszolta el a feljelentő az elvtársi Népszavának. A hatóság ugyanis közölte vele: nem számít bűncselekménynek, hogy a Csatáry László háza előtti tavaly nyári tüntetés egyik résztvevőjét portálunk zaklató zsidónak nevezte, az általunk közzétett elérhetőségein pedig "életveszélyes fenyegetéseket kapott".
"Bár a nyomozás megállapította, hogy az Egyesült Államokban regisztrált Kuruc.info weboldal tulajdonosa a Kaliforniában élő Varga Béla, sőt azt is, hogy az ő telefonszámáról érkezett a feljelentő Garai-Édler Eszter mobiljára egy hívás, de mivel a másik több tucat hívás azonosíthatatlan volt, és ezek egyébként sem voltak hosszúak, majd abba is maradtak, a rendőrség szerint mindez nem meríti ki a zaklatás fogalmát. Ahhoz ugyanis - olvasható az elutasító határozatban - rendszeresen vagy tartósan kellett volna háborgatni a Csatáry elleni flashmob résztvevőjét. A Kuruc.info cikkét megvizsgálva a hatóság arra jutott továbbá, hogy a közösség elleni izgatás elkövetési magatartása éppúgy nem állapítható meg, mint az uszítás" - írja a komcsi lap.
Garai-Édler Eszter "értetlenséggel és felháborodással" fogadta a nyomozás megszüntetésének hírét, melyről a napokban értesült, és eldöntötte: panaszt nyújt be. A Népszavának elmondta, az indoklást több ponton is kifogásolja: szerinte Varga nem egyszer, hanem kétszer is hívta, később pedig e-mailben "fenyegette meg életveszélyesen". Miután pedig a fenyegető levelet Garai-Édler Eszter több lapban is nyilvánosságra hozta, újra durva hangú levelet kapott Vargától. Nem beszélve az ismeretlen hívószámokról jövő telefonok tucatjairól, más fenyegető e-mailekről, a Facebook-oldalán megjelent bejegyzésekről és a számtalan gyalázkodó SMS-ről - panaszkodott a zsidó.
"Sőt a Kuruc.info gyakorlatilag vérdíjat tűzött ki a flashmob résztvevőire; a portál cikke felhívást fogalmazott meg: a résztvevőkről több adatot szolgáltató olvasók között 100 ezer forintot oszt szét (ez meg is történt - a szerk.), amiből 75 ezret Varga bajtárs ajánlott fel. Nemcsak a mobilján, de munkahelyi telefonján is rendszeresen zaklatták Garai-Édler Esztert, a fenyegetések annyira intenzívek voltak, hogy heteken keresztül a munkahelye és a lakása között kollégák, ismerősök, barátok és a férje kísérte, szállította őt" - sajnáltatja a Népszava. (A cionisták által a saját otthonában zaklatott idős magyart persze csöppet sem sajnálják.)
A nyomozás megszüntetése elleni panaszában a feljelentő arra is ki kíván térni, hogy szerinte a Kuruc.info cikke és az azt követő események "nemcsak a rágalmazást, a zaklatást és a közösség elleni izgatást, de a gyűlöletbeszéd és a személyes adattal visszaélés tényállását is kimerítik".
Sok sikert kívánunk neki.
(Kuruc.info)
További részletek: http://kuruc.info/r/2/107779/#ixzz2KKjibIuX
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-02-08 19:17:43, péntek
|
| |
| |
Rohamtempó: a gázbiznisz miatt módosítják a költségvetést
2013. február 08., péntek, 17:40
Szerző: hvg.hu
Kivételes sürgősséggel módosítja a kormány az idei költségvetést az E.On földgáztározóinak és gázüzletágának megvásárlása miatt.
Az E.On gáztározóinak megvásárlása miatt a kormány kivételesen sürgősen módosítaná a 2013-as költségvetést - derül ki a költségvetés pénteken benyújtott idei első módosításából és a hétfő-keddi napirendi javaslatból. Hétfőn kezdődik a parlamenti ülésszak, és a képviselők már kedden megszavazhatják a változtatást.
Mint a javaslat írja, az állam készfizető kezesként felel az MVM és az E.ON közötti üzletért, legfeljebb 875 millió eurónak megfelelő forint összegért. ezen felül kezességet vállal az E.ON gázkészleteinek megvásárlására is, 90 milliárd forint értékben. Az állami készfizető kezesség szeptember 30-ig áll fenn. Ez azt jelenti, hogy ha az MVM nem fizetne az E.On-nak, akkor a magyar állam 30 napon belül kifizeti az árat.
250 milliárd forint
Január végén derült ki, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) a Magyar Villamos Művek múlt csütörtöki közgyűlésén felhatalmazást adott a cégnek, hogy 875 millió euróért megvásárolja az E.On földgáztároló, illetve -nagykereskedő társaságát, Orbán Viktor pedig Moszkvában bejelentette, hogy megvettük a gáztározókat (ugyanakkor Havasi Bertalan a miniszterelnök sajtófőnöke azt is elárulta, a technikai részletek kidolgozása még zajlik).
Meddig nyomja még?
Fotó: Túry Gergely
Ez mai árfolyamon számolva nagyságrendileg 250 milliárd forint. Amennyiben az állam fizetné ki ezt az összeget a későbbiekben, ez költségvetési kiadásnak fog minősülni, emiatt elvileg szükség lehet a költségvetés módosítására is, hiszen ez a kiadás nem volt betervezve, amikor tavaly decemberben elfogadták a költségvetést. Hasonlóan módosítani kellett a 2011-es büdzsét, amikor a kormány megvette a Mol részvénypakettjét. Akkor 489,5 milliárd forinttal megemelték a kiadási főösszeget és a hiányt. A jelenlegi törvényjavaslatban azonban nem szerepel a költségvetési kiadás növelése, és a deficit megemelése.
Mekkorák a kockázatok?
Egyébként több ponton is módosításra szorulna már a büdzsé, hiszen az elmúlt időszakban több betervezett bevétel bizonytalanná vált, és többletkiadások is várhatóan megjelennek. Meg lennék azonban lepődve, ha a kormány már most érdemben hozzányulna a költségvetéshez - mondta a megkérdezett szakértő, és úgy vélekedett, a kabinet február 22-ig már nem hajt végre nagyobb változtatást. Az Európai Bizottság (EB) február 22-én publikálja szokásos téli előrejelzését, és előfordulhat, hogy ebben figyelmezteti a kormányt bizonyos költségvetési kockázatokra. Ezután esetleg áprilisban, a konvergenciaprogram benyújtásakor képzelhető el, hogy a kormány módosít a költségvetésen, ha az EB a fejére koppint.
A 2013-as költségvetésben már elfogadásakor látszottak kockázatok, melyek idén év elejétől csak tovább erősödtek. A kormány az idei költségvetést hét hónap alatt hozta össze: a 2013-as büdzsét már tavaly júniusban beterjesztette, és szeptemberben el is akarták fogadtatni. (A kormány néhány nap alatt végig szerette volna zavarni a törvénytervezetet a kétharmadon többségen.) A makropályával kapcsolatos problémák ugyanakkor szinte azonnal a felszínre kerültek: a kormány túlzottan optimista, 1,6 százalékos gazdasági növekedéssel kalkulált idénre, a 300 milliárdos munkahelyvédelmi akciótervet is a tervezet beterjesztése után jelentette be a kormányzat.
A kormány végül - az IMF-tárgyalásokra hivatkozva - decemberre halasztotta a végszavazást, amikor is a kabinet jelentősen módosította a 2013-ra tervezett gazdasági növekedési előrejelzését. Matolcsyék 0,9 százalékos GDP-növekedéssel, és a korábbi 2,2 helyett megemelt, 2,7 százalékos deficittel számoltak. Ezek a számok sok elemző és az Európai Bizottság (EB) őszi előrejelzése szerint is túlzottan optimisták, az EB mindössze 0,3 százalékos bővüléssel számol idén. Az IMF legutóbbi jelentésében pedig már azzal számolt, hogy - a tavalyi recessziós év után - idén stagnálni fog a magyar gazdaság.
Az optimista tervezés mellett a kormány olyan bevételi tételekkel is számolt, melyek igencsak kétségesek. Az e-útdíjrendszer bevezetése körüli sorozatos botrányok, és a “magyar mérnökök" által megvalósítani tervezett szisztéma megkérdőjelezi az ebből a forrásból idénre várt 75 milliárd forintot. Viszont javítja a helyzetet, hogy nem is kell legalább 34 milliárdot költeni annak megvalósítására. A pénztárgépek adóhatósághoz történő bekötése is csúszik, az ebből várt 95 milliárdos plusszal inkább jövőre számolhatunk.
Az online szerencsejáték megadóztatásával is csúszásban van a kabinet, innen 10 milliárd eshet ki. Ehhez ugyanakkor még hozzá kell venniolyan, az idei költségvetésbe betervezett bevételi elemeket, melyek teljesülése szintén bizonytalan. Ilyen például a bürokrácia csökkentéséből eredő 30 milliárd, a gazdaság kifehérítéséből eredő 60 milliárdos pluszbevétel, vagy a nem állami szereplők mobilfrekvenciái visszafizetésének 40 milliárdja. Emellé még felzárkózik a rezsicsökkentés miatt a költségvetésből kieső, körülbelül 30 milliárd áfa is, nem beszélve arról, hogy az önkormányzatok a további rezsicsökkentési körbe bekerülő víz- és csatornaszolgáltatók kompenzálását kérik a kormánytól valamilyen szinten, mely további nyomást helyezhet a büdzsére.
A bevételi oldalon még további kockázat, hogy az Orbán-kormány az idei költségvetést 287-es euróárfolyamon tervezte - nemrég újra megjárta a 300-as szintet is az árfolyam -, ez azonban igen kétséges, hogy tartható-e, főleg annak tükrében, amilyen feladatokat Matolcsy végigvihet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöki székében, ha ő kerül a posztra - ami elég biztosra vehető. Egy jelentősen rosszabb árfolyamszinttel akár 100 milliárddal is romolhat az egyenleg. Az IMF-tárgyalások felfüggesztésével - bár a kormány állítása szerint továbbra is tárgyalásban van a szervezettel -, ha nem változik meg hirtelen negatív irányba a nemzetközi befektetői hangulat és marad a pénzbőség, akkor mintegy 130 milliárddal többet költünk majd idén az államadósság kamatainak finanszírozására, mint egy megállapodással.
A sorba még tavasszal várhatóan bele kell venni a telekomcégekre kiszabott különadók miatti európai bírósági döntést is: ha elmarasztaló ítélet születik, akkor az államnak 200 milliárd forintot vissza kell fizetnie a telekomcégek részére. Erre szakértők szerint igen nagy az esély. Összegezve elmondható, hogy hiába a kormány által a 2013-as büdzsébe tervezett hatalmas, majdnem 600 milliárdos tartalék - céltartalék, rendkívüli intézkedések, Országvédelmi Alap -, ha összeadjuk a szinte biztosan kieső és bizonytalan tételeket, akkor az látható, hogy a kiadási oldalon alsóhangon is 540 milliárd forint körüli kockázat látható.
http://hvg.hu/gazdasag/20130208_Rohamtempoban_irjak_at_a_koltsegvetest |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-02-08 19:07:19, péntek
|
| |
| |
Hindy Iván
földeáki Návay Imre:
Vitéz kis és nagyhindi Hindy Iván m. kir. vezérezredes
Budapest védője emlékezetére
1946. év augusztus hó 26-án kora délutáni órákban vitéz kis és nagyhindi Hindy Iván m. kir. vezérezredes a Markó utcai fogház oly sok magyar megdicsőülését látott udvarán a bitófát halálával a magyar katonaeszmény és a kötelességteljesítés áldozati oltárává avatta.
Vitéz kis és nagyhindi Hindy Iván, Budapesten, 1890. június 28-án született. A kassai hadapródiskola elvégzése után ezelőtt 50 éve, 1909-ben avatják tisztjelöltté és mint zászlós bevonul a Mária Terézia 32. gyalogezredhez, melynek kötelékében harcolja végig az első naptól az utolsóig az első világégést. 1912-ben hadnagy, 1915-ben főhadnagy, 1918-ban százados lett. Első világháborús kitüntetései: Signum Laudis háromszor adományozva, a Katonai Érdemkereszt, a Vaskoronarend III. oszt. a Károly Csapatkereszt, a Sebesülési Érem, a magyar, az osztrák és bolgár Háborús Emlékérem, a német Marianus Rend Tisztikeresztje, mindezek a kardokkal díszítve. 1929-ben őrnagy, 1933. november 1-től a Ludovika Akadémia tanára, 1934-ben alezredes, 1939-ben ezredes, beosztva a honvéd vezérkari főnökséghez, 1942-ben vezérőrnagy és a budapesti I. honvéd hadtest gyalogsági parancsnoka, 1944. nov. 1-én altábornagy és a budapesti m. kir. I. honvéd hadtest parancsnoka. 1944. december 22-én a Székesfőváros védelmére rendelt erők parancsnoka. 1945. február 1-ével az államfő soron kívül vezérezredessé lépteti elő. Első világháborús kitüntetésein kívül a Felvidéki, Erdélyi és Délvidéki Emlékérmeket, a Bronz Érdemrendet, A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét, a Magyar Érdemrend Középkeresztjét, a Magyar Érdemrend Nagykeresztjét, mindkettőt a Csillaggal, mindezt a Hadiszalagon, továbbá a német Vaskereszt II. és I. oszt., a Vaskereszt Lovagkeresztjét a Tölgyfalombokkal adományozta a legfelsőbb Hadúr, illetve a német államfő.
1944. december 22-én vette át Budapest védelmét. A védelemben résztvett csapatok 60 százaléka magyar honvéd, csendőrcsapatokból, a Fegyveres Nemzetszolgálat 6 zászlóaljából és 2 röppentyűs ütegéből, 2 rendőr zászlóaljból és a Nyilaskeresztes Párt Pártszolgálatból adódott, míg 40 százalékát német Wehrmacht és Waffen SS csapatok képezték. A védelemre mintegy 6 könnyűhadosztály erő állott rendelkezésre. Hogy a főváros 1944. december 25-én bekövetkezett teljes körülzárása után ez a védősereg a főváros közvetlen ostromában 51 napon át 20 ellenséges hadosztályt, a távolabbi térben még további 35 orosz hadosztályt, tehát kb. 55 ellenséges hadosztályt le tudott kötni, illetve a fővárostól nyugatra folyó harcokból el tudott vonni, az a védelemben résztvett csapatok kiváló szellemén és a polgári lakosság, hasonló esetekben példa nélkül álló fegyelmezett és áldozatos magatartásán kívül vitéz Hindy Iván vezetésének és a csapatszellemre, valamint a polgári lakosság szellemére gyakorolt személyes befolyásának tudható be elsősorban. Vitéz Hindy Iván, — erről több csapatparancsnoki megbeszélésen e sorok írójának személyesen volt alkalma meggyőződést szerezni, — világosan látta, különösen az 1945. január 18-án Pilisszentkeresztnél elakadt felmentési kísérlet után, hogy emberileg elveszett őrhelyen áll, mégsem habozott egy pillanatig sem, hogy feladatát, melyet legfőbb Hadura reábízott, a Nemzet iránt a legmesszebbmenő hűséggel teljesítse. Vitéz Hindy Iván Budapest védelmének nehéz napjaiban maga a megtestesült magyar katonaeszmény, az élő Becsület és Hűség volt és hóhérai, a Tildyk, Nagy Ferencek, Varga Bélák, Kővágók, Rákosi-Rothok 1946. augusztus 26-án a Magyar Katonaeszményt, a magyar Becsületet, a magyar Hűséget küldöttek a bitófára megdicsőülni.
A háború elvesztését követően meg kellett szoknunk, hogy amit mi és apáink évezredeken keresztül becsületnek, kötelességnek, áldozatos hűségnek ismertünk, annak jutalma a golyó, az akasztófa, a börtön, a kényszermunkatábor, a szadista Péter-Auspitz Gáborok kiagyalta kín. És tudomásul kellett vennünk, hogy a yenkik modern terminológiája szerint az teljesíti hazájával, az emberiséggel szemben kötelességét, aki honvédesküjét megszegi, aki az ellenséggel cimborál, aki átfut, hogy miniszterelnöknek hozza haza a népét letipró ellenség, aki a saját testvére hátában orvlövész és aki ezt a terminológiát nem tudja és nem akarja magáévá tenni az méltó az aranyásó rabszolgaságra Észak-Szibériában. Mai napig ezt propagálja a technika minden eszközével a világhódítók destrukcióra született népe.
Ez a defetizmus kikezdette az emigrációba szorult népek valamennyiét, köztük a magyarságot is. Én Chilében élek. Az 1959. év májusi Hősök Vasárnapján a hőseink emlékezetére megtartott misén Santiago 4000 főt meghaladó magyarságából, papot, ministránst, kántort beszámítva összesen 56-an jelentünk meg. Ma ha megkérdezik, hogy Bárdossyt, Imrédyt, Szálasit, Jányt, Hindyt és a többi megszámlálhatatlan sokat mikor gyilkolta le az intézményesített askenázi bosszú, kérdem hányan tudunk reá válaszolni? Testvéreim, Magyarok, nekünk olykor emlékeznünk kell. Hiába harsogja a destrukciót a semita orrhang világszerte, a mi értékeink nem a Nagy Imrék, a Kővágók és a Kéthli Annák, a mi értékeink ezek a Hindy Ivánok, Szálasi Ferencek, Bárdossy Lászlók és azok a megszámlálhatatlan sokak, nevesek és névtelenek, akik legszentebb tradícióink hordozását a bitófáig, a kivégzőoszlopokig, a vorkutai jeges sírmezőkig vállalták.
Testvéreim, Bajtársaim! Emlékezzünk augusztus hó 26-án Budapest hős védőjére, parancsnokló tábornokára: vitéz kis és nagyhindi Hindy Iván vezérezredesre.
Santiago, 1959. augusztus havában
a Magyar Fegyveres Nemzetszolgálat v. parancsnoka.
http://kopja.hu/node/7 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-02-08 18:58:37, péntek
|
| |
| |
Zsidóbűnözés :: 2013-02-05. 19:28
42 éve szállott pokolra Rákosi, de kísértetként itt bolyong ma is
1971. február 6-án a következő hír jelent meg a magyarországi központi napilapokban: ,,Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének volt első titkára, aki gyógykezelés céljából a Szovjetunióban tartózkodott, ez év február 5-én Gorkij város megyei kórházában súlyos és hosszadalmas betegség után életének 79. évében elhunyt".
Rosenfeld, a magyargyűlölő zsidó gnóm
Rákosi holttestét Moszkvába vitték egy Mozsajszkij úti villába, ahol felravatalozták a vörös bársonnyal letakart koporsót. Február 7-én este a Sabolovka negyed krematóriumába szállították, ahol elhamvasztották. A magyarországi elvtársak meglehetősen ambivalens módon viszonyultak Rákosi földi maradványainak hazahozatalához. A kommunista emberfajta tipikus megszemélyesítője, az éjsötét Komócsin Zoltán KB-titkár ironizálva ezt közölte Sütő Gáborral, a párt külügyi osztályának munkatársával: ,,No, szakikám, a demokratikus centralizmus nevében állást foglalhattál 'bölcs apánk' hazajövetele ellen. Ez volt benne a demokrácia. Most jön a centralizmus: a párt döntése értelmében kimész érte, hazahozod és eltemeted. Világos?"
Sütő Gábor 1971. február 11-én érkezett meg Moszkvába, ahol a Rosszija szállóban találkozott Rákosi családjával és hozzátartozóival. Sándor József a KB vendégeként meghívta az özvegyet, a jakut Feodora Fjodorovna Kornyilovát, azaz Fenyát és annak fiát családostól a temetésre. Közölte, hogy Rákosi nyughelye bárhol lehet, a Kerepesi temető kivételével, ahová a szocialista érában az aktuálisan ,,jó" elvtársakat temették, s így afféle kommunista panteonná vált az idők folyamán Pest város egykori köztemetője. A család a Farkasrétet választotta, így itt helyezték végső nyugalomra Rákosit február 16-án. Az MSZMP Politikai Bizottsága titkosította a temetést, amelyről így semmiféle közlemény vagy hír nem jelent meg. A kolumbáriumon elhelyezett tábla felirata is puritán egyszerűséggel mindössze ennyi volt: ,,Rákosi Mátyás 1892-1971". A család szerint hatvanan, a hivatalos jelentés alapján negyvenen kísérték utolsó útjára Rákosit. Az akkori hatalom az egész ceremóniát igyekezett a legnagyobb titokban tartani. Sütő Gábor elmondása szerint az özvegy többször is megkérdezte tőle: ,,Mondja, ezt érdemelte az én uram?" Vagyis a korabeli kommunista sajtóban nemhogy nekrológ nem jelent meg a Magyarország felett egy évtizeden keresztül diktátori hatalmat gyakorló '19-es, őskommunista vezérről, de egyetlen kishír vagy mondat sem. Személyéről az első értékelést 1983-ban, titkos temetéséről az első híradást 1989-ben tették közzé.
Rákosi - 1919-es szereplése miatt emigrációba kényszerült, illetve a szegedi Csillag börtön oltalmazó vendégszeretetét élvezte, majd Sztálin birodalmába emigrált - 1945. január 30-án érkezett haza a Szovjetunióból és hamar nagy befolyásra tett szert a politikai életben. Még távollétében, 1944 végén beválasztották az illegitim Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. Az ezt követő hónapokban a kivárás taktikáját alkalmazta, mivel még Sztálin szándékai sem voltak egyértelműek Magyarországgal kapcsolatosan. Több nyelven kiválóan beszélt, ez tette lehetővé, hogy Trumannal angolul tárgyalhatott Washingtonban a békeküldöttség tagjaként, de emellett meg tudta magát értetni oroszul, németül és olaszul is. A politika volt a ,,hobbija", amely élete minden percét kitöltötte. A Magyar Kommunista Párt, majd 1948-tól a szociáldemokratákkal való egyesülése után a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára lett. 1945-től miniszterelnök-helyettes államminiszter. Az 1945. őszi, 57%-os kisgazda győzelemmel zárult parlamenti választás után a szovjet csapatok és a kommunista irányítás alatt álló politikai rendőrség, az állami terrorszervezet, az ÁVO segítségével megkezdte az úgynevezett ,,szalámitaktika" érvényesítését, azaz más pártokba történő kommunista ügynökök beépítése, valamint a kriptokommunisták révén, illetve külső erőszak által fokozatosan felszámolta az FKGP-t és az összes többi politikai pártot.
Az ,,ötvenes évek", a Rákosi-korszak volt a magyar történelem legsötétebb korszaka. A háborús vereség és pusztulás után Magyarországot megszállta a Vörös Hadsereg, és Sztálin hű csahosait, a moszkovita kommunistákat szabadította a magyar népre. A fentiekből következően diplomáciai szempontból a Rákosi-rendszer semmiféle külpolitikai mozgástérrel nem rendelkezett, igaz, a kommunista vezérkar nem is próbálkozott ennek a legcsekélyebb mértékben történő tágításával sem. Hűséges csatlósként igazodtak a szovjet elvárásokhoz.
Zoom
A négy mészáros, eredeti neveiken: Rosenfeld Mátyás, Singer Ernő, Lőwy Hermann, Eisenberger Benjámin
Mivel az 1950-es évek elején a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti viszony pattanásig feszült, mindkét oldal a fegyveres konfrontáció lehetőségével számolt. Magyarország számára ebből a hadsereg és a hadsereg felszereléséhez szükséges nehézipari ágazatok olyan mértékű, irracionális fejlesztése következett, amely ellentmondott a józan észnek egy alapvetően agrár jellegű országban, továbbá a lakosság fogyasztását annak kíméletlen kifosztásával - különösen a gazdákkal szemben alkalmazott ,,padláslesöpréssel" - az elviselhetőség határait túllépve drasztikusan visszafogta. Ez az erőltetett és gazdasági szempontból kontraproduktív nehézipar-fejlesztés már az '50-es években anakronizmus volt, hiszen a világ fejlettebb régióiban ekkoriban az autó- és műszeripar, illetve a híradástechnika és a műanyaggyártás tört az élre, s megkezdődött az elektronika térhódítása is.
Miközben a nép nyomorgott, a legfelső pártvezetők uszodával ellátott tágas budai villákban laktak, páncélozott szovjet ZIL-autókkal közlekedtek, hivatalukban 3-4 telefonkészülék állt az asztalukon. Egy a Moszkvával, illetve a baráti országok vezetőivel való kapcsolattartásra, egy a miniszterekkel, s más magas rangú pártvezetőkkel történő érintkezésre (,,M" vonal), egy, amely a vidéki párt- és állami szervekkel, valamint a nagyobb üzemekkel biztosította az összeköttetést (,,K" vonal), s végül a közönséges városi vonal, amely persze abban az időben - s még ezután is jó ideig - luxusnak számított. E legfeljebb néhány tucat személyből álló kiválasztott kör kiemelt kórházi ellátásban részesült a nevezetes Kútvölgyi Úti Kórházban, korlátlanul használhatta az exkluzív párt- és állami üdülőket, külön boltból ingyenesen rendelhetett bármilyen luxuscikket, és ruháit külön pártszabóság készítette egyedileg, méretre.
Az egész hierarchia élén Rákosi állt, aki 1945-től a kommunista párt főtitkára, illetve 1953-tól első titkára volt. Miként azt Romsics Ignác megállapítja, a moszkovita bolsevik vezért az 1940-es évek végétől Sztálinhoz hasonló személyi kultusz, pontosabban bálványimádás övezte. ,,Ha Rákosit mondunk, akkor ezalatt a magyar népet értjük, s ha a magyar népet említjük, akkor Rákosira gondolunk" - hirdette ,,Katalónia hóhéra", Gerő Ernő már 1949-ben. A vezérkultusz 1952. március 9-én érte el csúcspontját, amikor az ország ,,Sztálin legjobb magyar (sic!) tanítványának" a 60. születésnapját ünnepelte. Ez alkalomra az írók - Vas István szerkesztésében - külön verseskötetet adtak ki Magyar írók Rákosi Mátyásról címmel, sőt Rusznyák István, az MTA elnöke Rákosi Mátyás és a magyar tudomány címmel írt értekezést, a Magyar Történelmi Társulat pedig Rákosi Mátyás és a magyar történettudomány címmel rendezett ünnepi ülésszakot. Számos fűzfapoéta írt bugyuta kis rigmusokat, melyek közül az egyik legismertebb talán a következő:
Gyertek lányok, öltözzetek fehérbe,
Szórjunk rózsát Rákosi Mátyás elébe.
Hadd járjon Ő a rózsában bokáig
Éljen, éljen Rákosi Mátyás sokáig!
Mindeközben az országban féktelenül tombolt az államilag szervezett terror, amelynek legfőbb letéteményese 1948-tól az ÁVO jogutód szervezete, az ÁVH volt. A Péter Gábor irányítása alatt álló állambiztonság permanens rettegésben tartotta az egész ország lakosságát. A vörös rémrezsim lényegéről mindent elmond, miszerint csak 1950 és 1953 között az ügyészségek több mint 1 millió büntetőeljárás megindítását kezdeményezték, s a bíróságok 650 ezer vádirattal foglalkoztak, vagyis kétharmados hatékonysággal működtek. Ezek közül 390 ezer esetben született elmarasztaló ítélet. 1953-ban szinte már nem akadt család, amelynek egyik vagy másik tagja ne került volna összeütközésbe a rendészeti vagy államvédelmi hatóságokkal. Az elítéltek egy része börtönbe, a másik részük internáló vagy munkatáborokba került. Az internálótáborok száma 1953-ra elérte a 100-at. Ezekben 44 ezer ,,osztályellenség" végezte az embertelen kényszermunkát. A magyarországi Gulag-rendszer lakóin belül külön kategóriát képezett az a 15 ezer főnyi embertömeg, akiket 1951. május-júliusban bármiféle bűnvádemelés vagy bírói ítélet nélkül egyszerű rendészeti határozattal telepítettek ki Budapestről és a nagyobb városokból a Hortobágyra ugyancsak kényszermunkavégzésre. Ők zömmel a régi elit, illetve a felső középosztály itthon maradt képviselői közül kerültek ki. S ne feledkezzünk meg azokról a szerencsétlen honfitársainkról sem, akiket az ÁVH szadista pribékjei kínoztak, megaláztak, naponta több alkalommal kegyetlenül megvertek és összerugdostak, s ezek a pribékek az 1990-es impériumváltás óta is kiemelt nyugdíjban részesülnek mindhalálig.
S ezen a ponton befejezésül néhány gondolat erejéig felvethetünk bizonyos baljós párhuzamot a Rákosi-éra és a jelenlegi, neoliberális totalitárius politikai rezsim között. Hiszen az emberek ma is permanens rettegésben élnek, igaz, nem brutális ÁVH-s és katonai bakancsokkal és szuronyokkal tartják őket féken - bár szükség esetén gondolkodás nélkül alkalmazzák a hatalom urai ezt az eszközt is az állampolgárok ellen -, hanem rafináltabb módszerekkel. Az ,,elit" ténykedésének, illetve az általa működtetett tudatdeformáló média destruktív hatásának köszönhetően a magyarság túlnyomó többsége 2013-ban teljes történelmi és politikai amnéziában szenved, mentálisan leépült, egzisztenciálisan ellehetetlenült. Az államilag legalizált kifosztási ráta felülmúlja a Rákosi-korszakbelit. A magyar emberek életét alapvetően meghatározó lelki ,,élmény": a félelem. Félelem és rettegés a hatóságoktól, a munkaadótól, a főnöktől - vajon mikor rúgnak ki -, a banki uzsorásoktól,a végrehajtó-bűnözőktől, a holnaptól, a kilátástalanságtól, az élet tervezhetetlenségétől, attól, hogy Magyarországon - egy néhány tízezres nagyságrendű kiválasztott társadalmi kasztot kivéve - ma nem lehet normális, emberhez méltó életet élni. Az országban eluralkodott a káosz, minden emberi, isteni morált és törvényt át lehet hágni büntetlenül, legalábbis az imént említett érinthetetlenek kasztjának. Magyarország ma egy 93 ezer négyzetkilométernyi tébolyda...Orwell, de maga Rákosi sem álmodhatott arról, hogy a társadalom olyan fokú totális ellenőrzése és sakkban tartása megvalósulhat, mint ami manapság történik.
Rákosi elégedetten tekinthet a pokolból Magyarországra. Szelleme az élet és az emberi-társadalmi érintkezés és kapcsolatrendszer minden szegmensében és mozzanatában ott bolyong egyfajta kísértetként. Sőt napjainkban vészterhes öröksége erősebben kísért, mint valaha. Ha Dante ma élne, minden bizonnyal az Inferno IX. körének legmélyére Júdás, Brutus és Cassius helyére Mao és Sztálin elvtársak mellé Rákosit helyezné. No és természetesen 21. század eleji, legjobb magyarországi tanítványait és követőit.
Lipusz Zsolt - Kuruc.info
https://kuruc.info/r/9/107629/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-02-08 18:56:00, péntek
|
| |
| |
Örülhet, aki Németországban lakik
2013. 2. 8. 16:29|Utolsó módosítás: 2013. 2. 8. 16:57|Gazdaság
Tavaly sorban a harmadik éve nőttek a reálbérek, és az idén is emelkedés várható, ami szakértők szerint hozzájárulhat az euróövezeti válság enyhüléséhez.
Mik ezek?
A német statisztikai hivatal adatai szerint a bruttó bérek tavaly átlagosan 2,6 százalékkal emelkedtek, ami 0,6 százalékponttal meghaladja a 2 százalékos inflációt. A reálbérek a tavalyi 0,6 százalékos emelkedést megelőzően 2011-ben 1 százalékkal, 2010-ben pedig 1,5 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest.
A reálbér növekedése ösztönzi a fogyasztást, ami gazdasági növekedést eredményez, de nem ez az egyedüli hatás, amely az euróövezeti válság enyhülése irányába hat - emelik ki szakértők. Fontosabb, hogy a folyamat, amely várhatóan az idén is kitart, hozzájárul az övezeten belüli egyensúlytalanságok csökkentéséhez. Ezt mutatja az óránkénti munkaköltség alakulása is: Németországban tavaly 3,3 százalékkal emelkedett a munkaköltség, míg az euróövezet egészében csak 2 százalékkal. A válságot leginkább megszenvedő déli régióban, például Spanyolországban és Olaszországban jóval az átlag alatti növekedés ment végbe, ami a növeli az országok versenyképességét.
Számos szakértő szerint az euróövezeti válság nem csak a válságba került tagállamokban követett hibás politika következménye, kialakulásában Németország is szerepet játszott a bérnövekedés korlátozására törekedő politikával, amelyet azért alkalmazott, hogy versenyképességi előnyre tegyen szert.
A német szakszervezetek mellett működő Hans Böckler alapítvány gazdaságkutató intézetének egy tanulmánya szerint 2000 és 2010 között az euróövezeti tagországok közül Németországban nőttek a bérek a legcsekélyebb mértékben. A tagországok többségében évente átlagosan 3 százalékkal, egyes államokban pedig 4 százalékkal emelkedett a bérszínvonal, Németországban viszont csak 1,7 százalékkal. A béremelkedés visszafogását a szakszervezetek is támogatták, mert azt remélték, hogy ennek révén csökken a munkanélküliség. A politika német szempontból tekintve bevált, hiszen a 82 milliós országban történelmi mélyponton, 3 millió körül van a regisztrált munkanélküliek száma, és a német gazdaság az euróövezeti recesszió közepette is bővül.
Szerző: MTI
http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/orulhet-aki-nemetorszagban-lakik-397400 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-02-08 18:47:54, péntek
|
| |
| |
Szolzsenyicin mondja ki a különbséget a zsidó és a nemzeti szocializmus között: ,,A Gulag táboraiban a vértől megrészegült zsidó terroristák mintegy 66 millió embert öltek meg 1918 és 1957 között!"
Holocaust-tagadó vagyok és nem félek
Nos, miért akarja valaki a tanulmányának ezt a címet adni: ,,Holocaust-tagadó vagyok"? Engedjék meg, hogy megmagyarázzam. Mindenekelőtt, én nem tagadom, hogy a nemzetiszocialisták kiközösítették és üldözték a zsidókat az 1930- és 40-es években. Készségesen elismerem ezt a tényt. Nem tagadom, hogy százezreket küldtek ,,koncentrációs táborokba" Németországban, Ausztriában, Franciaországban és Lengyelországban. Nem tagadom, hogy sok európai a nemzetközi zsidóságot problematikusnak és parazitának látta az 1930-as és 1940-es években, és nem tagadom, hogy számos zsidó vesztette az életét a második világháború alatt.
Amit én tagadok, az az, hogy hatmillió halt meg. Nem vagyok hajlandó elfogadni ezt a számot, elsősorban azért, mert ez az, amit köteles lennék elhinni. Holocaust-tagadó vagyok, mert számos európai kormány gyáván börtönbe csukja polgárait azért, mert megkérdőjelezik [nem tagadják] a holocaustot - egyikük sem [senki sem] tagadja, hogy a nácik üldözték és kiközösítették a zsidókat a második világháború előtt és alatt, mindazonáltal kétségbe vonnak bizonyos meglehetősen valószínűtlen történetet, amik összekapcsolódnak az úgynevezett holocausttal és emiatt a médiával, amely - mint jól tudják - aránytalanul a cionista zsidók erőszakos uralma alatt áll.
Kanada és sok európai ország - köztük Franciaország, Németország és Ausztria - börtönbe csukja a polgárait, mert azok kétségbe vonnak néhányat a holocausttal összefüggő legvalószínűtlenebb, a legkétesebb tanúktól és forrásokból származó állítások közül. Néhány példát alább felsorolunk - amikor olvassák őket, emlékezzenek arra, hogy e példák némelyikét, amelyeket állítólagos ,,szemtanúk" szolgáltattak, a második világháborút közvetlenül követő Nürnbergi Per folyamán jegyzőkönyvbe foglalták, és arra használták, hogy az emberiség elleni bűnök miatt a náci vezetőket elítéljék [és a kivégzésüket igazolják]. Az érzelmi reakcióból eredő válaszaikat félretéve mennyire valószínű, hogy az alábbi példák bármelyike is tényleg megtörtént?
A gonosz nácik megfosztották a szegény szenvedő zsidókat kedvenc háziállataik társaságától. [SZÖRNYŰ KEGYETLENSÉG!] A gonosz német katona kettészakította a csecsemőt az anyja szeme láttára [fizikai KÉPTELENSÉG].
Henry Kissinger rokonaiból szappant főztek. [A szappan-mesét már a holocaust-mese ,,szállítói" sem fogadják el igaznak - Jehuda Bauer, aki zsidó és talán a legismertebb élő holocaust-történész, azt állítja, hogy a történet nem igaz.].
A New York Times szerint 1,5 millió zsidó halt meg a majdaneki gázkamrákban. [A New York Times számára sajnálatos módon a történészek, még a zsidó történészek is, valamint a ,,hivatalos" Auschwitz Múzeum a Majdenekben kivégzett zsidók tényleges számát majdnem 95%-kal lejjebb szállították.]
Az auschwitzi emléktáblát, amely azt állította, hogy 4 millió zsidó halt meg Auschwitzban, 1989-ben szép csendben 1,5 millióra változtatták. [Mi történt a többi 2,5 millióval?] A gonosz nácik elektromos áramot vezettek a padlóba, hogy megöljék a zsidókat. [Teljesen nevetséges.]
A hitvány nácik egy atombombát használtak a zsidók elhamvasztására Auschwitzban. [Ne nevessenek: ez a tanúvallomás tényleg elhangzott a Nemzetközi Katonai Törvényszéken Nürnbergben, és felhasználták valóságos emberek felakasztásának igazolására olyan bűnökért, amelyeket azok sohasem követtek el.]
Zsidó vér gejzírjei törtek fel a földből HÓNAPOKIG a gyilkosság után. [Ugyan-ugyan! - A vér nagyon gyorsan megalvad [besűrűsödik]; ez az oka annak is, hogy miért nem vérzünk el halálosan kis ütésektől.]
Egy folyó vörössé vált zsidó vértől [szóról-szóra a St. Petersburg Times szerint].
A hangadó média életben tartja egy zsidó sztoriját, aki túlélte a hatszoros elgázosítást - ,,esetleg a gyermekek szervezete jobban ellenáll a gáznak" - állítja a ,,túlélő". [A tény az, hogy nem áll jobban ellen - kevesebb gáz elég ahhoz, hogy megöljön egy gyermeket.]
És hosszasan folytathatnám, de azt hiszem, értik a beszámolók képtelenségét. Mindazonáltal a fontos tény az, hogy ha Önök azt mondanák, hogy a fenti sztorik bármelyike nem igaz, vagy akár kérdéses, börtönbe kerülnének Németországban, Ausztriában, Franciaországban és számos más európai országban, és még holocaust-tagadók is lennének.
Kizárólag ez okból állok a nyilvánosság elé és nyilvánítom magam holocaust-tagadónak. Nem vagyok hajlandó elfogadni, hogy idegen kormányok kényszerítsenek
(köztük Izrael Állama, amely olyan törvényt hozott, amelyben jogot formál arra, hogy az úgynevezett holocaust- tagadókat üldözze, bárhol élnek is azok, akár itt, az USA-ban is); nem fogadom el, hogy az alkotmányunk és a szólásszabadság joga átkozott legyen!
Soha többé nem fogom feladni az intellektuális sértetlenségemet, és nem fogok meghódolni az olyan gyáva akadémikusok/tudósok előtt, akik nem engedik meg tanítványainak, hogy minden forrást felhasználva tanulmányozzák a holocaustot - jómagam is áldozata voltam e gyáva, hazug embereknek. Azt a történelmi szennyet kellett termelnem, amit ők kívántak, hogy megszerezhessem a jól megérdemelt tudományos fokozataimat (az igazság az, hogy az ô gyávaságuk dönt mindenről). Semmi okunk sincs arra, hogy valaha is valamit várjunk tőlük, és minden okunk megvan arra, hogy eltávolítsuk őket az akadémiáról, mihelyt az igazság mindenütt ismertté és elfogadottá válik.
Holocaust-tagadónak vallom magamat, nem azért, mintha kétségbe vonnám, hogy a második világháború alatt a nácik kiközösítették és üldözték a zsidókat, hanem azért mert kötelességem támogatni azokat, akik beszélni akarnak Önöknek a fentiekről, akik meg akarják mutatni Önöknek azt a hatalmas mennyiségű anyagot, amely a kívülálló számára úgy szerepel, mintha evidencia lenne, de ellentmond önmagának, cáfolja önmagát, és cáfolják a reális tények, a tudományos tények, a realitás!
A holocaust-sztori, ahogy Önök ismerik, hamis, torzított, félremagyarázott, gyakran kitalált, és sokszor nem alapszik máson, mint fantasztikus hazugságokon. Holocaust-tagadó vagyok, mivel Izrael azt mondja, hogy nem lehetek.
Holocaust-tagadó vagyok, mert Németország, Ausztria és Franciaország az emberek tízezreit börtönözte be pusztán azért, mert megkérdőjelezték a ,,hivatalos" mese néhány szerfölött kérdéses vonatkozását.
Holocaust-tagadó vagyok, mivel megismertem olyan kiváló embereket, mint Ernst Zündel, David Irving, Germar Rudolf, Siegfried Verbeke, Horst Mahler, Robert Faurisson és másokat, akik pusztán azért bűnösök, mert meg akarják ismertetni Önökkel azokat a tényeket, amelyeket a cionista média és a cinkos nyugati kormányok nem hajlandók Önökkel megismertetni.
Holocaust-tagadó vagyok, pedig nem volna szabad annak lennem, legalábbis a ,,programozás" szerint, amelynek mindannyian alá vagyunk vetve születésünktől a halálunkig.
Holocaust-tagadó vagyok, mert nem félek a következményétől - tudom, hogy jó harcot harcolok, és tudom, hogy a becsületes történelmi revizionizmus végül győzni fog. Az igazság mindig diadalmaskodik!
Holocaust-tagadó vagyok; Izrael és a cionizmus legyen átkozott!
Curt Maynard - Politically Correct Apostate
(Ford.: Tudós-Takács János)
kitartás.hu
http://kitartas.mozgalom.org/orokervenyu/holocaust-tagado-vagyok-es-nem-felek |
|
| |
|
1 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-02-08 18:43:01, péntek
|
| |
| |
A Nemzetiszocializmus ellenségeinek,és akik téveszmékkel élnek róla
Weimar után a rend és civilizáció eljövetele van soron
A nemzetiszocializmus mindeddig páratlan, agyonhallgatott vívmányai, röpke néhány éve alatt
A módszerváltást követő közel két évtized mélyülő magyar válságának tünetei - de valójában a liberális Nyugat pénzügyi, gazdasági láncravertsége, dekadenciája - és az I. világháború után a padlóra küldött Németországra kényszerített weimari köztársaság (1919-1933) rothadt légköre közti hasonlóságra többen felhívták a figyelmet. Mindkettőt a zsidóság és nem a magyar - nem a Nyugat évezredes kultúrái -, ill. a német nép érdekei, elképzelései szerint hozták létre.
Weimar, az antant hatalmak által az 1918-as fegyverszünet idején blokáddal sújtott ország több, mint hétszázezer polgára halálra éheztetésének, Rosa Luxemburg, Karl Liebknecht vörös terrorjának légkörében indult. A zsidóság fájdalmára csak ,,köztársaság" lett a kísérletből, 32 politikai párttal! Sok más ,,vívmánya" mellett (munkanélküliség, éhség, magas öngyilkossági arány a városokban, politikai korrupció, stb.) ebben a ,,köztársaságban" nyert polgárjogot első alkalommal a prostitúció (1927-ben legalizálták). A liberalizmus szellemében ,,felszabadították" a német nőt - természetesen ,,önmegvalósítása" érdekében - és a hedonista, léha élet felülírta a kereszténység erkölcsi tilalmait.
Berlin ,,szex-turizmus ipara" csalogatta a ferde hajlamúakat, akik a disznóval, kecskével való fajtalankodásban is ,,gyönyörködhettek" Új-Szodoma éjszakai mulatóiban. De az ország más nagyvárosaiban is ott voltak a leszbi és homokos bárok.
A közbiztonság állapotáról, a rendfenntartó erők moráljáról nem más, mint az ún. Holokauszt enciklopédia írja, hogy a rendőrök alulfizetettek és korruptak voltak.
,,A prostitúcióból, kábítószer-kereskedelemből, tiltott szerencsejátékokból, pornográfiából, rablásból, s betörésből élő bűnbandák szaporodtak és virágoztak... A rendőrök tehetetlennek érezték magukat a rendőri felhatalmazás korlátai miatt. Néhány bűnvádi eljárást semmisnek tekintettek, mert a rendőrség nem garantálta a vádlott jogait, vagy a nem megfelelő rendőri eljárás miatti fontos bizonyítékok hiányoztak. A rendőri tevékenységet éles kritikával követő szabad sajtó növelte ezeket a rendőrségi hiányosságokat" - található az Amerikai Holokauszt Emlékmúzeum honlapján. (German Police: From Weimar Republic.... - www.ushmm.org - kiemelés általam) Ismerős, ugye? A holokamu-honlap firkásza be is ismeri az általunk orrvérzésig, Olaszliszkáig, Lacházáig, Veszprémig, a szorongás és rettegés száz meg ezer mindennapi, jeltelen színteréig ismert választ: a rendőri erők kezét ,,alkotmányos korlátozások... kötötték meg"!
Így volt ez egészen 1933-ig, amikor - közel hétmilliós munkanélküliséggel -, szakadt a cérna. Persze itt ugye illik a liberális Nyugat mafla, elbutított véglényének levegőért kapkodnia! Hát igen. Nem akárhogyan kezdte Adolf Hitler 1933-as kancellárrá választásakor. Évekkel ezelőtt hallottam idős németektől, hogy a weimari rothadás végnapjaiban szinte nem volt hét Berlinben bankrablás nélkül. A kancellár valószínűleg új, s ,,alkotmányos felhatalmazást" adott a rendőrségnek ,,nem ejtünk foglyot" jelszóval, ugyanis a rend heteken belül helyreállt! Hasonló határozott intézkedésekkel, a német gazdaság, pénzügyi élet zsidó befolyás alóli kivonásával - az adósság és uzsora finánc kapitalista rendszerének szétzúzásával, a spekulatív tőke termelő tőkével való helyettesítésével - megszületett az első német, s nemcsak gazdasági csoda. A nemzeti valuta, a Reichsmark fedezete nem az annyi verejtékkel, s vérrel szennyezett arany, de a: munka lett!
A közmondásos Autobahn-építkezéseken milliónyi németnek adtak munkát, német nyersanyagot használva. A dollár-elszámolású kőolajimportból származó bitumen és aszfalt hiányában a gyorsforgalmi utakat német találékonysággal előre gyártott betontáblákból készítették. A nemzetiszocialista rendszerben elért gyors gazdasági talpraálláshoz ,,exportjövedelemre" volt szükség. Ez valójában a pénz kiiktatásával, cserkereskedelem formájában történt, mivel a német valutának nem volt aranyfedezete - ezt 100 milliárd márka értékben elkobozták tőle a győztesek Versaillesban! A kor szemtanúja, a hétgyermekes, szegény családba született, de az akkori ingyenes oktatási rendszer jóvoltából mérnöki diplomát szerzett, Reinhold Leidenfrost írja: ,,Mivel Németországnak nem volt többé aranyfedezetű valutája, külkereskedelmévé egy jól működő cserekereskedelem vált. Minden USA-tól és Angliától független ország örömmel elfogadta ezt a szisztémát. Cserébe a gépekért ásványkincseket, kávét, trópusi gyümölcsöt és fontos nyersanyagokat kaptunk Spanyolországból, Portugáliából, Brazíliából és más országokból... Ezen kereskedelem US dollár elszámolással nem volt lehetséges, mivel ezeknek az országoknak nem volt dollárjuk a német gépi felszerelések vásárlására." Mindezek az országok mindmáig baráti gesztussal tekintenek Németországra, elismerve, hogy Hitler Németországa becsületes módon állt hozzájuk. ,,Termékeik nem váltak a New York-i tőzsde spekulációjának tárgyává... Ez a kereskedelmi módszer természetesen szálka volt az angol-amerikai zsidó bankárgengszterek (banksters) szemében, mivel többé nem tudtak profitálni belőle." Mint Leidenfrost írja, ennek - s nem valamiféle gyilkos zsidóüldözésnek - volt eredménye a ,,Németország elleni szélsőséges izgatás"! (Élet a Harmadik Birodalomban, Der Schlesier, 2002. www.the7thfire.com)
További hazugságok cáfolata végett megemlítendő: nem fegyvergyártással, háborúra készülődéssel ,,mászott ki" Németország a nagy gazdasági válságból, a weimari köztársaságtól örökölt csaknem hétmilliós munkanélküliségből. Az 1933-at követő két évben a munkanélküliség nagy részben, öt éven belül pedig teljesen megszűnt! ,,A fegyvergyártás az első alkalommal 1939-től kezdett nagy gazdasági szereppel bírni, az Anglia és Franciaország által ránk kényszerített a háborúval." Néhány mutató a Harmadik Birodalom hadiipara GDP részesedéséből százalékarányban, ill. Reichsmarkban, 1933-1939 között. 1933/34 - az össznemzeti termék (GDP)4%-a, 1.9 milliárd RM értékben; 1934/35 - mint a korábbi évben; 1935/36 - 7%, ill. 4 milliárd RM;1936/37 - 9%, ill. 5.8 milliárd RM;1937/38 - 11%, ill. 8.2 milliárd RM; 1938/39 - 22%, ill. 18.4 milliárd RM. (R. Leidenfrost)
Hitler Németországa agyonhallgatott vívmányai, megbocsájthatatlan bűnei közé tartozik szociális lakásépítő programja! Fiatal, gyermekes házaspárok tíz év alatt visszafizethető lakáskölcsönt kaptak, kamatfizetés kötelezettsége nélkül, 600-1000 Reichsmark értékű csinos kertes házak vételére. Az első gyermek születésekor a kölcsön negyedét, a negyediknél az adósság egészét törölték számukra! Négy éven belül közel másfél millió tágas, egészséges otthont építettek ezekkel a feltételekkel. Törvény írta elő, hogy egy munkásember havi lakbére nem lépheti túl a 26 Reichsmark (RM) határt. Ez havi keresetének kb. nyolcada volt! Magasabb keresetűeknél is csak 45 RM volt a felső határ.
,,Zsidók és más idegen spekulánsok számára" a versailles-i diktátum haditérítései, Weimar kudarca nyomán a gazdasági válsággal előállt ,,szörnyű állapotok óriási profitszerzési lehetőséget jelentettek. Az a hír járta, <Menj Németországba, és vehetsz egy paraszti gazdaságot vagy egy gyárat néhány dollárért!>" És jöttek, mert egyre több gazdaság került kényszereladásra a magas kamatok miatti fizetésképtelenség miatt. - A magyar paraszt földjéről történő elűzése, gyáraink ,,néhány dollárért" való elherdálása nem e minta szerint történik? - A nemzetiszocialista felfogásban egy nemzet csak akkor virágozhat, ha van egy egészséges, vidéki népessége, a hagyományos családi gazdálkodás fontosságával, amelyik ,,letéteményese egy olyan életformának, melynek erkölcsi és lelki értékei életfontosságúak a társadalom, mint egész ... jólétéhez." Ennek tudatában oly törvényt hoztak 1935-ben, ami a jelen magyar parasztsága földjeink védelmében még várat magára! A törvény kimondta, hogy a 15 hektárnál nagyobb gazdaságokat csak öröklés útján lehet továbbadni és az ilyen idegen kézre került farmokat, a nemzetiszocialista rezsim kárpótlásával vissza kellett szolgáltatni a korábbi tulajdonosnak! Semmisnek tekintve a ,,néhány dolláros alkukat... Az idegen spekulánsok nagy bonanzája ezen utólagos megnyirbálása... természetesen felkavarta ezeknek az emberek a nemzetiszocialista Németország elleni gyűlöletét". A vidéki, földművelő népesség boldogulása fontosságának tudatában Hitler házépítési programot indított a legalacsonyabb keresetű népesség, a német parasztság megsegítésére is. ,,Egyedül 1933-ban 17.611, három év leforgása alatt 91 ezer ilyen lakóházat építettek."
Ma az autó a legtöbb magyar ember számára elérhetetlen - vagy a benzinárak miatt garázsban porosodó - luxustárgy. Hitler a német autóipar által kínált 1350 és 1600 Reichsmark értékű autó helyébe egy csaknem mindenki által elérhető ,,népautót" terveztetett dr. Porschével. A máig is legendás modell, a Volkswagen 995 márkába került és kis részletekben is törleszthető volt. Tehát az Autobahnt nem a ,,náci hadsereg felvonulási útvonalának" tervezték, még ha használtatott is erre! (R. Leidenfrost)
A nemzetiszocialista rezsim népjóléti intézkedései sorában megemlítendő az általános és ingyenes egészségügyi ellátás! ,,A német kórházak a legjobb betegellátást nyújtották, a legmodernebb felszereléssel, amelyik az USA-énál is különb volt... A betegnek joga volt megválasztani saját doktorát vagy a kórházat, és a legszegényebb számára is garantálták a teljes orvosi ellátást." A beteg egy évig maradhatott a kórházban - ,,külön napi zsebpénz-illetékkel!" (Matt Koehl, A jó társadalom)
Bűne volt Hitlernek, hogy megmutatta: a világtörténelemben először egyszerű munkásemberek milliói és gyermekeik is hozzájuthatnak akár a külföldi nyaraláshoz! Szinte ingyen, több hetes külhoni hajókirándulásra mehettek, míg otthoni, hosszabb nyaralásaikon mindössze napi két RM költségen utazhattak, kaptak ételt és szállást! Az aljas cionista, liberális vagy éppen judeo-keresztény rágalmakkal ellentétben a később - valószínűleg zsidó parancsnokolta bolsevik tengeralattjáró által, közel 10 000 utasával, köztük 4000 gyermekkel! - elsüllyesztett Wilhelm Gustloff nem a ,,gazdag németek" nyaraltatására készült és használtatott! A Robert Ley, Cap Arkona vagy mások sem. ,,Ezeket a hajókat gyakorlatilag kitiltották az angol kikötőkből, csak hogy ne lássák az angol munkások, mi állt a munkás rendelkezésére Hitler nemzetiszocialista rendszerében. Kedvenc úticéljuk Madeira portugál szigete, úgyszintén a spanyol szigetek és kikötővárosok voltak." (R. Leidenfrost) Szólni kell a zsidó bankok és média által agymosott, a cigányterror által letaglózott, még a sírjukban forgolódó ősei által is leköpött gyáva magyarnak - tisztelet a kivételnek! - a tanulás, művelődés jogáról is a nemzetiszocialista
rendszerben. Az oktatás ingyenes volt: még az egyetemeken is, függetlenül a diák anyagi körülményeitől vagy családi hátterétől!
Újból a közbiztonságról szólva, zsidó vagy filoszemita körök tonnaszámra lökik naponta a Hitler által 1933-tól bevezetett ,,önkényuralom" rémének meséit. Mint láthattuk, a szemtanú elmondott belőle egy s mást! Hogy mennyire nem volt önkényuralom, azt mutatja, hogy Hitler ,,megszüntette a rendőrök gumibotviselését". A weimari években annyi szégyen tapadt hozzá, ,,hogy többé nem volt megengedett németet verni. Ez világosan mutatta, hogy a Harmadik Birodalom vezetői bíztak a népben, semmint féltek tőle, és hogy a nép bízott vezetőiben, semmint félt tőlük. Hitler alatt hihetetlenül alacsony volt a bűnözés aránya." (R. Leidenfrost) Ó, nem kell ájuldozni, kedves nappalaink sötétjében megállás nélkül talmudi ihletésű rágalmakat huhogó ,,demokraták"! - Még hány mesét ér meg a ,,holokauszt"? De erről bővebben szóltam másutt, A történelmi tények makacs búvópatakja c., több honlapon is fellelhető írásomban. - Ezúttal a háború előtti évek weimari felforgatóinak államellenes tevékenységet folytató politikai foglyainak számát, s fogvatartásuk körülményeit nézzük!
Az amerikai State Department képviseletében 1933-ban Németországba utazó Hugo Scoenfelt zsidó kiküldött megvizsgálta az ottani politikai bebörtönzöttek táborait. ,,Kiváló állapotban voltak, mindenkivel jól bántak és tele voltak kommunistákkal" - írta. (Benjamin H. Freedman) Valójában 1939-ig a koncentrációs táborok foglyainak száma nem haladta 22 ezret! Ez a közel 90 milliós Németországban, kevesebb volt, mint a lakosság 0.05 százaléka! - Miheztartásképpen: 1953-ban a Rákosi-éra ,,felszabadított" Magyarországán kb. 95 ezer politikai fogoly dolgozott az internálótáborokban, és 25 ezer politikai volt a börtönökben. 1945-56 között 15 ezer ,,hivatalos" kivégzés történt - került nyilvánosságra '56-ban! (Marschalkó Lajos) Nem más, mint egy másik, habár a ,,nagy honvédő háborúban" a németek ellen harcoló szemtanú, A. Szolzsenyicin mondja ki a különbséget a zsidó és a nemzeti szocializmus között: ,,A Gulag táboraiban a vértől megrészegült zsidó terroristák mintegy 66 millió embert öltek meg 1918 és 1957 között!"
A zsidó történész, Gerald Reitlinger is beismeri, hogy a milliókat állatként kezelő Szovjetuniótól, ill. a kommunista államoktól eltérően a német koncentrációs táborok népessége 1934 és 1938 között ritkán lépte túl a 20 ezret, és ebből a zsidók száma sohasem volt több, mint 3000! (The S.S.: Alibi of a Nation) - Fűzzük hozzá: és még mer SS-ezni a sza*házi!
Anglia korábbi miniszterelnöke, Lloyd George nyilatkozta a londoni Daily Express-nek 1936-os németországi látogatása után, a ,,nagyszerű változások" láttán, ,,melyek Adolf Hitlernek köszönhetők": ,,Gondoljunk bármit is módszereiről, melyek bizonyosan nem parlamentárisak, mégis tagadhatatlan", hogy Németországban ,,a bizalom általános érzése uralkodik. Az emberek boldogabbak. Országszerte az öröm általános" jelenléte látható."
Akkor viszont miért kellett pusztulnia a Harmadik Birodalomnak? A nemzetiszocializmus bűne nem volt más, mint hogy megmutatta a világnak: a nemzetközi bankvilág, a tőzsdék megkerülésével emberhez méltó életet lehet teremteni még a romokon is. Hitler új gazdasági rendszere ,,az egész kapitalista aranyfedezet-rendszert veszélyeztette, annak végtelen hiteleivel, melyek adósrabszolgaságot, függőséget és pusztulást okoztak a szegény országok számára a zsidó-angol-amerikai financiális csúcsérdekek igájában."
A társadalmi igazságosság és a rend ára a nemzetközi zsidóság hadüzenete volt. Noha a gondolat-smasszerek elhallgatják vagy bemocskolják a nemzetiszocializmus vívmányait, azok minduntalan napvilágra kerülnek. A ,,történelmi tények makacs búvópatakja" előbb-utóbb utat tör magának, hogy a népek egy bátor, új nemzedéke győzedelmesen megvalósítson egy emberhez méltó társadalmi, civilizációs rendet! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 19
|
|
|
|
2013. Február
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
543 db bejegyzés |
| e év: |
7437 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 864
- e Hét: 3966
- e Hónap: 15077
- e Év: 168573
|
|
|
Offline
