Belépés
kohlinka.blog.xfree.hu
Lehet, hogy fentről többet látni, de a jajszó már nem hallatszik olyan élesen. Szendrei Klaudia
1958.03.07
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
Pitigrilli: A 18 karátos szűz
  2013-04-02 21:44:40, kedd
 
  Pitigrilli: A 18 karátos szűz

,,Pitigrilli természetesen álnév, a szerző Dino Segre néven született Olaszországban, 1893-ban, hogy aztán haláláig, 1975-ig ontsa magából a szellemes, sziporkázó, mégis mindig valamilyen társadalmi probléma köré épülő műveit."

Nem könnyű feladat írni a korról, melyet az író lerajzolt, az abban élő előítéletektől hemzsegő emberekről, sem arról a szabad szerelemről, melyet a két főszereplő magának megálmodott. Mauro és a torkos méhecskéről nevet kapó Melitta körül bonyolódnak az események a regény elejétől, mióta Maurot Melitta megmentette a korosodó színésznő karmaiból.
Addig Mauron a nagy színésznő uralkodott vágyaival, izgalmaival, érzésein keresztül tudatos gonoszsággal kínozta, hol a megtagadás gyötrelmével, hol felületes nemtörődömséggel bevallott hűtlenségével. Mauronak nem szabad volt másra néznie sem, míg a színésznő ablakát leső férfinak tudomásul kellett venni szeretője csalárdságát, aki még ki is beszélte neki futó kalandjait. A rivalda minden este újra kezdődő bűvölete megismertette a hazugság kéjével, az a részegség vett erőt rajta, amelyet a színpad levegője okoz és amelytől úgy elrajzolódik az ember előtt az egész világ képe, mintha lázálomban látná.

Egy vidéki szállodába ruccant ki a bohém színésznő szeretőjével. Ott találkoztak a fecsegő-locsogó lakók között a nagy szemű, fehérarcú, szőke lánnyal, akinek az apja olasz konzul volt Kalkuttában régebben, az anyja magyar cigány királyi család nomád törzsének leánya. Melitta örökölt végzetének gondolta, hogy mindig csak kóborolna, sehol sincs nyugta. A cigányok népének ősrégi hagyományai, törvényei vannak és királyuk, akinek valamennyien engedelmeskednek, bármennyire szétszóródva élnek is a nagyvilágban nem házasodhatnak más népekkel, nem szállhatnak szembe a nép hagyományaival.
Egy dal így szól róla: ,,A cigánylány, aki idegen faj fiába szerelmes, úgy jár, mint a szabadon csapongó galamb, amely tőr hegyén akar megpihenni. Nem szabadulhat többé és a hideg acél átjárja a szívét."
Ketten születtek a házasságból, a hegyekbe visszavonult orvos báty és Melitta. Anyjukat utolérte a nép haragja, megmérgezték, a második kísérlet halálos volt, melyet a párizsi szállodában követtek el.
Melitta testén viselte a kis ezüst félgömbbe nyitott szemet két kereszt között, anyja örökségét.
A bátyja erősebb volt Melittánál, nem volt szüksége arra, hogy a nagyvárosi élet tarkán kergetőző képeivel bódítsa az agyát, az embertenger hullámaiban keresse a feledést. Nietzshével együtt azt tartotta, hogy a filozófia nem más, mint szabad élet a hómezők, az égbe nyúló hegycsúcsok közt, ahol a legközelebb érezzük magunkat mindahhoz, ami létünkben titokzatos és örök. A bátyja Melittának lelki diétát tartott, magánykúrát folytatott, egészsége érdekében. Ő, hogy lélekben minden emberhez közel férkőzzék, mindenkit távol tartott magától. Melitta, hogy mindenki távol maradjon tőle, minden embert közel engedett magához. Így aztán a magányos emberkerülő és a nyugtalan kóborló párhuzamos eredményre jutna. A kettő végeredményben ugyanazt jelenti: sohase látni embert, hogy mindenkit megismerjünk és mindig embereket látni, hogy senkit se kelljen ismernünk.
A tömegnek nincs arca, nincs egyénisége, nincsenek gondolatai, nincs akarata. Ha egy embert bálványává akarunk tenni, elég, ha az illető fényképét leközöltetjük tizennyolcszor .... az újság első oldalán. Sokkal könnyebb új istenség imádatára, mint új mellplasztilla vagy hajkenőcs használatára szoktatni. A csőcselék, amely a hadüzenet napján agyba-főbe verte az ellenséges állampolgárokat és lehajigálta bútoraikat a lakásuk ablakából, egy esztendővel ezelőtt ujjongva ünnepelte volna uralkodójukat, ha történetesen látogatóba jön az országba.... A tömeg szörnyű gépezet, amely ügyes kézben a világ legveszedelmesebb fegyvere lehet. Valamilyen cél vagy eszme érdekében megmozdítani annyit jelent, mint módot adni arra, hogy szabadon kiélhesse féktelen ostobaságát és féktelen vadságát. A tömegnek tökéletesen közömbös, egyik pártot szolgálja-e, vagy a másikat, csak az a fő, hogy gyilkolhasson, fosztogathasson. A csőcseléket birkanyájnak szokták mondani. Pedig inkább tigriscsordának kellene nevezni.

Melittába Mauro természetesen szerelmes lett, sikerült kiábrándítania az őt kizsigerelő korosodó színésznőből. Egyetlen vágya az volt a férfinak, hogy az övé lehessen, minden ellenszolgáltatás nélkül, őszintén és igazán, tökéletesen eggyé váljanak a természettel.
Melitta a szabadban adta át szüzességével együtt magát. Nem egyeztek meg esküvőben, nem akartak folytatást, csak egyet, szerelemben élni, szeretve lenni minden következmény nélkül.
A hegyvidék, ahol az egyesülés megtörtént, örökké emlékezik a két szerelmes ölelkezéseire.
A városban Mauro Pazar lakást rendezett be maguknak, olyat, melyhez nincs fogható, melyben Melitta elkábul minden pillanatban, melyet igazán otthonuknak érezhetnek. Naponta találkoztak egy kávéházban, néha a szerelmi fészekbe vonultak, néha sétálgattak, míg mostohahúga élősködő vőlegénye, Cicilló ki nem leste őket.
Ekkor felfortyant Melitta családja, felkeresték Maurot és esküvőre kényszerítették. Melittát meggyűlölte, de még együtt töltöttek Magyarországon és Ausztriában pár felejthetetlen hónapot, szerelmük gyümölcse is megfogant. Mauro szerelme váláskor, melyet a család sürgetett ismét fellángolt. Melitta gyermekét egy osztrák orvos vette el.
Itt vége is az ajánlómnak, elég annyi, hogy Mauro családja öngyilkossággal telített, ezért is nem akart megházasodni, különösen nem kényszer hatása alatt, úgy már a szabad szerelem elveszítette bűverejét.
A regény vége nagyon szomorú, Melitta nem ezt a sorsot érdemelte volna. Állandóan a fejemben járt olvasásakor a bibliai mondat arról, hogyha valaki feleségét házasélet után szélnek ereszti, paráznává teszi őt. Ilyen nagy szerelem után két lehetőség adott egy fiatal leánynak, akinek összetörik a szíve: vagy visszahúzódó életet választ örök remeteségre kárhoztatva magát, vagy keresni fogja a könnyű élvezeteket. Hogy pontosan mi a vég, könnyen megtudhatjuk a könyv elolvasásakor.

Jó szórakozást kívánok e lebilincselő, mindenki szívét rabul ejtő kötethez, mely nem bővelkedik idézetekben, régi kifejezésekben, nem véletlenül lett az arany könyvek egyike Pitigrilli könyve.

2013. április 2.

Kohut Katalin

  
 
0 komment , kategória:  Könyvajánló  
Claire Kenneth: Sanghaj szépe
  2013-04-02 21:42:16, kedd
 
  Claire Kenneth: Sanghaj szépe

A napokban került a kezembe ez a magyarországi premier jelzésű rózsaszín könyv az írónő arcképével, mely 1991-ben került itt kiadásra.
A könyvben szereplő első kisregény, a Holtverseny remekmű.
Ezt követi a sok novella, melyben felvonulnak a ,,Világ" legfontosabb szereplői, politikusok, filmszínészek, magyar külföldre vándorolt színésznők, mint Gábor Éva és Karády Katalin. A gazdagok világába látunk be, az írónő fellebbenti a megjelent könyvek hazugságait is, mint azt, hogy a Hatvany család az övékével együtt soha nem volt hercegi származású, mint ahogyan a Korda könyvben megjelent.

Kiváncsivá tett Claire Kenneth, utána néztem a wikipédiában.
Születési neve Kölcsey Kende Klára, férje a dunántúli birtokkal egykor rendelkező Bárdossy Pál, ahol aranyszínű babájuk, egyetlen fiúk pónilován lovagolt. Két férje lett a rendszerek áldozata, az első a Don-Kanyarban elesett, a másodikat a Gestapo kivégezte, mert segített egy amerikai katonának.
Több novellában ír tragikus történelmi neve miatti meghurcolásáról, a rizsföldről, ahová kényszermunkára vitték társaival együtt. Ott volt Bethlen Margit és Ambróczy Gyula is. A történelmi háttérről nyiltan ír az írónő, leleplezi novelláiban a gazdagok pompájának sivárságát is.
Sanghaj szépe a címadó első novella a könyvben. Igaz történetet dolgozott fel egy budai szegény lányról, akit Sanghajban a legszebb szőke nőnek tartottak, egy német gyáros tartotta el. Persze a nevét nem írta ki, de talán kikövetkeztethető abból, hogy a magyar szépség, aki briliánsaival, millióival, királyi rokonságával kápráztatja el környezetét, vajon ki lehet?

A felső tízezer regény részben érdekes információkat tudhatunk meg a két Caroline hercegnőről, a Kennedyekről, Sinatraról és a Firtst Ladyről, de külön részt szentel Hollywood varázslatos világának is. Marlon Brando szomorú sorsát is megismerni a könyvből egyes filmekkel és igazi történelmükkel.

Mikor megkérdezték tőle a Szabad Európa Rádióban egyszer, mire a legbüszkébb Amerikában, azt felelte:
,,Sok nyelven megjelent bestseller regényeimre, őfelsége, az angol királynő elismerésére, kinek magánkönyvtárában, a Buckingham-palotában ott vannak Londonban megjelent angol nyelvű könyveim, vagy holland nyelvű könyveimre, melyekért Julianna holland királynő dicséretét nyertem el? Legyek őszinte?
Egy pillanatig sem gondolkoztam.
Könnybe lábadt a szemem és azt hiszem, megcsuklott a hangom:
- Az unokáimra, akik itt születtek New Yorkban, de holnap, szentestén magyarul fogják énekelni a Mennyből az angyalt..."

Miskolc, 2013. március 21.


Kohut Katalin
  
 
0 komment , kategória:  Könyvajánló  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
2013.03 2013. április 2013.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 17 db bejegyzés
e év: 329 db bejegyzés
Összes: 7246 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 803
  • e Hét: 1952
  • e Hónap: 8193
  • e Év: 60459
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.