|
2013-07-26 21:20:46, péntek
|
| |
| |
150 ÉVE SZÜLETETT GÁRDONYI GÉZA /1863. augusztus 3 - 1922. október 30/
Gárdonyi Géza 1863. augusztus 3-án született a Velencei-tó partján fekvő Agárdpusztán. Édesapja Ziegler Sándor uradalmi gépész, jószágigazgató a szabadságharc idején fegyvereket is gyártott, édesanyja Nagy Terézia. A család Gárdonyi gyermekkorában 12 településen fordult meg, például a Borsod megyei Sályon, ahol elemi iskolai tanulmányait (1870-73) kezdte, majd az utolsó évet Hejőcsabán (1873-1874) végezte.
A sárospataki kollégiumban (1874-76), és a pesti Kálvin téri református gimnáziumban (1876-78) végezte középiskolai tanulmányait. 1878-tól az egri érseki tanítóképzőben tanult. Iskolái elvégzése után segédtanító Karádon (1881-82), itt megkapta az oklevelet, majd Devecserben (1882-83), Sárvárott (1883-84) és Dabronyban (1884-85), ahol választott katolikus kántor és tanító volt.
1885-ben feleségül vette Molnár (Csányi) Máriát - házasságuk boldogtalan volt. Győrött munkatársa volt a Hazánknak, a Győri Közlönynek és a Győri Hírlapnak. 1886-ban megindította a Tanítóbarát című tanügypolitikai havilapot, szerkesztője volt a Garabonciás Diák című győri élclapnak. Novellái, versei sorra jelentek meg a budapesti lapokban. A Szegedi Hírmondónak (1889), a Szegedi Naplónak (1890-91) és az Arad és vidékének (1891) volt munkatársa. 1891 őszén Pestre került és Bródy Sándor segítségével, Feszty Árpád körképvállalatának titkára. 1891-ben Argyrus librettójával elnyerte a Műbarátok Köre pályadíját. 1892-97 között a Magyar Hírlap munkatársa. Ide zenei vonatkozású cikkeket is írt. 1892-ben különvált feleségétől. 1897-ben anyjával Egerben telepedtek le, utolsó éveiben mindenkitől elzárkózva.
1898-tól a Petőfi és a Természettudományi Társaság tagja. 1899 karácsonyán elkezdte közölni a Pesti Hírlap az Egri csillagokat. 1900-ban, és a következő években gyakran utazott Franciaországba és más nyugati országokba. 1902-ben a Kisfaludy Társaság elvetette jelölését - 1903-ban már Gárdonyi nem fogadta el a felkínált tagságot. 1906-ban kidolgozta titkosírási rendszerét. 1910-től a Magyar Tudományos Akadémia levelezője, 1920-tól tiszteletbeli tagja. 1918-ban Móricz Zsigmond kérésére elfogadta a Vörösmarty Akadémia tagságát. 1919-ben a Magyar Írók Szövetsége másokkal együtt díszelnökévé jelölte, de nem választották meg. 1922. október 30-án, 59 esztendősen hunyt el. Az egri vár Bebek-bástyájában temették el. Egykori egri háza emlékmúzeum.
Sírja Egerben. Felirata: ,,Csak a teste"
Gárdonyi emléktáblával jelölt agárdpusztai szülőháza, ma Gárdonyi Géza Emlékház
Művei:
A lámpás (1894)
Április (1894)
Az én falum (1898)
Egri csillagok (1901)
A bor (1901)
A láthatatlan ember (1902)
Az a hatalmas harmadik (1903)
Az öreg tekintetes(1905)
Ábel és Eszter(1907)
Isten rabjai (1908)
Hosszúhajú veszedelem (1909)
Szunyoghy miatyánkja (1916)
Ida regénye (1924, posztumusz)
Aggyisten, Biri! (posztumusz)
Kék pille (1957, posztumusz)
Versei (1958, posztumusz)
Füveskönyv - Égre néző lélek; Földre néző szem (Intelmek fiaihoz)
Gárdonyi Géza írói munkásságának gyöngyszeme a Göre Gábor álnéven megjelentetett könyvsorozata.
A Göre Gábor könyvek elsősorban szórakoztatnak, és csak az utóízben fogalmazódik meg az olvasóban néhány gondolat, de azt hiszem, a mai kor emberének ezek a történetek inkább időutazásnak tűnnek, és a humor, mint a történetek motorja mozgatja az élményt, amit olvasás közben szerez.
Gárdonyi Géza munkásságának megismeréséhez érdemes el olvasni ezeket az írásokat is, de ha csupán a magyar humorra van igényünk, vagy egyszerűen jól akarjuk magunkat érezni néhány órára, ezeket a történeteket akkor is érdemes elolvasni. Találunk ugyan benne utalásokat, melyeket csak azok értenek, akik kissé jártasabbak az akkori korban és nyelvezetben, de nem kell visszariadni: az emberi jellem, a sajátos jegyek, melyeket viselnek a szereplők, a ma emberében is megtalálhatóak!
Digitális Link
Link
Gárdonyi sírhelye Egerben
Gárdonyi Géza: MI A BOLDOGSÁG?
Mi a boldogság mond meg nagy király!
Az élet neked csak rózsát kínál;
A földgolyóból tiéd egy darab;
A koronát te hordod egymagad;
A gyönyör szolgád és vágyad lesi;
Füled a nem - szót nem is ösmeri.
Mi hát a boldogság; a hatalom?
A dicsőség? Vagy csak a nyugalom?
Avagy a szívben az örök tavasz?
- egyik sem az.
Hanem ha a szomszéd népek
A koronám alá lépnek,
S hatalmam, mint óriás kart
Átnyújthatom a világon,
Ez lesz az én boldogságom.
- Mi a boldogság szép leányka
Ki teremtve a boldogságra.
- Ha koszorúsan hófehérben
Oltár elé hajlik a térdem,
És az édes titkok titka
Előttem is meg lesz nyitva,
Semmit többé nem kívánok;
Elértem a boldogságot.
- Virágbokor mézeshétben
Boldogságról beszélj nékem.
- Várjon uram még egy évet
Akkor szólhat csak az ének;
Virág bokor, ingó - ringó,
Akkor jön a rózsabimbó.
- Mi a boldogság jó anya?
- Csitt! Felébred a kisbaba,
Életemnek gyönge ága,
Drága nekem minden álma.
Ha ő felnő, ha ő virul,
Ha erőtől arca pirul,
Betelik a lelkem vágya;
Ő a boldogságom fája.
Mi a boldogság török szultán?
Ha az Anteusz titkát tudnám.
Mi a boldogság szent apáca?
Lelkemnek menybe feljutása.
Mi a boldogság te agg?
Ha lehetnék fiatalabb.
Ingetlen koldus szólj ugyan...
Ha ingem volna jó uram.
Mi hát a boldogság jóságos Úristen?
Fiam, mindenkinek az, milye nincsen.
Gárdonyi Géza - Az egri csillagok (teljes film)
Link
Gárdonyi Géza - Isten rabjai - 1942 - teljes
A vetítésre kerülő film kópiája egyedi, múzeumi példány, technikai állapotáért szíves elnézést kérünk/
Link
Gárdonyi Géza: Göre Gábor bíró úr könyve // Budapest : Dante, [192?]
Mindönféle levelei, valamint tapasztalattyai az Buda-Pesti fővárosba Katufrék sógorral möd Durbints sógorral.
A zén nótám is benne van ebbe a könyvbe. Irtam én magam a salyát kezemmel Göre Gábor Bíró Úr. Ebből a könyvbül ez mán a tizönharmagyik eresztés.
Nyomtatták ebbe a zesztendőbe Dante Úr könyvespótzárúl kapkodható mög minden könyves bótbul.
,,Lyó egészségöt kivánok a tisztőtt szörkesztő társaságnak... A zujságba olvasta az kántor úr, hogy báldos tánzvigalom nem löhet ladi patronyész nélkül. Mondok minek hozassunk mink patronyészt Ladrul, mikor ihol vagyok én. Hát mög is választottak ladi patronyésznek. Mejhöz hasolló lyókat kivánok."
Szöveges változat:
Link
Gárdonyi Géza szobra Budapest XI. kerületében (Horvay János alkotása, 1932)
Gárdonyi Géza szobra az egri Gárdonyi Géza Emlékmúzeum kertjében (Somogyi Árpád, 1965)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Híres emberek-jeles napok-évfo |
|
|
|
|
|
Offline
