|
2013-03-31 12:54:14, vasárnap
|
| |
| |
Húsvéti üzenet
A Húsvét misztériuma a sorsát felnőtt módon felvállaló ember üzenete mindnyájunknak.
Aki tudja, hogy fájni fog, embertelenül nehéz az út, de nincs kitérés, hiszen személyes sorsa szorosan hozzátartozik mások életéhez, mint egy szőttes gyönyörűen illeszkedő szála a többihez. A szabad akarat tökéletes paradoxona által önként tennie kell, azt, amire rendeltetett, elhívatott. Így történik meg a metamorfózis, az emberi Jézus megistenült Krisztussá válik, útmutató lámpássá számunkra.
Gondolkodjunk el...
S ha megérinti belsőnket ez a misztérium, az áldozat, melyet kérés nélkül kaptunk Tőle, gondolkodjunk el mi is néhány kérdésen...- Mi az én sorsom, rendeltetésem, a saját ,,keresztem"?
- Hová születtem, kik azok, akiket szolgálnom, segítenem kell?
- Tudok-e áldozatot hozni másokért?
- Tudom- e, mi a valódi áldozat lényege?
- Milyen helyzetekben szokott fájni a hátam, derekam, a keresztcsontom környéke?
- Meg tudok-e hajolni, térdet hajtani képes vagyok-e, ha úgy hozza az életem?Hogy ráébredjünk a bennünk is élő Krisztusra, belső utazásba kell kezdenünk, le kell szállni az alvilágba, kapcsolódnunk kell más világokhoz, ahogy ezt üzenik számunkra a mesék és mítoszok hősei. Ezzel veszi kezdetét az önmagunkra ébredés folyamata, mely a mélyebb önismeret feltárása folyamatában elvezet a bennünk élő Bölcs Önvalónkhoz, Isteni Fénymagunkhoz (Jung: Selbst). Emberi életünk, létezésünk valódi célja igazából ez! S ha ide elérkezünk, mi magunk is útmutató lámpássá válhatunk környezetünk számára.Sorsunk nehézségeinek elfogadásáról szól a következő két vers, amit ajánlok figyelmetekbe!
Szalézi Szent Ferenc: A Te kereszted
Ha minden angyal, a világ minden lángelméje
Tanulmányozta volna,
Mi válik hasznodra ebben, vagy abban a helyzetben,
Miféle szenvedés,
Kísértés vagy fájdalmas veszteség,
Nem találhattak volna
Hozzád illőbbet,
Mint azt, ami ért.Isten örök Gondviselése
Kezdettől fogva kigondolta,
Hogy ezt a keresztet saját szívéből
Értékes ajándékként Neked adja.
Mielőtt elküldötte volna,
Mindentudó szemével megszemlélte,
Isteni értelmével átgondolta,
Bölcs igazságosságával megvizsgálta,
Szerető irgalmával átmelegítette.
Mind a két kezével megmérte,
Hogy egy milliméterrel se legyen nagyobb,
Egy milligrammal se nehezebb a kelleténél.
Azután megáldotta szent nevével,
Fölkente kegyelmével,
Beléje lehelte vigaszát,
És még egyszer Rád és bátorságodra pillantott.Így most egyenesen az égből jön feléd,
Mint Istennek hívása,
S könyörülő szeretetének ajándéka,
Hogy egészen önmagaddá légy,
És Istenben megtaláld beteljesülésedet.
Prohászka Ottokár: Kő az úton
Gondolod, hogy kerül életed útjába
Egyetlen gátló kő is hiába?
Lehet otromba, lehet kicsike,
Hidd el, ahol van, ott kell lennie.Nem azért, hogy visszatartson Téged,
S lohassza kedved, merészséged,
Jóságos kéz utadba azért tette,
Hogy Te megállj mellette.Nézd meg a követ, azután kezdj el
Beszélni róla Isteneddel,
Őt kérdezd meg, milyen üzenetet
Küld azzal az akadállyal neked.S ha lelked Istennel találkozott,
Utadba minden kő áldást hozott.
forr.:LÉPJÜNK |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
