Belépés
kohlinka.blog.xfree.hu
Lehet, hogy fentről többet látni, de a jajszó már nem hallatszik olyan élesen. Szendrei Klaudia
1958.03.07
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
Piramis: A becsület
  2013-09-30 20:01:47, hétfő
 
  1. Ismerlek, néha kérsz,
Azt mondod, kell a pénz.
Mindig van, ki pénzt ígér,
A becsület ennél mégis többet ér!

2. Álmok közt ébren élsz,
Másoknak adni félsz,
Kóbor vagy mint a szél,
A becsület ennél mégis többet ér!

R. Közeledni tiszta szívvel hozzád nem lehet,
Elhagynak a jó barátok,
Elkerülnek majd az emberek.

4. Élni így nem lehet,
Rossz lesz majd az életed,
Megtépáz a gyönge szél,
A becsület ennél mégis többet ér!


Üldözöd a kétes hírnév, hiú árnyait
Szemeidben jóság bujkál,
szívedben mégis bűn lakik.

R.

Élni így nem lehet,
Rossz lesz majd az életed,
Megtéveszt ki mit ígér,
A becsület ennél mégis többet ér!
Link
 
 
0 komment , kategória:  Dalok  
Piramis: Őszintén akarok élni
  2013-09-30 19:59:02, hétfő
 
  1.Őszintén akarok élni,
Minden utam végigjárni,
Hinni abban, amire vágyom,
S ha hiszek benne küzdeni érte bármilyen áron.

2.Őszintén akarok élni,
És csak annyit elérni,
Jókedvem senkit ne bántson,
S ha fáj a szívem valamiért, ne nagyon fájjon!

3.Tőled csak annyit akarok kérni,
Hogy engedj őszintén élni,
Őszintén, szabadon, szépen,
Őszintébben, mint ahogy tegnap éltem.

Ne kelljen hazudnom senkinek
És hogyha valamit kérdezek
A válasz igaz legyen!

4.Szeretnék bízni mindenkiben,
Hinni, hogy nem fordul ellenem,
S nem árul el sosem.
Link
 
 
0 komment , kategória:  Dalok  
Kohut Katalin: Énekelj!
  2013-09-30 10:20:35, hétfő
 
  Kohut Katalin: Énekelj!

Bús vagy, kedves?
Énekeld el szíved bánatát!
Milyen baj az, mitől szemed nedves?
Segít a dal, vigasztal, ha az élet bánt,
énekelj, szálljon széllel a dalod,
hadd járják Veled táncukat az őszi levelek,
Neked zizzennek, nem hallod?
Érted, miattad él a természet
minden szépségével, nincs több délibáb,
illúzió, a társad a valóság,
hiába-terv a földön minden báb,
Tiéd az örök-szabadság.
Némaságod is gondolat-szikraként
termi a jövő üzenetét,
s a Göncöl-szekér élő tanúként
tekint Rád - üzeni jelenét.
Csillagok, csillagok, mutassatok
utat a sötétségben nekem,
küldjetek hozzám szabadítót,
az életem itt sötét verem!
Énekem nem hallottátok?
Szívem nem faggattátok?
Hallgatok ismét Rátok,
csak gyertek hozzám, várok!

2013. szeptember 30.
 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin: A piros ruha
  2013-09-30 09:31:50, hétfő
 
  Kohut Katalin: A piros ruha

A vörös szín az energikus embereké. Kedvenceim a fehér és a halvány színek. Az újnak tudtam csak örülni, amikor egyszer anyám hozott egy használt eperjeles nyári ruhát, nem akartam felvenni, leértékeltnek éreztem magam benne. Nem ismertem még akkor azt, hogy a tárgyaknak kisugárzásuk van, a ruhák az egykori viselőjüket jelentik kisugárzásukkal, érzelmeikkel együtt.
Kaptam egyszer egy meggyszínű kosztümöt, le is fotóztak benne. Hatalmas cirkuszok árán lehetett rám adni az élénk színű kétrészest.

Mégis van egyetlen piros ruhám, amit talizmánként őrzök. Volt férjem szerette, amikor szépen fel voltam öltözve, vásárolt is ruhákat néha. Egyszer elmentünk a város egyetlen butikjába ruhát venni. Mindenféle színű ruha volt, akkor még a zöld taszított engem, az okát soha nem tudtam megfejteni, a kéket munkaszínnek gondoltam. A pirosat próbáltam fel. Vékony derekát két masni fogta át, amit hátul kell megkötni, a megkötő színével azonos minta díszíti a nyakát körben és az ujját, fodros alját is.
- Ki ez a csodálatos teremtés magának? - kérdezte az eladónő férjemet.
- Kétgyerekes asszony, a feleségem - válaszolta.
Láthatóan büszke volt az eredményre, bár a külsőségek őt egyáltalán nem érdekelték, ritkán vette észre a külsőmet, a benső világom egyáltalán nem érdekelte. Talán a barátai kedvéért vásárolta a ruhákat is, mert a feleségeik jól öltözködtek.

Vettem piros magas sarkú szandált és táskát is a ruhához. Míg tehettem, mindenféle színű cipőt és hozzávaló táskát hordtam. Amikor kevés volt a pénzem, általában fekete-fehér volt a színösszeállítás, ez is mindig elegáns tudott lenni. A mélypont az volt, amikor csak egyetlen vékony cicanadrágom és két blúzom volt, azt is a Zsarnai-telepen vettem. Abban mentem egyszer szülői értekezletre, ahol minden falusi asszony kosztümben pompázott. Mennyire kiríttam közülük! A férfiak sompolyogtak körülöttem és kukucskáltak be a blúzom alá, mert melltartót nem viseltem, s nem is tellett rá.

Az ötvennyolc centis derekú piros ruha már soha többé nem lesz jó rám, s mert nőies, a gyerekeim nem veszik fel. Ereklyeként őrzöm a szekrényemben, tudom, hogy én vagyok, a ruha engem jelent, s talán egyszer, ha nem leszek, viselője tulajdonságaimat is örökölni fogja.

2013. szeptember 30.
 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
2013.08 2013. Szeptember 2013.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 40 db bejegyzés
e év: 329 db bejegyzés
Összes: 7246 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2032
  • e Hét: 4354
  • e Hónap: 10595
  • e Év: 62861
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.