2013-09-25 06:16:13, szerda
|
|
|
Korán kelő vagyok egyébként is , de a mai napra elígérkeztem kedves
kert szomszédomékhoz szüretelésre . Bár az idő kora reggel már nem
mondható éppen barátságosnak , ennek ellenére bízva a későbbi fel -
melegedésben elindultam . Sokszor megjárom ezt az utat , mivel én magam
is , éven át a jó Istennek köszönhetően a kertemben tevékenykedem .
Hangos a hegyoldal , mindenütt kacagás , jókedvű beszélgetés hallatszik .
Gondos gazdák , ismerőseikkel , családdal , barátokkal szüretelnek ,
taksálgatják , vajon az idén milyen is lesz az új bor ? Ballagok a magam
megszokott tempójával , előttem a szél megsárgult fa leveleket kerget ,
magamba szívom a friss levegőt , és átadom magamat ennek a fenséges
idillnek . Egy kedves ház elé érve találkozom Árpáddal , aki éppen már
elmenőben van - köszöntjük egymást . Kedvesen invitál , hogy kukkantsak
már be az ő kis házába . Szemei ragyognak , ő már túl van a szüretelésen ,
belépve az épületbe kellemes pince illat csapja meg az orromat , - tessék
csak nyugodtan körülnézni mondja . Az előtérből nyíló kis szobában a múlt
köszönt felém , apró míves pohárkák , festett fali tányérok , falvédők , teszik
barátságossá ezt a kis szobát . Rám néz . . . , s én nézem őt , a kora ellenére
rendkívüli fittségre utaló kedves embert . Csupa boldogság , szeretet sugárzik
belőle , amikor a falvédő feliratáról beszél , s mondja hány éves házasok a
feleségével . Bizony elgondolkodtató magam részéről , hogy manapság ,
sajnos egyre kevesebben mondhatjuk el ezt magunkról . Már a napocska
is kezdi éreztetni hatását amikor kilépünk a szabadba , és a kertet szemléljük .
Rendezettség , szemet gyönyörködtető látványosságot mutat a kert , bár az
aszályos nyár megviselte a növényeket , de az utóbbi esőzés előnyére vált
a zöldségféléknek , haragoszöld leveleik , mind erre utalnak . Árpád beszél ,
és én hallgatom , oly jó egy boldog ember közelségében érezni magamat .
Eszembe jutnak drága nagyanyám kedves szavai , - kis unokám az élet
szeretet , és megértés nélkül egy fityfenét sem ér . Bizony így igaz a
boldogsághoz nem kellenek hivalkodó hét tornyú paloták , ezekben a kedves
kis házakban lakik a boldogság maga , amit nem lehet soha semmi mással
felcserélni . A szív erre vágyik igazán , megtelt a lelkem örömmel , elbúcsúztunk
Árpáddal egymástól , és célom felé tartva egyre csak az járt az eszembe ,
Istenem , miért is rohanunk állandóan , miért is nem tiszteljük a múlt
egyszerűségét ? , talán még az életünk is színesebbé , tartalmasabbá válna .
**********
********** Bédné Marika : 2013 . 09 . 25 . 06 : 22 **********
********** ***********
|
|
|
5 komment
, kategória: Általános |
|
|
|