|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 28
|
|
|
|
|
|
2013-08-04 22:22:39, vasárnap
|
| |
| |
Egy mítosz születése nyomában: a "roma holokauszt"
Minden látszat ellenére azért a holokausztozók élete sem lehet könnyű. Itt van például a ,,roma holokauszt" kérdésköre. Egyfelől nyilván előnyös a ,,választottaknak", hogy a cigányok állítólagos ,,tömeges megsemmisítésével" is lehet bűntudatot kelteni a gójok körében, és lehet engedelmességre szoktatni őket. Másrészt viszont azt azért nem szeretnék, ha a ,,porrajmos" akár a legkisebb mértékben is csökkentené a holokauszt egészen rendkívüli ,,jelentőségét".
Ezért aztán napirenden tartják ugyan a ,,roma holokausztot", de közben gondosan ügyelnek, nehogy háttérbe szoruljon az ,,igazi nagy holokauszt", melyhez ,,semmilyen más népirtás nem hasonlítható". Ami az áldozati számokat illeti, a zsidók már régóta (valójában évtizedekkel az úgynevezett holokausztjuk előtt) lecövekeltek a maguk mágikus hatmilliójánál. A cigányok esetében a jelek szerint a félmillió lesz a kanonizált áldozati szám. Természetesen dokumentumokkal nem igazolható sem a hatmillió, sem pedig a félmillió.
De kinek az agyából pattant ki az egyre gyakrabban hangoztatott állítás, mely szerint a ,,nácik ötszázezer romát gyilkoltak le a második világháborúban"? A Tilmen Zülch szerkesztésében megjelent In Auschwitz vergast, bis heute verfolgt /Elgázosítva Auschwitzban, üldözve a mai napig, Reinbek, 1979/ című könyv 121. oldalán olvasható a ,,történelmi bejelentés": ,,Az európai cigánysággal foglalkozó történészek becslései szerint a Harmadik Birodalom hatóságai 500 ezer cigány nőt, férfit és gyereket öltek meg a végső megoldás keretében, noha ennek a népirtásnak a méretei még korántsem tisztázottak." Talán mondanom sem kell, hogy a szerző semmiféle dokumentummal, bizonyítékkal nem támasztotta alá az adatot. Ami azonban nem akadályozta meg a németországi Roma Uniót, illetve a Német Szinti Tanácsot abban, hogy 1980-ban felszólítsák a szövetségi kormányt: hivatalosan ismerje el az 500 ezer cigány ellen elkövetett népirtás tényét. Helmuth Kohl kancellár arra gondolhatott, különösebb jelentősége nincs annak, ha elismeri. 1985. november 7-én a német parlament képviselői előtt kijelentette: ,,A szintik és romák súlyos üldözésnek voltak kitéve a nemzetiszocialista rezsim uralma idején. Nagyon sok embert megöltek közülük. Az ellenük elkövetett bűncselekmények népirtásnak tekinthetők. Hozzávetőleg 500 ezer szinti és roma szenvedett el erőszakos halált Hitler uralma alatt."
Ismerjük azonban a mondást: add oda a kisujjadat, és a karodat kérik. A zsidók példáján felbuzdult németországi cigány vezetők ugyanis további kárpótlási pénzeket szerettek volna zsebre vágni. A The New York Times című lap 1990. augusztus 20-i számában megjelent egy bizonyos Jan F. August nevű ,,roma aktivista" levele, melyben az alábbi bejelentést teszi: ,,A legfrissebb kutatási eredmények arra vallanak, hogy több mint egymillió roma áldozata volt a náci diktatúrának. És meglehet, a további kutatás nyomán ez a szám még növekedni fog." Hasonlóképpen igyekezett feljebb tornászni a ,,roma holokauszt" során állítólag kiirtott cigányok számát a Nemzetközi Cigány Misszió. A németországi székhelyű szervezet Stimme der Zigeuner című kiadványában kijelentik: ,,Ritkán emlegetik, hogy a nácik 6 millió zsidó áldozata mellett ott van hozzávetőleg egymillió legyilkolt roma is."
1997. március 16-án Dr. Roman Herzog, a Szövetségi Köztársaság elnöke beszédet mondott a frissen megnyitott heidelbergi Szinti és Roma Dokumentációs és Kulturális Központ avatóünnepségén. Az államfő szintén a félmilliós cigány áldozati szám tette le a voksát: ,,A most megnyíló kiállításon mindenki láthatja, miképp vezetett a romák elleni megkülönböztetés az üldözésükhöz és a legyilkolásukhoz. Közel 500 ezer áldozat, akik közül 20 000 volt a német szintik és romák száma - micsoda elképesztő barbarizmus!"
Jócskán akadtak persze az elmúlt években szélhámos cigány vezetők, holokauszt-propagandisták, vagy éppen a feljebbvalókhoz dörgölőző politikusok, akik egymillió, vagy annál is több ,,roma áldozatról" hazudoztak. Roppant kínos tény azonban rájuk nézve, hogy a második világháború idején összesen legfeljebb egymillió ,,rejtett erőforrás" éldegélt Európában. Donald Kenrich és Grattan Puxon 1972-ben megjelent, Az európai romák sorsa című könyvében körülbelül 1 millióra tette a háborúban részt vevő országokban élő cigányok számát az 1940-es évek első felében. Az Encyclopedia Americana 1940-es kiadása szerint azonban akkoriban csupán 750 000 cigány lakosa volt az európai államoknak. Ugyanez a kiadvány 1968-ban azt írta, hogy a legszerényebb becslések szerint 750 000 cigány élt a kontinensen a második világháború előtt, más adatok szerint azonban 1 millióan, sőt, esetleg 1,5 millióan is lehettek.
Mármost teljesen nyilvánvaló (habár az ilyesfajta nyilvánvaló tények a holoparazitákat sohasem zavarták), hogy a ,,nácik" nem ,,irtották ki" az összes cigányt a második világháború során. Ha ugyanis kiirtották volna, akkor egészen biztosan nem él(ősköd)hetne napjainkban 10 millió cigány Európában! Nem beszélve olyan apróságokról, hogy Auschwitzban összesen 23 ezer cigányt tartottak fogva, és nincsen semmiféle adat arra nézve, hogy akár a másik öt ,,haláltáborban" tömegesen ,,gázosítottak volna el" belőlük. Így azután ha egy cigány vezetőnek, holokauszt-propagandistának vagy politikusnak egy csöpp esze van - nem mindegyiknek van -, akkor nem kezd el lotyogni a ,,roma holokauszt egy-, esetleg másfél-, vagy kétmillió áldozatáról".
A Donald Kenrich-Grattan Puxon szerzőpáros említett könyvében egyébként arra a következtetésre jut, hogy 219 700 ,,szinti és roma" vesztette életét a ,,nácik terrorja" következtében. Szükséges azonban megjegyezni, hogy a két kutató jórészt becslésekre hagyatkozott, dokumentumokkal és pontos statisztikákkal ugyanis nem tudták bizonyítani állításukat. Ezen kívül pedig a szerzők a szokásos holokausztos csúsztatással éltek: számukra ugyanis minden egyes cigány, aki a háború idején harci cselekmények, járványok, betegségek következtében életét vesztette, a ,,náci népirtás áldozata".
Jó adag civil kurázsi kell persze ahhoz, hogy bárki is ki szembe merjen szállni a félelmetes erejű holokauszt-iparral. A revizionista történészek maroknyi csoportja mellett akadt egy hivatalos, sőt tekintélyesnek mondott zsidó holokauszt-történész is, akinél elszakadt a cérna a ,,roma holokauszt" körüli szélhámosságok láttán. Denis Peschanski professzor 2002-ben írott könyvében (La France des camps: L'internement, 1938-1946, La Suite des temps) ugyanis az alábbi ,,gyűlöletkeltő, rasszista" mondatokat vetette papírra: ,,Egészen a mai napig a történettudomány által közölt (áldozati) számok alátámasztására nem létezett semmiféle tudományos alap, és levéltári kutatások sem igazolták a levont következtetéseket." (376.old.) A könyv egy másik helyén a szerző megemlíti, hogy az Auschwitzba deportált 23 ezer cigány közül 18 ezer halt meg, majd hozzáteszi: ,,Legnagyobb részük a tífusz vagy a tuberkolózis következtében vesztette életét". (378. old.) Sőt, a revizionista történészek régóta hangoztatott álláspontjával összhangban leírja azt a mondatot, mely Európa legtöbb országában börtönbe is juttathatná: ,,Nem volt kísérlet a cigányok szisztematikus megsemmisítésére vonatkozóan." (379.old.) Peschanski könyvében egyébként 50 és 80 ezer közöttire becsüli azoknak a cigányoknak a számát, akik a ,,nácik üldözése következtében" haltak meg. (Természetesen ő is él az ismert holocsalással, és a ,,nácik üldözése következtében meghaltak" közé sorolja azokat az embereket, akik betegségek, alultápláltság vagy háborús cselekmények, pl. a bombázások miatt vesztették életüket.)
De akadtak azért mások is, akik megkísérelték elmondani az igazságot a zsidók ,,holokausztjához" hasonlóan egyre mitikusabb méreteket öltő ,,roma holokausztról". Így például Martin Gilbert, neves és hivatalos körökben is elfogadott, sőt, igencsak nagyra tartott brit történész /aki többek közt Churchill életrajzát is megírta/ a The Holocaust című művében /New York, 1985/ kijelentette: az 500 ezres cigány áldozati szám mértéktelenül eltúlzott, és semmi más, mint propagandafogás. A Frankfurther Rundschau című lap 1997. február 13-i számában pedig megjelent egy írás, melynek szerzője, Bettina Schulte, egy neves német történészre, Michael Zimmermanra hivatkozva a következőket írja: ,,A dokumentumok rendkívül alapos átvizsgálása után az a vélekedés alakult ki a kutatók körében, hogy a háború alatt meggyilkolt szintik és romák száma lényegesen alacsonyabb a médiában most is hangoztatott 500 ezernél. A valós szám közelebb áll az 50 ezerhez, mint az 500 ezerhez."
Perge Ottó - Kuruc.info
http://kuruc.info/r/9/115820/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-08-04 22:19:24, vasárnap
|
| |
| |
Parászka Boróka: Állampolgársági nulla
Pánikban van a magyar ellenzék a választójog kiterjesztése miatt, Magyarországról úgy hírlik, akár erdélyiek is eldönthetik a jövő évi választást.
A Fidesz csendben visszakozik, leépíti, de legalábbis tanácstalanul kerülgeti egyik legfontosabb politikai fegyvertényét. Egy évvel a magyarországi választások előtt nem csak az vált bizonytalanná, hogy szavaznak-e az erdélyi magyarok, és ha igen, akkor kire, hanem az sem egyértelmű, hogy hogyan szavaznak, mennyire átlátható a rendszer. A legnagyobb és legváratlanabb kérdés pedig az, hogy ki képes és milyen üzenettel urnához hívni az új szavazókat.
Bár készült felmérés az erdélyi magyarok politikai kötődéseiről, mozgósíthatóságáról, csak néhány dolgot lehet bizton állítani. Ha lesznek erdélyi magyar szavazók, akkor azok többségében az évtizedek óta masszívan jelen lévő Fideszre szavaznak, nem (csak) azért, mert többségében jobboldaliak (feltételezés!), mert az Orbán-kormánytól (így!) magyar állampolgárságot kaptak, de azért is, mert más pártok (a Jobbikon kívül) nem keresik velük a kapcsolatot. Hogy hányan lesznek, akik így, alternatíva híján kitartóan, elkötelezetten ragaszkodnak a Fideszhez (és a Jobbikhoz), azzal kapcsolatban megoszlanak a vélemények. A legoptimistább becslés szerint százezer szavazat érkezhet, 1-2 mandátum sorsa dőlhet el. (Szoros választási eredmény esetén ez is nagyon sokat számít.) Erdélyben a nehézkedési erő működik.
Ennyi tudható. A magyar ellenzék az igazán lényeges kérdéseket nem ismeri fel, tájékozatlansága miatt nő a félelme, és rontja saját helyzetét.
A legfontosabb probléma egyáltalán nem új keletű, és jóval régebbi, mint az állampolgársági ügy, vagy a szavazati jog kiterjesztése. Miért nem látszik a Fideszen (és politikai villámhárítóján, a Jobbikon kívül) más párt Erdélyben? Senki sincs, aki az erdélyi magyar közösséggel szóba állna. Elmondaná, hogy például a szavazati jog kiterjesztése hányféle szempontból rendezetlen, megoldatlan, és miért lehet káros (ha valóban az - én azt hiszem, hogy az) az egész magyar nemzetközösségre nézve. Nincs olyan szereplő, aki részt kérne az erdélyi magyar politikai szervezetekkel folytatott alkukból, hogy a tetszik-nem tetszik megkerülhetetlen kampány és választás mégis a lehető legszélesebb érdekek mentén, jogszerűen történjen.
Ebből az ügyből a pánik és a passzivitás marad ellenzéki oldalon. És így tovább nő az erdélyi magyarokkal (a Fidesz embereivel) szembeni elutasítás, egyre mélyebb és igazságtalanabb a ,,nemzeti"- ,,nem nemzeti" oldalak közötti szakadék, megkülönböztetés. Így lesznek az erdélyi magyarok azok a semmirekellők, akik a ,,nyakunkra hozzák újra a Fideszt", akik ,,úgy szavaznak, hogy nem is itt élnek és adóznak", akiknek csak a magyar nyugdíj, tb kell. Így lesz a kisebbségi magyar közösség semmirekellő, ingyenélő politikai vazallus. Mondhatni, hogy a Fidesz vitte bele ebbe a zsákutcába a magyar ellenzéket (ne pártosítsuk ezt a nehezen azonosító, politikailag amorf tömeget), de ez így nem teljesen igaz. A Fidesz csak rátenyerelt a már meglévő előítéletekre, tájékozatlanságra és tehetetlenségre, a többi ment magától.
A magyar bal- és liberális oldal ,,határon túli" vert helyzete azonban egyáltalán nem elég a magyar jobboldal győzelméhez, és ezt, ha valaki, hát Orbán Viktor immár nagyon pontosan tudja. Az idei évre kiderült, hogy hiába terjesztette ki a jelenlegi kormány az állampolgárságot, a szavazati jogot, tartalommal nem tudta megtölteni ezeket az intézményeket. A miniszterelnök erdélyi beszéde nyomokban sem tartalmazott olyan elemeket, amelyek mozgósító erővel bírhatnak Erdélyben. Meg se kísérelte megszólítani biztosnak hitt szavazóit, mert tudja, hogy nincs mivel. Az állampolgárság már megvan, a meglévőért már nem megy az urnához a mezei szavazó. A politikai hála Erdélyben sem oly pezsgő erő. A román-magyar kettős állampolgárok nem adósodtak el devizában Magyarországon, nekik tehát nem kell a megmentés. Nem függenek a forint árfolyamtól. Orbán erdélyi magyar közönségének a gazdasági szabadságharc nagyon távoli esti mese, őket nappal most az izgatja, hogyan tartható a jelenlegi biztató romániai gazdasági növekedés, és mikor fogják már érezni a saját zsebükön azt, amire a Magyarországról elüldözött IMF Romániában azt mondja: nemsokára jó és jobb lesz. A Magyarországról kuszán, átláthatatlanul, pártalapon érkező támogatások szegény ember ajándékai. Nem ezen fordul meg az élet Erdélyben, ezért sem fog urnához szaladni senki.
Van mivel, van kivel, van kire, van hol (postán? konzulátuson? postagalambbal?), de nincs miért szavazni. Ez a nagy lebőgés, az állampolgársági ügy kifulladása. A bukást Orbán már tudja, érzi, de nem mondja. Az ellenzék nem érzi, nem tudja, retteg. És ez így jó. Mert így lehet fenntartani az eddig is fennállót. A gyűlölködést, a gyanakvást, a hasadtságot, a háborút (az egyetlen ismert és működőképes magyar politikai képletet), amelynek csak ürügye a kisebbségi kérdés, a kettős állampolgárság meg a szavazati jog. Elérkeztünk a nemzetpolitikai nullponthoz: a lehető legnagyobb magyar politikai közösségben vált a legszűkebbé a nemzetközösségi tartalom.
2013. augusztus, Marosvásárhely |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-08-04 22:14:38, vasárnap
|
| |
| |
A Bilderberg-csoport, a félresiklott Európa és a gátlástalan bankok
2013, augusztus 3 - 20:22
Magyarország gazdasági függési állapota folyamatosan erősödik. Ha ezt nem tudjuk kezelni, nem tudunk ebből kikeveredni, az EU-val szemben nem sokáig tudunk kekeckedni - mondta el a Barikád hetilapnak Csath Magdolna. A közgazdász, egyetemi tanár szerint a mai Európai Unió merőben eltér attól, amit az alapító atyák elgondoltak, s Európa vezetői a válságot arra használják, hogy az emberekkel elhitessék, ők maguk semmit sem tudnak csinálni, jobb lesz nekik, ha valaki megmondja Brüsszelből, mit kell tenniük.
- Angela Merkel német kancellár tavaly Prágában a Károly Egyetemen tartott előadásán kijelentette, hogy még húsz-harminc évre van szükség ahhoz, hogy megvalósuljon az Európai Egyesült Államok. Ezzel a gondolattal összefüggésbe hozhatók-e a Bilderberg-csoport ülései, illetve van-e kapcsolat a Tavares-jelentéssel?
- Távolról összefüggésben vannak. Merkel kijelentése kapcsán érdekes, hogy pont a németek állnak egy ilyen egységesítési kezdeményezés élére, hiszen az egész Európai Unió alapja a kereszténydemokrata gondolat volt, ami kötődik Konrad Adenauerhez, Alcide De Gasperihez és Robert Schumannhoz. Az ő szándékuk annyi volt, hogy egy új európai együttműködés megteremtésével kizárják újabb nagy háborúk lehetőségét, továbbá hogy felzárkóztassák az elmaradottabb régiókat. Ez az az Európai Unió, amit mindenki el tud fogadni. Csak ez a gondolat valahol félúton, a megvalósítás során félresiklott. Hozzá kell tenni, hogy a mostani folyamat a válsággal is összefüggésbe hozható. Ismert, hogy a Bilderberg-csoport emberei a világ legbefolyásosabb emberei. Tagjai a pénzügyi vállalkozások tulajdonosai és hatalmas globális vállalatok vezetői, mint például a Microsoft, a Google vagy a Coca-Cola, továbbá a titkosszolgálatok emberei, a nagy kutatóintézetek és a legnagyobb hatású médiumok kiválasztott tagjai is. Ennek a csapatnak az a célja, hogy létrejöjjön egy egységes blokk Európában, ehhez az első és egyik legfontosabb lépés a közös európai pénz megteremtése volt. Lényeges volt az Európai Unióba becsatolni Spanyolországot, Portugáliát, Görögországot, majd idővel a kelet-európai államokat is. Miért volt erre szükség? A cégek működését könnyíti, ha idővel egyetlen pénznemmel fizetnek az emberek az egész kontinensen, ezáltal csökkentve az árfolyamváltozásból adódó kockázatot, illetve a pénzváltással járó többletbürokráciát. De ez sem elég, mert az egységes Európára azért is szükség van, hogy ezek a hatalmas cégek csak egy európai központba járjanak lobbizni, és ne kelljen egyenként valamennyi ország illetékesét megnyerniük saját érdekeiknek. A mostani európai uniós politikusok a pénzvilág csapdájába kerültek. Ez azon is tetten érhető, hogy ezeknek a cégeknek ott van az irodája az Európai Bizottság épületének közelében, a vállalatok vezetőinek, a különböző lobbicsoportoknak szabad bejárásuk van az EU vezetőihez. A bizottsági döntések visszatükrözik mindezt. Az emberek Európája helyett a cégek Európája valósul meg. Ez azt jelenti, hogy értékek már nincsenek, csak üzleti érdekek. Nem véletlen, hogy Adenauer unokája a közelmúltban úgy fogalmazott, hogy az unió mostani működése és céljai nagyapjának sem tetszenének.
- Mikor siklott félre az eredeti európai gondolat?
- A mostani folyamatokat érdemes az 1990-es ázsiai válságtól vizsgálni. Attól kezdve gazdasági világválságok egyre gyakrabban követték egymást. A pénzvilág elszabadult, annak irányítói a politikusoknál elérték, hogy semmilyen szabályozás ne vonatkozzon rájuk. James Tobin amerikai közgazdász már régen figyelmeztetett arra, hogy a tőke szabad mozgása az egyes országok között óriási bizonytalanságot visz be a világgazdaságba, hiszen ennek a többsége spekulatív jellegű. Gyakorlatilag ez okozza a válságokat. Ezeknek a pénzügyi nagybirodalmaknak pedig kifejezetten érdeke, hogy a pénzvilág így működjön, mivel spekuláció útján hatalmas profitot lehet létrehozni. Például ha egy vállalat működését finanszíroznák a bankok, tisztes nyereségre úgy is szert tudnának tenni, de ez csak a töredéke annak, mint amit a spekuláción lehet nyerni.
- A spekuláción csak nyerni lehet? Bukni nem?
- A piacnak ezek a nagy szereplői fennhangon követelik, hogy az állam vonuljon ki a gazdaságból. Ez mindaddig így van, amíg a spekuláció hozza az extraprofitot. Abban a pillanatban, ahogy ez bedől, kérik az államokat, hogy dobjanak nekik mentőövet. A legutóbbi gazdasági válság nehezen bizonyíthatóan, de vélelmezhetően azért következett be, mert a krízist kirobbantók joggal bíztak benne, ha bedőlnek, állami segítséget kapnak. Ezek a piaci szereplők jól bebiztosítják magukat a politika oldaláról is. Példaként említhetném a Goldman Sachsot, amelyik egyik fő szereplője, de egyben nagy nyertese is a jelenlegi válságnak. Ez a bankház a demokratákat és a republikánusokat is támogatja. A 2008-as válság közvetlen kirobbantója az USA-ban egyébként az volt, hogy a bankok tömegesen adták házvásárlásra a hiteleket, olyanoknak is folyósították, akikről azonnal látszott, hogy soha nem tudják visszafizetni a felvett összeget. Ebből alakult ki az ,,ingatlanbuborék". Ez a folyamat átgyűrűzött Európába, így érintette hazánkat is. A cinikus ebben a folyamatban az volt, hogy a pénzvilág szereplői gond nélkül cselekedhettek, mivel biztosak voltak abban, hogy a kormányok megmentik őket. Ugyanis ellenkező esetben azt mondhatták a politikusoknak, hogy ha nem dobnak nekik mentőövet, akkor az egész világon összeroppan majd a gazdaság. Hozzátehetjük, hogy éppen a bankok megmentése kergetett mára egyre több országot gazdasági-társadalmi válsághelyzetbe! Ugyanis amikor a politikusok megmentették a spekuláns tőkét, azt az adófizetők pénzéből tették. Az is érdekes jelenség, hogy a válság ellenére Amerikában az erős nagybankok tovább erősödtek, a kicsik közül pedig sokan becsődöltek. A válságtól szenvedő lakosságnak pedig az is borzolta az idegeit, hogy a megmentett nagy pénzintézeteknél jutalmakat osztottak, fizetéseket emeltek, azaz az államtól kapott pénz egy részét azonnal saját zsebbe tették ahelyett, hogy - ígéreteik szerint - a gazdaságba forgatták volna. Ezek a jelenségek azért gyűrűztek el Európáig, mert a globalizáció összeköti a kontinensek gazdaságát.
Kézben tartott politikusok
- A bankoknak Európában hasonlóan nagy a befolyásoló erejük, mint Amerikában?
- Létezik egy banklobbi csoport, az úgynevezett ,,Harmincak Csoportja", amelyik egyébként átfedésben van a Bilderbergekkel és kapcsolatot tart az ,,Európai Iparosok Kerekasztala" csoporttal is. Ezek ugyanúgy kézben tartják a politikusokat Európában, mint társaik Amerikában. Ezért Európában is - az egyetlen izlandi kivételtől eltekintve - mindenhol hatalmas pénzeket nyomtak be a bankokba, amely pénzek hiányoznak az államok költségvetéséből. Az így kialakult hiányt pedig az emberekkel fizettetik meg megszorítások formájában.
- Honnan van pénze az államnak a bankmentésre, ha az állam maga nem termel pénzt?
- Alapvetően az emberektől és cégektől beszedett adókból származnak az állam bevételei. Spórolni pedig például úgy tud, hogy a szükséges összegeket nem fizeti ki azokra a feladatokra, amelyekre ki kellene, például oktatásra, egészségügyre, kultúrára és így tovább. Különböző formákban bár, de minden állam megszorítási intézkedéseket vezetett be a költségvetési hiányra hivatkozva, ezzel pótolva a bankok megmentésére fordított pénzt. Ugyanis az Európai Unió megköveteli a tagállamoktól, hogy tartsák a költségvetési hiányra vonatkozó 3 százalékos, illetve a bruttó államadósságra vonatkozó 60 százalékos GDP-arányos referenciaértékeket, különben túlzottdeficit-eljárás alá vonják őket. Megjegyzem, nem mindegy, hogy a 3 százalékos hiány miből keletkezik: abból-e, hogy elkótyavetyéli, nem megtérülő dolgokra fordítja-e egy kormány az adófizetők pénzét, vagy abból, hogy - például a mi esetünkben - magyar találmányok piaci sikerré fejlesztését támogatja-e meg a kormány, és ezzel lépi túl a 3 százalékot. Ez esetben ugyanis a befektetés sokszorosan térülhet meg, ezért nem gond, ha rövid távon túllépjük a bűvös 3 százalékot! Ezeket a különbségeket az EU egyáltalán nem veszi figyelembe, akár egy vak ló, ragaszkodik a 3 százalékos hiánycélhoz. Persze nyugodtan feltehetnénk azt a kérdést is, hogy egyébként miért éppen 3 százalék ez az érték? Miért nem 2, 4 vagy más? A rossz vicc az egészben az, hogy erre egyetlen válasz van: csak, mert az EU ezt találta ki! A százalékos hiánycélhoz való makacs ragaszkodás azonban lassan egész Európa csődjét okozza, és ez az erőseknek, például Németországnak sem jó, hiszen hol tudja majd termékeit értékesíteni, ha az emberek mindenhol elszegényednek? Kína sem lesz számára örökké felvevőpiac!
- Hol tart napjainkban az Európai Egyesült Államok kiépítése?
- Jelenleg abban a szakaszban vagyunk, amikor már lassan ráébrednek az emberek arra, hogy mi zajlik körülöttük, és elkezdenek tiltakozni. Vagyis nem fog sikerülni, hogy elhitessék az emberekkel azt, hogy ,,látjátok, olyan hatalmas problémák vannak, amelyeket az országok már egyedül nem tudnak megoldani, erre már csak egy központilag kormányzott Európa képes". Ki lehet ugyanis következtetni, hogy a válságot arra akarják használni Európa vezetői, hogy az emberekkel elhitessék, ők maguk semmit sem tudnak csinálni, jobb lesz nekik, ha valaki megmondja Brüsszelből, mit kell tenniük. Magyarország kilóg egy hajszálnyira a sorból, mert a magyar kormány megpróbál egy kicsit más utakon járni. Bizonyos ügyekben az Orbán-kormány igyekszik a sarkára állni, ami Brüsszelből nézve azt jelenti, hogy nem szolgálja ki maradéktalanul a multicégek üzleti érdekeit, hanem az országot próbálja gazdaságilag erősíteni. Az unió ezekben az esetekben látszatokokat keres - ilyeneket sajnos szolgáltat is a kormány -, hogy bírálja hazánkat, hiszen nem mondhatja egyenesen azt, hogy a nemzetközi lobbiérdekeknek engedelmeskedve valójában azért tiltakozik, mert például a francia Sodexo utalvány helyett a magyar cégekhez köthető SZÉP-kártyát vagy Erzsébet utalványt vezette be a Fidesz Magyarországon, vagy hogy a közüzemi díjakat csökkenti. De arra is érdemes felfigyelni, hogy készül a versenyképességi paktum, amelyet Merkel és Sárközy kezdett el kidolgozni. Azt gondolhatnánk, hogy a francia elnökválasztás után amikor a baloldali François Hollande jutott hatalomra, nem folytatja ezt a munkát, de nem ez történik. De mi is ez a versenyképességi paktum? Ennek röviden az a lényege, hogy minden hatalmat a cégek kezébe ad. A vállalatok előtt minden piacot meg kell nyitni, és biztosítani kell nekik, hogy az adott területről a számukra fontos nyersanyagokat kihozhassák. Ez utóbbi azért lényeges, mert például Kínában számos olyan fém van, amely Európában hiánycikk, de a számítógépek gyártásához nélkülözhetetlen. A paktumnak van egy munkavállaló-ellenes pontja is: a béreket ne az inflációhoz kössék, hanem a termelékenység legyen meghatározó! Olyan dolgokhoz akarják kötni a munkások bérét, amihez nem sok közük van. Egy gyárban a szalag mellett robotoló ember termelékenységét ugyanis elsősorban nem az illető szorgalma határozza meg, hanem a munkaszervezés, a technológia fejlettsége, a gépek minősége. Utóbbiakhoz azonban a munkásoknak vajmi kevés közük van. A paktum lényege tehát minél többet spórolni az embereken az extraprofit érdekében. Ugyancsak a franciák és a németek az élharcosai Barroso gyámkodása mellett annak, hogy kialakítson az EU az Egyesült Államokkal és Japánnal is egy szabadkereskedelmi zónát. Ez azt eredményezné, hogy minden olyan korlát megszűnne, ami eddig volt. Például a génmanipulált termékek is szabad utat kapnának, nem tilthatná meg senki, hogy egy környezetterhelő üzemet telepítsenek egy védett területre. Lényegében a tőke mindenekfelettiségét mondaná ki ez az intézkedés. A célkitűzés ellenzőit most is azzal szerelik le, hogy a gazdaság liberalizációja serkenti a gazdasági növekedést. Az ő hasonlatuk szerint a nagy hullámok nem csak a nagy jachtokat, hanem a kis hajókat is megemelik. Én erre azt szoktam mondani, ha egy szabad rókát beengednek a szabad tyúkok közé, akkor nem kétséges, hogy ki fog nyerni. Ha nem egyforma erejű szereplők küzdenek, akkor - ahogy ez lenni szokott - a gyengébb veszít, vagyis a tervezett változtatások ismét a perifériának, vagyis a gyengébb gazdaságú országoknak, így többek között hazánknak is károkat okozhatnak.
- Ki lassíthatja vagy akadályozhatja meg az európai birodalom felépítését?
- A feltörekvő keleti országok, Kína, India, valamint Dél-Amerika szerepe fontos ebben a folyamatban. Ezek az országok hosszú távú szemlélettel fejlesztik gazdaságukat. Ezzel szemben a rövid távon gondolkodó, csak a cégeik profitjával törődő európai vezetők a liberális gazdasági szemlélettel és a központosítási törekvésekkel lenyomják a periférián lévő országokat. Ezzel pedig - hosszabb távon - egész Európát gyengítik, versenyképességi esélyeit rontják. Korunkban egyre inkább a kreatív emberi elme és annak termékei jelentik a legnagyobb értéket. Az EU központi országai éppen ezért ezt szívják el a periférián lévő tagállamokból. Sokkal jobb lenne a teljes európai közösségnek, ha minden régióban arra helyeznék a hangsúlyt, amiben egyébként is erős egy adott ország. A mi esetünkben fokozni kellene az innovatív megoldások támogatását, a sikeres kutatóintézeteinket, az oktatást és a rugalmas alkalmazkodásra képes kisvállalkozói szektort, valamint - természetesen - a történelmileg is leginkább sikerre képes ágazatunkat, a mezőgazdaságot kellene a gazdasági stratégia középpontjába állítva helyzetbe hozni. Ez a mindenkori magyar kormány feladata lenne. Ezekért az ügyekért - szükség esetén - valóban érdemes lenne az EU-val is szembeszállni.
Elszipkázott elmék
- Ennyire ostobák lennének Brüsszelben, hogy nem látják, mi lenne jó az egész Uniónak?
- Itt arról van szó, hogy a német a saját parasztjának akar előnyt szerezni, hiszen ő is választópolgár, akinek az az érdeke, hogy közvetve vagy közvetlenül el tudja adni a saját termékét Magyarországon, nem pedig az, hogy a magyar gazda a konkurenciája legyen. Egy amerikai közgazdász, Lester Thurow a rendszerváltáskor azt mondta, hogy Magyarország lehet a folyamat legnagyobb nyertese. Ehhez az kellett volna, hogy Magyarország a saját erős pontjaira, ezek között elsősorban a mezőgazdaságra és a kreatív emberekre építse gazdaságfejlesztési stratégiáját. Ehhez képest most a nyugati tagállamok hasznosítják a kreatív magyar elmét saját országukban, a Magyarországról elvándorolt szakemberek tudására is építve, ugyanakkor itteni gyáraikban nem kreatív, hanem rutinmunkával dolgoztatják a magyarokat. A külföldi cégek elsősorban azért települnek hozzánk, mert olcsó és jó a magyar munkaerő. Tud és akar dolgozni, és ,,fát lehet vágni a hátán". Békés is, tűr, és nem sztrájkol. Fontos azonban, hogy nem a képességei egészét akarja hasznosítani általában a cég. Csak azt várja el, hogy az adott feladatot a lehető leggyorsabban és jobban végezze el. Ez leépíti az embereket, elkoptatja képességeiket, kreativitásukat. Hozzáteszem, ezért nem tudok egyetérteni azzal az oktatáspolitikával, amelyik elsősorban a tömegtermelést végző, összeszerelő üzemeknek kíván parancsvégrehajtó - és nem gondolkodó - munkaerőt biztosítani. Ezzel ugyanis leromlik a magyar munkaerő tudás- és kreativitásszintje, ami hosszabb távon a magyar gazdaság fejlődését akadályozza. A fejlett nyugati országok arra törekszenek, hogy az elméleti fejlesztések, az agy felhasználása náluk történjen meg, a kézimunkát meg átadják nekünk. Nálunk születik meg végső formájában a drága érték, ehhez valójában csak annyi közünk van, hogy az adott terméket a magyar munkás szerelte össze nyugaton dolgozó társaihoz képest nevetséges bérért, illetve hogy a cég nálunk termelte meg a hazavinni szánt hatalmas profitot. Ezért nem járul hozzá a magyar gazdaság sikeréhez, versenyképessége javulásához, ha a kormány stratégiai szerződéseket köt olyan cégekkel, amelyek csak összeszerelő tevékenységet végeztetnek nálunk. Az meg végképp indokolatlan, ha az ilyen cégek még komoly kedvezményeket, támogatásokat is kapnak az államtól. A támogatásokat csak azok a cégek érdemelnék meg, amelyek a magyar emberek tudását, kreativitását is hagynák érvényesülni, és ezáltal úgy teremthetnének nagyobb értéket, hogy abból nekik is több jusson. Az összeszerelő üzemek ezzel szemben csak leszoktatják a magyarokat a gondolkodásról.
- A probléma ott van, hogy ha mi, magyarok abban akarunk a legjobbak lenni, amiben hagyományosan mindig is jók voltunk, eljutunk oda, hogy mindez az EU jelenlegi keretei között kivitelezhetetlen.
- Mindennek az előzménye volt, hogy míg például a lengyelek keményen kiálltak a nemzeti érdekeik mellett a csatlakozási tárgyalásokon, addig mi mindent egyből aláírtunk. Nem lehet mindenért az Uniót szidni. A kialakult helyzetért felelősség terheli azokat is, akik a csatlakozási tárgyalásokat lefolytatták. Sőt, egy lengyel kisvállalkozás ma is sokkal könnyebben jut pályázati pénzhez, mint egy magyar. Ezért is a hazai viszonyokat kell bírálnunk.
- Mi lenne a kivezető út ebből a helyzetből?
- A magyar gazdaság jövőjét a nagyon sok sikeres hazai vállalkozásban látom. Éppen ezt gátolja a sok összeszerelő üzem, ahol a többre hivatott emberek hozzászoknak, hogy utasítást kell végrehajtaniuk, és soha nem fognak, már nem lesznek képesek vállalkozni. De a fiataloknak sem könnyebb, mert a kisvállalkozások életét továbbra is megkeseríti a bürokrácia, a korrupció és gyakran a rosszindulat, amellyel az állami intézményrendszer, például az adóhivatal viszonyul hozzájuk.
Gyarmati sorban
- Laikusként kérdezem, hogy a lakosság szempontjából tényleg annyira katasztrofális, ha egy országot túlzottdeficit-eljárás alá von az EU? Megérte a kormánynak mindent alárendelni a költségvetési hiánycélnak, vagy az oda bepumpált pénzből lehetett volna vállalkozásokat is beindítani?
- Fontos megjegyezni, hogy az EU nem egyformán méri az egyes országokat. Franciaországnak 4,7 százalék a hiánya, de kapott rá két év halasztást, hogy ezt ledolgozza. Az ma már nyilvános, hogy az Orbán-kormány megpróbálkozott azzal, hogy az MSZP által beígért 3 százalék alá vitt hiányt ne kelljen tartani, de erről hallani sem akartak Brüsszelben, így félve attól, hogy támogatásokat vonhatnak meg az országtól, mindent megtettek a hiány leszorításáért. Az a baj, hogy a kormány arra nem tudott áldozni, amire kellett volna, ugyanakkor külföldi cégek összeszerelő üzemeire költött, nem is keveset. Itt kell megjegyeznem, hogy stratégiailag veszélyes helyzetben van az ország, hiszen a nyugati országok, de most már Kína is az energiaigényes gyártótevékenységeiket telepítik ide, miközben a fejlesztések, az újítások kidolgozása otthon marad. Ezzel növelik Magyarország energiaszükségletét egy olyan világban, amelyet a csökkenő - és ezért dráguló - energia-hozzáférési lehetőségek jellemeznek. Nekünk esetleg ezért kell a saját energiatermelésünket óriási pénzekkel bővíteni. Eközben a magyar tudás itthon nem keresett, és ezért vagy elmegy, vagy kihasználatlanul maradva elkopik. Ha Magyarország ezen az úton halad tovább, ha a külföldi cégek olcsó termelő telephelye marad, akkor lehet, hogy a gazdaság bővül, a GDP nő, de életszínvonalat és életminőséget jelentősen javító fejlődés nem várható. Azaz maradunk a fejlődés perifériáján.
- Mindezek tudatában a gyarmati, félgyarmati sor emlegetése nem túlzás?
- Egyáltalán nem.
- Hogyan lehetne az Unióval való szembehelyezkedés gazdasági alapjait megteremteni?
- Bár sokan úgy hiszik, szabadok lettünk 1990-ben, valójában a rendszerváltás óta is függő ország vagyunk. Ez a függési állapot nem gyengül, hanem gyorsuló mértékben erősödik. Ha ezt nem tudjuk kezelni, nem tudunk ebből kikeveredni, akkor elveszítjük esélyünket arra, hogy jövőnket magunk alakítsuk. Ahhoz, hogy a magyar gazdaság függősége csökkenjen, több lábon kellene állnia, mert csak egy színes, sokrétű gazdaság lehet életképes és tartósan sikeres. Jó példa erre Dánia, Ausztria és Lengyelország is. Éppen ezért korszerűsíteni kellene a magyar gazdaság szerkezetét, fejleszteni kell a vállalkozásokat, közöttük is különösen a nagy tudást előállító szolgáltatásokat.
Balczó Mátyás
A cikk megjelent a Barikád hetilap 2013. július 18-i számában.
alfahir.hu
http://alfahir.hu/a_bilderberg_csoport_a_felresiklott_europa_es_a_gatlastalan_ban kok_0 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-08-04 22:00:16, vasárnap
|
| |
| |
2013-08-04. 20:16
A wallenbergezők akarnak "reális történelemszemléletet" kialakítani a magyar iskolákban
A svéd emberkereskedőről elnevezett gittegylet emlékezett meg Wallenberg születésnapjáról. Volt előítéletezés, harc a rasszizmus ellen, köszönetnyilvánítás a filoszemita kormánynak és persze ígéret a "reális történelemszemlélet kialakítására". Alább olvasható a Raoul Wallenberg Egyesület közleménye.
Az előítéletek elleni küzdelem fájdalmasan aktuális. Raoul Wallenberg, a svéd embermentő augusztus 4-én született, 101 éve.
A Raoul Wallenberg Egyesület ezen a napon megkoszorúzta a svéd diplomata szobrát Budán, Pesten a Wallenberg utcai emlékművet és a Szent István parkban lévő szobrot.
Tavaly kerek évforduló volt, ezért a 2012-es esztendőt a magyar kormány Wallenberg Évnek nyilvánította. Szép, méltó ünnepségek zajlottak országszerte.
Szomorú, de igaz, hogy Wallenberg gondolatai, tettei minden eddiginél aktuálisabbak ma Magyarországon. Egy tíz európai országra kiterjedő kutatás megállapította, hogy hazánkban az emberek harminc százalékban súlyosan előítéletesek, s az ideológiai-kulturális előítéletek a lakosság 40-50 százalékában jelen vannak. A Raoul Wallenberg Egyesület - hangsúlyozta az egyesület ügyvivője, Sebes József koszorúzáskor elmondott beszédében - fontos céljának tekinti, hogy a legkülönbözőbb módon vegye fel a harcot a rasszizmus, az előítéletes gondolkodás ellen. Kiállításokkal, állásfoglalással, középiskolás diákoknak szervezett vetélkedőkkel - melynek során a fiatalok megismerhetik a holokausztot és az embermentők tevékenységét - reális történelemszemlélet kialakítására törekszik. Ebben várjuk a felelős pozícióban lévők és minden jóérzésű ember segítségét - nem csak szavakban és ígéretekben.
(MTI - OS nyomán)
Kapcsolódó:
- Büszkék lehetünk: Európában a magyarok látnak legtisztábban zsidóügyben
További részletek: http://kuruc.info/r/39/115881/#ixzz2b24RGhpW
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-08-04 21:49:39, vasárnap
|
| |
| |
A kormány dönt, a kormány lép, a kormány a helyén van
2013, július 26 - 11:28
Már ami a kommunikációt illeti. Nem lennénk a szovjet hadsereg helyében, ha nekik felkelők helyett Orbánék kommunikációs csapatával kéne megküzdeniük, mert vélhetően fejvesztve menekülnének Záhonyon túlra. Orbán jött, s megint kemény volt. Vagyis inkább annak látszott, de mint tudjuk, elég ez is. Itthon biztosan.
Mert bár kemény, hangzatos szavakkal kiadta a parancsot, a devizahitelezést meg kell szüntetni, ki kell vezetni, azért suttyomban odatette, olyan megoldásra van szükség, amely nem dönti be a magyar pénzügyi rendszert.
Ezzel persze önmagában nincs is baj, senki nem szeretné földdel egyenlővé tenni a bankokat, ám Magyarországon a fenti mondatnak egyetlen jelentése van: leülünk a bankokkal tárgyalni, mert csak és kizárólag ők a fontosak. A továbbiakban pedig már csak az a fontos, hogyan és miként bekkeljük ki a maradék kevesebb mint egy évet látszattevékenységgel, látszattárgyalásokkal, látszat-megmentésekkel.
A csapból is az Orbán-kormány, Varga Mihály, a megrendszabályozott bankok és a devizahitelesek fognak folyni. Szinte unni fogjuk.
Lesz is rá okunk, lévén nem sok minden fog történni. Minden héten lesz egy új ötlet, egy-egy tárgyalás, két-három reggeli rádióadás, esetleg kapunk ajándékba még egy Békemenetet is, a bankok rettegnek egyet, hogy ez mennyire fájni fog nekik. Agyon leszünk tehát bombázva, nem kicsit, de nagyon.
Mielőtt azonban csodálattal vegyes elismeréssel tapsolnánk meg a Fidesz kommunikációs csapatát, látni kell, hogy könnyű dolguk van. Baloldali ellenzéke ugyanis - pontosan tudjuk - nyakig sáros abban, hogy ez a trágyadomb mérgezi a házunk kertjét, más kérdés, hogy két "Gyurcsány-Bajnai-kormányozás" között a Fidesznek is volt már három éve arra, hogy elhordja a szemünk elől ezt a bizonyos bűzlő kupacot.
Nem tette. Ehelyett fél- vagy látszatmegoldásokkal operált, miközben hetente söpörte le a nemzeti ellenzék javaslatait a megoldásról, azokat, amelyeket most készül (azért várjuk ki a végét) megvalósítani. Emlékszünk jól, a felvételkori forintosítás jobbikos ötlete gúnyos, lenéző pillantásokat eredményezett, felelőtlenséggel, demagógiával vádolva a Jobbikot.
PataiNesze semmi, fogd meg jól
A helyzet a következő: egy valódi konkrétumot nem ismerünk még, de a sajtó már tömve van a kormányzati vuduval, mintha történt is volna bármi is.
Orbán Viktor és Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke
Pedig gyakorlatilag csak az a biztos, hogy a kormány szépen leül a Magyar Bankszövetséggel (tehát az adósok képviselőivel még véletlenül sem), és majd kitalálják, hogyan lesz jó, nekünk. Vagyis nekik.
A (Magyarországi) Bankszövetség már jó előre bejelentette, nem támogatják azt a verziót, amely szerint az árfolyamváltozások teljes költségét velük fizettette volna meg. Az üzenet természetesen értő fülekre talált, a nagy sebbel-lobbal beharangozott és levezényelt kormányülésen pedig gyorsan le is került ez a verzió a napirendről.
Így tehát, most várunk. A kormány minden héten dönteni fog valamiről, újabb csomagot tesz az asztalra, újabb és újabb szakértői csoportot állít fel, felszólít, javasol, tervez, dönt. A semmiről. Aztán már úgyis jönnek a választások.
A kormány a helyén van.
BB - alfahir.hu
http://alfahir.hu/a_kormany_dont_a_kormany_lep_a_kormany_a_helyen_van |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-08-04 21:46:33, vasárnap
|
| |
| |
Közmunkások művelték a fideszes frakcióvezető telkét
Vitális István szerint neki, mint helyi politikusnak, kötelessége
helybeli munkaerőt foglalkoztatnia, egyébként pedig politikai támadás áldozata.
,,Közmunkások törték a földet egy képviselő birtokán, mint egykor a középkori muzsikok" - fogalmazta meg vádjait Márton Ferenc független képviselő a június 28-i képviselőtestületi ülésen - számol be a Hvg.hu. A foglalkoztatót képviselő ügyvezető elismerte, hogy történt munkavégzés magánterületen, és megnevezte Vitális Istvánt, a Fidesz újonnan kinevezett frakcióvezetőjét. A Fidesz ózdi alapszervezetének 2011-ben - a Hvg.hu úgy tudja: Bíró Márk regionális Fidesz igazgató utasítására - leváltott elnökét a napokban tartott tisztújító közgyűlésen frakcióvezetőnek választották párttársai.
Ezért is robbant az átlagosnál nagyobbat a közmunkabomba, hiszen a kevés - hatórás munkaidőben foglalkoztatva bruttó ötvenhatezer forint - jövedelem ellenében csakis állami és önkormányzati munkákat lehet a programba bevont emberekkel végeztetni. Az 1991. évi IV. törvény és annak módosításai, de a belügyminiszteri rendeletek is tartalmazzák a közmunkavégzésre vonatkozó szabályokat, miszerint az abban foglalkoztatottak csak önkormányzatoknak, költségvetési szerveknek, állami vagy önkormányzati cégeknek, egyházaknak, civilszervezeteknek, víztársulatoknak, erdőgazdaságoknak, szociális szövetkezeteknek és a MÁV-nak végezhetnek törvényesen munkát. A foglalkoztatónak kötelessége műszakkönyvet vezetni, amiben szerepel a munkavégzéssel megbízott dolgozó neve, a munkavégzés helye, és be kell jegyezni a konkrétan elvégzett munkát is. Amennyiben erre nem kerül sor, jogtalan támogatás felhasználás valósul meg, aminek a minimális büntetése a támogatás visszafizetése.
Márton Ferenc a portálnak elmondta: ismeretei szerint Vitális István Ózd legfrekventáltabb városrészén vásárolt egy értékes ingatlant a közelmúltban. A hozzá eljutó információ arról szólt, hogy ennek a kertjében dolgoztak közmunkások, amit ő szóvá tett az önkormányzat júniusi ülésén.
A közmunkásokat foglalkoztató Város- és Sportlétesítmény-üzemeltető Intézmény (VSI) igazgatója - aki nem mellesleg az önkormányzat Ügyrendi, Igazgatási és Rendészeti Bizottságának az elnöke -, Tóth Pál elismerte, hogy az ,,elhangzottak részben fedik a valóságot". Mint mondta, Vitális István - aki a frakcióvezető poszt mellett elnöke a Pénzügyi- és Gazdasági Bizottságnak, valamint titkára az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottságnak, és ellátja a kabinetvezetői feladatot, de megtalálható igazgatóságokban és felügyelő bizottságokban is - és a VSI között érvényes szerződés van a nevezett területen végzendő munkálatokról. Szerinte ez azért történhetett, mert a közmunkáért felelős szakemberük GYES-en van, így nem biztos, hogy a helyette intézkedő alkalmazott ismerhette az idevonatkozó törvényt. Márton Ferenc vizsgálatot kért az ügyben, amit a testület megszavazott.
Tóth Pál szerint ,,minden érintettet meg kell hallgatnia". A Hvg.hu a tisztújításon párnapos Fidesz tagság után elnöknek választott Fürjest Pál polgármester véleményére is kíváncsi volt, mivel pártja ,,erős embere" került célkeresztbe, de ő a szabadságát tölti. A lap egy informátora elárulta, még a júniusi képviselőtestületi ülés után, július 10-én is végzett rotációs munkát négy közmunkás a kabinetvezető kertjében. Állítja, Vitális otthon volt és tudott róla, hogy közmunkások dolgoznak nála.
Vitális István azt hangsúlyozta, hogy kertjének parkosítását terveztette meg a VSI szakembereivel és szerződést kötöttek a kivitelezésre is. Úgy érzi, az egy közalkalmazottól elvárható, hogy a beruházásához helyben keressen munkaerőt, mert így a városban marad a pénz. Ő is ezért adott megbízást az önkormányzati cégnek erre a parkosítási feladatra, amiben tuják, cserjék és egyéb növények beszerzése és ültetése is szerepel. A munka jól halad, látta, hogy különböző létszámmal végzik az oda vezényelt emberek, de ,,hogy ki milyen státusban dolgozik, azt ő nem tudhatja". Az biztos - tette hozzá -, ,,mindenért fizet, tehát nem ingyen és nem szívességből parkosítják a kertjét". A kivizsgálást a polgármester elindította és majd kiderül, hibázott-e valaki. Ha igen - mondta végezetül - sajnálni fogja, mert tudja, hogy ő volt a célpontja a ,,politikai támadásnak".
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-08-04 21:43:24, vasárnap
|
| |
| |
Londoni elemzők: Máris félbeszakad a magyar tündérmese
2013. augusztus 01., csütörtök, 17:42 • Utolsó frissítés: 2013. augusztus 01., csütörtök, 20:53
Szerző: MTI
Londoni elemzők szerint a magyar gazdaság valószínűleg nem tudta tartani az erőteljes első negyedévi növekedési teljesítményt.
Vegyes növekedési kilátásokra utalnak Európa felzárkózó gazdaságainak múlt havi feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexei (BMI): Lengyelországban és Csehországban folytatódik a kilábalás, a magyar gazdaság ugyanakkor valószínűleg nem tudta tartani az erőteljes első negyedévi növekedési teljesítményt - vélekedtek a júliusról szóló BMI-adatok csütörtöki ismertetése után londoni pénzügyi elemzők.
Az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai közölték, hogy a cég által Magyarországra, Csehországra, Lengyelországra, Oroszországra és Törökországra kiszámolt, súlyozva átlagolt térségi feldolgozóipari BMI-mutató az előző havi 51,1-ről a növekedés és a visszaesés mezsgyéjét jelző 50-es teoretikus határszintre csökkent, elsősorban az orosz és a török gyáripari teljesítmény gyengülése miatt.
Az 50-es érték alá - az egy hónappal korábbi 50,8-ról 49-re - süllyedt júliusi magyar BMI-mérőszámról a cég elemzői ugyanakkor megjegyezték, hogy ez az index Magyarország esetében "meglehetősen gyenge kapcsolatban áll" a tényleges ipari termeléssel. Hasonló megállapításra jutottak a Royal Bank of Scotland (RBS) londoni elemzői a csütörtöki térségi BMI-adatokat értékelve. A ház szakértői szerint jóllehet a magyar gyáripari aktivitási mérőszám visszaesése meglehetősen meredek volt, ez azonban nem meglepő, tekintettel arra, hogy Magyarország esetében ez az index kilengésre hajlamos. Az RBS elemzői ennek illusztrálására kiemelték, hogy a magyar feldolgozószektor májusi beszerzésimenedzser-indexe még nagyobbat zuhant, mint most.
Az RBS londoni közgazdászai szerint az mindenesetre valószínűsíthető, hogy a júliusban mért BMI-visszaesést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a monetáris enyhítés folytatásának további indokaként fogja kezelni. A Royal Bank of Scotland elemzői közölték: ez alátámasztja azt az előrejelzésüket, hogy az MNB alapkamata a jelenlegi enyhítési ciklusban 3,50 százalékig süllyed.
A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének szakelemzői csütörtöki értékelésükben kiemelték: a múlt havi magyar BMI-adatsor megerősíti azt a nézetüket, hogy a magyar gazdaság "kivételesen erős" első negyedévi szekvenciális növekedése nem lesz tartós, és a második negyedévben, valamint a későbbi negyedévekben is várhatóan valamelyest mérséklődik az ütem.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport felzárkózó piacokra szakosodott londoni elemzői is annak a véleményüknek adtak hangot csütörtöki értékelésükben, hogy a magyar gazdaság "meglepően erőteljes" első negyedévi növekedése után óhatatlannak tűnik a lassulás, és az új magyar feldolgozóipari BMI-adatsor ezt a növekedési lendületvesztést támasztja alá.
A ház megerősítette, hogy az idei év egészére 0,5 százalékos átlagos GDP-növekedést vár a magyar gazdaságban. A JP Morgan londoni elemzői szerint ennek az előrejelzésnek a tartásához az kell, hogy a magyar BMI-mutató az 50-es érték fölé emelkedjen vissza a következő hónapokban, a cég szerint azonban ez valószínűsíthető, tekintettel a külső kereslet erősödésére.
A JP Morgan szakelemzői is kiemelték ugyanakkor, hogy a magyar feldolgozóipari BMI-mérőszám sokkal inkább hajlamos a kilengésekre, mint a térség többi gazdaságáé. Ezzel együtt is azonban a magyar aktivitási mutató éves távlatban jóval a régió előtt járt: az elmúlt egy évi átlaga 52,0 - hangsúlyozták a ház londoni közgazdászai.
http://hvg.hu/gazdasag/20130801_Londoni_elemzok_Maris_felbeszakad_a_magya#rss |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-08-04 21:36:41, vasárnap
|
| |
| |
A Közgép nyerte az Orbán-lagzi közbeszerzési pályázatát
2013. augusztus 2., péntek
A fesztivál méretű rendezvényre autópálya és völgyhíd is épül majd, és a trafikokat sem felejtették el.
Az Orbán Ráhel lakodalmának helyszínéül kiszemelt lovastanya ugyan nem igényel felújítást, az azt övező infrastruktúra azonban nem felel meg egy ekkora rendezvény igényeinek, így kisebb munkálatokat igényel majd, amiket a Közgép ZRT. nyert el, közbeszerzési eljárás keretein belül. Más induló nem volt.
A vendégsereg odajutását segítendő több új út is épül majd, a kertben helikopterleszállót létesítenek, és a tanyát metró köti majd össze a Videoton stadionnal. A birkapölköltet gyorsvasút szállítja majd egyenesen Karcagról, ehhez is fektetik a síneket már, bár pár kisebb települést még el kell dózerolni az útból. A helyszínen értesüléseink szerint senki nem kapott trafikjogot, de ez szeptemberig gyorsított igényléssel orvosolható, vagy Lázár János majd odavontatja az egyiket Szalkszentmártonból.
A rendezvényre nem túlzás azt mondani, hogy fesztivál méretű lesz, sőt. Mint kiderült, Gerendaiék azért nem tudtak idén normális fellépőket szervezni a Sziget Nagyszínpadára, mert a legtöbb sztárzenekar már Orbánék lagziján játszik idén. Így természetesen elfogadta Ráhelék felkérését Semjén Zsolt kedvenc zenekara, a System of a Down is. Az örmény rockcsapat zenészei most éppen csűrdöngölős stílusban dolgozzák át a számaikat.
Az LMP megmaradt tagjai már tervezik, hogy tiltakozásul hozzáláncolják magukat és Orbán Ráhelhez.
http://hircsarda.blog.hu/2013/08/02/a_kozgep_nyerte_az_orban-lagzi_kozbeszerzesi_ palyazatat |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-08-04 21:28:17, vasárnap
|
| |
| |
Hogy mi van?
Orbán szerint ilyen az igazságos világ
Azt állítja Orbán Viktor
(a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen), hogy ,,soha ilyen igazságos és méltányos tehermegosztás nem volt Magyarországon, mint amit az elmúlt három évben építettünk ki".
Ezzel szemben a tény az,
hogy a Tárki idén tavasszal megjelent monitorjelentése szerint a második világháború óta nem volt ilyen drasztikus az elszegényedés az országban, mint az elmúlt négy évben, ezen belül pedig az alsó tizedben élők jövedelme 6-7 százalékkal csökkent, míg a felső tizedhez tartozóké 2012-re több mint 10 százalékkal nőtt. A jövedelemkülönbség a két társadalmi réteg között 2007-ben nem egészen hétszeres volt, ami 2012-re a kilencszeresére emelkedett. Ennél nagyobb egyenlőtlenség az unió tagjai között csak Romániában van. Csak azért, hogy tudjuk: Orbán szerint ilyen az igazságos világ.
http://www.168ora.hu/velemeny/hogy-mi-van-116964.html
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-08-04 21:23:59, vasárnap
|
| |
| |
Valami nagyon bűzlik: kukába került a józanság
Szemétügyek - Menekülőre fogták a külföldi cégek, drága lesz az államnak az átállás
Nem az a fő gond, hogy a rezsicsökkentés és a költségnövekedés miatt a települési hulladékszállítók sorra mondják fel szolgáltatási szerződéseiket, és emiatt a lakosoknak esetleg néhány hétig el kell viselniük a felgyülemlő szemét látványát és bűzét, hanem az, hogy az új helyzetben hosszú távon nem tartható fenn a szolgáltatás színvonala - vélekedik Farkas Hilda, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének (KSZGYSZ) ügyvezetője.
http://nol.hu/gazdasag/20130803-kukaba_kerult_a_jozansag?ref=sso |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 28
|
|
|
|
2013. Augusztus
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
671 db bejegyzés |
| e év: |
7437 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 4535
- e Hét: 10267
- e Hónap: 21378
- e Év: 174874
|
|
|
Online
