Angol citromos,Hogyan teremtette a Jóisten az óvónőt?,Hogyan lesz a fehérből, fekete,Mézeslapos krémes, - suzymama Blogja - Hit és vallás- versek,idézete, novellák, gondolatok, versek,1-tál étel,A természet gyógyszertárából,Advent,Advent,Adventi gondolatok 2015 minden,Alkohol és likör stb...,Anyák napjára,Apró tea sütik,Barátoknak,Betegekért ima,Böjtös ételek (húsmente),Bölcsességek,csibehúsos és más szárnyasok,Cukrosoknak diétás étrend,Diétásak,Dinus és Regi ,Ecetekről,Egészség,életmód,Egészségünkről ,EGYASSZONY az én történetem(fe,EGYSZERŰ ÉTKEK-NAGYSZERŰ ÍZE,Elgondolkodtató,Élsz,Barackvirág!,Érdekes,Finom husik,Forever,Főzé,

Továbbiak »

Belépés

			suzymama.blog.xfree.hu
Aki szeretetet vet boldogságot arat!!			Suzy Mama 1901.01.01 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

1/1 oldal

Bejegyzések száma: 4

Angol citromos

2013-04-12 19:40:13, péntek

	Ez a sütemény nem látványos, de annál finomabb. Előnye pedig az, hogy gyorsan elkészíthető! :) Hozzávalók: 4 egész tojás, 30 dkg lágy margarin, 40 dkg cukor, 2 citrom reszelt héja, 8 evőkanál tej, 40 dkg liszt, 1 cs. sütőpor Mindent összekeverünk, majd egy papírral bélelt tepsibe öntjük és 200 fokon megsütjük. A sütőből kivéve a következő sziruppal locsoljuk meg: 2 citrom leve, 6 evőkanál porcukor - ezt felfőzzük. Ez dupla adag tészta, egy nagyobb méretű tepsiben sütöm.

0 komment , kategória: sütemények ,édességek

Hogyan teremtette a Jóisten az óvónőt?

2013-04-12 19:36:54, péntek

	Amikor A Jóisten az óvónőt teremtette, már hatodik napja túlórázott.Ekkor megjelent egy angyal és azt mondta: -"Uram, má...r olyan régóta dolgozik ezen a figurán!" -"Láttad a megrendelésen a speciális kívánságokat? Könnyen kezelhető legyen, de ne legyen műanyagból.Álljon 160 mozgatható részből, az idegei drótkötélből legyenek, az ölében egyszerre 10 gyerek kapjon helyet, és mégis elférjen egy óvodai kisszéken. A háta olyan széles legyen, hogy miden terhet elbírjon és az életét nagyrészt előre hajtott tartásba tudja leélni.Szavai mindent begyógyítsanak, legyen az egy dudor a homlokon, vagy lelki fájdalom, és hat pár keze kell legyen! Az Angyal megcsóválta a fejét és azt mondta: -"Hat pár kéz az nem fog menni!" -"A hat pár kéz az nem okoz fejtörést,"- válaszolta az Úr -"de a három szempár, amellyel egy óvónőnek rendelkeznie kell, az annál inkább!" -"Ezek mind az alapmodellhez tartoznak? - kérdezte az angyal. A Jóisten bólintott. -" Egy pár, amellyel a csukott ajtón is átlát, miközben azt kérdezi: Mit csináltok ti ott?-pedig már rég tudja, hogy mi történt. Egy másik szempárnak a tarkóján kell lennie, hogy azt is lássa, amit nem szabadna látnia, de tudnia kell róla. természetesen két szemnek elől is kell lennie, amellyel szigorúan néz rá a rakoncátlankodó gyermekekre, de közben azt mondják: megértelek, és így is nagyon szeretlek! -" Ó Uram!" -mondta az angyal és gyengéden megérinti a karját, - " menjen aludni majd holnap folytatja!" Nem tehetem közel állok hozzá, hogy valami olyat alkossak, ami egy kicsit rám hasonlít! Már majdnem elértem, hogy önmagát gyógyítsa, ha beteg, hogy 30 gyereknek tudjon örömet szerezni egyetlen picurka születésnapi tortával, hogy rá tudjon venni egy hatévest az ebéd előtti kézmosásra, hogy megtudjon győzni egy három évest arról, hogy a gyurma nem ehető, hogy a lábait elsősorban járásra teremtettem és nem mások megrugdosására..." Az angyal körbejárta az óvónő modellt. -" Túl lágy!" - sóhajtotta. -" De jó szívós!" - mondta az Úr határozottan. Te nem is hiszed,hogy egy óvónő mennyit kibír és mennyit teljesít!" _" És gondolkozni tud?" Kérdezte az angyal. -"Nem csak gondolkozni, hanem döntéseket hozni, és kompromisszumokat kötni is képes!" - mondta az Úr,- és felejteni..." Végül az angyal előre hajolt és ujjával megérintette a modell arcát: -" Itt egy vízfolt van." - mondta. - "Megmondom Önnek, hogy túl sok mindent próbál bele tenni ebbe az egy alakba!" -" Ez nem vízfolt hanem könnycsepp" -" Az meg minek?" -" A könnyei hullanak, ha örül, ha gyászt, fájdalmat, vagy elhatározottságot érez." -" Ön egy zseni Uram!" - monda az angyal. A Jóisten távolba révedő tekintettel csak annyit felelt: -" A könnyek? Az rajta a túlfolyó..."

0 komment , kategória: Általános

Hogyan lesz a fehérből, fekete

2013-04-12 11:34:52, péntek

	-10. rész Az első vészjelzést karácsony másnapjának éjjelén álmában kapta. Volt társa, a rövid ősz haját feketére festette, ami ettől hirtelen nőni kezdett és bongyorrá változott. Hiába könyörgött neki, mondja meg, miért teszi ezt vele, az csak éles gúnnyal, hangosan kacagott. Többre szerencsére nem emlékezett. Meg is jegyezte reggel, a furcsa betegség, milyen álmot produkál... Hanem a második, még durvább lett az újév küszöbén, a két ünnep között. Közeli kegyhelyen jártak. Társa a kolostor előtt állt, és a kezével integetve hívta őket fel a dombra. A hölgy édesanyja és Emma lentről öregesen ballagva araszoltak felfelé. Az integető mindkét lábábó,l lefelé szélesedő sávban fekete folyadék csordogált, és iszapos sűrű pocsolya lett belőle, mire hozzájuk leért. A nő édesanyja megfulladt. Emma felfogta, menekülésére egyetlen lehetőség adott, ha a hömpölygő sárral szemben megpróbál, feljutni. Lassan haladt előre, többször visszacsúszott. Már majdnem elérte a célját, mikor a nő odafutott, és fojtogatni kezdte. A kéz szorított, a levegő fogyott, a test elgyengült, az izmok elernyedtek, de hirtelen erőre kapott, és nő a kezébe harapott, a kezek szorítása engedett... Levegőért kapkodva, csurom vizesen ébredt, a kispárnája csücske a szájához tapadt. Álmát akkor, ennek tulajdonította... Az asszony titokzatos betegsége nem javult. Laborban küldték, szakrendelések sorát várta végig, mégsem nem találták meg a bajának gyökerét. Barátai egyre gyakrabban emlegették, rontás vagy átok, lehet rajta. Régi mesterüket felkeresték, aki az álom hallatán fekete mágiára saccolt. Nem hitt senkinek, soha senkit nem bántott, akin tudott segített, nem szolgált rá efféle praktikákra. No, meg a legnagyobb igazság abban rejlett, hogy nem is igen hitt benne. Úgy vélte, az Istenhívő emberhez nem érhet el a gonosz szándéka. Az egyik tanítványa szóba hozta azt az erdélyi ,,látót", kivel internetes kapcsolatban voltak, az egyik oldalon. A címe megvolt. Nagy nógatásra, végre beegyezett, hogy felvegyék vele a kapcsolat. Azonban az asszony nem segíthetett, mert megbetegedett, és fogadást tett az Úrnak, hogy gyógyulása után soha többé nem bolygatja az égieket. Hanem, azért az ismeretségre való tekintettel, megkéri egyik ottani barátját, segítsen megfejteni a rejtélyt. A barát ortodox teológiát végzett, és nagy tudora az efféléknek. Két nap múlva válasz érkezett, a barát készen állt a kérés fogadására. Levélben semmi információt nem küldtek el, csak a két álom leírását. Lett nagy riadalom, amint a válasz megérkezett. A legelvetemültebb lélek képes csak hasonló mágiára, amivel az áldozatot ,,megpakolták", olvasták, de az egykori ,,kolléganő" korát, alkatát, és minden egyéb fontos, pontos információt megtudhattak róla. Nem akartak hinni a szemüknek, a levél olyan bizalmas részt tartalmazott, amit csak a közvetlen környezetük ismerhetett. Megijedtek, ilyet még nem láttak. A mester küldött nekik egy védelmezőrituálét, segítségnek, de mivel annak elvégzése holdálláshoz kötött, csúsztak vele majd egy hónapot. Közben közeledett holdtölte. Az asszony borzongott, elképesztően rosszul magát a test börtönében. Telihold a varázslóknak kedvez, vígadnak boszorkányok, szorgalmasan ügyködnek a mágusok, tort ülnek az áldozatok fölött. - eszébe jutott, és elfogta a pánik, ledöntötte a félelem. Késő járt, sírva, ríva kérte álomtündért, siessen, de maga helyett a fájdalom fantomját küldte, mindent megsemmisítő fájdalommal. Bízott benne, nemsokára túl lesz rajta, de egyre jobban nyilallt tarkója. Ritkán nyúl a gyógyszeres dobozhoz, akkor türelmetlenül matatott a medicinák között. Végül kiválasztotta a legerősebbet, a pirula mégsem hatott. Hajnaltájt a füle zúgni-, lüktetni, búgni kezdett, mintha a fejében trafó lenne. Ügyeletre, sürgősségire nem szívesen gondolt, ha nem múlik el, majd hétfőn... Másnap az idő ólomlábakra váltott. A fájdalom kiütötte, fel sem kelt már ebéd után. Rettegett az éjszakától, bebizonyosodott nem volt hiábavaló, életének legborzalmasabb óráit élte át. Potyogtak a könnyei, és jajgatott... Hajnaltájt álomba sírta magát, ami egy fertály óránál nem tartott tovább. A szüntelen fájdalom felébresztette, olyan kínokat még soha nem élt át, már a haja is fájt. Pár pillanatig a szoba forgott vele. A falon a képeket duplán látta. Szólni szeretett volna, de nem sikerült megformálni a szavakat. Kitámolygott a fürdőszobába, a tükörben egy szörnyet látott... A feje, mint a luftballon, benne a szemöldöke elveszett, Jobb oldalán a szája az álláig lecsúszott. Mindhárom ágra kiterjedő arcidegbénulás jelei torzították el az arcát. A jobb füle, akkorára dagadt, mint a fél feje, nem látott még ilyen gnómot... Fiatalon túlélt egy baloldali bénulást a másik oldalon, de az nem volt ehhez hasonló, - igaz, azóta a bal fülére süket, és bal szemére kettős látása van -, akkor viszont a beszélni tudott. A látvány hatására a halálfélelem ritmusára vitustáncot jártak az idegei. Nem az elmúlás-, a fekete erő rettentette így meg. Teljesen tisztán ismét megjelent szemei előtt az álom, amiben az álombéli nő feketére festi a haját... Ráébredt igaz az állítás, és a fekete mágia beteljesedett. A férje sírva fakadt, ahogy meglátta, azonnal mentőt akart hívni, de nem engedte. Az orvoshoz kocsival mentek. A háziorvos sürgősen kórházba utalta. Az ambulancián negyven körüli, szimpatikus orvos látta el, a vizsgálat során vírusfertőzésre gyanakodott. Épp akkor tette tiszteletét, az osztályvezető főorvos, aki az ajtóból rápillantva, más diagnózist állított fel, és antibiotikumot, párakötést rendelt, napi ellenőrzéssel. Megkérdezte, be tudja-e valaki naponta szállítani... Természetesen vállalta. Napok múlva kiderült, a terápia kudarcot vallott, így összekacsintva az első diagnózis szerintire váltottak, ami eredményt hozott... Otthon süketen, bénán, kiszolgáltatottan feküdt. Párja tartotta benne a lelket, no, meg a telefonügyeletet. Gondosan sürgött körülötte, jóindulattal szakszerűnek is nevezhető ápolással látta el. Az erős fájdalomcsillapító rövid ideig hatott. Mikor a fájdalom egy kicsit pihent, a Zsoltárok könyvét olvasta, ebből merített erőt... - Uram, mondd, miért? -kérdezte magában, némán, bénán százszor... A kérdésére választ, a - véletlenszerűen kinyitott - Bibliában, a 140. zsoltártól kapott. A következő csoda sem váratott magára. A szörnyűségek közepette, délután, barátnőjének egyik családtagja érdeklődött felőle, aki lelkész. Amint meghallotta mi történt vele, azonnal felajánlotta segítségét. Késő délután már az ágya mellett imádkozott. Alig érthető szavait megértette, és hangosan felolvasta a 140. zsoltárt, majd közös imádságba fogtak. A lelkipásztor hangosan, az asszony némán imádkozott. Mielőtt lelki segítője elköszönt, a remény lángját meggyújtotta, és biztosította, az Úr nem hagyja magára a szenvedőt, hamarosan meggyógyul. Elhitte, miért is kételkedett volna benne, hiszen az Úr a szolgáját elküldte hozzá, hogy általa hitében megerősítse, reményében megtartsa, és szeretetéről biztosítsa. Estére kicsit jobban lett. Enni ugyan nem tudott, inni is csak szívószállal, mivel a folyadék legörbült szája szélén végig folyt. A lelki tápláléktól azonban erőre kapott, ami kaput mutatott a gyógyulás irányába. Elkezdett gondolni mit akarhat Isten megtanítani ilyen szigorú tematikával? Nem hall, beszélni nem tud, az arca felismerhetetlenségig eltorzult, rémisztő... Gondolatai fonalát visszafelé kezdte gombolyítani. Amint haladt hátra az időben, egyre több bogot talált. Az előző év őszéhez érve összekuszálódtak a szálak... Minden csomóban más volt elrejtve. Félelem, csalódás és sok egyéb... Egyszer csak felvillantak a képek, felismerte bennük a jeleket, amiket akkor nem akart meglátni, letakart, de hallani és beszélni akart róla... Hogy is gondolhatta, ha nem foglalkozik a problémával, az nem is létezik? A felelősségvállalás, a dolgok megvitatása helyett maszkot vett magára, amiben erősnek, határozottnak, és gond nélkülinek láttatta magát... Eszébe sem jutott, a jelmezt nem az arcára szabták, és rossz tervezőt választott. A mimikát elrejthette, de a valóságot nem. Az arca eközben deformálódott, alkalmazkodva a szerepéhez. A lélek nem tűri az erőszakkal rá osztott szerepet, kilép belőle, és a maskarát szétfeszíti. Mikor lehullik az álarc, döbbenten látjuk, milyenné váltunk a maszk alatt. ha a teremtőtől kapott intelmeket megtagadjuk, jelzéseit nem fogadjuk. A jó színész is ripaccsá válik, ha jelmezét az ördöggel tervezteti! Döntött! Véget vet az áldatlan állapotnak, és meggyógyul! Letépte magáról, a mágiával szabott maszkot! Átadta Istennek a félelmeit. Amikor félünk, hogy a gyengeségeinket felismerik, álarc mögé bújunk, ilyenkor a gonosz lelket is közelünkbe engedjük, ha jóságos tündérnek álcázza magát. Azért nem ismerjük fel, mert mi is maskarában vagyunk. Ők szívesen időznek a gyengék között, hiszen ott találnak könnyű zsákmányra. Eszébe jutott II. János Pál pápa üzenete, ami lámpásként világít a föld felett... - Ne féljetek! Majd átadta Istennek az emberi kapcsolatait. Egyedül Ő tudja, hogy számára mi a jó. Az ember hajlamos a jóban is rosszat keresni, vagy a rosszban jót látni, ezért könnyen becsaphatják. Sokszor nem ismeri fel a barátban az ellenséget, és áldozattá válik. Isten az igaz barátot a szükségben odavezeti, aki nem menekül a bajban, nem keresi ki volt a hibás, hanem a kezét nyújtja felénk. Azt is megmutatja, kit ölelhetünk meg, és kit kell eltaszítanunk. Átadta Istennek az egész múltját, hogy hitében megerősödve haladhasson előre a kijelölt úton, és segítsen megbékélni önmagával, - ez a legnehezebb -, mert csak tiszta szívvel lehet megbocsátani, alázattal élni, és másoktól bocsánatot kérni.. Átadott minden negatív gondolatot, vezekelve, alázattal bocsánatát remélve... Átadta Istennek önmagát és benső énjét, a lelkét. Tudja, hogy a hozzá vezető hídra lépve haladhat csak előre, és várhatja el, hogy Isten is alászálljon hozzá. Amikor mindezt megtette, megköszönte az ajándékot, amit betegség formájában kapott, mert tanult belőle és erősödött általa. A lecke megtanította a félelem legyőzésére, és arra, hogy engedje el, ami nem előnyös számára, ami a fejlődését nem szolgálja, visszatartja és a kárára van. Megtanulta hogyan tartsa magát távol a hamisaktól, és a gonosz szolgálóitól, a rossz szellemekkel paktálóktól. Szeresse az őszintéket! Óvakodjon az álarctól, mert alatta a lélek cserepekre hullik... Visszakapta az egészségét. Győzött a Fény az árnyék felett! Aki az Istenhez indul, annak nem kell meglátni a pokol kapuját... Tudja a harcnak nincs vége, a gonosz nem nyugszik, amint gyengülni látja, támadásba lendül. Van még teendője bőven, hogy majdan ha eljön, az idő a legnagyobb vizsgán jól szerepeljen... Mire barátnője rém-es történetének lepörgött előtte, három telepakolt kartondoboz hevert mellette. Úgy elszaladt az idő, észre sem vette. Kezet mosott, és hívta barátnőjét. Szervusz, Emma, itthon vagyok, holnap megyek vissza, lenne kedved egy kis baráti csevejre? Óh, ha tudnád, mennyire örülök! Mit szólnál ma este egy közös vacsorához, ötkor érted megyünk. A kedvencedet sütöttem, abból is dupla adagot, viszel majd belőle. Kérlek, ne utasíts vissza. Jól van, jól, nem teszem. köszönöm a meghívást, örömmel elfogadom. Levente értem jön nem sokára, náluk ebédelek, veletek meg vacsorázom. Akkor, ötkor találkozunk, csókollak benneteket. Lassan indulni kell, nem sokára délre jár az óra, cihelődni kezdett. Úgy tűnik, nem kell attól félnie, hogy az ingerszegény megbetegíti...

0 komment , kategória: Általános

Mézeslapos krémes

2013-04-12 11:33:35, péntek

	Hozzávalók: A tésztához: 50 dkg liszt 6 dkg zsír 16 dkg porcukor 2 tojás 4 evőkanál tej 4 evőkanál olvasztott méz 1 kávéskanál szódabikarbóna A krémhez: 15 dkg vaj 20 dkg porcukor 1 csomag vaníliás cukor 4 dl tej 4 evőkanál liszt 2 evőkanál porcukor 2 tojássárgája Elkészítés: A tészta hozzávalóit alaposan összegyúrjuk, majd 4 cipóra osztjuk, kinyújtjuk egyforma lapokká, és tepsi hátán kb. 8 perc alatt megsütjük őket, de vigyázzunk, mert gyorsan nagyon megbarnulnak. A krémhez 15 dkg vajat, 20 dkg porcukrot, 1 csomag vaníliás cukrot habosra keverjük. A tejből, lisztből, 2 evőkanál porcukból és a 2 tojássárgájából sűrű, sima krémet főzünk, majd amikor kihűlt, összekeverjük a vajas krémmel, és megtöltjük a lapokat. Az egészet egy éjszakát hűtőben állni hagyjuk, de állhat egy napot is, megpuhulnak a lapok, és szeletelhetjük. A végén porcukorral meghintjük.

0 komment , kategória: sütemények ,édességek

1/1 oldal

Bejegyzések száma: 4

2013. április

Hét	Ked	Sze	Csü	Pén	Szo	Vas


1	2	3	4	5	6	7

8	9	10	11	12	13	14

15	16	17	18	19	20	21

22	23	24	25	26	27	28

29	30

Blog kereső

Bejegyzések
ma:	0 db bejegyzés
e hónap:	68 db bejegyzés
e év:	1531 db bejegyzés
Összes:	8743 db bejegyzés

Kategóriák

Keresés

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum

Látogatók száma

Ma: 623
e Hét: 4133
e Hónap: 6028
e Év: 56819

Szótár

Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.