|
2013-04-28 19:53:41, vasárnap
|
| |
| |
- 18. Rész
Fényben születnek, és fényből sarjaddzanak a legszebb gondolatok, amelyek angyal szárnyakon érkeznek a földi lényekhez. Így esett meg, hogy Ilonka a minap meghallotta a gyógytornászuk keserű panaszát, miszerint kénytelenek lesznek nélkülözni, mert a pici leánykája belázasodott, és nincs, akire bízza. A szemben bolton is napok óta tábla jelzi, ,,Betegség miatt zárva!". Azt beszélik, szegény boltos nagyon beteg, saját magát sem tudja ellátni, és a kutyáját is a szomszédok etetik. Az ember munkáját milyen gyorsan megakasztja a kényszer... - sóhajtotta sajnálkozva.
Vajon nem venné tolakodásnak az igazgatónő, ha meglátogatná? Az órára nézett, s fellélegzett. De, hiszen ebben az órában fogadó órát tart, így semmi akadálya egy röpke találkozónak. Magára terítette berlinerkendőjét és elindult.
Udvariasan üdvözlés után felvázolta mi járatban van. Emese egyik ámulatból a másikba esett, amint meghallotta milyen fantasztikus tervet ötlött ki az intézet érdekében. Pont a napokban érkezett egy pályázati kiírás, amiben hasonló témáról tájékoztatták. Egész éjszaka azt fontolgatta, miként lehetne megnyerni, hogy még szebben csillogjon az Ezüst szekér. Ilyen csak a mesében létezhet! Nem akart hinni a szemének, és a fülének. Itt ül vele szemben egy ősz hajú hetvenes asszony, a teljes projekttel. Örömében átölelte az asszonyt, akinek testét, lelkét furcsa melegség járta át. Az unokáinál érez csak hasonlót. Sokáig szőtték még a közös jövőjük kelméjét. A jó hangulatú beszélgetésnek a vacsorára hívó gong vetett véget. Az intézetvezető amint egyedül maradt, a hivatalos ügyintézést latolgatta. Jól körbejárja, hogy felkészültek legyenek a pályázat megírásához. Nem is tétlenkedett, késő éjszakáig keresett, kutatott, az ujjai a klaviatúrán galoppoztak. Mindössze egyszer állt fel, amikor az asztalon a telefonja üzenetet jelzett. Elolvasta, csillogó szemmel és angyali mosollyal megválaszolta, majd továbbkereste a kijáratot a bürokrácia labirintusából.
Ilonka eközben az asztalnál Hédit puhította, kérte, jelentkezzen a másnapi vizsgálatra. Megígérte neki, egy pillanatra sem hagyja magára, mindenhová elkíséri. Úgy látszik ez nap mégis csak sikeresen zárul, elégedetten nyugtázta, amint barátnője megígérte. Természetesen nem maradt el az esti mese sem a kis patakról...
Későre járt, amikor a laptopját bekapcsolta. Az üzenetei között ott lapult, szerényen megbújva egy meghívó, az irodalmi pályázat eredmény hirdetésére. Milyen jó, hogy nem hagyta békén, és addig nógatta a barátnőjét, még az anyagát el nem küldte a pályázatra. A meghívó sejtette, hogy a nyertesek között olvassák majd a nevét. Bejegyezte a dátumot...
Felpörögtek az események körülötte. Eszébe jutott, hogy aggódott a család, és a barátai, mi lesz vele, agyon fogja unni magát. Na hiszen, eddig sem unatkozott, a tétlenséget soha nem ismerte, ezután sem fogja, az már egyszer biztos.
Leveleit megválaszolta, a számítógépet kikapcsolta, egy híradó erejéig a televízióra váltott. Azért jó lesz figyelni a napi eseményekre, hogy naprakész legyen a világ dolgaiban. A médiák túlfűtött, sokszor túllihegett zajától egy ideje igyekezett távol tartani magát. A pártokon kívüli nemzeti értékrendje az egyedüli, amiben megbízhat, szüleitől is megtanulta.
Mielőtt nyugodalmas jó éjszakát kívánna magának, és a párjának, mindig a képhez fordulva, elújságolja mennyi minden történt vele a nap folyamán, nehogy lemaradjon valamiről. Lépésről, lépésre beszámolt, majd így szólt:
- Nos, apjuk ez a nap is szépen eltelt, meglátjuk, mit tartogat számunkra a holnap. Nyugodalmas jó éjszakát...
Leoltotta a lámpát, kezében olvasóval,és az esti imával az Úrhoz vezető hídra lépett... |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Online
