|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 23
|
|
|
|
|
|
2013-06-03 22:19:57, hétfő
|
| |
| |
Mi történik Törökországban?
2013, június 3 - 20:35
Mintegy háromezren tüntettek hétfőn Isztambulban a kormányellenes demonstrációsorozat részeként, ezúttal főleg amiatt, hogy a tiltakozók szerint a török média elfogultan tudósít a megmozdulásokról - közölték tüntetők az AFP-vel. Ankarában a rendőrség könnygázzal szétoszlatta hétfő délután a mintegy ezer fős tömeget.
"Megvásárolt sajtó! Nem akarunk alávetett sajtót!" - kiabálták a tüntetők a Dogus Holding médiacsoport isztambuli székháza előtt. Ez a csoport birtokolja az NTV hírtelevíziót is. A tiltakozók szerint a török média túl óvatosan tudósított eddigi megmozdulásaikról. Mind az írott, mind az elektronikus török sajtó nagy része konglomerátumok kezében van, amelyek általános vélekedés szerint közel állnak a 2002 óta hatalmon lévő iszlámbarát konzervatív kormányhoz. Csak néhány lap és tévé független, illetve kifejezetten ellenzéki, de az újságíró-szervezetek szerint ezek meghajolnak bizonyos politikai és pénzügyi nyomásnak.
kép
Ezzel szemben az internetes közösségi oldalakon futótűzszerűen terjedtek a tüntetésre való felhívások, és az emberek hangot adtak felháborodásuknak a rendőri brutalitás miatt. A rendőri túlkapások nyomán a Twitter lett Törökországban az első számú információforrás - írta a német hírügynökség. A jelenség aligha tetszik a miniszterelnöknek: erre utal, hogy Recep Tayyip Erdogan egy vasárnap esti tv-műsorban "leszólta" a Twittert. "A Twitter, az egy csapás. Azon keresztül terjednek a legnagyobb hazugságok" - jelentette ki Erdogan, hozzátéve: "Számomra a közösségi oldalak jelentik a legnagyobb fenyegetést a társadalomra".
Ankarában a rendőrség azért lépett fel erővel a tüntetők - főleg fiatalok - ellen, mert a neuralgikus hellyé vált, központi Kizilay téren kezdtek el gyülekezni, ahol az előző nap összecsapások voltak demonstrálók és rendfenntartók között, és ezekben többen megsebesültek. A könnygázra a fiatalok kődobálással válaszoltak.
A Kizilay téri tüntetésen vasárnap körülbelül ötszáz embert vettek őrizetbe a rendőrök. Egy ellenzéki politikus, Aylin Nazliaka szerint az őrizetbe vettek száma eléri az ezerötszázat. A Köztársasági Néppárt (CHP) parlamenti képviselője ezt azután nyilatkozta a Hürriyet című lapnak, hogy fölkereste a rendőrkapitányság épületét, ahová éppen kilenc busszal szállítottak be tüntetőket. A képviselő szerint az őrizetbe vett személyeket megbilincselték, és nem engedélyezték nekik, hogy kapcsolatba lépjenek ügyvédekkel.
Hétfőn egy isztambuli kórházban belehalt sérüléseibe egy 20 éves fiatalember, akit egy vasárnapi esti tüntetésen elütött egy taxi - közölte a török orvosszövetség. A taxi belehajtott egy tömegbe, egyelőre nem tudni, hogy szándékosan vagy egyszerűen nem vette észre, hogy az úton tüntetők haladnak. Rajta kívül megsérült négy másik tüntető is, egyikük súlyosan.
Az Anonymus hackercsoport hétfőn feltörte a török kormány több honlapját, így tiltakozva az utcai tüntetések ellen bevetett rendőri erők erőszakos fellépése miatt. A feltört internetes oldalak között van Abdullah Gül államfő és a kormányzó - iszlamista gyökerű - Igazság és Fejlődés Párt honlapja.
A közalkalmazottak szakszervezeti szövetsége (KESK) keddre és szerdára "figyelmeztető" sztrájkba hívta tagjait az utóbbi napok kormányellenes tüntetéseinek hatósági szétverése miatt. A szövetségnek 11 szakszervezet, összesen 240 ezer ember tagja.
Szakértők szerint társadalmi feszültségek állnak a háttérben
Az elmúlt évtizedben egyre erősödő társadalmi feszültség áll a napokban kirobbant törökországi tüntetések hátterében, a demonstrálók attól tartanak, hogy iszlám állam jön létre - mondta Szigetvári Tamás kutató hétfőn az MTI-nek. A Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa szerint a társadalomban jól megfigyelhető a törésvonal a kormány által is képviselt tradicionális iszlamista irányzat és a kemalista, a vallási gyökerekhez kevésbé ragaszkodó felfogás között.
kép
Az utóbbi három választáson az iszalmisták győztek, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) alakíthatott kormányt, és az ellenzék szerint a kormányerők egyeduralomra törnek, iszlám államot akarnak létrehozni Törökországban - fogalmazott. Ezt a kormány visszautasítja, szerintük korábban "túlszekularizált" volt az állam, a vallást elnyomták, így ők csak harmonikus társadalmat szeretnének teremteni. Ez a szembenállás erőteljes társadalmi konfliktust okoz - fűzte hozzá.
A szakértő kitért arra is, hogy a tüntetések egyik helyszíne, az isztambuli Taksim tér a köztársaság szimbóluma, és Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök korábban bejelentette: mecsetet akar oda építtetni. Sokan úgy érzik Törökországban, ez is azt mutatja, hogy a kormányfő ahelyett, hogy társadalmi konszenzust próbálna keresni, egyre inkább autoriter módszerekkel igyekszik keresztülvinni az akaratát - mondta. Megjegyezte: sokak szemében ezt támasztja alá az is, hogy a békésnek induló tüntetéseket óriási rendőri erővel leverték.
Szigetvári Tamás beszámolt arról is, hogy néhány hete törvényt hoztak arról, hogy este tíz és reggel hat óra között, illetve az iskolák és mecsetek környékén nem lehet alkoholt árusítani, ami a muszlim tanításoknak megfelelő jogszabály, és vannak, akik úgy látják, ez is azt bizonyítja, hogy a vallási irányultság egyre jobban előtérbe kerül az országban.
Úgy látja, nem illik az arab tavasz eseményeinek sorába a tüntetéssorozat, hiszen itt egy demokratikus államról van szó, ahol a választásokon győztes, többséget szerzett párt alakíthatott kormányt. Gazdasági indokok nem állhatnak a tüntetések hátterében, hiszen a válság ellenére is 3 százalékos a török gazdaság növekedése, sikeres az ország - mondta.
A szakértő úgy véli, a kormány képes kezelni a kialakult helyzetet, és az, hogy a miniszterelnök hétfőn Marokkóba utazott, azt mutatja, hogy nem tartja súlyosnak a történteket, bár valószínűleg a kormányt is váratlanul érték az események. Kiemelte: Erdogan célja az, hogy a miniszterelnöki széket az államfőire cserélje, elnökként megerősítse a pozícióját, és 2023-ban, a modern Törökország százéves évfordulóján is ő álljon az ország élén. Az országban ma is ő a legnépszerűbb politikus - tette hozzá.
A hétvégén több tízezren vonultak utcára Törökország nagyvárosaiban. A tüntetők összecsaptak a rendőrséggel, a rendfenntartók könnygázt vetettek be. A tüntetések az isztambuli Taksim tér szomszédságában lévő Gezi park átépítése ellen kezdődtek, később azonban kormányellenes tiltakozó megmozdulásokba csaptak át. Hétfő hajnalban is voltak összecsapások a tüntetők és a rohamrendőrség között. A nyugat-törökországi kikötővárosban, Izmirben a tiltakozók Molotov-koktélokat dobtak az AKP helyi székházára.
Hegedűs Tamás: Rendteremtés helyett olajat öntöttek a tűzre
Hegedűs Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője Facebook oldalán reagált az eseményekre. ,,Többen kérdeztétek tőlem, mi a véleményem az elmúlt napok törökországi eseményeiről. Néhányan sérelmezték is a reakcióm késlekedését. Ennek egy oka volt: régi jó szokásom szerint igyekszem tájékozódni az eseményekről és azok hátteréről, mielőtt véleményt nyilvánítok. Közszereplőként különösen" - írja a politikus.
kép
,,Ami biztos: a Taksim téren alkalmazott rendőri kényszerítőerő túlzott és indokolatlan volt. Rendteremtés helyett olajat öntött a tűzre. A hibát először a miniszterelnök helyettese ismerte el, majd a miniszterelnök is. A felelősségre vonás elkezdődött. A rendőri erőket visszavonták a térről. Ha Isten is úgy akarja, béke lesz. Mély részvétemet fejezem ki az összecsapások áldozatai iránt, abban a reményben, hogy a politikai vita békés mederben folytatódik tovább.
Amit csak találgatni lehet: mi lehet a háttérben? Nehéz elhinni, hogy egy olyan kormány ellen, amely - minden ellentmondó és megosztó intézkedései mellett is - tíz év alatt megháromszorozta (!) az ország GDP-jét, és alvó oroszlánból regionális nagyhatalommá tette az országot, 18 fa kivágása miatt elementáris erejű kormánybuktató demonstrációk törjön ki. Ezt maguk a tüntetők is megfogalmazták: ez csak az utolsó szikra volt, a hónapok óta fokozódó feszültségek után. Egy FB-jegyzet nem alkalmas arra, hogy mély politikai elemzést végezzek, így csak röviden említek néhány olyan okot, amelyek jó ideje megosztják a török társadalmat: szekularizáció vagy iszlám hagyományok, Atatürk öröksége vagy az Oszmán birodalomé, megbékélés a kurdokkal, kiegyezés a PKK terrorszervezettel (amit az ellenzék hazaárulásnak tekint), beavatkozás a szíriai konfliktusba. A héten éppen az alkoholforgalmazás korlátozása (és nem a tilalma, ahogy az tévesen megjelent néhol) váltott ki heves reakciókat, az iszlamizáció újabb jelét fedezve fel a szigorításban. Az 'Occupy Taksim' mozgalom be is jelentette: politikai mozgalommá alakulnak, amelynek célja az Erdogan vezette AKP-kormány megbuktatása.
Sokan az 'Arab Tavasz' eseménysorozatával hozzák összefüggésbe a tömeges utcai demonstrációkat. Csakhogy van egy hatalmas, lényegbevágó különbség: az érintett arab országok diktatúrák voltak, szabad választások lehetősége nélkül. Törökország kormányát azonban szabadon választotta az ország, meggyőző többséggel. 2002. óta harmadszorra, vagyis kétszeresen újraválasztva, meggyőző többséggel. Az korábban is tudott volt, hogy az AKP legkevésbé a kozmopolita nagyvárosokban népszerű, és fordítva: ezek a városok az ellenzék fő erősségei. Hihető, hogy itt nagy az elégedetlenség a kormány politikájával szemben. Csakhogy felülírhatja-e ez az egész ország többségének korábbi döntését? Felmérések szerint az AKP sokat vesztett népszerűségéből, de még mindig messze a legnépszerűbb párt. Mindettől függetlenül az ellenzéknek minden lehetősége megvan rá, hogy győzelmet érjen el a következő választásokon, akár új formációkkal, akár az eddigi szereplőkkel. (2014-ben- most először - közvetlen elnökválasztás lesz, 2015-ben pedig általános választások.) Az lesz majd a népítélet igazi kifejezése. Ki fog derülni, hogy valóban elfogyott-e a támogatottság a jelenlegi kormányerők mögül. Egy biztos: Törökország érdeke a belső és külső béke. Isten adja, hogy így legyen." - olvasható a bejegyzésben.
MTI és Facebook nyomán: alfahir.hu
http://alfahir.hu/mi_tortenik_torokorszagban |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-06-03 22:09:42, hétfő
|
| |
| |
A legvadabb szájzártörvény lép életbe, mint a Rákosi-érában
2013. június 03. 21:13
Hunhír.info
A jövőben a bíróságok elrendelhetik egyes, külföldi szervereken lévő internetes adatok elérésének blokkolását. A büntető tárgyú törvények erről is szóló - a kormány által kezdeményezett - módosítását hétfőn a Fidesz-KDNP támogatásával fogadta el a parlament.
A változtatás lehetővé teszi a külföldi szervereken lévő adatok időleges vagy végleges hozzáférhetetlenné tételét. Ha a bíróság jogerősen elrendeli az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét, annak végrehajtása átadható lesz annak az országnak, amelynek területén a tárhelyszolgáltató székhelye vagy telephelye van.
Az átadásról a két ország igazságügy-miniszterei egyeztetnek, ennek során tájékoztatni kell a külföldi felet arról, hogy ha az állam egy hónapon belül nem tud eleget tenni az adatok törlésének, akkor a bíróság elrendeli a blokkolással történő végrehajtást.
Ugyanilyen megkereséseket a külföldi felektől Magyarországnak át kell vennie, és a bíróságnak döntenie kell a végrehajtásról. A külföldi ítélet alapján elrendelt végrehajtást haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a külföldi ítélet végrehajthatósága megszűnt.
A rendelkezés júliustól hatályos, ugyanakkor féléves türelmi időt enged a jogszabály azokra az esetekre, amikor nem a tárhelyszolgáltatónak kell eltávolítani a bűncselekményt megvalósító tartalmat, hanem az internetszolgáltatónak blokkolni. 2014. január 1-je után viszont bírsággal is rákényszeríthető lesz az internetszolgáltató a blokkolásra.
Bármit is mind a kormány a jogszabály indoklásával kapcsolatosan, azért hozták meg a törvényt egy jól behatárolható kör parancsára, hogy ne lehessen semmil A máskor oly harsogó yen kritikával illetni bizonyos kisebbségeket és identitásokat, és Magyarországon csk a birodalmi mércék érvényesülhessenek. A máskor oly harsogó liberális jogvédő szervezetek teljesen csendben vannak, ezzel is elárulva valódi céljukat, a birodalom, és az általa használt kisebbségek érdekvédelme az egyetlen feladatuk.
http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=65441 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-06-03 21:58:10, hétfő
|
| |
| |
Novák Előd: Hoppá!
2013. június 03. 18:48
Hunhír.info
Hoppá! Kövér újabb bosszúja során kicsúszott a bírságolási javaslat előterjesztésére nyitva álló, 5 napos határidőből, így törvényesen most nem tudnak megbírságolni.
(Persze ez nemigen zavarja őket, hiszen eleve Alaptörvény-ellenes a bírságolási jogintézményük, miután nem biztosít védekezési és fellebbezési lehetőséget.) Május 28-ai, keddi felszólalásomat büntetné, de 6 nappal később nyújtotta be javaslatát (bár 3 nappal visszadátumozva, de nem az számít, hanem az érkeztető pecsét mai dátuma): http://www.parlament.hu/irom39/11400/11400.pdf Az ülés kezdete előtt két órával sem volt még fent az elektronikus futárpostában a javaslat, ezért is indítványozta a Jobbik ennek a törvénysértő javaslatnak a napirendről történő levételét az ülés kezdetén, de sajnos leszavazták azt. Még egy rendkívüli házbizottsági ülés segíthet, melyet bármely frakció kérésére kötelesek összehívni...
Másik pikáns szabálytalanság, hogy Kövér László balliberális barátja, Such György megelőlegezte az Országgyűlés döntését, amikor azzal fenyeget, hogy a múltkori bírság be nem fizetése esetén levonják a tiszteletdíjamból. Ugyanis az Országgyűlésben épp ma éjszaka lesz napirenden ez a javaslat, hogy a jövőben így be tudják hajtani a bírságot a jelenlegi önkéntes befizetés helyett. De minek vitázunk róla, ha már elfogadottnak tekintik a javaslatot?
facebook
http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=65433 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-06-03 21:56:19, hétfő
|
| |
| |
Elfeledhetjük? Megbocsáthatjuk? Ez is Trianonhoz vezetett: hatvanezer zsidó hazánk megszállását kérte!
2013. június 03. 15:39
Ifj. Tompó László - Hunhír.info
http://hunhir.info/hir_kepek/1918.zsid-megszall.jpg
ez a kettős kérdés ma, amikor a kilencvenhárom évvel történtekre való megemlékezések részünkről való nyitányaként egy rovatunkban már többször, de a jelek szerint mégsem elégszer idézett korabeli hírnyomtatványra hívjuk fel ismét a figyelmet. Eszerint 1919 októberében Párizsba egy, hatvanezer ezer zsidó aláírásával ellátott kérvény érkezett, melyben a zsidóság Magyarország teljes megszállását kérte.
Ha joggal, legfeljebb alighanem csak azért érhet bennünket érdemi kritika emiatt, amiért ezúttal sem soroljuk fel, mi mindenért lenne ideje megkövetniük az akkori aláírók velünk szembeni magatartását ma is vállalóknak. Csakhogy ez jócskán meghaladná hírportálunk tárfelületét. Mindenesetre ennek híján is tény, hogy a mellékelt dokumentum azért nem minden előzmény nélkül született meg.
Nem ám, így most is csak arra emlékeztetünk, amire 2012. március 15-én Darvas-Kozma József pápai káplán, címzetes esperes, csíkszeredai plébános rámutatott akkori ünnepi beszédében. Eszerint a közismert bankárdinasztia, a Rothschild-ház parancsára verték le 1848-at, majd Ferenc József akadályozta meg a bankárház pápajelöltje megválasztását, végül ők darabolták fel hazánkat Trianonban.
De lássuk mindezt sorjában! Amikor 1848-ban a szabadságharc Magyarországon diadalt aratott s a felelős minisztérium létrejött, Rothschild Salamontól, akié a német, a bécsi, nápolyi, párizsi és londoni bank volt, az osztrákok annyi pénzt vettek fel, hogy azt mondták: ha Magyarország kiválik, akkor ők azt nem tudják visszafizetni s ezért a magyar forradalmat le kell verni, vagyis a pénzhatalom az osztrákokat s az itt élő testvérnépeket fellázította a magyarok ellen, továbbá az oroszokat is, akik szintén ettől a bankháztól vettek fel kölcsönt, mozgósították, hogy forradalmunkat könyörtelenül le kell verniük.
Aztán jött 1903, amikor meghalt XIII. Leó pápa, akinek titkárát, a Rothschildok pápajelöltjét, Mariano Rampolla bíborost, megválasztották ugyan utódának, de addig nem hirdették ki, amíg a magyar apostoli király, Ferenc József, beleegyezését nem adta, de az megvétózta jelölését, így nem ő, hanem Giuseppe Sarto lett az utód (X. Piusz néven), aki eltörölte a vétót, és ekkor a Rothschild-ház Párizsban fölesküdött arra, hogy többé a magyar apostoli király nem fogja az ő új világrendjüket megvétózni, így elhatározták, hogy a párizsi szabadkőművesek által alkalmas pillanatban feldarabolják országunkat.
Tanulság? Hiába hirdetik, minek általánosítunk, hiszen közülük sem volt mindenki akkor gazember, a jórészt vezetőik által elkövetett bűneikért az elhatárolódás, a bocsánatkérés azonban valahogy mindig elmarad részükről. Ezért a címbeli kérdés. Elfeledhetjük? Megbocsáthatjuk? Igen, ez is Trianonhoz vezetett: hatvanezer zsidó hazánk megszállását kérte!
http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=65424 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-06-03 18:54:12, hétfő
|
| |
| |
Happy Viktor!
2013.05.30. 18:29
orban_szulinap_1369925319.jpg_530x200
Van aki tortát remél születésnapi ajándéknak, van aki országot. Orbán Viktor ez utóbbival szeretné magát megajándékozni, az csak a hab lenne rajta, ha ez kerek évfordulóra esne. De nem baj ha az idén nem sikerül véglegesen begyűjteni az ország minden szeletét, legfeljebb jövőre lehet majd neki módosítani az alaptörvényen újra, miszerint ez már tavaly megvolt, csak egy újabb év kellett a véglehesítéshez.
Minden oka megvan az ünneplésre, még a nagy ellenfél Európa is pont erre az időpontra időzítette a túlzott deficit eljárás alóli mentesítés bejelentését. Az átlagpolgárnak ez nem sokat mond, tőle ezt megtehették volna később is, neki ez legfeljebb annyit jelent továbbra sem ért semmit az egészből, és számara nem is bizots hoz ez pozitív változást. Biztos ezért volt szükség az ezer milliárdos megszorításokra, a magánnyugdíj lenyúlására, Simicska Lali ezen okból lett kitömve százmilliárdokkal, a Századvég ez okból nyomja tele hazugsággal a kormánypárti médiát, persze ide is jönnek az ellenőrizetlen milliárdok végül is semmi nem megy ingyen, itt nem érdekes rezsi csökkentés, mikor hazudni kell.
Boldog lehet Viktor, adott az országnak egy álamfőt is, aki legalább háromszáz törvényt írt alá minden kérdezés nélkül, és egyszer sem tévedett egész addig amíg jogosult volt a dr névelő odabiggyessztésére, de később kiderült ezt is csak másolással tudta megszerezni. Boldog lehet Viktor megtudhatta mindenki a pártjában vallott nézetek közül az a legértékesebb, miszerint mindenki annyit ér amennyije van, de ha ehhez hozzá ad egy számítógépet a dohányipar megsegítésére létre hozott újraelosztásban, akkor sem mindegy ki nyer, csak az ne baloldali legyen, inkább valami rokon vagy haver, utólagosan garantált megemelt haszonnal megsegítve. Boldog lehet Viktor biztonságban van a magyar föld, nem sikerült ugyan a családi gazdáknak odaadni, még ha néhánynak muszáj is volt juttatni a reklám miatt, az sikeresen landolt a műkörmösök közelében, akik biztos értenek majd hozzá, de legalább elég közel vannak a döntéshozókhoz mint névadók. Boldog lehet Viktor, ha kinéz majd a háza ablakán, kicsiny faluja egyetlen stadionjára eshet pillantása, de nem irigy ember, épít egy hasonlót a fővárosnak, meg a haver városának is, erre alapozva némi gazdasági növekedést, meg egy kis aránytévesztést. Végül is a kétezres Felcsút háromezerhatszázas lelátót kap, de ugyan ilyen arány nem jár a fővárosnak, és a legnagyobb vidéki városnak sem. Ja, az most London, mert ezért is boldog lehet Viktor, az ország megélhetetlensége miatt ma már ott több a magyar lakos mint a hazai pályán másodiknak tartott nagyságu lélekszámmal befutó Debrecennek. Boldog lehet Viktor megmutatták a közmunkások meg lehet élni a sehova nem vezető közmunka béréből, de ha mégsem, akkor sem gond ez számára, nagyon jól fel tudja őket használni a foglalkoztatottsági számok buherálása során. Boldog lehet Viktor, sikerült úgy előadnia a megszorítások politikáját annak aki meghallgatta, hogy végig azt hangoztatta azt a multik éás a bankok fizetik meg, holott tökéletesen tisztában van vele, azok minden egyes tételt a lakosságra hárítanak át. Cserébe gondoskadott róla, a multiknál kárpótlásul az új Munka Törvénykönyvével csökkenjen a munkavállalók kereste, és kerüljenek bizonytalan helyzetbe a kiszolgáltatottsággal. Boldog lehet Viktor az agyament törvénykezéssel, és a fogyasztás csökkenésével egyre rosszabb lett az életszínvonal az országban, de legalább az egykulcsos adó nyertesei jelentős béremelkedést vághattak zsebre, és nem számít ők vannak kevesebben. Boldog lehet Viktor, pöttykutató eltolcsyjának hála recesszióba fordult a gazdaság, de legalább sikerült harminc új adónemet bevezetni, lehetőleg az is kiszámíthatatlanul, és ha kell, visszamenőlegesen. Boldog lehet Viktor, megmutatta szerzett jogot is el lehet venni, nincs semmi garancia az állam jogfolytonosságára, mindössze annyi a lényeg, az új idő számítás szerint kell értelmezni a felelősséget. Így visztont csak három éves lenne Viktor, és ilyen korban védeni kell a kiskorúakat. Csak azt kell eldönteni kinek jár az ilyenkor a tolerancia, aki közpénzből eteti majd még az unokáit is ennyi idős korában, vagy annak a valós kiskorúnak akinek kirúgja a kezéből Viktor a vajas kenyeret, lehetőleg a száját is igyekezve befogni közben? Boldog lehet Viktor, mindig van a közelében egy vak komondor aki elviszi a balhét, az sem baj ha nyóc éves, vagy szocialista, vagy Bajnai kommandós, akinek a hátával nyomják be a székház ajtaját, hogy aztán rá lehessen fogni a fiatalra némi rongálást mikor az kimondja:"demokrácia!" Boldog lehet Viktor sikerült a miatta is megemelt rezsit legalább dumával csökkenteni, és ügyesen titkolja közben az országban nem igazán a rezsi magas, hanem a munka kevés, és a munkabér nagyon alacsony. De neki könnyebb mindig mással megfizetteni a tévedés árát, saját kútfőből legfeljebb annyi telik tőle megkérje a rokont segítség fejében ássa meg a halott anyuka sírját, de utána hozza vissza a lapátot. Boldog lehet Viktor az alaptörvénye állandó változatatása miatt rajta röhög a művelt világ, de legalább megmutatta azt is, így el tudja törölni a választásokaz ha éppen úgy hozza elmebajos gyógyszerhiánya. Boldog lehet Viktor, mindig sikerül abba belerúgnia akitől segítséget vár, igaz ő tankot lát ott ahol a józan ész beszél, de egy gyorsnaszádról ez másként látszik. Boldog lehet Viktor mindig talál okot a szabadságharcra, még ha nincs is ellenség hozzá, mindig van kéznél egy baltás gyilkos akit el lehet cserélni némi állampapirért. Közben meg hagy égjen a magyar zászló a földön, az a lényeg a székely lobogjon a parlamenten.
Sok mindenért lehet még boldog Viktor, főleg azért, mert még nem találták meg ellene a gyógymódot. Kevés ember mondhatja el magáról azt a kétes dicsőséget,ilyen rövid idő alatt képes volt ennyi sok embernek bizonytalan helyzetbe hozni az életét. Boldog lehet Viktor, pontosan tudja ellenzői betartják a játékszabályokat, úgy az írottat, mint az íratlant, de neki egy percig sem kell emiatt aggódnia, nála a szabályok nem léteznek, vagy ha mégis, azt a maga javára bármikor tudja módosítani. Nála van a gondosan kiválogatott parlamenti hatalom cöveke ami képes bármilyen őrültséget megszavazni, és törvénybe iktava módosítani azt, csak legyen egy vak komondor a trafik előtt, és már meg is van magyarázva minden. Ezek után csak annyit lehet még hozZárakni, legyen az az utOlsó boldog szülinapod Viktor, jövőre ismét csak annyi maradjon meg ebből, menj haza és verd szét a lakásod ahogy azt a legutobbi bukásnál csináltad, és ahogy most az országgal tetted. A megélhetésedre se legyen gondod, annyid marad mint a kollégiumi szobádban volt a takaró alatt, azzal majd tudsz játszani, de nem az ország lakosságával.
http://banditapolitika.blog.hu/2013/05/30/happy_viktor |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-06-03 18:39:51, hétfő
|
| |
| |
Miféle kultúrharc?
A 2010-es kormányváltás óta liberális körök szeretik mondogatni, hogy Magyarországon kultúrharc van. Úgy értik, hogy összecsapnak a baloldalinak és jobboldalinak mondott politikai erők kulturális élcsapatai, vagy pontosítva: az orbáni hatalmi központ figurái kerülnek a kultúra fontos területeire. Való igaz, hogy váltják egymást a vezetők, fejesek jönnek-mennek, de a liberálisok és cionisták inkább a nemzeti színezet megjelenését vonják kritika alá. Hiszen, ahogy ők érvelnek, a művészeti szabadsággal ellentétes az, ha egy nemzeti-keresztény vonalvezetésűnek mondott vezető pozícióba kerül.
De a kormányzati magyarkodás távolról sem valódi nemzetszolgálat. Aki a nemzeti kultúra fölemelkedését látja megvalósulni az Orbán-kormány működése alatt, az olyannyira téved, hogy érdemesebb lenne talán tovább álmodni a nagy fideszes álmot, a politikai véleménnyilvánítás nyomasztó terhének vállalása helyett. Vezető kultúrpolitikus volt a közelmúltig egy olyan alak, aki gyomorforgató költeményeket vetett papírra az alkotói szabadság nevében, nem idézzük, hogy pontosan mit, csupán megjegyezzük, hogy a kultúrpolitika förtelmet akar nemzetiként eladni.
Az idegen és ellenséges ,,kulturális" betörés mára mindent meggyalázott és porig rombolt, ami számunkra értékes és védendő. A 2010-ig fennállt kormányzati irányítás nyíltan nemzetellenes volt, míg Orbánék módszeresebben, nemzeti jelszavakkal és sablonokkal működtetik a gépezetüket. Minden szavuk és gondolatuk egytől egyig hazugság. Kultúrharc azonban mégis van! Jobb- és baloldalinak nevezett cionista-bérencek harcolnak az egészséges magyar kultúra ellen. Megjegyezzük, hogy az egyébként valóban hiteles nemzeti Dörner Györgyöt, aki ellen kikelt a liberális propaganda, csupán saját nemzeti jellegének önigazolására jelölte ki a fideszes kultúrpolitika az Újszínház élére. A pártoskodástól mentes, igazi magyar kultúrát védőkön óriási a felelősség; harcoljunk hát érte!
Szerencsi Tamás - Hídfő.net
http://www.hidfo.net/2013/06/03/mifele-kulturharc |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-06-03 18:31:02, hétfő
|
| |
| |
Embernek tartod magad?
Akkor nézd meg ezt a videót, remélem meg van még képességed, hogy bele tudd képzelni magad a Palesztin család helyzetébe, akit alapvető jogaikban gátolnak a mocskos cionista izraeli katonák.
Ja, és gondolkodj el, mi is efelé haladunk, egy percig se érezd magad biztonságban.
Jobb, ha felébredsz és elkezdesz gondolkodni, 2014-ben pedig cselekedni, ha változást akarsz!
Szebb Jövőt csak azért is minden igaz magyarnak!
http://www.youtube.com/watch?v=XJGIc6_EWrw&feature=player_embedded#! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-06-03 17:59:46, hétfő
|
| |
| |
2013-06-03. 15:30
Hitler kasseli beszéde - lapszemle 1939-ből
Kassel, 1939. június 4., 16:05 (Német Távirati Iroda)
Karlswieseben Hitler kancellár a nemzetiszocialista birodalmi frontharcos szövetség tagjait kettős minőségben üdvözölte: mint a nemzet vezére és a világháborúbeli bajtárs. Visszapillantást vetett a világháború kitörése óta elmúlt 25 évre, majd így folytatta:
Húsz évvel ezelőtt egy szánalmas államvezetést rábírtak arra, hogy ,,ellenállhatatlan"-nak mondott kényszer alatt aláírja a versailles-i okiratot. Én a jobb belátás ellenére a versailles-i diktátumra írt aláírást ünnepélyesen töröltem. De ettől függetlenül is mindnyájan tudatában kell hogy legyünk egy dolognak: a háborúért való bűnösség elválaszthatatlanul össze van kötve a háborús cél kitűzésével. Pusztán a háború kedvéért egy nép és egy kormányzat sem visel háborút. Csak züllött lelkű zsidó literátusok agyában születhetik az a gondolat, hogy valaki háborút csak a vérontás kedvéért visel. Döntő volt azonban, hogy a német kormánynak nemcsak 1914 előtt nem volt háborús célja, hanem még a háború közben sem tudott észszerű vagy pontosan megjelölt háborús célt maga elé tűzni.
A versailles-i békeszerződés ezzel szemben megmutatta, melyek voltak az akkori angol és francia bekerítő politikusok valódi céljai, nevezetesen a német gyarmatok elrablása, a német kereskedelem megsemmisítése, a német kereskedelmi hajóhad és ezzel a német lét- és életalapok elpusztítása, minden német politikai hatalmi állás megsemmisítése. Tehát annak idején ugyanaz volt a célkitűzésük, mint a mai brit és francia bekerítő politikusoknak. Akkor, sajnos, voltak emberek Németországban, akik azt hitték, nem kell hitelt adni az angol újságok és politikusok szélsőséges bejelentéseinek a német gyarmatok szükségszerű elvételéről és a német kereskedelem megsemmisítéséről. A világháború és a versailles-i békediktátum másra tanította a német nemzetet. Az tehát, amit régebben látszólag felelőtlen újságírók gyűlöletük szüleményeként hirdettek, mégiscsak a brit bekerítő politika célja volt 1914 előtt. Jó arra emlékeznünk, hogy az akkori német államvezetés teljesen céltalanul és sajnos tehetetlenül állt szemben ellenségeinknek ezekkel a későbbi versailles-i diktátum által megerősített szándékaival. Így történhetett meg, hogy nemcsak német háborús cél nem volt, hanem hiányoztak a hatékony védekezést célzó szükséges háborús előkészületek is.
Ha mindamellett a világháború számunkra büszke emlékek forrása, ennek magyarázata kizárólag az akkori, belső értékére nézve oly egyedülálló véderő, amelyet az ellenfél számbelileg ugyan sokszorosan meghaladott, értékben azonban soha el nem ért. Az erre a nagy időre való visszapillantás és a reá való emlékezésnek mindnyájunkban egy meggyőződést és egy elhatározást kell megerősítenie:
1.) Azt a meggyőződést, hogy a német nép csak a legnagyobb büszkeséggel tekinthet vissza múltjára és különösen a világháború éveire. Én, visszaemlékezve a négyéves háborúra, amelyben nekem is szerencsém volt részt venni, csak arra látok okot, hogy erősen bízzak német népemben, és, mint katona, saját személyemben is. Ezek az évek engem legbelsőmben épp oly békeakaróvá tesznek, ha a háború borzalmaira gondolok, mint eltökéltté jogaink védelmére, mert meg vagyok győződve a német katona értékéről. Fenyegetések, bárhonnan jöjjenek is, ránk nem gyakorolnak hatást.
2.) Nekem és mindnyájunknak ebből az időből arra az elhatározásra kell jutnunk, hogy birodalmunk érdekeit ne hagyjuk védtelenül és könnyelműen figyelmen kívül, mint az 1914 előtt történt. Ha már a brit bekerítő politika ugyanaz maradt, mint a háború előtt, akkor legalább igen alaposan megváltozott a német védekezési politika. Bethman-Hollweg szelleme a német államvezetésben ma már nem érvényesült. Gondoskodtam arról, hogy mindenki, akinek bármely vonatkozásban valami dolga van az államvezetés körül, csakis százszázalékos férfi és katona lehessen.
Ha azonban azt venném észre, hogy bármely személyiség nem bírja el ezt a megterhelést, azonnal távozni fog helyéről, bárki lenne is az. Nekünk kötelességünk, hogy a nemzetet a legnagyobb mértékben erősítsük védekezési akaratában és erejében. Elvárom, hogy éppen a régi katonák támogassák a német védekezési erő megszilárdítására irányuló ezt a politikát. A nemzetiszocializmus, amely a nagy háborúban született meg, semmi más, mint egész életünk átitatása a népért és a birodalomért való igazi harcosság szellemével. Megváltoztathatatlan szándékom arról gondoskodni, hogy a nemzet legfőbb politikai és katonai vezetősége éppoly bátran gondolkozzék és cselekedjék, mint az egyszerű közkatonának tennie kell, aki feltétel nélkül odaadja életét, ha a parancs ezt követeli. Egy nemzet hősi vezetését egy nép létének vagy nemlétének kérdése igazolja. Ha így beszélek, jogom van hozzá, mert ezt a szellemet nemcsak beszédeimben, hanem cselekedeteimben is vallom. Mindnyájunk emlékezetében van népünk és létünk legnagyobb időszakának emléke. Előttünk pedig annak beteljesülése áll, amiért egykor - bár öntudatlanul - az a kor is küzdött: Nagy-Németország. (MTI)
http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=YJfC6MFujCA
További részletek: http://kuruc.info/r/8/113113/#ixzz2VAZEonSf
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-06-03 17:58:00, hétfő
|
| |
| |
2013-06-03. 14:15
Németh Zsolt: Június 4. nem gyásznap, sőt jó is származott Trianonból
Vasárnap, június 2-án a "nemzeti összetartozás napjára" emlékeztek Komáromban. A megemlékezésen részt vett Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi államtitkára, aki "ünnepi beszédében" azt hangoztatta: június 4. "nem gyásznap", hanem "a szolidaritás és a nemzeti összetartozás napja". Csak mert ők így döntöttek...
Németh Zsolt emlékeztetett: még 2009-ben, amikor Semjén Zsolttal közösen benyújtották első törvényjavaslatukat arra vonatkozóan, hogy június 4-e a "nemzeti összetartozás napja" legyen, az országgyűlés többsége még nem fogadta el a kezdeményezést. A 2010-es választások után azonban már megvolt hozzá a többség, hogy ezt a javaslatot elfogadják. Hangsúlyozta: a törvényjavaslat csupán "lekövette azt, ami a magyarság lelkében ment végbe", ugyanakkor - ahogyan fogalmazott - nagyon fontos dilemma volt, hogy nemzeti gyásznapként, vagy nemzeti emléknapként kezeljük-e június 4-ét, "vagy valahogyan másképpen" (a Fidesz számára ugyanis nem egyértelmű, hogy kellene kezelni azt, hogy elvesztettük az ország 2/3-át - a szerk.).
"Nem szabad elfelejtenünk, hogy ez valamiért volt, és hogy ha azt próbáljuk megtalálni, hogy mi jó származott ebből a döntésből, akkor bizonyára találunk támpontokat erre vonatkozóan. Tagadhatatlan például, hogy a magyar kultúrának nagyon kevés olyan szerzője, szellemi terméke, vagy akár tudományos teljesítménye van a 20. században, amelyik nem egy nagyon erős összetartozás-tudatból fakadóan született meg. Ezért helyénvaló, hogy amikor keserű szívvel emlékezünk június 4-re, akkor nem feledkezünk meg hálát adni az Úristennek azért az egyedülálló összetartozás-tudatért, ami összeköti a magyarságot. Június negyedike ezért nem lett gyásznap, hanem a nemzeti összetartozás napja" - fogalmazott Németh Zsolt. (Magyarul: megérte az országvesztés és magyarok millióinak máig tartó elnyomása és szenvedése, mert legalább ennek köszönhetően szép versek születtek - a szerk.)
(Kuruc.info - Felvidék Ma nyomán)
További részletek: http://kuruc.info/r/2/113108/#ixzz2VAYsSCB4
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-06-03 17:46:56, hétfő
|
| |
| |
Ha elfogadják az izraeli társulási szerződést, valóra válik Simon Peresz álma
http://www.youtube.com/watch?v=mOikaHue4u8&feature=share
Balczó Zoltán az Izraellel kötött társulási szerződéssel kapcsolatban kifejtette a Jobbik aggályait. Ezek közül kiemelte, hogy ha elfogadnánk ezt a társulási szerződéstm akkor ez nem jelentene mást, mint Izrael gazdaságának integrációját, letelepedés teljes liberalizációját. Hiszen ekkor az izraeli befektetőkre is érvényes lenne az áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlása, a vállalkozások, letelepedések teljes szabadsága valamint többek között a közbeszerzési piacok megnyitása. Balczó idézte Simon Peresz "öszödi beszédét", melyben az izraeli államfő kijelentette, hogy felvásárolják Magyarországot. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 23
|
|
|
|
2013. Június
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
558 db bejegyzés |
| e év: |
7437 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1988
- e Hét: 5752
- e Hónap: 9497
- e Év: 162993
|
|
|
Offline
