|
2013-09-02 12:03:26, hétfő
|
| |
| |
FÁRADT, BÁGYADT
Fáradt, bágyadt az őszi napsugár,
Sárgul, hervad az egykor zöld határ.
Őszi szellő, hidegen lengedez,
S a völgyben csobogó csermely búcsúdalt csörgedez.
Kar:
Ami csak van e világon,
Minden csak mulandó álom.
De, hogyha Jézusban élünk,
Van örök életünk.
Itt e földön zarándok életem,
Sorsom munka, fáradság, közdelem.
De ha Jézus bírja a lelkemet,
Tudom, hogy megadja nékem legjobbik részemet.
Messze, messze a csillagtengeren,
Ott hol bánat, fájdalom nem terem,
Van egy csendes, gyönyörű égi hon,
A szívem csak oda vágyik, ott van az én honom.
Mily szép, mily szép ifjaknak egysége,
Testvéreknek együtt ünneplése.
De amikor egymástól válni kell,
Még a völgyben csobogó csermely is búcsúdalt csörgedez.
Szolokma  Link  |
|
| |
|
0 komment
, kategória: ISTEN DÍCSÉRETE |
|
|
|
|
|
Offline
