|
2013-07-27 22:56:18, szombat
|
| |
| |
Csak amíg te élsz, addig élek én is.
Lázzal telt csókod ajkaimra vonom.
Ölelő karod lesz örök otthonom.
Ringató selyme elkísér az égig.
Vártam rád évekig féltő kedvesem.
Vágytam, hogy szeretve forrón ölelj át
És lélekből szóljon minden sóhajtás,
Mit elrejt csendjével ez a szerelem.
Nyomaidban lépek, bármerre is jársz.
A szikár földön is virágod leszek.
Mellettem haladva mosolygóssá válsz,
Ha nem is látjuk a kék látóhatárt.
Fénnyé olvadunk a csillagok között,
Ezüstben ragyogva, mint a holdvilág
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: versek |
|
|
|
|
|
Offline
