|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
|
|
2013-05-21 17:33:20, kedd
|
| |
| |
Rákóczi emlékmenet 2013. június 16..15:00. Oktogon
Magyarország függetlensége és ősi alkotmányának szabadsága érdekében vívott harcaiban, küzdelmeiben az önzetlen hazaszeretetnek és a páratlan áldozatkészségnek oly nemes példáját adta II. Rákóczi Ferenc.Rákóczi a hazáért, a szabadságért és a függetlenségért harcolt, s ezek az eszmék kell, hogy uralkodjanak a mai magyar életben is.
S ha Rákóczinak nem is sikerült elérnie a nemzet teljes egységét, mi az említett gondolatok köré csoportosulva szilárdan és elszántan törekszünk ennek elérésére.
" Isten mindenek felett, a Haza minden előtt"
A RÁKÓCZI ÖRÖKSÉGE EGYLET ÉS A RÁKÓCZI LOVASAI HAGYOMÁNYŐRZŐ EGYESÜLET SZERVEZÉSÉBEN !
2013.Június 16-án ( A MAGYAR TÖRTÉNELEM LEGHOSSZABB SZABADSÁGHARCÁNAK 310 ÉVFORDULÓJÁN )
Budapesten az Oktogontól a Hősök terére fogunk emlékmenetet szervezni.
Az emlékmenet déli 15:00 kor indul az Oktogontól !
Minden magyar ember részvételére számítunk !
Illesse bocsánatkérés II. Rákóczi Ferenc fejedelmet a Magyar Nemzet részéről, amiért szégyenteljes módon mindmáig meg nem emlékezett történelme legnagyobb szabadságharcáról!
"Napjainkig nem hogy boldoggá nem avatták ,,Kassa szent halottját", hanem a hivatalos politika a nyolc évig tartó szakadatlan háborúra az abban a hazájáért meghalt sok-sok tízezer áldozatra és a szabadságharc ünnepnapjára június 16-ikára sem emlékszik."
Legyen nemzeti ünnep a Rákóczi-szabadságharc kezdete !
,,II. Rákóczi Ferenc a magyar nemzet legnagyobb áldozathozója. A mai, mindennel megalkuvó korban szinte érthetetlen, ahogy ő lemondott mindenről, még a hazájáról is, pedig egy kis elvtagadással, egy aláírással mindent megtarthatott, és mindent megmenthetett volna. A lemondásánál csak a szenvedése volt nagyobb. Nagy tanítás nekünk is arra, hogy vállaljuk és viseljük a magyar sors keresztjét, olyan türelemmel, amint ő."
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-05-21 15:49:39, kedd
|
| |
| |
Reformáció- ellenreformáció és
a Rákóczi-szabadságharc kapcsolata
A reformáció a 16. században egész Magyarországon elterjedt.
A reformáció, vagyis a vallási megújulás elindítója a német származású Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes-professzor volt. 1517. október 31-én függeszti ki a wittenbergi vártemplom kapujára a 95 pontba foglalt téziseit, amelyeket az akkori egyház megreformálása érdekében tesz közzé. Ezekben elutasítja a búcsúcédulák, bűnbocsátó levelek árusításánál tapasztalt vissza-éléseket, bírálja a tanult és felelősséggel megbízott embereknek hatalmukkal való - ,,a jó célért és a köz épüléséért" hangoztatott - visszaéléseit, a bűnök pénzzel való megváltásának lehetőségét. (Ismerős, és aktuális ma is!) Az általa létrehozott új vallás, a lutheránus, róla kapta a nevét. Ezt a vallást ma már evangélikusnak hívjuk.
Kálvin János továbbgondolta a lutheri elveket, róla nevezték el az új ,,kálvinista" vallás ezen ágát, amely ma már református vallásként ismert.
Az erdélyi fejedelmek szabad vallásgyakorlatot biztosítottak a protestáns (a lutheránus-evangélikus, a kálvinista-református és unitárius) felekezeteknek.
1568-ban a tordai országgyűlés - Európában példa nélküli - határozata elrendeli, hogy vallási nézetei miatt senkit üldözni nem szabad.
A török sem akadályozta a megújított vallások terjedését.
A század végén az ország lakosainak mintegy fele a kálvinista, egynegyede a lutheránus vallást követte. Csak a fennmaradó rész volt katolikus vagy más vallású.
A reformáció pótolhatatlan hatást váltott ki a magyar nyelvű kultúra elterjedésében. Míg a katolikus templomokban továbbra is latin nyelven folyt az istentisztelet, a reformáció hívei magyarul prédikáltak és írtak.
Károli Gáspár gönci prédikátor a teljes Bibliát magyar nyelvre fordította. Műve századokon át hatott a magyar nyelvű szépirodalomra. Ugyancsak ekkor születtek Szenczi Molnár Albert magyar nyelvű, szép zsoltárfordításai.
A reformáció fölismerte a nyomtatott betű fontosságát. Előmozdította a nyomdák alapítását. Ekkor vetették meg az alapjait azoknak a híres református kollégiumoknak, amelyek évszázadokon át a környék szellemi életének központjai voltak (Debrecen, Pápa, Sárospatak).
Erőszakos ellenreformáció
A katolikus egyház nem nézte tétlenül a reformáció terjedését.
Ebben hathatós támogatást kapott a Habsburg uralkodóktól.
A tizenöt éves háború (1591-1606) elhúzódása következtében a Habsburg-udvar egyre nehezebb anyagi helyzetbe került. A háború folytatásához szükséges anyagi eszközöket a magyar főuraktól kívánták megszerezni. Az adók megszavazása az országgyűlés jogosultsága volt. A főurak meggyőzése az adók megszavazásra azonban nem volt egyszerű. A magyar főurak többsége a reformáció terjedése idején protestánssá lett. A Habsburg uralkodók, pedig hagyományosan katolikus szellemben uralkodtak. ,,Hogy pénzt szerezzen, s az ellentábort megfélemlítse, az udvar hűtlenségi pereket indított a hangadó és vagyonos magyar politikusok ellen. Az ezek során kimondott fő- és jószágvesztési ítéletek révén aztán rátette kezét az elítéltek birtokaira." ,,Koholt vádak alapján sorra ítéltek nemeseket fej- és jószágvesztésre, így többek között Lónyai Albert ugocsai és beregi főispánt, majd a királyi országrész egyik legbefolyásosabb főurát, Illésházi Istvánt, akinek gazdagságát mi sem jellemzi jobban, minthogy a pozsonyi rendkívüli törvényszék halálos ítélete után egész a Szepességig saját birtokain, váltott lovakon menekülhetett Lengyelországba."
A századvégen folytatódott a magyar nemesség katolizálása. Az első ismertebb konvertiták Pázmány Péter (1582), Forgách Ferenc (1584), Balassi Bálint (1586) és Esterházy Miklós voltak. Közülük került ki a 17. századi ellenreformáció első két vezéralakja, az esztergomi érseki székbe emelkedő Forgách és Pázmány személyében.
Pázmány az oktatást és a nevelést is felhasználta. A bécsi egyetemen papnevelő intézetet hozott létre. 1635-ben székhelyén, Nagyszombatban pedig egyetemet alapított. Rövid életű középkori egyetemeink után ez volt az első folyamatosan működő egyetem Magyarországon. Ennek jogutóda a mai budapesti egyetem. Pázmány nagy hangsúlyt fektetett arra is, hogy a hívekhez minél több magyarul beszélő katolikus pap vagy szerzetes jusson el. Magyar nyelvű prédikációival, hitvitázó irataival maga mutatott példát.
Ösztönzésére rendtársa, Káldi György elkészítette a Biblia első teljes katolikus fordítását.
A törökök azonban nem nagyon tűrték meg területükön a jezsuitákat, a hódoltságba ezért Boszniából jöttek ferences szerzetesek. Azokon a helyeken pedig, ahová a papok és szerzetesek nem jutottak el, fel nem szentelt világi férfiak kereszteltek, eskettek és temettek.
Igaza volt Pázmánynak akkor, amikor azt mondta, hogy ő még egy protestáns Magyarországon született, de katolikusban fog meghalni.
Halálakor a nyugati országrészen már alig akadt protestáns főnemes. A reformáció hajdani támogatói, a Nádasdyak, Thurzók, Forgáchok, Batthyányiak a XVII. században a katolikus vallás legfőbb támaszaivá váltak.
Gályarabnak eladott protestánsok
Itt emlékezzünk meg azokról, akik nem voltak hajlandók a Krisztusba vetett hitük feladására - a megalkuvást jelentő aláírást - megtagadó, gályákra hajtott 41 protestáns prédikátorról! Közülük 30-an érkeznek meg élve Nápolyba, ahol gályarabnak adják el őket.
Ez a szörnyű tett az akkori vallási vezetőknek az általuk fennen hirdetett és tanított lelkiismeretnek államhatalmi eszközök igénybevételével való letörése!
Továbbá, a protestánsok egyik legnagyobb sérelme volt a kassai főtemplom elvétele.
A tizenöt éves háborúban Eger várát a törökök ugyanis elfoglalták, és az egri káptalan ekkor Kassára menekült. A kassai dóm azonban a protestánsok használatában volt. Belgijoso gróf 1604-ben katonai erővel elvette a templomot a kálvinistáktól és azt átadta az egri káptalannak.
Az 1604 tavaszán megtartott országgyűlésen a protestánsokat ért sérelmek orvoslását várták a magyar főrendek. Erre azonban nem került sor, mivel az udvar nem akart tárgyalni a vallási sérelmekről, így az országgyűlés a nélkül fejeződött be, hogy vallási kérdésekben érdemi tárgyalásra került volna sor. Az országgyűlésen elfogadott 21 törvénycikkely után a király önkényesen az országgyűlés által el nem fogadott törvénycikkelyt fűzött. A XXII. törvénycikk szerint a király értetlenül áll a felhozott vallási sérelmek előtt. Ezzel mintegy kétségbe vonta azok megtörténtét. Kijelenti továbbá, hogy a katolikus hit és vallás megoltalmazását és megvédelmezését uralkodói kötelességének tekinti.
Megerősítette István király óta kiadott a katolikus hitre és vallásra vonatkozó valamennyi törvényt.
Büntetés terhe mellett megtiltotta egyúttal, hogy vallási sérelmeket bárki felvessen az országgyűléseken.
Végül, Károly király - másfél-százados harc után - 1731-ben kiadott Carolina Resolutio-ban (Károly király döntésében) megerősíti a protestánsok KORLÁTOZOTT vallásgyakorlását.
Ebbe a másfél-századba beleesik a Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) ideje is. Ez a szabadságharc elválaszthatatlan a reformációtól, amikor is kiépül mind a református, mind az evangélikus egyház szervezete.
Az állam katolikus jellege azonban megmarad... Ez azt is jelenti, hogy állami hivatalnok nem lehetett csakis katolikus vallású. Horthy Miklós volt az első református, aki vallása ellenére betölthette kormányzói tisztségét. Ez végig gondot okozott a katolikus magyarországi egyházvezetésnek... és Rómának is.
Rákóczi fejedelem szentté avatásával kapcsolatban meg kell említeni azt a tényt, hogy a keresztény világ jeles és szent életű - legtöbbször vértanúi halált halt - tagjait a római katolikus egyház feje, a pápa - hosszas, sokszor több évig tartó kongregációs eljárás során Szentté avatja, addig a Biblián felnőtt és a korai időkben nemzeti nyelvükön vallásukat gyakorló reformátusok ugyan úgy vallják 1517-ig közösnek az egyetemes Egyház Szentjeit. Amelynek fokozatai szerint először ,,boldog", később ,,szent", az, akit erre - bizonyított csodák folytán - érdemesnek tart az ,,aktor" bejelentésére adatokat összegyűjtő ,,posztuláns" ajánlásával a katolikus egyház szentté avató kongregációja.
Ugye nem gondolja senki komolyan, hogy ezt kezdeményezni fogja a római katolikus egyház-vezetés Magyarországon? Ott, ahol, a katolikusok a mai napig úgy emlegetik Rákóczit és az ő szabadságharcosait, mint akik halomra kínozták és gyilkolták a katolikus papokat, felégették templomaikat... stb.
Ugyanakkor, a keresztyén (protestáns) emberek - bár érzik a szent és a szentség fogalmának készségét és szükségességét - ezen eljárás tőlük egészen távol áll.
A megszentelő kegyelem, az életszentség közöttünk megnyilvánuló formája számukra nem igényel földi elismertetést.
Nem árt, ha vetünk egy pillantást erre a vallási térképre!
http://furaila.xfree.hu/252303
Ebből beláthatjuk, hogy a Rákóczi-féle szabadságharc mindig is ,,szálka" lesz a többségben lévő katolikus egyházhoz tartozók szemében. Ez még akkor is így van, ha köztudott, hogy Rákóczi fejedelem római katolikus volt és maradt.
Ezt nem árt, ha tudják a szervezők!!!!
Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
2013. Május
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | |
| 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | |
| 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | |
| 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | |
| 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
7 db bejegyzés |
| e év: |
107 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 910
- e Hét: 2620
- e Hónap: 11224
- e Év: 47165
|
|
|
Offline
