|
2013-09-15 06:13:05, vasárnap
|
| |
| |
Erdéllyel egész Magyarország
Magyarország tizenhat megyéjével
Válik egésszé egyszer szülőföldem,
S még Bánság keleti részével földem
Háborúira, múltjára eljövel!
Jöjj, tekintsd meg ózon-fenyveseit
Szent-Kárpátoknak, hol vérfenyők állnak,
Vörös a föld, véritta folyók folynak,
De szívemben ezen vidék oly' kedvet
Ébreszt, mintha látnám egykori idők
Vulkán-kitöréseit, ég-harcait,
Mintha óriás szörnyeknek láncait
Oldották volna az ítélet-erők.
Kelemen, Görgényi havas, s Hargita,
Ős-történelmét vajon ki fejti meg?
Milyen lények éltek hegyein, s tömeg,
Az egykori nép milyen, Isten adta?
Fogarasi-havas jégkorszaka
Idéz világ-egykori katasztrófát,
Nemcsak vulkán tüzelte erdei fát,
Megfagyott falanszteri világszaka.
Ember tragédiája volt e vidéken?
Szörnyek, csillagok háborúja zaja,
S elesett a teremtett lények java,
Látják szemeim egykori dűnéken
A hiába-csatát, hiszen ember tervez,
Isten végez, s ha befejezi műveit,
Nem kíméli kedves teremtményeit?
Sohasem volt a világ ilyen perverz!
Győzött a gyalázat, az ember titok,
Meghal az, ki magyarul szépen beszél,
Énekel és Teremtő vigaszt remél,
Sokféle nép sokféle harca átok,
Összefogva egységben lenne erő,
De az új-teremtmények nem nyughatnak,
Történelmet írtak kornak, s maguknak,
Ős-Magyarországot elhagyta erő.
Mert mi is történt Ady idejében?
Írtak új lényeket, s születnek épen,
Kelet- s Nyugat népek zöld toll-árnyképpen
Teremnek meg túlélő eszességben.
Pantiumban is lázasan sercegett
A toll, Dél, Észak is népesedett
Mindig Új Bekezdéssel, s emígy kellett
Elbírálni újat régiek mellett.
Mennyi csata, könyvben megírt küzdelem,
Valamit visz a víz - bizony Hunnia -,
Viszont történelem Beszterce ostroma,
S az aradi vértanúk, a fejedelem.
Égboltnyi Erdéllyel az ébredésünk,
Mint mikor sötétben aranyló Nap kel,
S igazság, világosság jő, s csak ez kell
Magyarországnak, ébred világ-lényünk.
2012. május 06.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kohut Katalin |
|
|
|
|
|
Offline
